Hogy lesz így PaksII?

Hozzászólások

Láttál már olyan problémát amit az  Oroszok barátaink ne oldottak volna meg?

Szerkesztve: 2022. 08. 18., cs – 17:31

Na igen, szemét mocsok libsi csürhe nem megmondta (ezt is) évekkel ezelőtt? Már régen is volt szó, nem bírná a Duna, ugyanakkor Paks1 sem hosszabbítható a végtelenségig, egyszerre mindkettőt csak részlegesen lehetne működtetni, de hosszútávon amúgy is csak egy maradhat. Reméljük, az új turbinák hatékonyabbak és kevésbé melegítik a Dunát.

Akkor azt is sikerült megértened, hogy az üzemvízcsatornán a vízmű gyűjtőjének beérkező vízhozamához képest mekkora mennyiség csorog le; az egész rendszer mekkora vízmennyiséget továbbít összességében:

=>>>> bejövő -> elágazkodódás(nehéz szó), terelés stb [..] =>>> összefolyó =>>>> országhatár.

Bejövő és országhatár keresztmetszeten áthaladó vízmennyiség különbség a kérdés.

A tározó kapacitása nem végtelen. Ráadásul nem elsősorban a víz tárolása a cél, hanem az áramtermelés. Ahhoz pedig folynia kell a víznek. Többé-kevésbé folyamatosan, mivel a nagymarosi 'ellenduzzasztó' nem épült meg. A szlovákokkal nem is ezt kell(ett) lemeccselni, hanem elsősorban azt, hogy mennyi vizet engednek a régi dunaágba.

Nem szeretem, ha olyan dolgot tulajdonítanak nekem, amelyet nem írtam le. Akkor sem, ha smiley-t tesznek utána.

Mindössze annyit írtam, hogy a Duna alacsony vagy magas vízállása nem attól függ, hogy a szlovákok mennyit tartanak vissza Bősnél. Hosszabb távon pedig semmiképpen.

Érdekes módon a konkrét időpontot (legalább percre pontosan), a mérési pontok koordinátáit (méteres pontossággal), illetve a mérésre használt eszköz, gyári számát, osztálypontosságát sehol nem említik meg... Utánanézve, meg a kép alapján egyébként egy 0.1°C felbontású +/- 1°C pontosságú eszközzel mértek.
Az, hogy az erőmű módszere _szerintük_ nem felel meg a jogszabály átláccós olvasatának, hát záksőn, jelezzék az illetékes hatóság felé, ami elfogadta a mérési eljárásra vonatkozó szabályozást.

Igazad van. A baj csak az, hogy elmúlt 4 éveben senki nem adott semmiféle hivatalos választ a kérdéseikre. Pedig nekik sem full dilettáns tanácsadóik vannak.

A Duna part meg így néz ki: 

https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2022/08/kagylokpaks.jpg

https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2022/08/rak.jpg

Vajon, ha az erőmű üzemeltetői határértéket meghaladó hőmérsékletet mérnének, eljutna a híre a júzerekhez? Azt, hogy a Barátság vezetéken nem jön orosz olaj, az üzemeltetőtől tudtuk meg azonnal, vagy öt nap késéssel a Bloombergtől?

$ grep -c egy$ word.list
100

A demokráciagyűlölő "libsik" a témában előadott siráma szerintem hátrány. Különösen, ha figyelembe vesszük, mekkora sirámszennyezést okoztak és okoznak folyamatosan más témákban. Független brit tudósok eredményei szerint a "libsik" olyan magas sirám-értéket értek el és tartanak szinten, hogy az üzemanyagtémával kapcsolatos sirámaikat nem lett volna szabad a sirámfolyójukba csatornázniuk. Sőt, elismert angolszász kutatóintézetek tanulmányai egybehangzóan állítják, hogy a "libsiknek" a sírás sokkal zöldebb metódusai után kellene nézniük, mert ez fenntarthatatlan, és ha így folytatják, az egész világ megfullad vagy szarrá erodálódik a gigantikus ökológiai könnycsepp-lenyomatuk örvénylő nedvében.

:)

Egy szimpla, picsogas hajtotta generátor is megoldaná a kérdést. Az lenne ám az ingyenenergia a anap 24 órájában! A mindenkori kormány is hasznos dologra fordítaná  a propaganda gépezetet. Kell a villany az alukohoba?  "Adóemelés!" Már pörögnének is a kicsi generátorok,

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Szerkesztve: 2022. 08. 18., cs – 18:34

Talán úgy, hogy az átlátszó "szakemberei" helyett valódiak fogják megtervezni és üzemeltetni.

