München Linux/Open Source projektje jobban fut mint valaha

Címkék

Florian Schießl, München város Linux/Open Source migrációjának (LiMux projekt) megbízott vezetője nemrég arról számolt be blogjában, hogy a meg nem nevezett vállalattól származó ellenpropaganda és rémhírek ellenére a város migrációja jobban fut mint valaha.

Az ODF az elsődleges dokumentumformátum

Florian 2009-re visszatekintő blogbejegyzésében leírta, hogy LiMux projekt újabb mérföldkőhöz érkezett: München elsődlegesen használt belső dokumentumformátuma az Open Document Format (ODF). Emellett PDF-et használnak a nem szerkeszthető dokumentumokhoz. A város által használt standard irodai gépeken mostanra megtalálható az OpenOffice.org (Writer, Calc, Impress, Draw), a Mozilla Firefox böngésző, a Thunderbird e-mail kliens és számos más alkalmazás, például a Gimp.

Ez nem csak azt jelenti, hogy a munkahelyeken telepítésre került az OpenOffice.org a másik irodai programcsomag helyébe. Ezt azt is jelenti, hogy minden munkahely OpenOffice.org-ra váltott. Hogy megszüntessék az évek alatt kialakult többszörös vendor lock-in-t, több mint 20 000 template-et, makrót konszolidáltak, migráltak. A projekt során a legtöbb esetben a saját maguk által kifejlesztett Wollmux-ot hívták segítségül. Emellett számos üzleti alkalmazást - például SAP - készítettek fel arra, hogy a Microsoft formátumai helyett az ODF-et használják. A város publikálni szeretné az általuk készített kiegészítéseket. Jelenleg az SAP jogi oldalról vizsgálja, hogy a város közzéteheti-e ezeket. A 2010-es év az áttörés éve lehet Florian szerint.

Linux

A 2009-es év Linux szempontból is fontos volt. A város IT stábja a hozzá tartozó 12 hivatal mindegyikében elindította a Linux kliens teszteket. Ezek jelenleg kis területek, de a munka kétségtelenül megkezdődött. Ez fontos lépés volt azelőtt, hogy megkezdhessék a célként kitűzött általános Linux-ra váltást a következő években. Jelenleg körülbelül 2 500 klienset állítottak át a 14 000-ből a testreszabott LiMux-ra.

Szóval a projekt nem állt le, a következő hónapokban készülnek a következő nagy lépésre, az általános átállásra.

A részletek elolvashatók itt.

Hozzászólások

Egy másik oldal véleménye. A baj az, hogy mindkétő torz képet ad. Az egyik mindig a hibákat keresi (elvileg, mert a feltett kérdések jogosak), a másiktól meg mégis mit várhatunk? Azt, hogy a project megbízott vezetője, aki azért kampányolt, hogy ez nagyon könnyű és gyümölcsöző folyamat lesz, az akit tömnek már pénzzel a munkájáért egy ideje, most majd azt mondja, hogy mégsem olyan jó a leányzó fekvése? Az "igazság" valahol a kettő között lesz.

Engem komolyan az érdekel, hogy mindez mennyibe került nekik pénzben kifejezve?

Ez azért "nem gyengén erős" vállakozás volt részükről.

Vajon mi motiválta a városvezetést erre a "kalandra"?

Vagy ha siker esetén több német város, tartomány is egyszer csak úgy dönt, hogy a kidolgozott "howto" alapján szinten követi a példát. Járatlan utat járnak, előre tervezni ilyen esetben határidőket majdnem lehetetlen. Nem az egyszerre nekiesünk utat, hanem a megfontolt haladást választják a leírtak alapján. Szép munka mindenesetre.

--
trey @ gépház

Gondolom egyrészt költséghatékonyabb, másrészt ami nem elhanyagolható, hogyha egy documentumot 100 év múlvva vesznek elő és az ODF lesz, akkor ha már program nem is lesz, de a specifikáció miatt írnak hozzá és megnézik. Gondolom nem kell senkit emlékeztetni a Word verziók közötti inkompatibilitásra. Mert mondjuk míg 15 éve valamit megírtak word 6 ban nem biztos hogy ma az maradéktalanul megjeleníthető :>

Az ellenzőkről meg annyit, hogy azok meg féltik a seggüket. Legalábbis itthoni példákból kiindulva. Ismerek pár állami hivatalban dolgozó informatikust, akik kb semmihez nem értenek, csak ott vannak mert az adó elbírja tartani őket, vagy mert valakinek az valakije stb. Nekik sok dolguk nincsen, pár tonercsere, vagy az XP ből eltünt ikon visszarakása, XP install stb. 10 éve ezt nyomja, legyen kb 50 éves. Ekkor jön a döntés hogy linux lesz, és jön a kétségbeesés, hogy nem ért hozzá 50 évesen már nem akar tanulni stbstb. így nem csoda hogy a linux ellen fog áskálódni, mindig azt bizonygatni hogy szar és nem kell az ide, és sorra születnek majd az ellenzők.

