Szabadalmi kérdés

 ( Hiena | 2019. február 7., csütörtök - 19:31 )

Ismerősöm megkeresett, hogy lenne egy szabadalmaztatható ötlete, ami ugyan másfajta szakterülethez kapcsolódik, mint a jelenlegi munkahelye, de vannak átfedések a kettő közt. Emellett az ötlet piacosíthatóságához kellene neki némi pénzmag. Azt akarta tudni, hogy mit tennék én helyében?

Jobban belegondolva, nem egyszerű a kérdés:
Megkeresheti a jelenlegi munkahelyét az ötlettel, amit a jelenlegi munkahelye levédet és adott esetben kap érte pár fillért. Ha nagyon szerencsés, akkor még kész termék is lesz belőle. Ez elég biztosnságos, mert a jelenlegi munkáját nem befolyásolja.

Alapíthat céget, leszabadalmaztathatja magának az ötletet, de ehhez milliós kezdőtőke és befektető kell neki. Cserébe akár még meg is gazdagodhat az ötletéből. Cserébe, idegelhet míg be nem indul. Ha meg bukta van, akkor még a pénze is elúszik.

Elkezdhet kilincselni az ötletével a szakterülethez tartozó cégeknél, de akkor mindenhol NDA-kat kellene aláíratni, aminek adott esetben az a vége, hogy más szabadalmaztatja. Plusz nem biztos, hogy sok pénzt lát belőle. Ha meg nagyon piacképes a dolog, könnyen kitehetik a szűrét.

Szóval, ti mit tennétek a helyében? Mit tennétek, hogy nyerjen vele?
Személy szerint, megpróbálkoznék a kilincseléssel, mert egy tőkeerős partner sokat segítene a kezdeti időkben és a tapasztalat alapján, nem mindig az épp aktuális munkaadó a legalkalmasabb partner egy új ötlet felvirágoztatásához.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Itt jartam.

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

+1

Nagyon esetleg: Cápák között

Nagyok kérdéses nekem, hogy itt ilyesmit várnak-e, vagy, és ez nem kritika, pláne, hogy azt se tudom kik csinálják, de mit kezdenek azzal, hogy 3 hónap múlva benne kéne lennie a műsorban, de még megy a szerencsétlenkedés a szabadalommal, és talán nem kéne bemutatni, nehogy valami troll rohanjon? (Másképp: ki az úr, a csatorna, hogy kell a content, vagy a befektetők, hogy hát le ne add már amíg nincs szabadalmunk?)

Ha már szabadalom: biztos benne, hogy szabadalmaztatható ötlete? Mármint konkrét utánajárás megtörtént, igen, nem túl triviális, stb.? Gondolom lehetséges ütközést nem kutattatták ki még. (Ugatom csak a témát, fixme aki kurensebb a témában.) Ennek költségeiről van már képe, esetleg meg tudja finanszírozni?

Ha a munkahelye kérdéses, akkor az már rossz omen, hagynám. Tényleg, ott dolgozik, és annyira kérdéses ez, akkor nem kérdéses.

Befektetőt megfelelő klubokban lehet keresni ilyen project-re, de én azért szabadalommal a hónom alatt mennék csak :). Az iparági szereplőknél meg nem tudom mennyire néznének hülyén, hogy még ők írjanak alá NDA-t neked, hogy becsszó nem mondjuk el ÉS nem dolgozunk épp hasonlón, mert ugye ez is megeshet. De tényleg csak ugatom a témát, pár történetet végighallgattam, és hangosan elmélkedek.

+1, pont ezeket akartam írni (pl. van-e annyira asshole a mostani munkáltató, hogy jogot tart a szabadidőben készült szellemi termékekre/szabadalmaztatható dolgokra is... sajnos van ilyen).

Esetleg: a szabadalmaztatás _után_ még (terméktől függően) szóba jöhet a crowdfunding is.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

pl. van-e annyira asshole a mostani munkáltató, hogy jogot tart a szabadidőben készült szellemi termékekre/szabadalmaztatható dolgokra is... sajnos van ilyen

Már hogyne lenne ilyen! Egészen konkrét példát tudnék mondani...
--

Ennek egyébként az a logikája, hogy én képeztelek, enyém ennek az eredménye is? Vagy mi a mögöttes gondolat? Ha szabadidőmben kutatom a munkámat, akkor legalább annyira profitál ebből a munkaadóm, mint amennyire én profitálok a céges továbbképzésből.

