( Hiena | 2011. 03. 30., sze – 16:32 )

Nagyon szűklátókörűen nézed a témát.
Vegyünk egy egyszerű példát:
Van egy konvertáló programom, ami képes nekem A típusú filmből B típusúba konvertálni. A konvertálásnak minimális a memóriaigénye és a gépigénye, viszont a forrás nehezen és lassan hozzáférhető (pl. stream). Ezen alkalmazás legyen egy népszerű GUI környezetben megírva ami indulásnál a két textbox és a 5 gomb kedvéért beránt 36 MB-ot és és megeszik 18% procit.
Mivel szeretnéd a gépidőt hasznosan kitölteni, ezért több példányban fogod futtatni a programot.
Namost, szerinted mi a helyes eljárás, ha van 50 munkaállomásod, munkaállomásonként kb. 300 filmed amit ezen eszközzel kell konvertálnod?
Dedikálsz gépet és embert aki malmozik 4-5 megnyitott alkalmazás mellett, vagy költesz egy irreális összeget gépbővítésre, vagy megkérsz valakit, aki kidobja a használhatatlan GUI-t és csinál egy kicsi és gyors alkalmazást?
A példa életből vett, mai napi csókoltatom az eredeti alkalmazás íróját.

Egy desktop környezet is hasonló. Egy komolyabb munka esetén 7-8 alkalmazás is meg van nyitva az ember előtt. Ha ész nélkül vannak megírva pillanatok alatt kifogy az erőforrás az ember alól. Ez esetben, legyen akármennyire is open-source, ha nekem kell infrastruktúrát bővítenem egy filekezelő miatt, akkor a jó édes anyukáját annak aki megírta...
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "