későn ébredőknek: Nightwish -- Storytime (Imaginaerum)

klip, dalszöveg

Én úgy érzem, Anette Olzon hangja valami irdatlan nagyot fejlődött; tökéletesen illik az albumhoz. (Lehet, hogy nem a hangja fejlődött, hanem az összhang; a végeredmény szempontjából mindegy.)

( Nyosigomboc v | 2012. 02. 04., szo – 00:36 )

A Dark Passion Playhez kepest nem erzem a fejlodest. Mondjuk ez is hallgathato, de az jobban tetszett.

--
In 2000 years time, historians studying the national census will think we murdered all the Jedi.

Az egy masik egyuttes volt. Igaz, hogy voltak kozos tagok, de Tarja inkabb operaenekesno, teljesen mas hanggal. Van egy csomo regi szamuk, amit ma mar elo sem tudnanak adni Anette-el.
Egyebkent szerintem jobban passzol egy ilyen jellegu egyutteshez egy ilyen noi hang, elvegre ritkan jatszanak operat.

--
In 2000 years time, historians studying the national census will think we murdered all the Jedi.

A régi dalokat - mondjuk ki nyíltan - Anett képtelen elénekelni.

Egyetértek, azonban ez igaz a könnyűzenei énekesnők kilencvenkilenc és fél százalékára.

Holopainen nem helyettest keresett Turunen helyére, hanem egy új énekesnőt. Az énekes többnyire frontember is (a Nightwish-nél talán kevésbé, mint általában), így nem meglepő, hogy nagy a változás.

Miután az eredeti felállásnak vége, én azon gondolkoztam, számomra melyik fontosabb: a dalszerzés (zenét és szöveget beleértve), vagy az eredeti énekhang.

Meghallgattam Turunen második szólóalbumát (My Winter Storm). Nem az igazi.

Ugyanakkor Holopainen új szerzeményei (az új énekessel) továbbra is megragadnak. Nem olyan, mint az eredeti felállás, talán nem annyira kivételes, de még mindig megragad.

Ellenőrzésképpen még megvizsgáltam a Nuclear Blast All-Stars: Into the Light utolsó számát (In the Picture), amelyet szintén Turunen ad elő. Nem tudtam ráhangolódni.

Ezzel szemben a Beto Vázquez Infinity névadó (vagy névkövető) albuma tokkal-vonóval zseniális. Tarja nagyon jó rajta, akár nevezhetem a legjobb hozzájáruló énekesnek is, de nem tőle szól akkorát az album.

A kompozíció nálam többet nyom a latban. Természetesen bizonyos kompozíciót csak bizonyos énekes tesz lehetővé, de amit a Nightwish Olzonnal kihozott, az még mindig elég jó ahhoz, hogy őszintén élvezzem, önálló műként.

Késztetést sem érzek arra, hogy fanyalogjak. Ellentétes véleményért nem kell messzire mennem, pl. a feleségem sem így gondolja: egy percet nem bírja hallgatni az új énekesnőt.

Az együttes elveszítette az egyedi hangját, miután kaptak egy 12 egy tucat hangú Anettet. Nincs semmi, ami kiemelné őket a többi, hasonló csapat közül.
Igen, az együttest azonosították nagyon sokan Tarja hangjával, megjelenésével. Ez lehet, hogy az egyik oldalon szakmai irigységet szült (nem lehet tudni), a másik oldalon viszont úgy érzem, elért arra a pontra, ahonnan továbblépni csak más körben, más környezetben lehet. Tarja mellett a fiúk kevésbé voltak jelen, kevésbé voltak jelentősek szólóének tekintetében, Anett mellé viszont bármelyikük nyugodtan odaállhat, nincs meg az a jelentős különbség sem technikailag, sem tudásban, sem semmilyen tekintetben.

Nincs semmi, ami kiemelné őket a többi, hasonló csapat közül.

