A kutya ott van elásva, hogy nálunk a klasszikus, piaci, főállású újságírás halott. Nincs elég olvasó, hogy fenntartsanak egy lapot, nincs meg hozzá a kulturális háttér és nincs meg hozzá a vásárlóerő. Ez nem ma kezdődött, ez így van 50-70 éve.
A magyar piacon, különösen a magyar cégektől minimális reklámbevétel várható és ezzel irgalmatlan mennyiségű szívás van. Pl. Vajon miért döglött meg a Metropol is a magyar piacon? Mert kihúzták az egyik fő szponzorukat a Szerencsejáték Zrt.-t.
A politikailag lenyúlt újságírás nem csak nálunk megy, hanem külföldön is, és lehet, hogy meglepőt mondok, de külföldön is az összes nagy lap valamelyik párt szekerét tolja. A barokkos különbség ott kezdődik, hogy külföldön a politikai pártoknak vannak piaci támogatói és nem tisztán közpénz lenyúlásból élnek, ezért fenn tudják tartani a szócsöveiket akkor is ha nincsenek épp hatalmon.
Amit a magyar médiában látsz az nemcsak arról szól, hogy a fityusz mindent lezúz, hanem arról is, hogy akik előttük lopták a pénzeket azok koncepció nélkül fel is élték és el is költötték azt. Bizony. Ha nem luxuxskocsikra, luxusnyaralásokra, luxuskecókra ment volna a pénz, hanem piacról működő cégekbe ölték volna a közpénzt, akkor most nem szopnának.
Tudod siralmas, hogy amikor egy amerikai, előfizetéses(!) folyóiratban azt látom, hogy a reklám/tartalom aránya 6:4-hez és közben egy hasonló magyar újságban a 30ból van összesen 3 oldalnyi, akkor vajon mi lehet az oka, hogy a magyar újság 10-12 szám után lehúzza a rolót?
Annó, egy ismerősön akart csinálni egy havi sportlapot. Képtelen voltam meggyőzni, hogy vigye fel a reklámok számát és vigye le a reklámok értékesítési árát. Ő "elit" magazint akart. Még indulás előtt bele is állt a project a földbe, mert senki nem akart 100k körüli áron venni hirdetési oldalakat.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "