Állítólag lakó-pihenő övezetben történt a baleset. Azt csak meg tudja ítélni egy vezetői engedéllyel rendelkező ember, hogy az általa látott autó 20 km/h-nál gyorsabban hajtott-e.
Az állatok olykor kiszámíthatatlanok, ez igaz. Az autós/motoros iskolában azt tanítják, lakó-pihenő övezetben közlekedjünk figyelmesen, mert állatok, emberek, guruló labdák itt-ott előfordulhatnak. Más esetben, ha az autó, a vezető és annak viselkedése minden vonatkozó szabálynak megfelelt, a vezető követelhet kártérítést az elütött állat gazdájától.
Meg ugye azt ne felejtsük el, hogy egy állat vs. ember szituációról beszélünk.
Mondhatnánk azt is, egy ártatlan vs. bűnös szituációról beszélünk. A macskán semmit nem lehet számonkérni, mert macska. A gazdán sem, mert lakó-pihenő övezetben szerintem lehet helye egy szabadon lévő, egészséges, emberre veszélytelen állatnak (akkor is, ha nincs gazdája, mert pl. ő egy mókus és van saját lakása). Bűnösünk nem megfelelő körültekintéssel közlekedett egy kiemelt figyelmet kívánó útszakaszon; valószínűleg a megengedettnél gyorsabban hajtott; elmulasztott segítséget nyújtani.
És nagyon remélem, hogy egyetértesz velem abban, hogy az utolsó botswanai leprás ember is előrébb helyezendő bármely állatnál...
Én nem értek egyet. Hazudhatnám, hogy egyetértek, de akkor hogyan venné ki magát, hogy pl. a menhelyről hozott kutyánkért adtunk némi adományt a menhelynek és a kutyát azóta is gondozzuk, etetjük, szeretjük, azaz nem egy nehéz sorsú ember megsegítésére fordítjuk ezen anyagi és nem anyagi erőforrásainkat...?! És nagyon remélem, hogy egyetértesz velem abban, hogy akit szeretünk előrébb helyezendő bárki másnál...
Szerintem nem helyes egy "másmilyennek tűnő" embert úgy állathoz hasonlítani, hogy közelebbinek tekintjük őt az állatokhoz mint saját magunkat. Vagyis talán nem is ez a helytelen, hanem az, ha ezzel zsarolni/megosztani/stb. akarunk.
:)