4,76 nap alatt, de végül bebootolt a Linux kernel az Intel 4004-en

Kernel

Dmitry Grinberg hardver hacker nemrégiben elért valamit, ami lehetetlennek tűnik: elindította a Linuxot az Intel 4004-en, a világ első kereskedelmi mikroprocesszorán. Ez az 1971-es CPU mindössze 2300 tranzisztort tartalmaz, és eredeti órajele 740 kHz volt, ami modern szemmel nézve rendkívül primitívnek számít. És lassú is — körülbelül 4,76 napig tart, mire a Linux kernel elindul rajta.

Részletek itt.

(A cikk nyomokban Mesterséges Intelligencia által szolgáltatott adatokat tartalmaz, így a tartalmát érdemes duplán ellenőrizni!)

( trey | 2024. 09. 24., k – 08:19 )

Obligát kérdés: mi a helyzet a Doom-mal?!

trey @ gépház

A Fastdoom tud 80x25*-ös text-et (is), 16 színnel. Annyira nem jó :)) (ráadásul teljesen szükségtelenül 80486-on hajtják), de megy. Okés-okés, a CGA nem 4004 szint.. de az egész már megindult lefelé :D

Vortex Rikers NC114-85EKLS

( Botond | 2024. 09. 24., k – 08:53 )

"If you're skeptical that this feat is possible with a raw 4004, you're right: The 4004 itself is far too limited to run Linux directly. Instead, Grinberg created a solution that is equally impressive: an emulator that runs on the 4004 and emulates a MIPS R3000 processor"

Ez így csalás, nem? Szerintem inkább javascript interpretert kellett volna írnia, mert azon is fut már Linux.

Igen, kicsit csalás, mert MIPS emulátort futtat, és abban fut a Linux, de azért durva, hogy végül tökéletesen fut neki, és heteket töltött csak azzal, hogy bebootolja, egy alap uptime parancs is több napig fut le neki, azt írja a csávó, hogy az exec-fork vesz el sok időt.

Gyakorlati haszna nincs, de szép teljesítmény. Van ideje dögivel, az biztos.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

szép teljesítmény

Egyszer a tévében hallottam: Műmellekkel dicsekedni olyan, mintha valaki arra lenne büszke, hogy hibátlanul fingotta el a Für Elise-t.

Egyébként a linux i386-ra készült, annál kisebb processzoron nem csak a szó/utasítás szélessége kisebb, hanem mmu sincs. Kb. olyan, amikor egy roller csapkod a szárnyaival és repül - ami pont olyan mint egy galamb. :-D

Ezt szokták mondogatni, de valójában a 286-ban is volt már protected mode. Ahhoz meg gondolom kellett MMU.

Igaz, csak 16 megát tudott címezni, de az még a 486 korban sem számított kevésnek.

Inkább ami megdöbbentő, hogy a 4004 1971-ben jelent meg, a 8008 1972-ben, a 8080 1974-ben, a 8085 1976-ban, a 8086 pedig 1978-ban, és a mai napig ennek a leszármazottait használjuk.

Csak hét év telt el az első processzor és a 8086 között, azóta pedig már lassan ötven!

A 286 mmu jóval kevesebbet tud, de ez mindegy, mert Linus kifejezetten a 32 bites 386-ra írta.

a mai napig ennek a leszármazottait használjuk

Ez csak a Windows irányú megközelítés. Ha úgy tetszik az Arduino és a POWER* is Motorola 6800, de inkább 68k leszármazott. A mai vonal alapvetően a 8080 kiterjesztése. Akkoriban úgy mondtuk, hogy egy cpu lehet néhány regiszteres Intel vagy sokregiszteres Motorola szerű.

Az ötven évvel ezelőtti processzorok leginkább abban hasonlítanak a maiakhoz, hogy mindkettőnek vannak lábai. ;)

Azért nem megy a 286-on, mert Linus soha nem akarta rá megírni. Voltak Unixok 286-ra, meg ott volt a windows is egészen a 3.1-ig. Mindegyik ment a 286-on, védett módban, elérve a 286 teljes memóriáját.

