( willy | 2011. 07. 30., szo – 22:46 )

Tudom tipikusan nem erre gondolsz, de egyszer szívesen megnézném (az arcméretre tekintettel), hogy veszel "A" nagykertől 11 CPU-t rendszerépítéshez és azért ott mert jó áron van (nem nagyon csak 10%) majd eccercsak ellenőriznek, és a 11 CPU számlájával kapcsolatosan bekérik az "A" nagyker számláit, majd közlik: nincs róla import szla, vagy nem találják az importőrt, úgyhogy megszívtad. Csaltál (igen a fenti csalásnak minősül, mivel ÁFA-t vontál le az "A" nagyker szlajából, pedig az nem is adott neked CPU-t mivel a CPU be se jött az országba ergo fiktív)
Vagy amikor a 5. részalvállalkozó szla-ja okozza a gondot. Nem. Ehhez az kellene, hogy
1, ne nézzenek azonnal csalónak
2, az egész ügylet úgy legyen kezelve hogy egyben (itt ez esetben megbüntetik a nagykert, majd téged... és mindenkit mert ez egy lánc)
3, átlátható és kiszámítható szabályozás minimum 3 év változtatás nélkül.
4, számlák elektronikus regisztrációja időpecséttel. Helyi ellenőrzéssel.

Több helyről hallom, hogy a "nem tudtam róla" probléma az szinte általános kezd lenni, mert már nem érdekel senkit az az adóhatóságnál valóban ki a csaló, csak a büntetés és a beszedés a lényeg.
És azt is egyre többször, hogy a számlaadás elkerülése a bevétel csökkenése miatt szükséges, már lehúzhatta volna a rolót ha mindent rendben csinál.
Nos ez az utóbbi két dolog a nagy baj. A kintlevőségből az állam gyarapodik, te meg a magas adóteher miatt megszívod (nem rossz így az ÁFA, mert nehezebb csalni de kivérezteti azt aki fizeti a számláit, de kintlevősége van) főleg ha magánszemély a tartozó fél.