[POL] Állami nyugdíj: Hogy szabaduljunk meg tőle?

Könnyű belátni, hogy az állami nyugdíj intézménye egy rákos daganat a modern társadalmakban. Valószínűleg a legdestruktívabb szociális „vívmány”. A kérdés az, politikailag lehetséges-a kivezetése?

Nem hiszem, hogy a fenti egy racionális alapon támadható kijelentés lenne, de íme pár indok:

  • Igazságosság: Az állami nyugdíj tényszerűen lopás. Fizetsz valamiért, de semmi garancia, hogy bármit is kapsz valaha cserébe. Nem csak arról van szó, hogy ha idő előtt meghalsz, akkor a rendszer simán lenyeli az erőforrásaid – szemben a magánnyugdíjjal – hanem arról is, hogy az állam egyoldalúan bármikor módosíthatja a feltételeket (korhatáremelés).
  • Egyéni szuverenitás: Mennyire lehet szabad egy társadalom, amelyben az emberek ilyen nagy része függ egzisztenciálisan az államtól?
  • Gazdasági vs. politikai racionalitás: Ez egy kicsit a szuverenitás témához kapcsolódik. Az államtól függő személy befolyásolható a mindenkori hatalom által. Emiatt, a politikailag racionális és a gazdaságilag racionális elszakad egymástól: egy hatalmas választói blokkot lehet lekenyerezni egy olyan intézkedéssel, amitől semmi RoI-t nem remélhetünk (nyugdíjemelés). Példa Szlovákiából: a társadalombiztosítás finanszírozását már a költségvetésből kell kiegészíteni, tehát a nyugdíjak már most tényszerűen túl magasak. A kormány reakciója erre, hogy lenyúl a magánnyugdíjból, illetve mindenhol máshol spórol, csak a nyugdíjakon nem, mert politikailag nagyon kellemetlen lenne.

Szóval a kérdés még egyszer: Van-e reális visszaút ebből a zsákutcából, vagy csak várni kell az összeomlást?

Hozzászólások

fuu, nagy butasagokat hordtal itt ossze.

Könnyű belátni, hogy az állami nyugdíj intézménye egy rákos daganat

Nekem nem konnyu, es mondjuk ugy, hogy az irasod sem gyozott meg errol.

Nem hiszem, hogy a fenti egy racionális alapon támadható kijelentés lenne

Azert kiserletet teszek ra.

  • Igazságosság: Az állami nyugdíj tényszerűen lopás. Fizetsz valamiért, de semmi garancia, hogy bármit is kapsz valaha cserébe

(meglepetes) Pont, mint egy biztositas. Fizeted a hazbiztositast evtizedekig, es lehet, hogy egyszer sem hasznalod ki. Egyebkent ezert is hivjak TarsadalomBiztositasnak a TB jarulekot is, meg a nyugdijkasszaba befizetett penzedet is. Ha sokaig elsz, es mar nem tudsz dolgozni, akkor az allam majd ellat. Ezt igeri a tarsadalom-biztosito.

  • Egyéni szuverenitás: Mennyire lehet szabad egy társadalom, amelyben az emberek ilyen nagy része függ egzisztenciálisan az államtól?

Nem muszaj rafuggeni. Magadrol is gondoskodhatsz. Ha elegen gondoskodnak magukrol, es csak tehernek erzik az allami nyugdijrendszert (nyilvan a befizetes resznel), akkor a politikai kinalat is meglesz a valtashoz.

A kormány reakciója erre, hogy lenyúl a magánnyugdíjból, illetve mindenhol máshol spórol, csak a nyugdíjakon nem, mert politikailag nagyon kellemetlen lenne.

Erre a problemara a megoldas termeszetesen NEM a nyugdijrendszerben keresendo; a kedves nyugdijas kozonseg szavazati sulyat csokkenteni kellene, mondjuk az aktiv koruak szavazata 10-et er, a nyugdijase meg 1-et.

Erre tudok meg mas variaciokat is, mondjuk vagyoni, muveltsegi cenzus, meg nem szavazokoru gyerekek utan jarhatna plusz szavazati jog. alapbol mindenkinek 1 van, de lehetne meg "gyujteni" hozza. Megfelelo sulyozasok mellett ez azt is magaval hozna, hogy a politikai kozbeszed nem feltetlenul a legalacsonyabb ertelmi szinvonaluakhoz igazodna.

(meglepetes) Pont, mint egy biztositas. Fizeted a hazbiztositast evtizedekig, es lehet, hogy egyszer sem hasznalod ki.

Bocs, de ez nonszensz összehasonlítás. Bármilyen más biztosítást az opcionális mivolta teljesen más kategóriába helyez a TB-tól. (Nyilván a lopás szó alapból implikálja a belegyezés hiányát.)

Nem muszaj rafuggeni. Magadrol is gondoskodhatsz. Ha elegen gondoskodnak magukrol, es csak tehernek erzik az allami nyugdijrendszert (nyilvan a befizetes resznel), akkor a politikai kinalat is meglesz a valtashoz.

Én személyesen nem is számolok azzal, hogy az állam majd eltart. De attól még igaz, hogy:

  • Erőforrásokat von el a jövőbemutató befektetésektől.
  • Az elvont erőforrások fékezik az állampolgárok öngondoskodását.
  • Egy rendszerben, ami a függést jutalmazza és az öngondoskodást bünteti, mindig több lesz a függő, mint a magáról gondoskodó ember. Ehhez fog igazodni a politika is. Ez egy ördögi kör, amibe sajnos beleléptünk.

Erre a problemara a megoldas termeszetesen NEM a nyugdijrendszerben keresendo; a kedves nyugdijas kozonseg szavazati sulyat csokkenteni kellene, mondjuk az aktiv koruak szavazata 10-et er, a nyugdijase meg 1-et.

Ezt elfogadnám.

Erre tudok meg mas variaciokat is, mondjuk vagyoni, muveltsegi cenzus

Ezzel annyi a probléma, hogy ugyanúgy ahogy semmi másnak, a műveltségnek/tudásnak sincs természetéből adódó értéke. Tehát bármilyen műveltségi cenzus csak valakinek a szubjektív preferenciáit tükrözné, direktben az elnyomás eszköze lenne.

Nem zsákutca, tehát nem kell visszaút. Ami inkább kéne: a tisztán felosztó-kirovó rendszer helyett/mellett várományfedezeti nyugdíj, és az arányokat eltolni a várományfedezeti megoldás irányába. Erre volt (már csak lett volna) egyfajta megoldás a magánnyugdíjpénztári rendszer, sajnos kinyírták. Ennek oka volt, de ha lehetne találni egy olyan megoldást, ami nem termel évtizedekig folyamatosan költségvetési hiányt, akkor azt meg kéne lépni.

Tegyük azért hozzá: a várományfedezeti és a felosztó-kirovó nem különbözik annyira egymástól, mint elsőre gondolnánk.

A fedezetet adó félretett pénznek ugyanúgy az ad értéket, hogy aktuálisan van aki hajlandó munkát elvégezni a korábban félrerakott pénzért cserébe (vagyis egy feltételezett jövőbeli gazdasági produktivitásra épít). A felosztó-kirovó ugyanennek az aktuálisan elvégzett munkának az adó/járulékterheiből látja el a nyugdíjasokat. Végeredményben mindkettő ugyanarra a légvárra van építve. Ha komoly gazdasági összeomlás jön, akkor mindkétféle rendszer megborul.

Ettől még persze vannak egyéb (elsősorban politikai) szempontok, amiben van különbség.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Ezzel az érveléssel azt mondod, hogy bármilyen pénzügyi befektetés ilyen. Végsősoron igen, mert ha mondjuk egyetlen cég sem dolgozik, termel értéket, akkor a befektetésnek sem lesz hozama, a bank sem tud kamatot fizetni, stb. Szóval létezik olyan gazdasági összeomlás, ahol minden pénzügyi befektetés értéke lemegy nullára. De ez nagyon extrém elképzelés. Ettől még igaz marad, hogy a várományfedezeti rendszerben időben előbb van a megtakarítás, és később a tényleges fizetés, azaz tényleges megtakarítás van mögötte, valamint jobban érvényesül, hogy a kivehető összeg egyéni szinten arányosabb a befizetett összeggel. Továbbá pont emiatt kevésbé érzékeny az aktuális befizetett összeg változásaira.

Nem kell feltétlen teljes összeomlásra gondolni.

Elég azt tekinteni mi van, ha a demográfiai folyamatok miatt egyre több nyugdíjas jut kevesebb aktív munkavállalóra.

Felosztó kirovóban csökken a befizetés, ezért csökkenteni kell a nyugdíjat és/vagy növelni korhatárt.

Megtakarítás-alapúban az történik hogy a nyugdíjpénzt elkezdik költeni, de nincs elég aktív munkavállaló aki ezért cserébe munkát végezzen -> elkezd inflálódni a pénz és végeredményben ugyanott vagyunk reálérték-csökkent nyugdíjaknál.

Ez nem jelenti azt, hogy a két rendszer teljesen egyformán viselkedik, de nem _akkora_ a különbség a kettő között, mint az ember elsőre gondolná.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Ahogy írtam az előző hozzászólásban, ebben az esetben minden pénzügyi befektetés így viselkedne. A gazdasági eredmények nem egyenes arányban függenek a munkavállalók számától (termelékenység, automatizálás), a nyugdíjbefiezetések viszont nagyon is. A várományfedezeti rendszerben (amennyiben az nem csak papíron várományfedezet, tehát van is pénz mögötte) ez az egész egy pénzügyi befektetés, amelynek a hozama nem attól függ közvetlenül, hogy mennyi az aktív befektető, hanem attól, hogy a befektetés mennyi pénzügyi hozamot termel. És ha ez elfogy, akkor más pénzügyi befektetések is, ez viszont alapvetően teljes összeomlást jelent.

A felosztó kirovó rendszer is a pillanatnyi gazdasági produktivitás alapján szerzi a bevételeit, erre is igaz, hogy nemcsak a munkavállalók számától függ. Illetve hát ez helyi szabályok függvénye, ha szigorúan csak bér után fizetett nyugdíjjárulékból fizetik a nyugdíjakat, akkor úgy igaz ahogy te írod.

Ha úgy működik, mint nálunk, hogy a nagy állami költségvetésen megy keresztül és nincs kényszerkapcsolat a bérekből befizetés és a kifizetett nyugdíjak között, akkor az általános gazdasági produktivitás fog számítani a felosztó kirovóban is.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

ha valaki ugy tesz felre hogy az nem fugg a _helyi_ gazdasagtol (pl rolexet vesz, kulfoldi tozsdei papirt, kulfoldon hazat), akkor egy orszagos crack eseten meg lesz penze. viszont nyugdija nem :(

(ha meg nem orszagos crack van, akkor meg edesmind1)

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Az ok az volt, hogy a kifizetés összege nem változott (a nyugdíjasok nem lesznek kevesebben attól, hogy elindult a magánnyugdíjpénztár), a befizetésből viszont kiesik a magánnyugdíjpénztárba befizetett összeg. Ezt a hiányt vagy úgy lehet kiegyenlíteni, hogy a meglévő nyugdíjak összegét csökkentik (ami szerintem erős jogsértés lett volna), vagy úgy, hogy a költségvetésből kipótolják a hiányzó összeget. Ez utóbbi történt, tehát amikor a Gyurcsány-kormányt hibáztatjuk a rekordösszegű költségvetési hiánnyal, ezt azért hozzá kell venni (pontosabban levonni belőle). Tehát az akkori költségvetési hiányból megmaradt 3000 milliárd Ft a magánnyugdíjpénztárakban. Természetesen nem csak az MSZP kormány idején halmozódott ez fel, mert a magánnyugdíjpénztári rendszer a 90-es évek végén indult, tehát már az első Fidesz-kormány idején, de a rendszer természetéből adódoan a hiány egyre nagyobb lett idővel, mert az újonnan munkába lépők automatikusan Manyup-tagok is lettek.

Ha úgy nézzük, az állami kasszát valóban stabilizálni kellett, de az állami kassza hiányához jelentősen hozzájárult a magánnyugdíjpénztári rendszer (megfejelve a kormány rossz gazdaságpolitikájával). Ez akkor kerülhetett volna ismét egyensúlyközeli állapotba, ha a manyup-tagok elkezdtek volna nyugdíjba menni, de az indulási feltételek olyanok voltak, hogy minél régebb óta dolgozott valaki és minél közelebb volt a nyugdíjkorhatár, annál kevésbé érte volna meg átlépni. 

"az állami kassza hiányához jelentősen hozzájárult a magánnyugdíjpénztári rendszer" - FYI: a 3000 milliárd jelentős része belső adósságként megjelenő állampapírba volt betolva, úgyhogy áttételesen a manyup vagyon (legalábbis egy jelentős része) finanszírozta a hiányt _is_. és nem, nem csak a manyup okozta a költségvetésen a lukakat, a -gyakorlatilag - megszüntetése csak a sz@rt tolta odébb az aktuális hatalom gyerekeinek-unokáinak az asztalára.

Igen, azaz a költségvetési hiányt és az államadósságot növelte. Az államadósságon át pedig a kamatterhek miatt többletkifizetést generált, amely ismét csak növelte a költségvetési hiányt. Igen, lehetett volna mondani, hogy úgyis állampapírban van a manyup-vagyon (egy része, és ami nem, az már effektíve is hiányzik), és ez esetben az államadóssági mutatókból le kéne vonni azt, ami mögött manyup áll, de ehhez meg kellett volna szerezni az EU jóváhagyását is. Amennyire tudom, volt ilyen próbálkozás (vagy nem pont ilyen, de nyilván egy hosszú távra szóló korrekció, hogy amennyiben csak a magánnyugdíjpénztári rendszer miatt lógunk ki a maastrichti követelményekből, akkor arra kaphassunk derogációt), de ezt nem sikerült elérni, és tulajdonképpen ez volt az oka a magánnyugdíjpénztárak beszántásának.

Az máig rejtély számomra, hogy a kormány miért nem ezt kommunikálta a lakosság felé, miért jöttek a kamu 'eltőzsdézték, megvédjük' dumával.

A történelemből azért illene tanulni: https://nyugdijmaskeppen.hu/a-nyugdij-tortenete/

A várományfedezeti-t vagy az arra hasonlító "lábat" (MANYUP) a kedves politikusaink előszeretettel költik el másra. (~ellopják)

Ez a nyugdíjrendszer struktúrájában is különbözött a maitól: nem felosztó-kirovó jellegű volt, hanem várományfedezeti. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek a saját nyugdíjszámláján gyűltek a befizetések (a munkáltatók járulékai), amit aztán az állam tőkésített és befektetett. 

A rendszer óriási sikerrel működött, hiszen a befektetési alapoknak köszönhetően busás nyereségre tett szert az állam. Mivel erről mind a munkáltatók, mind pedig a lakosság is tudott, folyamatosan engedményeket kértek: alacsonyabb járulékokat és nyugdíjkorhatárt követeltek maguknak. Ennek a nyomásnak engedve a két világháború között a nyugdíjrendszert már kiterjesztették a köztisztviselőkre és a háztartási alkalmazottakra is

Az állam azonban sajnos visszaélt állampolgárai bizalmával: a többletpénzt a háborús kiadásokra fordították, és újraválasztásuk érdekében felelőtlen, és anyagi fedezetet nélkülöző ígéreteket eszközöltek: a négyszeresére emelték az alapnyugdíjat, a korhatárt pedig levitték 60 évre. Ennek köszönhetően a negyvenes évek végére gyakorlatilag felélték a felhalmozódott vagyont

 

MANYUP sztori dettó...

"Az állam azonban sajnos visszaélt állampolgárai bizalmával: a többletpénzt a háborús kiadásokra fordították"

Az alaptörvényből törlésre került a társadalombiztosítás, és ezzel mindaz az állami kötelezettségvállalás, amit a TB jelentett, valamint a korábban adott célra beszedett járulékot adóvá, adó formájában beszedett (tetszőleges célra felhasználható) közteherré alakította a parlament nevű szavazógéppel a kormányzat.

Szóval nincs új a nap alatt - az állam ebben (sem) jó gazda...

A MANYUP sztori pont nem dettó, maximum abban, hogy az állami einstand után az ígéretként elhangzott egyéni számlák létre nem hozásával szépen el is tapsolták az utolsó fillérig az így elvitt pénzeket. (Aminek egy jelentős része állampapír volt, azaz abból a 3000 milliárdból jó sok ment alapból a belső adósság csökkentésére)

Na akkor nézzük sorra... Az új alaptörvény óta nincs állami kötelezettségvállalás sem az időskori ellátásra, sem az ingyenes egészségügyi ellátásra - bónuszként az ilyen jellegű, korábban járulékként beszedett, azaz "pántlikázott" közterheket adó formájában szedi be az állam. A különbség? A járulékért valamilyen kötelezettséget vállal az állam, az ilyen formában beszedett közteher csak arra használható fel, amilyen célra azt beszedték. Az adót meg a parlament nevű szavazógép által jóváhagyott bármire is költheti az állam.

Ennek ellenére fennmaradt egy kirovó-felosztó rendszer, ami arról szól, hogy az aktuálisan ellátandók a jelenleg aktívaktól beszedett _adóból_ kapnak valamilyen ellátást, öregségi vagy más nyugdíjat, illetve nyugdíjszerű ellátást. Erre bizony szükség van, mert nem mindenki végzett/végez annyi munkát, hogy az időskori ellátását saját maga a megtakarításaiból finanszírozni tudná (v.ö.: főállású anya, aki felnevelt egy szekérderékra való gyereket, ellenben TB-jogviszonya, azaz a kirovó-felosztó rendszerben befizetői státusza sohasem volt).

"Nem csak arról van szó, hogy ha idő előtt meghalsz, akkor a rendszer simán lenyeli az erőforrásaid" - Nem magadnak raksz félre, nem erről szól a kirovó-felosztó rendszer, hanem arról, hogy a jelenleg ellátásra jogosultakat tartjuk el, mi, aktív korúak. Azaz a szüleinket, az "előttünk járó" korosztályokat.

"Mennyire lehet szabad egy társadalom, amelyben az emberek ilyen nagy része függ egzisztenciálisan az államtól" - Minden szempontból van függésed a regnáló hatalomtól, hiszen azt, hogy végezhetsz munkát, kereshetsz pénzt, vannak jogaid, az mind-mind függőség - ahogy maga pénz, mint a munkád értékét mérő valami is függés - volt már olyan, hogy emberek adott csoportja nem dolgozhatott bizonyos munkakörökben, olyan is volt, hogy a reggel megkapott fizetés délutánra kevesebbet ért, mint a papír, amire nyomtatták...
Megteheted, hogy felhalmozol aktív dolgozóként, és bízol benne, hogy az a vagyon, az az érték, amit elraktál idősebb korodra, az akkor is érték lesz, és el fogod tudni cserélni a megélhetésedhez szükséges javakra.

" Példa Szlovákiából: a társadalombiztosítás finanszírozását már a költségvetésből kell kiegészíteni, tehát a nyugdíjak már most tényszerűen túl magasak."

Hazai példa: az állam nem vállal semmilyen, az alaptörvényben rögzített, vagy az alaptörvényből levezethető kötelezettséget az időskori ellátásokra. Bónuszként 3000 milliárdos manyup vagyont einstandolt úgy, hogy tisztán és egyértelműen látszott, hogy soha nem is akartak egyéni számlákat csinálni belőle... 
Ja, és mivel az ilyen jellegű közterheket idehaza már elég régóta adó formájában szedik be, így nálunk nem kiegészítik az adókból a nyugdíjakat, illetve a nyugdíjszerű ellátásokat, hanem az egészet az adókból fizetik. Jut amennyi jut... Igen, az nagyon gáz, hogy ezzel egy elég nagy létszámú választói réteget lehet lekenyerezni - de ne felejtsük el, hogy nekik döntően nincs saját megtakarításuk, amivel helyettesíteni tudnák az állami apanázst.

Az állami nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátások rendszere nem tartható fenn csak és kizárólag a kirovó-felosztó módon, ezt már sokan, sokszor leírták, bebizonyították, nem kezdem el citálni ezeket.
A három pilléren nyugvó rendszer (állami, magán és önkéntes) jó lett _volna_, mert az öngondoskodásra ösztönözte az embereket, közben csökkentette az állami ellátástól való függést - és igen, a költségvetésben időlegesen hiányzott a manyup felé eltérített összeg - amit viszont jelentős részben állampapírban tartottak a pénztárak, ergo az állam finanszírozása ugyanúgy megvolt, csak épp azt nem az egyes embereknek kellett nyugdíjak formájában közvetlenül visszafizetni, hanem a pénztáraknak...

 

Az ongondoskodas nem függ össze szerintem a manyup létezésével/hianyaval. A manyup - kellő szabályozás hiányában - azért nem kockázatmentes. Ami viszont nagyon igaz: az állam adóként tekint a járulékokra, és persze nem fogja engedni, hogy ezt kivegyek a kezéből. 

A pénzügyi tudatosság hiánya annál inkább. Nem is elég pusztán egyféle megtakarítási formában gyűjteni - már csak az adókedvezmény miatt sem. De ez egy bőven hosszú téma lenne... 

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

Az új alaptörvény óta nincs állami kötelezettségvállalás sem az időskori ellátásra, sem az ingyenes egészségügyi ellátásra

Alaptörvény XIX. és XX. cikke elég erősen hasonló ahhoz, amit itt írtál. A korábbi Alkotmányban sem volt semmi szó az ingyenességről (és nem is ingyenes, hiszen a gyógyszerekért fizetni kell - másrészt ha benne lett volna, akkor a vizitdíj alkotmányellenes lett volna).

bónuszként az ilyen jellegű, korábban járulékként beszedett, azaz "pántlikázott" közterheket adó formájában szedi be az állam. A különbség? A járulékért valamilyen kötelezettséget vállal az állam, az ilyen formában beszedett közteher csak arra használható fel, amilyen célra azt beszedték. Az adót meg a parlament nevű szavazógép által jóváhagyott bármire is költheti az állam.

Társadalombiztosítási járulék, 18,5 százalék, ezt a dolgozó béréből vonják. Amivel kevered (és még sokan mások), az a munkáltató által fizetett járulék, amiből a SZOCHO lett (ld. a történetét). Másrészt a SZOCHO törvény 4. § (1) szerint:

A szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítését szolgáló egyes szociális ellátások fedezetéhez, továbbá az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási források biztosítása céljából az adóból származó államháztartási bevétel a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott arányok szerint megoszlik a társadalombiztosítás egyes pénzügyi alapjai és a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalap költségvetése között.

Tehát nem a közös feneketlen zsákba kerül, hanem törvény rendelkezik arról, hogy mire kell költeni.

Az "arra törekszik" és a "joga van arra" nagyon nem ugyanazt jelenti az állam kötelezettsége szempontjából. A "joga van", az egy érvényesíthető kötelezettséget ró az államra, az "állam törekszik rá" az meg annyi, hogy valamit csinál, de ha nem megy, nem jó (de törekszik rá), akkor betartotta az alaptörvény betűjét, nem kérhető rajta számon semmi sem.

Bővebben: https://www.youtube.com/watch?v=rvkpgABMYgQ

" az adóból származó államháztartási bevétel a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott arányok szerint megoszlik a társadalombiztosítás egyes pénzügyi alapjai és a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalap költségvetése között."

Adót fizetsz, illetve fizet utánad a munkáltató, amiből az áht.-ben meghatározott arányban raknak a társadalombiztosítás egyes pénzügyi alapjaiba. Vagy nem. A befizetett összegből ugyanis tetszőleges arányt meghatározhat az áht. Ha _járulék_-ként lenne beszedve ez a közteher, akkor azt "pántlikázott pénzként" kötelezően arra a célra kellene fordítani, amire beszedték.

 

A "joga van", az egy érvényesíthető kötelezettséget ró az államra,

Parancsolj:

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

Illetve:

(1) ... Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

 

Ha _járulék_-ként lenne beszedve ez a közteher

ill.

Ja, és mivel az ilyen jellegű közterheket idehaza már elég régóta adó formájában szedik be, így nálunk nem kiegészítik az adókból a nyugdíjakat, illetve a nyugdíjszerű ellátásokat, hanem az egészet az adókból fizetik.

Társadalombiztosítási járulék van (aláhúztam, félig kövérítettem) 2020. július óta. Előtte nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék volt, és ezekből lett a TB-járulék 2020-tól (és számszakilag egyezik is, a három százalék összege egyenlő a TB járulék százalékával). Tehát JÁRULÉK, amit levonnak. Megnéztem az előző havi bérpapíromat, ott TB járulék szerepel, 2020. májusi bérpapíromon pedig a három járulék. És ezen felül fizeti a munkáltató a SZOCHO-t (ami igen, adó). Tehát vonnak járulékot, azaz (a "járulékért valamilyen kötelezettséget vállal az állam" illetve a "_járulék_-ként lenne beszedve ez a közteher, akkor azt "pántlikázott pénzként" kötelezően arra a célra kellene fordítani, amire beszedték" mondások alapján) van kötelezettsége az államnak.

Vagy nem.

Ez már feltételezés. Azt hittem, tényekről beszélünk. De ha van bizonyítékod a "vagy nem"-re, akkor tégy feljelentést. 2024-es költségvetési törvény:

37. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2024-ban megfizetett összegének 89,14%-a az Ny. Alapot, 10,86%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.

Mondjuk igaz, nem láttam a számlakivonatokat, ami szerint naponta át lenne utalva.

A "joga van"-nal szemben egy "törekedik rá", illetve "...rendszert működtet" áll. Nem az, hogy ezt xyz módon biztosítja az állam.

Attól, hogy járuléknak nevezik, még adó formájában szedik be. És jogilag ez számít (ugye az alaptörvényben is az van, hogy az adóból tesznek a tb egyes fejezeteibe pénzt, nem az, hogy a tb/és kapcsolódó célra beszedett járulékot rakják oda.

Szerintem Mihályi Péter jobban benne van a témában, hallgasd meg őt erről:
https://www.youtube.com/watch?v=rvkpgABMYgQ
 

járuléknak nevezik

Akkor most fizetünk járulékot vagy sem? Nem teljesen értem, hogy mire gondolsz, mert fentebb (több helyen is) azt írtad, hogy nincs járulék, hanem csak adó van, ezért nincs is jogosultságunk semmire.

adó formájában szedik be

Biztos csak az én műveltségem és az élettapasztalatom hiányos, ezért nem értem, hogy ez mit jelent ebben a konkrét esetben, ui. én semmi különbséget nem tapasztalok a pl. 15 évvel ezelőtti és a mostani közteher-fizetés módjában. Részleteznéd, mire gondolsz?

alaptörvényben is az van

Ha arra gondolsz, amit idéztem, az nem onnan van idézve. Mondjuk most nem feltétlen ez a lényeg.

az adóból tesznek a tb egyes fejezeteibe pénzt, nem az, hogy a tb/és kapcsolódó célra beszedett járulékot rakják oda

Persze, hogy a SZOCHO törvényben arról írnak, hogy a SZOCHO-t hogy osztják fel (ami a költségvetési törvényre utal). Az, hogy egy másik közteherrel mi történik, azt nem a SZOCHO törvényében rögzítik. Lehet, hogy ez csak nekem logikus.

Szerintem a probléma úgy fogja megoldani magát, hogy összeomlik a "nyugati" civilizáció, és előlről kell kezdeni mindent. Lesz egy pár évnyi "interregnum"-szerű időszak. Vagy egyből muszlim uralom alá kerülünk teljesen új szabályokkal, az is lehetséges. Hasonló lesz a Római birodalom bukásához. Nagyon sok dolog van, ami ugyanolyan mint akkor és nagyon sok olyan jelenség van, ami nem látszik megfordíthatónak és összeegyeztethetetlen a stabilitással. A nyugdíj a legkisebb problémánk, és a feminizmus a legnagyobb. A feminizmus nem tud fenntarthatóan működni, mert nincs 2.0 gyerek se, és aki a hatása alá kerül az le lesz cserélve úgy értve, hogy evolúciós léptékben, nyilván nem azonnal.

A Római Birodalom bukásáról nagyon kevés dokumentum maradt fenn, mert egyrészt a túlélőknek valószínűleg nem nagyon volt idejük irogálni, másrészt pedig az egyház aktívan dolgozott ezer évig azon, hogy a múlt emlékeit eltörölje. Ezért csak sejteni lehet, hogy mi volt, és ezáltal hogy mi lesz. Szerintem: ha megtörténik egy összeomlás, akkor sorban az összes jóléti konstrukció meg fog szűnni, mert az állam nem tudja működtetni majd. Először persze az adók vég nélküli emelése lesz (erről vannak források a Római Birodalomból is AFAIK), ami már van is, aztán amikor eléri a fenntarthatatlanság szintjét, akkor utána erőszakkal próbálják beszedni (az erőszaknak persze a fenyegetése most is megvan, ha nem fizetsz adót lecsuknak...), aztán utána az adószedőket meglincseli a nép és akkor feladják, de addigra már nem lehet fizetni a rendőröket se, és így tovább, anarchia alakul ki. Sokan éhenhalnak (mert a termelő munkát előtte tönkretették az adókkal, bujkálnia kell annak aki élelmiszert termel, hogy maradjon önmagának belőle), de "szerencsére" először az öregek, és ezért az általad felhozott nyugdíj probléma azonnal megoldja magát. Aki még tud dolgozni, az persze maradhat, jó az öreg a háznál, de csak ha dolgozik. Ekkor az anarchiából kinőnek helyi igazgatású rendszerek "kiskirályok". Ezek háborúzgatnak egymással, de ebben a korban már azért egész biztosan lehet éldegélni annak aki ügyes: jóban kell lenni a kiskirállyal (ez sokkal biztonságosabb mint kiskirálynak lenni), és akkor minden oké. A durva az, hogy ezen a szinten nem lesz nemzetközi jog, úgyhogy simán lehetnek etnikai tisztogatások is, ezért érdemes úgy helyezkedni, hogy az ember a sajátjai között legyen amikor ez bekövetkezik.

Nagyjából így képzelem a nyugdíjrendszer problémájának a megoldását :-) Ameddig van nyugdíj, addig szavazással nem lesz felszámolva. Én amúgy megszavaznám hogy töröljük el (akár pont a nyugdíjbamenésem előtt is), ha ezzel elkerülhető lenne az összeomlás, de nyilván nem elkerülhető, erről álmodozni is kár. Szerintem stabil úton nagyon lassan lehetne kivezetni valami olyan rendszerrel, hogy a fiataloknak megmondanánk, hogy ti nem fogtok nyugdíjat kapni, de járulékot viszont fizetnetek kell, mert különben nem tudjuk fizetni az öregeket.

(Mellékszál: A magyar társadalom nagy részének egyébként még van saját ingatlanja, nem vagyunk teljesen elszegényedve, ezt a bőrt még le lehetne húzni rólunk. Talán pont ki tudna finanszírozni egy generációnyi nyugdíjat az a sok magántulajdonú lakás... Valakinek biztosan fáj rá a foga, a Blackrock lehet, hogy szívesen felvásárolná őket életjáradékért :-)

Tehát: a feminizmus biológiai értelemben nem életképes. Plusz az összes állandő növekedésre építő rendszer sem: nyugdíj, hitelrendszer (központi bankok magánkézben, a kamatos kamat exponenciális jellege), kifosztásra épülő gazdaság. Ezek mind nem fenntarthatóak, és a feminizmus a legsúlyosabb probléma, mert ha nincsenek utódok, akkor nincs jövő, és ha egyszer kihaltunk, azt nem lehet visszacsinálni. A többi mind orvosolható probléma lehet és nyilván valakik meg is fogják oldani a jövőben, de az újjáépülő világban, nem ebben.

  • Igazságosság: Az állami nyugdíj tényszerűen lopás. Fizetsz valamiért, de semmi garancia, hogy bármit is kapsz valaha cserébe.

En peldaul azt kapom cserebe, hogy a nagyszuleim addig sem halnak ehen, amig fizetem a nyugdijjarulekot. Jarulekos elony, hogy azok a nagyszulok is eletben maradhatnak, akiknek az unokaja nem tesz be a kozosbe. Szerintem ez egy jo dolog, en szivesen fizetem tovabb.

Igazából ezekszerint már az is "élősködik", aki nem produkál valami 2,1 gyereket, nem?

Szerintem meg hadd döntse már el mindenki szabad akaratából, h mennyi utódot akar. Egyátalán akar-e? Kinek, mi köze ehhez? A valósághoz kéne igazítani a rendszert. A jelen nyugdíj rendszer max 80 éves, mikor megalkották, akkor 6-8 gyerek volt a megszokott. Kb a vak is látja, h ma, mikor 1,4 az átlag, ez nem működik. Felesleges tákolni, le kell cserélni.

Mifelénk úgy van, hogy az állami nyugdíj-levonások a fizetésemből a mostani nyugdíjak kifizetésére mennek, tehát én ebből nem sokat (semmit) látok majd. Csökkenő demográfiával egy ilyen rendszer bedől. Elfogadom, hogy jelen rendszer így működik.
Van magánnyugdíj biztosításom, részvények stb és próbálok nem túlkölteni - így minél többet befektetni, mert másra nem számíthatok.

Mivel az átadá... einstand során csak és kizárólag a vagyont kellett átadni, _és_ a GDPR-re hivatkozással igen-igen komoly büntetés terhe mellett minden(!) adatot véglegesen és visszavonhatatlanul törölnie kellett a manyup-oknak, szerinted...? És mivel jogszerűen azokkal az adatokkal senki sem rendelkezhet, így az a 3000 milliárd Ft-nyi vagyon sohanapján kerül egyéni számlákra... De ezt már az elején is lehetett tudni...

Szerkesztve: 2024. 06. 15., szo – 12:36

Valami 30 éves koromban, vagy elötte rájöttem, h mire eljutok oda, nekem már nem fog jutni kb semmi (járni persze járna). Az állami rendszer egy mindkét végén nyitott cső, amit beleöntök az egyik oldalon, a másikon kifolyik. Cserébe "tartozom-neked-cédulákat", és "becsszó, majd én eltartalak" igéreteket kapok. A politikusoktól, akinek akkor sem hiszek (pártállástól független), ha kérdez. Ezért azóta is olyan munkahelyen dolgozom, ahol minimálbéren vagyok, és magamnak teszek félre, és fektetek be. Remélhetően 55-60 éves koromban éppen az előrelátásomnak köszönhetően ezért nyugdíjazni is fogom majam. Ha valami fog csurranni-cseppenni az állami rendszerből, az csak bónusz, de én nulla forintra számítok.

""becsszó, majd én eltartalak"" - már ez sincs, mióta az alaptörvényünk van, és a korábbi TB-re és hasonlókra beszedett közterhet adóként szedi be az állam.

"Ezért azóta is olyan munkahelyen dolgozom, ahol minimálbéren vagyok, és magamnak teszek félre, és fektetek be."

Minimálbérből vagy adócsalásból? Ha az utóbbi, akkor te meg a céged sem vagytok jobbak a szerinted mindent ellopni szándékozó politikusonál...

Csaxólok, hogy jelenleg az állami elvonás messze kevesebb, mint volt tizen- meg huszonX éve. Adót csalni = lopni mindenkitől, aki becsületes "tiszta" módon kapja a jövedelmét. Ja, és aki a jövedelmekre rakódó közterheket elcsalja, az implicit módon a magasabb fogyasztási jellegű adókra mond igent.

Lehet cukrozni a taknyot, de az adócsalás az adócsalás, nevezheted akárhogy.

Lehet cukrozni a taknyot, de az adócsalás az adócsalás, nevezheted akárhogy.

Adócsalás így van. 

Az utóbbi időben beszélgettem néhány olyan emberrel akik az egészségügyben, fegyveres testületnél, kulturális területen illetve a közigazgatásban dolgoznak.  Olyan mértékű kifizetésekről, lenyúlásokról, pazarlásokról beszéltek, hogy az bicskanyitogató volt nekem aki egész életemben a versenyszférában dolgoztam.

Amikor az állam bőkezűen és felelőtlenül osztogatja a befizetett adót akkor az adócsalás a válasz.  De mint fentebb írtam van bennem hajlandóság arra, hogy megjavuljak ha jó példát látok. 

Mivel az _adót_ a kormányzat arra használja fel, amire a parlament nevű szavazógép felhatalmazza, így az adóból befolyt állami bevételekre csak közvetetten van ráhatásom, és igen, adózottan kapom a jövedelmemet. Azzal, hogy elcsalod a bevételi oldalt, azzal úgy gondolod, hogy kevesebbet fognak a kiadási oldalon elcsalni? Naív vagy... Nem az elcsalt pénz lesz kevesebb, hanem a közcélokra ténylegesen ráfordított összegekből fog hiányozni az, amit az adócsalók nem fizetnek be. Plusz hogy "szebb" legyen a kép, a többi adónemben fognak emelni, illetve azokat (elsősorban a fogyasztásra rakódó adóterheket) fogják emelni, illetve magasan tartani.

Naiv vagy..  Hiába fizeted be rendesen az adót jelenleg ez senkit nem ösztönöz arra, hogy tisztességesen és ésszerűen költse el azt.  Plusz hogy "szebb" legyen a kép a többi adónem megemelése további kibúvók keresése felé tereli az adóalanyt.  Nem szép dolog de ez van. 

Az adód az ország közös költségét fedezi, és döntés alapján részben a jövedelem, részben pedig a fogyasztás arányában fizeted. A közös költséget meg a társasházi döntés alapján a tulajdoni hányad (és esetleg más paraméterek!) alapján fizeted. (Más paraméter: van-e vízóra vagy nincs, a tulajdonos lakik a lakásban vagy bérbe van adva, stb.)
 

Tehát érted, mi a különbség. Közös költség esetén a befizetés gyakorlatilag használatarányos. Illetve arányos a kapott szolgáltatással is. Az államnál ez nincs meg. Például ez állami egészségügybe jövedelemarányosan fizetsz be, de a nagyobb befizetésért nem kapsz arányosan jobb ellátást. Tehát nem egy kategória a kettő.

Az adót az állam arra költi, amire a parlament felhatalmazza, a társasház meg arra, amire a közgyűlés áldását adja. Az adóval szemben _semmilyen_ kötelezettsége nincs az államnak feléd(!), nem úgy, mint a járulékok esetében (amikre eklatáns példa volt a TB-céljaira beszedett közteher még a korábbi alkotmány idején, mert az alaptörvény óta ez is adó módjára kerül beszedésre).

"Közös költség esetén a befizetés gyakorlatilag használatarányos." - Egy 4-5 tagú család is ugyanannyit fizet a 10-en, mint az egyedül élő Mancibácsi a földszinten - nagyon nem ugyanannyi szolgáltatást vesznek igénybe, nagyon nem azonos arányban használják társasház/lakásszövetkezet közös részeit, illetve a th./lak.szöv. által igénybe vett szolgáltatásokat (pl. lift)...  Vagy egy lakásszövetkezet esetében egy bérlő mivel kap több "szolgáltatást", mint a tulajdonos? A közös költség bérbe adott lakás esetén jóval magasabb is lehet(!)... (Igen, tudom, a közös költség elvileg nem terhelhető a bérlőre, de implicit módon a különbség meg fog jelenni/megjelenik a bérleti díjban). Szóval még elméletileg sem használattal arányos, maximum alapvetően a tulajdonhányaddal, de az sem minden esetben van így(!)

"Például ez állami egészségügybe jövedelemarányosan fizetsz be, de a nagyobb befizetésért nem kapsz arányosan jobb ellátást." - Mivel NEM járulékot fizetsz, hanem adó módjára beszedett közterhet, így semmilyen kötelezettség nincs az állam részéről feléd TB/Eü. kapcsán.

Az adók az állam közös költségének a fedezetét jelentik, ezt kell felfognod, az állam elsődlegesen abból tud költeni bármire is, ami adókból befolyik. És azt, hogy mire költhet, azt a parlament hagyja jóvá költségvetés címén.

Leírhatod még 20-szor, mi a különbség adó és járulék között. De:

  • Irreleváns, mindkettő lopás.
  • Még a járulékként beszedett nyugdíjbiztosítás korában sem nyújtott az állam feléd, mint egyén felé, semmilyen garanciát. (Mikor mehetsz nyugdíjba? Mire lesz elég? Kötelezettség csak arról szólt, hogy valamikor esetleg valamit fogsz kapni. A feltételek bármikor egyoldalúan módosíthatóak voltak. Ha egy magánbiztosító rakna eléd ilyen szerződést, szerintem nem lenne legális, bár nem vagyok jogász.)

Egy 4-5 tagú család a közös tulajdon amortizációjához nem hiszem, hogy sokkal jobban hozzájárulna annál, aki egyedül él (nem lineáris). De nem mondom, hogy tudományos igénnyel pontosan használatarányos lenne a közös költség. Egy tisztességes approximáció. Ezt összehasonlítani az államkasszával, amely egyes alrendszereinek deklarált célja a vagyon-újraelosztás, szerintem nem őszinte.

Amit én állítok, az csak a következő:

  1. Az állam a befizetett adómat rendszeresen negatív RoI dolgokba „invesztálja”.
  2. Az erkölcsi perceknek a templomban van a helye.
  3. Aki adót csal, engem nem lop meg. Ha ez szerinted nem igaz, akkor kérném a képletet, aminek a bemenő paramétere az elcsalt adó mértéke, a kimenő pedig, hogy mennyivel lesz emiatt kevesebb a számlámon.

"Még a járulékként beszedett nyugdíjbiztosítás korában sem nyújtott az állam feléd, mint egyén felé, semmilyen garanciát. "

Olvastad és meg is értetted az Alkotmányt, illetve a jogrendszer működését, az egyes szintek egymásra épülését, feladatát, funkcióját? Bár gondolom "természetesen" nem lesz a válaszod, mert látszik, hogy a joghoz is annyiközöd van,mint a közgazdaságtanhoz... És mindkettő erősen konvergál a nullához...

Az állam az adót arra költi, amire a társadalom arra jogosult része által delegáltak (parlamenti képviselők) 2/3-os többséggel elfogadnak.
Aki adót csal, az mindenkit meglop, mert az a pénz hiányozni fog az államkasszából, a közös "fazékból". Igen, ebből a kondérból van, aki nem teljesen erkölcsösnek tekinthető módon jut pénzhez. Viszont azt kéne felfognod, hogy pont azokra a dolgokra, amiket te kifogásolsz, és "ellopják"-kal aposztrofálsz, nem fognak azért kevesebbet elszórni, mert kevesebb adó folyik be. Másra fog kevesebb jutni.

A "meglop" nem csak azt jelenti, hogy kevesebb lesz a számládon, hanem azt is, hogy például nem lesz szaktanár az iskolában, nem kapsz időpontot mondjuk egy lágyéksérv "hálós" műtétjére - csak egy év múlvára, amikor már nem elég a három luk a hasfalon, mert akkora lett a sérved, hanem kapsz egy szép vágást, meg pár napos kórházi tartózkodást... És még sorolhatnám. Ugyanis aki a tűz közelében ül, az melegszik először.

 

Nincs igazán mire fel ilyen arrogánsnak lenned. Idézhettél volna az Alkotmányból, valamiért nem tetted. A magyar Alkotmányt nem volt okom olvasni, soha nem éltem ott. A szlovák például annyit ír, hogy az állam a nyugdíjrendszeren keresztül „arányos” ellátást biztosít öregkorban azoknak, akik a törvényben meghatározott ideig fizettek be, illetve elérték a törvényben meghatározott kort. Tehát 0 számszerű garancia. Kérlek idézd a számszerű garanciákat a nagyra becsült Alkotmányodból.

