Mi a kedvenc processzor architektúrád?

Fórumok

Akár fejlesztettél rá, vagy csak olvastál róla és megtetszett. Írd meg mi az! Egy pár szóban, gondolatban írd meg, hogy miért arra esett a választásod!

Erről a témáról jutott eszembe.

Hozzászólások

PA-RISC

Mai napig hianyzik a HP Visualize Workstationom es a rajta futo HP-UX ...

Kár érte kiváló ügynök volt ...

Fedora 41, Thinkpad x280

én nem értem a kérdést. azt hittem, ha szoftvert fejlesztünk az alapból portabilis... ha jól van írva a kód, akkor még az endianness-szel sem lesz baj (pl. sokszor tesztelek arduino kódot simán x86-on).

ha az a kérdés, hogy egy arhitektúrához fűznek-e "mély érzelmek", akkor azt kell kérdezni.

ha meg az okoz örömet, hogy van egy (általában) ősrégi arhitektúrára és te attól érzed magad különlegesnek, hogy volt dolgod vele, akkor meg ezt kell kérdezni...

> ha szoftvert fejlesztünk az alapból portabilis

sok sikert embedded architektúrára írt kódokat desktopon futtatni. Vannak, akik PIC, Z80, stb chipeket programoznak mind a mai napig. Nem csak a webszervízek és a desktop appok léteznek. Nem, nem lehet minden alkalmazást portabilisre megírni. 

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

mikroprocesszor architektúrákról volt szó. a PIC az csak egy elcseszett mikrokontroller, azokat direkt úgy csinálták, hogy nehogy megmaradjon 10 byte-od szabadon...

z80-ra is van c fordító

 

Nem, nem lehet minden alkalmazást portabilisre megírni

de törekedni lehet rá

 

van 10 ezer sornál nagyobb projektem atmegara (plusz a libek), egy deka assembly sor nincs benne (pedig tele van interrupt handlerekkel, time critical dolgokkal) és x86-on tesztelem, van egy kis HAL lib írva neki.

mikroprocesszor architektúrákról volt szó. a PIC az csak egy elcseszett mikrokontroller

Hat, ha az lenne a kerdes hogy melyik a legkevesbe kedvenc arch, akkor azt egyertelmuen a PIC nyerne... 

van 10 ezer sornál nagyobb projektem atmegara (plusz a libek), egy deka assembly sor nincs benne (pedig tele van interrupt handlerekkel, time critical dolgokkal)

+1. Szinte majdnem teljesen meg lehet csinalni hordozhatora ezeket. No problem.

Meglevőből kell kiindulni. Egyes vélekedések szerint a PCC még átlátható. Igaz, szabványokkal el van maradva, és állítólag agyonra optimalizálni se tud. (Én azt látom, hogy utóbbi időben kissé lelassult a fejlődése.)

Attól függ, hogy hogyan nézzük. Elméleti szempontból a minimalista RISC architektúrák tetszenek, ha a retrót nézzük, akkor az ősiek közül az m68k (jó, ez pont CISC), a kicsit újabb, de már kivezetettek közül a DEC Alpha. Egyszerűen csak tetszett a fejlesztési elvük, és megelőzték a korukat, fejleszteni nem fejlesztettem rájuk semmit. A régi MIPS-es (SGI), SPARC-os (Sun) unixos workstation-ök is nagyon tetszenek.

Ha nem elmélet meg nem retró, akkor gyakorlati szempontból az x86_64 a kedvenc, de nem azért, mert olyan fain lenne, de gyakorlatilag ezen minden fut, így a jelentősége miatt még mindig uralkodik, annak ellenére, hogy egy csomó legacy hülyeséggel tűzdelt platform, amit az évtizedek során csak foltozgattak, toldozgattak. Az x86-ot már 37 éve használom, magyar turbo XT klónnal és MS-DOS 3.30-cal kezdtem, ezt ismerem a legjobban, ezen programoztam a legtöbbet, így csak nagyon megszoktam. Annak ellenére, hogy így a 4. évtizedét taposva annyira sokat változott, hogy az eredetire nem is hasonlít, 16-32, 32-64 bites váltásnál, Windows-Linux váltásnál egész más lett, bár a mostani terminálos workflow-mal kicsit visszatértem a konzolos, DOS/CLI/TUI kezdetekhez, amit nagyon élvezek.

