CSS: miért utálják a fekete szöveget?

Nagyon sok oldalon az érdemi szöveg valami sötétebb (#333) vagy világosabb (#777) szürke. (Esetleg nem is fehéren, hanem világos szürkén.) Mi az oka ennek? A jól olvasható, kevésbé fárasztó fekete-fehér már nem divatos? Az ergonómia elfüstölt a dizány oltárán?

szaszi

Hozzászólások

Szerintem a fekete túl kontrasztos, nekem jobban fárasztja a szemem, mint a szürke.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

+1,hamar elfarad a szemem a szurketol.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Nem, az ergonómia győzött a rosszul olvasható, sokkal fárasztóbb fekete-fehér felett.

Bizony: a fekete nem szín, hanem a fény hiánya. Tökéletes fekete festéket jelenleg nem ismerünk, a legközelebb hozzá a Vantblack áll, de ez művészi célra nem használható, mivel Anish Kapoor indiai szobrászművész erre kizárólagos joggal rendelkezik. Ezért aki művészkedni szeretne egy az emberi szem számára a Vantablacktől megkülönböztethetetlen színnel, annak javaslom hogy várjon még pár hónapot a Stuart Semple csoportja által fejlesztés alatt álló Black 3.0-ra: https://www.kickstarter.com/projects/culturehustle/the-blackest-black-p…

Imádom ezt a kommenttet, fogalmam nem volt róla, hogy egy szín levédethető (vagy az eljárás amivel előállítja, vagy mi?), és el nem tudtam képzelni, hogy az én laptopom (Lenovo X201) nem fekete, hanem, hát, "feketés". A kickstarter-es linken levő képek nagyon jók.

Ó, rengeteg védett szín van, kommunikáció terén pl. védett az IBM kékje, a Starbucks zöldje, a Post It sárgája, illetve – a legismertebb – a T magentája, de művészi területen ez nem különösebben szokás, nem véletlen, hogy Semple a Black 3.0 fejlesztését pont Kapoor miatt (és ellen) csinálta. A ritka kivételek közé tartozik pl. az IKB (International Klein Blue), amelyet Yves Klein autodidakta művész próbált szabadalmaztatni, de végül erre nem került sor.

A nyomtatott könyv lapjai nem hófehérek, és a tinta sem tökéletesen fekete. Ráadásul a fehér lap nem is fényforrás. Ezeknek a dolgoknak nagyon utána kellene nézni, ha valaki ilyesmivel foglalkozik. Nem most találták fel a spanyolviaszt. Én kb. 25 éve foglalkoztam nyomdai előkészítéssel, ezeket a dolgokat már akkor is nagyon jól leírták, sőt... Szóval könyvtár 30-40-50 éves nyomdászati szakkönyvek, és láss csodát, lőn világosság. :)

Miért, az LCD-fekete az talán tökéletes? :)
Nyomdához laikus vagyok, de szemre jobb egy könyv kontrasztja mint a jó esetben 1:1000 arányú LCD-fekete.
Inkább a háttérvilágítás lesz itt a probléma, de ahhoz nem inkább a hátteret kellene gyengíteni? Persze az megint rontja a kontrasztot...

Mert a fekete-fehér párostól kisül a szemem. A tiéd nem ?
update: Nem a könyvekre gondoltam, ott természetesen a fekete betű a nyerő amíg ki nem találják a világító papírt.

Hát ez eléggé monitorfüggő lehet. Az előbbinél nekem a fehér háttéren egyértelműen sokkal olvashatóbb a fekete, a szürke szétfolyik.
A sötét háttéren más, ott mindkettő kb. egyformán olvasható.

A szín önmagában meg kevés, a font és a monitor is számít. Pl. Az utóbbiban a kék háttér - sárga betű összeállítás egyből a jó öreg Turbo Pascal-t juttatta eszembe. Azokban az időkben ez a színvilág CRT monitoron, a standard VGA fonttal teljesen ergonomikusan használható volt, nekem legalábbis soha nem volt kellemetlen.

Persze lehet hogy az idő szépít meg mindnent :)

Nem a feketétől fárad a szemed, mint azt itt sok okostóni mondja, hanem a fehértől, csak ott még nem tart a tudomány :)

No rainbow, no sugar

Én a fehér alapon szürkébbnél szürkébb szövegeket gyűlölöm. Köszönjük meg szépen a sok UX- és webökör divatdiktatúrájának, hogy idáig silányították az internetes tartalmak megjelnítését.

Persze, mindenki vásároljon nagy kontrasztarányú monitort, mert a webökörnek is olyan van, és akkor majd pont ideális lesz az elszürkített szövegek olvasahatósága. Mindenki másnak meg folyjon ki a szeme. Pláne, ha egy alapból homályos (értsd: szarul-húgyul hintelt, vagy szélsőségesen idealista DirectWritetal renderelt) webfonttal néz szembe az ember fia, már kész is a szemkifolyatás.