Viszont azt kéne felfognod, hogy pont azokra a dolgokra, amiket te kifogásolsz, és "ellopják"-kal aposztrofálsz, nem fognak azért kevesebbet elszórni, mert kevesebb adó folyik be. Másra fog kevesebb jutni.

Starve the beast.

Egyébként amit írsz, az tényszerűen igaz. De a másik megközelítés is igaz: ha mindenki befizetné, nekem nem kellene kevesebbet, csak többet basznának el. Olyan dolgokra, amiknek a minősége nem érdekel, mert a létezésükkel sem értek egyet.

"A magyar Alkotmányt nem volt okom olvasni, soha nem éltem ott."

Akkor az indító posztban jelezhetted volna, hogy nem a magyarországi viszonyokról írsz. Az 1949. évi XX. törvény így fogalmazott:

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.

(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.

(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.

 

Az alkotmánynak/alaptörvénynek (a jogrendszer legmagasabb szintű elemének, amiből valamennyi törvény, illetve alacsonyabb szintű szabályozás levezethető) nem feladat, nem célja tételesen, összegszerűen meghatározni az egyes ellátásokat, a célja/feladata keretet, alapokat adni a törvényalkotáshoz, meghatározni az állam és a polgárok viszonyának legfontosabb elemeit, kötelezettségeket illetve alapvető jogokat.

Ahogy látod, az egykori alkotmány ellátáshoz való jogot határoz meg, ami a másik oldalról, az állam részéről egy kötelezettségvállalás, aminek a részleteit a vonatkozó törvények, illetve rendeletek írják le, határozzák meg. És ez így van jól: Egy Alkotmány nem arra való, hogy 1234-szer módosítsák, toldozgassák-foltozgassák (mint a "gránitszilárdságú" alaptörvényünket ugye...).

"csak többet basznának el. Olyan dolgokra, amiknek a minősége nem érdekel, mert a létezésükkel sem értek egyet."

Attól, hogy Bélanéni meg Mancibácsi a földszint kettőből nem ért egyet azzal, hogy van lift a házban, még ugyanúgy fizetik a közös költségben a lifthez kapcsolódó költségeket ők is... (Említetted Szlovákiát - van (olyan barom is), aki Szlovákia létezésével sem ért egyet - miközben azért átruccan sörözni, fizeti az ottani fogyasztási adót, és ezzel hozzátesz egy olyan dolog működéséhez, aminek a létezésével sem ért egyet :-D )

Mindegy melyik országot nézzük, mert amit beidéztél, abban sincs semmi garancia. De látom, mi a probléma: hogy szerinted egy határozatlan elvi „garancia” igazi garancia, szerintem meg nem. Hogy az alkotmány nem arra való, hogy 1234-szer módosítsák, igaz, csak semmire nem érv. Képlet is lehetne benne konkrét szám helyett. Példa: adósságplafon. Nincs számszerűen leírva, mennyi hitelt vehet fel az állam forintban, mégis van egy határ.

A te logikád szerint nyugodtam rám írhatod a házad, ha vállalom, hogy egyszer majd arányosan kárpótollak. Szerintem meg faszság azonnali és objektív értéket adni határozatlan elvi garanciákért, és faszság ezt mentegetni. Ezért is hangsúlyoztam fentebb, hogy számszerű/számszerűsíthető garanciákról van szó.

Tehát mindegy, hogy adó vagy járulék.

Bélanéni meg Mancibácsi még mindig egy hülye példa. Egyrészt ők liftezhetnek, például ha látogatóba mennek valahová, míg én egy egy rakás dolgot finanszírozok amitől személyesen el vagyok tiltva. De jó, meggyőztél, ne fizessék a liftet, én nem fogom az egészségügyüket. Részemről deal!

"amit beidéztél, abban sincs semmi garancia."

Van benne, ugyanis a "joga van" és az "állam biztosítja" az egy alapvető jogi garancia, aminek a betartását számon lehet kérni az államon. A "törekszik valamire" az nem jogi garancia arra, hogy szolgáltatást nyújt, csak arra, hogy törekszik arra, hogy szolgáltasson. Aztán ha nem megy, ha nincs rá pénz, mert az áht. olyan arányokat hatroz meg, akkor lehet pislogni - de bármit számon kérni az államon nem.

"Tehát mindegy, hogy adó vagy járulék."

Fogalomzavarban (is) szenvedsz - tisztázzuk: a járulék az olyan közteher, amivel szemben az állam kötelezettséget vállal, amivel szemben az államnak valamilyen, a járulék célja szerinti szolgáltatást kell nyújtania. Az adó meg olyan közteher, amit az állam -leegyszerűsítve- arra költ, amire akar.

A társadalombiztosítás, illetve az adó a társadalom működésének költségeit fedezi, amiből akkor vonhatod ki magad, ha a társadalomból is "kilépsz". Ennyi.
 

Én nem tudom, milyen módon magyarázzam még el. Egy kis matematika (|x| a halmaz számossága):

|a régi rendszerben (járulék) az állam feléd vállalt számszerű garanciái| = 0
|az új rendszerben (adó) az állam feléd vállalt számszerű garanciái| = 0
0 = 0
|a régi rendszerben (járulék) az állam feléd vállalt számszerű garanciái| = |az új rendszerben (adó) az állam feléd vállalt számszerű garanciái|
(QED)

Jogilag nagyon nem ugyanaz a "joga van rá [...] az állam ezt biztosítja" illetve az "állam törekszik rá". Az első számonkérhető, mint szolgáltatás, az utóbbinál megmaximum az vitatható, hogy valóban törekszik-e rá az állam, vagy sem.

Ha valaki azt mondja, hogy "nem hagy téged éhen, és ezt ingyenkonyha felállításával biztosítja" vagy azt mondja, hogy "törekszik arra, hogy ne maradj éhen", akkor talán látod a különbséget: az első esetben verheted az asztalt, hogy hol az ingyenkonyha, hol a kaja, a második esetben meg nem - még akkor sem, ha szerinted nem törekedett rá eléggé, és éhen maradtál.

 

például nem lesz szaktanár az iskolában, nem kapsz időpontot mondjuk egy lágyéksérv "hálós" műtétjére 

Magaslabda.  Vajon a magánórát adó szaktanárok hány százaléka számlázik?  Előbb keressük ott a pénzt.  Az egészségügyben dolgozók (takarítótól kezdve a gazdasági vezetőn keresztül a professzorig) mekkora összeggel károsítják meg a kórházakat?  Jobb ha nem tudjuk.  Az elméleteid (elveid) és a törvény betűi nem vagy csak részben illeszkednek a valóságra.  

"Lehetetlen lebukni"

-Esküvőszervező- és felszereléskölcsönző cég bukott le fake esküvővel.
-Nőgyógyász bukott le "anya-lánya" párossal (NAV-os ellenőrök voltak mindketten, a "lány" ragaszkodott hozzá, hogy a "mama" ott legyen a vizsgálatnál)
-satöbbi
Ha akarat van rá, hogy valaki bukjon, akkor bizony a Pistike  - mama -papa családot is simán összerakja a NAV...