CoreDuo L2400, 4G, Ubuntu 9.10, 2.6.31

Én igen, legalább 4 alkalommal, különböző tünetekkel. Teljesség igénye nélkül, pár emlékezetesebb példa:

1) MS DOS Word 5.5 kontra Win 3.1-en futó Word 2.0 (pl táblázatok szétesnek elemeire)
2) Ms Word 6.0 kontra MS Word 95/97/2000 (minden részletre nem emlékszem de a doc formátum biztosan más volt belül és konvertálni kellett, visszafelé problémás)
3) MS Word 97 kontra MS Word 2000 (bár konvertálni nem kellett a fájlokat viszont ékezet problémák leggyakrabban "Ő"-vel, ami miatt az Openoffice-t is sokan leszólták, mert az is hibázott.)
4) MS Word 2003 (alapértelmezett az XML formátum. Ms Outlook alapértelmezett szövegszerkesztőjeként az ezzel szerkesztett levek kezdetben spam szűrők áldozatául estek. Volt más is de nem emlékszem a részletekre. A doc fájl viszont belül ugye teljesen más, amit a korábbiakkal nem lehetett kezelni.)

Az excellel és ppt-vel is voltak problémák, de más jellegűek. Régen volt már, hogy ezzel görcsöltem...

Ja és régi ECDL vizsgakérdés:
"Írja le milyen menüpontokon keresztül tudja megváltoztatni a szövegfájl nyomtatását álló-ról fekvő-re."
Mivel ekkor is többféle word volt éppen használatban és megjelent az OpenOffice is, azon kívül, hogy népszerű volt a WordPerfect is, hát... Ja és az eltérő word változatokban másutt lehetett ezt a funkciót elérni :(

Nem tudom, elég-e számodra ez a kis ízelítő...

Nem eleg :) Az adat, es az informacio nem vesz el, mint pl az inka iras, mert bar szar, es szetesett, ekezet nelkuli, es A4 fekvo helyett B2 allo, de ott van, "olvashatoan". Excel, ppt nem jatszik, abba mar belefutottam :)

Mindezekbol kiindulva viszont elmondhato, hogy aki nem az osi ASCII tablat hasznalja, egyszeru szoveges txt alomany krealva, egyszeru szovegszerkesztovel, pl VI-jal, olyan doksinal, amit nehany tucat ev mulva meg akar nyitni, akkor nagyon nagy eselye lesz, hogy nem fog menni. :) Minden allami intezmenybe linux-ot emacs-szal! :D

Majd kiderul mennyibe kerult es valojaban mit nyertek, plusz az is, milyen lesz a felhasznaloi elmeny. Ne elore igyatok a medve borere :)

Egyebkent pedig kovetelem hogy a zx spectrum es c64 fajljaimat legyen szives az office megnyitni mert akkor (nem 100 eve!) azokban voltak a dokumentumaim. Teljes joggal varom el a visszafele kompatibilitast. Aha, persze.

A korral haladni kell akkor is, ha ez technologia valtast jelent. Az Office->OO abszolut nem az (sajnos). Semmiben nem ad tobbet/jobbat, csak masik gyartotol van. Ha holnap az OO vezerkara lezuhan a thaifoldi szexjarattal, akkor ugrott az OO es lehet visszakonvertalni mindent. Megirni egy rendes office programot ami olvassa az odf-et nem kis dolog. Egy kormany sem fogja soha kifizetni. Vagy talalnak masikat ami ugyanolyan szinten tamogatja azt, vagy ezt is beszoptak. Hiaba szabvany valami, ha nincs mogotte tamogatas es ipar.

Szoval itt pusztan cegvaltasrol van szo, nem pedig a vilag megvaltasa zajlik, nem ertem igazan a nagy hallelujjat :)

Tudomásom szerint az OO forráskódja elérhető... :)

További kérdés:

Ha MS vezérkara zuhan le, mi történik az Office programjukkal?

