HUP Olvasók Választása Díj 2006 - eredményhirdetés

Bejelentés

Pár nappal ezelőtt lezárult a kerek egy hónapon keresztül zajló "HUP Olvasók Választása Díj 2006" szavazás. Ez volt a negyedik ilyen szavazássorozat a HUP történetében, az elsőt 2003-ban tartottuk. A HUP olvasói a szokásoknak megfelelően a "selejtezők" után 20 kategóriában 10 jelölt közül választhatták ki a 2006-os kedvenceiket. A HOVD-on évről évre egyre többen szavaznak és ez a tendencia tovább folytatódott idén is. Voltak olyan kategóriák, ahol már a szavazás megkezdése előtt borítékolni lehetett a győztes nevét, de volt olyan is, ahol az utolsó percig folyt a csata. Volt olyan kategória, ahol mindössze néhány szavazat döntötte a helyezéseket... Nézzük mi történt idén:

A kedvenc portál motor kategóriában a Drupal fölényesen győzött. A Joomla! megtartotta úgy is a második helyét, hogy leválasztottuk róla a Mambo-t, míg az eddig mindig jól szereplő PHPNuke idén már nem volt olyan jó, hogy bekerüljön az első háromba. Helyét a Wordpress vette át.
A filerendszereknél a papírforma igazolódott. Nincs mit hozzáfűzni.
A kedvenc Linux disztró kategóriában meglepetésre(?) nem az eddig vitathatatlan favorit Debian lett az első. Idén első alkalommal az *Ubuntu disztrók követelték az első helyet. Az *Ubuntu az elmúlt években szépen jött fel, és tavaly már látszott, hogy veszélyes lehet az "apjára".
A kedvenc programnyelvnél és adatbázis-kezelőnél az égvilágon semmi sem változott. Bebetonozott favoritok vannak.
Az idén újoncként megjelenő kedvenc biztonsági eszköz kategóriában az nmap tarolt.
A kedvenc editor és programfejlesztést segítő eszköz kategóriák is maradtak kb. ott, ahol tavaly voltak. Mindössze annyi történt, hogy az editorok közt a kate idén első alkalommal bejutott az első háromba.
A szintén újonc kedvenc virtualizációs technológia kategóriát lesöpörte a VMware. A második a Xen, míg a harmadik a qemu lett.
A kedvenc magyar projekt kategóriában visszatért az első helyre az MPlayer (tavaly ebben a kategóriában nem szerepelt az inaktivitása miatt), és harmadik helyre berobbant az idén felbukkant, Szakacsits Szabolcs vezette ntfs-3g projekt.
A többi kategóriában nagyrészt a várakozásoknak megfelelő eredmények születtek. Nézzük a részletes adatokat!

 

