( mrceeka | 2017. 02. 18., szo – 07:10 )

mhmxs odáig egyszerűsítette a kérdést, ahol a poszméhek már nem tudnak repülni, a kenguru pedig nem létezhet, mert több energiát fogyaszt az ugrálás, mint amennyit megszerezhet a táplálkozással. Végtelenül leegyszerűsíteni nem mindig vezet helyes eredményre...

Kihagyta a modellből ugyanis, hogy bár mindkét esetben lemezre írás/olvasás történik végül, de az egyik esetben ez kevés fájl, amihez élő handle van (az adatbázis fileok), míg a másikban minden rekordhoz egy, ráadásul meg sincs nyitva.
Így ha adatbázisban van a blob, jó eséllyel annyi a teendő, hogy kikeresi, hogy a diszken hol vannak a szükséges lapok és beolvassa őket. Ha filerendszeren, akkor erre rárakódik rekordonként a file megnyitásának (handle létrehozás) költsége.
További különbség, hogy a filerendszernél a fileok lemezen való tárolásának legkisebb egysége a cluster, míg adatbázis esetén az egyes rekordoknak nem kell clusterre igazítva lenni.
Induljunk onnan, hogy nincs a memóriába belapozva egy rekord sem. Gondolatkísérletként nézzünk a cluster-méretnél sokkal kisebb rekordokat. Adatbázis esetén egy cluster beolvasásával jópár rekord a memóriába kerülhet, míg filerendszernél csak egy. Utóbbi esetében tehát adott számú rekord beolvasása sokkal több lemezművelettel is járhat.

Ez a két kiragadott példa megmutatta mhmxs modelljének túlegyszerűsítő voltát.

Üdv,
Marci