Válaszod alapján:
- Az eddig MS-be pénzt "fektető" cégeknek főhet a fejük (amiért nem váltottak), ráadásul a gépeikre feltelepített Office programok is törlődnek.

Esetleg alternatívaképpen:
- Lehet, hogy megmarad a cég és a fejlesztők? /Esetleg lelassul, ill. megáll egy időre a fejlesztés./
- Ha cég nem marad és a forráskódot sem teszik elérhetővé, akkor ez mégnagyobb buktának tűnik...

ezt mondd azoknak, akik ma ChiWriter vagy magyarított változatával az Ékszerrel készített doksik elolvasásával szívnak.
annyiból igazad van, hogy a virtualizációs technikák mainstreambe szivárgásával a PC és Mac programokkal előállított fájlok nagy része működőképes marad a jövőben is, legrosszabb esetben emulált OS alól az eredeti programmal. ehhez nem ártana törvényben kötelezni az érintett szoftverfejlesztő cégeket, hogy csomagban adják ki korábbi programjaikat reális árakon, lehetővé téve a régebbi OS és program verziók adott computeren történő használatát korlátlan számban és változatban.
a jövő szempontjából viszont jobb ha nem szivatjuk magunkat, amikor már van szabványos futureproof megoldás a problémára. ez jelenleg az ODF.

Amennyire visszaemlekszem, a ChiWriter majdnem tisztan szoveges fajlokkal operalt ...

Upd: bezzeg az a C64-es szovegszerkeszto amit magyaritottak, es Robotron elektromos irogepet is meghajtott es abban irtam a diplomamunkamat (es mar a nevet is elfelejtettem * ) - no annak nem volt ennyire egyszeru a formatuma.

* megse: WizaWriter? WizaText -> TiszaText

ChiWriter: Annak idején írtam ChiWriter -> LaTeX makrókat, és ami a váltáskor kellett, az LaTeX-be lett átmentve. Az meg elég jól kompatibilis maradt.

C64: Én egy "Easy Script"-re emlékszem. Bár biztos volt pár mutációja. ;-) Ezt nem tudtam átmenteni, mert nem volt annyira fontos, hogy felhajtsak egy C64 lemezről PC-re átolvasást.

(1. TDK-mat Easy Script-ben, 2. TDK-mat ChiWriter-ben, szakdolgozatomat LaTeX-ben írtam. Azóta nem váltottam. A szakdogámat még mindig le tudom fordítani.... Maradok a LaTeX-nél. :-) Tudom, ez már off, mert a müncheni irodákba LaTeX-re mégse lenne jó áttérni...)

En mar kuldozgettem nekik, hogy oldjak meg, mert ez a dolguk. Ekezetes problemak, es hasonlok vannak, ez igaz, de megnyitja, azaz az adat nem vesz el. (Most a "par ev mulva szukseg van ra" esetet figyelembe veve ertettem ezt/.

Nem vedeni akarom az office-t, egyiket sem, de ahogy a szamitastechnikaban sok minden, ez is tul van lihegve. Ha 100 ev mulva, vkinek qrvara kell egy doksi, akkor az a vki emulalni fog egy PC-t, rajta egy xp-vel, es egy megfelelo office-szal. Persze csak szerintem :) A masik megoldas az, hogy anyazik, mert nem hasznaltak Word 2.0 helyett ncedit-et. :)

Persze, mert általában a visszafele kompatibilitással volt probléma.

Átlagos napi eset:

R=1 titkárnő, átküld egy doksit valakinek, amit ő Office 2007 verzióban követett el,
A fogadó laboratóriumi munkát vágző szakember nem tudja megnyitni a régi, még Win 2000-t futtató laptopján, mert azon csak Office 98-van.

Ki a buta? A titkárnő, mert elfelejtette rányomni az egeret a menüből kiválasztva, hogy save as
Excel 97-2003 format,
Vagy a kutatómunkát végző szakember, akinek azért van még Win2000 a laptopján, mert az egyik laboratóriumi mérőeszközre nincs újabb driver, csak Win 2000-re, viszont a minden napi melóhoz elengedhetetlen a használata
(ő nem fogja tudni alapból, hogy van egy patch, illetve kompatibilitási mód.. Viszont a munkájához elegendő egy régebbi office is)?

