Honnan tudod, hogy mi a fölösleges veszély vállalása és mi nem az? Statisztikai alapon épp annyi az esélyed összegyűrődni egy autóban, mint magashegyi túrán lezuhanni. Sőt, ha azt vesszük alapul egy cápával együtt úszni, vagy elsétálni egy özvegycsináló alatt biztonságosabb, mint reggel bemenni dolgozni.
Mi a különbség a között, ha valamiről önhibád miatt maradsz le és ha más hibájából maradsz le? Semmi. Így is, úgy is lemaradsz róla. Kicsit megkapargatva, egy olyan eset van ahol bármit is megbánhatsz, ha önkezeddel, szándékosan vetsz véget életednek, de ez elég ritka.
Ohohoho, az éhség nem csak testi lehet, lehet szellemi is. Az éhség motiválhat, de egy szint fölött megnyomorít. Mert akkor már nem a céljaidért dolgozol, hanem az éhségért.
Nem, az Isten le sem szart ezekben az esetekben, mert minden esetben volt egy az-az egy dolog amit én tettem ami az adott szituációban megmentette a büdös életemet. Akkor is mikor felgyújtottam magam, akkor is mikor rám gyűrődött a technika, akkor is mikor végigpattogtam 20 métert a sziklafalon. Könnyű egy imaginárius barátot feltételezni, de ha higgadtan végigpörgeted magadban, mindig megtalálod azt ahol hibáztál és azt, amivel megmentetted magad. És a tévedések elkerülése végett, ezek mind olyan dolgok voltak, amik nem Isteni sugalmazásra jöttek, hanem fejben ezer és egy alkalommal eljátszott, tudatosan begyakorolt mozdulatsorok.
A bullshit szagú közhelyekben vannak a legnagyobb igazságok.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "