Banana Pi mint Raspberry Pi alternatíva

Mennyire tekinthető Raspberry Pi alternatívájának a Banana Pi?

Mennyire megbízható? Bár kevesebb OS érhető el Banana Pi-n hasonlóan hosszan támogatott legalább Linux-szal mint a Raspberry Pi? 

Más kérdés. Vannak olyan boardok, amiknek nincs párja Raspberry Pi világban, mint a Banana Pi BPI-R3, ami viszont routernek jó állítólag OpenWRT-vel. Ezzel van valakinek tapasztalata? 

Hozzászólások

Az Armbian oldalán tudsz tájékozódni, melyik board mennyire támogatott. Az elsődlegesen routernek szánt boardjaik (R2,R3,R4 stb.) támogatását pedig OpenWRT oldalán tudod megnézni. Csak olyat vennék, ami Armbian és/vagy OpenWRT mainlineban támogatott, ha ez pipa, akkor jó eséllyel számíthatsz arra hogy évek múlva is friss kernel-t és csomagokat tudsz használni rajta.

Én nemrég vettem egy Banana Pi R3 Mini-t. Egyelőre snapshot OpenWRT-ben támogatott, mainline Linuxban nem. De ez is folyamatban devicetree upstream folyamatban remélhetőleg 6.10-re meglesz, Airoha hálókártyák drivere 6.9-be bekerült, a meadiatek wifi kártya driver pedig régebb óta mainline. OpenWRT snapshotot ráraktam, tökéletesen megy a wifi 6E és a vezetékes hálókártya is. Megbízhatóságáról még nem tudok nyilatkozni :-)

Sajnos datasheet a hálókártyához nem elérhető, Sinovoip upstream tevékenységét nem ismerem, így ott lehetnek meglepetések később.

Praktikusan ezt jelenti, amennyire ma előre meg lehet mondani. Valamikor 7 éve vettem egy Netgear R7800 routert, erre is jönnek mai napig friss buildek mert mainline támogatás van. Ha az van, akkor nem vagy kiszolgáltatva annak, hogy a gyártó sok hónappal vagy évvel lemaradt OpenWRT/Yocto/Buildroot/Kernel/házibarkács támogatását frissíti-e vagy sem: a frissítéseket a community viszonylag kevés energiabefektetéssel tudja majd hozni.

Ami miatt óvatos lennék a 10+ évvel, az az, hogy OpenWRT-nél nagyjából nyolc éve (de az is lehet hogy több) volt egy rendszerigény növelés: dobták a 8 mega tárhellyel rendelkező eszközök támogatását. Egyszerűen annyit nőtt a kernel meg a minimális rootfs, hogy nem volt akkora cipőkanál amivel bele lehetett volna 8 megába erőszakolni ezeket (fixme). De elvben akár a mai napig jöhetnének ezekre buildek, nem kizárt hogy van is olyan OpenWRT fork ami az érintett eszközökre buildel friss firmware-t, de ha van is, ott szintén ki vagy szolgáltatva annak hogy az illető megunja és többé nem lesz frissítés.

Az R3 Mini-t egyébként félig projektnek vásároltam, nyáron remélem lesz időm Armbian támogatást készíteni. A munka nehezét az ImmortalWRT-sek, OpenWRT-sek már megcsinálták a gyártó által kiadott, kissé lemaradt (5.4-es verziójú) kernel támogatás alapján. u-boot jelenleg nem képes NVMe-ről bootolni (legalább rootfs lehet NVMe-n!), meg van még pár apróság a kernellel, de elvileg 6.10-be benne lesz a támogatás minden hardverhez és onnantól elméletben lehet frissíteni folyamatosan akár 10+ év múlva is.

Nincs, router boradnak lett tervezve eredetileg, azokról ezeket szinte mindenki kispórolja.

Armbianban rengeteg up-to-date csomag van és proxy-nak meg sima fájl/fotó tárolónak akarom használni, doksikat tárolnék rajta. OpenWRT-vel is meg lehetne ezeket csinálni, én jobban értek debianhoz ezért maradnék annál.

BPI-R64-et használok OpenWRT-vel. Igaz, ez már régebbi, de teszi a dolgát. Kezdetben snapshottal használtam, mert nem volt még rá stable release. Most is valami régebbi kernel megy rajta, ha nincs vele semmi baj, minek upgrade-eljem? Upgrade-elés esetemben teljes újratelepítést jelentene. A wifit nem használom, csak routerként működik.

Ha nincs javítatlan biztonsági hiba a használt OpenWRT-ben akkor valóban felesleges. Ha van akkor még mindig jobb az újratelepítés mint a board-csere. 2017-ben volt egy elég súlyos wifi-t érintű sérülékenység, a KRACK azaz Key Reinstallation Attacks. Ha azóta volt hasonló sérülékenység ami érinti az OpenWRT-t is, akkor kell a frissebb, egyébként valóban felesleges.

Szerkesztve: 2024. 05. 23., cs – 21:34

bpi-t hasznaltam kb 8 évig. notebook hdd-vel. Tökéletes volt. dlna, dns, smb, postfix, mysql, radius futott rajta. Simán viszi, alacsony energiahasználat, stabil.
Sajnos az igények megnöttek, így a kis gép kicsi lett(cpu, memoria), elajándékoztam barátnak.
 

Szijártó Zoltán
Aki tud az alkot, aki nem tud az csak szövegel.

Akkor ha jól értem a hardver jó minőségű és a rá elérhető Linux rendszerek is stabilak és problémamentesek. Raspberryn a Raspbian azaz új nevén RaspberryOS teljesen jól használható, LibreElek és a többi KODI-ra kihegyezett rendszer is megfelelően működik, sőt Android is egész jó, de Ubuntu, Fedora, Gentoo és sok más RPi-re elvben elérhető Linux disztró már eléggé problémás. 

Gondolom azon a 4k felbontás még nem volt elérhető hdmi kimeneten. Raspberry Pi 5-ön eléggé kompromisszumos a 4k felbontás. Banana Pi újabb modellek tudnak 4k@60Hz-t? 

Mi lenne a célja? Esetleg OrangePi? Elég jókat olvasni róla, ill. teszt videók alapján nekem is tervben van, egy Pi2-t fog váltani.

Orange Pi is jónak tűnik, kösz a tippet. Van vele személyes tapasztalatod is vagy csak olvastál róla? 

Itt is van routernek alkalmas board, mint az Orange Pi 5 plus. 

Orange Pi OS (OH) : "Orange Pi OS is the officially supported open source operating system for Orange Pi. It provides the Orange Pi OS desktop for Orange Pi series development boards, keyboard PCs and other PCs. It can run Android, Windows and Linux applications and is an easy-to-use, easy-to-extend desktop operating system that is fast, secure and stable, with a beautiful interface and simple operation."

Ez most egy Linux némi nagyotmondással? Vagy mi lenne ez a Windows kompatibilitás? Vagy ez egy új kínai csoda oprendszer mint a Harmony Next? Esetleg pont az és erre utal az OH.

Nincs vele tapasztalatom. Már régóta keresem a Pi2 utódját. Elsőnek a Pine64 RockPRO-val szemeztem, már majdnem megrendeltem, de akkor kezdtek szállingózni az RK3588(S) chippel szerelt lapkák. Úgy gondoltam, ha abból lesz valam jó deszka, azt megvárom. Így esett a választás az Orange Pi 5 Plus-ra.

Attól függ neked milyen célra kell? Nekem jelenleg csak NFS megosztás és Torrent fut rajta.

Ha nem routernek, vagy egyéb funkciók mellett routernek is kell neked vagy nincs szükséged HDMI inputra, akkor szerintem az OrangePi5 Pro jobb választás. Van rajta beépítve wifi, amit Plushoz külön modulként kell megvenni, illetve alapból is olcsóbb. HDMI input nincs rajta, bár az eléggé speciális igény. 

Szerkesztve: 2024. 05. 29., sze – 18:25

Ahogy kábé körvonalazódott, a mainline kernekeseknél esélyes.

Az, hogy milyen hardveres képessége támogatott meg eltérő. A cpu-t, hálózatot mondjuk lehet kezeli, de a hardveres videogyorsítást meg nem. Szóval attól függ, hogy milyen célra, milyen képessége kell adott hardvernek.

Néha szimplán azon múlik, hogy egy fejlesztő, aki magának vett olyan cuccot, meddig tartja meg azt, mert addig foglalkozik vele. Ha lecseréli, akkor meg lehet nem lesz más, aki az újabb verziókat összerakja. Nagyobb közösség által támogatott cumó esélyesebb hosszabb távra. Bár ez is relatív, hogy egyáltalán mennyi időre kell.

A tömeghatás a Raspberry Pi mellett szólna. Viszont az utolsó Raspberry Pi ami valóban jó volt az a Pi 3 volt szerintem. A Pi 4 kompatibilitási problémákkal jött addon boradok egy részével, illetve a 64 bites OS miatt szoftveres oldalon is vannak kompatibilitási problémák. Persze lehet használni továbbra is 32 bites Linuxot Pi 4-en is.

Pi 5 árban még feljebb ment, de például normális 4k kimenetet nem tud. Az alternatív Pi boardok amellett, hogy erősebb hardverűek szinte minden esetben még olcsóbbak is. 

Hát attól függ, hogy mire kell adott eszköz. Ha csak alapfunciókra, akkor lehet az armbian támogatottság megléte már elegendő.

Én pi2 után csak pi zero2w -ből vettem. Médiára androidtv és firetv stick lett. Kis gépnek inteles minipécék, van ami régebbi használt, meg van két újabb intel n100 procis, bár még nem nagyon laktam be utóbbiakat, hanem csak próbálgattam ezt-azt (esxi8, sebességtesztek, win11). Áfával együtt 140 usd volt egy nagyon pici, sok porttal, 16GB rammal, 512 ssd-vel. És br 160 usdért sikerült barbone 4x 2.5Gbps portos, m.2 nvme, wifi, minipcie portos kisgépet. GPIO cumókkal nem nagyon játszom, de ahhoz van többféle mikrokontroller is a fiókban. Bár a 3d nyomtató végülis az, de ahhoz meg készen van célszoftver rá. Használt 6-7gen i3 és i5 procis takarékos T szériás procis minigépeke 40-60 ezer közt kapni. (ThinkCentre M700, NUC Kit NUC7i3BNH, prodesk dm g3 és még 2 magosban g5 is, az utóbbi win11 kompatibilis is)

Armbian miért csak alapfunkciókra lenne elegendő? Mit nem tud ami elvárható vagy szükséges lenne? 

Androidtv kategória nálam is valid, használom is ezeket tévé mellé, a teljesen felesleges okostv rendszer helyett. Firesticknél egy modell mennyi ideig támogatott frissítésekkel? A fő problémám a Firestickkel, hogy nincs rá hivatalos Play store és az alternatív telepítő megoldásoknál mindig van némi kockázat a téglásításra. Hasonló áron pedig bőven találni Google pereputtyal androidos tv boxot. Egyébként az sem zavar ha tabletes Android van rajta és nem Android Tv rendszer. Streaming szarok nem érdekelnek, máshol nem számít. A Play viszont fontos. 

Vannak azonban olyan 24 órában működő gépek amire Androidos rendszer nem megfelelő, bár a hardver bőven elég lenne hozzá. Itt viszont az Intel PC nem alternatíva, pláne nem egy régi PC. Bármit optimalizálok ezeken fogyasztásban versenyképtelenek a foo Pi boardokkal. Az órajel minimálisra korlátozása mellett is többet fogyasztanak az x86 gépek. Egy jó foo Pi keveset fogyaszt, teljesen kivált egy 24 órában működő szerver funkciókat ellátó PC-t, és mellette médiára is alkalmas. 

spéci hardver funkciók, spéci portok, video gyorsítás hardveresen. Ezek sokszor zárt blobban vannak, ami teljesen opensource cuccba nem kerül bele és sokszor a soc gyártó kókányol hozzá csak támogatást, ami csak az általuk hekkelt kernel verzióba kerül bele.

A firetv-n amazon store van. Kodi kézzel telepíthető (egy parancs vagy app vagy program segítségével ízlés szerint). Streamingnél számítana, hogy hivatalos appok menjenek, itthon talán a skyshowtime nincs csak fenn amazon storeban (netflix, prime, youtube, max, disney, appletv van). Play store appok nem garantált hogy működjenek persze. A 2016os fhd firetv gen2 azt hiszem még támogatott, csak nem kapcsoltam be régóta, a menüje már lassú, de lejátszás ment jól még legutóbb. A 2018as firetv 4k sticket használom most. Még akkor vettem őket, amikor nem sok opció volt hivatalos androidtv boxra itthon, abból mibox3 -am van régről. Nekem ez szempont volt, mert nem dvd gyűjteményt, hanem előfizetést nézek.

Amikor még streaming nem nagyon volt itthon elérhető, akkor raspberry pi2 után amlogic boxot vettem és libreelec / coreelec kodis rendszerrel használtam filmezésre a gagyi tabletes és botnettel fertőzött kínai rendszere helyett. Most is pörög azt hiszem a ph-n az amlogix boxos topic, hogy mi jó vétel éppen. 

Persze, ha valami nagyon minimál terhelésű headless szerver kell, akkor jó lehet valami armos sbc. Ha médialejátszás kell, akkor már nem biztos, hogy a pi praktikus. Egy desktop os-en mindkettő célra használni nem tűnik túl jónak, desktop netezős gépnek sem tűnik praktikusnak a korlátozott grafikus driverei miatt. Desktopnak jobb élmény akár egy közepesen régi minipécé is, olcsóbban. És ugye arra bármi linux és win szoftver is feltehető. Szóval ezért kell a feldathoz választani eszközt, nem feltétlen egy drágább, folyamatos kézi hekkelést igénylő a kényelmes és jobb. Van hogy jobb külön eszköz a különböző feladatokra

A 8 magos n305 kicsit drága, duplája mint az n100-ak kínából (magasabb órajelre engeti tán a 305öt). Viszont amd 5700u -val,barbone, 8 mag 16 szál bruttó 250 dolcsi körül már találni valamit, ha nagyobb teljesítmény kell. Ha sok szál vagy virtualizálás kell (2.5 realtek lan nem támogatott esxi-vel, de mással igen és esxi úgy is fizetős lett). Azért érdemes utánaolvasni, van amelyik minipécénél kell egy bios beállítás, hogy többféle linux kernel szeresse az amd procit kínai minipécében.
https://nanoreview.net/en/cpu-compare/intel-core-i3-n305-vs-amd-ryzen-7…

A drágát persze relatve, a kínálathoz és a pi5- höz képest értem. 
Péládul gmk g3 8GB ram és 256GB ssd - cserélhetők, bruttó 120 dolcsi körül van már. Ahogy látom ez https://www.youtube.com/watch?v=jjzvh-bfV-E
Ha jól emlékszem idle 7w körül fogyaszt hasonló nálam, nagyon terhele 30w, de rendes ssd és ram mellett.

Ha 30 Watt a maximum az már nem túl jó. Mindig lesz valami elszabadult folyamat ami felpörgeti a processzort maximumra. Ezért kell olyan gép amin az abszolút max fogyasztás 10 Watt alatti. AMD-n le lehet korlátozni Linuxszon az órajelet? Inteleken ez jól beállítható. 

Az azért elég meredek kijelentés, hogy mindig lesz valami elszabadult folyamat. Ha így lenne, akkor minden gép folyamatosan ki lenne hajtva.

Másrészt, pont egy Raspberry fórumban volt egy hasonló téma nemrég. Akkor kicsit utána olvastam, hogy mennyi is a fogyasztása egy vékonykliensnek illetve mini PC-nek. Többféle eredménnyel találkoztam, de nagy vonalakban terhelés nélkül 6W, terhelve 15-25W fogyasztást írtak hozzájuk, kiépítéstől, CPU és RAM-tól függően. Az itthoni RasPi 2B kb. 6 wattot fogyaszt (25% terheléssel). Ha helyette egy újabb – energiahatékonyabb – vékonykliens lenne, valószínűleg az sem fogyasztana ennél sokkal többet. (De ha többet is fogyasztana, más költségekhez képest elenyésző többlet lenne.) Nálam, ha a Raspberry majd kiöregszik, akkor már biztosan valami mini PC lesz helyette, mert most is csak GUI és monitor nélküli szerverként üzemel, és az extra funkciót (pl. GPIO csatlakozók) nem használom ki, ellenben az USB csatlakozók alacsony terhelhetősége korlátoz.

Sajna az van. hogy nagyobb teljesítmény nagyobb fogyasztás. Kis fogyasztásban a málnák a bajnokok, itt inkább az árazás a kérdésesebb. De pl.  minek fogyasszon egy tp-link ugynannyit mint egy ruckus AP, vagy egy otthoni  NAS annyit mint egy nagy storage. Egy kis  tp link a pár wattjával elég egy háztartásban néhány mobilhoz. Aztán lehet mélázni, elég e 3-4-15  watt és zöld mosoly  vagy 8-9 -30 watt. 

Az ilyen posztok pont az árazás miatt szaporodnak, a málna kis teljesítményű volt , extra alacsony árazással , most meg már 60 000 -nél tart tokkal vonóval. És itt már inkább egy opció a többi közt.

Igen, az árazás relatíve a probléma. És persze, drágábban már a kompromisszumkészség is kisebb vele szemben, pláne ha van alternatíva. Ha meg valaki tényleg pécészerűen használná, ssd-vel és több ramos változatként, desktopként, akkor jobb, ha más modern számítógépet nem használ és elhiszi, hogy csak olyan "gyors" a normál :D 
Multimédiára, megincsak van jobbnak tűnő és nem drágább, ha kifejezetten filmezésre kell.

Persze, ha valamiért kifejezetten takarékos dolog kell, mert akkus áthidalás vagy kis napelemmel töltött dologhoz kell, akkor simán lehet, hogy célfeladatra egy kis armos board sokkal célszerűbb. Bár akkor meg már inkább a régebbi generációs pi-k, ha headless.

Viszont otthon, amikor a modernebb internetes hgw eszköz és/vagy wifi router 90w-os tápot igényel, pont nem az a pár watt lesz a számottevő. Persze, ha folyamatosan megy valami, ott azért már érdemes számolni vele. De lehet van más, amivel több áramot lehet spórolni, ha takarékosság a cél.

Intel N100: A Challenge to ARM az itt látható mérések szerint a ARM hatékonyabb. Sok Orange Pi és más alterpi chipjét adó Rockchip RK3558 az összehasonlás tárgya az Intel N100-al. 

Fogyasztásban idle állapotban 6.5x fogyaszt többet az Intel N100 mint az ARM RK3558, terhelés alatt 5x fogyaszt többet az Intel. 

Egy szálas teljesítményben minden mérésnél gyorsabb az Intel, de amikor az összes cpu mag dolgozik már inkább az ARM RK3558 a gyorsabb, alacsonyabb fogyasztás mellett. 

Wifi sebességben is veri az ARM az Intelt. Illetve vezetékes ethernetnél is, mivel 2x 2,5Mbps integrált hálókártyát kapnak a RK3558 boardok. 

"Fogyasztásban idle állapotban 6.5x fogyaszt többet az Intel N100 mint az ARM RK3558, terhelés alatt 5x fogyaszt többet az Intel. "

Ezek a fogyasztási szorzók (illetve a számok, amikből kiszámíthatók) hol vannak leírva?

Az idézett cikkben lévő power draw táblázat alapján a 2.47 (idle) és 1.95 (terhelt) a szorzók, amihez jelen esetben úgy korrekt, ha leírjuk, hogy ezek eleve nem fogyasztanak sokat, így ha a középértéket nézzük, akkor 6.45 wattal fogyaszt többet az Intel N100.  (Hozzátéve, hogy az Intel alapú gépben van wifi kártya, SSD, ventilátor és LED világítás)

ARM kevesebbet fogyaszt az biztos , van amiben ez jobb, van amiben az jobb, de továbbra is az árazás ami miatt megfontolandóak: ez már jóval több mint málna pc, 

https://www.conrad.hu/hu/p/radxa-rs119-b8-rock-5-b-8-gb-8-x-2-4-ghz-2730514.html

 

Szerintem ez már nagyon nem éri meg.

