( asch | 2020. 07. 14., k – 12:51 )

> Lehet, hogy én tudom rosszul, de egy SDR szerintem hasonlóképpen működik, mint egy számítógép.

Igen, úgy működik mint egy számítógép, de a hasonlatodban a jelfeldolgozó nem oprendszer, hanem egy processz. Ha elindítasz kettőt, akkor azok párhuzamosan működnek és amíg bírja a CPU/RAM, addig pont olyanok mint külön-külön. Az adás oldalon más a helyzet, ott el kell dönteni, hogy ki mikor szólalhat meg, de 1-2 időszeletet becsempészni a radarnak nem nagy kunszt, és még az sem biztos, hogy szükséges - a rendes forgalom is alkalmas lehet mérőjelnek.

> Nomeg pl az FPGA programozásához is idő kell - és ezek nem (tized)másodpercekben mérhető idők.

Nem kell minden pillanatban újraprogramozni, miért kéne? A jelfeldolgozóban van egy rakás párhuzamosan futtatható modul, ezek egy részét használná csak a radar funkció. Mivel jövőbeni fejlesztésekre is gondolnak a doboz tervezésekor, ezért amennyire csak engedi a pillanatnyi technika/gazdasági ésszerűség, annyi túlerőt tesznek ezekbe a cuccokba. Belefér egy kis plusz számítás igény. Amit úgy képzelj el, hogy a funkció egy 2007-es kocsiban is benne volt, az szerinted mennyire fogja leterhelni a mai csúcstechnikát?

> Nem tenném rá a nyakam, hogy a beamforming arról szól, hogy egyszerre két jelet tud adni és feldolgozni

Nem kell rátenned a nyakad, elegendő ha utánaolvasol, hogy hogyan működik és végiggondolod. A szuperpozíció elvét ismered? Ha van egy hullámformád, meg egy másik, akkor ha a térben pontonként vektoriálisan összeadod őket, akkor az fizikailag szintén valid hullámtér lesz, és az összegzett jel működését számolhatod úgy, hogy a jeleket külön külön számolod, majd összeadod a végeredményt (vektoriálisan). SDR phase array antennára vetítve ez azt jelenti, hogy kiszámolod az egyik adás jelét az array minden tagjára, meg a másik adás jelét is minden antennára, majd az antennákat a két jel összegével hajtod meg, és pontosan azt fogod kapni, hogy a két sugár egyszerre működik.

Vevő oldalon pedig fáziseltoltan (a geometriából adódik, hogy milyen fázisokkal) kell összegezni a vett jelformát: ez egy adott irányt erősít, a többi irányból jövő jelek pedig kioltják egymást, nagyságrendileg kisebb zajt okozva, mint a másik irányból jövő jel. Mivel az adatfolyamunk digitális, akárhányféleképpen is összegezhetjük, csakis feldolgozási kapacitás kérdése. A folyamat remekül párhuzamosítható, mivel az adatokat nem random kell elérni, hanem logikailag csővezetékeken kell végighajtani hozzá.

A phase array antennákon kívül az "elhajlás résen" témakört érdemes tanulmányozni a jelenség megértéséhez. Kedvenc témaköröm, mert ezt rontottam el annó egy fizikaversenyen úgyhogy csak második lettem. De vehetem úgy is, hogy legalább félig megoldottam és így értem el második helyezést. Felfogás kérdése :-) A lényeg, hogy utólag többször átrágtam magam a témán, hogy ne maradjon fehér foltom.