Egyébként meg nem a privátban 2-3 óra az, amit az államnak dolgozik - ha főállás mellett csinálja, akkor sokkal több. Van nem kevés tanár ismerősöm, mind számlázva csinálja a tanítást - egyszerűen azért, mert így nincs vita, hogy ki mikor mennyit fizet, mennyi jár.
 

""becsszó, majd én eltartalak"" - már ez sincs, mióta az alaptörvényünk van, és a korábbi TB-re és hasonlókra beszedett közterhet adóként szedi be az állam.

Egy elöregedő társadalomban a pártok számára mi bír nagyobb motiváló erővel, a törvény betűje vagy a nyugdíjasok szavazata? Tudod, úgy nehéz lopni, ha leváltanak kormányról, mert nem fizeted a nyugdíjakat...

:)

Tehát mégegyszer: másra mutogatsz, hogy tolvaj, miközben te is lopsz... Eléggé érdekes, mondhatni skizoid hozzáállás... (Ugye nem baj, ha téged meglop majd egy "jóképű" piréz-dikmán keverék egyén, nem fogsz miatta rinyálni, meg rendőrért kiáltani - hiszen te mondtad, hogy tolbajtól lopni nem bűn - és az adócsalással te is beálltál a sorba... )

Nem, én nem vagyok az apucihoz szaladgálós fajta. Ha egy ilyen lop tőlem, akkor úgy megverem, h összesz@rja magát. Valami előnyöm legyen már abból, h 25 éve gyúrok. De talán pont ezért, engem elkerülnek az ilyenek. Nem nagyon kötekednek a nagyobbal, a kicsire, gyengére utaznak.

Azaz ha téged meglopna valaki, akkor "jó szokásod szerint" ott sem a jogszerű eszközhöz, a jogkövető magatartáshoz nyúlnál, hanem bizony az önbíráskodáshoz, vagy épp a garázdasághoz... Tipikus egy bites izomagyú magyar suttyó... Más lop, neki is szabad (azaz ő is tolvaj!), és bár azt mondja, hogy tolvajtól lopni nem bűn, ha tőle, mint szintén tolvajtól lopnak, akkor azt már bűnnek tekinti...

Amikor azt írtad, baromságot írtam, baromságot írtál.

Vannak jogszabályok, amiket be kell tartani, ilyen qrva egyszerű...

Hatalom van. Aminek a legitimitását a karhatalom adja. Ami erőszakkal operál. Viszont, szerencsére, az állam képességei még nem terjednek ki arra, hogy minden polgárt teljes konformitásra kényszerítsen.

amit előre tudsz, amikor jövedelemre teszel szert

Onnantól, hogy egy fegyveres rabló megmutatja a fegyverét, tudod, mire számíthatsz ellenállás esetén. Tehát minden következmény a te felelősséged.

Nem tudom, hogy közeledik az álláspontunk, vagy elbeszélünk egymás mellett. Igen, ez egy hatalmi harc egyén és társadalom között. Én nem azt mondom, hogy akit elvisznek a zsaruk, mert adót csalt, ne magára vessen. Csak annyit, hogy részemről semmi rosszindulat nincs vele szemben. Ahogy fent írtam, az erkölcsi perceknek maximum a templomban van helye.

Nem végtelen. Az egyén képességei által korlátozott. Mint ahogy az állam (ha úgy tetszik társadalom) hatalma sem végtelen, szintén a képességei által korlátozott. A törvények ebben a játékban csak annyiban relevánsak, amennyiben kikényszeríthetők.

Biblia szerint szemet-szermért, fogat-fogért. Ha valaki betörne hozzám, és elkapnám, akkor nagyon megverném. Szerintem ezzel nem vagyok egyedül. Max a kezébe nyomnék egy kést, mikor hívom a fakabátokat, h meg akart ölni, és önvédelem volt.

Volt peres ingatlan ügyem, ahol 3 ügyvéd egymástól független javasolta nem hivatalosan, h az a legjobb megoldás, ha megfenyítem az illetőt (éveket perelhettem volna amúgy). Igazuk lett. A kis sunyi g*cik nagyon behúzzák a farkukat, mikor az rongyos életüket veszélybe érzik.

És igen, én szélsőséges vagyok, nekem tetszik a kínai módi, ahol a korrupt politikusokat felakasztják.

Akkor menj, és élj olyan társadalomban, ahol ezt az elvet a jogrend alapvetésnek fogadja el. Ha egy korrupt, adócsaló politikust kivégeznek, akkor vajon az adócsaló kisemberrel mi történik? Nos? Ilyen alapon, ha adót csalsz, akkor jogosan megy be hozzád a NAV, és visz, amit talál, sőt az, aki adózott jövedelemből él, az is, hiszen őt is megloptad azzal, hogy a társadalom költségének a rád eső részét nem fizetted meg...

Sok igazságod van de mit tegyen az egyszeri ember ha azt látja, hogy kurzustól függetlenül (a törvény minden betűjének betartásásával), két kézzel szórják a pénz(é)t a közösből mert megtehetik?  Mert igazából semmi érdekük nem fűződik hozzá, hogy ez megváltozzon?  Arassa le a morális babért és kérjen mondjuk a fogorvostól számlát, fizessen 100k-val többet mert ennek a pénznek a kincstárban a helye és ez így törvényes és becsületes?  Az adózási morál ilyen viszonyok mellett is súlyos erkölcsi kérdés?  

Nem is olyan sokára véleményt mondhatunk arról, hogy azok, akik most képviselnek minket, jól vagy rosszul végzik a dolgukat. Sajnos vagy sem, a demokrácia ilyen... Lehetne persze minden x-nél nagyobb összegű állami kötelezettségvállalásról népszavazni, de akkor egyrészt tele lenne a töke mindenkinek vele, másrészt a pártos elkötelezettség okán a legtöbben nem a valóban racionális döntést támogatnák, harmadrészt meg amellett, hogy qrva sokba kerülne, a hatalom 9x%, hogy úgy húzná meg az x értékét, hogy minden beleférjen alá, vagy mindent x-nél kisebb részekre bontana...

Bar kicsit elterek a tematol, + ez most szubjektiv, DE:

Sajnos nem az emberek dontennek, csak az emberszabasuak. Jellemzo peldak:

  • a fentebb emlitett koltsegvetesi csalas, mondjuk 20 evvel, ha Te vagy en kovetjuk el
  • koltsegvetesi csalas "einthetetlen" altal (~0 perc a sitten)
  • megnemertett pedofil, gyerekgyilkos, 3 honap kenyszergyogykezelessel

Ezeket az iteleteket normalis ember nem hozza meg.

Update: itt valoban szukseg lenne a donteshozatalban az AI (nem kizarolagos) megjelenesere. Jo eset pl. a "ezt a bizonyitekot nem veszem figyelembe" alkalmak kikerülése.

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

Érdekes elméleti fejtegetés ez. Egyáltalán nem biztos, hogy morálisan helyes befizetni az adót. Mivel az állam több alkalommal is bizonyította, hogy ellenséges velünk szemben (példák: Covid vakcinázás, lockdown, távoli külföldiek betelepítése csak azért, hogy a GDP-t növelje, folyton eladósodik és a nemzetközi pénzmaffiának fizet végtelen sok kamatot (lásd államadósság)), ezért morálisan szerintem nem helyes pénzzel támogatni. Ettől függetlenül én befizetem az adót, mert nem akarok börtönbe kerülni. De rossz érzésem van mindig amikor fizetek olyan mintha bűnrészes lennék mindebben amit az állam tesz ellenünk.