kategória győztesek szavazatok száma 2005-ös helyezés 2004-es helyezés 2003-as helyezés
Kedvenc portál motor? 1. drupal 375 1. - -
2. joomla! 77 2. - -
3. wordpress 64 - - -
Kedvenc filerendszer? 1. ext2, ext3, ext4 664 1. 1. 1.
2. reiserfs 162 2. 2. 2.
3. xfs 101 3. 3. 3.
Kedvenc Linux disztró? 1. *ubuntu 486 2. 7. -
2. debian 319 1. 1. 1.
3. gentoo 186 3. 2. 3.
Kedvenc programnyelv? 1. php 224 1. 2. 3.
2. c 221 2. 1. 1.
3. java 150 3. 4. 5.
Kedvenc adatbázis kezelő? 1. mysql 487 1. 1 2.
2. postgresql 239 2. 2. 1.
3. oracle 65 3. 3. 3.
Kedvenc biztonsági eszköz? 1. nmap 318 - - -
2. grsecurity 108 - - -
3. kismet & nessus holtverseny 38 - - -
Kedvenc szabad játék? 1. quake, q2, q3 (engine+modok) 232 - - -
2. frozen bubble 146 3. 2. 4.
3. openttd 138 1. 4. -
Kedvenc editor? 1. vi, nvi, vim, cream 389 1. - -
2. mcedit 270 2. 3. 2.
3. kate 111 4. 6. -
Kedvenc programfejlesztést segítő eszköz? 1. eclipse 229 1. 1. -
2. kdevelop 104 2. 2. 1.
3. netbeans 91 3. 4. -
Kedvenc virtualizációs technológia? 1. vmware 412 - - -
2. xen 115 - - -
3. qemu 106 - - -
Kedvenc grafikai program? 1. gimp 631 1. 1. 1.
2. blender 69 2. 4. 2.
3. imagemagick 66 3. 2. 3.
Kedvenc magyar projekt? 1. mplayer 384 - 1. -
2. openoffice.org magyarítás 153 1. 2. -
3. ntfs-3g 112 - - -
Kedvenc video lejátszó? 1. mplayer 799 1. 1. 1.
2. videolan/vlc 148 2. 3. 4.
3. xine 52 3. 2. 2.
Kedvenc desktop környezet? 1. kde 457 1. 1. 1.
2. gnome 430 2. 2. 2.
3. xfce 119 3. 4. 5.
Kedvenc böngésző? 1. firefox, flock, swiftfox, iceweasel 932 1. 1. -
2. opera 178 2. 3. 3.
3. konqueror 73 4. 4. 5.
Kedvenc email kliens? 1. thunderbird 518 1. 1. 7.
2. evolution 154 2. 2. 1.
3. kmail 132 3. 3. 5.
Kedvenc szerver operációs rendszer? 1. gnu/linux 703 1. 1. 1.
2. freebsd 102 2. 2. 2.
3. openbsd 45 3. 3. 4.
Kedvenc BSD rendszer? 1. freebsd 286 1. 1. 1.
2. openbsd 140 2. 2. 2.
3. pc-bsd 36 4. - -
Kedvenc levelező szerver? 1. postfix 446 1. 1. 1.
2. exim 132 2. 2. 2.
3. sendmail 74 3. 3. 4.
Kedvenc kommunikációs program? 1. gaim 502 1. - -
2. skype 229 2. - -
3. kopete 195 3. - -

 

Gratulálunk a győzteseknek!

A kategóriák első helyen végzettjei egy éven keresztül jogosultak használni a Hungarian Unix Portal Olvasók Választása Díj 2006 hivatalos emblémáját :-)

Jövőre új szavazás!

(A táblázatot többször is ellenőriztem, de ennek ellenére előfordulhat hiba az összesítésben. Ha valaki hibát lát benne, az kérem jelezze a trey () hup ! hu email címre. Köszönöm!)

( bastya_elvtars | 2006. 12. 27., sze – 09:46 )

A Wordpress-t én továbbra sem tartom portálmotornak. :-P
S örül kicsi szívem, mert a Gentoo bronzérmes lett. ;-)
--
Gentoo motto: It's worth spending eight hours trying to make something load 20ns faster.

Én a RedHat vonal viszonylagos gyenge szereplésén csodálkozom.
Bevallom én ezt használom (desktop=Fedora, szerver=CentOS) és nekem az tetszik benne, hogy nagyon rugalmas az adminisztrációja. Ha akarom akkor kattintgatok, ha akarom akkor config fájlokat szerkesztek. Mindig azt csinálom, amit már jobban tudok. Azt szoktam mondani, hogy kezdőknek és haladóknak is ideális. Olyan kezdőknek szoktam ajánlani, akik nem csak egyszerűen használni akarják a Linuxot, hanem mélyebben is meg akarják ismerni.
Aki "csak" használni akara egy Linuxot, annak UHU vagy inkább SuSE a jó kezdő rendszer.
Az Ubuntu is --bár még csak nemrégen próbáltam ki-- úgy tűnik mindenkinek jó lehet. Könnyű vele kezdeni, de hagyja magát buherálni is.
A többieket nem ismerem. Debiant, Gentoot Slackwaret, Frugalwaret egy-egy próba erejéig feltelepítettem, de nem igazán láttam értelmét egy számomra ismeretlen rendszert megtanulni. Elsőre pedig nem nyújttt semmit ami magával ragadott volna.

érdekes összevetni az itteni eredményt a distrowatch.com aktuális ranglistájával. bár ott a top100 nem közvetlen szavazás alapján, hanem érdeklődés alapján áll össze.
a debian család dominanciája ott is érződik, az első 10ből 4 disztrib ide tartozik. de ott előkelő második helyen szerepel az opensuse, majd utána a fedora és még benne van az első ötben a mandriva is. nálunk ezek a disztriben jelentőségükhöz képest igen kevés szavazatot kaptak csak, ami valóban meglepő. úgy tűnik magyarországon nem népszerű az rpm alapú disztró, és továbbra is a deb s favorit.

