( uid_6201 | 2020. 09. 10., cs – 09:39 )

Hát a TV-nél már az 1980-as évek második fele óta téma, hogy hogyan lehetne a PAL szabvánnyal kompatibilis, de szélesebb "vásznat" adni neki. Rohadt bonyolult analóg trükkök mentek az ezt kutató mérnököknél.
Aztán 10 évvel később jött az, hogy TV műsorsugárzás MPEG-ben ... az BRUTTÓ 625 soros TV-t kapásból lehetett nettó dupla felbontásúra csinálni függőlegesen, vízszintesen meg végre megszabadulni a PAL általi 4:3 képaránytól.

https://en.wikipedia.org/wiki/Widescreen_signaling

Tényleg kemény küzdelmek mentek, hogyan lehet PAL jellel a régi TV vevőkkel kompatibilis sugárzással, de 16:9 bővítményt adni. Ezért a PAL helyetti OFDM+MPEG megváltás volt a 4:3 TV korszakán való túllépéshez.
És a másik hozadéka, hogy a 8 MHz széles frekvenciatartományban az egyetlen mai szemmel rossz minőségű műsor helyett 8 jó minőségű, szélesvásznú TV műsort bele tudtak rakni. Ez látványos nyereség frenvenciagazdálkodás területén is. Azaz a régi kb. 4 műsorra elég frekvencia igen kevés volt, többre a nemzetközi koordinációban nem volt lehetőség. A digitálisra TV sugárzásra való átállással ez a szám rögtön kb. 30 műsorra tudott felbővülni, ami valós lehetőséget nyitott meg. Addig a 4 feletti műsorszámot 1987-től AM-Mikróval próbálták Budapest vételkörzetében biztosítani.

Rádió esetén milyen gyakorlati hozadéka van a digitálisnak? Legalábbis annak tükrében, hogy most sem az FM sugárzás minősége a legszűkebb keresztmetszet, hanem az átlagos rádióban használt vacak végfok + ócska hangszóró.