Amúgy javasolnám, a fentebb már említett Heller-Forgó tornyok alkalmazását, a fáradt gőznek a hűtőtorony felső részében  párologtatásos előhűtésével és hosszított toronykialakítással kombinálni. Ez nagy mennyisségű vízgőzt dobna ki a légkörbe, ami ideális esetben 50-100 km-en belül rendszeres csapadékkiválást ereményezne. A forró vízgőzzel növelt tömegű felszálló meleg levegő a torony áramlási sebességét növelné, ezáltal a torony hűtési hatásfokát növelné.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nem egészen.  A levegő adott nyomáson és hőmérsékleten csak egy bizonyos mennyiségű vízpárát képes megtartani ez az abszolút páratartalom. Ha esik a hőmérséklet, és a páratartalom átlépi az abszolút maximumot akkor megkezdődik a kondenzáció elkezdenek a cseppek kialakulni. Bizonyos légköri jelenségek képesek ezeket a cseppeket fenntartani a levegőben (ciklikus párolgás-kicsapódás, termikus feláramlás) de egy méret után a cseppek leérnek és eső lesz belőle. Tehát a csapadékhoz, a feltétel az elegendő páratartalom és a kellően alacsony hőmérséklet.
Magyarországon az átlagos relatív páratralom alacsony, 50% alatti. Augusztusban, Budapesten, 20 és 60% között ingadozik naponta. Ez pedig nagyon gáz.

Amennyiben egy adott területen egyenletes a hőmérséklet mind vízszintes, mind függőleges irányban és nincs telítve a levegő páratartama,  akkor a büdös életben nem lesz eső. Pl. Ha az adria felől elindul egy 28 fokos nedves légtömeg, itt meg 30 fok van akkor minden lesz csak eső nem. Ha mázlink van és a 30 fok mellé bejön egy meredek függőleges gradiens, akkor az megdobja felfelé ezt a légtömeget és lesz egy fél országot szarrááztató zivatarfront.
Mivel egy lavór alján dekkolunk, csak akkor kapunk esőt, ha a környező hegységekben a léghőmérséklet magasabb legyen, mint a bejövő légtömeg hőmérséklete és nálunk meg alacsonyabb.

Ahhoz, hogy ázzunk telíteni kell a levegőt vízgőzzel olyan formában, hogy az mikor az lehül környezeti hőmérsékletre elkezdődjék a kicsapódás. A nukleáris erőművek és a hőerőművek képesek jóval a  környezeti hőmérséklet fölé hevíteni a levegőt és megfelelő mennyiségű víz adagolásával könnyen beállítható a telített állapot. A kilépő levegő 10-15 kilóméteren belül lehül és beáll az adott légköri állapotnak megfelelő arány és a többlet pedig csapadékként lehullik.
A jelenség amúgy ismert, régebben a gázerőművek környezetében az erdőpusztulás egyik oka volt. Ugyanis a kilépő vízgőz, keveredett a tisztítatlan füstgázban található kéndioxiddal ami kénessavat eredményezet, amia levegőből kicsapódva kinyírta az erőmű 20-50 km körzetében fákat.

Szóval több víz kellene a levegőbe és erre pont az atomerőmű hulladékhője lenne a legalkalamsabb.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Szakszerű és logikus, amit írsz kivéve ezt:

Mivel egy lavór alján dekkolunk

Ez 1100 éve így van, mégis általában van elég eső. De ami fontosabb, a Kárpát medence egyedülálló abban hogy milyen magasan van az ivóvíz, sok helyen alig kell lefúrni 10-15 métert és máris ivóvizet kapunk. Ezt az előnyt kellene kihasználni öntözőcsatornák, tárolók  építésére.

Miért doba ez vízgőzt a légkörbe? Honnan jönne az a víz? A Heller-Forgó tornyok víz-levegő hőközeges zárt rendszerű hőcserélők, ott semmilyen vízgőz nem kerül a légkörbe, a kéményhatás segítségével működnek.  Miért kerülne vízgőz a levegőbe?
Mint ahogy a Duna vize is arra való nyitott tercier körként, hogy a szekunder kört hőcserével hűtse, jóval hatékonyabb a víz-víz vezetékes hőcserélő, mint a víz-levegő közeges hűtőtorony. 

Persze, nedves hűtőtorony esetében kell is ez, hatalmas a vízigénye - de akkor már egyszerűbb a Dunába visszaengedni a vizet, nem kell párologtatni :)

A Heller-Forgó hűtőtorony viszont száraz hűtőtorony, az nem igényel nyitott vízkört (pont ezért fejlesztették ki anno, vizet akartak spórolni).

