Voltam olyan javasasszonynál (régiesen boszorkány) aki beszélt a gyógyításról. Olyanokat mondott, és mutatott a gyakorlatban, hogy itt felesleges leírni is, de a lényege, hogy a betegségek forrása sosem materiális eredetű. Egyiké sem. Idáig eljutni már erősen haladó szint, gyógyítani pedig "hitetleneket" igen nehéz.
A saját hozzáállásom az egészséghez nem szokványos, viszont 52 évesen 25 éve vettem be utoljára gyógyszert. Semmilyen bajom nincs. Nekem jöhetnek az akadémikus orvosok a mérgeikkel, szarok rájuk.
Amit viszont még ateistaként is érdemes lenne átgondolni, a keleti és székely pásztorkutyák kontra nyugati városi fajtakutyák közti égbekiáltó különbség. A városban 1500-féle genetikai betegség, allergia, gyógyszerezés és a csúcs amikor egy kutya nem ehet nyers húst. Ezzel szemben a pásztorkutyáknak nincs genetikai betegsége, makk egészségesek, viszont elképesztően kemény az életük. Élet halál harc, éhezés, állatorvosi ellátás hiánya, olyan körülmények amibe egy átlagos városi kutya elpusztulna.
Egy nagytestű fajtatiszta "tápos" kutya élettartama 7-9 év, míg egy ugyanakkora pásztorkutyánál ez 15-17 év. Már ha nem öli meg egy farkas vagy medve.
Ez annyira szembetűnő, hogy senki sem látja. Fától az erdőt. A nyugati élet kontraproduktív az egészségre, ha az akadémia beszarik akkor sem tudja gyógyítani a civilizációs betegségeket.