Az a logikája h.: "én vagyok A Nagy Munkaadó, hozzám akarsz jönni dolgozni, nesze itt írd alá a 20. oldalán a munkaszerződésednek, és így minden jogodról lemondtál."
Ezek legszívesebben a lelkedet is elvennék, ha találnának rá módot technikailag és jogilag. Gondolom a dolog a színfalak mögött most is folyamatban van.

--

Naja, nekem is szerepet játszik a legutóbbi váltásomban egy hasonló sztori. Mondjuk ez csak egy (végül hobbiból megvalósult) szoftver volt, nem szabadalom.


<3 openSUSE, Ubuntu, KDE <3

Inkabb aztat mondjad megfele mi van a mindmeghalunk.com oldallal.

Nem az volt a kérdés, hogy van-e, hanem hogy van-e annyira ;) Tudom, hogy van, én is tudnék példát mondani :)

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Ez túl triviális dolog tipikusan magyar szabadalmi faszság. Egyik haver pont erre futott rá. A nagytudású magyar szabadalmi hivatal visszadobta a beadványát, hogy túl triviális. Aztán, mikor megtámadták a döntést, csatolták a "triviális" megoldás teljes kinematikai modelljét, plusz a német szabadalmi hivatal igazolását a szabadalom befogadásáról, akkor már hirtelen szabadalmaztatható lett.
Az a probléma, hogy egy szabadalom kutatás+szabadalmaztatás itt Magyarországon 1.5 millió forint körül van. Ennyi pénze nincs. És ez még nem világszabadalom, mert az 3-as szorzóval indul.
Sajnos az NDA és társai nem védenek a mai világban. Ilyen volt a Google-nál is. Utána meg "have fun", hogy megvédd magadat az ügyvédekkel.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

NDA felvetés jogos, minden törvény, szerződés annyit ér, amennyire betartatható, ahogy mondják az okosok. Na most az NDA betartatása a pereskedés :).

IANAL, de nagyon nem mindegy, hogy milyen munkakörben dolgozik a cégnél.

(Idézetek az 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról-ból származnak.)

Ha "kutató", akkor szolgálati találmánynak minősül és a cégé a találmány (a feltaláló ettől még Ő marad, és elvileg találmányi díj illeti meg, de ennek a mértéke kérdéses, lehet ilyen átalánydíjas szerződést kötni, hogy havi X pénzt kap akkor is ha van szabadalom, meg akkor is ha nincs).

9. § (1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.
10. § (1) A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.
13. § (1) A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg (...)

Ha NEM "kutató" és a munkáltatója tevékenységi körébe tartozik, akkor alkalmazotti találmánynak minősül és a feltalálóé, aki más cégeknek eladhatja, de azt a munkáltató (is) felhasználhatja (de nem adhatja el/tovább).

9. § (2) Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.
10. § (2) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. (...)
14. § (1) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díjakat a munkáltató (...) köteles megfizetni.

Mindkét esetben be kell jelenteni a munkáltatónak, akinek 90 napja van rá reagálni. Ha ezt elmulasztja, a szolgálati találmány is a feltalálóé lesz. Viszont, ha kell találmány a munkáltatónak, akkor el kell indítani a szabadalmaztatási eljárást.

11. § (1) A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalmazotti találmányt, megalkotását követően, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval.
11. § (2) A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e.
11. § (4) A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja.
12. § (1) A munkáltató a szolgálati találmány ismertetésének átvételét követő ésszerű időn belül köteles szabadalmi bejelentést tenni; (...)
12. § (2) A munkáltató eltekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétől, (...) ha a találmányt - annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés átvételének időpontjában egyébként szabadalmazható lenne - titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja.

Programoknál, algoritmusoknál érdekes a helyzet, mert ezekre nem terjed ki a szerzői jog védelme.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
1. § (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.