Nem volt túl népszerű a 286 védett mód, de létezett.

A címzés, az aritmetika tök mindegy. Amíg C-ben van a kód, addig oldja meg a fordító.

A kezdeti Linuxban rengeteg assembly betét volt, na azok viszont csak 386-ra voltak megírva. Ahogy telt az idő, a 286-ra meg egyre csökkent az igény, úgyhogy ezt utána soha nem is kérdőjelezte meg senki.

Kicsit jobban utánanézve: a 286-os nem tudott lapozni, ez egy elég komoly limitációnak számított akkor. A 386 másik nagy feature-e pedig a VM8086 mód volt, az pont nem kellett a Linuxnak.

( khiraly | 2024. 09. 24., k – 09:53 )

Na jó jó, de systemd van-e rajta?

Anélkül nincs Linux....

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( benz | 2024. 09. 24., k – 10:53 )

Várjuk nagyz-t, hogy megkérdezze minek ez a projekt és mennyivel lesz olcsóbb tőle a kenyér nyugaton. A fickó meg menjen inkább Netflixet nézni airplayen, mert az legalább működik.

( Honkydoo v | 2024. 09. 24., k – 12:19 )

Vajon meddig tart rajta elindítani egy vim-et?

És mennyi idő kilépni belőle? :O

( ssikiss | 2024. 09. 24., k – 12:33 )

Ha NetBSD-vel próbálkozott volna, akkor az már tegnap beindult volna emuláció nélkül. ;)

( heckles04 v | 2024. 09. 24., k – 16:20 )

Ez is mutatja hogy csak felesleges e-hulladék az összes mai proci. Már 71-ben tudtak olyat gyártani ami a mai napig működik.
De a fősodratú mérnök urak lusták optimalizálni...4!

Nem, de lehetne.

Persze, hogy jó lesz 50 évig egy gép, pont annyi lesz, amíg az ember lefuttat rajta valami normálisat, összetett alkalmazást :D

Nyilván van egy pont, ahol megéri cserélni, ezt hajbi nem hiszi el nekem. Az ember ideje meg a futtatási lehetőségek bővítése megér azért annyit. Kb. 10 évente cserélni nem konzumeridiotizmus, de nem hiszi el.

Mondjuk ez az i4004 nem is arra lett tervezve, hogy OS fusson rajta, hanem egy primitív, 4 alapműveletes számológépbe szánták. Még a 8008, 8080, 8086-8088 is csak egyszerű, bare metal kódfuttatásra volt max. tervezve, nem multitasking OS-re, CP/M meg DOS volt reális ezekre. Bár egy 8086-8088-80286-on elment legalább a MS Xenix, de hát az is rettenet nyögvenyelő volt, az ember az ereit felvágta, mire lefutott rajta valami (erről valaki tett fel videót pár éve a YouTube-ra, de nem találom), azért a gyenge proci meg a kevés, 640 KB RAM az csúnyán benyomorította.

Nem véletlen, hogy a unixokat, meg a unixlike rendszereket csak a 90-es évek elején portolták át x86-ra (x86 Solaris, SCO Unix/386, 386BSD, NetBSD, FreeBSD, stb.), akkora megfizethetők lettek a 32 bites hardverek (386-486-os procik), kicsit nagyobb merevlemezek, meg voltak értelmesebb, pár MB-os RAM mennyiségek (4-8 MB körül már nem volt megfizethetetlen), ebbe már belefért egy ilyen rendszer. A Linuxnak is ezért volt esélye pont ebben az időszakban indulni, mert már egy egyetemista-kollégista is meg tudta venni a 386-osát hozzá, még ha vért hugyozva, meg agyonadósodva is, de sikerült neki, mert a 386 már akkor kint volt 6 éve, és a 486-osok hatására lement már kicsit az ára. A legkorábbi még ebben a műfajban a MINIX volt, az 8088-ra készült, de abban meg az volt a trükk, hogy csak egy proof of concept kód volt, nem volt jó túl sok mindenre, csak tanulási segédletnek.