Nem lenne bajom az ARM-mel sem, de abból általában ilyen lekorlátozottabb, SBC, mobilplatformot szoktak építeni, általában proprietary SoC formájában, meg zárt bootloader, nem szabványos megoldások mentén lehet szívni. A RISC-V még jó kis homebrew cuccnak néz ki, de még nagyon kezdeti állapotban van, és a teljesítménye ritka fos, min. 15-20 évvel le van maradva erőben. Az Apple M1-4 chipje is elég királyság lenne, ha nem zárt ökoszisztéma lenne, hanem kiadták volna nyílt, generic hardverként, driverekkel.

Ma már egyébként elértünk olyan hardvererő szintjére, meg egy olyan feneketlen komplexitási szintre, hogy az architektúrák kb. el is vesztették a fontosságukat, akár szoftveres emuláció, akár FPGA alapon mindenki olyan architektúrát csinálhat magának, amilyet csak akar, úgyis jól fog futni rajta bármi. Főleg, hogy komplex fordítók optimalizálják a giga méretű kódokat, senki nem tologatja már ezeket kézzel ASM-ben, ez alól lényegében már csak az a kivétel, aki low level drivert, meg embedded/mikroeszközre bare metal firmware-t fejleszt.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Pont azért fejtettem ki, hogy nem tudok választani. Attól függ, hogy milyen szempontból nézzük. Ha csak szigorúan szakmai szempontból, akkor DEC Alpha, de ugye lement a történelmi süllyesztőbe, a gyakorlatban a kedvenc-nél ugye figyelme kéne venni, hogy még ma is túlélt, releváns architektúra legyen.

Elméletileg nagyon tetszenek a One / Zero Instruction Set architektúrák is, de azok csak papíron léteznek sajnos. Nagyon érdekes, elegáns koncepciók, de tényleges implementációs szinten senki nem meri bevállalni, mert olyan vad ötlet, egész más megvalósítást, programozást igényel.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Még egy kiegészítés: az architektúrákat ma már emulálják is inkább. Az x86-os procik is belülről már a Pentium Pro óta RISC mikroutasításokkal dolgoznak, erre fordítódnak át a kívülről elérhető x86 CISC utasításokról (dekódolás). amit mikrokóddal át lehet programozni. Hasonló emulációs megoldást alkalmaztak a VLIW procik (Transmeta, Itanium, jelenleg az Elbrus) is, meg ma már sok közbülső architektúra szoftveres absztrakció, ilyenre fordít közbülső lépésként a gcc is, de az LLVM is ilyen, meg a webasm is egy kicsit, sőt még a Java bytecode-ja is. Emiatt már semmi nem az, aminek látszik, elmossa az architektúrák közötti különbséget.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Szerkesztve: 2025. 01. 17., p – 16:42

m68k20+

tetszett a tomb cimzes, es hogy nem kell mindent az akkuba tolteni.

lehet hogy ezt azota mar minden is tudja, de anno ez volt ami megtetszett.

azota nem figyelem ezeket, de azota nem is assemblyben programozok, hanem script nyelven.

neked aztan fura humorod van...

Ha a kihaltak is játszanak: DEC VAX - soha, sehol máshol nem láttam menet közben processzor cserét. Arról nem is beszélve, mennyivel megelőzte a korát: a legelső 32 bites, a legelső virtuális memóriás, a legelső kluszterezhető, a legelső vektorműveletes, a legelső (szinte bármi).

Ha csak élők játszanak, akkor kérdés, hogy tényleg csak architektúrára gondolt-e a költő, vagy igazából platformra. Ha csak architektúrára, akkor ARM (minden, amit nem szeretek benne, az a platform, vagyis hát a platformszabvány hiánya).

Ha virtuális architektúra is szóba jöhet, akkor meg WASM. Nem épp a legoptimálisabb bájtkód, de azért elég jó, könnyű hatékonyan implementálni, nagyon elterjedt és kifejezetten baromi jó a fordító támogatása. (A többi virtuális architektúrával az a legfőbb bajom, hogy szorosan kapcsolódnak egy-egy nyelvhez. A WASM nem, bármilyen nyelv lefordítható rá, ezért is tetszik. Ami nem tetszik benne, az már megint a platform, vagyis hát itt az elkefélt emscripten/WASI stb. ABI-k).