A Heller-Forgó rendszerben a kétlépcsős a gőz viszahűtése. Az első a vízbefecskendezés a második a apróbordás hőcserélővel történő visszahűtése. A rendszer kulcseleme, hogy a hő jelentősebb részét folyadék halmazállapotú munkaközegből adják át a környező levegőnek. Amennyiben a vízbefecskendezés előtt a visszahűtést egy párologtatós hőcserélővel kezdenék a torony felső részében, jelentős mennyiségű vízgőzt lehetne a légkörbe juttatni. Mivel a párologtatós hőcserélő gyakorlatilag egy nyitott gőzfejlesztő, de az erőmű hűtőköre továbbra is zárt maradna és teljesen érzéketlen lenne az elpárologtató vízre. Ez egyébként simán jöhetne is a Dunából. Ez egyrészt csökkentené a vízbefecskendezésnél a belépési hőmérsékletet, másrészt komoly klimatikus hatása lenne. Az sem utolsó, hogy ez egy megoldás lenne, hogy a Dunán lefolyó víz legalább egy részét az ország területén belül terítsük.

A víz-víz hőcserélő prolémája, hogy a kidobott hő az élővizekbe kerül és rendkívül kiszolgáltatott ezen rendszereket tápláló természetes vízforrások változásaira. A levegős hűtőrendszereknél elég kicsi az esély, hogy elfogyna a hűtőközeg.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A Heller-Forgó rendszerben nem kerül nagy mennyiségben víz a külvilágba. Van párologtatás, van ilyen hőcsere is, de zárt rendszer teljesen bakker. Ezt értsd meg. Van egy zárt vízkör, amiből nem kerül semmi a külvilágba. Levegőbe igen, de nem a külvilágba. Nem keletkezik kifelé vízgőz. Nem kell folyamatosan utántölteni, az egyszeri vízfeltöltés után minimális a veszteség. A Heller-Forgó rendszer nem azzal hűt, hogy vízgőzt enged a levegőbe, hadd menjen. Pont ez a lényege, hogy nem kell neki folyamatos nagymennyiségű vízutánpótlás, ez volt a találmány lényege. Azaz csinálhatsz te Pakson Heller-Forgó tornyokat, abból nem lesz máshol csapadék, mert nem kerül nagy mennyiségű vízgőz a levegőbe. Nagyon kicsi igen - hiszen nem légmentesen zárt a rendszer. De nem kell neki folyamatos vízutánpótlás a feltöltés után.

A rendszernek két eleme van: egy vízbefecskendezős kondenzátor és egy hőcserélő, mindkettő zárt rendszer.
A gőzt kondenzálják vízbefecskendezéssel, ekkor a befecskendezett víz felmelegszik, ezt a felmelegedett vizet hűtik le az apróbordás hőcserélők és megy vissza újra a befecskendezőbe. Ez a lényege a Heller-Forgó rendszerű száraz hűtőtoronynak. Zárt elvű az egész, a kondenzátor és a hőcserélő is.

Ki mondta, hogy a zárt vízkört párologtatom? A zárt vízkörrel a  párologtatós hűtő hűtőközegét fűtöm és párologtatom, nem a munkaközeget. Továbbá, azt írtam, hogy a Heller-Forgó rendszerű hűtőtorony kiegészítése lenne, olyan formában, hogy a torony felső harmadában lenne a párologtató és alatta Heller-Forgo hűtő. A reaktor oldali ág továbbra is zárt lenne, csak a hőleadás egy része párolgáson keresztül és nem tisztán száraz levegőn keresztül történne.

 

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Amúgy szerinted az élővilág mikor lesz kiszolgáltatottabb? Ha melegebb 2-3 fokkal a víz, vagy ha nincs ott víz , mert elpárologtatjuk? Mikor jobb a Dunának a Paks alatti részén az élővilágnak (beleértve az embereket)? Ha Paks miatt a vize a levegőbe kerül, vagy akkor, ha van, de melegebb? 

