"Senki sem vonta kétségbe a társadalmilag hasznos tudományokkal kapcsolatos kutatások szükségességét."
Pont rátapintottál a lényegre! Ki mondja meg, hogy mi lesz hasznos a társadalom számára és mi nem? Egy kutató? Egy politikus? Egy random ember az utcáról? Azért felfedező kutatás, mert senki nem tudja biztosra, hogy mi lesz belőle (legjobb esetben csak sejti), hiszen akkor nem is kellene kutatni. A 19. században a Boole-algebrával foglalkozni _nem_ volt társadalmilag hasznos. Egy korábbi topikban már megkaptam párszor, hogy miért a magyar adófizetők támogassanak olyan kutatást, aminek eredményeit esetleg egy másik országban lévő cég fog hasznosítani. Ugyanezt a dumát át lehetne fogalmazni a Boole-algebra esetére is; hogy miért a 19. században finanszírozzanak olyan kutatást, amit csak egy évszázad után fognak hasznosítani? Most Palkovics, egy mérnök (illetve tudjuk ki) egymaga fogja megmondani, hogy mi hasznos és mi nem. Nem csoda, hogy ez ellen fellázadtak a kutatók. Mintha egy patkolókovács mondaná meg a 19. századi matematikusnak, hogy ne a Boole-algebrával foglalkozzon, hiszen abból nem lesz semmi. Jöjjön inkább lovakat patkolni, az társadalmilag hasznos. Rövid távon még igaza is lenne. De szerencsére nem egy akkori Palkovics vezette a világ alapkutatását, így ma van Boole-algebra, van internet és tudunk itt a HUP-on erről vitázni. Könnyű ma ezeket elemi dolgoknak tekinteni, és megfeledkezni arról, hogy mennyi kutatómunka volt mögöttük.
A "magyart" az MTA nevében nem úgy kell értelmezni, ahogyan az összes "nemzethy"-brandhez tartozó dolgot, hanem hogy legyen itthon egy MTA-szerű intézmény, hívják bárhogy (az ELKH nem lesz ilyen). Ez azért fontos, hogy ne maradjunk ki a nemzetközi tudományos életből, legyen aki itthon is kineveli a tudósok következő generációját, illetve egy rakás ember innen megy át a hazai iparba. Ha nem lenne MTA, ezek a cégek is elmennének itthonról. Vannak olyan nagy kollaborációs kutatások is, amire gondolhattál, pl. a CERN, a plazmaerőműves kutatások, a gravhullámosok, stb., ezekben is benne vannak MTA-s csoportok és aktívan együttműködve (az internetnek hála) tudnak dolgozni a többi csoporttal. De van egy rakás olyan téma is, amit kisebb csoportban lehet itthon is végezni, de így sem elszeparáltan, hiszen járnak a kutatók rendszeresen konferenciákra. Másrészről meg megy a harc az országok között, hogy hol legyenek a nagyobb kutató/mérőhelyek. Pörgeti a gazdaságot, munkát ad a helyieknek egy nagyobb mérőberendezés felépítése/működtetése. Bár ezek már kezdenek annyira drágák lenni, hogy a magyar költségvetésbe nem igen férnek bele. Kisebbek még igen, pl. Sopron mellett fog épülni egy mágneses nulltér labor, ami elég egyedi lesz a kontinensen.
A magyar akadémia másik fontos része meg az, hogy foglalkozik "magyar" témákkal is, pl. a nyelvünkkel, kultúránkkal. Ezt nem fogja/tudja senki más megcsinálni helyettünk külföldön.