Én azt látom, hogy túl van hypeolva az egész Office dolog, mert az emberek a funkciók töredékét sem használják ki, sőt tovább megyek, nem is értik, hogy mi mire való...
A legtöbb nagyvállalat is simán átállhatna Openoffice-ra....
Csak abból senkinek nem lenne pénze a beszerzési pályázat kiírása után....
Kb a MS CE-vel, meg az MS XP Embeddeddel ugyan ez a helyzet, mivel ezeket általában
vékonyklienseken alkalmazzák, amikkel feljelentkeznek egy terminál-szerverre, ahol valójában a munkát végzik. Mindegy lenne annak a kliensnek, hogy egy jól lepucolt INGYENES minimál Linux alól menne fel, vagy (most nem vagyok tisztában az árával) egy 20 000HUF/kliens XP embeddeddel...

Azért egy olyan cégnél ahol van 500db kliens, ez már elég nagy összeg....

http://taklertamas.blogspot.com/ http://taklertamas.deviantart.com/

Dell Studio 15 + az épp aktuális disztró amit használok... :-D

Próbáld ki, ha van rá lehetőséged. Ha emlékem nem csal, akkor nem fog sikerülni. Illetve ha pont a 2007-el sikerül, attól még a korábbi verziók között biztosan van olyan amelyikkel nem lehetett megnyitni.

Másrészt: igen gond az is a felhasználónak, ha mondjuk a ŐŰ betűk helyett egyszer csak kis téglalapok látszanak. Ő nem tudja könnyen helyreállítani, ha egyáltalán nyomtatás előtt észreveszi. Gondold csak el, gyakorlatilag rögtön rendszergazdáért fog kiáltani. Arról nem beszélve, hogy szerencsétlen esetben ilyenkor a sortörés majd néhol az oldatörés is elcsúszik. Ekkor már megjelennek az üres oldalak illetve nem stimmelnek az oldalszámok sem. Bizonyos esetekben ez is probléma.

A cél az lenne, hogy 15 év múlva is problémamentesen lehessen hozzáférni a dokumentumokhoz. Miért 15 év? Mert ilyen előírásokat sikerült kitalálni a különböző hivatalokban. Miért ilyenek az előírások? Mert erre volt szükség. Az is biztos, hogy aki kitalálta, nem sokat töprengett a megvalósíthatóságon, viszont rendszerint megírta MS Wordben... :D

Amire en gondoltam, es itt tobben nem ertettetek, hogy sok ev mulva, nem az lesz a fontos, hogy a betuk kalaposak lesznek, vagy sem, szetcsusznak a tablazatok, vagy sem, hanem, hogy kinyerheto-e az informacio vmifelekepen. Szerintem, a valasz igen, kinyerheto lesz, lehet, hogy fel evet, vagy tobbet kell majd szivni vele, de olvashato lesz a doksi.

Office 98 nincs Windowsra, 97 van, ellenben már nagyon rég nem támogatott. Az Office 2000-nek 2004 -ben járt le a támogatása, tavaly nyáron a kibővített, ennek ellenére még mindig elérhető hozzá OpenXML plugin.

Még azt se mondhatod, hogy 9x-s vonalra nem megy, mert az Office 2000 még 95-re, az XP 98-ra felment elvileg.

(Az pedig tényleg elég felejtős lassan, még ha a hébe-hóba létező elmaradt telepítéseket figyelembe vesszük, akkor is)

----------------
Lvl86 Troll

Sajnos a OOo feluleteben messze nem kompatibilis a MS Office-val, igy - a hiresztelesekkel ellentetben - a ra valo migracionak igenis van szamszerusitheto koltsege, meg ha csak az atkepzest veszem is alapul.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Én is mondok egyet, ha nem is teljesen a fenti képlet. Egyszer a főnököm az orrom előtt kimentette a (nem túl nagy) dokumentumát. Majd valamiért újra be akarta olvasni és nem bírt vele a Word. Ezek után OpenOffice-szal vígan beolvastam. Úgy emlékszem, h valami fast save opciójával fingatta meg magát a Word. Az máskor és máshol is okozott problémát.

