Sziasztok!
Kicsit berozsdásodtam -ami a szakmai tesztelést illeti-, manapság ki hogyan oldja meg a jelöltek szakmai tesztelését?
Nyilván első körben beszélgetünk, kérdezünk, abból van valami landscape, de a mai fene nagy PC világban (de sok minden változott 5-8 év alatt :) ), egy írásbeli, netán gyakorlati teszt mennyire valid dolog? Gondolok itt arra h. egy második kör mondjuk egy tesztlap, vagy esetleg egy remote elvégezhető rövid, témábavágó beadandó gyakorlati feladat? Jó lenne látni legalább a felszínét a gyakorlatban annak amit elméletben állít magáról a jelölt, plusz a munkája minősége egy pici projeknél is sokat elárul (példa okáért: írj egy telepítési útmutatót a dockerben összerakott környezetedhez).
Ez csak amolyan elméleti topic, de majd lassan aktuális lesz a keresés és mivel régen csináltam ezt a részét, kicsit bajban vagyok h. meddig lehet elmenni, kinek meddig tart a komfortzónája.
Szóval jöhet mindenféle input, előre is köszönöm mindenkinek!
Hozzászólások
-nemide-
Már ha unix/linux: tapasztalataim alapján a jelöltek fele (igazság szerint jóval több) elbukik az alábbi három kérdés egyikén vagy mindegyikén:
A harmadikra nem emlékszem, de kb. ilyen szintű volt. Kínlódtam, hogy valami egyszerűt találjak ki.Megvan: hard link, symlink.Mivel egyikünk anyanyelve sem az angol, lehet hogy nem értették pontosan, hogy mit kérdezek (bár amúgy elég jól elcsacsogtunk, és az egyikük angol - jó, ausztrál - nyelvterületen élt évekig), de ez is számít: hogy ha nem világos, akkor kérdezzen, másképp nem fogunk tudni együtt dolgozni.
Szerencsére most nem nekem kellett ezzel foglalkoznom, most nincs szabadságon a team lead. De mint kiderült, az a jelölt, aki több sorban sorolta a 3-4 betűs certjeit, hasonlóan hamar elvérzett.
Szóval ha nekem rendszeresen kéne ilyet csinálnom, akkor összeütnék egy kb. beugró kérdéssort "bárhol" (Google docs, mittomén), és ha azon átjut, akkor dumálhatunk. És nekem az volt a szempont, hogy a jelölttel esetleg majd együtt kell dolgozni, így muszáj hogy meglegyen neki a szükséges kommunikációs és szakmai skillset. Nálunk laza az élet, nem kell stressz alatt dolgozni (legalábbis nem kéne, hehe), szóval az nem elvárás, hogy lángoló gépteremben is tudjon halott gépet éleszteni.
most olvasva a valaszod, a 2. 3. kerdes az nyilvan vilagos, de az elsonel lehet en is vissza kerdeznek, h most itt mire gondolsz? :)
Ez egy tökéletesen elfogadható - sőt, akár elvárható - reakció lenne. Bár ugye a jelöltek unix üzemeltetői állásra jelentkeztek, nem raktárosnak, szóval azért némi tippelést elvárnék.
Nyilvan vannak tippjeim ;) Ennel a kerdesnel en mar picit azt erzem, hogy direkt az a cel, hogy zavarba hozzanak :) Ami nem baj, csak akkor azt ugy kell kezelni :)
Mert egy hard link az hard link, arra nincs A vagy B valasz. De a Load az lehet valami eroforras (CPU, Network), vagy egy program betoltese... vagy barmilyen effektive "munka" amit a gep vegez. Egyszeruen szamomra nem illik a masik ket kerdes melle :)
lásd másik hozzászólásom, szerintem 10-ből 10 senior gondolja, hogy teljesen egyértelmű, hogy a load parancsról és annak kimenetéről van szó, és minimum elvárná, hogy ezt megkérdezd, hogy arra gondolsz-e, vagy valami másra :)
És ha nagyon akarom meg tudom racionalizálni, hogy miért nem hallott erről még junior/medior szintű ember, de mélyen belül ezek a racionalizálások bullshitek :D
szerk: mondjuk a loadról pont az a tapasztalat, hogy rohadtul nem szokták tudni, hogy mit mér.
Nyilvan lehet hogy attol is fugg ki milyen teruleten dolgozik, de nekem pont eszembe sem jutott, h a load-ra mint parancsra gondoljak :) Fokent mert a masik ket keres egy "elmeleti" vagy "egzakt" dolog , ami nem egy konkret parancs, hanem inkabb egy "elv" vagy hogyan mondjam
Ezert irtam, h ezt a kerdest valahogy nehezen tudom a tobbi melle illeszteni :) Egy allasinterjun ez pont rossz sztm, ha kevered az altalanos tudast a konkrettal. Amikor az elso kerdes, hogy mi az "ls" a masodik meg hogy mi a hypervisor... :) Nyilvan ha kivancsi vagy h az egyiket vagy a masikat tudja-e, megkerdezheted, csak ne egyszerre mert csak osszezavar es azt sem fogja a jelentkezo hirtelen tudni, amit amugy "tud" :)
Most rakerestem es kapasbol 8(!) felekepp ertelmezi pl ez a bejegyzes: https://www.pcmag.com/encyclopedia/term/load
de meg itt is 3 felekepp: https://www.computer-dictionary-online.org/definitions-l/load
A load szerintem a hardlink/symlinkkel egy szinten van. Azért írtam a load parancsot, mert abból egyértelmű (kéne legyen :D) hogy miről van szó, de az, hogy linuxon a load mi, az kb egy ugyanolyan fogalom, mint a hardlink/symlink, és hasonlóan fura, ha valakinek be se ugrik :) Linux üzemeltetési tapasztalatlanságról árulkodik.
Azzal viszont egyetértek, hogy a vmwaret nem keverném bele a közepébe így én se.
navarj! :) te azt mondod a kerdes az hogy "mi a load parancs? (Linux alatt)" az teljesen mas, mintha az kerded meg, h "mi a load?" ahogy azt az eredeti kommentelo tette!
En, mint foleg Infras (ho tolem kerdezned) linux alatt load-kent biztos azt valaszolnam , hogy valamilyen workloadra gondolsz, teszem azt CPU terheltseg, halozati kihasznaltsag, memoria, etc...
Na de hát azzal kezdődött, hogy a téma a linux :)
És egyébként pont egyetértettem veled kb :) Szerintem, és really, tapasztalataim szerint aki "linuxos", a szerint mind a load alapértelmezése az a rendszer load számai, amit a load parancs böfög vissza. És aki tényleg linuxokat szokott üzemeltetni, annak ez meg is lesz.
Cserébe in reality nagyon sokszor nem lesz meg, és ez nem elég annak eldöntésére, hogy akkor tényleg tufa-e a témához, mert nem mindig van meg, vagy nem mindig egyértelmű másoknak, hiába tűnik "trivinek" (és hiába tudod, hogy kurva jó első közelítés annak eldöntésére, hogy cpu bound-e a problémád, vagy vmi más, jellmezően io, és várod, hogy ezt tudja egy tényleg jó szaki.)
Oké, a load-ra mint fogalomra lenne ötletem, de Linuxon hogyan lesz "load parancsom"?
/me ezzel el is bukott az interjún szándékos kötekedő mentalitás miatt :D
Szerintem ismersz annyira, hogy simán belemászunk a nomenklatúrába :D
:)
Egy ilyesmi megoldással már akár fel is venném a jelöltet. Pláne ha jobbat ad.
miért nem -f1-3 ? minek az stdin redirect?
"Pláne ha jobbat ad."
Igen, pontosan erről van szó :)
Akkor ér megkritizálni azt az undorító escapelt space-t is? :D
Alapvetően bármit, ha alá tudja támasztani szakmai érvekkel.
Őrület sok dolgot csinálok megszokás alapján, és nem azért, mert úgy a jó, vagy pláne a legjobb.
Erre érvek nem nagyon vannak, imho simán randa az escapelt space egy igazi előtt :)
Szerintem pont szépíteni akart azzal, hogy tesz a parancsba egy -d\ < oldalnézetből jómunkásember emoticont. :-)
Hát, ezért már megérte felkelni :D
Ja, elég kacifántosra meg lett írva ezzel az átirányítással és escape-elt space-szel. Gondolom az aliasban eleve idézőjelezés van, és pain in the ass escape-elés nélkül benne szóközt produkálni. Az egész megoldható lenne a shellben függvény definiálásával is, az is tud aliasként működni, csak több sornyi parancsot támogat, meg nem kell az egészet idézőjelezgetni többszörösen egymásba ágyazva.
A másik, hogy célszerűtlen, aki a load-ra kíváncsi, annak már vagy egy csomó másik kész eszköz, uptime (ezt egybe lehet kötni watch-csal is), top, htop. Felesleges újra feltalálni a kereket, csak azért, hogy elmondhassuk, hogy invented here.
Ha már ötletelünk, én az evidens alias load='cut -d " " -f 1 /proc/loadavg' megoldáson kívül járható útnak tartanám még:
awk '{ print $1 }' /proc/loadavg
cut -c 1-4 /proc/loadavg
head -c4 /proc/loadavg #ez a legtömörebb, de nem zárja a kimenetet újsor karakterrel)
sed -e 's/.//5g' /proc/loadavg
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Számos megoldás létezik. Szoktam néha hozni olyanokat, hogy megoldottam, de... és csak ámulok, hogy mennyivel jobban is lehet csinálni, mint ahogy én szoktam.
Áá, ez nálam is így van, azt hiszem valamiről, hogy f-nyosan megoldottam, erre mikor látom, hogy a profik hogy csinálják, keresztben-hosszában verik a megoldásom, annyival elegánsabban vitelezik ki. Meg néha így sok év múltán is előkerül egy-egy olyan parancs coreutilsból, vagy más POSIX toolnál, amiről nem is hallottam még. Ez is olyan műfaj, hogy mindig van mit benne tanulni, sose dőlhet hátra az ember, hogy ő már mindent tud.
Másik ilyen általában a vim, ahol mindig lehet másoktól valami hatékonyságemelő trükköt, megoldást ellesni, pl. fg, ^o, ^a inkrementálás, tee-vel mentés ha elfelejtettük a sudo-t vagy sudoeditet, stb..
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Az egész onnan indult, hogy én azt mondtam, hogy load parancs. Ami meg nincs. Bár én biztos vagyok benne, hogy volt ilyen, hogy most az agyam fruit of the loom effectet játszik velem, és valójában én is mindig a top tetején néztem, vagy valami elbaszott fajta unixon tényleg volt, azt már a jó ég se tudja megmondani :)
Ez minden rendszeren más. Korai AT&T Unixokon a w(ho) parancs kimenete írja, később az uptime, ami van Solarisra is. BSD-ken szintén van uptime és top is. Bármilyen hasonló rendszeren a vmstat is ír némi CPU terhelési adatot, de más metrikával, mint a load average. Ilyen AIX, HP-UX-en fogalmam sincs, szerintem uptime/top párosnak azért már így a 2020-as években implementálva kéne lenniük. Persze ez sose biztos, mert az ember keze csak a megszokott megoldásokra áll rá, eleinte engem még BSD-ken is rettenet zavart, hogy sok apróság máshogy van, egyik megszokott GNU-izmus (pl. watch parancs, sed bizonyos kapcsolói, readline funkciók), bashizmusok (amik ksh-n nincsenek meg, pl. tömbkezelés, spéci if szerkezetek, time parancs, extended globkezelés, read -t -n kapcsolók, stb.), linuxizmus (free, lsblk, blkid, /sys, sok /proc fájl) nincs ott, és más eszközökhöz kell folyamodni (pl. gnutar nélkül nem bontja a linuxos tar állományokat). Sőt, már felejtek régi dolgokat, sysvinit service engedélyezést symlinkekkel, meg mindenféle runlevellel, meg cron job megfogalmazást most fejből lehet már elrontanám, mióta jó sok éve csak systemd meg annak a normibiztos megoldásai mennek a gépen, így már csak man-nyálazás után menne tutira, kicsit kezdek olyan lenni, mint a callcenteres indiaiak, akik csak az Ubuntut ismerik, meg mint kikepzo, hogy csak cpanel-lel megy.
Másik kedvencem a ps parancs, azt mindenki máshogy paraméterezi, és el is térnek a kapcsolók is rendszerenként, hogy épp miket támogat, meg kötőjellel vagy anélkül álmodták meg. Lottónak jó. ps aux-szal megyek neki személy szerint, az eddig emlékeim szerint mindenhol működött, még olyan elvetemült cuccon is, mint a Minix (ahol meg fg/bg/job kezelés nincs). Aztán ezt még tarkítja, hogy minden rendszeren más fájlrendszer, ahhoz más toolok, más initrendszer, más csomagkezelő, más konténerizációs/virtualizációs megoldás, desktopon más hangrendszer. Aki ezeket fejből vágja az vagy zseni, vagy élete nincs a szerencsétlennek és ezzel kompenzál.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Persze. Simán csak fingom nincs, hogy tényleg sose létezett és az agyam szórakozik velem, vagy belefutottam valahol, azért dobta fel ezt, amikor pontosítani akartam :)
Videoton VT-32x, DMOS Operátori kézikönyv II. kötet 7. oldal, 1. kiadás 1987 március.
lav - a rendszer átlagos terheléséről tudósít
A lav kiírja az utolsó 1, 5 és 15 perc során a futtatási sorban levő job-ok átlagos számát.
És anno úgy tanították, hogy azért lav, mert load average.
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
Ehhez nem vagyok elég öreg, nem ez volt :)
Ahogy nézem, az a DMOS inkább DEMOS lesz. Én se hallottam még róla, ehhez nem vagyok elég öreg a 44 évemmel se. Azt írják, hogy BSD-n alapul, akkor azért uptime-nak kéne lennie rajta. Mondjuk ezt sose értettem, hogy miért nem használtak eredeti BSD-t akkor már, lehet a saját PDP11/VAX klónjuknak voltak olyan sajátosságai, ami miatt alaposan bele kellett nyúlniuk a driverekbe, és a jelentős változásokat új névvel jelezték.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Nem tudom hol nézted, én konkrétan a könyvborítóról másoltam, hidd el DMOS! Sokat segít az ismeretében ha valaki a Videotonban esetleg az olajiparban dolgozott - hisz a Vidiben fejlesztették(*) és előszeretettel adták el (próbálták eladni) nagy testvér olajiparába - bár volt máshol is. Nem BSD, hanem SVR2 (3?) alapú (**) - de legalábbis azzal kompatibilis. És baromi egyszerű, hogy miért nem PDP-s / VAX-os rendszerszoftvert használtak: mert Motorola 68k volt a VT-32x családban. Honnan tudom? Ha nem is nagyon sokáig, de ott dolgoztam, ilyen gépen és ilyen OS alatt :-)
És nekem később személy szerint szokni kellett, hogy nem lav, hanem w / uptime a parancs amivel terhelést nézek.
(*) ebbe ne menjünk bele
(**) /etc/inittab volt pl. és nem /etc/ttys, meg 0-6-ig runlevelek, nem pedig vagy halt vagy single user mode vagy multi user mode (a'la BSD)
Itt láthatod a borítót, én a könyvespolcról vettem le (vicces olvasni, hogy 300 példányt nyomtak, és abból az egyik nálam van)
https://www.antikvarium.hu/konyv/dmos-operatori-kezikonyv-i-477614-0
https://www.antikvarium.hu/konyv/dmos-operatori-kezikonyv-iii-477836-0
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
Kár h. ezek a gépek nem maradtak hanálatban vmi elmaradott de pénzes állami szektorban. Mert akkor a nasa mintájára, akik nyugdíjasklubokból rángattak vissza programozni idős szakikat csillagászati órabérért, nyugger korodra neked is be lett volna biztosítva a megélhetésed. Csak arról kellett volna gondoskodni h. ne legyen konkurenciád (a neten elérhető doksikat eltüntettetni, az antikvár könyveket gyorsan felvásárolni aztán páncélszekrénybe zárni, a potenciális versenytársakat meg eltenni láb alól időben). De hát így sajnos csak 1 jó sztori marad a hup kocsmázásokon :(
Mindenképp meg kell ezeket őrizni jó állapotban, egyszer sokat fognak érni. IT történeti ereklye, egyre ritkul, persze akkor lenne az igaz, hogy ha a kézikönyvek mellé meglenne a szoftver konkrét példánya, meg valami kompatibilis hardver, ha más nem emulált. Abban az esetben akár egy külföldi számítógépes vagy unixos múzeum jó pénzt adna érte. Megőrizni, archiválni mindenképp kéne ezeket.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Elhiszem, hogy nem te találod ki, a könyvborítón is így van, de nyugati weboldalak meg mind azt írják, hogy DEMOS. Wikipedia, és egyéb független oldalak is, pl. ez, ahol még screenshot is bizonyítja, hogy a rendszer ezt írja ki induláskor. Ahogy olvasom, azért hozták létre, hogy oroszra átfordítsák, de akkoriban ennek a lokalizációnak nem sok értelme volt. Átlag felhasználó úgyse használta ezeket a gépeket, csak szakemberek, ők meg már akkor is meg tudták tanulni az angol eredetit. Jó, lehet egy nyugati Unixon problémás lett volna orosz doksikat gyártani, cirill betűs támogatást, de valami ROM fájllal, saját karakterkódolással megoldották volna, ahhoz nem kell komplett rendszert a 0-ról fejleszteni.
A VT-32x-et nem értem, az nem egy terminál volt? Az csak becsatlakozott a géphez, amin ez a rendszer futott.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
De ez 2 különböző rendszer. Amit te találtál (DEMOS), az egy szovjet fejlesztés, amiről én beszélek (DMOS), az meg magyar, a Videotonban fejlesztették, nem a Kurcsatov intézetben. És nem, nem a Demos alapján vagy továbbfejlesztéseként. Olyan nehéz ezt megérteni?
A VT-32x pedig a gépcsalád neve. Lásd pl: https://itf.njszt.hu/termek_hardware/vt-32-grafikusterminal-csalad vagy http://tvc.homeserver.hu/doc/konyvek/videoton/videoton1988.pdf
(Legnagyobb örömömre találtam olyan oldalt is, ami egyszerre írja, hogy USOS futott rajta ami Berkeley UNIX, meg azt is, hogy DMOS. Ehhez csak annyit, hogy az USOS volt az első verzió neve, a DMOS pedig az, amvel aztán gyakorlatilag vásárolni lehetett. Én az USOS-t már nem láttam, a DMOS-on meg fejlesztettem :-) )
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
Ja, értem, ez logikus. Viszont egyben megtévesztő is, szerintem a maga idejében is keverték ezeket. A DMOS-ról nem hoz a net semmit, magyarul se.
