( sz332 | 2016. 08. 04., cs – 22:58 )

A hozzászólás második részéhez a következő kiegészítéseket tenném: a mai magasszíntű nyelvek korában a kérdés is értelmetlen, ugyanis a program egy virtuális gépen fut, nem pedig egy valós hw-en. Tehát az én kis java/c#/python/ruby/stb. programomnak teljesen mindegy, hogy ARM, X86, Sparc, vagy mi a szösz van alatta, ugyanúgy fog futni.

Ha adatmennyiségről és optimalizálásról beszélünk, ezt bizony tantárgy keretében tanítják, általában Algoritmuselmélet néven.

Az, hogy egyes alkalmazások nincsenek kioptimalizálva, az sokszor nem a fejlesztők hibája, ugyanis a megbízók a feature-ökért fizetnek, és amennyiben a kód elég jó (mérnöki szemlélet!!!!), akkor minden rendben van. Lehetne jobb? Lehetne. Megfizetik? Nem. Lehet ezt szeretni, nem szeretni, de ez van, ilyen a piac. Optimalizálni pedig nem a vak világba, hanem performancia mérések után szokás, azokat a részeket, amelyeknél erre valóban szükség van (ugye itt jön be a mérnöki szemlélet). Azt az időt, amit a kézi hegesztéssel megspórolunk (és aminek a JIT compilerek korában értelme sincs) azt sokkal hasznosabb, értékteremtőbb dolgokra is fel tudjuk használni (pl. jobb tesztlefedettség, új feature-ök, code refactoring, stb.)