Ajánljatok nekem fagyasztó szekrényt, ami...

Elektronika, Elektromos eszközök

lakáson kívül lesz elhelyezve egy hűtetlen, fűtetlen helyiségben, becslésem szerint 0-40 Celsius fok között bármi előfordulhat.

Ha jól tudom, a klasszikus, lakásokba tervezett fagyasztók nem szeretik az "extrém" hőmérséklet tartományt.

Gugliztam a kérdésben, találtam egy ilyet:

FrostProtect

A fagyasztókészülékek akár alacsony környezeti hőmérsékleten történő optimális üzemelése érdekében a készülékek FrostProtect tulajdonságuk révén -15 °C-ig ellenállnak az alacsony hőmérsékletnek. Akkor is hatékonyan üzemelnek tovább, ha a környezeti hőmérséklet +10 °C alá csökken. Így ezeket a készülékeket nem fűtött helyiségekben, például garázsokban is el lehet helyezni.

Talán félre értem a dolgot, de most -15 °C-ig használható, vagy +10 °C-ig?

Hol lesz a készülék? A korábbi tulaj leválasztott a teraszból egy kb 2 nm-es területet, még le is szigetelte, így közvetlen napfény nem fogja érni, valamint fagypont alá se süllyed sosem, ott tartjuk a házi savanyúságot télen, nem fagy be :-)

Áram van bent, és a praktikussága miatt inkább fiókos szekrényt szeretnék, nem pedig ládát.

Mekkora nettó kapacitásra van szükségem? 4 évig használtunk egy 197 L-es fagyasztó ládát, sose volt tele töltve, legfeljebb félig, ebből adódóan elég lenne egy 90-99 Literes szekrény, 3 vagy 4 fiókkal.

Előre is köszönöm a tippeket.

  • 1856 megtekintés

( locsemege v | 2024. 06. 16., v – 18:01 )

Szerintem világos a mondat. +10 °C alatt is működik, de a legalacsonyabb környezeti hőmérséklet -15 °C. Melyik része nem volt érthető? A +10 °C-ot nyilván marketing okokból keverték bele, vélhetően a szokvány hűtők legalacsonyabb környezeti üzemi hőmérséklete ennyi.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Amikor 100e Ft felett költök, az ilyen mondatok össze tudnak zavarni :-)

Azt várnám egy termék adatlapjától, hogy egyértelműen közöljék a működési hőmérsékletet, pl 0-45 C fok. A kiválasztott készüléknél azt írják, hogy "SN-T" a klímaosztály, ami elvileg 10 - 43 C fok közötti tartományt jelent. És itt is hozzá teszik, hogy "A készülék kifogástalan működését -15 °Cos legalacsonyabb környezeti hőmérsékletig garantáljuk." Télen elvileg melegíteni fogja a helyiséget, ami gondolom jó, de nyáron is melegíteni fogja, ami már annyira nem jó...

Az nem játszik, hogy a marketing landing page helyett letöltöd a specifikációt és/vagy gépkönyvet és azt olvasod el? Abban az van, hogy egészen -15 °C környezeti hőmérsékletig használható.

Nyilván ennek az lesz a hátránya, hogy normál és magas hőmérsékleten többet fog fogyasztani, mert a kalorikus rendszer munkapontja lejjebb van.

https://iotguru.cloud

Az nem játszik, hogy a marketing landing page helyett letöltöd a specifikációt és/vagy gépkönyvet és azt olvasod el?

A fenti idézetet már a letöltött gépkönyvből másoltam be. Viszont sehol nem írnak a felső limitről, mi történik 43 C fok felett? Ha csak többet fog fogyasztani, akkor ez nekem megfelel.

Szerintem nem nagyon tervezik magas hőmérsékletre, ezek pincébe vagy folyamatosan hűvös helyre valók. Folyamatosan menni fog és nem tudja elérni szükséges hőmérsékletet, mert több hőenergia megy bele, mint amennyit ki tudna szivattyúzni és a kalorikus hatásfoka is erősen csökken, ha nagy a hőmérséklet különbség. Illetve lehet, hogy nem tudja összenyomni a közeget cseppfolyósra, mert túl nagy lenne a nyomás. Az van, hogy a hőszivattyúk kalorikus rendszerét adott nyomásviszonyokra méretezik, aminél számít, hogy mennyi a hideg- és a meleg oldali hőmérséklet. Az átlagos hűtőket arra tervezik, hogy ~20 fok van, ahol vannak, így itt van az üzemszerű állapotuk, ha a külső (meleg oldali) hőmérséklet csökken, akkor nem tud elpárologni vagy folyadékká válni a közeg, ezért túl hidegben vagy túl melegben nem hűt, mert megáll a körfolyamat.