Én ezekből a RK3588s CPU-val épített változatokat néztem (pl. Orange Pi 5) ami egy kicsit karcsúsított 3588 (lehagytak pár periféria csatlakozót). Bár ennek sem málna ára van.

Én az áruk ellenére azért nézegetem ezeket, mert a benne lévő Mali-G610 MP4 elég sokat tud és így ár érték arányban mégiscsak nagyon jó lehet: hardveresen gond nélkül boldogul többféle 8k HDR videoformátummal is, így házimozihoz, vagy YouTube lejátszónak elég időtálló megoldás lehet.

Persze, hogy hatékonyabb, csak lassabb (néhány cél feladatot leszámítva) és desktopra általában nem jó. Célfeladatra viszont lehet jobb egy arm board.

Azt érdemes tudnod, hogy a lan és wifi az n100-nál sem fix, csak annak az adott gépnek volt ilyen felszereltsége.
Nekem egyik n100 gépben két 2.5G realtek lan van, a másikban négy 2.5G intel 226 lan van. Wifiből is olyan lesz, amilyet beleteszek. 

A rockchipnek nagyon baba a gpu és vpu része hardveresen. A probléma ott szokott jönni, hogy általában nincs rá szoftver, ami kihasználná. Általában az ilyennel szerelet set top boxon lévő zárt program tudja kihasználni, de linuxra nem nagyon van támogatás. Ha ez változott volna már, az nagyon jó lenne. Ugyanez a 3d gpu részre is jellemző szokott lenni. Az intel meg működik kb minden mostani desktop oprendszer alatt, de lehet még hw gyorsított transzkódolásra is képes lehet - mármint tényleg működhet programokkal is.

Egyébként nekem is olyan kinézetű a kisebbik gép, mint a linken lévő, de más felszereltségű. Lehet kicsit többet is fogyaszt az enyém, mert erősebb a körítése.

Az ára sem egy szint. Mert csak a board 100-280 dolcsi a radaxa-ból, de kell hozzá még körítés. A fix ~4GB ramos áráért (113 usd) most van cserélhető 8GB ram + wifi6 bt5.2 + 256GB ssd fajta bővíthető n100 (~120 usd), tápegységgel, házastól kompletten. Bruttó (27% áfa) 120 dolcsiért https://www.aliexpress.com/item/1005006997281548.html

Headless servernek, ha a fogyasztáskülönbség sokat számít és az ár sem gond, akkor lehet jobb a radaxa. 

ja ezeket nem szokták barbone, mert annyira olcsó (netto 95 usd), hogy ajándék a ram és ssd. A gyártó oldalán lehet van olyan opció is (eu vámkezelt szállítással), de azt hiszem nem olcsóbb :)

Nekem illyen az egyik, 16GB + 512GB (m.2 sata) változatban, ebben csak wifi és m.2 slotban cserélhető, azért elég noname az ssd-je
https://www.aliexpress.com/item/1005005234874016.html

Nem vagyok nagy híve a noname ssd-nek mert az adat mindig drága. De ha router, nextcloud (külső hdd-kel ahol a fontos adat van), media-lejátszó funkciók vannak rajta akkor belefér a noname is. Csak tartani kell egy imaget-et máshol a rendszerről, hogy még a telepítéssel se menjen az idő ha megdöglene az ssd. 

SATA portból mennyi van ezekben? (SATA can scale to 2TB kicsit furán hangzik, de gondolom elírás) 

“Az ellenség keze betette a lábát”

hát, attól függ milyen portok, slotok vannak. Azon a nagyon kompakton csak egy m.2 van, ami lehet sata vagy nvme drive kis méretben. 