Számolgass egy kicsit, hogy mennyi is az-az irgalmatlan vízmennyiség. Hint: A víz párolgáshője 2254 kJ/kg. A víz fajhője: 4183J/kgK. Duna vízhozama a pillanatnyi vízállásnál 954 m3/s. 30 fokos vízhőmérsékletnél, ezen vízhozam elpárologtatása 2,42*10^12J energiát igényelne másodpercenként. Ha mondjuk 10%-os hatásfokkal számolok PaksII esetében, 24GW menne a levegőbe, hogy az hány százaléka a pillanyatnyi vízhozamnak, azt te is ki tudod számolni.
A 30 fokos vízhőmérséklet a mostani vízi élőlényeknek már most is a tűrőképességének a határán van. Ez a jövőben még rosszabb lesz. 
Arról nem beszélve, hogy az elpárologtatott és csapadékként lehulló víz jelentős része, így vagy úgy visszakerül a Dunába. Vagy szerinted

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Igen. A döntés oka, mert occsó és nem látja a paraszt és már láttunk ilyent. A száraz hűtőtorony nem igazán került mérlegelésre, ahogy a hibridből is csak csökkentett magasságú.
Őszintén, ha az ország energiaellátásáról van szó és kell hozzá egy 100 méteres monolit, akkor csinálják. Ne jöjjenek ilyen tájképi baszakodásokkal, egy olyan országban, ahol 5 km-ként van lakott település.
Ugyanakkor, legyenek már annyira előrelátóak, hogy egy globális éghajlatváltozást vegyenek figyelembe.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Paks II. akkor ment a levesbe amikor az első orosz katona betette a lábát Ukrajnába. Remélem senki nem gondolja komolyan hogy 1. Az oroszok képesek lesznek megfelelő terveket letenni az asztalra. 2. Ezeket képesek is kivitelezni technológia hiányában. 3. Bármilyen EU hivatal engedélyezni fogja őket.

Így. Ha ez megépül, az országunk vezetői hülyébbek mint gondoljuk. De az EU és hivatalai amúgy sem fogják hagyni, rájuk meg majd lehet szokás szerint mutogatni, amikor amúgy is kihátrálnának a buliból. Vesznek fel majd hitelt máshonnan (pl. Kínától) a hülyeségeikre, úgyis csak ez volt a cél.

Ott, ahol a kinabol es minden isten hata mogotti helyrol elhajtott akkugyarakat peklapat nyelvvel fogadnak ?

Vilag legkornyezetszennyezobb dolga az akku gyartas, fold viz levego mind mint gyonyoruen szet lesz vele baxva.

Nem beszelve az extrem energiaigenyrol amit a folyamat kovetel.

Viszont legalabb olyan helyekre telepitik, ahol haszontalan tv teruletek vannak. Pont jo.

http://karikasostor.hu - Az autentikus zajforrás.

Hát persze ha Kínában energiapazarló módon gyártják az akkut, brutálisan szennyezve a környezetet, akkor zöld, és nem igaz, hogy az összesített környezetszennyezése nagyobb mint a belsőégésű motornak. Mindenki idióta, aki azt mondja, hogy zsákutca. (lásd: másik topik. ) Ha itt akarják gyártani , akkor máris másképp szól a fülemüle.

Kitérhetnél arra is hogy a "kapcsoljuk ki a klimákat" pontosan mennyi energiát spórol majd meg (hasra ütni mindenki tud).

A másik hogy az érvelésed alapján a külföldi cég több energiát eszik mint a magyar, ami szintén egy marhaság. Gondolom arra gondolsz hogy x darab külföldi cég helyett legyen x darab magyar, mi a bánatért ne fogyasztana ugyanannyit?

Nem nagyon értem hogy mit akarsz mondani, de szerintem te se.

"Cserében itt lesz az EU-ból kizavart olcsó technológiával gyártó akkumulátorgyár."

https://autopro.hu/beszallitok/iden-kezdi-az-akkugyartast-nemetorszagba…

Ezért a gigaberuházásért sokan lehajoltak volna, nyugaton is. Egyébként sötétzöld szemüveg nélkül azt is láthatjuk, hogy ótvaros mindegy hogy az azonos környezetvédelmi előirásokkal rendelkező EU területén hol épül meg az a gyár, pont ugyanannyit fog szennyezni.

Marhaságokat beszélsz, bocs.

Nem rájuk gondoltam...

Legközelebb fogalmazz a gondolataiddal összhangban...

Tudod 10+ év után visszafelé mutogatni, miközben papa-vej-haver-sógor-koma nulláról retek gazdaggá lett a regnálása alatt, nos... Nem túl elegáns.

Az elegáns az lenne, ha a magadfajta nagytudásúak nem ugatással és passzivitással alakítanák az ország sorsát, hanem felelős, aktív részvétellel. A slampos gyökérzöldség létből nem igazán elegáns eleganciáról beszélni. ;)

:)

"Nem jó, de nem is tragikus!" ;)

Az nem lehet h ezt pl un. szakemberekre bízzuk és nem foglalunk állást? Ez a két picsa idétlenkedik a vízben valamit, h hisztériát próbáljon kelteni - nem kéne ráharapni a horgukra! Mondjuk legyen már annyi önkontroll h a kompetencia teljes hiányát érzékelje az agyatok és mikor jönne az ingerület, h a kezed elkezdjen gépelni valami naaaagy-nagy okosságot, akkor ez a self-kontroll lépjen közbe!