( turul16 v | 2006. 12. 27., sze – 11:49 )

Kiváncsi lennék milyen eredményt érne el egy gentoo + egy debián alpu rendszer összeházasítása. Modusított portage-el, ami bejegyzi a csomagokat debian csamag adatbázisba is. ill olyan deb csomagokkal amik bejegyzik magukat az portage adatbázisába is, hozzá adva valamely .deb alapu rendszer user frendly installerjét. (Vagy, ha lehetséges közös adatbázist használjanak redundancia elkerülése végett) (Hozzá adom a rendkivül hosszú TODO -m hoz :) )

Igen jó eredmény egy olyan rendszertöl aminek a telepítéséhez idő kell.(Szinte mindent forrásbol felrakni), ami még furcsább, hogy annak ellenére, hogy forgatás közben is jöhetnek hibák, én mégis kevesebbet szivok vele, mint anno a debiannal.

Qt vs. Gtk szavazás is GTK oldalára látszik eldölni, GTK -s alkalmazások-ra több szavazat érkezett, xfce+gnome együtt többen vannak, mint Qt-s KDE.

( york | 2006. 12. 27., sze – 12:17 )

Pascal egesz jol szerepelt, pedig sokaig be sem tudott kerulni.

York.

------
"Nyugi! Minden a legnagyobb rendben csúszik ki a kezeim közül..."

Az ?si pascalok szerintem rosszak,

Nem ertek egyet. Ha az adott kor (80-as 90-es evek forduloja) fejlesztoeszkozei koze allitasz pl. egy TP-t, akkor bizony nagyonis megallja a helyet, akarcsak a benne keszitett szoftverek. Mas kerdes, hogy mivel a BP7 (ami 1992-es!) gyakorlatilag DOS-os utod nelkul maradt, ezert rengetegen tovabb hasznaltak, mikozben a nyelv, es a hozzatartozo fordito is rettenetesen elavult. De itt mar masfel evtizedrol beszelunk ugye, sz'al csak ovatosan az ilyen kijelentesekkel.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Ezzel nagyreszt eggyetertek, nagyon jol hasznalhato volt dosos progik irasahoz.
En azt furcsalom, hogy meg ma is nagyon sok helyen oktatjak a TP6/BP7 parost.
Ez kb. olyan mint amikor UNIX/LINUX oran a parancsokat verik a diak fejebe egy telnet kapcsolaton keresztul...

York.

------
"Nyugi! Minden a legnagyobb rendben csúszik ki a kezeim közül..."

A TP 286 proci tudasat sem hasznlja ki, 2* olyan gyors move -t irok a beepitett assemblijeben, mint ami benne van. Sokat hassznaltam TP -t (~8ev). Nosztalgiabol egy feladatot abban oldottam meg (2 eve, ISA merokartya programozasa), es akkor rajotem, miert nem hasznalom :). Pointeres 2 soros kifejezeseket irok benne ami C-ben fel sor, talan ezert, k*rva tipusosag sem nyero.
Javareszt asm -kodokat hasznaltam bene, ha gyurtam a sebbesegre, es gyors lett. BGI rendszer szornyu, veletlenul is jobbat irok (teljesitmenyre).

FreePascal -rol odakat szoktak zengeni a kedveloi, egy haverom azt meselte, hogy jobb kodott csinalt freepascal, mint az asm manias haverja.

Pointeres 2 soros kifejezeseket irok benne ami C-ben fel sor, talan ezert, k*rva tipusosag sem nyero.

Errol beszeltem, hogy regi a fordito. Ma mar a C-s "pointertrukkok" jo 90%-a alkalmazhato Pascalban, meg Delphiben is, az FPC-rol nem is beszelve. A tipusossag szabalyai meg csak akkor zavarok, ha C kodot akarsz irni Pascalban. Nem arra valo, a legtobb ezaltal "felmerulo" problemara pedig van altalaban otszor egyszerubb es elegansabb megoldas, ami igazodik a nyelvhez. De nyilvan egyszerubb anyazni.

Egyebkent ha mar a nyelvi elemekrol beszelunk, en elhalok a C/Java/stb switch/case combojatol, a Pascale (meg a TP-e is) otszor jobb, pl. lehet tartomanyokat megadni neki, meg erteklistakat, sokkal olvashatobb es rugalmasabb mint a hetvenhat case 'valami': egymasutan C-ben vagy Java-ban.