Nem en tettem fel eloszor a kerdest, viszont jogos: most, hogy atalltak OpenOffice-ra, az miert nem vendor lock-in? Az OOo formatumait csak az OOo-val lehet tokeletesen megnyitni, minden mas alatt problemas.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

De miért? Pl. odf fájlokat egy rakat másik programmal is lehet szerkeszteni, elolvasni, nem csak OOo-val. (Pl Lotus Symphony, Koffice szerkeszti, Okular megnyitja). Vagy rosszul gondolom, hogy ez kevés? Én eddig azt hittem, az a vendor lock in, hogy ha továbbra is meg akarod nyitni a fájljaidat (az adott példánál maradva), akkor muszáj megvenned az adott cég termékét. Itt erről szerintem sző sincs, van több alternatíva is, amik közül ráadásul több ingyenes.
Csaba

Az, hogy megnyitja (pontosabban nem dobja el ismeretlen formatummal) egy dolog, az hogy mennyire tamogatja egy masik. Eddig amiket neztem, mindnek volt valami aprobb vagy epp nagyobb hianyossag, amiben nem egyezett a doksi (mondjuk en foleg szerkesztesre nyitottam meg). Az egyik ilyen pont a szemelyes kedvencem, az AbiWord volt, amit pedig elegge sajnalok.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

> De, mert alapvetoen egy ceg szallitja,

Ahova "alapvetően egy cég szállítja" az irodai eszközöket, akkor az is "vendor lock-in"?

> Egyebkent minden mas szempontbol vendor lock-in, nehezen lecserelheto.

Sorolj fel párat abból a "minden más szempontból".

A lakás, amiben lakom, az is "nehezen lecserélhető". Ez is "vendor lock-in"?

De nem. :)
Ugyanis lehetőségem van hozzáférni a forráskódjához és nyílt szabvány az odf. Mondjuk én egy nagy cég vagyok, akinek megvan a megfelelő tőkéje és igénye hozzá, hogy olyan funkciók legyenek a szövegszerkesztőben, ami most nincs. Egy megfelelő létszámú és kvalitású fejlesztővel lehetőségem van elkészítettni a kiegészítéseket, vagy akár nulláról újraírathatom, ha éppen olyanom van, vagy másik gyártó termékét is használhatom, ami kezeli az odf-et. Ugyanezt megtehetem az MS Office esetén?

Igen. MS Office eseten ugyan nem magaba a core kodba ganyolsz bele, hanem kulonbozo plugineket irkalsz, de a lenyeg ettol meg nem sokat valtozik: lehetoseged van olyan funkciok implementalasara, ami addig nem volt benne. Nullarol meg kabe barmit ujra lehet irni.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Lotus Symphony
Sun StarOffice
KAMI911 OxygenOffice
:-)

Amúgy, miután a speckó elérhető, a vendor lock-in kockázata sokkal kisebb - elvileg.
Meg lehet turbósítani a kwordot, az abiwordot, de akár a Softmaker TextMakerjét, vagy a MS Office Wordot, hogy 100%-osan kompatibilis legyen.
Ez azért nagy különbség, nem?

Sztm nem ez volt a kérdés.
A kérdés a vendor lock-in megléte volt OO.org esetén.
Másrészt:
1.) Nem az én dolgom ezen megfelelőségek megállapítása. Sőt, azt se tudom, hogy az MS Office rendelkezett-e ilyennel, de majd felvilágosítasz.
2.) Ha az oo.org megfelelt (amit én nem mondtam sehol se), akkor a leszármazottjai is meg tudnak felelni.
Ha nyílt a formátum speckója (az, legalábbis ami az odf-t illeti), akkor jöhet olyan cég (Sun, Novell, de akár az MS is a maga extensionjével), amely tud ilyet adni, lévén ezzel jelentős bevételt szerezhet.

a) A vendor lock-in altalaban azert alakul ki, mert egy masik gyarto hasonlo termeke nem teljesit bizonyos megfelelosegi kovetelmenyeket.
b) Az, hogy a formatum nyilt, az egvilagon semmilyen garanciat nem jelent arra nezve, hogy akarmelyik gyarto termeke 100%-osan kompatibilis lesz a mar meglevo dokumentumokkal.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Ez termeszetesen egy nagy hulyeseg. Eleve tobb opciod is van:
- megveszed a jogutodtol a specifikaciot. Ez lehet hogy olcsobban is kijon mint a nyilt szabvanyod fejlesztese - no persze akkor a sok geek nem utazhatna Kinaba es Hawaiira konferenciazgatni.
- magat a programot hasznalod megnyitasra majd egy arra irt konverterrel exportalod amibe akarod.

Nem kene mindenre boszorkanyt kiabalni...