Elhiszem egyébként, hogy a VT-32x ténylegesen számítógép is, de akkor meg nem értem, hogy miért aposztrofálják grafikus terminálnak. Most vagy terminál, vagy gép (amikor maga a rendszer rajta fut), el kéne dönteni. Értem, nem te találod ki ezeket, így vannak leírva, de azt el kell ismerned, hogy aki nem ismeri ezeket a rendszereket, azoknak ezek nagyon ellentmondásos infók.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
"VT-32x ténylegesen számítógép is, de akkor meg nem értem, hogy miért aposztrofálják grafikus terminálnak."
A KGST-országok között az egyes termékcsoportok "le voltak osztva", és nem Magyarország kapta a számítógép fejlesztése és/vagy gyártása feladatot. Ugyanezért kapta a KFKI-ban fejlesztett gép a TPA (Tárolt Programú Analizátor) nevet - mert az ugye (elvtársak között pláne) nem számítógép. (https://mek.oszk.hu/07400/07472/07472.pdf 34 oldal)
Ja, hogy ilyen politikai jelszavas keverés. Jó tudni.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
A mi a load kérdésre: https://www.linuxjournal.com/article/9001
A következő kérdés az lenne, hogy az ötvenes load az sok vagy sem?
Ezt még akár beugratós kérdés is lehetne, mert nem bináris a válasz, de megint egy iszonyúan alap dolog.
Egy 25 processzoros vason azt jelenti, hogy optimálisan üzemel, elvégre az összes drága pénzen megvett 25 processzor 100% -on üzemel.
48 -as load esetén feleslegesen fizettél bele egy procit, ergo a gazdaságis csávó le fog baszni amiért pazarlod a vállalat pénzét. Viszont fontos, hogy sose legyen 51 -es a load, mert akkor meg az üzletfolytonosságis csávó fog lebaszni.
Na, ez az oka annak, hogy a load értéket gondosan elhallgatjuk a gazdasági és az üzletfolytonossági népek elől. :-)
Ha mondjuk i/o okozza a magas loadot akkor le lehetsz baszva mert a cpu vásárlás helyett inkább a sata diszket kellett volna nvme ssd-re cserélni.
Gábriel Ákos
Ugye, hogy ebből nem lehet jól kijönni? Bármerre fordulunk, valaki lebasz. :-)
Attól függ hogy mi okozza.
Gábriel Ákos
"Azzal viszont egyetértek, hogy a vmwaret nem keverném bele a közepébe így én se."
Adott volt, hogy a jelöltnek mihez kell értenie, így is volt meghirdetve, és így hozta a fejvadász cég az embereket, hogy ők kenik-vágják a dolgokat, nézzétek milyen szép a cévéjük :) Plusz a dolog nem vmware specifikus, plusz bőven borzasztó alapdolog.
ha azt gondolod, hogy ennyire egyertelmu, hogy mi a load, az azt mutatja, hogy vagy tajekozatlan vagy, vagy nagyon nagy az onbizalmad - mindenesetre nekem is az egyik kedvenc kerdesem, es bele szoktam kerdezni, es mindig zavarba jonnek - a jo valaszt meg nem hallottam soha.
https://www.brendangregg.com/blog/2017-08-08/linux-load-averages.html
uh, most latom, hogy mar 2017-es, rohan az ido :)
Gregg jószaki. A vincseszterekre ordítozás óta celeb a szakmában :)
Értő olvasás :) Abban a postban arról volt szó, hogy egyértelmű, hogy melyik számról beszélünk, nem "De a Load az lehet valami eroforras (CPU, Network), vagy egy program betoltese... vagy barmilyen effektive "munka" amit a gep vegez."
Majdnem azt mondom, hogy erre a kérdésre nincs rossz válasz. Merthát van :) De ha elkezdi sorolni, hogy jóó, hát attól függ hogy kazettát kell a magnóba tuszkolni vagy mittomén, akkor látom, hogy már van fogalma a területről. De ha üres tekintettel néz, az már gyanús. Bár bőven lehet hogy pánikol, mint én, amikor ezt a kérdés feltették nekem, hogy baszki, ez túl egyszerű, tuti valami szívatás van mögötte.
Egy-egy ilyen interjú bő fél óra volt, némelyik egy óra. Próbáltunk olyan dolgokat kérdezni, amikből kiderül, hogy mi olyasmit tud, ami alapján fel tudjuk venni. De nem juniort kerestünk, hanem minimum mediort, de inkább seniort (ezt mondjuk írhattam volna). Ilyen szinten már elvárom, hogy a copy-paste világán túl is képes legyen létezni.
BTW, melyik parancsra? :D
vagy top is akar :) bar az mar nem parancs, hanem program... (na ez is meger amugy egy miset, vagy egy kerdest, h melyik a parancs es melyik a program linux alatt :) ) Vannak olyan programok (a top sztm pont ilyen) ami annyira esszenciálisak minden distroban h sztm 10 bol 9 ravagja h parancs :)
Itt a “parancs" alatt a shell builtin-re gondolsz?
Igen, arra. (az egyikre. marmint valamelyik shell-ére, nyilvan itt is mindenki sztm Bash ra asszocial eloszor, nem mondjuk a zsh-ra)
És ez miért lényegi különbség? Mármint, hogy builtin vagy nem. Vagy miért jön ez fel egy állásinterjún?
ad infot az adott szemely ismereterol a dolgokra. Egyaltalan tudja-e , mi a shell....
Meg a mélykonzol :D
Nálam ennek az emlegetése -x pont, ahol x az összes helyes válasszal elérhető pontszám, és aki nem tud 0 pont fölött teljesíteni, az nem juthat tovább :-P
ah, ok. arra azért nem gondoltam, hogy ilyen alap kérdéseket is tisztázni kell :) (btw, azért arra nem fogadnék, hogy az összes shell összes builtin-jét fel tudnám sorolni, főleg, hogy sok olyan van ami standalone "program" is)
A shell egy böhöm nagy katyvasz, amit a fene se tudja mi tart ilyen stabil működésben, de az biztos, hogy valami vudu.
Hogy is van? Az if az egy builtin, de az első paramétere többnyire már egy bináris, amit úgy hívnak, hogy [.
Oké, valahol zseniális, de azért van még néhány ilyen agyfasz, amikor az ember megérti, hogy hogy és mitől működik olyan faszául a whiptail esetében a kötelező jellegű 3>&1 1>&2 2>&3 és főleg, hogy ez milyen problémának a nem-túl-elegáns megoldása.
A shell olyan mint az Excel, mindenre IS jó! :-)
A shellAz informatika egy böhöm nagy katyvasz, amit a fene se tudja mi tart ilyen stabil működésben, de az biztos, hogy valami vudu.There, I fixed it.
"Ha az építészek úgy építenék a házakat, ahogy a programozók a programokat, az első jöttment harkály lerombolná az emberi civilizációt" - Murphy törvénykönyve. Fejből írtam, szóval nem biztos, hogy teljesen szöveghű :)
Parancs vagy program? Igazából minden parancs egy program, viszont minden program indítása egy parancs.
Szerintem egyszerűen parancsnak nevezzük azokat a programokat amik maguktól csinálnak valamit, majd visszatérnek, és programnak azt, ami nem tér vissza, hanem interaktívan várja, hogy mi csináljunk vele valamit.
Vagyis a 'top' egy program, viszont a 'top -bn1' egy parancs. Szerintem. :-)
> Igazából minden parancs egy program
Vegyük rögtön a `cd` parancsot. (Felkészül: set, ulimit, function.)
A 'cd' parancs egy C programozási nyelven írt program. A program kódja megtalálható itt: https://github.com/bminor/bash/blob/master/builtins/cd.def
Legyen a neve parancsprogram :D
Még jó, hogy a parancs szinonímája az utasítás.
Így írhatjuk azt is, hogy: utasításprogram.
Valószínűleg, ha még tovább gondolkodunk, sikerülne még hosszabb összetett szavakat találni.
Még nincs aláírásom.
Hmmm.
Mi az a load parancs?
A debianomon nincs ilyen parancs, nincs ilyen man oldal, és most nincs kedvem nekilátni telepíteni mert valójában hup olvasás helyett lenne dolgom :-)
Arról, hogy mi a load, nekem a pl. top vagy w parancs által kiírt load average ugrott be.
disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.
Arról van szó. https://hup.hu/comment/3156943#comment-3156943
Fontos egyáltalán tudni? A CPU utilization egy értelmesebb mérőszám tud lenni, az egyes OS példányok nem arra vannak manapság kihegyezve, hogy sok különböző versengő processzt ütemezzenek, mert egy szerver egy szerepkör. Releváns a load mint mérőszám manapság?
Ez olyan, mint az autóban a fordulatszámmérő. Aki tudja, hogy valójában mit mér, annak hasznos. Aki meg nem tudja, az megoldja máshogy, például megszokás szerint a motor hangja alapján vált.
Nem erről beszélek. Hanem arról, hogy a load az egy régről itt maradt, ma már nem igazán releváns dolog.
Eleve különböző OS-eken, amik POSIX-jellegűek, más és más a load számításnak az algoritmusa.
Azt kerdezted, hogy relevans es hogy fontos meroszam-e meg manapsag a load. Szerintem igen, fuggetlenul attol, hogy mas OS -ek mashogy sulyoznak a szamitasakor. Ezert is jo a peldam, mert diesel es benzin eseteben mas-mas az optimalis fordulatszam, de megis mindkettonel fontos technikai meroszam. :-)
Attól még lesznek egy csomószor pl worker threadek.
Az esetek igen nagy részében komolyabb túrás nélkül, ha jön a panasz, hogy lassú (vagy tesztelsz, vagy valami), akkor mielőtt alaposabban belemész, kb rögtön lehet sejteni, hogy load > processzorszám: cpu bound fájdalmad van, egyébként meg jellemzően valami io bund. És az első simán csak a cpu utizationból nem biztos, hogy feltűnik, mert az egy kibaszott spikeos valami. Monitorozni is emiatt elég jó a load avgt, cpu utiliaztionra nehéz jó warningot adni.
De nyilván, lehet enélkül létezni, elindítasz egy netdatát ~default conifggal 1 perc alatt, aztán tobzódsz az infóban.
Na pont ez az, ami nem igaz Linuxon például, és hát ez adja a POSIX-like rendszerek nagy részét. Benne van például az uninterruptible állapotú taszkok száma is.
És a loadban benne van a futó és váró taszkok száma. És az a taszk várhat I/O miatt is.
Azaz ha nő a load, és a CPU szám fölé megy, nem jelenti azt, hogy CPU bound problémád van, azt jelenti, hogy sok ütemezésre váró taszk van, ez történhet I/O problémából is.
Ezért mondom, hogy ma már önmagában a load mint metrika teljesen irreleváns, mert nem azt mutatja meg, amire üzemeltetőként kíváncsi vagy, más eszközökhöz kell nyúlnod, ha valójában tudni akarod, hogy hol a gond.
Tényleg érdemes ezt elolvasni: https://www.brendangregg.com/blog/2017-08-08/linux-load-averages.html
Néztem én ezt (vagy hát valami ilyesmit), de az volt meg fejben, hogy az io-nak ez valójában valami viszonylag elhanyagolható szegletére esik. Ha gyakorlatilag minden hosszabb io is benne van, akkor tényleg elég lófasz :)
Szóval vagy szerencsém volt, vvagy a valóságban hasznát tényleg még valamikor solarison/freebsd-n láttam. Mindegy is, mindkettő a te igazad támasztja alá :)
Azzal, hogy a Linuxos load az "system load", azzal igazából teljesen semmitmondó lett ez a metrika, és használhatatlan. Más OS-eken lehet, hogy használható, mert CPU loadot mér, de más OS-ek nem igazán rúgnak labdába ma már. Hogy ez jó-e, vagy nem, az már más kérdés.
Abszolút. Régi bulik voltak azok, solaris már ugye teljesen halott (tudom, tudom, van az az illumos vagy mi, de hát na), de a bsd is ilyen tizenpár éve volt utoljára, és már akkor is többször voltam úgy, hogy felkúrom magam, és egy hét alatt átportolom az egész kuplerájt linuxra.
"Ezért mondom, hogy ma már önmagában a load mint metrika teljesen irreleváns"
Lehet, ám nálunk benne van a monitoringban, ticket jön róla, és az adott esetben érteni kellett, hogy a kétmagos gépen a sokszázas load mit jelez(het).
Tudom, megint az lesz a vége, hogy az átlagos unix adminnak ezt nem kell tudnia :(
De miért a loadot monitorozzátok valami értelmesebb metrika helyett, ami nem egybevetve tartalmaz mindent és nem tudod szétszálazni?
Monitorozd azokat az erőforrásokat, amik fontosak. Például ha ez egy HTTP-s szolgátlatást nyújtó szerver, akkor az átlagos válaszidőt, mellérakva a CPU utilizationt.
Ha ez adatbázisszerver, akkor monitorozd a query futásidőket.
Kit érdekel a load? Az érdekes, hogy a szerver tudja-e azt szolgáltatni, ami a dolga. Nem jelent semmit például az, hogy a szerveren a load értéke 20, ha amúgy minden tökéletesen megy, és benne van az elvárt válaszidőben.
"De miért a loadot monitorozzátok valami értelmesebb metrika helyett"
Ez egy hosszú történet, lényegében mert csak. Ez adott(*).
"Kit érdekel a load?"
Enélkül a monitoring nélkül nem vettük volna észre azokat a "felakadt" processzeket amik így jeleztek egy másik problémát.
Részemről már 20+ év előtt is alkalmazásfunkciókat monitoroztam (login, keresés, logoff), ugyanakkor látom helyét másnak is.
Plusz egy olyan jellemző, amit az elsők között nézek egy beteges gépnél.
*) Bár hozzá tartozik, hogy egyre több embert sikerül meggyőzni, és bővül a monitorozás, de ez megint nagyon messzire vezet.
Uhh, hát izéé
Akkoz ez sem mond semmit?
zrubi.hu
tehat alapvetoen akkor arra vagy a felvetelizotol kivancsi, tisztaban van-e a rendszer terheltsegenek ellenorzesevel/lekeresevel? Van e esetleg varakozo processz , meg lehet-e ezt jeleniteni valahogy?
Ertem (eddig is ertettem) mire gondol a kolto, csak azt probalom elmondani, hogy egy ilyen "mi a load?" bevagott kerdes tipikusan arra iranyul, hogy osszezavard az embert... Mig a masik 2 ket kerdesed teljesen valid, vilagosan ertelmezheto... ezert nem ertettem ezt az egyet.
Nyilvan, ha kontexusba teszed, mire vagy kivancsi, akkor mar ertheto...
(az kulon csavar, h a "load" ot eleve nem is lehet ertelmezni, legalabbis nem szoktuk, hiszen lenyegeben minden ezredmasodpercben valtozik ... erre van a, altalad most beszurt, load average , hogy valami intervallum alatt ez ertelmezheto legyen)
"Nyilvan, ha kontexusba teszed, mire vagy kivancsi, akkor mar ertheto..."
Úgy érted hogy egy állásinterjún, ahol az illető senior unix üzemeltető állásra jelentkezett, még kell szűkebb kontextust definiálni?
a kontexus a senior unix üzemeltető :)
Egyreszt a Senior nem volt definialva sehol, masreszt az (eredeti) kerdezo sem feltetelezte h unix uzemeltetot keresne. Ha egy networkingest keres, mondjuk 5 tucat Cisco switch melle, vagy egy devops jellegu konteneres csokat, ott a load mar marhara mas kontexus....
;)
Igen, később írtam, hogy említhettem volna. Sajnos kitört belőlem a nem túl régi emlék.
A load average értéke régen tényleg elég szorosan korrelált a futásra várakozó processzek számával, de ez mára már egyáltalán nem biztos hogy így van.
Érdemes ezt elolvasni/átfutni: https://www.brendangregg.com/blog/2017-08-08/linux-load-averages.html
Ha nincs rá időd akkor érdemes csak ezt megjegyezni:
Csináltam már több százas loadavg értéket egy elírt tc rule-al, úgy hogy a CPU használat 5% alatt maradt összesen.
Mivel ez annyira nem közismert, a loadavg jelentése Linuxon, ezért én ezt nem raknám be beugró kérdésnek.
(Ha meg 2017 óta, akkori a linkelt cikk, változott volna a loadavg jelentése, akkor én kérek elnézést.)
Ha én tennék fel ilyen kérdést valakinek, simán elfogadnám a fenti 2 bármelyikét, lévén általánosságban bőven jó ha bármelyik szintjéig képben van az illető. A konkrét esetben meg úgyis utána kell olvasni, h. a) vagy b) a nyerő az adott konzol előtt ülve.
Szerintem az 1. kérdésnél a CPU loadra gondol, amit az uptime parancs mér. Sokan nem tudják, hogy mit jelöl az a három szám, hogy kell figyelembe venni.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Loadnak szokták emlegetni, CPU loadként talán most láttam leírva először. Félrevezető szerintem, mert van a load és a CPU utilization, ami meg elég mást jelent.
A loadot nem az uptime parancs méri, hanem a kernel számolgatja szorgosan. A "cat /proc/loadavg"-re sem indul el uptime parancs.
$ grep -c egy$ word.list
100
Plane h nem a CPU load :)
De azert ez kicsit offtopic itt mar sztem 😁
Csak ügyes légy az átjuttal: Mi rendszeresen csináltuk azt, hogy a kezükbe nyomtuk a kitöltendőt. Kb másfél órányi izé, alapvetően viszonylag széles, viszont viszonylag egyszerű kérdésekkel. Aztán a gyakorlatban kiderült, hogy már a beugró teljesen triviália (linuxos parancsok, és tényleg semmi extra, tényleg ilyenekre kell gondolni kb hogy cd/rm/ls, ln, netstat, ifconfig systemctl/service, iptables és hasonlók), amiről azt gondolnád, hogy kb leírja az ember, max nem lesz meg 1-2 fejből, és kb a belépő a hajlandóak vagyunk beszélgetni veledre is igen ritkán ment. A kicsit is gondolkozósabbak meg aztán főleg.
