Jönnek a folyadékba merített szerverek - 70%-kal kisebb energiafelhasználást ígérve

Hozzászólások

..vízkőoldót hol kell beletölteni?

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Sehol, mert nulla szabad iont tartalmazó folyadékról van szó (hogy most desztillált víz vagy valamilyen olaj, az mindegy) - azaz kalcium- és magnézium-karbonát sincs oldva benne. A folyadék patika tisztaságára persze szigorúan oda kell figyelni (például nem nyúlkálni bele kesztyű nélkül, az új alkatrészeket beszerelés előtt alaposan portalanítani/tisztítani szükséges, hogy a folyadék vezetőképességét növelő szennyezést ne vigyen be vele, stb.) de ezt lehet (és kell is) monitorozni, és ha szükséges, beavatkozni.

s akkor ott hány rpm-en pörög a merevlemez? 🤭

Régebbi, a külvilág felé megfelelő szűréssel "szuszogó" tengelyes diszkek természetesen nem használhatók ebben a környezetben, a hermetikusan zárt házzal rendelkező daraboknak viszont nem okozhat gondot, ha a külsejük nem levegővel, hanem annál jóval nagyobb hőkapacitással bíró, kvázi nulla elektromos vezetőképességű anyaggal érintkezik.

Azt nem értem, h mitől fogasztana kevesebbet a proci, h ha folyadékban van? A folyadékot ugyanúgy hűteni kell majd.

Nem fogyaszt kevesebbet - ellenben a sokkal nagyobb hőkapacitású hűtőközeg miatt a hő elvezetése hatékonyabb lehet, illetve az elvezetett hőt egy hőcserélővel fűtésre, vízmelegítésre fellehet használni - egy sima klíma esetén a hulladékhő az jellemzően megy a légkörbe.
A másik, hogy a hatékonyabb hűtés miatt sokkal könnyebb optimális hőmérsékleten tartani a berendezéseket, ami várható élettartamban jelent előnyt, illetve a számítási teljesítményt sem veszi vissza a processzor túlmelegedés vagy annak veszélye miatt.

egy sima klíma esetén a hulladékhő az jellemzően megy a légkörbe.

Ami nem annak köszönhető, hogy ne lehetne hatékonyan vízmelegítésre használni (lásd légkört használó hőszivattyúk), hanem annak, hogy multiék elég "not my job" típusú érdektelenségben és spúrkodásban szenvedtek ahhoz, hogy a légkörbe engedjenek gigawattórákat hőveszteség™ formájában. Mert hát azt már nyilván nem™ az™ ő™ feladatuk™ megoldani, hogy ne menjen pocsékba a hőenergia, hanem hasznosítva legyen és mondjuk egy fél város megmelegedjen rajta... hiszen a szerverpark így is nyereséges™.

Amíg nincs baj, addig nincs baj. És utána? 

Én már a sorközi klímáknál is kivoltam, hogy közel 2m az álpadló magasság (nem vicc), hogy ha lék lenne, legyen hova folynia a folyadéknak hogy ne a gépek álljanak benne. 

Azt hiszem géptermek tekintetében amit látni kell/lehet azt mind pozitív, mind negatív értelemben sikerült már. 

Emlékezetes esetek: 

  • Emeletes épület aljában a gépterem, fő lefolyó ág a mennyezeten keresztben
  • Csöpögő cső éles rack fölött, tálca a tetején hogy arrébb vezesse
  • Olcsó kivitelező leállás nélkül fúrta ki a falat, instant téglapor minden mozgó alkatrészben, több nap állás 
  • Sínek nélküli rack, tele... A legalsó gép miatt hívtak ki, hogy megállt... Annyira meghajlott, hogy az alaplap forrasztásai értek a házhoz. A durva, hogy előtte évekig bírta
  • Kritikus infra, üveg fallal forgalmas utcára
  • A klíma vagy az irodát vagy a géptermet bírta
  • Ideggázos oltórendszer (nafs3), feltörendő kulcsos doboz, és rendes kulcsos zár, ha ki akarnál jutni
  • Emeleti gépterem, a terhelés alatt annyira meghajlott a padló, hogy a rack-ek teteje összeért, mikor az alja még 5-10 centire volt
  • ...