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

Kb, mint ha napot kérnéd, hogy ne keljen fel reggel :) Lehet szidni a kormányt, az libsiket, az oroszokat, akárkit, a gyűlölet sokak éltető ereje.

Senkinek nincs köze világod belsejéhez, neked sincs közöd mások életéhez, csak az Irgalom útján van közöd, Istenektől rendelt kötelességed.

Az nem lehet h ezt pl un. szakemberekre bízzuk és nem foglalunk állást? Ez a két picsa idétlenkedik a vízben valamit

Az átlátszó paksi tényfeltáró 5 fős csapatából 3 fő környezetmérnök és 2 fő környzettudományok PhD-vel rendelkezik. A cikkben szereplő "picsák" véleményem szerint hölgyek közül minimum 1 ennek a tudományágnak beavatottja. :)

Szerintem be kéne már tiltani a sajtót mint társadaémi csökevényt. Az milyen már, hogy valós társadalmi kérdéseket fogalmaznak meg, és válaszokat várnak rá? Egyáltalán a kérdő mondatszerkezetet is törölni kéne a nyelvből, és akkor nem kellene hazug válaszokat adni sem. Az hogy a miként pusztul el környezetünk, nem is lenne kellemetlen kérdés ha a fentieket véghezvinnék.

Lehet, hogy van valamilyen diploma, de hogy értelmesen mérni qrvára nem tudnak, az ismét kiderült... Azt nagyon jól tudják, hogy néhány tized foknyi hőmérséklet különbség mit okoz, de ezt hitelesen, pontosan megmérni már nem tudják - innentől kezdve lesz bohóckodás az egész.

Mérni a hülye is tud, valid, hiteles és pontos méréshez azért ennél több kell. Tudod az az apró probléma, hogy a mérési része nem nekik, hanem nekem vág 100%-ban szakmába. Az, hogy egy home kategóriájú, de hülyék által is egyértelműen leolvasható értéket mutató eszközt vettek a sarki csemegében, az semmivel sem jobb, mint a múltkori folyadékos hőmérős baromkodásuk - csak épp a hozzánemértőknek is hihetőbb. Aki meg valamit is konyít a dolgokhoz, az ezen produkciójukat is körberöhögi. Ha tizedfokokon pörögnek, akkor bizony annak megfelelő pontosságú, _hitelesített_ mérőeszközt használjanak, végezzenek több mérést, stb, stb, stb...

Remélem, sikerül feldolgoznod.

a szadhoz meg egy szappant ajanlok

Már szappannal házalsz? Ekkora a baj? Vagy olyan jól megy, hogy végre az lehetsz, ami mindig is szerettél volna: szappanügynök?

ha mar anyad nem tanitotta meg kimosni

Ugye tudod, hogy a gyermekkori hatásokat, melyek most is félrevezetnek téged, nem moshatod le magadról a szappanoddal?

:)

Neked mit mondott az édesanyád a nagy pofádból áradó sok szarról, amit évek alatt ideürítettél? Nem mintha releváns lenne, hiszen ha azt tanította, hogy fogkrém helyett szappannal mosd a szád, akkor a formádon kívül valami nem kerek.

Ha már így ajánlgatod, kérlek áruld el, mit használsz a szappanhoz. WC-kefét?

:)

+1

Egy szösszenet a mérésről totál dilettánsként. Sosem kellett pontosan mérnem eddig semmit, de most kezdtünk otthon csirkéket nevelni és keltetni. Vettem egy félprofi keltető gépet, de előtte beszéltem a gyártóval, akik vannak annyira kedvesek, hogy kiképzést is adnak a géphez. Az első mondat az volt, hogy a lényeg a hőmérséklet és a páratartalom, minden azon múlik. Itt konkrétan életek múlnak 0,1 C különbségen, még ha csirkékről beszélünk akkor is. A hőmérés a gépben - ez még otthoni "bohóckodó" kategória, de abból már egy korrektebb gép - egy kalibrált ipari hőmérővel történik. A géphez kell kontroll hőmérőt és páratartalom mérőt használni, mert hiába jó amit szerelnek a gépbe ember csinálta, tehát el is tud romlani, kell a kontroll, mondták.