Persze, voltak korábban is ilyen rendszerek, de azok nem átlag felhasználóknak, nem mezei PC-kre, hanem több ezer dolláros workstation, server vasra, VAX, m68k, később, PPC, SPARC, MIPS, stb. architektúrákra, DEC/Ultix, SunOS, SGI, NextStep, HP, stb.. Azért kellett idő a megfizethető x86-os PC-knek, mire felzárkóztak erre a szintre.

Sőt, Torvalds is hiába kezdte 386-oson, ahogy hízta ki magát a kernel egy floppy-snál nagyobbra, elég rövid időn belül kapta hozzá az új vasakat, 486-os, 1994-es képeken már Pentium gépekkel pózolt, már akkor se vívta ki hajbi elismerését.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Hajbi elismerését a Linux akkor vívja ki, ha eljön a desktop Linux éve, lehetőleg Red Hat-, IBM- és multimentesen. Nagyjából azzal a professzionális desktop koncepcióval, ami a 2000-es évek közepén volt (KDE3, GNOME2 stb.) és amit az elmúlt 10 évben sikerült korporatokrata erővel szétbarmolni (köszönjük szépen minden multinak, aki részt vett benne).

Arch Linux nem rossz koncepció, de mivel a projektek fele nem tartja stabilan az upstream-et, így a stabilitása nagyjából a Windows 10-11 feature (tehát nem LTSC) ágával vetekszik. Onnantól, hogy desktop és GUI kerül a képbe, a Red Hat kerül a képbe, minden Linuxon. Tehát ugyanaz a bajom a desktop Arch Linux-szal, mint az összes többi desktop Linux-szal.

és meg van a Gnome2 élmény

Nem nincs, mert már a MATE is GTK3. Ez a bohóckodás az egészben. A MATE fejlesztői forkolták a GNOME2-t, de a GTK2-t nem, és a GTK3-mal ugyanúgy mennek a Red Hat után. Az erőforráspazarló látszat marad meg csupán.

Esetleg már ez is bloat az unpatched XP-hez képest?

Igen, az.

Nem így értettem.

Úgy kerül a képbe, hogy a Linux világot felforgató, megcsúfoló, megerőszakoló szutykai (systemd, pulseaudio, csiligány gnome3, gtk3-bloat, gtk4-bloat, wayland stb.) ott vannak minden fősodratú disztróban, ergo megkerülhetetlenek.

Nagyrészt igazad van, a Red Hat tényleg uralja a tradicionális deszktopot, de nem teljesen. A Gtk, Qt majdnem teljesen elkerülhető. Egyedül a Gtk3 nem, mert azt minden böngésző használja, ha böngészni akarsz, azt az egyet nem tudod megkerülni, meg annak, aki játszik és game launchereket akar, mert azok is mind böngésző alapúak, ergó igénylik. Minden más megkerülhető, a titka az, hogy alternatív programokat kell hozzá vadászni, meg asztali környezet helyett ablakkezelőt (JWM, Fluxbox, Openbox, WindowMaker, IceWM, hasonló, azoknak nem kell sem Gtk, sem Qt).

Ahol neked még kicsit megkerülhetetlen lenne a Gtk/Qt, az a Total Commander kiváltására vagy a Double Commander vagy a Krusader miatt. Igaz a Double Commanderből van Gtk2-es verzió, azzal félig megúszod. Nekem ez pl. nem kell, mert elvagyok terminálos fájlkezelővel, azoknak nem kell grafikus framework.

