Betűtípust az olvashatóságszempontjából választom
Ez a betűtípus nem jól olvasható, és a Didone betűtípusokon kívül elég sokféle, sokkal könnyebben olvasható talpas antikva létezik.
a talpas betűk könnyebben olvashatók, ez pszichológia részben
Ez „begyöpösödés”, nem pszichológia. Avant Garde-ból is csinálok könnyen olvasható, és Times-ból is olvashatatlan szöveget.
Mivel borzalmasan sok 100-400 éves forrásmunkákai ti idézek, a régi stílusban szereplő betűk állítólag illenek a tartalomhoz.
Az idézetek az elsődleges tartalom? Ugye, hogy nem?
Megkíséreltem divatosabbra cserélni, de bizonyos jelek (pl. a 4 ponttal ellátott \times jel előhozhatatlanná válik egy sok helyen használt környezetben).
Ha ez az idézetek előtti izé, azért az ugye nem gond, hogy bármilyen font mellé megszerkeszd, ha szükséged van rá?
Betűtípusokat, családokat túlságosan összekavarni nem akarok, elég kétfélét használnom: idézetekhez egy főszövegtől eltérő kalligrafikusat.
És azok a kalligrafikus szövegek olvashatatlanok. Folyó szöveg szedésére általában nem alkalmasak az ilyen típusok.
A latex alap betűcsaládjának a nagykapitálisa valódi, ha trútájpra cserélném, vagy valami degeneráltra, ott nem jól jönne ki a nagykapitális... sem.
Hidd el, hogy ezerszám léteznek szépen szerkesztett készletek. És ennek semmi köze a font formátumához (bár én törekszem a CFF OpenType fontok használatára).
A külső-belső margó aránya még nem végleges. Az aranymetszés szabályaitól a mai könyvnyomtatás a papírpazarlás miatt már eltér.
Én is rendszeresen eltérek az aranymetszés szabályaitól, de attól még az alapvetően követendő elveket betartom. Nem az aranymetszésről beszéltem, hanem arról, hogy ha a külső margó kisebb, mint a nagyobb, az optikailag borzasztóan idegesítő hatást kelt. Ha nincs rá megfelelő okod (pl. belső marginálisok), ne csináld.
Soregyent folyamatosan ellenőrzöm, van. Néhány duplex nyomtató a lap átforgatásánál még el is csavarja a lapot, miután 1-2 mm-rel eltolja a soregyent.
A soregyent nem duplex nyomtatóval kell ellenőrizni, hanem pontosan tudni kell, hogy mi hova kerül az oldalon. Én is ki szoktam számolni, sokszor papíron, ceruzával. Én ugyan „kényelmes” vagyok (nem, valójában termelékeny), és az elmúlt 10 évben szinte csak InDesignt használok, de ha nem valami workaround miatt kell direkt elrontanom a számértékeket, akkor bizony bármikor kikapcsolhatom az Align to baseline grid opciót az összes szövegen, nem fog elmozdulni semmi. (Ez azért megy lazán, mert amikor kezdtem a szakmát, ilyen opció nem létezett semmiben.)
Sorvégi elválasztást 3-ra állítottam, annyi még megengedett.
Akármennyi megengedett, csak nem szép, és nincs is szükség rá. Sokkal kisebb leütésszámnál sem szoktam kettő fölé menni, és be tudom igazgatni, hogy szép legyen a végeredmény.
A sortáv és a \footnote{} alapbeállításaival dolgozom, viszont néhány windows alatti pdfmegjelenítő csak akkor mutatja ezeket rendesen, ha az ember belenagyít a szövegbe.
Mivel a PDF képernyőn erre jelenleg alkalmatlan, én ki szoktam nyomtatni. A tiédet is kinyomtattam, nem képernyő alapján írtam, hogy szerintem szoros.
,,a szedés nagyon szűk'' -- \sloopy parancsot kiiktattam, a szedést rábíztam a TeX-re
Én nem értek a TeX-hez, de az, hogy mennyi a betűköz, gondolom, nem a TeX-en múlik, hanem a tervezőn.