Így kell a gyártó szerint ellenőrizni a hőmérsékletet a gépben! Kezdésnek a kontroll hőmérőt ellenőrizzük le egy másik hőmérővel! Mivel a keltetés többnyire 37,8 C-n történik az embereknek szánt gyógyszertári hőmérők relative megfelelőek. Szóval kéz meleg vízbe tegyem a két hőmérőt és pontosan ugyan abban a mélységben mérjek, egyszerre, a lehető legközelebb legyen a két mérő hegy, de ne érjen össze. Ha nem ugyanaz azt az értéket mutatják akkor gáz van, akkor jöhet egy harmadik lázmérő kideríteni melyik a pontatlan. Ha pontosan ugyan azt mérik, használhatom kontroll hőmérőnek. Ha a gépben mérek vele a mérést pont abban a magasságban végezzem ahol a gép hőmérője van. Ha nem egyezik a két mérés, mehet vissza a gép a gyártónak garis ellenőrzésre.

És ez egy hobbi keltető, csak éppen számít, hogy mennyi az annyi...

Szórakoztam kontroll hőmérővel és 1 cm magasság különbségnél 0,2 C különbséget is méretem!

Senkinek nincs köze világod belsejéhez, neked sincs közöd mások életéhez, csak az Irgalom útján van közöd, Istenektől rendelt kötelességed.

A hagyományos higanyos lázmérő örökre jó lesz, ha egyszer jó. Persze azt nehezebb leolvasni - meg hát mégiscsak mérgező higany van benne, úgyhogy keltetőben nem biztos h lehet ilyet használni- , de nem romlik el  (max eltörik). Általában a mérőeszközök a mérési tartományuk egészére tekintettel nem konstans hibaszázalékkal mérnek. Van egyfajta karakterisztikájuk. Pl mérlegeknél ez elég jellemző, van egy v. több un. szakadási pontjuk ahol megváltozik a pontosságuk. Jellemző h ismételt mérések alkalmával ugyanazon kondíciók mellett is eltérő értéket (tapasztalati szórást) mutatnak az eszközök. Számba kell venni un. mérési bizonytalanságot is. Amikor kalibrálnak, hitelesítenek egy-egy mérőeszközt, akkor egy olyan "etalon" eszközzel vetik össze a mérési eredményeket, aminek a méréstechnikai jellemzői legalább egy nagyságrenddel pontosabbak a vizsgált eszköznél. 

#szerk: közben rájöttem, h a higanyost mindig le kell rázni, ugyhogy folyamatos monitorozásra kevésbé funkci ;-D

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

A kontroll hőmérésnek nem kell folyamatosnak lennie, a gyártó is ajánlott higanyos mérőt is :)

A páratartalom mérésnél még nagyobb döbbent ért. A gyártó azt mondta, nagyon sokáig kerestek olcsó és megbízható mérőt, mert olyan nincs, szerintük az összes "otthoni" mérő, idézem: "egy rakás szar" :) Egy német kalibrálható, relatíve kicsi műszer rakható a gépbe. Fél tenyérnyi, mechanikus, fizikai mutatóval, nem csilivili lcd-s csoda, viszont a hátulján egy műszerész csavarhúzóval lehet állítani a mutatót, mint egy ébresztős óránál. A kalibrálásnak van egy igen egyszerű módja, amivel megfelelő lesz a pontossága, egy vizes törülközőbe kell csavarni és fél óra múlva 95-100% között kell mutatnia, ha nem annyi, oda kell csavarni a mutatót. Ezzel már elégséges a keltetéshez a pontosság.

Kalibrálva küldték. Kiraktam az asztalra és néztem, hogy a többi mérő tök mást mutat, ugyan is a kis feleségem "időkép" fan :) megszámoltam, 8 db páratartalom érő van otthon, a legkülönfélébbek, gondoltam jöhet egy teszt. 3 volt elöl a házban, egymás mellé raktam őket az új mérővel. Hát csodát láttam, mert ezeket mutatták, 45%, 55%, 56% az új mérő meg 64%. Na mondom, a két közei lesz jó, kalibrálom az újat ha már elmagyarázták, hogy kell. Új mérés, az eredménye ugyan az. Szuper, gondoltam, szar az új mérő. Ha már kitanultam a kalibrálás trükkjét :) összecsavartam az összes mérőt a vizes türcsibe, hogy megnézzem mi lesz.

Na itt jött a döbbenet, az "otthoni" mérőknél a legmagasabb érték 81% volt, a 100% helyett. Potom 20% tévedés a "jobbaknál" az egyiknél meg laza 30%-os hiba. Hát az asszony kiakadt rendesen, ment is kukába az összes, és rendeltünk még a normális műszerből párat :)

Hab a tortán, hogy azt ajánlották, havonta kalibráljam újra, gyakorlatilag minden keltetés előtt.

