Igazából az egész megközelítés rossz. Alapjába véve az, hogy a dokik sokat keresnek rendben van. Az még inkább hiányszakma mint a programozó, ráadásul nagyon nehezen képezhetők és nem akárkiből - ahhoz hogy orvosnak menj nem csak jó fej kell, de jó gyomor is. És az EU-ban nagyon sok helyen tárt karokkal várják őket, mert hogy ott sincs nagy tolongás. Nálunk pedig pont ezért a dokik jelentős része a nyugdíjkorhatár környékén van.
A gond nem ezzel van, hanem azzal hogy az egészségügyi intézmények ma is szocialista nagyvállalatok. Pont úgy működnek, mint anno minden a Kádár-rendszerben. Sok bürokrácia, tekintélyelvű hierarchikus vezetési struktúra, az intézmények között a versenynek a gondolata sem merül fel, ugyanezért a dolgozók sem igazán érdekeltek a színvonalas ellátásban, és amúgy is túlterheltek mert hogy a vezetés sem az. Ha valahol mégis jól működik valami, az nem a rendszer miatt van, hanem az ott dolgozók szakmai önérzete és lelkiismeretessége miatt. És pont ezért van hálapénz is, meg mellékállás is. Anno a Kádár-rendszerben is pont ugyanez volt. Ha valamit el akartál érni, csúsztatni kellett a borítékot. És a meló után ment a GMK, vagy vidéken a háztáji.
Itt az összes intézményből magáncéget kellene csinálni, akik szépen versenyezzenek a betegért, és rajta keresztül a TB pénzéért. A cégek pedig versenyezzenek a jó dokikért, nővérekét. Mindjárt beállna a dokik bére is, és megszűnne a hálapénz / fusi. A betegek pedig a lábukkal szavaznának hogy jól működik-e a cég.
Persze ehhez sok minden kellene: Pl. hogy a TB finanszírozza az egyes kezelések költségeit, illetve ellenőrző mechanizmusok amik megakadályozzák a visszaéléseket. Ezt kiépíteni pedig nem olyan egyszerű mint egy szocialista nagyvállalatot szarul irányítani. És persze egy csomó ellenérdekelt is van a dologban, Pl. a hierarchia tetején álló orvosok akiknek a bőre alatt is pénz van.