Velemenyem oszinten:
- A vilagmegvalto otletekbol Dunat lehetne rekeszteni. Csak az otlet onmagaban edeskeves. Esetek tobbsegeben a megvalositas zatonyra fut (startupok tizede lesz csak sikeres).
- Egy jo otlet kidolgozasahoz nem art, ha az embernek az a szakterulete, ergo az a napi munkaja. Kivulallokent mas szakteruleteket konnyu kritizalni, keretlen tanacsokat osztogatni. De ha jobban megismeri a masik szakteruletet, akkor rajon, hogy megse olyan egyszeru, mint korabban gondolta.
- Ha az otlet a napi munkajahoz akar szorosan, akar lazan kotheto, akkor igencsak nehez a munkaadotol fuggetlenul szabadalmaztatni, hiszen megiscsak a munkaadoja penzelte kozvetett modon. Csunya pereskedesbe torkolhat az ugy.
- Ha nincs masfel millioja se, akkor ne almodozzon vallalkozasban, vagy egyeb onmegvalositasban. Fuggetlenul az otlet josagatol.

Osszessegeben szerintem ugy jar a legjobban, ha a jelenlegi munkaltatojanal dobja be az otletet. Ha sikerulne szabadalmaztatni a cegnek, akkor azert az alkalmazottat elegge meg szoktak dicserni, jutalmazni. A karrierjeben egy nagy elorelepes lenne. Munkaltato fizeti a szabadalmaztatas koltseget, viseli a megvalositas kockazatat. Win-win.

- Jelen esetben van működő prototípus. Viszont, a skálázhatóságához komoly tőkére lenne szükség.
- Hogy van egy munkád, az nem jelenti, hogy az a szakmád vagy épp a szakterületed. Lehet a kettő között épp csak átfedés van. lehet, hogy van 3 homlokegyenest eltérő szakmád, amiből az egyikben dolgozol és abból jön egy ötlet amit a másikban lehet hasznosítani.
- Egy autóelektronikai cég nem fog neked egy reaktorszabályozó rendszert szabadalmaztatni, hiába van mindkettőben villanymotor.
- Ha kutató vagy kutatói vénával megáldott ember vagy, inkább költöd a másfél milliót a kutatásodra, mint egy keményített fenéktörlőre. Arról nem beszélve, hogy másfél milla egy induló vállalkozásnál élet-halál kérdés lehet. Mert kb ennyi egy kiseszterga, vagy egy lézervágó amivel elindítható a sorozatgyártás.

A karrierjében lehet, hogy előrelépés, de a családját pénzből eteti.És az élet törvényszerűsége, hogy a munkáltatók hajlamosak elfelejtkezni azokról, akiknek milliós-milliárdos üzleteket köszönhetnek.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"- Ha kutató vagy kutatói vénával megáldott ember vagy, inkább költöd a másfél milliót a kutatásodra, mint egy keményített fenéktörlőre."

Pont emiatt mondta többször is egy befektető barátom, hogy "feltalálókkal nem dolgozunk". Ezen a ponton a kutatónak vagy kell egy ember, akire hallgat, és üzleti vénája-tapasztalata is van, vagy neki kell azzá válnia, és fel kell fognia, hogy de, az a rohadt kemény papír lehet többet ér, mint a találmánya hatékonyságának növelése x %-al. Főleg, ha utóbbit utólag is meg tudja csinálni, ha viszont nincs meg az előbbi, akkor megelőzhetik, kisemmizhetik.

Amit asm ír, abban azért van sok jogos felvetés, a maga kegyetlenségével nem értek egyet, de tényleg nagyon nagyon érdemes lenne megpróbálni gondolkodásmódot váltani. A feltaláló tökéletesíteni akarja azt is, amit már nem kell. Az üzletember el akarja adni azt is, ami még nem eladható. Kettő közt van a siker, nagyjából félúton.

> A karrierjében lehet, hogy előrelépés, de a családját pénzből eteti.

Ha egy ceg felfuttatja a termeket, akkor arra lesz egy reszleg, aki ezzel a termekkel/termekcsoporttal foglalkozik. Ha az illeto ezen a reszlegen "CTO"-szeru pozicioban helyezkedik el millios fizetessel, akkor aligha lesz gondja a gyerek etetese.
Inkabb egy ilyen karrierpalya, mintsem vegigstresszelni egy ceg beinditasat, amibe raadasul bele is bukhat, hazassaga is ramehet.