Senkinek nincs köze világod belsejéhez, neked sincs közöd mások életéhez, csak az Irgalom útján van közöd, Istenektől rendelt kötelességed.

Hát ez a törölközős sztori elég rémisztőnek tűnik, bár biztos kitapasztalták már a dolgot....de azért ezt nem így kéne. Mindenképp valami szaklaborban kéne bevizsgáltatni, ahol be tudják állítani a páratartalmat különböző értékekre és van egy referencia mérőjük amihez hasonlítani tudják. Illetve nyilván a keltetőben alkalmazandó páratartalom értéke körül kell több mérést csinálni.  Amúgy a pontatlan mérő is jó, ha lehet tudni, hogy mennyire "csal" és azt stabilan teszi. Igazából nem tudom, h milyen mérőelemet használnak ezekben?  Vagy valami mechanikus vagy elektronikus tulajdonságának kell változnia a páratartalom függvényében. Lehet h ez valami olyan dolog, ami nem annyira stabil és azért kell gyakran újrakalibrálni. 

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

Nem tudom hogy működik, lehet, hogy szétszedek egyet :) Törölközős módszerre azt mondták, hogy otthoni keltetéshez jó lesz. Az ipari keltetésnél 1% különbség is fontos a kikelt csirkéknél, olyat is olvastam, ha a tojást fertőtleníted keltetés előtt 0,4%-os javulást érsz el a kelésben. Hát az 50 db tojásnál ez nem izgat, pláne, hogy nem ebből élek.

A kis gépekben nincs automata páratartalom szabályzás, azt nekem kell csinálni. A nagy gépekben meg ilyen van (ehhez meg profi hőmérők kellenek):

A páratartalom mérés elve a száraz hőmérséklet és a nedves hőmérséklet különbségén alapul. Ha valamilyen hőmérsékletet száraz hőmérővel mérünk, akkor annak abszolut hőmérsékletét mérjük. Ha a mérőszondát megnedvesítjük, akkor a párolgás miatt a nedves hőmérővel alacsonyabb hőmérsékletet fogunk mérni. A hőmérséklet-különbség fordítottan arányos a páratartalommal. Minél kisebb a páratartalom, annál nagyobb a két mérés közötti hőmérséklet különbség. Ezeket a hőmérsékleti adatokat szakkönyvek táblázatos formában adják meg, melyekben a száraz hőmérséklet és a nedves hőmérséklet ismeretében meg tudjuk határozni a levegő relatív páratartalmát.

A nedves hőmérsékletet mérő szondát burkoló textilcsíknak folyamatosan nedvesnek kell lennie, a mérés és a vezérlés csak ez esetben lesz pontos. A nedvesítő tartályban folyamatosan lenni kell víznek, amikor az fogytán van (kb. 2-3 nap), újra kell tölteni! Amennyiben a szonda kiszárad, a nedves hőmérséklet mérő pontatlanul fog mérni, becsapja a vezérlést, és a páratartalom valós értéke a mértnél, számítottnál alacsonyabb lesz.

Senkinek nincs köze világod belsejéhez, neked sincs közöd mások életéhez, csak az Irgalom útján van közöd, Istenektől rendelt kötelességed.

" Tudod az az apró probléma"

Apró probléma több is van, azokhoz mit szólsz, mint szakmabeli? Idézet a cikkből:

  • Egyrészt, ha a sok felvett mérési adatból a végén egy darab napi értéket képeznek, a mérések között lehetnek 30 fok feletti adatok, de azokat a sok másik 30 fok alatti érték kompenzálni fogja. Így ki lehet hozni napi értéknek egy 30 alatti értéket. Ez ugyanakkor ellentmond a jogszabálynak, ugyanis aszerint, ha egyetlen ponton is 30 fokot mérnek, az határérték-túllépésnek számít.
  • Másrészt a jogszabály szerint 30 cm mélyen se lehetne 30 foknál melegebb a Duna, ezt viszont nem mérik.
  • Az Atomerőmű emellett a saját közlése alapján pont a legmelegebb sávban nem mér, mert „a part mellett lévő közvetlen terület (kb. 0-25 m-es sáv) a csónakból történő mérés méréstechnikai okai miatt nem monitorozható”.
  • Továbbá az sem kizárt, hogy adott napon belül későbbi időpontokban más eredményeket kapnának, mert a folyó hőmérséklete délután melegebb, mint délelőtt.