Ma meg már a nagyrészét imho simán megugraná a chatgpt, nem segít valójában. Általában azt csináltuk, hogy utána ezekről beszélgettünk még (volt benne olyan egyébként, ami direkt viszonylag nyílt végű tervezés, meg ahol az underlying problémáról lehet beszélgetni), és ez általában rontott a helyzeten :) Szóval most azt mondanám, hogy a leginkább hozzáadott értéke azért van, mert a jelölt nem akkor fog először szembesülni a konkrét témával (ami simán tud lefagyást okozni).
Illetve nagyon kell nézni őket dolgozni valamit, mert olyanok jönnek ki, hogy jézus. Mármint olyanokat képzelj el, hogy amikor az állítólag python programozót (aki egyébként egész elfogadhatóan megcsinálta a review-zz (ezt hogy kell leírni?) kódot móricka feladatot) megkéred, hogy írjon már valami egyszerű kódot, és látod, hogy 2x írja le a class-t úgy, hogy klass, és háromszor törli vissza a func-ot és írja át def-re, meg valójában nem tud segítség nélkül megírni egy try-excpectet, mert nem tudja a szintaxist... szóval ez rohadtul nem fog lejönni se a beugrón, se amikor csak beszélgettek.
Illetve rohadt nehéz jó szintetikus feladatot kitalálni :)
Ez a beugrós kérdés megközelítés tetszik, anno én is alkalmaztam, bár nekem a kedvencem a "mi a netmask?" kérdés volt :) 10/9 nem tudta elmondani értelmesen.
A loadnál arra gondolsz mint fogalom? Tehát h. mennyi process várakozik valamire? Mert sztem -főleg a juniorok- ezen is sokan elvéreznének kapcsiból.
Amúgy jó ötlet ez a "quiz wall" :)
fontebb is ezen beszelgetunk :) (marmint a load-on) En is fogalomkent gondolnek ra (mint terheles az adott gepen/processzen) de nem derul ki teljesen nekem sem csak ennyibol :)
vs.
Akkor a magyar nyelvi kommunikációs készséget ki is húzhatjuk. :P
Egyik közvetlen kollégám se magyar, de spanyolul nem lenne rossz ha értenék :)
És ja, igen, az angol az egyedüli ami elvárt.
kollégám sem magyar
Nagyon köszönöm. Mondjuk központozási hiba szerintem van benne, de az vesse rám a első követ, aki még nem vétett ilyen hibát itt.
Meg tudnád indokolni, hogy miért a "sem" a helyes, illetve miért helytelen a "se" ebben a konkrét mondatban?
se ~= is ne
sem ~= is nem
Az általad kritizált konkrét mondatba az "is" sehogy sem passzol bele. Vagy nem értem, hogy mit akarsz mondani :)
Kicsit bovebben:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-e…
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-e…
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-e…
Egyebkent nem annyira szep ott a "sem". Nem volt a hozzaszolasban (ill. az elozmeny szovegkornyezetben) tagadasi lista, amelyhez a "sem" kotoszoval kapcsoltuk volna a kollegak magyarsaganak tagadasat. Persze, ezt itt a HUP, nem az MTA nyelvi szakkolegium :)
Egyik se magyar vs. Egyik sem magyar.
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-e…
c. Egyik sem: az ismert, a szóban forgó személyek, dolgok közül senki, semmi.
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-e…
2. Egy… se…: <nyomatékos lefokozásként és általánosító tiltásként; a semennyi körülírására.>
Elfogadom, hogy a "sem" jobb az adott mondatba.
"Egyik közvetlen kollégám se magyar,", az egyik sem szerepel a linkeden, a határozószóként használat esetei között.
(Egyébként azért elég sokat mondó, hogy még a sem szócikk példáiban szemmel verve is szép számmal akad szépirodalmi idézet, ahol valahogy "se" szerepel ott, ahol "semnek" kellene ;) )
Én nagyon szerettem a load parancsot, azzal töltöttem be C64-en a játékokat kazettáról.
Olyan sokat gépeltél? :)
Nem hinném, hogy nem ismerte az L shift O rövidítést :-)
Női kollégát kerestek, és tesztelitek a hajlandóságot, vagy mifene?:)
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
Mostani tapasztalat:
Tűzfalas/hálózatos jelöltek nagy része megbukik azon a kérdésen hogy mit jelent egy ACL kiértékelésénél a "first match" policy.
Azt már el sem tudják képzelni hogy létezhet last match vagy best match alapú policy kiértékelés is .
Most kicsit bután nézek, mert a best match -ot, mint legpontosabban illeszkedőt, vagy másképpen a legszigorúbbat még tudom értelmezni, de a last match az mire jó? Mármint ok, végigmegy a láncon, és az utolsó szabályt ami miatt szegről-végről illeszkedik, azt használja, de ez miért jó?
Példának jön egy csomag ami a host1 -re megy a 22 -portra, és a szabályzat mondjuk ez:
- dst host1, port any: jump A
- dst host1, port 80: jump B
- dst host2, port 80: jump C
- dst host1, port 22: jump D
- dst host2, port 22: jump E
- dst any, port 22: jump F
- dst any, port any: DROP
Akkor a first match esetén megy az A láncra (mint ahogyan a sima iptables működik), best match esetén pedig megy a D láncra, viszont a last match ebben az esetben a DROP, de ha az nem lenne ott (mert last match esetében ez érzésre öntökönlövés lenne) akkor last match esetén megy az F láncra a csomag, de ez milyen elvetemült gondolkozás már?
Van olyan usecase, ahol last match -ot használnak?
Az OpenBSD-ből származó PF csomagszűrő "alapból" last match alapú.
Elég sokan használják mivel a FreeBSD(jó ebben van másik csoamgszűrő is de kb mindenki a pf-et használja) MacOS , Solaris is ezt használja.
Sokan rácsodálkoztak már hogy miért nem úgy működik ahogyan azt ők "sejtik".
https://www.openbsd.org/faq/pf/filter.html
Filter rules are evaluated in sequential order, first to last. Unless the packet matches a rule containing the
quickkeyword, the packet will be evaluated against all filter rules before the final action is taken. The last rule to match is the "winner" and will dictate what action to take on the packet.Ezzel sose találkoztam, igaz BSD-t is csak kipróbálás szintjén használtam vagy húsz éve. De akkor ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha utolsó szabályként beteszek egy 'any any drop' szabályt, akkor mindent eldobtam, vagyis ezt a szabályt tulajdonképpen top szabályként kéne betenni?
pfsense / opnsense is pf alapú, aztán vakargatod a fejed ha nem rakod be minden rule-nál a quick-et, akkor miért viselkedik úgy ahogy. Normális leírást se nagyon találni hozzá a hivatalos oldalukon. Ami amúgy egy röhej, ha azt vesszük h. ez egy alapvetően tűzfal cucc.
Solarisban is ezt tolta mindenki kb, a megoldás az általam látott esetek 99%-ban az volt, hogy mindenki mindenhova odaírta, hogy quick.
Fun fact egyébként, hogy az nftablesben is van egy hasonló szopatás. Frankón felakasztasz ugyanarra a hookra több chaint, akkor a prioritásuk sorrendjében tolja rajtuk keresztül a packetet. Viszont ha egy ilyen chainből acceptet mondasz, akkor a csomag simán megy tovább a következőre, aki még el tudja dobni. Ha valami drop/deny, akkor meg nem. Ami tulajdonképp érthető, de ki tud tolni az emberrel.
És akkor még nem beszéltünk az egzotikus cuccokról mint pl Zorp, PNS, ahol best match van,azon belül meg még priorítások a rule dimenziókra.
De egyébként a Windows Firewall is elég vidáman működik:
https://learn.microsoft.com/en-us/windows/security/operating-system-sec…
És hogy mit tudnak szenvedni azzal a best match-el, pedig szerintem kb az egyik legjobb featureünk :)
A best match szerintem csak azoknak szívás, akik nem dolgoztak pl. Cisco eszközökkel az alaphoz képest minimálisan komplexebb feladatokon. Tulajdonképpen a routing egyik alapelve is a longest prefix.
Hál istennek viszonylag keveset kell ilyen környékén töltenem, de alapvetően egyrészt simán a megszokás, másrészt az szokott problémát jelenteni, hogy a best matches ruleset nehezebben átlátható (vagy legalábbis ettől tartanak), illetve nehezebb benne a reasoning. Ha valami nem faja, akkor egy first matchnál végső soron előveszi a rulesetet, olvassa fentről lefelé, aztán kitalálja, hogy mi a baj. Ugyan ez ortó szívás tud lenni, de megvan a bizalma magában, hogy menni fog. Ha ott egy bazi nagy ruleset, aminek nem látja az elejét meg a végét, akkor van benne egy félsz, hogy nem fogja érteni mi történik.
Mert azért ez a tűzfalas best match ez egy kicsit bonyább, mint a longest prefix IP, mert különböző dimenziók vannak (honnan jött, hova megy, milyen port, milyen interface, stb), és ezek között van egy hierarchia, hogy melyik a specifikusabb. Ha már felemlegette a kolléga a pnst, ott pl ha jól emlékszem 6 ilyen csoport van, mindegyiken belül 2-5 lehetséges paraméter, amik között van ilyen szabály. Ráadásul a címek is meg vannak fejelve egy hierarchikus zónaszerkezettel (ez már lényegében egy-egy prefix lista gyűjtemény, ez kb a route longest prefix match), amiken beül még szintén van egy best match lookup.
És ez elsőre azért én elhiszem, hogy tud kicsit ijesztő lenni. Pedig tényleg az van, hogy ez át van gondolva, szóval a gyakorlatban tényleg arról van szó, hogy leképezed a hálózati kialakításod zónákra, felveszed az általános szabályaidat a hierarchia legmagasabban levő pontjai között, a specifikumokat pedig lejjebb, és az esetek 99.9%-ban pont jó lesz, ami történik, a maradék 0.1-ben meg megnézed, hogy miért nem az a szabály illeszkedett, amit gondoltál. Pl: alapszabály, hogy bármi ami iroda->internet az mehet direktbe lehet. Specifikum, hogy bármi, ami iroda->Internet:80|443, azt http proxyzni kell. Vagy ami office->serverek, az tilos. Ha már üzemeltetők(ami az office gyereke)->server, oda már mehet az ssh. De ha még ráadásul valami üzemeltetők->nagyonvédett szerver, oda már beköntünk valami extra proxyt, vagy át dnatoljuk mondjuk egy scbre, ilyesmi.
Szóval a gyakorlatban nem vészes megtalálni hova való, és mit kell nézni, cserébe megkímél egy köbvödör sallangtól, de mégis szokott azért tőle lenni egy félsz :)
Végül is minden zone-based tűzfalban el lehet tévedni, ha valaki nem szokott hozzá. Zorp esetén valóban kissé bonyolultabb a helyzet, mert a CSZoneListener nehezebben átlátható. (régi szép emlékek, én szerettem, de utoljára talán 12-13 éve dolgoztam vele, és már akkor is azért, hogy kivezessük).
Jep, csak azt mondom, hogy meglepően gyakran jön fel ezzel kapcsolatban értetlenkedés, meg ilyen eloszlatandó félelemféle, pedig tényleg hands down az egyik legalulértékeltebb királyság a best match.
Oh, ilyen agyfaszok már régen nincsenek, ma már csak a rule-t kell összerakni, aztán sajt, semmiféle listenert nem kell használni alapvetően, főleg nem Zone-t :) Azt (asszem közvetlenül, de ezt csak historikusan tudom) egy kernel modul meg egy userspace daemon váltotta, ami elrendezi, hogy hova kell felkötni a csomagot. Sőt, a PNSben már speckó kernel modul sincs, nfqueue-val hozzuk ki dönteni. Meg a TLS felakasztásához se kellenek az extra esőtáncok. Történtek azért dolgok, hogy kevesebb fájdalmat okozzon :)
Miket tud meg az ember... ;-D
Az szerintem rendben van, ez hasonló elv, mint amikor egy külön chainst csinálsz, akkor a végén visszatér a hívó odalra (igaz, ott csak akkor, ha egyáltalán nincs akció).
Igen, úgy sokkal átláthatóbb, az, hogy a deny final action, az accept viszont nem, az így felemás. Nem mondom, hogy nem értem, mi tényleg valami elég obskurus dolgot szerettünk volna tenni egy korai accepttel, meg van is róla valami levlista thread, hogy nem is akarsz olyat csinálni, mert nem arra való, de az őszintén szólva nekem kissé "apple féle rosszul fogod" / "értjük mi, de implementálni szopás lenne, szóval bocs, de bocs nem" vibeja volt annak.
És viszonylag nagy kár, mert egyébként tök jó ez az nft-s hookos/prioritys dolog arra, hogy kb önjáró dolgokat tudjál bekötni, és ne kelljen mindenféle elfaszott palceholder ruleokkal meg a meglevő ruleok parseolgatásával foglalkozni, egy szép, elkülönült egység, amit lehet baszogtatni.
+1
Az F5 AFM-ben van az "Accept" mellett egy "Accept decisively" Action pontosan azért hogy a következő context-et már ne járja meg a csomag.
Amikor az nftables először szembejött annó megörültem én is , hogy na végre, de nem.....
De ki a tököm használ hard linket manapság? Csak a baj van vele. Miért nem lehet releváns dolgokat kérdezni?
Persze ettől még igazságos, ha mindenki ugyanazokat a kérdéseket kapja.
Például aki két, nagyon hasonlóan működő, azonos kódot használó programot (vagy parancsot) készít, és nem akarja duplázni az elfoglalt helyet és a karbantartással járó munkát.
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com
Várjá', ezt még emésztenem kell, koffein nélkül erre csak olyan válaszokat írtam, amit inkább ne...
Mindenki, még te is. Ha csak egyetlen egyszer hoztál létre *X rendszeren könyvtárat, ott pl :-) De hardlinkelt néven (illetve neveken) van nagyon sok standard eszköz (gzip / gunzip, mindenki kedvence az ex/vi, a perl, pl.) vagy éppen ezt használja a busybox / toybox, és í. t.
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
Lehet rugózni a definíciókon, de az "igazi" hard linkről beszéljünk már akkor, amikor legalább két példány van.
busybox meg tud működni symlinkekkel is, nem igazán látom, hogy a többi ilyen progi miért ne tudna.
Lehet hogy én nem értem, mit akarsz mondani. Először is tisztázzuk a fogalmakat! Az 'igazi' hard linket értem, de akkor mi a 'nem igazi' hard link? A symlink?
Illetve miből kellene legalább két példánynak lennie?
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com
"Nem igazi", amikor egy db. referencia van egy fájlra.
Szerintem azt nem is hívjuk hard (illetve semmilyen) linknek.
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com
Nem szoktuk mondani rá, mert nem releváns, ha csak egy van, de igazából az is az, ugyanarra mutató hardlinkek közül nincs egy igazibb.
Azaz az adott i-node-ra csak és kizárólag egy könyvtárfájl-bejegyzés hivatkozik. Na az maga a fájl. Ha n bejegyzés hivatkozik ugyanarra az i-node-ra, akkor máris van n darab egymástól csak a névben/útvonalban (melyik könyvtárfájlban van) különböző hivatkozásunk, ezek hardlinkek. Ha a directory bejegyzés egy "hol van valójában" útvonalra mutat, akkor meg symlinked van.
Szerintem a definícióval vitatkozol. Meglevő fájlhoz tartozó könyvtárbejegyzés az definíció szerint maga a fájl hard linkje. Gyakorlatilag amikor létrejön egy fájl (az mindegy, hogy közönséges, könyvtár, symlink, block- vagy char eszköz, named pipe, local domain socket, vagy ami az adott rendszerben még létező fájltipus), akkor lesz neki 1 db. hard linkje. Kivétel a könyvtár tipusú bejegyzés, mert neki 2 lesz helyből. Amikor törölsz egy fájlt ( könyvtárbejegyzést ), akkor 2 dolgot csinál a rendszer: kinullázza a könyvtárbejegyzésben a név melletti i-node-számot, és csökkenti az i-node-ban a hard link számlálót. (És csak akkor csinál még mást is, ha az a kurva számláló ettől nullára redukálódott.) Innentől kezdve nem sok értelme van azt mondani, hogy "valódi" hard link. Konkréten minden könyvtárbejegyzés valódi hardlink. És rohadtul releváns infó, lévén van néhány klasszikusan szopós hibahelyzet, ami ezekhez kapcsolódik. Persze nyilván ha nem fut bele az ember, akkor nincs gond. Vagy ha tudja az ember, hogy az ilyen-olyan problémát (pl: már törölt, de diszkhelyet foglaló fájl) hogyan kell levadászni, megoldani, kikeresni, stb.
Kieg: ja, és nem azt írom / mondom, hogy nem működhetnének ezek az eszközök hardlink helyett softlinkkel, hanem hogy jelenleg hardlinkelve vannak használatban. (A hardlink használata több szempontból is olcsóbb, mint a symlinké, bár nyilván nem ezen múlik.)
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
Akkor megismétlem:
Kérlek számold már meg kedvenc *X rendszeredben, hogy hány olyan könyvtárbejegyzést találsz, ahol az ls -l parancs által is kilistázott HARD_LINK_SZÁMLÁLÓ mező 2-nél kevesebb. Átlag rendszeren 0 lesz, és ahol egyáltalán van, ott is egy-két kivételtől eltekintve 10 alatti számosságú.
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
ÁÁÁ. A megvalósítás ugyanaz, de a lényeg tök más. Ext2/3/4 alatt éppen nem tisztességes *RENDES* hard linket létrehozni könyvtárakra, ln parancs nem is engedi. Az hogy a .. meg a . így van belül megoldva, az egy dolog, én nem nevezném hard linknek.
Ez tévedés, pont a lényeg ugyanaz :-)
Klasszikus Jujniksz rendszerekben sem engedi a ln parancs, sok helyen van pont ezért link / unlink *parancs* néven kivezetve a link(2) syscall. Egy Linuxon man 1 link (coreutils része) és lehet lesz meglepetés. De tény, ez fájlrendszer szinten (vagy akár VFS szinten) lehet, hogy tiltva vagyon - nem kezdem leellenőrizni az összes létező lokális linuxos FS esetén - ext4 és VFAT esetén nem hagyta, ez igaz.
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
Egy mérnök jóságának egyik mértéke, hogy mennyire ismeri a környezetet. Szóval releváns az. Nem perdöntő, de releváns.
Hard link: `ls -ld /usr`-ben ha egy egynél nagyobb számot látsz valahol (nem a dátumban vagy a méretben), akkor az a hardlinkek száma.
Ez speciel csak magát a /usr bejegyzést fogja kilistázni :-)
Egyébként pedig /usr/bin/diff3, sha1sum, dos2unix, python3 és í. t. :-)
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
Ahány olyanod van, hogy `/usr/*/..` az mind egy-egy hardlink a `/usr`-re.
Ez speciel csak magát a /usr bejegyzést fogja kilistázni :-)
Egyébként pedig /usr/bin/diff3, sha1sum, dos2unix, python3, m4, valamint ntfs-3g és í. t. :-)
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
Szóval. Pl. az, akinek szüksége van a fájlra akkor is, ha az "eredetit" letörlik. Hogy csak a legalapvetőbb indokot írjam.
Igen, nem ez az egyetlen lehetséges megoldás. Igen, vannak jellemzői, ami akár előny vagy hátrány is lehet.
Én hülye, azt hittem erre a backup való, de most megtudtam hogy csak hard linkelnem kellett volna! Tiszta üzlet, hiszen sokkal kevesebb helyet foglal. Hát, ez olyan pokoli operátorba való szöveg :)
Ki is dobom mindjárt a mentős HDD-met.
A backup másra való, meg a hard link is. Nekem egyébként még soha nem kellett hardlinkeléshez folyamodnom, pedig a 11. évemet taposom desktop Linuxban, meg azon túl, az előtt is játszottam hasonló rendszerekkel, soha nem volt rá szükség, amikor linkelni kellett, elég volt a sym/softlink. Ennek ellenére nem árt ismerni, hátha egyszer kell valamihez.
A hardlink inkább deduplikációra való (egy fájlra vagy mappára kettő vagy több helyen is szükséged van, de nem akarod kétszer letárolni a teljes adattartalmukat, és törlés esetén sem akarod, hogy az egyik miatt eltűnjön a másik), mint backupra. Bár a deduplikációt is tudják már a modern fájlrendszerek (ZFS, Btrfs, bcachefs), így a relevanciája emiatt is esik visszafelé. Magyarán nem sokat vesztesz vele, ha nem használod, emiatt ne legyen senkinek álmatlan éjszakája.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Azért ha mappára hardlinket tudsz tenni, akkor az nagyon elvetemült dolog. (Nem arra gondolok, amikor a . és .. a rendszer kezelésében létre jön és arra sem, amikor az új mappára létre jön a hardlink a szülő mappában.)
Még mindig van a Linuxon kívül is élet a *X világban ;-)
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
A hardlink kva sok dologra használható. Hint: rsnapshot (csak h. gyakorlati példát hozzak)
Eddig azt hittem hogy trollkodsz, de most kezdem azt hinni, hogy tényleg nem vagy tisztában a dolgokkal.
Félek tőle hogy valaki elhiszi, ezért:
Miért nem jó a hardlink backupra?
Mivel az "eredeti" adatra mutat, annak minden módosulása megjelenik benne. Ez egy backup esetén tipikusan szuboptimális(*). Mondjuk úgy.
Továbbá ugye nem tud átmenni másik fájlrendszerre, szóval aki ugyanarra a fájlrendszerre teszi a mentést mint az adatot... vagy nagyon tud valamit, vagy nagyon nem.
Miért jó pl. deduplikációra?
Az adat csak egyszer van meg.
Miért nem jó pl. deduplikációra?
Nem feltétlenül egyértelmű, hogy az adott fájl (hard)link, pl. ha CIFS elfedi. Vagy akár az ls-ben se biztos hogy feltűnik bárkinek is. Így pl. módosíthat olyan adatot, amit egyébként nem szándékozott.
*) Persze lehet tovább trollkodni, hogy így legalább minden pillanatban van friss mentés, de ugye aki foglalkozott már backuppal, azt tudja, hogy a ritkán kell azt visszaállítani ami ott van, általában inkább egy vagy több korábbi állapotra van szükség.
Ez a megoldás kiváló pl. olyan helyekre, ahol file-okat kell továbbítani egy vagy több címzetthez. Az input könyvtárba bekerül a file, a címzettek a saját könyvtárukba pedig kapnak egy hardlinket (csak olvasni illetve törölni tudják), az input könyvtárban ezután törlik. aki elviszi a saját péládányát, törli a file-t a saját könyvtárából. Ha mindenki elvitte, automatikusan meg is szűnik.
Igen, kiváló volt a '80-as években. Az én kérdésem az volt, hogy ki a tököm használja MA erre, amikor végtelen storage van? Rengeteg olyan technológia van, ami felett egyszerűen eljárt az idő, a hard link is szinte ilyen.
Azt elfogadom, hogy embeddedben lehet jelentősége, de egy tipikus linux admin bőven meglesz anélkül, hogy hard linkeket kellene létrehoznia. Én ennyit állítottam.
Anno ha jól emlékszem a RHEL-ben az lvm parancsra is hardlinkek voltak valamikor, de most már simlinkek vannak helyettük - gondolom részben a hátulgombolósok miatt, akik a fájlméreteket összeadva csodálkoztak rá, hogy nem annyi az annyi... :-)
Föntebb említették a gzip-gunzip párost, de úgy rémlik, hogy a cp-mv-rm is ilyen, és még rengeteg példa van. Miért gondolod, hogy ezek fölött eljárt az idő?
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com
Igen, ezt írjátok már régóta. Fantasztikus innováció, hogy a 20-40 GB telepítésből ilyen módon összesen talán 1-2 MB megspórolható.
Igaz, hogy ugyanez symlinkekkel is megvalósítható, ami sokkal inkább nyilvánvaló megoldás, mint a hard linkek. És mondjuk nem a tömörítőre van bízva, hogy kezelje még a hardlinkeket is, lásd a hardlinkelt busybox initrd esetében.
Igaz, hogy ugyanez a funkcionalitás megvalósítható úgy is, hogy a kód ki van szervezve libekbe, és a bináris már gyakorlatilag csak a command line parser.
Igaz, hogy felvet kérdéseket, hogy mennyire kényelmes az, hogy sokkal több parancsot tanulj meg, mert ugyanez a funkcionalitás a gzip megfelelő command line opcióival is elérhető. gunzip-et soha az életben nem használtam szerintem, bár a zcat-et viszont elég sűrűn, de szerintem a gzip -dc hívtam meg legtöbbször.
De továbbra is: nem azt mondtam hogy oprendszer szinten töröljük el, hanem azt mondtam, hogy egy átlagos unix adminnak rohadtul nem kell hard linkekkel foglalkoznia. A vmware hot/cold backup sokkal relevánsabb kérdés ilyen szempontból, még ha konkrétan ahhoz a szoftverhez is kötődik. Meg manapság már lehet hogy systemd tudásra is rákérdeznék, mert eléggé beette magát, legalábbis a linux világába, és az alapvető rendszerfunkció. Vagy a PAM-ba, LDAP-ba. Ezek sokkal relevánsabb kérdések, amikkel valószínűleg a munkája során dolgoznia is kell.
Én legalábbis nem azt várnám el egy unix admintól, hogy initrd-t vagy csomagokat készítsen, ahol ezek a kérdések valóban relevánsak lehetnek.
"ki a tököm használja MA erre, amikor végtelen storage van"
Én csóró vagyok, nekem nincs. Viszont kb. 1:10 dedupot érek el vele...
Vagy... borg:
"egy tipikus linux admin bőven meglesz anélkül, hogy hard linkeket kellene létrehoznia"
Az lehet. De azzal nem értek egyet, hogy nem is kell tudnia, hogy mi fán terem, és pláne, miben más, mint egy symlink.
Persze lehet hogy túlzóak az elvárásaim.
En amikor legutobb allasra jelentkeztem (vegul nem vallaltam el) 2. korben voltak kerdesek, foleg helyzeteket kellett megoldani (infra allasra jelentkeztem, foleg VMware-ek melle) Pl hogy fognal hozza egy DR -hez, vagy ha pl leall az egyik storage, kit ertesitesz, mit ellenorzol, etc...
Egyébként a "házi feladat" típusú dologtól mennyire idegenkedtek? Tehát tételezzük fel átmegy a 3 kérdéses quiz wallon az ember. Gáz adni neki egy olyat h. akkor kedvenc disztró alatt kedvenc konténertechnológiáddal üzemeld be a bookstore.php-t, az eredményt küldd át és küldj mellé egy üzemeltetési meg egy telepítési howtot? Csak hirtelen hoztam egy példát, h. ilyesmi bonyolultságra gondoltam.
En "hazit" nem adnek. mondja el elo szoban ott helyben, hogyan csinalna. Nem kell parancsokat tudni fejbol (nyilvan senki sem tudja az osszeset ) de irja korul.
Nem kell parancsokat tudni fejbol
Azt csak a buzi mikroszoft vizsgákra kell bemagolni. Powershell paraméternevek bebiflázása, főleg ha van sok nagyon hasonló nevű, akkor direkt rámennek h. na melyik kell a 3 "csak-1-betúben-különbözik" közül?
Most akartam win11 alatt az RSAT-ot feltenni.
Azon kívül, hogy magyar a windows (fürtszolgáltatók szevaztok!), így már egy picit vak vezet világtalant.
De az a qrva opció nem is ott van, ahol az *összes* netes tutorial/youtube/tiktok video írja.
Vagy fél éve áttették kompletten
máshova.
Ennyit a windowsos bemagolasrol.
A powershelles megoldas se ment. De lejet, ott en vagyok a lama.
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
Én kaptam, és nem bántam, érdekes volt látni, hogy nekik mi a fontos. Ők meg addig csinálták a dolgukat, nekem meg volt időm kényelmesen ügyeskedni vele. Tegyük hozzá, hogy ez tizennégy éve történt.
Mondjuk nem vettek fel :D
Alapvetően jobban érdekel a doksi, mint a feladat megoldása, ezért hajlok rá h. én adnék. Hogy miért? Kiderül, hogy igényes-e a munkájára, alapos-e stb. Múltkor láttam olyat h auth beállításoknál annyi volt a doksi h. oauth van. Pont.
Fasza, melyik provider, hol a kulcs, hogy tudom reprodukálni a konfigurációt ha felrobban a futó példány? Stbstb.
Nyilván én csak egy ember vagyok a sok közül, ráadásul szakmailag nagyon kis hal vagyok, így a véleményem annál kevésbé számít, de szerintem a gyakorlati feladatoknak igenis van helye. Egy helyen ott helyben kellett megoldani, máshol tényleges házit adtak. Nekem jelöltként is van értelme, mert nem csak arról van szó, hogy "fejből jól elmondtam a crontabot", hanem kiderülhet, hogy ezt vagy azt tényleg meg tudom-e csinálni. (És nyilván ők is valami kapcsolódó feladatot választanak.) És persze közhely, de közben sokszor "én is tanulok".
Legyen a házi rövid, max 1 órás, utána meg beszélgessünk rajta. Annak nincs értelme, hogy egy ezersoros Terraform scriptet dobáljak össze egy fiktív környezethez, ha abban mondjuk amúgy is csak 2-3 féle workload van, és azt kell tekergetni erre-arra.
Nálam ez konkrétan úgy néz ki, hogy van egy faék egyszerű CRUD API, össz-vissz 2-3 endpointtal egy repo template-ben Githubon, a házi az, hogy fejlessz bele valamit, aztán beszéljük meg, mit és miért csináltál. Általában ez a "valami" meglehetősen aluldefiniált, kb. csinálj amit akarsz, aztán be is lőtted a valós senioritásod (vagy legalábbis eddig nem volt olyan alkalom, hogy látványosan tévedtünk volna ezzel a módszerrel)
Aki junior, az mondjuk belerakott +1 endpointot ami csak bizonyos adatokat szűrva adott vissza, a medior csinált mondjuk egy paginationt a mindent-visszaböfögő endpointra, aki meg senior volt, az felrántott hozzá egy Entra B2C-s authn/authz-t. Nekem tökmindegy, utána interjún úgyis megbeszéljük, hogy mit miért gondolt jónak.
+1
most nezegetem pont ezt az entra b2c-t.
Ennek vajon az arazasa kishalaknak hogyan lesz?
Az aad ingyenes nekem, viszont az entra b2c 6eur/ho/fo. Ott nem is látok ingyenest.
Szoval en ugy latom, hogy az aad-t par ev mulva kivezetik. Vajon tenyleg, vagy csak parazok?
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
Akkor szerintemk másról beszélünk, az Entra B2C az, amikor van mondjuk a hup.hu, rajta 20k regisztrált user, és azok regisztrálnak, belépnek, stb. Havi 50k aktív userig ingyen van, afölött meg <1 cent per fő per hó.
Amire te gondolsz az szerintem az Entra ID, amikor mondjuk egy cégnél vannak user accountok, és az valóban 6 dollár/fő/hó, de ott is van egy Free tier, ami sok helyen elég tud lenni.
nem talalom ezt a free tiert, csak ugy, hogy 200usd kreditet kapsz, ami egyszer elfogy.
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
ID:
B2C:
Nem lehet, hogy kevered/keverjük a
Microsoft Entra ID -t és a
Microsoft Entra External ID -t?
Mivel Microsoft; ide is egy sales specialist kell...
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
Abból is legalább 3: ha az egyik szarul tudja (mert épp fél órával előtte változott a széljárás), a másik 2 miatt meglegyen a quorum.
Ha az Entra External ID az az AAD B2C új neve, akkor jók vagyunk. Ha ez egy harmadik féle dolog, akkor passz, feladom. :D
Hát ez ma már pillanatok alatt megcsinálja egy LLM.
Naés?
Ha jól oldja meg: a jelölt képes volt egy megfelelő promptot megszülni (hint: az, hogy "írjá(sic!) üzemeltetési útmutatót" nem jó prompt), ami - mondom ezt úgy, hogy egy éve még kinevettem volna azt, aki ilyet mond -, egyre inkább a napi munka része lesz. Plusz abszolút nem nagy erőfeszítés belekérdezni, hogy miért úgy van, ahogy van.
Ha meg nem: hát... ígyjárás, francért vesztegette az időmet.
Jahhogy esetleg hogy így bejut minden futóbolond, lásd második pont. Hát, jahm, van hátránya :D
Ezzel semmi gond nincsen. Csak a kolléga érti is h. mi az amit csinált az LLM, vagy csak copy paste huszár? Ezt a gyakorlati feladat kiértékelésénél kb. 3 perc alatt ki tudod deríteni.
A gyakorlatban viszont semennyivel nem érzem rosszabbnak az előszűrés pontosságát, mint pár éve, a LLM előtt. Itt több dolog is eszembe jut, mint lehetséges tanulság. :)
Az egyik "házi feladat" ilyesmi volt:
- 1 Windows Server (AD, DNS és File server szolgáltatásokkal)
- 2 Rocky Linux (Postgresql master és replika, Kubernetes controller és worker node)
- 1 pfsense
Az összes szerver a Windows Server DNS-ét használja, egymást is azon keresztül találják meg, minden eszköz rendelkezzen A rekorddal (a haproxy is - lásd később). A két postgresql között szinkron replikáció legyen, hozz létre egy adatbázist egy táblával, néhány rekorddal. A replika szerveren automatikusan mountolódjon fel egy AD userrel a Windows Server-en létrehozott share. Legyen egy cron job a replika szerveren, amely 15 percenként exportálja az adatbázis tábláját .csv fájlba (mindig felülírva az előzőt), egy másik pedig óránként futtasson egy teljes adatbázis-mentést. Az exportálás és a mentés a mountolt share-re kerüljön. Kubernetes telepítése a két Rocky Linux-ra (legyen mindkettő controller és worker node is). Nginx fusson konténerben a node-okon, egy statikus html oldalt hozz létre, amely tartalmazza a postgresql-ből exportált .csv fájlt is. Az nginx-ből mindig legalább kettő fusson, a kubernetes vegye észre 30 másodpercen belül, ha megállt valamelyik példány, és indítson újat. Ha az egyik node áll meg, akkor a szükséges példányszámú pod induljon el a megmaradt node-on. A pfsense-en haproxy segítségével hozz létre egy https offloading loadbalancer-t, amelynek a két backend-je a kubernetes szerverek ingress controller-jei legyenek. Legyen terheléselosztás a két backend között, legyen healthcheck a létrehozott html oldalra, legyen ssl tanúsítvány (akár self signed is lehet). A pfsense-en keresztül legyenek elérhetőek a Linux szerverek ssh-val, a Windows Server pedig rdp-vel. A load balancer legyen elérhető a kliens gép böngészőjéből (elfogadható, ha csak IP alapján megy).
És ha megcsináltad, utána beszélgessünk róla :)
lol
Van az a pénz, amiért megcsinálom a házi feladatot! :D
Na itt a brilliáns példája az "éles melót megcsináltatni ingyér a jelentkező lúzerekkel" témára. Erre 1 nagy fakkjut küldenék. Vagy árajánlatot+számlát h. külsősként ennyiért megcsinálom, aztán ha tetszett, beszélgethetünk az állásajánlatról is.
Imho ez továbbra sem "éles" meló. Ebben semmi hozzáadott érték nincs, csak az a szopatás benne, hogy sokat kell benne fát vágni. Nagyon sokat. Mit csinálsz utána egy ilyen setuppal?
Aztán amikor jön egy offer valahonnan, úgyis az az első dolgod, hogy shift-delete a resource groupon, ahol ez a sok szar házi feladatos workload fut.
Én nem mondanám biztosra, h. valahol nem pont így néz ki az elvárt infrastruktúra építős - üzemeltetős meló.
Jaj nem erre gondolok, hanem hogy ezt megcsináltad, oké, mi a következő lépés? Elkérik a VM image-et? :) Legkésőbb ennél a pontnál még mindig mondhatod, hogy köszi, nem akarom, hogy átverjenek.
Vaaaagy ilyen a napi meló, és nincs idő/mód babusgatni az új kollégát, és elmagyarázni neki, hogy hogyan indítson pl. egy konténert.
Aha, csak ebből a feladatból egyedül az derül ki, mennyire kétségbeesett a jelölt (mondjuk ez attól még hasznos inputja lehet a kiválasztási folyamatnak :)) Ezt jól megcsinálni nem 1-2 órás feladat. Ha meg annyi, hogy jaj, basszuk fel egy windows-t meg egy pgsql-t meg egy nginxet azt' jóvanazúgy, az úgy gyorsabb, de nem derül ki belőle túl sok minden.
Saját infrastruktúrán kell megoldanod, nem kérnek dokumentációt, nem kérnek step-by-step leírást. Online beszélgetésnél megmutatod a működést, a konfigfájlokat, ha rákérdeznek valamelyikre, és esetleg kérik, hogy változtass meg ezt-azt a beszélgetés közben. Szóval lehet, hogy egy éles melót csináltatnak meg, de nem azért, hogy nekik ne kelljen dolgozni vele, hiszen semmit sem kell átadnod abból, amit megcsináltál.
Csak mondjuk amit épp a saját csapat nem bírt belőle összerakni, arra szépen rákérdeznek... Ebben a komplex motyóban az n+1 részlet összerakása, kitalálása az, ami melós, ami a tudást "tartalmazza". És fene sem tudja, hogy az ezt kérő cégnél megvan-e minden tudás egy ilyennek az ügyfelüknél történő összerakásra.
"semmit sem kell átadnod abból, amit megcsináltál" - csak azokat az ötleteket, megoldásokat -igaz csak szóban- amikre rákérdeznek.
Mutass már ebben a "komplex" feladatban egy olyan dolgot, amit szóban át lehet adni egy egyórás interjún, de nem lehet egy óra alatt utánanézni az interneten.
Ez nem komplex, csak sok. Az IT-s változata annak, hogy írd le ezerszer egymás után, hogy "Nem dobálom krétával a tanárt"
Nem megyek végig a feladatokon részletesen - egyrészt sok, másrészt apróságokon lehet elhasalni és nagyot hasítani mindegyik komponensnél. Ha van gyakorlatod benne, akkor sokminden "adja magát", de másnak apró, de nagyot lendítő ötlet is lehet.
Azért az írd le ezerszer ugyanazt messze nem hasonlítható a PG, k8s, stb. témában jártasságot igénylő feledathalmazhoz. És itt azért elég szerteágazó témák vannak csokorba kötve, a pg (replika, mentés, dump - DBA terület), a k8s külön "állatfaj", a pfsense már határvédelem felé megy... Szóval ez kb. három terület alaphangon. Az, hogy a szikron replika második node-ra értelmes dolog-e vagy sem, azt nem kezdem el feszegetni...
Ez pont arra példa, amikor jön a kazánszerelő, és odacsap valahova a kazánra egy kalapáccsal. Amitől az elkezd jól működni. Utána meg elkér ezért a 10 másodperces melóért 30 ezret tőled. Te hüledezel h. hogy a francba kérhet el ennyit egy pillanatnyi munkáért. Mire az a válasz h. a kalapácsütés 10 forint volt, a maradék 29990 pénz meg az, h. pontosan tudta h. hova és hogyan kell odaverni.
Az h. ezeket a lépéseket mind-mind ismered, az az érték. Így együtt, rendszerbe foglalva, készségszinten. Szerintem.
Bevallom, én nem ismertem ezeket a lépéseket, sose csináltam AD-t Windows Serveren, pfsense-t nem is láttam előtte, és a Rocky Linux is teljesen ismeretlen volt számomra. Mégis meg tudtam csinálni, és egész kevés hiba volt benne. Kb. háromszor 8 óra volt, de sokat szívtam a Rocky-n a firewall-cmd-vel, a k8s-sel (például smb persistentvolume, nem nodeport-ot akartam elsőre, azzal nagyon sok időm elment), és a pfsense-zel is. Érdekes módon a Windows része volt a legkönnyebb és a leggyorsabb, pedig attól tartottam a legjobban :) Szerintem kb. fele annyi idő alatt is össze tudtam volna rakni a kitérők nélkül. Meg persze dokumentáltam is a munkámat a saját magam számára, az is vitte az időt :)
Kihívásnak fogtam fel, bár néha a pokolba kívántam az összes idióta szoftvert, meg minden hülyét, aki azt hiszi, hogy rendes leírást készített :)
Ja, és nem az állásért csináltam, mert volt munkám :)
Aki erre a területre jelentkezik, és saját maga szerint a kisujjában vannak a fenti építőelemek, annak ez lehet, hogy megvan egy délután, de ha neked is három nap volt, akkor ez lehet, hogy túlmutat egy "házi feladat" kategórián.
Értem, valóban.
Azért mutass már ebben a "komplex" feladatban egy olyan dolgot, amit szóban át lehet adni egy egyórás interjún, de nem lehet egy óra alatt utánanézni az interneten.
Volt már olyan, hogy órákat szívtál valamivel, és egy fél mondattal jött egy kolléga, és a homlokodra csaptál, hogy "baaaaz, tényleg..." és utána öt perc volt megoldani a problémát?
Egy üres PostgreSQL telepítésében, meg valami minimál next-next-finish k8s cluster felhúzásában?
Nem, még soha.
Meg pfsense, haproxy, kisqtyafüle... Van azért benne néhány olyan részlet, ami trükkös is lehet.
Ezt értem.
Amit nem értek (továbbra sem, de lassan feladom), hogy egy egyórás beszélgetésből milyen trükköket lehet fondorlatos módon megtudni mondjuk egy haproxy lehető legegyszerűbb konfigurálásáról, amit egyébként ne lehetne ugyanennyi (vagy kevesebb) utánajárással megnézni egy YouTube videóból.
Lépj hátrébb kettőt az egyes elemektől. És az út, ahogy eljut a teljes, üf.-nek eladható rendszerig közben bizony előjönnek olyanok, hogy az x.y. verziót rakom fel, mert abban van yxz funkció, aminek így veszem hasznát például. Vagy ahogy az igényekből rendszerterv lesz, annak a részleteibe belemenve a mit miértek sora...
Csak ez kb felfogható egy fizetés nélküli próbanapnak, ami kérdéses dolog.
https://index.hu/gazdasag/2023/02/25/probanap-probaido-vallalat-allaske…
pont ezért is, és a feladat mennyisége miatt is. + Nem gondolom hogy korrekt valakit ennyit túráztatni egy "házi feladattal", ha utána a X jelentkezőből egyet felvesztek.
Szerk: sőt hülyeséget írok a próbanappal, ez próbahét. Ezt a feladat mennyiséget elolvasva (ha nem értem félre), ez bármelyik cégnél több hét alatt megy át, de otthoni infrastruktúrán is többnapos projekt. Ne vicceljünk már. :)
A jelölt bármikor mondhatja, hogy bocs, ezt én nem, mert túl sok meló. Én elfogadnám, mert a munkakeresés kb. teljes állású elfoglaltság.
A munkakeresés sok esetben másik munka mellett történik, amit teljes értékűen mindent beleadva csinálsz, mert a lelkiismeret így diktálja, addig, amíg nem váltottál.
Egyszer nekem azért ment félre egy jelentkezés valahova, mert egy valaki - azaz egyetlen egy (a kb 4 körböl) - nem értette meg, hogy nem vagyok egész nap szabad bármikor. Egyszerűen mert nem érek rá, amíg másik munkám van. A többiekkel tudtunk úgy időpontokat egyeztetni, hogy mindenkinek jó legyen, mert ez közös érdek. (Tehát nem arról van szó, hogy nem voltam rugalmas az időpontokban, csak elvárta, hogy dobjak el mindent, és csak én legyek rugalmas.)
Ez a feladat max hétvégére marad. De felesleges ennyit, mert kevesebből is kiderül mi a helyzet, alkalmas-e a jelölt.
Illetve ezek után akkor jön a poén, ha jól megcsinálja az illető a kb 1 hetes beugró feladatot, majd mégsem rá esik a választás. :D Nem kellemetlen egy kicsit, mit gondol az a jelölt utána? Nem azt, hogy na menjen a francba az adott cég? :) Értem én, hogy mindenki szeretné bebiztosítani magát, de azért ne csináljunk hülyét a másikból.
"A munkakeresés sok esetben másik munka mellett történik, amit teljes értékűen mindent beleadva csinálsz, mert a lelkiismeret így diktálja, addig, amíg nem váltottál"
Ezt ismerem. Sose fogom elfelejteni, amikor éjfél felé próbáltam a már széthullott aggyal értelmezni, hogy akkor most konkrétan mit is küldött az egyik lehetséges új munkaadóm.
"ha jól megcsinálja az illető a kb 1 hetes beugró feladatot, majd mégsem rá esik a választás"
Benne van a pakliban. Nekem több olyan interjúköröm is volt, hogy a végén á: már azt se tudtam melyik cég embereivel beszélek, bé: azon túl, hogy titánnak éreztem magamat, elvesztegetett időnek is tűnt, mert ha ennyire alkalmatlan vagyok, akkor miért dobálnak házon belül egymásnak, cé: amikor az utolsó utáni körben, amikor már HR-rel, kisfőnökkel, mindhárom területi igazgatóval beszéltem, a végén a tulajdonos mondta, hogy nem Ő... akkor miért vesztegettük mindenki idejét, ha olyan szempont alapján - személyiségteszt, aminek eredményével kb. teljesen egyetértek - mondták hogy bocs, amit kb. az elsők között töltöttem ki?!
De igen. Ez ilyen. Az ember beleöl sok időt, energiát, amit a hobbijától, családjától, macskájától, harcirobotjától vesz el, és a végén vagy lesz valami, vagy nem, de az biztos.
Ja, hogy még infrastruktúrát is adjak hozzá :D
Azért 4 virtuális gép futtatása nem kíván olyan hatalmas nagy infrastruktúrát :) És felfoghatod egy feladatnak azt is, hogy össze tudod-e rakni a szükséges infrastruktúrát... A telepítéshez több cpu-t és memóriát adtam, hogy gyorsabban menjen, aztán levettem kisebbre, mert kevesebb is elég volt a kívánt feladatok végrehajtásához, virtualbox-ban működött az egész.
Nyilván nem, de azért a fasznak is van vége :) Ha valaki ekkorát kér, akkor az a rohadt minimum tegyen már oda valamit egy sajtpapíron kívül is, legyen kedves.
Ide hozom a másik szálat is: mert hogy azért ez kabbefaszom mennyiség. 3 munkanap? Egy interjúfeladatra. Az elképesztően kibaszottul kurvasok. Értem, hogy te élvezted, és kihívásnak kell felfogni, de azt hadd csináljam már magamnak, nem valaki két szeme miatt. Persze, majd mindenféle cégnek adok három munkanapot.... De, hogy aztán 10 perc nézegetés után aszongya, hogy kösz, de mégse. IMHO bármi olyat kérni, ami nem fér bele kb egy interjúra szánt időkeretbe az nettó pofátlanság.
Ilyet max akkor, ha az a deal, hogy akkor megkapom az automata teszteket, és ha minden zöld, akkor garantáltan írjuk is alá a munkaszerződést a most kialkudott összeggel. De igazából még akkor se, mert a faszom se akarna olyan cégnek dolgozni, aki azt hiszi, hogy ezt megengedheti magának.
De ez átlagban nem három munkanap. Ha bármi szívás van, apróság, akkor egy pillanat alatt plusz két nap, vagy még több.
Meg ott van a többi kör, HR-es + menedzser + ennek a technikainak gondolom már volt egy előzménye, amikor ezt megkaptad, meg még majd egy újabb körben el is kell hogy magyarázd. És majd utána kapsz egy ajánlatot, ahol kiderül, hogy az anyagi része rendben van-e. Vagy mást választanak.
Ez egy remek szűrő a jelöltnek is, hogy mire számíthat később, hogy kezelik az embert.
A három munkanapot azért mondtam, mert az hangzott el, mint konkrétum :-)
De persze, ezen túl még van mindenféle
Igen, olvastam, és úgy értettem, ügyes volt szerintem, és szerencséje is volt, hogy nagyobb kérdésbe nem futott bele.
Aki kiírta a feladatot, kíváncsi lennék hány naposnak gondolja. Nyilván nem a legoptimálisabb időt kell venni, Lucky Lukekal, de biztos van, aki pont ezt csinálta végig előtte, és fél nap alatt végigszalad a dolgokon. Vagy nincs tisztában vele, hogy mekkora feladat, vagy nem zavarja, hogy ezt adta. Sok sikert az emberük megtalálásához. :)
Az egyik nagy kérdés számomra: 3 nap megcsinálni valahogyan vagy 3 nap megcsinálni jól? A kettő nagyon nem ugyanaz.
Úgy csináltam meg, hogy felvettek volna.
"De ez átlagban nem három munkanap. Ha bármi szívás van, apróság, akkor egy pillanat alatt plusz két nap, vagy még több."
Nade... megint azt jut az eszembe, hogy ha olyan embert keresnek, akiknek ez megvan egy délután alatt, mert eleve ezt csinálja, és félálomban is megy neki: nyilván ez a jó teszt. Ezek nem arról szólnak, hogy jajj, hogyan lehetne mégis valahogy HO-t, dupla bért meg bónuszt adni annak is, akinek a készségszintje addig terjed, hogy be tudja kapcsolni a laptopját.
Egyszer elkezdtem egy ilyen felvételizős motyót, az első példa az valami rém banális python dolog volt, még nekem is ment, a második már trükkös volt, mert alapvetően a négy alapműveletes matematikára volt szükség, csak a humán nyelven megfogalmazott kérdést kellett átültetni. Azt hiszem a harmadikat már nem is értettem :) És ezt is csak azért csináltam, mert kíváncsi voltam hogy milyen ez.
-----
De mást mondok. RHEL9(*) üzemeltetés, de gondolom kb. Windoson is ugyanúgy meg lehet oldani: kapsz egy ötszáz soros listát, hogy ezeknek a local usereknek a jelszavát változtasd meg New.Pa$$w0rd-ra. Van rá 13 perced.
Á: lehet sivalkodni, hogy jajj, hát nem tudok olyan gyorsan gépelni, bé: megoldja.
*) Csak azért írom, mert tuti elkezdi valaki, hogydehát a füttyfürütty disztróban nincs ez meg az.
Nem biztos, hogy jól járnak vele. Ha valaki pl oldal irányba szeretne elmozdulni, mondjuk fejlesztés oldalról teljesen devops vagy üzemeltetés fele, tökéletesen ismeri a hátterét ezeknek az eszközöknek, adott esetben lehet, hogy Ő határozta meg, hogy kell kinéznie egy ilyen rendszernek, hol legyen az a load balancer, hogy legyen beállítva, de nem túrta a konfig fájlokat az elmúlt 3 hónapban, akkor lehet hogy lemaradnak egy emberről, aki tökéletesen megfelelne.
Sőt, maradjunk a fejlesztőnél: első körben akár őt keresik meg probléma esetén, mert hát az Ő programja "nem működik", úgyhogy értenie kell hozzá, hogy meg tudja mondani, hogy merre kellene indulni. Vagy neki kell mindenfélét megmondani a programja bevezetése előtt, mi hogy legyen konfigurálva, milyen infrastruktúrán, paraméterekkel. De nem a konfig fájlokat túrja éjjel nappal, mert ez kb a melója húsz százaléka csak. Na ilyen esetben nem csinálja meg egy délután alatt, de kb két hét alatt belejön. Persze ez a felvételiztető cég szíve-joga, hogy kit vesz fel, és hogy méri fel a dolgokat.
Ez már egy jobb feladat, a dolgok kiszűrésére mert ez tényleg fél perc, és több megoldása is van. :) Látszik, ki hogy kezd bele.
Aztán ha szó nélkül leszkriptelte a jelszóváltoztatást és le is futtatta, akkor széles vigyorral mondják majd neki h.: Nagyonszép és jó, egy normális munkahelyen ez lett volna a megoldás. De az olyan nemnormális helyeken, mint itt a Mikromenedzselt káefténél, egy senkiházi IT üzemeltető ne álljon neki emberek jelszavait lecserélgetni csak úgy bemondásra holmi lista alapján! Hacsak nem kap pecsétes papíron parancsot a mikromenedzser CISO-tól v. CTO-tól. Amit aztán jóváhagyott az IT üzemeltetési direktor úr is! A szkriptet meg pír-revjúztatni kell 2 másik hasonló beosztású kollégával is, meg rollback plan az smafu, mi? Osztán a servicenow tiket szám ott volt-e mellette? Tiket nélkül nem nyúlunk semmihez! Ja, hogy erre nem elég 13 perc? Hát szorri, oldd meg valahogy, ez a dolgod.
Csak úgy elképzeltem, a valóságban ilyen egy kft-nél se fordult még elő....
Akkor mindenki nyer. A jelölt megúszta hogy ilyen helyre felvegyék, a cég nem kénytelen átnevelni, egy másik cég meg kapott egy potenciálisan jól használható embert.
Igen, reméljük, hogy nem azért ez a feladat, mert így működnek a dolgok a cégnél, hanem csak elvi szinten, hogy meg tudja-e oldani, vagy neki tud-e kezdeni.
"Ha valaki pl oldal irányba szeretne elmozdulni, mondjuk fejlesztés oldalról teljesen devops vagy üzemeltetés fele"
Nem biztos hogy értelek, de ha nem ezt a
robototállást keresi, akkor miért jelentkezett?"és több megoldása is van"
Megérne egy listát, szerintem legalább tíz, de most már muszáj dolgoznom :D
Óóó, minden fele is szeretnének mozdulni az emberek egy idő után, sok ilyen ismerősöm van. :) Pl matektanár megy villanyszerelőnek, vagy fejlesztő asztalosnak. És ha még ért is hozzá, csak bele kell jönnie két hét alatt, az külön jó.
Imho nem, ez sehogy se jó teszt. :) Akármilyen rohadtul penge egyébként valaki, ilyen komplexitásnál már simán lesz olyan, amit meg kell nézni. Mert mondjuk 3 éve nem látott ha proxyt (mer éppen traefiket használnak), és vissza kell venni a kontextust. Vagy nem használ pfsenset. Egyébként tudja mit kell ott csinálni, ha ennél a cégnél ez lesz a feladat, akkor legkésőbb a 3-4. alkalommal már megint csuklóból fog menni. De most hirtelen nem biztos. És aki tényleg jó, azok nagy része egy teszt kedvéért nem fogja végigszopni. Ha meg egyébként felveszed, akkor annyit fog mondani, hogy első héten végigolvasom, kijátszom, aztán darálhatjuk, jó?
(Arról nem beszélve, hogy ahol ennyire ezt kell csinálni, oda inkább vegyenek fel valakit, aki le tudja ezt automatizálni :) )
Lehet hogy nem jó, bár azért én azt mondanám, hogy bármeddig is jut el vele (feltéve hogy az a nullánál több), az már valami. Pláne ha a jelölt olyan, hogy ha békén hagyják és nem szól hozzá senki, akkor jobban, kényelmesebben tud dolgozni, míg egy "személyes" interjún meg feszélyezve érzi magát (ami azért nem szokatlan, vagy abnormális). Ha meg koppra tolja pár óra alatt, még jobb (de akkor is lehetnek buktatói).