Behúzást és a magyar tipográfia vonatkozó részeit innen szedtem: magyar_nyelvu_muszaki-tudomanyos_tipografia_szabo_peter.pdf
A behúzást ő is úgy írja, ahogy én. 1 vagy 2 n (vagy négyzet). Nem 1–2 között!
Mellesleg a szöveged nem műszaki-tudományos, szóval nem tudom, miért pont ezt választottad. (De, van tippem, a LaTeX miatt, de ez a kabátot a gombhoz kerülendő esete.)
átalakítom a bekezdéseket oly módon, hogy minimum 80%-os legyen minden bekezdés utolsó sora
Sok sikert hozzá! :D
,,Iniciálék: ez az iniciálé és kiskapitális kombináció szerintem sok.'' Ezt latex-csomag végzi, egy tipográfiai könyvben olvastam erről, megnézve azt, hogy miért kell kiskapitálissal hozzáilleszteni az első nagybetűhöz a szót. Ékezettel is lehetne iniciálét, de annak a könyvnek a szerzője nem javasolja, feltéve ha nem kódexet ír az ember. A \lettrine{} csomag leírása >>ITT<< van, rögtön a 7. oldalon van egy képes magyarázat.
Miért érzem azt, hogy neked fontosabb, hogy milyen trükköket tud a LaTeX, mint, hogy van-e értelme. Ilyen iniciálémegoldást nem, hogy soha nem használtam életemben, de nem is láttam. Ennek úgy gondolom, biztos van valami oka…
,,A három pont önálló írásjel, nem három pont szóközzel elválasztva.'' -- írod. Ezt rábíztam a TeX-re, azaz \dots van mindenütt. ezek közt a TeX tudtommal félszóközt rak, elválaszthatatlanul.
Hát ne bízd rá, ez gyakorlatilag minden fontban létező karakter.
Ezt a magyarldf-re bízom, melyet mindig a legújabb magyar tipográfiai szabályok szerint tolnak az emberek elé.
Értem, hogy ez az aktív szóköz ismét egy jópofa LaTeX feature, és egy tipográfiai „előírás”, amelyet azon könyvekben sem tartanak be, amelyekben leírják. Nem is mondtam, hogy ne használd, csak van egy olyan rossz érzésem, hogy az implementáció hibás. Ugyanis a tipográfiai (tan)könyvek jelentős részében ez a szóközméret nincs megadva, de van, ahol élből több is szerepel. Egy viszont biztos: amekkora nálad most, ott zavaró, hogy fix a mérete, és nem változik a sor szóközeivel arányosan.
Amúgy más könyvek tipográfiai anomáliájára nem szabad hivatkozni, mert láttam olyan könyvet
Az előbb írtam az aktív szóközös problémát. :)
Végeredményben szeretnék egy olyan kimenetet alkotni, amiben minél kevesebb szakmai hiba van, de ezt a Tiedhez hasonló szakmai véleményezések nélkül lehetetlennek tartom.
Javaslom, hogy ha ezzel szeretnél foglalkozni, szerezz be néhány ilyennel foglalkozó könyvet, és fogadd meg a tanácsait. Az általad is említett Gyurgyák-könyv ismerete kötelező, kicsit részletesebb a Szántó Tibor-féle Könyvtervezés. Mondjuk ez utóbbi nem egyszerű, de olvasmányos. Alapvető tipográfiai dolgokban simán ajánlom Robin Williams: Tervezz bátran! c. könyvét, sokan ennyit sem olvasnak a témáról, pedig kb. egy hosszabb délután ki lehet végezni. Általános grafikai témában elég átfogó, és laikusként is érthető Timothy Samara: A grafikai tervezés kézikönyve. Ez már húzósabb, de mindenképpen ajánlom. Meg fogod érteni a margós problémámat is belőle. :)
Végezetül pedig javaslom: felejtsd el, hogy LaTeX-hel dolgozol, amikor tervezel. Nem a gombhoz varrjuk a kabátot.