Másról beszélünk.
A zajoknál nem az intenzitás az egyetlen lényeges attribútum. Vannak zajok, amik viszonylag magas intenzitás mellett sem zavaróak, és vannak, amik már nagyon alacsony szinten is. Függ a teljesítményspektrumtól, periodicitástól, egy csomó dologtól.
Ráadásul mindez egyénfüggő is. Jómagam pl. a szellőzéssel, huzattal járó zajokat nem szeretem, a legkisebb mértékben sem. Ahhoz tudom hasonlítani, hogy valaki fél a pókoktól, valaki nem, valaki meg kimondottan imádja őket. Nincs ezzel semmi baj, nem értem, miért nem tudod elfogadni.
Egyébként nagyon jól rámutattál, a radiátorban keringő víz zaja ugyanúgy zavar. Ezért van úgy felprogramozva a rendszer, hogy csak indokolt esetben kapcsoljon be az a kör (padlófűtés a fő hőbevitel, radiátor csak a gyors légmelegítés lehetősége miatt van pár helyen) és akkor is fix szivattyúnyomásra szabályozva (mert amikor az elzáró termosztatikus szelepek ,,sípolnak", az külön finomság).
Ezt a ,,zavarást" se úgy kell elképzelni, hogy idegbajt kapok tőle. Csak nem szeretem.
Azt szeretem, amikor semmi nem emlékeztet arra, hogy a háttérben történnek a dolgok ,,a tudtom nélkül". Valaki meg pont ezt az érzést kedveli, amikor érzi, hogy ,,él" körülötte az épített környezet.
Más téma: cserépkályha.
Volt egy közös nyaralónk a hegyekben, amit más rokonokkal felváltva használtunk. Egy hatalmas cserépkályha fűtötte ki, ami átlógott a fürdőbe a kád mellé és az egyik hálóba is.
Komfort miatt téliesítve lett a ház (cirkó, radiátorok, hőszigetelés). Szerintem ez az eredeti hangulatából sokat elvett, de nem is ez a lényeg.
Nekem nincs bajom egy kis kályhaszaggal, meg azzal sem, hogy fát kell behozni, tenni kell a kályhára. Szerintem tök hangulatos ez a novemberi ködben. Főleg hogy az ember legfeljebb 4-5 napokat tölt el ott hidegben.
Az egyik hölgy rokon egyszer megkért, hogy ne gyújtsak be többet a kályhába, csak a gázzal fűtsünk, mert őt zavarja bármilyen kis mértékű kályhaszag. Látod ez ugyanilyen. Szocializálódás, pszichológia kérdése. Nyilván nem azzal van baja, hogy annyira büdös lenne, hanem az ő fejében kellemetlen érzetek kapcsolódnak hozzá.
Kis elcsendesedéssel, odafigyeléssel meg lehet érteni egymás agybaját. Egyetérteni ettől még nem kell vele.