Illetve a Qt akkor megkerülhetetlen még, ha valami kreatív, vizuális-audió tartalom-előállítással foglalkozol, CAD, rajzprogram, fényképszerkesztés, videóvágás, kiadványszerkesztés, zenélés. Neked ez nem kéne, de ha mégis valakinek kell, meg tudja oldani, hogy mondjuk felteszi az LXQt-t, ez indítja a Qt5-öt, amit tudnak más Qt-s programok már betöltve megosztva használni, de így elkerülted nagyrészt a Gtk meg a Red Hat hülyeségeit, de Qt terén a KDE bloatságát is nagyrészt. Nem ideális, de egy jó kompromisszum. Főleg, ha a Win10-11 hardverigényéhez nézed.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

A szépítkezés ellenére te tudod a legjobban, hogy a Red Hat szutykai érdemi desktophasználat mellett nem megkerülhetők. Máskülönben nem erőlködnél a terminálos vackaiddal.

És amíg ez így lesz, addig a Linux desktop nem lesz értelmes alternatíva, mert addig a Windows és MacOS pingvinerőszakolásból fogant fattya marad.

A Linux akkor lesz alternatíva, ha nem a szart majmolják le a konkurens OS-ekről, hanem építenek valami egyedit, aminek van hozzáadott értéke. A KDE3 a maga korában sokkal menőbb volt, mint a Windows és funkcionalitása és konfigurálhatósága is több volt. A mostani verziók fele annyit se tudnak, mégis sokszor annyi erőforrást zabálnak és már alulról közelítik a csiligány Windows 10-11, meg a tabletek óvodásoknak lebutított GUI-ját.

Na-na, több mint 10 éve használok arch-ot és látom a kollégáimat, akik win10-et és 11-et használnak. Ez a stabilitási gond nem tudom, hogy honnan jön.... Ráadásul mindig a legfrissebb plasma-t nyúzom és legalább másfélszeres sebbesség-többletet érzek a használata közben. 3x volt problémám, ami ismert hiba volt és napokon belül javították. De mindegy is, csak kikívánkozott belőlem...

Egy pillanatra tedd félre a szarkazmust és az általam képviseltek szándékos, szélsőséges félreértelmezését.

Ha sikerült eljutnod idáig, akkor képzeld el, hogy összegyűjtjük a világ legjobb fejlesztőit, és adunk nekik egy évet, valamint fejenként egymillió dollárt, ha a 4,76 napot le tudják faragni 1 napra az Intel 4004-en úgy, hogy a többi hardverrel való kompatíbilitását közben nem sértik a kernelnek és nem is használnak semmilyen, célzottan Intel 4004 specifikus optimalizációt sem.

Vajon mennyivel lenne jobb hely a világ (vagy legalább a Linux-világ) ezután, az optimalizált kernellel? Beleértve a szervereket, a cloud-infrastruktúrát, a PC-ket, laptopokat, tableteket és akár az okostelefonokat is?

Mielőtt túl soknak tűnne a fejenként egymillió dollár: a Google harmincnégyezerszer ennyit profitál évente, a Microsoft százhetvenegyezerszer ennyit profitál évente, miközben már külön atomerőművet kell dedikálni a hardvereik energiaigényének, ami a töredéke lenne, ha valóban hatékony szoftverek futnának a cloud-jaikban.

bár a szélsőséges véleményeddel nem mindig tudok egyetérteni, most valahogy - ha még mindig szélsőségesnek is tartom - kézzel foghatobb . 

 

el lehet képzelni így, mi lenne ha csak a profit 1%-át fordítanák ezek ( és a többi multi ) optimalizálásra... 

“Luck Is What Happens When Preparation Meets Opportunity" - Seneca

Nekem nincsennek ilyen nagy vágyaim. Én már annak is örülnék ha nagyobb térnyerést kapnának a jelenleg elérhető optimálisabb rendszerek.
MacOS, SteamOS(Arch Linux), egyéb Linux disztrók.

Rendszeresen kiégek, hogy i5 4c8t + 16GB ram mellet az Outlook nem fut rendesen Windowson. Viszont örülhetek mert megy rajta a Lotus Notes yeah...

A Windows ARM lehetne a nagy lehetőség, de nem érdekük hogy ez meg történjen. A Control panelt 10 év alatt nem tudták az új felületre átültetni.

 

Az Otthoni Linux szerveremet most migráltam egy 9 éves Lenovo M900-ra és köszöni szépen jól van. A korábbi direkt alacsony fogyasztású Intel J1900 alapú rendszerről ami mai napig elleni ha nem ment volna tönkre.

Az Apple eszközök amik picit csökkentik az ipari hulladékok számát. Van családban még mai napig használatban 9 éves iPad, iPhone 6s, iPhone 8. Az elsődleges telefonom is egy iPhone 11 amit ha lecserélek még legalább 2-3 évig használatban lesz.

 

A Dell Latitude laptopok meg 3 évre vannak tervezve és maguktól szétesnek sok esetben.

Nem, de lehetne.

Itthon 13 éves Thinkpad T420-as gépet használok, egy szintén 12 éves Synlogy NAS-el. A munkahelyem által adott gépeken kivül nincs 3 évnél újabb eszköz a lakásban (telefon se). A TV is legalább... 10 éves. Jó ebből jó lenne egy nagyobb. De majd ha ez végleg elromlik.

“Luck Is What Happens When Preparation Meets Opportunity" - Seneca

... semmit?

Továbbra is: az OS nem magic. Biztosít neked szabványos interfészeket, hogy a webszerverednek ne kelljen már tudnia, melyik szektorban van az index.html. Ezek a szabvány interfészek pedig elhiheted hogy BAROMIRA ki vannak optimalizálva.

A boot idő a pont l*****m kategória bármilyen szervernél. És persze annak a boot időnek a nagy részét sem a kernel teszi ki, hanem a userspace felhúzása.

Amíg egy hello world-öt kell megoldani, persze, még a 8008 is overkill, de komolyabb problémához viszont kell is a komolyabb vas.

Abban igazat tudok adni, hogy sokminden túl van bonyolítva, és rossz irányba megy. Abban is, hogy rengeteg olyan rakás kaka framework-öt használnak manapság, ami hányinger meg anti-feature-ökkel van tele.

De ami alatta van, abban én nem nagyon látok hibát.

A cím: 4,76 nap alatt, de végül bebootolt a Linux kernel az Intel 4004-en

Ha a világ legjobb fejlesztői meg tudják oldani, hogy 1 nap alatt bootoljon ez a kernel az Intel 4004-en, az egy dolgot jelent: nincs BAROMIRA kioptimalizálva. Márpedig meg tudnák oldani, mivel jól definiálható mérnöki probléma. Csak senki nem áldoz rá erőforrást, mert a hardvereket még van, aki legyártja egy tál rizsért és az ezzel okozott környezetszennyezést sem kell megfizetnie senkinek.

Ha a világ legjobb fejlesztői meg tudják oldani, hogy 1 nap alatt bootoljon ez a kernel az Intel 4004-en, az egy dolgot jelent: nincs BAROMIRA kioptimalizálva.

Ez egy feltételes mondat, amit nem tudunk, hogy igaz-e vagy sem. Valószínűleg nem igaz, de ha igaz lenne, akkor se tudnád használni szinte semmi értelmesre sem.

Most képzeld el, hogy az Intel 4004-en mennyi ideig tartana a Windows XP-nek elindulni. Kb. évek. ;-)

Ez egy feltételes mondat, amit nem tudunk, hogy igaz-e vagy sem.

Elméleti akadálya igazából nincs. Mérnöki probléma, ami megoldható.

ha igaz lenne, akkor se tudnád használni szinte semmi értelmesre sem.

Ez igaz, de ha ennyit szűrtél le belőle, akkor a lényeg sajnos nem ment át.