Ja meg amit írni akartam, csak többször is elfelejtettem. (Szerintem) egyik teszt se olyan, hogy 100%-ban ezen dől el minden. Lehet hogy csak 10%, lehet hogy akár 80%. Azt mondanám, hogy nálunk olyan 50-80% attól függően, hogy milyen pozícióról van szó. És persze a teszek is attól függenek.
Ne mozgasd a goalpostot :)
Hangulat fuggo, de vagy kirohognelek, nyiltan, szembe, vagy kuldenek ra egy ajanlatot, mert az rohadt elet, hogy ennyire elkeseredett nem vagyok es nem is voltam soha, hogy egy ilyet megcsinaljak mint "interju".
Ez munka. Fizess. Ha azt latod megtudja csinalni, alkalmazd, csinaltass vele hasonlokat es ha megis hulye, akkor kuld el.
Minden mas egy fillerbaszo, dumpsterfire helyet feltetelez amit messzirol kerulunk.
Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.
Miért lenne az elkeseredettség, ha valaki megcsinál egy ilyen feladatot? Én kifejezetten kihívásnak fogtam fel, sokat kellett hozzá olvasnom, de megcsináltam. Azt hiszem, sose jutottam volna a Linux terén semmire, ha nem azzal a hozzáállással dolgoztam volna, hogy minden kihívás... Ezzel nem azt mondom, hogy nincsenek unalmas feladatok, vagy hogy bármit megcsinálnék ingyen :)
Ez a feladatkiírás ezer sebből vérzik. A többiek már leírták az okokat nagyrészt.
Ha én adtam volna ki ezt a "házi feladatot", akkor nem azt kértem volna, hogy ezt implementálja is a jelölt. Fát vágni mindenki tud. Inkább átfogó, architekturális kérdéseket tennék fel. Az érdekelne, hogy hogyan gondolkodik a jelölt, mikre gondol és mikre nem problémamegoldásnál.
Sőt, akár azt is megtenném, hogy ezeket a kérdéseket előre odaadnám neki. Aztán pár nap múlva beszélgethetnénk róla. Ha ChatGPT huszár, az úgyis gyorsan kiderül.
Házifeladatot nem csináltatnék. Nagy vita szokott menni ezzel kapcsolatban, pro és kontra, cégtulaj és alkalmazott oldalról teljesen ellentétes igények merülnek fel mikor munkát kell keresni / munkavállalót kell keríteni.
Mivel perpill cégtulaj nem vagyok, így a másik oldalt tudom elmondani. Hacsak nem valami nagyon basic / alap a feladat, amit IQ-ból 10-15 perc alatt kirázok, akkor elküldeném a búspicsába a munkahelyet. Ugyanis ha ilyen egyetemi félév-végi nagybeadandó jellegű házifeladatot adnak az embernek, amivel reálisan több órát kell küszködni a napi meló meg familia mellett is, az nekem nem fér bele. Főleg h. nem 1 helyről hallottam már (h. mennyi volt benne az igazság és mennyi a ferdítés azt nem tudom), hogy konkrét éles project-problémákat adtak fel a jelentkezőknek, amivel nem tudtak / akartak a saját embereik vesződni. Így meg az ötletet ellopták a sok szerencsétlentől akik beleadtak apait-anyait h. műszakilag fasza és nehezen támadható jó megoldási ötleteket szállítsanak le. Aztán meg felvették a belsős pályázót valamelyik társ--csapatból. Ingyen én aztán nem dolgozok senkinek, főleg ha nem garantálják h. felvesznek utána.
Illetve ez kevésbbé extrém mint a fentebbi, de ha az ember melót keres, 8-10-12 helyet bepróbál. A mai szar gazdasági környezetben főleg. Ilyenkor a hátam közepére se hiányzik h. mind a 10 helyre más és más házikat írkálgassak, mikor a hr-es / fejvadász picsa utána arra se veszi a fáradtságot h. 2 hét után visszaszóljon megyek-e tovább v. felejtsük el egymást. Szóval ahol meg tudunk egyezni hamar, ilyen tesztelgetések nélkül, oda megyek hamarabb. Főleg h. sok éves tapasztalat amikor űrhajóvezérlő szoftvert íratnak veled felvételin, utána meg ha felvettek, évekig a belsős szar telemakrózott ekszeleket mint a mindenre is alkalmas enterprise architekturát tologatod majd főállásban, meg mérnökként írkálgathatod a TPS reportokat. Ha már elterjedt mémek is vannak belőle, sok valóságalapja lehet. Én pl. a bőrömön tapasztalom nap-mint-nap. Na ezért mutatok fakkjut a házira.
A "több óra" az valóban túlzás, de szerintem egy 1-2 órás házifeladat teljesen oké, ha ez mondjuk kivált egy 1-2 órás interjúkört.
Ez szerintem bullshit. Nem mondom, biztosan előfordult már ilyen a világban, de alapvetően nem életszerű. Nincs időnk megoldani egy 1-2-3 órás feladatot, de arra van, hogy több emberen keresztülmenve csináljunk egy job requisitiont, előszűrjük a jelölteket, kiadjuk és elmagyarázzuk a feladatot a legjobb néhány jelöltnek, beszedjük tőlük, majd eltöltünk 1-2-3 órát azzal, hogy a meglevő kódbázisba valahogy beintegráljuk.
Én ezt egész egyszerűen nem látom, hol éri meg. Nyilván amikor Redditen leírja valaki, hogy 2-4 hét fulltime házifeladatot kapott, azt egyrészt nem hiszem el, másrészt ha igaz is, szerintem bőven a kivétel, nem a szabály.
Ez a túl nagy bizalmatlanság, meg tesztelési mizéri csak nektek is szivatás, ne csináljátok! Erre való a próbaidő, ott úgy is napok alatt ki fog derülni, ha valamiről nincs fogalma, meg abszolút kókler, és olyan alapvető hiányosságai vannak, hogy kár rá a betanítást pazarolni.
Nyilván előtte azért legyen egy alap szakmai beszélgetés, mert már ott is ki lehet szűrni, ha 0 fogalma van valakinek a dolgokról, de nem kell túlzásba esni mindenféle teszttel. Ez nem a középkor, hogy tűzbe teszitek, meg jön a fojtópróba víz alá nyomással, meg hogy utána hogy bírja még a kerékbe törést.
A kérdéseid közül nekem az 1. és 3. egyértelmű, a 2-esre viszont nem tudnék válaszolni, nem hallottam még ilyen felosztást. Utánanézhetnék, de lusta vagyok, most csak azért, mert ezt a példát rittyentetted be, azért nem fogok magam megerőltetni.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Kiadni egy sablonfeladatot, és eltölteni bruttó másfél órát a kiértékeléssel (ebben már az interjú is benne van) => rossz, nem éri meg
Felvenni valakit, odaadni neki a céges eszközöket, mindenhez jogosultságot adni, majd egy hónap múlva visszavenni mindent, újra kiírni a requisitiont, újra átnézni egy csomó önéletrajzot, újra felvenni valakit => jó, erre való a próbaidő
Hát hallod, fura egy gondolkodásmód ez.
"Erre való a próbaidő"
Nade hogy választod ki azt, akit felveszel próbaidőre? Komolyan... ne ölj már meg.
Mi leszoktunk a tesztekről. Annyi ok miatt mehet félre egy teszt.
Ami nekünk bejött, hogy "mesélj, mi volt az elmúlt idők legnagyobb szívása, és hogy oldottad meg a problémát"
Ebből kiderül hogy csak eddig "ült a gép előtt és ha piros lett a gomb akkor telefonált" volt a munkája, vagy érti is a technológiát amit használni kell. Ha nem mondhat infót az előző dolgairól, akkor én mondok neki egy problémát, és lássuk, hogyan oldaná meg, kezelné le. Ebből látszik hogy hogyan gondolkodik, mire lehet tanítani.
Kész emberben már rég nem reménykedünk.
ÉN is ezt használom és jó előszűrőként működik.
Ezt nalam is bedobtak kerdesnek :) "Szerencsere" volt par esetem, uh volt mibol valogatni :D
A kedvenc kérdésem:
-Az egyik kollégád büdös és ez nagyon zavar téged, mit csinálsz?
A konkrét esetnél maradva: nem megyek közel hozzá. Szerencsére a folyosó túlsó végén van.
Rossz válasz. A mai nyertesünk az, aki szerint erre a HO a megoldás! :-)
En nem hiszek az irasbelikben, tesztekben meg hazikban. Nem feltetlen azert, mert nincs ertelmuk, egyszeruen sok ido munkaltato oldalon, es felesleges stressz a munkavallaloi oldalon. Az en allaspontom szerint nem arra vagyok igazan kivancsi mit tud a jelolt, hanem, hogy hova tudunk vele elmenni. Ezert en vegtelenul leegyszerusitettem ezt a dolgot, felteszek par nyitott kerdest. Pl. Mit szeretsz a XY technologiaban, mit valtoztatnal meg benne, miert ajanlanad, meg hasonlok. A lenyeg, hogy az is tudjon ra valaszolni, aki egy cikket olvasott a temaban, meg az is, aki fekete oves.
Es akkor most jon a csavar :) egyaltalan nem erdekel mit valaszol ra, azt nezem mennyire csillog a szeme. A hogyan valaszol-bol sokkal tobbet megtudok a jeloltrol. Ha soft skillekben rendben, szivbol jovo elhivatottsaga van, es fejlodo kepesnek tunik, akkor fel van veve. Itt johet kepbe, a mit valaszolt, milyen beszelgetes kerekedett belole. Abbol a szintjet lehet beloni az embernek, de addigra mar felhotlenul beszelgetunk, mint ket szaki.
Coding and ADHD should be best friends
Ezt a mentalitast adom :) Sajnos a legritkabb...
Mi anno azért kezdtünk el ilyeneket csinálni, mert kevesebb idő volt munkáltatói oldalon. Egyszerűen nem fért bele, hogy beszélgessünk minden jelentkezővel, főleg úgy, hogy volt benne egy rakás kutyaütő. Kiértékelni meg viszonylag gyors, Az alternatíva ugye az, hogy bejön interjúra, elkezdem kérdezni (eleve sokkal stresszesebb, főleg az egységsugarú kockáknak), a másodiknál látom, hogy hülye a linuxhoz mint a seggem, rámegyünk a következőre, ott se lesz képben, makog még kettőt valamiről, aztán fölállok 20 perc után és megköszönöm, hogy eljött, az imho sokkal nagyobb stressz és gyomros lesz, mint ha a házira jön vissza, hogy bocsi, de most nem. (Azt a végére magától is jobban érzi az ember imho.) Ráadásul még bunkó is leszek.
Ezek egyébként valóban sokkal fontosabbak, bár a fejlődőképest nehéz belőni. :) Ill némi minimum szint mindenhova van.
Hat ha valaki go fejlesztonek jelentkezik, es csak stresszesen tudja elmondani mi tetszik neki benne, akkor ott van baj, nem is kicsi. Ezert teszek fel ennyire nyitott, es alap kerdest.
Coding and ADHD should be best friends
Hát pedig. :) Én túl vagyok már pár interjún, ha meglátom az ajtóban a ballagási öltönyében feszengő szerencsétlent, már ott tudom, hogy itt most hímestojásost kell játszani, ha meg akarom tudni, valójában milyen :) Nyilván nem mindenkinek stresszesebb, de azért ebben a szakmában elég sok a, hmm, mi lenne ennek a jó megfogalmazása ... socialdivergent? :) akik sokszor szarul működnek ilyen helyzetekben.
Az introvertált szó passzol sztem legjobban. Abból is több fokozat létezik :)
Igen és nem :)
Ha szigorúan nézem, akkor az introvertált nem érzi magát kényelmetlenül szociális szituációkban, csak fárasztja, "gyorsan merül". Illetve azért nem "csak" annyi van, hogy kényelmetlenül érzi magát, meg fogóval kell kihúzni belőle mindent (erre szokás azt mondani, imho kissé hibásan, hogy introvertált) gyakran valami egyéb spektrumos dolog is befigyel :)
Nekem addig volt stresszes az interju, amig ra nem jottem, hogy en is interjuztatom oket ;)
Coding and ADHD should be best friends
imho aki rendszeresen került valamiért az asztal másik oldalára, az mind teljesen rossz referencia annak megítélésében, hogy egy átlag ember hogyan él meg egy interjút :)
Szerintem nem így értette, hanem jelöltként is véleményt alkot a cégről és az interjúztatóról is.
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com
Tudom :) Csak ettől még jellemzően eleve olyan kalapban van, akinek ez sose volt annyira para (mert különben nem lenne vezetés környéki poziban)
A hozzáállás nagyon szimpatikus, de ehhez azért elég komoly vezetői bizalom (cégkultúra!) kell, mert a tévedés esélye nem kicsi.
Gábriel Ákos
Hat az biztos kell, az ajbiembe vetettem be eloszor, uj diviziot epitettunk, es fantasztikus csapatot raktunk ossze. Azota tobb helyen is alkalmaztam, es egyszer sem csalodtam. Persze par 10-es a mintavetelezesem, biztos nem tokeletes a modszer. Mondjuk arra nagyon jo, hogy kideruljon milyen a "kemia" a jelentkezovel, ami fel siker.
Coding and ADHD should be best friends
Volt egy kollégám, kifejezetten jó interjúztató volt. Az általa feltett kérdések nem is közvetlen kapcsolódtak informatikához, inkább elgondolkodtatóak voltak, és inkább azt figyelte, hogy az interjúalany vajon tényleg nekiáll gondolkodni, vagy tippelget. Pl: ha egy légmentesen zárt liftbe beteszünk egy drónt, és távirányítással felszállunk vele, változik-e a liftre nehezdő súly, és hasonlók.
"tényleg nekiáll gondolkodni"
Ez manapság még reális elvárás?
Szomorú, de azt érzem h. hiába lenne elvárás, egyre kevesebben teljesítik. Jönnek a chatgpt devops huszárok és tök alap linux parancsokkal meg lehet őket fingatni. Én értem h. nem kell az AWS-ben ilyeneket tudni, de ami mögötte van, azt illene, mert amikor meg debugolni kell, akkor bizony felmerülnek ilyen iops, io pattern, stb. fogalmak. Erre meg persze néznek mint a birka legtöbbször. Volt olyan aki azt mondta h. a kérdés irreleváns, hiszen az aws-ben az iops végtelen. Aha.. ok :)
Részemről pl. reális elvárás, hogy ne nézzünk hülyének mindenkit (pl. ilyen jellegű lenéző kérdésekkel).
Ez jogos és nagyon emberi. Engem viszont megtört az utolsó pár interjú :( És/vagy eleve nem voltam, vagyok túl jó ember.
En azt latom -bar lehet megoregedtem- h minden is kene. Csilliardos fizetes, heti 8 nap HO-val. Es kb innen indulunk. Nem mondom h rugalmatlan vagyok, de ha ez az elvaras attol akinek fizetunk, akkor hadd varjam mar el h nem kell elmagyarazni h mit jelent egy olyan doksi ami alapjan random masik kollega ossze tudja rakni az adott rendszert. Csak h egy peldat hozzak.
Jeleleg ugy erzem h ezt csak a “hazifeladat” jellegu megoldassal tudom tesztelni, egyebkent tuti ongol. Lehet szakmailag valaki kva jo, ha keptelen mellerakni a human faktort is, meg pl felfogni h nem mindenki tud mindent fejbol es bizony a doksi legalabb olyan fontos mint maga a cucc amit osszeraktal.
Esetemben ilyen nem volt, sőt, a meghirdetett állásnak számos előnytelen - legalábbis nekem úgy tűnik - jellemzője volt/van, pl. az időbeosztás abszolút nem az 5+2-es, és ennek tudatában jelentkeztek az emberek, és megerősítették, hogy ez nem probléma.
Viszont a valóság borzasztóan messze volt attól, amit a CV alapján én vizionáltam (lásd: három-négybetűs certek, mifene, de a load, symlink nem megy) és amit mint elvárást meghirdettek.
Ez igazából a certek fetisizálásának a kudarca. A CV persze sok mindent elbír, és igen, a certszerzés is lehet sport, ami felpörgeti a certhez szükséges tudást, ami nem feltétlenül jár együtt a tényleges tudással, de az PAPÍR :)
Volt egy főnököm, aki szintén minimum feltételnek írta elő felvételhez a CCNA-t (esetenként hajlandó volt annyit engedni, hogy a próbaidő végéig legyen meg), és persze ezzel jelentősen korlátozta a lehetséges jelöltek számát. Neki mondtam párszor, hogy a jelenlegi csapatból ennek a feltételnek az a két ember nem felel meg, aki a top 2.
Bólogatott, elismerte, és minden maradt a régiben. Ezzel együtt nem volt rossz vezető :)
Hasonlóan felvételiztettem kollégákat anno. Olyan szakmai kérdések voltak, ahol sokkal jobban érdekelt a kreativitása, gondolkodása, mint a lexikális tudása. Utána ezekkel az emberekkel évekig dolgoztunk együtt összhangban, sikeresen. Tehát nálam bevált a módszer.
+1000.
Sajnos sokan még mindig nem értik 2025-ben, hogy nem a tényszerű tudás számít. A gondolkodás, annak menete, a kommunikáció módja, a tudás megszerzésének módja sokkal fontosabb.
Olyat szoktam csinálni interjúztatáskor, hogy van egy 10-15 szakmai kérdésből álló listám. Természetesen ebből 1 példányt kinyomtatva oda is adok a jelöltnek már az interjú elején. Elkezdünk beszélgetni. Majd az interjú félénél - 2/3-adánál elkezdünk rátérni ezen lista némelyik tételére szóban. Nem az összesre. Ekkorára általában már felmérem, hogy melyik kérdést van értelme feltenni egy jelöltnek. Például egy hálózatos emberkét nem feltétlen nyaggatok azzal, hogy beszéljen a Windows AD replikációjáról.
Régen sztenderd kérdés volt részemről, hogy listázd ki a minusszal kezdődő állományokat az aktuális könyvtárból (aztán hogy tudja-e miért nem jó a válasz).
Mi ebben a nehéz? :)
Sőt, jut eszembe:
Jahm, linux/unix témában;
Melyik tetszik? És miért nem?
én annó mindkettővel elégedett voltam, sőt azzal is, ha jött az ls -*, és a jó, probáld ki, miért nem jó után el tudta mondani épkézláb, hogy mi a gond. De meglepően sok embert megállított a kérdés.
