Nem csak a megfogalmazás sántít - bár értem. Inkább az van, hogy a sok sorból álló script már általában használ külső és/vagy saját programokat is. Ekkor meg van olyan sapkád, ami szerint a shell csak futtató környezetnek minősül.
Valahol már írtam korábban, hogy shellben nem érdemes nagyobb mennyiségű adatot feldolgozni. Viszont komplex feladatot meg lehet oldani vele, bár ez bármelyik programnyelvről elmondható.
Én azért döntöttem shell mellett, mert a klasszikus unix programok kifejezetten szövegfeldolgozásra készültek. Így aztán könnyen összelegózható az adatfeldolgozás, illetve könnyen lehet igazítani, ha kell. A párhuzamos futtatáshoz azért kell némi lock meg queue kezelés, de utána minden akadály elhárul.