Ez nettó hablaty.
1, A munkáltató a munkavállaló beleegyezése nélkül nem hozhat létre személynevet tartalmazó e-mail címet. De kiköthet olyan szabályt hogy a munka feltétele ennek vállalása. Mivel a munkáltató részéről nem kötelező a szerződéskötés, és a munkáltató jogos érdekei pedig ezáltal nem sérülnek (tudomása van róla, csak és kizárólag őt személyesíti meg).
2, A munkáltató nem tartozik bejelentés kötelességgel adatkezelőként a munka és vállalkozási szerződéssel kapcsolatban létrejött személyes adatok kezelésével kapcsolatban a NAIH felé. Ez nem változtat azon hogy adatkezelő lesz e, de nyilvánvalóan nem elsődleges veszélyforrásként azonosított adatvédelmi problémakör az ilyen adatkezelés. (Ettől még marad adatkezelés, de nem olyan fejvesztős kategóriában ahogy ezt itt tárgyalják. A törvény célja a valódi tömeges adatgyűjtés megakadályozása.) Az adatkezelésnek ilyenkor van kötelező része, illetve van hozzájáruláson alapuló része.
3, A dolgozó arra történő hozzájárulással, hogy a nevével létrehozható e-mail cím és elfogadja, hogy azon csak és kizárólag olyan kommunikációt folytat (és még ennek a milyensége /udvariasság, kötelező elemek, stb is megszabható/) amely a céghez köthető és a cég érdekeiben végzi, azzal megadja egyidejűleg a lehetőséget arra hogy a cég feltételezze ezen nem folyhat magánjellegű levelezés. Innentől az ő e-mail céges címe _nem_ személyes adat. Mivel már nem egyértelműen csak őhozzá köthető
4, A dolgozó tájékoztatása arról, hogy levelezését archiválják, és más is láthatja nem kerülhető meg. Ehhez nem szükséges beleegyezését adni, de az ilyen helyeken a jogász kérésére általában egy beleegyező nyilatkozat is van ehhez.(ez nem ütközik törvénybe, ha jogos érdek fűződik hozzá pl: ipari kémkedés veszélye, adatbiztonsági rendelkezések, stb gumiszabály)
5, A dolgozó saját néven történő levelezésére rengeteg jogilag is elfogadható érv van. Válogatni is lehet. Erről ne vitázzunk. Legjobb példa erre: "Az ügyfélben lévő bizalom felébresztése, hogy valós személlyel folytat beszélgetést". Nem lehet azt mondani, felesleges ilyen címet létrehozni.
6, A küldő beleegyezése az adatkezeléshez nem szükséges, ennek több oka is lehet, egyrészt hogy a levél megismeréséig nem nyilvánvaló, hogy személyes adatot tartalmaz, másrészt hogy utólag már nem kérhető előzetes belegyező nyilatkozat, az adatkezelés meg már megtörtént. Többek között ezért van a pl. a 6. paragrafus 1 bek. (b).
Magyarul, ha a cég az e-mail-t logolni kívánja, szóljon az alkalmazottnak, emellett a személynevet tartalmazó e-mail cím (figyelem csak az e-mail cím!) nem biztos hogy személyes adat. A küldő meg válogassa meg hova küld személyes adatokat.