( gee | 2020. 05. 16., szo – 11:39 )

Nem azt látom gondnak, hogy egyik ember 4 órába másik meg 6 órába kerül át, hanem ezt:

Munka persze nem maradhat el!

Feltételezem, ez azt jelenti, hogy továbbra is a 8 órányi munkát várják el, csak a családtalan embernek felére csökkent a fizetése, a családosnak meg háromnegyedére.

Munkaadóként, ha mondjuk kevesebb a megrendelés egy járvány miatt, és csökkentenem kell a kiadásokat viszont az emberek munkájára sincs szükség, valószínű ahelyett, hogy elküldök néhány embert és a maradékot megtartom 100%-on, inkább azt választanám, hogy mindenki munkaidejét csökkentem kevesebbet kell dolgozzanak és kevesebbet is keresnek (hacsak valaki nem választja ehelyett azt, hogy bocsássam el, hogy máshol kereshessen állást). Én alapból ugyanannyival csökkenteném mindenki munkaidejét ha egyébként a munka mennyisége hasonlóan csökkent (pl. ugyanazon a területen dolgoznak).

Alapvetően úgy gondolom, hogy egy szociális jóléti államban az állami szociális védőháló dolga lenne az, hogy az állásukat elvesztők vagy a jövedelemcsökkenést elszenvedőket megsegítse, ki ki lehetőségeihez és igényeihez mérten. De ha ez nem működik egy adott országban, nem gondolom azt, hogy baj, ha egy munkaadó ennek a feladatnak egy részét magára vállalja, ha tudja.

Itt, Angliában pl. úgy alakult a dolog, hogy annak érdekében, hogy ne kelljen embereket elküldeni lehetőleg, a cégek kényszerszabadságra küldhetik az alkalmazottakat, és ha így tesznek, az állam átvállalja a fizetésük 80%-át. Emellett egy csomó cég embereket elbocsátott, vagy fizetést csökkentett.
Angliában a támogatási rendszer viszont elég bután van kitalálva, így hiába csökken jelentősen családok bevétele, nagyon kevesen kapnak nagyon kevés extra juttatást ezért. Pl. mostanában a korábbi sok különböző címen adott juttatás helyett van egy, universal credit nevű. Van egy maximum, amit állami juttatásokból kaphat egy család, és ha mondjuk egy pár egyik tagja elveszti az állását, még simán lehet, hogy a pár másik tagjának a fizetése miatt nem jár nekik U.C. Annak ellenére, hogy a bevétel jelentősen csökkent. Ha mindketten elvesztik az állásukat vagy ha nagyon kevés a közös bevétel, akkor jön csak a segély.
Ami jó, hogy az állam megkérte a bankokat, hogy a hiteltörlesztéseket engedjék felfüggeszteni az ügyfelek kérésére, így akinek a bevétele jelentősen csökkent, a bankok felé menő költségeket tudja csökkenteni.