A lényeg nem az Intel 4004-en való futtatás lenne, hiszen az 1 nap továbbra is irreális boot idő. A lényeg az, hogy ha a 4,76 napot sikerül 1 napra lefaragni, az a többi hardveren való futtatást is lényegesen meggyorsítja, majdhogynem négyszeresére.

Az elvet kéne megértened: Ha minden fejlesztő elé odaraknánk egy Pentium 3-at vagy egy Raspberry PI-t a 14. generációs Intel CPU-s, 1 TB SSD-s, 64 GB RAM-os újravásárolt csiligép helyett, akkor jóval erőforráshatékonyabb szoftverek születnének, ugyanis már fejlesztési időben lehetne érezni a bloat-ot. Az Intel 4004 meg igazából egy challenge lenne, aminek ugyanez a hosszútávú célja.

Most képzeld el, hogy az Intel 4004-en mennyi ideig tartana a Windows XP-nek elindulni. Kb. évek. ;-)

Legalább is, szeretnél nagyot túlozni, hogy burkoltan gyalázhasd az XP-t. Felhívnám a figyelmed, hogy 90 másodperc alatt elindult azon a 160 MHz-re felhúzott 486-oson amivel nemrég kompatíbilissé tették. [1]

Ha órajel alapján szeretnénk egy minimum becslést adni, akkor 90x160000/750 = 19200 másodperc (5-6 óra) a kiindulópont, amit nyilván megdobnak még egyéb dolgok, pl. a 32-bites utasításkészlet "emulálása", a memóriaelérés lassúsága miatti overhead stb. Szóval valószínűbb, hogy hasonló eredmény jönne ki, mint Linux kernellel. Az sem biztos egyébként, hogy az XP nem győzné le a Linuxot ebben a tekintetben. Egy 133 MHz-es 486-oson 11 percig bootolt a Linux, ami kicsit több, mint a 90 másodperc. :)

az amit irsz nem is lenne hülyeség, kérdés hogy az egyszeri boot idő optimalizálás, mit ér egy mai gépen: ami a 4004-en 4 nap ->1 nap , az egy mostani gépen ~ 10mp ->2,5mp. Egyszer, bootkor. 

Ami igazából érdekes lenne az időt tekintve gyakrabban futó kódok optimalizálása lenne. Ilyen mélyen azonban nem értek az OS-ekhez, szóval nem pofázok többet.

“Luck Is What Happens When Preparation Meets Opportunity" - Seneca

 lényeg az, hogy ha a 4,76 napot sikerül 1 napra lefaragni, az a többi hardveren való futtatást is lényegesen meggyorsítja, majdhogynem négyszeresére.

Ha meg 5 év alatt sikerülne 4 napra lefaragni, akkor meg kidobott idő volna az egész.

Az elvet kéne megértened: Ha minden fejlesztő elé odaraknánk egy Pentium 3-at vagy egy Raspberry PI-t a 14. generációs Intel CPU-s, 1 TB SSD-s, 64 GB RAM-os újravásárolt csiligép helyett, akkor jóval erőforráshatékonyabb szoftverek születnének, ugyanis már fejlesztési időben lehetne érezni a bloat-ot.

Vagy igen, vagy csak sokkal lassabban készülne el kb. ugyanaz, vagy csak sokkal kevesebbet tudnának.

Egyébként sok ilyen fejlesztő van, de a produktumaikat csak nagyon kevesen használják. Lásd a parancssoros és TUI alkalmazásokat. Te sem ezeket preferálod elsősorban, így is támogatva a bloat alkalmazások készítését. ;-)

Felhívnám a figyelmed, hogy 90 másodperc alatt elindult azon a 160 MHz-re felhúzott 486-oson amivel nemrég kompatíbilissé tették. [1]

Egy 10-szer lassabb (16MHz)-es 486-oson pedig 60 mp alatt bootolt be egy mai linux.