"után el tudta mondani épkézláb, hogy mi a gond"
Igen, valahol ez lenne a lényeg. Mert én is benézek, elbökök dolgokat naponta sokszor, de na... azért csak sikerült összerakni ezt-azt :)
Nemrég voltam egy on-line állásinterjún. Alapvetően Linux üzemeltetés lett volna, de kérdezték, hogy értek-e a Microsoft365 adminisztráláshoz. Mondtam, hogy nem, de Youtube/AI/Blog-ok világában könnyen utána lehet nézni/megtanulni. Nem tetszett annak, aki a másik oldalon volt a "vonalnak", hogy nem értek hozzá. Erre visszakérdeztem, hogy ő is rögtön tudta a munkához szükséges tudást, vagy amikor odakerült, akkor segítséget kért az internet-ről (videók stb.)? Erre a válasz, hogy igen, ő is így tanulta meg, amit nem tudott. Esélyt/lehetőséget kellene adni a (leendő) munkavállalóknak, nem pedig tesztekkel fárasztani őket.
Abból a szempontból érdekes lehet egy teszt, hogy hogyan áll neki megoldani egy problémát.
Tud-e értelmesen gondolkodni, vagy hátradől, hogy "hát én nem tudom..."
A másik véglet persze, amikor az interjúztatók mint ha nem is sejtenék, hogy mekkora terület az IT, ott kapirgálnak a kis szemétdombjukon 10+ éve, és azt úgy kérik számon, mint ha mindenki azon a területen dolgozna. Ehelyett pedig érdemesebb lenne a hozzáállást, és a probléma megoldást nézniük. Egyszerűen nem lehet mindent is fejben tartani, és azonnal előhúzni, ha nem használsz valamit gyakran, vagy régen használtad.
Egyébként én futottam már bele olyan szakmai interjúba (csak beszélgetés volt, hogy miket ismer, mi hogy működik, mit hogyan közelítene meg), amikor a srác mindenben tök jó volt, fel volt készülve, majd kiderült, hogy egyszerűen a csapatban képtelen megoldani egy valós problémát.
Azért hadd mérje már fel a leendő munkaadó, hogy hol állsz tudásszintben, és dönthesse el, hogy nem baj, majd beletanul (már ha hajlandó, ez se triviális), vagy neki most kell olyan, akit oda lehet engedni az ADhoz is holnapután. (Aztán majd lehet negyed év múlva újraértékeli az unikornis keresést, de ez már az ő baja)
ez előfordulhat, de nem szerencsés ha ilyen helyzetbe kerül. Mert ugye egy állás kapcsán mindenki hosszú távban gondolkodik, nem azon az 1-2 hónap betanuláson kellene, hogy múljon. (hogy talál-e jó szakembert)
Ezért volt ott a zárójeles mondat. :)
Ettől még ez a "ne fárasszanak már tesztekkel, hagyják, hogy megtanuljam ott, hát mi van akkor, ha nem tudom" még erősen a paci másik oldala. :)
Nehari, nem (feltétlenül) apja, anyja, mentora, iskolája, jótevője vagyok a jelöltnek.
Igen, volt, amikor úgy kerestem embert, hogy csak egy dolog számított, hogy képes és hajlandó legyen tanulni. Aztán mellém is vettek fel juniort, aki konkrétan angoltanárként végzett, és az egyike volt a legjobban bevált junioroknak.
Máskor, más cégnél, másik galaxisban meg olyan embert kerestünk, akit le lehet dobni, körbenéz, hogy aha, így működik a cucc, és nem kell neki elmagyarázni, hogy hogyan működik pl. az LVM (urambocsá vitatkozni vele, hogy mindegy, hogy otthon Ő mindent egy, a / fs alá rámol, a céges szabvány nem az). És ha nem ért ahhoz amihez kell, akkor nem egymást keressük. És nem mellesleg nincs harag, lenézés, semmi se.
Plusz a kettő között - és még azokon is túl - végtelen a skála.
Szia.
Régen csináltuk, de lassan le kell porolni.. szóval első körben elbeszélgetés "ki mire gondol, mi a valóság", már itt simán felezhető a társaság. Második körben összeállított feladatsor, amik között van egymásra épülő, de van "csak csináld meg és kész" feladat is. Ezek számossága pont annyi, hogy a rendelkezésre álló időben ne érjenek végig (ha mindenki mindent is megcsinálna akkor hogy értékeled? :-) ).
Mindent is használhat, a teszt írást VNC-n nézzük (nem bejelentve), hogy mit is csinál. Meglepetésre sokan a google-hoz sem fordultak egy elakadásnál, "csak továbbléptek", majd idő előtt beadták. Már az is értékelendő, ha megtalálja a megoldást... vagy van erre szándék :-)
"a rendelkezésre álló időben ne érjenek végig" ezt o is tudja?
Coding and ADHD should be best friends
A ticketeimet elnézve ez egy mindennapos dolog, kár is megemlíteni :D
Nekem nem adja ki a matek ez alapján: szándékosan úgy van a teszt, hogy ne lehessen végigérni rajta időben, de ha valaki egy problémán nem akad el, hanem skippeli és halad tovább, az meg fekete pont?
Vagy inkább az, hogy ha meg tudja oldani az összes feladatot, akkor gyanús hogy cheat-elt. (Pl. valaki kiszivárogtatta a feladatokat, stb...). Bukott már le nálunk delikvens, hogy mindent megoldott, rákérdeztünk szóban, hogy vezesse le, hogyan oldotta meg, az már nem ment.
Mondjuk mi nem is IT-s felvételiztetéshez használjuk ezt a módszert, hanem inkább elektronika és nálunk nem megengedett a google használat, mi területen az kicsit problémás ha az oszcilloszkóp leolvasást ki kell google-ozni :)
Filozofia-professzorokat kerestek?
Programozóknál egszerűbb: Tudja a jelentkező használni a hablatyolószoftvert (avagy AI-t)? Ha igen, akkor akár fel is vehetik, bár felesleges, hiszen bárki más is tudja használni a hablatyolószoftvert.
"hablatyolószoftver" - ezt lopom, ha szabad :-)
"hiszen bárki más is tudja használni a hablatyolószoftvert"
Nade jól használni is tudja? :D Mert nem.
Szerintem kell egy alap lexikális tudás, de hogy abból mennyi, az vita kérdése. És mivel ennek a szükségességét a gyakorlat fogja igazolni vagy cáfolni, erről elméleti vitát nyitni tök felesleges.
Ma már az AI alap, ezért hülyeség lenne olyan munkavállalót keresni, aki nem ért hozzá felhasználói szinten. Ültesd le a vizsgázót egy gép elég és adj neki egy olyan feladatot, amivel még garantáltan nem találkozott. Valami olyan ritka szoftver ismerete kelljen hozzá, ami biztosan nincs meg neki. Használhat internetet, google, AI, bármit, pont ahogy mi is használjuk a munkák során, amikor szembe jön egy nem triviális probléma, amire ki kell dolgozni a megoldás menetét.
- Nézd meg, hogy hogyan kezdi megoldani, módszeresen, vagy intuitívan?
- Nézd meg, hogy nevet, izzad, de élvezi-e, vagy csúnyán káromkodik és mindjárt szétveri a billentyűzetet, mert nem bírja a feszkót?
- Nézd meg, hogy hogyan használja a googlet, AI-t, kiszivárogtatja-e a céges titkokat, konfig paraméterek értékeit, vagy zsigerből szűri, hogy mit ad ki a kérdéseivel, amikor a promptot írja?
- Nézd meg, hogy működő ready-for-copy-paste válaszokra gyúr megértés nélkül, vagy inkább a dolgok számára nyilván ismeretlen hátterét világíttatja-e meg az AI -val?
- Adj neki három joker kártyát, amit felhasználhat ha valamire nem jön rá. Nézd meg, hogy milyen hamar adja fel a saját erőből való megoldást?
"hogy abból mennyi, az vita kérdése"
Persze, mert az adott szituációtól függ, amire a konkrét embert keresik. Teljesen más szelek fújhatnak akár már másnap, amikor az egyik senior bejelenti, hogy hátizé, akkor három hónap és szevasz, vagy ha folyamatosan backlog van, és kéne valami ember, aki a egyszerűbb dolgokat átveheti.
>olyan ritka szoftver ismerete kelljen hozzá, ami biztosan nincs meg neki
Csak oda ne kerüljön valami hupper.
"most akkor a teszt az hogy állítson be új billentyűzetkombinációt wmii alatt, még biztosan nem használta, ez egy ablakkez-"
"pill csak ssh-n ránézek a konfigomra először az otthoni gépen"
[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS
Azért na... ha nem bohóckodni akarunk, akkor oda lehet neki adni egy-két VM-et a teszt licenccel, hogy hajrá: https://docs.nomagic.com/display/TWCloud2021x/Installation+on+Linux+usi…
Vagy bármi hasonlót, gondolom mindenkinél akad valami efféle.
Jó de én most csak vicceskedtem azon hogy ki tudja kinek mi az ismeretlen kategória.
[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS
Nekünk az a tapasztalatunk, hogy másodlagos a szakmai tudás és gyakorlat. Sokkal fontosabb, hogy egy beilleszkedni tudó és akaró embert kapj, aki önálló kognitív gondolkodásra képes.
A hiányzó szakmai ismereteket hamar meg fogja tanulni.
Volt már, hogy felvettük a hozzáértőbb, sok gyakorlattal rendelkező jelöltet, aztán egy balfasz volt. Kiidegelte a környezetét, senki nem akart vele dolgozni.
Néhány beszélgetés során meg lehet ítélni, hogy az illető az intelligencia-skála mely szintjén áll, és mennyire jó a lényeglátása, vagy épp mennyire elvarázsolt vagy különc, egocentrikus.
Ez reszben termeszetes nem minden csapat alkalmas mindenki szamara es nem mindenki alkalmas minden csapatba.
Ez egyik felet sem minositi, esetleg a kivalasztasi folyamatot.
Igaz volt, ahol a 4. jelolt utan mar raneztek a teamre, hogy wtf senki nem tud ott megmaradni, derultek ki erdekes dolgok a "mukodesrol". Ezert szukseges a periodikus atszervezes es a "bebetonozodas" megszuntetese.
Joistenke erre talata ki a probaidot, ahol meg nem fer bele, hogy egy alkalmasnak latszo szemelyt egy honapra belutrizzanak oda nem erdemes menni es ott egy alkalmazottra nincsennek felkeszulve. Sok helyen latom, hogy azt varjak el, hogy ugy nyomjad a ceget mintha a sajatod lenne, ha ezt akarjak akkor adjak oda neki es vagy mar a sajatjat tolja.
Szakmai gyakorlat meg jo ha van, de a "soft skill" szerintem elorebb van es ezt ertem mindket oldalra.
Ma es szerintem regebben is mindenki retardalt egyeduli kerdes a mennyire es ez a turesbe belefer vagy sem.
Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.
Az a bajom h. ezeket viszonylag könnyű benézni, mert mindenki felfelé próbálja magát pozicionálni. Ezt egy gyakorlati feladattal talán jobban lehet demozni. Nekem pl. a hozzáállásáról elárul sokmindent h. pl. hogy ír meg egy egyszerű docker-compose.yml -t v. akár egy rövid README.md-t. A tanulásra való hajlandóság mit sem ér ha pl. azzal szembesülsz h. nem érti ami oda van írva (akár angol hiányosság, akár szövegértési hiányosság).
Csak arra próbálok célozni h. az önálló kognitív gondolkodás mellé még kell pár olyan készség, amit szóban ugyan be tud mondani, de a gyakorlatban derül ki. És igen, nyilván erre való a próbaidő, ott ezek jó esetben kiderülnek.
De h. hozzak rossz példát: ha te kerülsz a csapatba később és azt látod h. fentiek nincsenek meg, akkor kva kellemetlen lelépni próbaidő alatt, ha meg vmi vezető(bb) pozíció, akkor elég szar azzal kezdeni h. akkor a 4 fős kiscsapatból amúgy 2 embert ki kéne rakni. Persze ez már elég off, csak így beugrottak ezek a scenáriók is.
Voltam fültanúja h. felvették az emberkét, hétfőn kezdett. Be is jött. Kedden meg már nem. Mert nem tetszett neki a hely. Holmi GenZ v. mi a szösz. Nem fosnak lépni ha nem tetszik valami, a munkahelyet és a "hogy fog ez kinézni" na arra meg tesznek magasról. "Majd 6 hónap múlva jobb lesz." "Majd jövőre megkapod ezt-azt." Nem hülyék, így nem hiszik el. Ilyenekkel csak a millenial-ok meg visszafelé levőket lehet hülyíteni (akár évekig is). Akik azon fosnak, hogy nem veszik fel őket sehová ha elérik a 40-et.
Pártolom, hogy ha valakinek nem tetszik a munkahely, akkor tegyen érte hogy jobb legyen, ami akár egy új munkahely is lehet. Pl. amikor legutóbb leléptem, akkor egy szokatlanul értelmes exit pollra hívtak be, szóval akár még az otthagyott munkahelynek is hasznára válhat.
Nagyon megoszlanak a vélemények h. mi értelme van az exit interjúknak. Ha van egyáltalán. Az szokott kijönni eredményül, h. nagyjából semmi JÓ. A volt munkavállalóra nézve legalábbis jó nagyon ritkán. Rossz viszont annál több. A tanács ilyenkor az, h. az ember szimplán NE vegyen részt rajta. Ugyanis a felmondás lezáró folyamatának nem lehet kötelező részévé tenni az exit interjút, magyar mtk alapján biztosan nem. Az meg h. jószándékúan elvállalod h. bemész rá, utána csak te kerülhetsz rossz helyzetbe, mert akármit mondasz -ha olyan patkány a HR mint amilyen- utána felhasználja ellened a jövőben bármikor. Pl ha x év után neadjisten visszamennél, mondtál-e bármi olyasmit -nem kell feltétlenül egyértelműen negativat- amit a hr-es picsák úgy értelmeztek ahogy akartak, ezért az x évvel korábbi exit interjúban elhangzott bármi miatt fogsz hátrányból indulni. Amit természetesen nem is fognak az orrodra kötni, miért nem vettek fel ismét. Mert ugye az már gdpr ingovány, h. jogosan mennyi adatot (és főleg MEDDIG) őrizgethet rólad a volt munkaadód a jogilag megengedett és indokolt adatokon felül.
Én pl. azért is mentem bele, mert alapvetően minden jó volt (beleértve a HR-t is), csak volt a végén egy (illetve azért több) de. Plusz - elvileg - ami a managerek(*) elé került, az egy olyan halmaz volt, amit több interjú alapján szűrt le a valaki, szóval esélyesen nem egyéni hepp, hanem általános problémák.
*) Azt hiszem hogy először eleve 3-4-5-6-sok szinttel feljebb került mint az én managerem, és onnét csorgott vissza később.
---
Aztán meg majd csodálkoznak, hogy a világ nem úgy működik, ahogy egy huszonéves tejfelesszájú elképzeli. Annyira okosak.
Ezekre a dolgokra nem direktben kérdez rá az ember.
Ha valakivel két-három alkalommal beszélgetsz (célszerűen az első alkalommal angolul), abból elég sok mindent le lehet szűrni.
Műszaki területen tapasztalattal rendelkező illető ha nem beszél rendesen angolul, az eleve gyanús. Ha szóban szépen fejezi ki magát, abból azt is rögtön látni, hogy vagy nagyon sokat olvas (ami jó), vagy aktívan használta a nyelvet külföldiekkel (ami jó).
Nyilván nem tudsz mindent kiszűrni, de nem is ez a cél.
Próbaidő alatt én legfeljebb akkor rúgnék ki valakit, ha folyamatosan háttal ül az íróasztalnak. Akinek bizalmat szavaztam, azért onnantól felelősséget vállalok.
"Műszaki területen tapasztalattal rendelkező illető ha nem beszél rendesen angolul, az eleve gyanús."
Megszólítva érzem magam.
Általánosban oroszt tanultam, de pár év múlva megszűnt. Aztán franciát, de minden motiváció nélkül. Középsuliban németet. Az is kínszenvedés volt számomra. Angolt magamtól tanultam amikor angol doksit szótáraztam, ez ugye még a MobiMouse -t jelentette, és az évszám is 199x volt akkoriban. Beszélni akkor? Egy büdös szót se, kivétel a feliratos filmekből eltanult szleng. Köszönés: Vátsz áp dák? :-)
Angolt sose tanultam, kivétel egy évig magántanár, mert égett a pofám, hogy csak írni-olvasni tudok valamennyire. De ez is kikopott, mert alig használom az angolt beszédre, lévén a munkám során (25 éve dolgozom IT területen) 99%-ban magyar emberekkel beszélek, amikor meg nem, akkor elég volt az email.
Jelenleg az angol tudásom talán B2. Turistaként elvagyok vele, bár néha nyögvenyelős, de eddig mindent megoldottam. Ami fejből nem megy, az google translate, vagy egyenesen a Lens, és az megoldja. Ne félek használni a technikát. Viszont a szövegértésem csapnivaló, főleg ha a beszélő partner skótul beszél.
Amire ki akarok lukadni, hogy az angol beszéd és a szakmai jártasság csak nagyon lazán kapcsolódik. Szerintem elég sokan vannak a korosztályomból, akik hozzám hasonlóan olyan szerepeket töltöttek be mint én, ahol nem volt szükség az aktív szóbeli angol tudásra, ezért aztán nekik is pont olyan halovány az angoluk, mint nekem. Ettől még ne legyen gyanús a jelölt. Kérdezz rá, hogy a munkája során mennyire volt szüksége az angol beszédre? Mert ha nem volt, akkor csak annyira fogja tudni, amennyire ragad rá.
Ráadásul a fordító szoftverek világában a nyelvtudás értéke lassú csökkenésnek indult. Hogy ez mikorra válik látható mértékűvé, azt nem tudom, egy évtizeden belül szerintem még nem. De 30 év múlva csodálkoznék, ha a fiam nem lenne képes tökéletes kommunikációra egy olyan nyelvterületen amit sosem tanult, csupán átnézte a helyi non-verbális és egyéb kulturális eltéréseket, hogy egy ártatlan mozdulattal ne sértse meg a helyieket.
Szerintem a B2 már bőven elmegy "rendes" tudásnak, ennél sokkal rosszabb beszélőkkel is dolgoztam. Viszont valamennyire beszéltek ők is, és nyilván nem az a feladat, hogy mind a 12 igeidőt 100% pontossággal használd az élő beszédben, hanem hogy mondjuk elmész egy konferenciára, és ott megérted az előadást, vagy éppen tudsz kérdezni a külföldi Nagyon Senior arctól egy meetingen.
