( poliverzum | 2012. 11. 25., v – 13:54 )

Az angol különben tényleg undorító.

1. A hangzása olyan, mint a bagzó macskák nyávogása.
2. A helyesírása iszonyatos, a leírt szövegből nem lehet jobban következtetni a kiejtésre mint a kínai hieroglifákból, azaz kapásból 2 nyelvet kell megtanulni, az írottat és a beszéltet, aminek jóformán semmi közük egymáshoz.
3. Egyszerűen majdhogynem lehetetlen megtanulni az angol kiejtését a magánhangzók miatt, pláne a diftongusaik miatt, mert egyik magánhangzó sem olyan mint ami a magyar nyelvben van (vagy akár a németben, oroszban...), még csak nem is igen hasonlítanak rájuk, s ilyenből rengeteg van az angolban. Nemcsak kiejteni nem tudom ezeket, de még megérteni sem, egymástól elkülöníteni sem. Itt élek egy ideje az USA-ban, de ha "bennszülött" amerikai beszél hozzám, szavainak 90%-át akkor sem értem ha amúgy a leírt szót jól ismerem, számomra a beszéde csak valami fura, egybefolyó nyávogásnak tűnik. Megtanultam eszperantóul, ott ilyen bajom nem volt. Oroszul is tudok valamennyire, ott csak egyetlen hanggal volt bajom, a jerivel, de épp mert csak az az 1 okozott gondot, a baj nem volt jelentős, mondtam helyette sima i-t vagy ü-t és megértettek, s én is megértettem ha hozzám beszéltek. A német sem volt igazán gond, igaz ha valami sváb vagy más "nyelvjárást" beszélő szövegelt az cifra dolog volt, de ha ügyelt rá hogy az irodalmi nyelvet, a "Hochdeutsch"-ot használja akkor azért többnyire felfogtam mit akar, legfeljebb meg kellett kérnem hogy beszéljen lassabban. S ők is megértették az én kiejtésemet. Az angolnál mindez egyáltalán nem így van. Egy időben japánul is tanultam, s egyszer nagy szerencsémre pár órán át együtt vonatozhattam itt Magyarországon egy japán nővel, ott sem volt gond a kiejtés, inkább hogy kevés japán szót ismertem. De az angol...
4. Undorító amiatt is, mert a tárgyeset hiánya miatt kötött szórendű nyelv, és ez megnehezíti a megértést. Legalábbis a számomra. De leírom, mert tisztában vagyok vele hogy ez úgyis szubjektív véleménmy.
5. Az pláne undorító, hogy telis-teli van kivételekkel. Hiába tanulsz meg egy szabályt, az csak néhány tucat szóra érvényes, a többire más szabályok vonatkoznak.
6. Az is az idegbajba kerget, hogy egy-egy szó eszméletlen sok jelentéssel bír. (nézd meg pld a "power" szót). Sosem tudom hogy aki mondja mire gondol. E nehézséget fokozza, hogy egy-egy fogalomra viszont van eszméletlenül sok rokonértelmű szava. Emiatt írásban is nehéz kommunikálnom, mert amikor beütök egy magyar szót a szótárprogramba, oldalakon át listázza a rokonérterlmű szavakat, többnyire magyarázat nélkül, aztán találjam ki, épp melyikkel kell fordítanom a magyar közlendőt! Azaz undorító az angol amiatt is, mert - szakszóval élve - "A szavak jelentésmezője homályos/elmosódott".

Még sorolhatnám, de ezek a legfontosabbak.
-------------
Blogom: http://violazoli.blogspot.com
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#