(A fentieket úgy kell érteni, hogy az adott feltétel teljesülése esetén azt választanám top 1-nek az összes lehetőség közül. Tehát ha pl. a virtuálisak is beleértendők, akkor a WASM körözi nálam az ARM-et, ha a kihaltak is játszanak, akkor viszont a DEC VAX minden mást ver.)

Amikor már Compaq volt, mintha lett is volna olyan reklám, hogy Alpha alapú szerverekkel sikerült teljes emberi DNS-t "beolvasni" Addig csak részlegesen tudták, de egy ember teljes DNS-ét nem tudták addig feltérképezni (bocs, ha pontatlan). Valami kopasz ürge ült vagy állt büszkén egy szerver előtt egy PC-s újság teljes oldalas hirdetésén.

A DEC processzorokra én is szavazok. Az Intel és egyéb hardvergyártók azután kaptak egy nagy lökést, hogy a DEC mérnökei szétszéledtek.

Bár ez offtopic, én az OpenVMS-re is szavazok. Idézek egy érdekes mondatot (vagy kettőt):

"Another demonstration of the security was the Defcon-9 hackers conference. VMS proved to be so "cool & unhackable", that for next defcons they changed the rules and VMS was not allowed to enter again, because that would not be fun."

Még nincs aláírásom.

Szerkesztve: 2025. 01. 18., szo – 17:30

Még nem volt sekninél felsorolva, nekem az IBM Power , nem programoztam, de sokat dolgoztam ilyenekkel/ilyeneken. Power 3 - Power 8-ig . Itthon Power 3 és Power 4 volt. (ibm 9114 275 ).

“Luck Is What Happens When Preparation Meets Opportunity" - Seneca

pontosan. de úgy az egész rendszer, CPU-tól az OSig bezárólag, firmware hypervisor, LPAR, WLPAR, Live Partition Mobility, stb... LVM már a 90-es években. AIX 4.3.3 volt a legrégibb amivel dolgoztam. AIX 7.2  a legújabb.

“Luck Is What Happens When Preparation Meets Opportunity" - Seneca

Én beleszerettem még a DOS-os időkben a 32-bites x86-ba (asm), de még annál is nagyobb örömet okozott ATXmegára (AVR) programozni, így nekem ez a 8-bites kis vacak a(z egyik) kedvencem :)

Nekem az AVR. Ahhoz írtam szimulátort is, és azzal szórakoztam a legtöbbet. Az x86-ot is szeretem persze, arra is írtam ASM-et még a 16 bites időkben, illetve egy kevés 32 bitest is. A Z80-az meg azért szeretem mert az volt az első gépemben. De a kedvenc az AVR.

Szerkesztve: 2025. 01. 19., v – 01:15

Apple Silicon M series.

A 32 bites ARM. Meg 10+ eve elegge beleastam magamat, nagyon jol eltalaltak. Latszik az egeszen, hogy valaki leult, es komolyan megtervezte, mi hogy mukodjon benne. Ott a barrel shifter, a felteteles (nem csak ugras) utasitasok, es latszik rajta, hogy konnyu chip szinten dekodolni az utasitasokat.

Meg a Thumb is rendben van, de a Javas utasitaskeszlet (Jazelle) mar nem tetszett. A 64 bites ARM-nal mar tobb dolgot elszurtak, a legnagyobb talan az, hogy az IP regiszter mar nem ugyanugy viselkedik, mint a tobbi.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Amivel a betevőm keresem!

trey @ gépház

Azt vegyük figyelembe, hogy te már kiöregedtél. Mostanában mindig csalódást okozol, se ünnepélyes Ubuntu frissítésről nincs beszámoló, se HOVD díjosztás kategóriák szerint, karácsonykor is csak unszolásra tetted ki a Java/GIF mikulást, habkarika is elmaradt. Lehet csak az időt nem látod, túl sokat késik a Rolex :D

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Quantum, és azért tetszett meg, mert azt írják róla, hogy "mindent" ki fog tudni számolni és "mindent" fel fog tudni törni.

Most éppen az almás arm mert hozza ami nekem kell: jó teljesítményt, jó üzemidőt és passzív hűtést. 

Amióta az eszemet tudom próbáltam a lehető leghalkabb gépeket építeni magamnak, sok éven át szomorúan néztem hogy laptopokba minden hűtés hangos mert egyszerűen kevesebb anyag fér bele, ma meg már ott tartunk hogy egy passzív hűtésű laptopon akadás nélkül tudok 4k60fps videót vágni. 

Bármi ami ezen tud javítani az jöhet, de per pillanat nekem ez így fullos.

A minap elkezdek hallgatózni munka közben, mert valami szokatlan "zaj" hallható az éjszaka csendjében. Valami halk surrogás, épphogy a hallhatósági küszöb fölött. Nézelődök, vajon mi lehet? Egyik monitoron látom, hogy a htop eléggé piroslik, az UTM-ben egyszerre 5 virtuális gép is maximumon pörög, valamiért behalt a teszt clusterem.

Most "hallottam" először működni a Macbook Pro M2 Max gépemen a ventillátort, pedig már közel 2 éve megvan.

Almás ARM-mal az a baj, hogy lezárt gép. Igen, van hozzá Asahi, sok minden megy is már rajta, de nem minden. MacOS-t köszönöm szépen nem, nem érdekel mennyire jó az üzemidő, meg nem megy a venti, hajamra kenhetem.

Engem sose zavart, ha egy gépnek van hangja. Jó, azért extrém hangos ne legyen, pl. némelyik extrém gaming laptop annyira durva, mint egy blade szerver, csak úgy süvít, mint az ipari porszívó, az már nálam is kiveri a biztosítékot, de ha van egy kis elfogadható ventilátorzaja, azzal kiegyezek, csak akkor teljesítmény is legyen mellé, ha kell épp valami intenzív feladathoz, tudja nyomatni a kakaót. A zaj amúgy kisebb gond, régen volt inkább jelentős érvágás. Most mióta sokat fejlődött a ventigyártás, meg lement a csíkszélesség, annyira nem nagy érvágás, főleg, hogy már HDD-k sem rotyognak meg vibrálnak bennük. Egy mai hangos gép adott esetben simán verhet egy 15 évvel ezelőtti halk konfigot.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Mármint miben lezárt? Tudsz rajta virtuális Linuxot futtatni? Igen. Tudsz natívan vasra rátenni Linuxot? Igen (vedd figyelembe hogy relatíve friss architektúra, de lesz ez még jobb is). 

A macOS ízlés kérdése, én úgy vagyok vele hogy bármelyik OS-en megcsinálom amit akarok, a környezet kb sokadlagos, innentől viszont a hw előnyeit köszöntem szépen.

A zaj téged nem zavar, engem a halálba kerget amióta az eszemet tudom, soha többet nem lesz olyan gépem amiben zajong valami a hangszóróján kívül.

Hardver zárt, nincs specifikáció, nincs rendes driver. Az Asahi is az 5. éve tolja a reverse engineeringet, értek is el szép eredményeket, de még mindig nem tartanak ott, hogy minden hardver menjen normálisan benne. Persze, tudsz rá Linuxot tenni, akár BSD-t is, csak épp nem fog menni a gépen ez-az.

Én is megcsinálok bármilyen OS alatt bármit, a Windows hülyeségeit is álltam 20 évig, de ha nem muszáj, nem szopatnám már ilyennel magam. Túl rövid hozzá az élet, így idősebb fejjel visszatekintve az évtizedeket már így is sok időt csesztem el ilyen akkoriban hájpolt proprietary csodákra, amik ma már sehol nincsenek, és kidobott idő, energia volt.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Egyértelműen az M68K. Előtte 6502-es volt, párhuzamosan x86 és tetszett az M68K sok, lényegesen szabadabban használható regisztere, natív 32 bit. Egy idő után lemorzsolódott az assembly programozás nálam, így manapság a fordító majd megoldja vonalon mozgok. De a nagy szerelem mindig is az assembly lesz.

"Az élet tele van kérdésekkel. Az idióták tele vannak válaszokkal."

"Its easier to fool a man than it is to convince they have been fooled"

Szerkesztve: 2025. 01. 22., sze – 07:33

MIPS és a RISC-V
.

Beágyazott rendszerkeben, valós idejű többfeladatos rendszerekhez, IoT kütyükhöz is jó.
 

