Amit itt leírsz, az az amatőr és a professzionális fejlesztő gondolkodásmódja közötti különbség. Az amatőr fejlesztő lokális maximumra törekszik, tehát legyen kisebb, gyorsabb, jobb. A
professzionális fejlesztő pénzt keres, és a managementtel együtt a nagy képet nézi. Ha nincs üzleti értéke annak, hogy 20%-kal gyorsabb a szoftver, akkor ugyanannyi fejlesztési időt
inkább 15 új feature leimplementálásra érdemes fordítani,mert az 100x annyi hasznot hoz. Az ilyen szintű optimalizálgatásnak maximum valami embedded fejlesztésnél van értelme, de
ott is csak akkor, ha nagyon szűkös a memória (pic és társai). De ez megint egy üzleti döntés. A másik, hogy a "megírjuk magunknak" általában nem szokott sehogy sem skálázódni nagy
méretre. Ha cégvezető vagy, tudomásul kell venned, hogy a dolgozó bármikor felmondhat, mert kap egy jobb ajánlatot, és ott maradsz a saját keretrendszerrel. Ennek az a problémája,
hogy ha felveszek az utcáról egy embert, akkor annak bele kell tanulnia a saját dolgokba, ahelyett, hogy használni tudná a meglévő standardra épülő ismereteit. Fejlesztői szemmel nézve
nekem nem érték az, hogy egy cég teljesen saját megoldást fejleszt valamire, mert az a tudás a következő cégnél, ahova megyek 1-2-3 év múlva nem lesz transzferálható.