Ha az otlet tenyleg szabadalmaztathato sajat reszre (munkaado hozzajarul), akkor szerintem azt sajat penzbol kell kigazdalkodja. Es ha megvan a szabadalom, akkor tud befektetoket keresni. Ha nincs jelentos mennyisegu tokeje, akkor az uj vallalkozasba legalabb a szabadalmat be tudja tenni apportkent, hogy legyen jelentosebb merteku szazalekos reszesedese. Penz es szabadalom nelkul aligha talal szamara elonyos befektetot. Akkor mar inkabb probalkozzon a munkaadojanal...

"Ha egy ceg felfuttatja a termeket, akkor arra lesz egy reszleg, aki ezzel a termekkel/termekcsoporttal foglalkozik. Ha az illeto ezen a reszlegen "CTO"-szeru pozicioban helyezkedik el millios fizetessel, akkor aligha lesz gondja a gyerek etetese."

Bocs, ezen szarrá röhögtem magam. Te még nagyon nem láthattál technológia céget dolgozni/működni. Hogy ki lesz a "CTO" és mennyit kaszál rajta, annak semmi köze a szabadalomhoz és annak kiötlőjéhez.
Mikor ma, Magyarországon leülsz egy multi cégvezetővel és az közli, hogy "Ez igen remek ötlet, kapsz érte bruttó 150000 Ft-ot..." olyankor az ember jobbnak érzi, ha ki sem nyitotta volna a pofáját. Különösen kedves, mikor az összeg még kevesebb, mert mondjuk nincs doktori végzettséged.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Pont ezert irtam, amit.
Az otletnek onmagaban nincs kulonosebben erteke. Erdemesebb a cegen belul felfuttatni es karrierepitesben felhasznalni.

Ok. Mesélj, hogyan futtatsz fel egy ötletet, ha a céges hierarchián belül legalul vagy, és rajtad kívül az összes döntéshozó látja, hogy még pénzt is lehet az ötletedből csinálni? Határozottan kíváncsi vagyok rá. Ugyanis azt láttam már, miként golyóznak ki olyan embereket cégekből, amik ezeknek az embereknek a verejtékéből, szellemi termékéből épült fel.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nem tul sok multinal dolgoztam eddig eletemben, de mindenhol osztonoztek, tamogattak es megbecsultek az innovaciot. Szabadalmak utan kulonfele jutalmak jarnak, es persze megbecsules.
Ha nem igy erzed, akkor valts munkahelyet. Egyszeru.

> ezeknek az embereknek a verejtékéből, szellemi termékéből épült fel

Azert ez nem ilyen egyszeru. Ha vki mernoki pozicioban dolgozik, akkor az innovacio a munka resze. Ezert kapja havonta a munkabert. Miert kellene a munkavegzes soran keletkezo szabadalom utan extraprofitot remelni?

És ha nem mérnöki pozícióban dolgozik? Sőt, ha nem fejlesztő mérnöki pozícióban dolgozik? A multi úgy működik, hogy azt csinálod, amire felvettek. Nincs átjárás másik területre, mert az veszteséget okoz a cégnek.
Hasonlóképp, egy multi profitorientált cég. Hiába járulsz hozzá a céghez, a profithoz nem szagolsz. Volt ismerős, aki milliárdokat spórolt a cégének, mert rájött, hogy egy apró módosítással adott alkatrésznél megduplázhatja a présgépből kieső alkatrészszámot. Eredmény? Kapott egy egyszeri jutalmat (5 hó fizetést), oszt puszi. A legsiralmasabb, hogy ez nem érte el a folyton másnapos, bulicsászár MEO mérnök egy havi fizetését. És a multi számára ez rendben volt, hisz kapott jutalmat, a fizetéséhez képest arányosan.

Nem. Ha mérnök vagy ugyanúgy végezhetsz favágást, mindössze nem tuskót aprítasz, hanem biteket. Nincs innováció, csak kiadott feladatok elvégzése. Egy multi cég 2% innováció, 98% favágás.