Nem hiszem hogy fogsz olyan fagyasztót találni, ami fagypont és 40 °C között is üzemszerűen működik...

https://iotguru.cloud

mi történik 43 C fok felett?

Nem túl bonyolult. Annyi, hogy ennél nagyobb hőlépcsőt nem tud csinálni a szerkezet, azaz fölötte már a hűtőtérben elkezd emelkedni a hőmérséklet, miközben folyamatosan jár a kompresszor. Rajzold le ennek a termikus modelljét, és akkor hamar megérted.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( guszti | 2024. 06. 16., v – 19:00 )

"Hol lesz a készülék? A korábbi tulaj leválasztott a teraszból egy kb 2 nm-es területet, még le is szigetelte, így közvetlen napfény nem fogja érni, valamint fagypont alá se süllyed sosem, ott tartjuk a házi savanyúságot télen, nem fagy be :-)"

 

Szerintem ezzel eldőlt a kérdés. Ami neked anyagilag a legjobban megfelel.

( locsemege v | 2024. 06. 16., v – 21:41 )

Fagyasztóról van szó, nem?

A sima hűtők egy része leolvad akkor, ha alacsony a környezeti hőmérséklet. Ennek az az oka, hogy a belső tér +5 °C-jára szabályoz, s úgy van méretezve, hogy ha kint kb. 22 °C van, akkor a hőszigetelések figyelembevételével a mélyhűtőben -18 °C legyen. Ha a környezeti hőmérséklet alacsony, akkor egyre kisebb kitöltési tényezővel kezd hűteni a hűtő, sőt, 5 °C-os környezet esetében már sohasem kell elindulnia a kompresszornak az 5 °C-os belső tér fenntartásához. Ekkor viszont a mélyhűtő leolvad, és az is +5 °C-os lesz.

Egy fagyasztó esetében viszont egyetlen tér -18 °C-os szabályozásáról van szó, így szerintem ott ez a probléma nem áll fenn.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( bucko | 2024. 06. 17., h – 08:41 )

Szerkesztve: 2024. 06. 17., h – 08:42

A sima hűtők cél hőmérséklete 8℃. Az egykompresszoros verzióra igaz, hogy a fagyasztó része leolvad, mert a szabályzáshoz a sima hűtő hőmérséklete adja a hibajelet. Így járt a spórolós öcsém, amikor nem fűtött a konyhában és "elromlott" a hűtője.

A "normál" hűtők ún. klímaosztályba soroltak. Ebből látszik, hogy a legalacsonyabb üzemi hőmérséklet 10℃.

A jó választás a Frost Protect besorolás, ami állítólag -15℃-ig megfelelően fagyaszt, bár erre pontos specifikációt nem találtam.

bár erre pontos specifikációt nem találtam.

Ezek a klímaosztályik sn-t és tsai mind 10foktól felfelé határozzák meg az üzemi körülményeket. Az h. 10 fok alatt mi van, max. a marketing szövegnek hisz az ember. Ami meg ugye a bíróságon nem biztos h. megállja majd a helyét, h. a vásárló abban bízott. Vagy igen. Nem lehet tudni biztosra. Kéne 10 fok alatti működésre is certification, azt utána már nyugodtabban lehetne számonkérni a gyártókon.

 

Kicsit kapcsolódó, és szakmába vágó is:

https://youtu.be/jG-qV_7HOys

Mikor mondja az elején, h. a 80+ certification-t elhagyta a Corsair. Mert h. idejétmúlt. Meg h. drága. De helyette van legalább "Cybernetics" certification. Aminek valószínűleg még bizonyítania kellene, mert elég új szaga van. Tapasztalat h. ami új az IT iparban, az nagyon sokszor nem biztos h. tényleg jobb is. Szóval itt is legyen okos az ember h. jobb lett-é ez az új certification rendszer, v. ebben is ugyanúgy benne van az összes disznóság lehetősége mint korábban, csak most megint egy új nevet (meg logót) kell megjegyezni pár évig.

Mikor mondja az elején, h. a 80+ certification-t elhagyta a Corsair.

Gondolom az történt, mint az épületek energetikájánál vagy a berendezések energetikai besorolásánál: szinte mindenki elérte a legjobbat és nem lehetett ezt a metrikát használni arra, hogy különbséget tegyünk két energetika között.

Pár hónapja megrajzoltam az épület energetikai besorolásának változását: https://i.imgur.com/u6LBhof.png

https://iotguru.cloud

A 80+ ból van először a sima (amikor semmi nincs utána, ez a legprosztóbb), majd jönnek a színek: bronz, silver, gold, platinum, titanium. Szóval azért vannak szintek, és a gold felettiek nem túl elterjedtek a piacon tizenévek után sem. Szóval nem az A+++++ szintet verdesi még.

De a fenti videó szerint nem volt megfelelő, van már újabb szebb jobb szabvány, amit majd megint kijátszanak a tróger tápgyártók.

( csearo | 2024. 06. 17., h – 09:09 )

Nekünk ~10 éve működik egy SN-T klímaosztályú fagyasztóláda a garázs szigetelt tetőterében, ahol 0-35 fok közötti hőmérséklet fordul elő. Kb. havi 1200 Ft a villanyáram ára, átlagosan. Az esetedben szerintem a 40 fok körüli hőmérséklet azért necces lehet, ha nincs elég szellőzés, akkor nehogy végtelen ciklusba essen.

:wq

Tényleg csak ennyi, engem is meglepett. Kánikula idején föl szoktam vinni egy hőmérőt méricskélni. Talán az segít, hogy van akna is, meg gravitációs szellőztetés. A szigetelés úgy néz ki, hogy a szarufaköz ki van töltve kőzetgyapottal, és az egész le van burkolva vékony OSB lappal.

:wq

Csak mert nálunk is van bőven közetgyapot a szarufák között, még csak nem is padlástér, szimpla emelet. De ha kint már 25-27 fok van, azt bent is seccperc alatt eléri, és meg lehet dögleni. Estére lemegy 21 fokra a kinti hőmérséklet, bent meg tartja a 25 fokot. Ha egész nap járatom 23 fokon a klímát, és este 8kor kikapcsolom, 2 óra múlva már 24-25 fok lesz.

Ha nincs hőkapacitás, akkor lehet brutálisan vastag a hőszigetelés, hamar hideg vagy meleg lesz. Mondok két példát, legyen 40 négyzetméter a tetőtér külső felülete, 100 köbméter levegő, 40 °C hőmérséklet különbség (jó forró cserepek):

1, legyen 30 centi kőzetgyapot, az U ~0,12 W/m2K, vagyis a belső teret ~192W fogja fűteni, de csak a levegőt számoljuk, a 100 köbméter levegő hőkapacitása ~122 kJ/K, szóval egy °C hőmérséklet emelkedéshez ~635 másodperc szükséges, egy óra alatt ~6 fokkal lesz melegebb a beltérben.

2, legyen 10 centi kőzetgyapot és 5 köbméter beton/tégla (15 centi aljzat vagy 15 centi tömör belső fal), az U ~0,34 W/m2K, vagyis a belső teret ~544W fogja fűteni, a 100 köbméter levegő hőkapacitása ~122 kJ/K, ehhez hozzájön 5 köbméter ~12 tonna beton ~10000 kJ/K hőkapacitása, összesen ~10000 kJ/K, mert a 122 kJ/K akár elhanyagolható, vagyis egy °C hőmérséklet emelkedéshez kell több mint ~5 óra.

A második esetben sokkal rosszabb hőszigetelés mellett se emelkedik számottevően a hőmérséklet, az első esetben akár 60 centi kőzetgyapotod is lehet, annyit jelent, hogy óránként nem ~6 fokkal lesz melegebb, csak ~3 fokkal. Szóval nagyon-nagyon-nagyon fontos a tetőtéri hőkapacitás beépítése, különben csak aktív épületgépészettel lehet komfortzónában tartani a levegő hőmérsékletét (és páratartalmát). Ha fafödém van vékony melegburkolattal és lambéria vagy gipszkarton, az kurva meleg lesz nyáron és kurva hideg lesz télen.

https://iotguru.cloud

( bathory | 2024. 06. 18., k – 09:14 )

Szerkesztve: 2024. 06. 18., k – 09:14

Szüleimnél huszonéve üzemel a fészerben egy kombinált hűtő, bármiféle speciális klímaosztály nélkül. Van bent mellette egy termosztátos radiátor 5 fokra állítva, ami első sorban a télre bevitt növényeket védi, de nyilván a hűtőnek is jót tesz. A fagyasztó részben szép egyenletes -18 fok van.

Nálunk a fűtetlen fészerben egy nagyon öreg (30+ éves) noname fagyasztószekrény ketyeg, teszi a dolgát. -35 és +35 fok között üzemelt, nem nagyon volt kímélve. Igen, a fogyasztása nem mindennapi, de jól hűt. Pár évente le szoktuk olvasztani.

Csaba

Veszel vizes jegkremet (pl. calipo) es tejes jegkremet (pl. magnum). A tejes jegkremek igazan -20C alatt elvezhetoek.

Fent csak markakat irtam, olyanokat mar par eve nem ettem. Alapvetoen a lidlibol szoktam vinni ilyen 15khuf ertekben amikor elfogy otthon.

Gondolkodom egy masodik fagyaszto beszerzesen, mert elore el kell donteni, hogy a kovetkezo nap mely jegkremeket fogom enni.

Es van amikor mas masmilyet akar...

 

Amikor mar a vizes jegkrem se elvezheto, akkor ott mar -10C sincs...

 

Sz'al tapasztalati uton.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( nagysa v | 2024. 06. 18., k – 12:28 )

A mai modern "zöld" gázok (hűtőközeg) már 5C körül cseppfolyósodnak. Ha folyadék kerül a kompresszorba az összetöri magát.
Meg kell nézni, hogy milyen gázzal van feltöltve (ezt általában leírják az eladók is), majd megkeresni a gyártónál a gáz adatlapját.
Az ott leírtak eldöntik, hogy használhatod e kint télen.

Én is szeretnék vásárolni egy "kültéri" mélyhűtőszekrényt. Eddig még nem találtam.

A mai modern "zöld" gázok (hűtőközeg) már 5C körül cseppfolyósodnak. Ha folyadék kerül a kompresszorba az összetöri magát.

Lófaszt cseppfolyósodik a modern gáz... Amúgy meg milyen nyomáson és milyen üzemállapotban? :D

Meg kell nézni, hogy milyen gázzal van feltöltve (ezt általában leírják az eladók is), majd megkeresni a gyártónál a gáz adatlapját.

Alapvetően nem a közegtől függ, hanem a nyomásviszonyoktól: minél jobban be van szűkítve a működési tartománya a kalorikus rendszernek, annál jobb a hatásfoka. Szinte bármelyik közeggel le lehet -40 és +60 °C közötti tartományt fedni (lásd például épületeknél a hőszivattyúkat, hűtőházakat, klímákat és egyebeket), csak nem mindegy, hogy ezt mennyi éves kWh igénnyel lehet elérni, az átlag hűtőgép ~20-25 fokos helyen van, erre tervezik a kalorikus rendszert, hogy keveset fogyasszon.

https://iotguru.cloud

Nem a gáz mennyisége a kérdés, hanem a nyomásviszonyok.

A hűtő körfolyamata kb.
* adiabatikus kompresszió (kompresszor) -> A gázt összenyomja a kompresszor, nyomása és hőmérséklete is megnő.

* izobár hőleadás -> a hűtőrácson keresztül lehűl közel szobahőmérsékletre, de a nyomás nem változik. Viszont cseppfolyósodik.

* adiabatikus expanzió -> a fojtószelepen keresztülhaladva a hűtőközeg nyomása lecsökken, elkezd párologni

* izobár hőfelvétel -> a párolgáshoz szükséges hőt a hűtőszekrény belsejéből vonja el.

Mivel az igazán nagy hőt a fázisátalakulások viszik, ezeknek a hőmérséklete fogja meghatározni, hogy meddig tud a rendszer működni.

Az inverteres berendezések ezért jobbak, mert azok tudnak alacsonyabb fordulaton pörögni, ezáltal kisebb nyomáskülönbséget létrehozni, amikor nincs akkora hűtési igény.