Kar hogy nem erzekelted a parhuzamot :)

Attol hogy nem csak az OO emberek jarnak mondjuk konferenciara, attol meg kivalo penzkoltesi modszer az, hogy ok eljarnak. Erted ? A es B kozott nincs osszefugges.

A hasznossagat (altalaban legalabbis) en sem kerdojeleztem meg, de gondolom feltunt, hogy nem igazan Chicago bugyraiban szokas ilyen esemenyt tartani.

Valoszinuleg ti egy matematikai bizonyitasbol is kiszeditek a 3-ik mondatot es fuggetlenul az elotte levo definicioktol LOLoztok ra. Jo idotoltes :) /me out.

Mutass itt ebben a topicban egy definíciót, amiből kiindulhatunk...
Nehogy már egy matematikai bizonyításnak fogd fel a hozzászólásod, pláne azt amire lol-t kapsz...
Az volt a vicces számomra, hogy münchen/vendor lock-in/OpenOffice kapcsán hogy jön ide a "konferenciázgatás", mint érv. Színtiszta demagógia.

1.) Ha valaki (érdekelt helyi cég) szponzorálja, nem mindegy hol van, ha ott van rá igény?
(pláne neked, aki az egészet hobbi/garázsprojektnek tekinted, és kívülről szemlélődsz, és sajnálod le az egészet?)
2.) Globális fejlesztői/fogyasztói gárdáról van szó, többek között ez is indokolhatja a változatos helyszíneket (OOoCon2010 esetén Budapest)...
3.) Ez a multinacionális cégek gyakorlatával teljesen megegyező off-site-meeting/teambuilding témakörébe szépen beillik, kinek-kinek lehetőségei/szükségletei szerint.
4.) A dolognak marketing értéke is van (sőt, ez az elsőszámú cél), de gondolom, ezt nem kell magyarázni - bekerül az országos helyi híradásokba (ennek jelentőségét nem kell ecsetelnem), a mágusok interjút adnak, stb, stb, stb.
5.) Ha a szakmai oldalát nem is nézzük az is hasznos, hogy a fejlesztőket/vevőket/érdeklődőket összehozzák, közösséget formálnak, célközönséget szerveznek.
De ezeket te is tudod...

Abszolút nem támadólag írtam, de Te viszont elég offenzív vagy. Hányan járnak a Hupról Hawaiira konferenciára? Ez ferdítés részedről. És miért lenne ez baj, ha járnak? Járjanak minél többen és fejlődjenek!

A második megoldást egyszerűn nem értem hogyan szünteti meg a "vendor lockingot" (hát nem egy szép szó).

Mindegy, részemről a téma lezárva, mert csak "nagy hülyeségeket" írok.

> A vendor lock-in altalaban azert alakul ki, mert egy masik gyarto hasonlo termeke nem teljesit bizonyos megfelelosegi kovetelmenyeket.

Nem nyert. A vendor lock-in általában azért alakul ki, mert egy(néhány) gyártó elkezd visszaélni azzal, hogy az ő termékét vásároltuk meg, nem pedig a konkurencia hasonlóan megfelelő termékét.

Pld: ha egy nyomtatógyártó elkezdi emelni a patronok árát, akkor az vendor lock-in; de ha az összes nyomtatógyártó ugyanezt teszi, akkor nem az.

Igen. De a tobbi nyomtatogyarto termekere nem azert nem tudok atterni, mert ennek olcso a patronja, hanem mert a masik gyarto patronja nem megy bele a nyomtatoba. A vendor lock-in szerintem arrol szol, hogy egy adott termek nem cserelheto le transzparens modon egy masik termekre az infrastrukturaba es/vagy az uzleti folyamatokba valo komolyabb beavatkozas nelkul. A nyomtatos peldaddal elve, nem kezdhetek el hirtelen Canon helyett Epson nyomtatopatronokat venni (lenyegtelen, milyen indoklassal), mert a Canon nyomtato azokat nem kezeli el, tehat a nyomtatobazist le kell cserelnem Epson gyartmanyuakra, hogy Epson patronokat tudjak a tovabbiakban vasarolni.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Semmilyen garanciáról nem volt szó, végig feltételes módot használtam, jelezvén, hogy meg van rá a lehetőség, összehasonlíthatóan nagyobb eséllyel, mint a "doc"-nál, amely esetében nyilvánvalóan nem ilyen egyszerű a helyzet.
Nyilván vendor specifikus, hogy mennyire kompatibilis az adott megoldás (ld webböngészők), de nehogy már hátránynak állítsuk hogy nyílt a formátum (a vevő szempontjából).
Persze feltételezve mindazt, hogy a nyílt formátum képes mindazt a funkcionalitást biztosítani, amit a kiváltandóban szükségesnek tartottunk.