On the contrary, es hogy az egyszeru nyelvi elemeknel maradjunk, egy C-szeru for ciklust viszont szivesen latnek Pascalban. Mas kerdes persze, hogy while ciklussal meg lehet ugyanazt irni, de azert az nem olyan elegans.

Konkluzio: mindennek van elonye, hatranya is, eppugy mint a beszelt nyelveknek.

egy haverom azt meselte, hogy jobb kodott csinalt freepascal, mint az asm manias haverja.

Urban legend. ;) Azert az igaz, hogy i386-on eleg jo kodot csinal a Free Pascal, de azert egy igazan jo asm koder meg lenyomja. Bar azert, csinal olyan dolgokat, amitol nagyon meglepodne a legtobb ubermensch C/Asm programozo. ;)

(Itt jegyeznem meg, hogy a Free Pascalt is Pascalban irtak, nem C-ben, mint azt a sok retardalt agyatlan FUD-terjeszto wannabe-programozo nehany kedves alultajekozott erdeklodo tudni veli.)

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

"A tipusossag szabalyai meg csak akkor zavarok, ha C kodot akarsz irni Pascalban. Nem arra valo, a legtobb ezaltal "felmerulo" problemara pedig van altalaban otszor egyszerubb es elegansabb megoldas, ami igazodik a nyelvhez. De nyilvan egyszerubb anyazni."

Hát ez vicces, ezek szerint akkor is C kodot akartam pascalban írni, amikor még nem is ismertem a C -t.
Egy tisztességes adatszerkezetet fura pointerezgetés és tipus kényszerítések néklül, hogy a péróba hassznalsz (turbo) pascalban elegánsan. (5* elegánsabban :) )

XMS memóriát egyfajta cache -ként használó, kódot irosgattam annó, platform jatékhoz,
nagy lemezen még talán meg van valhol kód, tudom miröl beszélek, elég sajátságos adatszerkezeteket használtam (Gyakran használt műveletek irtó gyorsak voltak), utólag kiderült, hogy feltaláltam a spanyol viaszat :)

szerk:
Sikerült kigogliznom a mondást:

link

"Nicklaus Wirth találta ki a hetvenes évek elején. Nagyon következetes, szigorú nyelv. A PC-ken nagyon népszerű, de elsősorban az oktatásban használják. Érdekes módon Wirth a Pascal megalkotása után két évvel már nem foglalkozott vele, sőt később ifjúkori tévedésnek tekinti."

Közben találtam egy ilyen vicces irást is:
http://www.graf-get.hu/download/humor/igazi.html

Azért, hiába tartod jónak az "ősi pascal"-okat, te magad is leírod, hogy röpke 10-15 év alatt elszállt felettük az idő. Gyakorlatilag nem lehet az akkor megírt Pascal kódokat mai rendszeren felhasználni. Azért tudok olyan nyelveket mondani, ahol a 70-es évek óta folyamatosan nő a kódbázis, és a mai fordítókkal is mennek az akkori kódok, minimális módosítással, és használják is ezeket a programrészeket.
Kitaláltad: ilyen nyelv a Fortran (és részben a C). Ma is jól használható numerikus kódok vannak fortranban, hatalmas kódgyűjteményekből tölthetsz le programokat (pl. NETLIB).
A C kódokat is módosítás nélkül fel lehet ma használni, C++-programhoz hozzálinkelni, stb. Ugyanakkor sok jó, szépen megírt régi Pascal-programot ma már egyetlen gépen sem tudsz futtatni, legfeljebb DOSboxban egy őspascallal.

Gyakorlatilag nem lehet az akkor megírt Pascal kódokat mai rendszeren felhasználni.

Ez kategorikusan egy marhasag. Tovabba FUD terjesztes. Egy rakas tizensok eves Turbo Pascal kodomat hasznalom a mai napig. Persze Free Pascalban, Linux, AmigaOS, MorphOS, OSX, melohelyen Windows, es meg ki tudja mi alatt. Ez csak a modositas nelkuli kodokat jelenti.

Van olyan is vagy tobbtucat, amiben 1-20 sorig terjedt az a kodmennyiseg, amit modositani kellett az uj kornyezethez. Szarul megirt programot meg akarmilyen nyelven szivas portolni uj forditora.