6502 és m68k... na meg mindíg kiváncsi voltam a m6809-re, elvileg a legjobb 8 bites cpu.

Szerkesztve: 2025. 01. 26., v – 08:34

Z80. Ezen a sallangmentes kőkorszaki cuccon szocializálódtam. Bármit el akartál/akarsz végezni, ott jóformán csak az agyad lehetett/lehet a fegyvered, a Zilog pedig legfeljebb a culáger. Ez a megfigyelés támasztja alá azt, hogy a legjobbak között 8 bites játékprogramok között is vannak, vagy legalábbis többen bemondanak őskori címeket.

x86/80386. Ezek nyitották tágasra a kaput a vadvilág felé. Bámulatos áramkörök, változatos tokozásban, a gyártásukban még valódi sokszereplős versennyel. Hozzájuk általában apró és faék egyszerűségű alaplapok. A szoftverekben még rengeteg a kreativitás, hiszen a programozni tudókat még 8 bites anyatejjel táplálták. Tulajdonképpen ide tartozik a Rapidcad is, a DLC viszont kevésbé. Furcsa lesz amit írok, de ez a kaszt szerintem megelőzte a korát, hiszen mint fentebb írtam, én Zilogot reggeliztem.. ahhoz képest meg túl hamar érkezett (hozzám) a 386, s ez a tendencia azóta exponenciálisan gyorsult tovább.

És ha most a kettőt összevetem (20mp gondolkodás..) akkor a 80386 a szívem csücske. Viszont nem volt könnyű a választás, ezt a Z80-hoz még oda kellene írnom pozitívumként.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Ha már a Z80-at említéd, elvitathatatlan előnye a 8080 & CP/M, MP/M kompatibilitás és a mikrogép építéshez szükséges DRAM frissítés képessége (Az SRAM sokat fogyasztott, a CMOS RAM pedig nagyon drága volt.) + a fejlettebb áramkör miatt a kiszolgáló áramkörök (pl. órajelgenerátor) beépítése, de a 8080-hoz képest nem sok előnye volt. A valódi vezérlésre alkalmas 8080 klón a 8085 volt az 5 huzalozott interrupt miatt. A család csúcsa az NSC800 volt, amely a 8085+Z80+CMOS képlettel írható le. ;)

A 80186 sem rossz, mert az volt az x86 család mikrokontrollere. Beépített timer, DMA, chip select, fejlettebb utasításkészlet járt hozzá. Bár nem mikrokontroller, de hasonló és jobb utasításkészlettel bíró x86 kompatibilis V20 család, amely mellékesen natív 8080 módot is tudott. Ilyennel dolgoztam az Intel Isis-II 8080-ra készült fejlesztőrendszeren - XT-n.

A 386 szerepe szintén vitathatatlan, mert tulajdonképpen ez az első virtualizációra képes processzor, talán ezért erre készült a linux is. Használlták az űrhajózásban, és létezett csak protected módot tudó változata is.

A fentiek ellenére a RISC sokkal jobb, hatékonyabb és szimmetrikus működésű. Különösen a POWER (ami még 3 csip) és utódai. Bár egy HWSW fórumozó bebizonyította, hogy az ő 386-osa semmivel sem rosszabb, mint a POWER 7. :-DD A POWER nagy áttörése a PowePC6xx-nél kezdődött, amikor 32 CPU-t ragasztottak egy lapra - amivel az IBM rendre verte a Sun 64 processzorát. ;) Olyannyira, hogy az Oracle kijelentette: IBM processzor => dupla licencdíj, hiszen kétszer annyit tud. :-D

Az igazi IGAZI RISC a 8 utasításos 8X300, amit talán ma is változatlanul gyártanak. Bár a demó programja soros terminállal példálózik, de a való világban rakéteirányításra használták. ;) Nem rossz, ha a MOVE utasítás beolvas, maszkol, rotál és kiír egy ciklus alatt! Tulajdonképpen egy csipbe "hajtogatott" bipoláris processzor.

Kicsit hasonló a PIC architektúra. Híába kell lapozni a memória szegmenseket, mégis "egy ültő helyében" sokkal több címet ér el, mint a 8080 és az ATmega.

Szóval sok idő alatt sok kedvencem is akadt. ;)