Egy szoval nem rottam fel a szabvany hibajanak azt, hogy nincs garancia az implementacio teljessegere. Itt elsosorban arrol van szo, hogy adott esetben nyilt szabvany mellett is letrejohet vendor lock-in, ha csak egy szoftver implementalja az adott (nyilt) szabvanyt a kovetelmenyeknek megfeleloen.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

"ki merd jelenteni valoban meg fog jelenni az OO dokumentum a 2000 felhasznalonal, illetve ha nem akkor pontosan hol lesznek a problemas teruletek ?"
miért, a Microsoft ki meri jelenteni ugyanezt a Wordre?

tudod, mi a közös egy szabad, GPL, vagy BSD licenszben, valamint a Microsoft EULA-ban?
A felelősség, amit a szoftver gyártója vállal.

de, gond. egy szóval sem mondtam, hogy jól van így. a válasz azonban arra vonatkozott, hogy a kollega által favorizált "előre-hátra-mindig" kompatibilis "megbízható-enterspájz" Microsoft Word pont ugyanannyira garantálja a dokumentumok megnyitását, későbbi olvasását, stb., mint az "olcsószar-hobbiprojekt" "semmiresemjó" OpenOffice.org. semennyire.

ROFLMAO
__________________________________
2e845cb4c3a5b5bd6508455b1739a8a2

elég vad, és utópisztikus vízióm támadt:

ha eben a "münkenban" sikerül többé kevésbé jól megvalósítani ezt a tervet, és más önkormányzatok is átállnak/támogatják, előbb utóbb megírnak (közösen) egy multiplatformos, többnyelvű, "többországos", egységes, GPL-es önkormányzati rendszert. - 80-100 év múlva kész is lesz a v0.1 :)) -

mondjuk ez tényleg vad.

miért? :))

bivajnasz@don ugyan az a szoftver lesz a gépeken, mint davosban:) attól még az adatbázisok nem feltétlenül lesznek összekötve/elosztva. - azok már amúgy is a karvajtőke vagy mifene kezében vannak:) egyesek szerint - lényegesen olcsóbb lesz, és minden önkormányzat megengedhetné magának. javítgatni is olcsóbb, és minden programozó lelkületű ember küldhet hozzá javításokat. - hogy az ö adóját rosszul számolja, meg ilyesmi:))) -

Szerintem ez nem utópisztikus, hanem ésszerű. Én azt nem fogom fel, hogy a sok-sok milliárdból, amit a Microsoftnak adunk, miért nem lehet megfizetni egy magyar fejlesztőcsapatot, akik olyan Linuxot/OpenOfficet/stb. faragnak az állami szféra számára, amilyenre csak szükség van. Ha nem is lenne olcsóbb (mondjuk szerintem az lenne sokkal), akkor is magyar ember lenne megfizetve és az a pénz itthon maradna (tehát gazdaságélénkítő hatása is lenne) (ja, és még lenyúlni is lehetne ebből is kedves politikusainknak).

Ne reménykedj, a fellógatást már kipróbáltuk egypárszor, de nem igazán nyerő, ui. a lelkes tömeg mindig azokat lógatja fel, akik tudnak is valamit, a hülyéket meg megtartja. Tudod:

"Kurucokat, labancokat,
közülünk a legjobbakat,
mindég csak a legjobbakat."

(pluszpontos kérdés kitalálni az idézet szerzőjét...)
Csaba

Persze, és kb. olyan jó minőségben fogják megcsinálni a "parlamenti" offiszcsomagot, mint az APEH-nek a csodás Abev programot.

Aze' a Microsoft nem kevés pénzt öl bele az Office rendszerbe, meg úgy általában a szoftvereibe, technologiáiba, mégsem tökéletesek azok sem.

Gondolom, hogy egy magyar csapat micsoda fasza kis offiszcsomagot dobna itt össze pár év alatt...
Kb. ablakon kidobott pénz lenne.

Persze hallottam itt olyan hozzászólásokat is, hogy textbe kéne nyomni, szóval ami hatékonyan használható az általában több fejlesztést is igényel, és ennél fogva nagyobb szakértelmet a fejlesztő cég oldalán.