Azért tudok olyan nyelveket mondani, ahol a 70-es évek óta folyamatosan n? a kódbázis,

Ja, pl. egy C esetehez hasonlitani a TP-t eleg nagy reality check errorra utal. A C sorsa hozzakotodott az Unixhoz, ami nyilvan magavalhozta a kompatibilitas megtartasat is, mig a Pascal alol kihalt az az OS es az a kornyezet (a DOS), amiben elsodlegesen elterjedt es hasznaltak. Probalj meg 15 eves Unix kodokat leforditani Visual C-vel Windows ala. Sok szop sikert.

A C kódokat is módosítás nélkül fel lehet ma használni, C++-programhoz hozzálinkelni,

Azt hogy mit mihez tudsz linkelni, semmi koze a nyelvnek, csak az adott fordito es linker lehetosegeihez. Free Pascal eseten siman linkelek Pascalban irt kodot C-s, vagy C++-os kodhoz neked, ha arra vagysz.

Ugyanakkor sok jó, szépen megírt régi Pascal-programot ma már egyetlen gépen sem tudsz futtatni,

Marhasag. Lasd fent. Azonkivul a legtobb nagy TP-ben irt progit (pl. DOS Navigator), kesobb siman atirtak nativan egy rakas platformra. (A peldaban pl. Win32, OS/2 es talan volt vmi Linuxos kezdemeny is.)

A fenti termeszetesen nem vonatkozik azokra a kodokra, amikben a Turbo Pascalt kvazi scriptelheto assemblerkent hasznaltak, vagyis a fuggvenyek fele ugy nez ki hogy:

procedure valami; assembler;
asm
db 66h; xor ax, ax
end;

De ez nyilvan nem a Pascal "bune", szerintem.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

A szavazas a kovetkezo temakorben volt kiirva:
"Kedvenc programnyelv?"
Mit is jelent ez? Azt, hogy tobben szivesebben programoznak PHP-ben mint C-ben, es en is ezek koze tartozom, valahogy soha nem sikerult megkedvelnem a C-t. Ami nem azt jelenti, hogy bizonyos feladatokra nem C-t hasznal az ember.

York.

------
"Nyugi! Minden a legnagyobb rendben csúszik ki a kezeim közül..."

( ParadoxH | 2006. 12. 27., sze – 13:06 )

Trey, ilyenkor értesíteni szoktad a nyertes project fejlesztőit, hogy kapnak egy arany hup logót?

( ParadoxH | 2006. 12. 27., sze – 13:15 )

A kedvenc programnyelv kategóriában szinte kétszer annyian szavaztak mint tavaly. Részemről örülök, hogy a python az 6 helyről feljött a 5 re. Most a perl-t győzte le. Bravó - így tovább!
(szerk- na ezt jól elírtam - javítva)

( LiRul | 2006. 12. 27., sze – 13:42 )

Koszonet trey az egesz lebonyolitasaert immar sokadszor! Kivancsi lennek grafikonon abrazolva a kategoriak szavazatainak valtozasara, mindezt levetitve az eppen akkor regisztralt felhasznalok szamara... hmm. :) Tenyleg trey, arrol van adatod, hogy a kulonbozo HOVD ideje alatt hany regisztralt tag volt?

( Dwokfur v | 2006. 12. 27., sze – 14:12 )

Engem az lep meg, hogy míg a KDE a kedvenc desktop környezet, a Gaim mégis magas veri a Kopete-t. Vagy sokan használnak Windows alatt Gaim-ot az olvasok közül.

Üdv,
Dw.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Szerintem nincs ennek jelentősége. Egyszerűen átkapcsolsz KDE-re és kész. A lehetőséget nem veszik el tőled, és ez a lényeg. Nálunk kb. 20 ember használ desktop célokra linux-ot. Mindegyiken KDE van, pedig Fedora, Kubuntu, Gentoo, Suse is előfordul.

Egyébként, ha csak a Red Hat és Novell vonalat vesszük, akkor náluk logikus az alap Gnome. A Red Hat volt az egyik Gnome élharcos a KDE korai zavaros idejében. Zavaros idők alatt a licensz dolgokat értem. A SuSE pedig mielőtt a Novell megvette volna megvette a Ximian-t. Tehát itt meg ez a fő indok.