Aki ezt az egy évet se szánja rá, hogy valamennyire el tudjon evickélni angolul, az márpedig gyanús. Megint mondom, nem az a feladat, hogy anyanyelvi szinten menjen, hanem hogy ne legyen (észrevehető mértékben) hátráltató tényező az angoltudás, ha külföldi kollégákkal/ügyfelekkel kell szakmai dolgokról kommunikálni.
Az egyszerűség kedvéért van mondjuk egy agency, az angolul beszélő embert el tudod adni külföldi, jól fizető projektekre, aki meg nem, azt még országon belül is csak olyanra, ahol nincs más külföldi stakeholder. Utóbbi általában kevésbé jól fizet, és ez potenciálisan a fizetéseden is jól meg fog látszódni. Most random megnéztem egy nyelviskolát, online tanfolyammal, nulláról B2-ig megvagy 300k-ból. Még az is lehet, hogy egy munkahelyváltással a fizukülönbségből egy hónap alatt visszahozod az árát, de kettő alatt biztos. Ha közszférában vagy esetleg, akkor nyelvpótlékkal, akkor is <1 év.
Megint mondom, nem az a feladat, hogy anyanyelvi szinten menjen, hanem hogy ne legyen (észrevehető mértékben) hátráltató tényező az angoltudás, ha külföldi kollégákkal/ügyfelekkel kell szakmai dolgokról kommunikálni.
Háát... aki nem beszél jól (majdnem anyanyelvi szinten), az élő beszédben nem fogja megérteni a másik felet, hiába szakmáról beszélnek. "- Disz iz ájpí ádressz? -Yes, it is." ez nagyon kevés ha szofisztikált dolgokról kell átadni a tudást / megérteni a másiknak mi a baja. Főleg ha neked kell megmagyarázni valamit, ahhoz kell egy alapszókincs a szakmai kifejezéseken is kívül.
Sajnos meg kell tanulni angolul. De ha 30 évet nézzük, lehet h. a gyerekeinknek már inkább kínaiul.
Valószínűleg a másik fél sem egy Walter Cronkite, majd valahogy megoldják :)
De meg kell oldaniuk, ez nem kérdés.
"Háát... aki nem beszél jól (majdnem anyanyelvi szinten), az élő beszédben nem fogja megérteni a másik felet"
Ez az egyik skill, amit összeszedtem az utóbbi években. Megérteni mindenféle nemzet "angol" szavait(*). És sajnos az utóbbi ~ öt évben meredeken romlott az én amerikaiságom, jórészt ennek köszönhetően.
Ezért is fontos az interjúnál - már szerintem -, hogy ha ott a jelölt, nem ért valamit, akkor ne legyen nyúl visszakérdezni, hogy bocsi, egy mukkot nem értek. Pláne a zoom/teams/whatsapp/miegyéb korában, amikor sokszor eleve kétes minőségű készülékekkel egy rommá tömörített és meg-meg szakadó hangot kell hallgatni. Bőven lehet hogy anyanyelvi szint mellett is csak találgat egy-két szót.
A másik, hogy ha valami nem tiszta, tessék visszakérdezni. Nem árt a meeting után emlékeztetőt küldeni, mert á: a fele nem figyelt, ha felkötnék se tudná, hogy miről volt szó, bé: ha valami félreértés van, még mindig lehet korrigálni (vagy cé: nem kell az emlékeztető, és lehet sumákolni, hogy jajjbocs, félreértettem).
*) Vagy egyéni értelmezéseit az egyes szavaknak, nyelvtani szabályoknak, mert ismerni kéne a nyelvüket, hogy tudjam, hogy most olaszul/arabul/németül/spanyolul/stb. gondolkodik, vagy csak így szokta.
Nem is, hogy másokkal folytatott szakmai kommunikáció, még mindig vannak informatikusok, akik elvárják, hogy nekik minden könyvet, meg súgót, doksit fordítsanak le magyarra, különben nem értik, ők nem szeretnek film alatt sem feliratokat olvasgatni. Máshogy nem hajlandó olvasni, mert nem fér bele a kis kulturális buborékjába. Inkább olvassa róla az 1970-ben megjelent, Jó Cégér szocialista mg.tsz-ben nyomtatott magyar könyvet (benne az összesárgult lapokon megfolyt tintanyomatú írógépbetűk, a nulla az a kis o karakter, de kézzel! srégen át van húzva, igényesség), mert az, amit be bír fogadni, ha szerencséje van, még a 8 colos floppymelléklet is meglesz benne, hogy az is hasznosuljon, ha kellően összehajtogatja, még bele tudja gyömöszölni az USB portba. Ha nincs szerencséje, begépelgeti a parancsokat kézzel:
A másik, amit nem szoktam érteni, az a UI mániákus lokalizálása, de még olyanoknál is megfigyelem YouTube-on, redditen, akiknek az angolja amúgy kifogástalan, erre ott mutogatja a screenshotot a saját rendszeréről, amit használ, azon meg ott van a német Windows, meg a cirill betűs Ubuntu, de mi a fütykösnek?
Ez egyébként nem is nyelvtudás, hanem hajlandóság meg élelmesség kérdése. Fateromnak is nagyon gyenge az angolja, semennyire nem kommunikációképes, nem jó a nyelvérzéke, de mégis fel tudja dolgozni az angol nyelvű doksit, ha valami problémája van a rendszerrel, azt el tudja hárítani. Akkor is, ha a szöveg felét nem érti, hogy mi az a has been, csak a reported, error, install, command, egyéb kulcsszavakat veszi le, és az alapján kitalálja a többit, addig próbálkozik, amíg megoldja a problémát. Nem azért, mert zseni, hanem már a DOS korszaktól fogva megszokta, hogy ez egy skill, ami kell ahhoz, hogy önálló legyen informatikailag.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Az oprendszer és programok lokalizációjában egyetértek veled, az nálam is mindig és minden is angol volt, telefon dettó. Magyar oprendszert használni olyan fura, komolytalan érzés.
Ami a doksikat illeti, nekem meg az a fura, hogy mindenről videót nyomatnak. Oké, van olyan amikor ez hasznos, egy programban a funkciókat bemutatni, magyarázat mellett kattogtatni, ez rendben van. De könyörgöm, amikor a videó abból áll, hogy egy beszélő fej felmond egy szöveget, akkor ezt mi a jó égért nem írott szövegként teszik ki? Nehogy működjön a Ctrl-F? Vagy már ennyire nagy számban vannak funkcionális analfabéták, hogy számukra kell optimalizálni az oktatóanyagot? Fel nem foghatom ezt az irányt...
Azért van egy tagadhatatlan, mindent lebíró ereje a magyar nyelvű rendszereknek. Az késztet legjobban az angol nyelv tanulására. Látsz egy hibás működést, vagy hibaüzenetet.
Jó eséllyel le kell fordítanod angolra, hogy megkeressed a megoldást. Na és az a lefordítás. Mármint visszafordítás angolra. Az még egy külön magas léc amit át kell ugrani. Mivel hihetetlen nyelvzsenik magyarítottak csomó szöveget, és nem triviális, hogy miért pont azt a szót vagy szavakat használták az eredeti angol átültetésénél.
Vannak ám rémtörténetek... Bizony.
Még nincs aláírásom.
Mondjuk mert a júzereknek nem megy az értő olvasás...? :-)
erre:
> ők nem szeretnek film alatt sem feliratokat olvasgatni
vagy nem tud, mert rosszul lát.
Amúgy ha valakinek magyar az anyanyelve (és tud is az anyanyelvén!) és oroszt, spanyolt, németet, franciát, olaszt, koreait, stb. tanult és TUD de angolt NEM, akkor szabad neki magyar felületen használni az OS-t + alkalmazásait, vagy akkor használja orosz, spanyol, német, stb. nyelvre FORDÍTOTT felülettel?
BTW: "ed is the UNIX text editor". Akkor minden egyebet mindenki takarítson le a gépéről.
Szóval néha elgondolkodhatnál a szemellenző mögött.
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
Sose fogom megérteni, hogy miért fáj nektek, hogy valaki a saját anyanyelvén akar használni egy számítógépet, meg nézni egy filmet, és nem azért teszi, hogy nyelvet tanuljon vele...
"A másik, amit nem szoktam érteni, az a UI mániákus lokalizálása, "
Szerintem nagyon nem ugyanaz az L10N felhasználóként vagy rendszergazdaként. Felhasználóként jogos az elvárás, hogy az eszköz a saját anyanyelvén "szólaljon meg", kommunikáljon az illetővel, rendszergazda/üzemeltető sapkában viszont lehet cél az, hogy olyan nyelven, amihez jelentős mennyiségű gyári és 3rd party dokumentáció, leírás, tudásanyag érhető el. És ezekben bizony az IT-szakma latinja, az angol nyelv vezet. Még. :-P
Ha nincs szerencséje, begépelgeti a parancsokat kézzel
retroujsag.com
nem kell semmit kimásolni kézzel, ott van fent kb. az összes idehaza megjelent számítástechnikai magazin archivum mellett a floppimelléklet is!
Van buborék bőven, ahol ez nem kell, főleg nem beszédben. Imho a szint, ami kell az az, hogy az írott szakmai szöveget megértsd, és ha lehet, azért egy e-mailt tudjál már írni néhanapján. Amiből egyébként ahogy mondtad az is következik, hogy bár megszólítva érzi magát a kolléga, de igazából nem volt.
Az viszont biztos, hogy az előremenetelnek nagyon sokszor gátja, ha nem tudsz értelmesen beszélve kommunikálni.
Másik oldalról meg, amit ricsip mond is igaz: egy közepes angol nyelv tudás -- pláne ha egy szabvány nem ér hibázni maximalista nyelvtanár (ami Magyaroszságon _is_ jellemző) egy szabvány introvertált kockába verte bele -- még bőven szar. Én messze nem b2 szinten beszélek, de még én is tudom, hogy nehéz témákat jobb az anyanyelvemen, az pedig tisztán látszik, hogy egy b2-kkel megrakott terem hatékonyságát jelentősen rontja ha magyar helyett angol a meeting.
Egy konferencia igazából könnyű, mert ott adott a kontextus, plusz a megértést segítendő van valami vetített anyag is. A tavalyi SuseCon -on voltam, és odafele még aggódtam, hogy mit kezdek az én harmatos nyelvtudásommal. Ott viszont az előadásokat mind értettem, sőt, könnyű volt, bár azért koncentrálni kellett. A keynote -okat is értettem, bár nem teljesen, jellemzően a vicceket nem értettem, vagy mert nem vettem észre a többértelműséget, vagy valami olyan közéleti dologra utaltak, amit én nem ismertem fel.
Az egyik előadáson egy olyan arc kérdezett, aki még nálam is bénábban beszélt, úgyhogy ez meghozta a bátorságom, így volt, hogy én is kérdeztem. Bár bennem volt a vizsgadrukk, de simán megértették amit mondtam, és én is értettem a választ, úgyhogy egy kicsit nőtt az önbecsülésem. :-)
Nagyon sok függ a kontextustól és a beszélő artikulálásától. Ha értem a 80% -át annak amit mond, akkor a maradék 20% már egészen jól betippelhető, illetve egy-két szóra ér visszakérdezni. De amikor alig 20% az amit felfogok a zajból ami kijön a száján, akkor csak nézek bután, és utána nem tudok mást tenni, mint tahó módon belebeszéltetni a google traslate-be.
Utóbbi mondjuk elég nagyot csuklott Edinburgh -ben, amikor egy skótnak én ugyan elmondtam, hogy folyik a csap a férfi WC -ben és nem lehet elzárni, és a hangsúlyából ugyan úgy ítéltem, hogy érti amit mondok, és már folyamatban a javítás, de a szavaiból egy büdös kukkot sem értettem, pedig sokat beszélt. És persze hadarva, hátha úgy gyorsabban megértem. Szóval a skót beszéddel a translate is nehezen boldogult, amin mind a ketten röhögtünk, na meg főleg azon, hogy mennyire nem értek skótul. Ott egy kicsit csökkent az angol tudásomról alkotott véleményem. :-)
Nekem pont az a nehéz az angolban, ami másnak könnyű, a sima utcai smalk-talk. Ha egy mondatban nincs semmi informatikai tartalom, én elvesztem a fonalat. Na jó, ebben a kis pup -okban tett sűrű "nyelvgyakorlás" a pultossal sokat segített, éhen/szomjan már biztosan nem halok arrafelé, bár az alkoholmérgezés még beüthet. (bakker, vége a munkaidőnek, ideje belenyalni a madárlátta Tomatin -ba... ) :-)
Én nagyon várom a mobil gépi fordítókat, mert egy munkamegbeszélésre, ahol fontos, hogy biztonsággal kihalljam, hogy can vagy can't, arra még nem alkalmas az én angolom. Meg hát szánalmas az a nyökögés, amit akkor csinálok amikor nem jut eszembe a jó szó, és elkezdem körülírni. Turistaként ez még elmegy, de munkában tiszta ciki lenne.
> Meg hát szánalmas az a nyökögés, amit akkor csinálok amikor nem jut eszembe a jó szó, és elkezdem körülírni.
Ilyen simán előfordul magyarul is! :))
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com
"Ilyen simán előfordul magyarul is!"
És egyre gyakrabban :)
Azon kár, valójában a skótokat kb a legnehezebb megérteni. Szerintem egymást se nagyon értik :D
Valójában munka közben (jó, ez nyilván cég függő), de sokkal többször kommunikálsz angolul másik nem anyanyelvi beszélővel, aki tisztában van ezzel, és nem lesz ciki. Az anyanyelvi nagyzolós parasztoknak meg el kell mondani, hogy "You speak English because it's the only thing you know, I speak English because it's the only thing you know", szóval nyasgem :D
> "You speak English because it's the only thing you know, I speak English because it's the only thing you know"
Ez de jó!!! :)))
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com
Ahhoz, hogy jól tudj élőben működni, kell a nyelvtudás, de sokkal fontosabb a személyiség.
Köszönöm, hogy árnyaltad. Valóban. Ez munkakör-függő.
Tök elég lehet doksi olvasás szintű nyelvtudás, ha csak kódolsz.
Nekem minden beosztásomban feladatom volt külföldiekkel kommunikálni (ügyfelekkel, független support mérnökökkel, saját (külföldi) marketingünkkel, vezetőséggel). Ilyen munkakörökben a nyelvtudás mellett társalogni is kell tudni. Egy vacsoránál szórakoztatni a vendégeket vagy a vendéglátóidat, kellemes, jó arcnak lenni, akivel szívesen működnek együtt.
Mivel nekem ez mindig a munkám része volt, ebből indultam ki.
"Mit tesz Ön, ha a nagyonfontos szerveren valami komoly baj van, de nem lehet leállítani, mert csak azon fut a nagyonfontos alkalmazás."
Aki nem azt mondja, hogy "leállítom", az buherátor. Persze a magyar valóság az, hogy a buherátort kell felvenni.
#define nagyonfontos
#define komoly
#define nem_lehet
Nagyjából ezeket kérdezném meg :-)
Illetve azt, hogy ha a hiba miatt összerosálja magát, akkor nekem kell-e a romokból összelapátolni az alkalmazást vagy másnak...
Visszakérdezni ér? Ha ennyire kurva fontos, hogyhogy nem klaszteren fut, miért nem hiszik el, hogy minden gép fejre fog egyszer állni?
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
"A" terv: (boring monday style) Azt teszem, hogy megvizsgalom, mennyire lehet csokkenteni a komoly bajt a teljes gep leallasa nelkul. A kovetkezo lepes a vizsgalat eredmenyenek a fuggvenye.
"B" terv: (divide et impera) Kozlom, hogy egy Windows rendszerfrissites, vagyis a Microsoft miatt most azonnal ujra kell inditani a gepet, es emellett akkor is sziklaszilardan kitartok, ha egy Debianrol van szo.
"C" terv: (panem et circenses) felvetetek valami szerencsetlent akinek ez lesz az elso es egyetlen feladata mielott a cegvezetes ugy kirugja hogy a laba sem eri a foldet.
"D" terv: (destructive) Nektek is van olyan villasdugotok, amiben rovidre van zarva a ket erintkezo? Bedugom a szerver melletti aljzatba, es teljes artatlansaggal allitom, hogy a gephez en hozza sem nyultam, tok magatol indult ujra amikor az UPS megcsuklott.
:-)
Keresek másik helyet mert ahol ilyen van ott nem szeretnék dolgozni.
Gábriel Ákos
Másodszorra végiggondolva: adott szerverrel kapcsolatban vagy döntési helyzetben vagyok vagy nem.
Ha döntési helyzetben vagyok akkor azért mindegy, ha meg nem vagyok döntési helyzetben akkor azért.
Ezt az egy kérdést tessék a főnök úrnak eldönteni aztán folytassuk a beszélgetést a döntés ismeretében.
Gábriel Ákos
Nálam az első kérdés az, hogy iszik e alkoholt. Az első szűrő a kellő mennyiségű alkoholbevitel!
Egyrészt, ha munka közben is iszogat az új kolléga, akkor biztosak lehetünk benne, hogy ha nyakig ér az a bizonyos cucc, akkor nem pánikol, nem stresszel, nem omlik össze, hanem magabiztosan megkezdi a probléma elhárítását. Másrészt meg, aki nem iszik én abban nem bízok, aki nem iszik az lehet akár pszihopata is. Mégis hogy resetel agyilag az ilyen ember? Sok minden történhet meló közben, azt el kell valahogy felejteni. :)
Biztos, hogy nem én gonoszoltam le!
Na most megkérdezte a család, hogy min röhögök. :)
Az alkoholista kollégákban az a jó, hogy mivel rendszeresen kihúzod őket a szarból, így mindig jönnek neked. Sokkal.
Hát... én nem iszok, és saját bevallásom szerint is ha nem is pszicho, de legalábbis szocipata vagyok, de én így élvezem ;)
Jött már itt hőbörögni nekem valaki hup-on h. én csak ilyen blikkből tanultam a szocio meg pszichopatákat, és egy min 3-diplomás szakember fogja eldönteni valakiről h. milyen patás. Én csak ne kategorizálgassam őket sehova.
Egy jó ideje én sem iszom csak csapvizet meg max kávét. Az egyik ok, ami miatt így alakult, mert ha alkoholt innék, akkor fáradt akármilyen pata lennék utána, így meg kipihent, ami jobb. :)