Látod, ennyit számít, ha nem akarunk grafikus UI-t. Csak a booton nyertünk 15 -szörös gyorsaságot.

Vagy igen, vagy csak sokkal lassabban készülne el kb. ugyanaz, vagy csak sokkal kevesebbet tudnának.

Később meg többet tudnának. Alapvetően nem kéne sehova se rohannunk, pláne nem egy olyan világban, ahol már inkább mindent is újraírkálunk, csak erőforráspazarlóbb köntösben, miközben a desktop PC-k, okostelefonok, tabletek stb. használati esetei semmit sem változnak már 10 éve. Lásd pl. JS-ben újraírt bloat Microsoft Office 365, ami funkcionalitás szintjén egy Office 97-tel egyenértékű, annyi extrával, hogy a cloudban fut és ezért online kollaborációra alkalmas. Az online kollaboráció azonban sem újraírást, sem ezt a mennyiségű JS-bloat-ot nem indokolta volna. Elegendő lett volna egy plugin minden korábbi Office-ba, ami hozzáadja a funkcionalitást.

Te sem ezeket preferálod elsősorban, így is támogatva a bloat alkalmazások készítését. ;-)

Nem támogatom a bloat alkalmazások készítését, mivel nem használok bloat alkalmazásokat, leszámítva a böngészőt, de abból sem azt használom, amit egy multi rak elém. Az, hogy egy alkalmazás GUI-s, nem teszi automatikusan bloat-tá. Pláne nem igaz ez a korábbi MFC-s alkalmazásokra, amik sokszor <10 MB memóriába beleférnek.

Látod, ennyit számít, ha nem akarunk grafikus UI-t. Csak a booton nyertünk 15 -szörös gyorsaságot.

Majd hasonlítsd össze egy Qt6-bloat KDE Plasmával is az XP GUI-t, aztán lehet, hogy meg fogsz lepődni.

Meglepő hogy 2024-ben az XP gui milyen buta fos tenger.

Persze másra mutogatni mindig könnyű. Hány sor optimális kódot írtál az elmúlt évben ami jobb mint a fősodartúménök urak cucca?

A bloat erőforrás pazarló 20 éves géped sokkal kevésbé hatékony mint egy modern rendszer.

 

Az XP mint a hatékony rendszer ahol mindenhez több megás fordított alkalmazás kell?

Egy zártforrású technológia katasztrófát próbálsz piedesztrára emelni. 10 év alatt mennyit sikerült gyorsítanod az XP futásán?

Jók ezek a vallásos ideológiák aztán a végén az ellenkezőjét csinálod. lol.

Nem, de lehetne.

Meglepő hogy 2024-ben az XP gui milyen buta fos tenger.

Meglepő, hogy a GNOME3 GUI milyen egy buta fostenger. Vagy bármelyik tabletesített UI. Ami ennél is meglepőbb, hogy több erőforrást zabál, mint egy nála jóval okosabb XP GUI.

A bloat erőforrás pazarló 20 éves géped sokkal kevésbé hatékony mint egy modern rendszer.

Nem annyival, amennyivel kevésbé hatékony, pazarló és környezetszennyező az a 20 generációnyi PC, amit azóta piacra dobtak, újravásároltatás céljából.

Az XP mint a hatékony rendszer ahol mindenhez több megás fordított alkalmazás kell?

A static linkelt alkalmazásokra gondolsz? Nos, azok egy Qt6-bloat-tal jóval nagyobbak, több tíz megát akarsz több száz megánál nagyobbnak feltüntetni. A memóriába ugyanúgy be lesz húzva, akkor is, ha a diszken csak egyszer van csak meg. Egyébként, nem csak static build alkalmazások vannak Windows-on sem, de amik vannak, és amiket használok, sokkal hatékonyabbak a gyarkorlatban, mint Linuxos alternatíváik.