Kevés ide az, hogy jól elhatározom, hogy csinálunk egy faszogányos szoftvert mi magyarok, világ legokosabb emberei. Ugyan má', hol van az az idő.

Szerintem senki sem írta, hogy 0-ról kell megírniuk egy Office csomagot...

Csinálhatnak - akár a fenti mintára - egy saját igényeikre szabott összeállítást (ld. disztribúció) a már mások által, hosszú évek alatt elkészített programok összefogásával.

Programozni, megírni dolgokat akkor kell hozzá, ha valami olyasmire lenne szükség, ami alapvetően nincs benne valamiben... de ez még mindig kisebb erőfeszítés mint "csinálni egy * szoftvert" az alapoktól...

Hali az informatikai egyetemekre írnám én ki a megvalósitást. Informatikai mérnők halgatónak meg számitógépprogramozó tanoncnak ideális gyakorlótereplenne nagyobb projectbenvaló munka begyakorolására. Szakmai önbecslést is adhatna neik. A végzős egyetemistáknál kellene öszzefogni a szálakat.

Szerintem ez az ötlet nem rossz, meg lehetne vizsgálni (mondjuk egy fórum-témát indítva) a megvalósíthatóságát.

Gondolok itt arra, hogy mennyi idő (óra) amig egy informatikus hallgató tanári segítséggel el tud jutni olyan szintre, hogy át tudjon látni és fejleszteni tudjon egy ekkora méretű alkalmazást. Személy szerint tényleg érdekelne a téma (bár nem vagyok egyetemista). Kétségtelenül nem tűnik apró feladatnak.

nem fejlesztőcsapatnak adnám. éves szinten kb 20-30mrd forintot költünk ms termékekre és lic-re (korm, önk, isk, egyetemek, bíróságok, rendőrség, támogatott-campus sw, stb). én meegálljt mondanék erre. elég lenne csak a felét visszaforgatni évente. mehetne egyetemekre ösztöndíjként, kutatásra, stb hogy a diákok az állami hivatalokban használatos sw-eket írják meg olyanra amilyenre a megrendelő (az állam) kéri. A diákoknak többszintű tanulás, mert a kódolás mellett a felméréstől és szervezésen keresztül a tesztelést, bevezetést stb is megtanulhatnák, és nem tapasztalat nélkül haggynák el a sulit. mellesleg amíg itthon tudjuk tartani a szürke állományt, addig itthon is költik el a pénzt. az egyetemeknek, a diákoknak, a tanároknak, az államnak és az állampolgároknak is jó lenne. nem kell tendereztetni, újjal mutogatni, hogy azert az a cég kapta, mert a nénikéje férje az igazgató ott, meg hasonlók. Mindenki tudja, hogy 100 adózott forintból szinte mindent visszaadunk (nem tudunk nagyon spórolni) így az is visszakerül a körforgásba. Tudom, hogy nem nagy összeg a teljes budge-hez képest, de az legalább visszajön, és nem a slózin húzzuk le.

2 fontos tanulásága van a történetnek:
- Meg lehet csinálni nagy léptékben is.
- Van létjogosultsága a saját disztrónak.

A többi cicoma. Úgy tudom Magyarországon is van hasonló, Szeged, Szolnok?
Valamelyik konferencia előadásán volt róla szó.

>>: sys-admin.hu :<<

Két pontot szeretnék kiemelni:
* Valóban hosszú ideje fut a projekt, de a budgetnek még több mint 50%-a megvan (a prezentációik szerint). Tehát informatikai projekteknél szokatlan módon előfordulhat, hogy nem fogja túllépni a tervezett költségvetést.
* Az OpenOffice.org átállásban nem az volt a bonyolult, hogy az XYZ word specifikus formázásra nem találtak megoldást, hanem az, hogy ahány hivatal, annyi féle VBA-ban írt csoda-alkalmazásokat használtak (pl. levélfejlécek kitöltése, formok a dokumentumokban... stb.)

Ennek a sokféle megoldásnak a kiváltására létrehoztak egy nyílt-forrású OpenOffice.org extensiont a WollMux-ot. Tehát a nyílt-forráskódú konverzió mellett a folyamatok egyszerűsítését illetve szabványosítását is elvégezték.

Ezt a WollMux eszközt nyilvánvalóan máshol is lehet majd használni hasonló feladatokra.

Üdv,
Gergely