De a lényeg szerintem az, hogy eldöntheted mit használsz. Én pl. szintén KDE-t preferálom, de ez nem akadályoz meg abban, hogy pár GTK alapú programot is használjak. Pl. most firefox. Nekem a KDE és a legtöbb Qt alapú cucc jobban bejön, mint a GTK-s változatok. Ez az én véleményem, de nem tekintem idiótának azt, aki nem ezt gondolja. Egészségére, ha neki a Gnome és a GTK jobban tetszik, és jobban tudja felhasználni azokat a programokat. Ha pedig néha KDE-s programot használ? Hát tegye.

Elárulom, hogy titokban néha Gnome felületen is dolgozom, hogy lássak mást is, és ne csak hallomásokra támaszkodva hozzam meg a saját döntésemet. Egészen a Gnome 2-ig Gnome felhasználó voltam. Akkor váltottam KDE-re, amikor a KDE 3 megjelent. Leragadtam ott. Lehet, hogy egyszer meg leragadok majd a Gnome-nál. Nem okoz különösebb lelki törést a váltogatás. Egyenlőre KDE párti vagyok. Ez csak annyit jelent, hogy ebben a környezetben jobban tudok dolgozni. Szóval nem vagyok fanatikus. Remélem. ;-)

Ezt en ertem, csak furcsalom, hogy pl ubuntu is gnomera epul, holott ha azt az energiat a kde-be toltak volna, akkor elkepzelhetonek tartom, hogy sokkal tobben hasznalnak.
Az is oke, hogy valasztas szabadsaga blabla, de vegyuk az ubuntut 1-2 fo allasu fejleszt o dolgozik a KDE-n es vajon hany a gnomeon?
A suse is valtott ugye igy mar nincs igazan nagy distro mogotte...

York.

------
"Nyugi! Minden a legnagyobb rendben csúszik ki a kezeim közül..."

Nemrég olvastam, hogy a Kubuntu aranyfokozatú támogatója volt az AKademy 2006-nak. Szvsz azt a pénzt inkább a disztróba (még egy fejlesztőre pl) kellett volna tenni. Ráférne, mert elég bugos szegény. Jóval népszerűbb lenne, ha kicsit jobban odafigyelnének rá. Eléggé el van hanyagolva a sima Ubuntuhoz képest, pedig igény lenne rá.

A Feisty még nincs kész. Majd meglátjuk.

Hogy mik is a célok? Itt elolvashatod: https://launchpad.net/people/jr/+specs
Amúgy az összesről (*ubuntu) itt olvashatsz: https://launchpad.net/distros/ubuntu/+specs

Ha megnézed az utóbbit, akad benne bőségesen KDE specifikus dolog, és nem csak Jonathan Riddell neve áll minden spec mögött. Tudom... tudom... ő az egyetlen főállású.

Igen, köszi, szoktam böngészgetni a launchpadot. Hát majd meglátjuk. Mindenesetre épp tegnap durrant el az agyam, friss kubuntu telepítésnél az adepttel tenném fel a java-t, meg még cirka 80 progit, amit fél óráig válogattam. Csakhogy a javanál ugye a licenszet le kell okézni. Ubuntu alatt szépen feljön egy ablak, benne licensz, semmi gond. Konzol alatt szöveges módú licensz, az is rendben van. Adepttel ha megnyitom a részleteket, ott van a szöveges licensz, de leokézni már nem lehet, mert billentyűre nem reagál. Úgyhogy be kellett zárnom, és végül konzolból húztam fel a cuccokat (újra kiválogatni mindent), örültem neki nagyon. Úgyhogy remélem, hogy javulni fog.

( erenon | 2006. 12. 27., sze – 15:24 )

"A kedvenc programnyelvnél és adatbázis-kezelőnél az égvilágon semmi sem változott. Bebetonozott favoritok vannak."

ehhez képest a php 3 szavazattal verte a c-t.

( fdavid | 2006. 12. 28., cs – 17:14 )

Az osszesito tablazatbol ugy tunik, mintha vim es tarsai nem indultak volna az elozo szavazasokon.

( Replaced | 2006. 12. 31., v – 00:51 )

lehetne kicsit rövidebb a főoldalon a kiemelt bevezetőszöveg? 800x600 rulez

köszi

--
TheReplaced - С Кем Ты?

( ng | 2007. 01. 05., p – 16:10 )

szabad játék link ide linkelődik - nem jó