Egy zártforrású technológia katasztrófát próbálsz piedesztrára emelni.

Én csak használom. Te akarsz egy multik által szétgányolt, nyílt forráskodú technológiai katasztrófát piedesztálra emelni (desktop Linux).

10 év alatt mennyit sikerült gyorsítanod az XP futásán?

Nem kellett, mert 10 éve is ugyanezt a hardvert használtam és elégedett voltam a gyorsaságával, miután beleraktam egy SSD-t.

Jók ezek a vallásos ideológiák aztán a végén az ellenkezőjét csinálod. lol.

Igen, pl. a static vs dynamic linking bigott különbségértelmezése, amit tolsz az tipikusan ilyen. Nem baj, ha bloat a Qt6, mert úgyis™ csak™ egyszer™ töltődik be a memóriába (kivéve a static buildelt Linux appokkal, flatpak meg stb. amik egyre népszerűbbek). Aztán végül lesz egy 300+ MB-os librarynk, amit akkor is be kell húzni, ha csak egy Qt-s alkalmazást használsz. 🤡

https://letmegooglethat.com/?q=windows+xp+touchscreen

Hint: úgy, ahogy a touch eszköz drivere ezt implementálja és ez rendben is van így.

Kifejezetten örülök neki, hogy nincs natív touch support az XP-ben, mert így a felhasználói felülete nem lett ennek megfelelően elsilányítva, eltabletesítve, helypazarlóra, óvodás tapicskoldára szétgányolva.

Apropó, soha nem volt touchscreen-es eszközöm és soha nem is lesz.

Meglepő hogy 2024-ben az XP gui milyen buta fos tenger.

Persze másra mutogatni mindig könnyű. Hány sor optimális kódot írtál az elmúlt évben ami jobb mint a fősodartúménök urak cucca?

A bloat erőforrás pazarló 20 éves géped sokkal kevésbé hatékony mint egy modern rendszer.

 

Az XP mint a hatékony rendszer ahol mindenhez több megás fordított alkalmazás kell?

Egy zártforrású technológia katasztrófát próbálsz piedesztrára emelni. 10 év alatt mennyit sikerült gyorsítanod az XP futásán?

Jók ezek a vallásos ideológiák aztán a végén az ellenkezőjét csinálod. lol.

Nem, de lehetne.

Az, hogy egy alkalmazás GUI-s, nem teszi automatikusan bloat-tá.

Elvileg nem kellene, gyakorlatilag mind sokkal több erőforrást eszik. Egyébként a QT-sok elég jól teljesítenek általában.

Majd hasonlítsd össze egy Qt6-bloat KDE Plasmával is az XP GUI-t, aztán lehet, hogy meg fogsz lepődni.

A legbloatabb linuxos DE-t hasonlítsuk hozzá? Az, hogy van annál is bloatabb, az nem azt jelenti, hogy az nem bloat.

Miért ne inkább a kisebb erőforrás szükségletűekből válogassunk? Pl. lehetne a TinyWM. ;-) Ha már Qt, akkor miért ne az LXQt-t? 

Jól teljesítenek mi? Próbáltál már egy LxQt-t egy régebbi gépen? Behívod a beállítások menüjét másodpercekig mást sem csinál, mint 100% CPU-val példányosítgatja a Qt6-bloat ojjektumokat. Aztán nagynehezen betölt. Bezárod az ablakot, megnyitod még egyszer. Megint másodpercekig mást sem csinál, mint 100% CPU-val példányosítgatja a Qt6-bloat ojjektumokat. Aztán nagynehezen betölt.

( Caro | 2024. 09. 24., k – 19:30 )

Lesz még itt Linux csövön, relén is :)

( hokuszpk | 2024. 09. 25., sze – 14:05 )

hajolemlexem a NetBSDre volt az a mondas, hogy mindenen is fut ; ezzel a 4004 mutatvannyal arrafele mi a helyzet ?

HUP te Zsiga !