Válthatsz munkahelyet, de a helyzet nem változik, ha egy multinál nem vagy megbecsülve a másiknál sem leszel. A végzettséged, papírjaid, szakmai előéleted, szépen betesznek egy skatulyába és multikultiban abból bizony ki nem jössz. Legfeljebb néha meglepődnek, hogy "jéé, ahhoz is ért..."
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

> A multi úgy működik, hogy azt csinálod, amire felvettek.
> Nincs átjárás másik területre
> Ha mérnök vagy ugyanúgy végezhetsz favágást
> Nincs innováció, csak kiadott feladatok elvégzése.
> szépen betesznek egy skatulyába és multikultiban abból bizony ki nem jössz

Pedig ezek munkahelyváltással megoldható problémák, a trükk az, hogy mindig egy kicsit jobb skatulyába kell érkezni az új helyen.

> Hiába járulsz hozzá a céghez, a profithoz nem szagolsz

Valahol pedig hozzászagolsz, még multik között sem példa nélküli.

"- A vilagmegvalto otletekbol Dunat lehetne rekeszteni. Csak az otlet onmagaban edeskeves. Esetek tobbsegeben a megvalositas zatonyra fut (startupok tizede lesz csak sikeres)."

Nem inkább százada?

Betársulni a mostani cégbe valami szemmel látható tulajdoni hányaddal? (A bevitt vagyon az ötlet/szabadalom.)

Először a fentebb már említett jogi kérdéseket kell tisztázni, egy jó ügyvéd segítségével (= befekteti saját pénzét). Ha a cég nem tart rá igényt, akkor lehet továbblépni. Olyan megoldás nem lesz, hogy nem kockáztat semmit. Tehát arról kell dönteni, hogy milyen kockázatot hajlandó vállalni.

Ha keres egy céget, vagy magánszemélyt, aki pénzeli az egészet, akkor azt kockáztatja, hogy a másik fél esetleg lenyúlja az ötletét, vagy némi aprópénzzel kiszúrja a szemét. Tehát azt kockáztatja, hogy nem ő fog meggazdagodni az ötletből.

Ha saját maga teremti elő a forrást (személyi kölcsön, szabad felhasználású jelzáloghitel), akkor a saját és a családja megélhetését és/vagy eddigi életszínvonalát kockáztatja. Ugyanis ha az ötlet nem válik be, akkor bukta a befektetést, a hitelt viszont fizetni kell. De ha az ötlet nagyon zseniális, akkor is legalább 1-2 év, ha nem több, mire valami pénzt fog belőle látni.

Az első esetben a kockázatot a befektető vállalja. Ő fizeti a gyártás, termékbevezetés,… költségeit. Ennek a kockázatnak a fejében a haszon jelentős részét el fogja tenni. Ha megbukik a termék, akkor az az ő vesztesége lesz. És ezt a többi, hasonló típusú befektetés hasznából tudja finanszírozni. Tehát ha csak minden tizedik ilyen befektetés lesz sikeres, akkor annak kell megtermelnie a többi 9 költségeit is. Illetve ezen felül még némi haszonnak is maradnia kell, mert különben értelmetlen az egész.

A második esetben ő csinál mindent. Illetve, mivel mindenhez nem érthet, lesznek alkalmazottai, akiket ő fizet. Abban az időszakban is, amikor még nincs semmi bevétele a termékből. Esetleg megáll ott, hogy szabadalmaztatja az ötletet/terméket, és otthon ülve várja valaki bejelentkezését, hogy a szabadalmát felhasználná a saját termékében, és ezért valamennyit fizetni is hajlandó. Illetve, ha valaki úgy használja fel a szabadalmát, hogy arra nem jogosította fel, akkor a per költségeit is állja, legalább a per végéig.

Az első esethez találnia kell egy olyan befektetőt, akiben megbízik, vagy akivel olyan szerződést tud kötni, ami garantálja azt, hogy ne tudjanak vele kiszúrni. Egy ilyen szerződéshez azért nem árt megfizetnie egy tényleg jó ügyvédet, akiben megbízik.

A második esetben készüljön fel, hogy ettől függ a családja jövője, és ha jól akarja csinálni, akkor a szabadalmaztatás után ezt már nem biztos, hogy munka mellett is meg tudja oldani.