Másikban meg van többféle slot + egy normál sata. De én beáldoztam egy custom aljas lassú ventillátorosra a 2.5" drive helyet az alsó lemezén. pontosabban az eménynek buta, nem szellőző lemeze volt, ezért nyomtattam sajátot. De van amelyiket venti hellyel kapni. 
https://prohardver.hu/tema/mini_pc/hsz_299-299.html
https://prohardver.hu/tema/mini_pc/hsz_467-467.html

De árulnak n100-as nas alaplapot is. Mondjuk azon meg a sok lan tűnik feleslegesnek.
https://www.youtube.com/watch?v=COdHtuzGG_Y

De m.2 slotba is lehet tenni sata portos bővítőkártyát, ha épp az kéne. Asrocknak is van. Csak úgy már nem kínai áron van.
https://www.youtube.com/watch?v=-DSTOUOhlc0

Ja igen, egy szivatás lehet az olcsó kínai n100 lapokkal, lehet a hdcp 2.2 cert hiányzik és ezért 4k netflixet nem támogat, csak fullhd-t. Kapni asus nuc boxot is n100  procival, de magasabb áron

Dual LAN 2500Mbps-ot írnak, de a képen csak egy ethernet port látható. HDMI 4x-ből meg csak 1-et írnak de kettő látható a képen. Nyilván baki, de az ilyen elírások vagy nem a megfelelő termékről készül kép nem növeli a bizalmat a feltörekvő kínai pc brandek iránt. Zsákbamacska végül melyiket kapod. Routernek pont kellene a két ethernet, és felesleges két hdmi. 

Szerkesztve: 2024. 05. 30., cs – 15:27

Van olyan 200 USD alatti Lofasz Pi aminek a GPU-ja elpicsazza az Intel GPU-t es fullos a Linux support?

Pedig architekturalisan 2020 ota igazolt teny, hogy lehetseges. Az M1 legalapabb GPU-ja siman elverte. Szoval nem eppen "ARM limitacio". Miert nincs ilyen a piacon azota se?

Nem, meg csak nem is az M3 Max GPU-jat kene megverni, hanem az annal joval gyengebb Intel Iris-t. Nem olyan megugorhatatlan az.

Én örülnék a legjobban ha valaki végre felkavarná az állóvizet! Amúgy az Arm Mali GPU-k szerintem jó irányban haladnak. Nyilván nem veszik fel a versenyt a nagyágyukkal. De azért találni olyan deszkákat, ahol simán megy a 2x4K, meg hw encode/decode. Mi a fene kell még?! Egy átlag felhasználónak persze. Most a játékokat ne emlegessük, ott rég elgurult a gyógyszer. A látvánnyal akarják megvenni a játékost, a világ összes K-ja nem elég, de minek? Vannak játékok, ahol nem a felbontás volt a lényeg, és jaték élményben kenterbe verik a nagy AAA címeket.

Szerk.: mire fel ez a sok FPS meg K buzulás? Arra jó, hogy újra vásároltassák a hardvert. Semmi másra!

Vannak Intel N100 alapú minigépek, SBC-k. 160-240 dollár közé szórnak. Nem ARM-es, de majdnem megfelel az ereje egy i7-7700-nak (annak ellenére, hogy az 4 mag 8 szál, ez meg csak 4 mag 4 szál, de az IPC-je, energiatakarékossága jobb), meg Intel integrált GPU van benne.

Bár azt nem értem, hogy minek neked SBC-szintű gépbe komoly GPU, úgyse való játékra, desktopra, AI-ra. Ha meg erős integrált GPU kell, akkor AMD-t nézzél, az teljesen ver mindenki mást ebben a műfajban, főleg a 680M, 780M óta, bár az se SBC-s fogyasztási szint.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Bananapi routernek való.

Rpi meg inkabb media centernek, stream vagy kodi + torrent.

Volt bananapi-m sajnos a kodi akadozott nem volt GPU tamogatas.

A Raspberry Pi már csak beágy projektekhez jó, arra is elég max a Pi3. Vagy 1080p/h264 videózáshoz és még Steam Linkre, szintén csak Pi3. Pi4-en nem támogatott hardveresen az x265, Pi5-ön támogatott az x265 viszont cserébe a x264 már csak cpu-ból megy. Buster-en működött utoljára rendesen a Steam Link. Még egy sor Pi-only szoftverrel van probléma újabban. Nagy részük 64 bites váltással van kapcsolatban, de van ami 32 biten is problémás új hivatalos Raspberry OS-sel.