Látszólag ezt támasztják alá a vízügyi honlapján található adatok is, amelyek szerint egyik napon sem a 11-14 óra közti időszakban (amikor az atomerőmű mér) volt a legmelegebb a Duna, hanem a későbbi órákban: elsején 18 órakor, másodikán 19 órakor, harmadikán 19 és 20 órakor, 4-én 19 és 21 órakor, és 5-én, amikor mi mértünk, 21 órakor. Vagyis feltehetőleg az esti órákban a 30,8 C-nál is magasabb hőmérsékletet mértünk volna a jogszabályban megjelölt szakaszon.

“Any book worth banning is a book worth reading.”

Mérési adatsorok feldolgozása című fejezethez sem értenek, valóban. Mondom, környezetrémnökségből lehet hogy nagy agyak, de fogjanak már meg egy ilyen szakembert/céget, ami valóban tudja, hogy hogyan kell hőmérsékletet mérni, és az ilyen adatsorokat kiértékelni... (Az, hogy a jogalkotó produktuma is sületlenség, bármilyen műszaki tartalom esetén, azt tudjuk...).

 

Bizonyára, azonban ezekből a kérdéseikből is kitűnik a szakértő tájékozatlanságuk: 

"A tanulmányban javasolt módszertan mennyire bevett más európai országokban a vízhőmérséklet meghatározására, illetve hasonló jogszabályi hőmérsékleti korlátok betartására?"

"Indokolt lehet-e, hogy a 2010-ben megfogalmazott mérési módszertan-javaslat az eltelt időben bekövetkezett tapasztalatok és klimatikus változások (pl. az aszályos, kisvizek időszakok gyakoriságának és komolyságának növekedése) miatt felülvizsgálatra szorulna?"

A sajtót meg természetesen be kéne tiltani, minthogy a néphülyítés a funkciója - bár ez feltehetően az un. szakértőkről is elmondható. Úgy h inkább nem szóltam - vegyük úgy!

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

A problémáról, és az erre adott reakciókról ez a videó jutott eszembe: The LED Traffic Light and the Danger of "But Sometimes!"

A szinte rekord alacsony vízállás és a magas vízhőmérséklet együtt egy extrém állapot. Egy műszaki megoldást nem gazdaságos az extrém állapotokra tervezni. Persze ettől még foglalkozni kell a problémával, de lehet a problémára specifikus megoldást adni. Pl. az atomerőmű tájékoztatása szerint 29.5°C felett elkezdik leszabályozni a blokkokat 0.1°C-onként 80 MW-tal:

A 29,5 °C-os beavatkozási határ és a fentiekben hivatkozott KöM rendelet által előírt 30,0 °C-os határérték közötti különbség biztosítja az erőmű személyzetének a beavatkozási lehetőséget szabályozott leterhelés végrehajtásával úgy, hogy a hatósági korlátot ne érjük el. [...] A beavatkozási határ elérése esetén - a hőmérsékletkorlát túllépésének mértékében - 0,1 Celsius fokonként 80 MW-tal kell csökkenteni a teljesítményt mindaddig, amíg az előírt korlát alá nem süllyed a vízhőmérséklet.

Ez nem szerencsés a hatékonyság szempontjából, de lehet, hogy még mindig gazdaságosabb, mint hűtőtornyokat építeni. Paks 2 szempontjából meg én nem vagyok biztos benne, hogy nagyobb hűtőkapacitásra lesz az új blokkoknak szüksége, ez a hatékonyságuktól függ. Azt meg valahogy mindenki elfelejti, hogy a régi blokkokat le fogják állítani, ezért a régi és az új blokkok várhatóan nem fognak tartósan együtt üzemelni.

Nyilván lehet más megoldásokat is alkalmazni, pl. lehetne a Duna vize helyett hűtőtornyokat építeni, de lehet, hogy gazdaságosabb a Duna vize mellett valamilyen kiegészítő hűtési megoldást üzembe helyezni, amikor a hűtési kapacitás nem elegendő. Nekem nincs releváns végzettségem, ezért én nem tudom megítélni, hogy műszakilag és gazdaságilag melyik megoldás az optimális, de biztos vagyok benne, hogy olyan szakemberek foglalkoznak ezzel a problémával, akik igen.

Mindenki nyugodjon meg, van megoldás erre is, hiszen a franciák is megoldották.

a francia atomenergia-szabályozó hatóság átmenetileg engedélyezte öt erőműnek, hogy forró vizet engedjen a folyókba

Tehát a megoldás, az atomerőművek egy részének leállítása és/vagy engedélyezni (hivatalosan vagy fű alatt), hogy forró vizet engedjenek a folyókba. Ha jól megnézzük, pontosan ezt csináljuk mi is (fele leállítva, másik fele felfűti a Dunát.) ;-)