Szerencsére uBlock Origint használok, amiben ki van tiltva jónéhány csiligány webfont. Így általában a sztenderd betűtípusok (Times, Arial, Courier stb.) jelennek meg a weblapokon. Ha ez után is túl kevés a kontraszt, akkor szimplán átszínezem Cosmetic Filterrel, vagy letiltom a CSS-t. Idáig viszont ritkán megyek el. Szerencsére, TFT kijelzőnél (a laptopom 12 éves, így nem csiligány IPS kijelzővel szerelték) könnyedén állítható valós időben a kontraszt a kijelző hajtogatásával (a függőleges betekintési szög változtatásával). :)

Az ergonómia elfüstölt a dizány oltárán?

Ahogy mondod, pont úgy. Az IT-divatdiktatúra pusztító szőnyegbombázását követően elfüstölt. Béke poraira.

A UX ma arról szól, hogyan találd ki te a user helyett, hogyan érzi jól magát, és hogyan veheted rá minél inkább az üzleti érdekeidnek megfelelő viselkedésre a weblapodon. Említeném a tartalom közben felugráló ablakokat (delayed pop-ups), a baszogatósávokat (nag bar), illetve az úton-útfélen megjelenő, szövegeket részben kitakaró, felugró kisablakokat. Engem konkrétan a felső sávok scrollozás utáni animációbuzi automatikus oldalfejlécbe rögzítése is marhára idegesít. Pláne, amikor el van nyújtva függőlegesen, hogy Tapicskoló Tamás is rá tudjon kattintani a Media Marktban utána dobott tabletjéről. Cserébe ott tartunk, hogy egy 16:9-es desktop képernyőn lassacskán a függőleges terület 50%-át kitakarják értelmetlen szar toolbarokkal, meg cookie warninggal. Ezekkel bizonyára azért van tele majdnem minden oldal, mert olvashatóságot™ és használhatóságot™ adnak. Ja nem.

Ezek a ma divatos a webes szarok (pop-upok) nem a UX része. Azokat a marketinges Pistike pakol(tat)ja be, a legjobb bennük, hogy általában a site dizájnjához semmi közük nincs, mert a kódot ugyebár csak vették valahonnan. (Tisztességes UX-be valójában a hirdetések bele sem illenek, hiszen azok dizájnja nem a site dizájneréé, hanem a hirdetőé.)

A marketinges Pistikét illetően egyetértek, de én nem a hirdetésekről beszéltem. Még csak meg sem említettem őket. Az oldal használhatóságát tönkretevő design idealizmusokról beszéltem. Az alapból (tapicskolók miatt) túl magas és scrollozáskor csakazértis a pofádba nyomott toolbarokról, a (nem reklámot megjelnítő) baszogatósávokról (nag bar-okról), a scrollozás közbeni animációbuzi oldalátrendezésről, a szürkébbnél szürkébb, csiligány olvashatatlan webfontokról.

tűvel azért lehet keresgélni a szénakazalban :) : vannak pl újságok akik törekednek rá, hogy belesimítsák az oldalba az adott reklámot, és azoknak legalább meg kell felelniük az adblock-os előírásoknak.. De tény hogy fehér holló szindrómás..
Ugyanaz a témakör mint a SPAM, a kéretlen telefonos megkeresések stb. Lesz olyan seggarcú kretén barom marketinges fasz aki azt hiszi hogy ettől aztán hozza a számokat. Holott csak néhány ember vérnyomását növeli :)..

én fekete alapon szeretek olvasni szinte bármilyen színt, kivéve sötétkéket. ... szóval meg van a véleményem a webvilág 99.99%-ról...

amúgy meg kitalálhatnának valami olyat, hogy user_bgcolor, user_textcolor, user_linkcolor... aztán majd a kedves user beállítja a böngészőbe, hogy milyen alapon mit szeret olvasni.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

"User stylesheets are an exciting feature of Cascading Style Sheets (CSS). In CSS, the presentation of a document is controlled by the combination of user and author style preferences. This mechanism is needed [text only] to allow CSS to describe fully (and then extend) the current behavior of browsers. Early implementations of CSS did not support user stylesheets. However, newer browsers, such as MS Internet Explorer 4.0+, Opera 3.50+, and hopefully Netscape Navigator 5.0 (based on the Mozilla project) all support user stylesheets."

No rainbow, no sugar

"Nagyon sok oldalon az érdemi szöveg valami sötétebb (#333) vagy világosabb (#777) szürke. (Esetleg nem is fehéren, hanem világos szürkén.) Mi az oka ennek?"

Az, hogy nincs infrastruktúra ami megengedi a témázást. A CSS lehetne ez, de a szabvány nem erőlteti hogy a user maga állíthassa be a színeket. Chrome-ban nem lehet, firefoxban igen, de a firefox még maga sem engedelmeskedik ennek az olvasó módban, tehát egy vicc.

Ennek hiányában a webtervező megpróbál egy mindenkinek ízlő ízű rágógumit előállítani, jobb esetben. Rosszabb esetben meg olyat csinál ami neki tetszik, és az Ő monitorján néz ki jól. Na ez a fenti.