Sajnos ezzel érdemben nem tudok vitatkozni (fel kellene sorolnom néhány hasonló csapatot, és hogy azoknál miért jobbak) -- nem igazán ismerek másokat. Ennek persze az is (lehet) az oka, hogy ami hasonlóba belehallgattam, az nem fogott meg. Szerintem Holopainen zenéje önmagában is kiemelkedő, de önmagában valóban nem annyira, mint az eredeti felállásban.

Kivancsi vagyok milyen lesz a film

Én is várom. Kicsit tartok is tőle :) Egy fantasy-t kis hibákkal is nevetségessé lehet tenni.

Néhány klip (nem mind fantasy), amit láttam tőlük:

  • The Carpenter (1997): a számot bírom, a klip elmegy.
  • Sacrament of Wilderness (1998): király, ős-Nightwish-t idéző klip!
  • Sleeping Sun (1998 / 2005): az első klip valami endorfinözön. A másodikat (a 2005-öst) viszont kár volt leforgatni; az egyetlen értékelhető eleme Turunen megjelenése. Magán a dalon is reszeltek valamit, amiért szintén kár volt.
  • The Kinslayer (2000): a klip -- ami egy koncertfelvétel -- nem tetszik.
  • Over the Hills and Far Away (2001): a dal állat (feldolgozás). A klipnek az együttest mutató vágásai jók. A maradék része (a sztori) viszont gáz.
  • Bless The Child (2002): elmegy. Turunen sminkje üt.
  • End of All Hope (2002): jó klip.
  • Nemo (2004): ez történetesen azon kevés Nightwish szám egyike, amelyet kifejezetten bárgyúnak találok (ez esetben a zongora miatt). A klip ugyanakkor emel rajta valamennyit.
  • Wish I Had an Angel (2004): a "performance version" csudajó, Hietala hiteles viking.
  • Leaving You for Me (2005): ez mondjuk nem Nightwish, hanem Martin Kesici + Turunen. A zene OK, a klip nyűgös.
  • Amaranth (2007): nem rossz.
  • Bye Bye Beautiful (2007): übergáz klip.
  • While Your Lips Are Still Red (2007): a dal nagyon bejön, a klip is egész jó, csak Holopainen elkotródhatott volna Hietala mögül.
  • The Islander (2008): a klip nem győzött meg.
  • Storytime (2011): tetszett.

( asm v | 2012. 02. 04., szo – 01:47 )

Szerintem nem a csaj hangja fejlodott, hanem a zene sullyedt le hozza. Sajnos. :/

( Polesz v | 2012. 02. 04., szo – 10:37 )

Szerintem Anette hangja is jó, persze nem egy Tarja, de nem is várom el tőle hogy ugyanaz legyen. Egyedi és jó zene lett az új Nightwish is. Akinek nem tetszik nem hallgatja, de ami megfogott most igazán az nem más mint a

UNISONIC (K.HANSEN + M.KISKE ! ) official audio premier

Hallgatom és nem tudtam eldönteni hogy az új Helloween vagy Gamma Ray albumot hallom. Aztán megnéztem a zenészek listáját:

Kai Hansen (Gamma Ray, ex Helloween)
Michael Kiske (ex Helloween)
Mandy Meyer (ex Gotthard, ex Krokus)
Dennis ward (Pink Cream 69)
Kosta Zafiriou (Pink Cream 69)

Így már érhető a zenei hasonlóság.

--
A főnököm mindig megtartja amit ígér, ha pénzt ígér azt is!

( john_silver v | 2012. 02. 04., szo – 12:48 )

A zene a Dark passion play elemeiből építkezik azt variálja.
Kivétel nélkül mindegyik Nightwish album tetszik, egy időben munkába menet, jövet folyamatosan hallgattam őket.

Nagyon szeretek olvasáshoz zenét hallgatni, egy jó zene emeli az olvasás élvezetét, valahogy jobban összeáll a történet a fejemben.
A Warhammer 40000 alatt végig Nightwish-t hallgattam, nagyon jól passzol hozzá.

Karácsony után olvastam a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című könyvet az új albumot hallgattam hozzá és mondhatom frenetikus volt a linkelt számot mintha csak a könyvhöz írták volna.