[megoldva] Új dugalj bekötése leveri a kismegszakítót

Szép munka! :D Az a baj, hogy ha nagyon ráijesztünk a nagyérdeműre, akkor ők is érzik, hogy az irreális, életszerűtlen, s kevésbé veszik komolyan legalább azokat az eseteket, amelyeket valóban komolyan kell venni.

Elég vicces volna, ha minden műszerész, villamosmérnök villanyszerelőt hívna egy vacak elosztó bekötéséhez, várna hónapokat, amíg a szaki naptárjába belefér a félórás munka, meg fizetik a súlyos tízezreket.

Tudtommal csak erosaramu villamosmernok szerelhet.

Itt nem az elmelet a lenyeg szerintem, hanem a gyakorlat. Egy villamosmernok csak elmeletben vagja a dolgokat, szabvanyokat nem ismeri.

Szerintem jogos a korlatozas.

Nem akartam ilyesmit írni, mert részemről elfogult lett volna, és szerintem néhányan nekem esnének. Azt el tudom fogadni, hogy a legtöbb villamosmérnök nem rendelkezik épületgépészeti tapasztalattal. Én például nem ismerem, manapság milyen villamos kötőelemek, berendezések - például lépcsőházi automatának becézett, lényegében funkcionálisan monostabil multivibrátor - érhetők el a piacon. Tudok ugyan áramsűrűségre méretezni, ismerem a réz fajlagos ellenállását, de azt már nem tudom, hogy egy befalazott csőben mekkora a hőátadási tényező, így a vezeték adott disszipációja mekkora hőlépcsőt okoz majd. Ezen ismereteket és a szabványosítást nyilván rengeteg kísérlet, mérés, tapasztalat alapozták meg, amelyeket nem mellesleg villamosmérnökök - vélhetően gépészmérnökökkel karöltve - alkottak meg, nem villanyszerelők. A villanyszerelőnek az a dolga, hogy megtanulja és betartsa a szabványokat.

Szóval egyfelől értem a jogszabályi korlátokat, másfelől nem eszik olyan forrón a kását. Miközben a videóban az elején arról beszél a srác, hogy villamosmérnök sem szerelhet villanyt, a későbbiekben már azt mondja, a szabványoktól egyedül villamosmérnök térhet el, ha villanyt szerel. Eleve meg kell különböztetni két esetet szerintem. Nem mindegy, hogy valaki vállalkozóként villanyszerelésre adja a fejét, mert akkor a munkája után felelősséget kell vállalnia, vagy valaki saját magánál szerel villanyt, mert akkor jóval kisebb a felelősség, ha saját magát és családtagjait veszélyezteti.

Aki valamit ért a szakmához, az meg fogja érteni azt is, miért célszerű a kádat, vízcsapot, fűtéscsövet azonos potenciálra hozni, villamosan összekötni (EPH). Ha még el is megy potenciálban a földhöz képest az egész valamelyest, akkor sem fog rázni, mert az egész fürdőszobában minden érinthető fém tárgy azonos potenciálon lesz, így nem lesz potenciálkülönbség, azaz feszültség, amely az emberen áramot tudna áthajtani.

"A baj inkább az, hogy a kókler és a jó szaki pont ugyanúgy néz ki, csak a munka végén derül ki, hogy melyikkel van dolgod."

Meg az is, hogy a kókler ugyanúgy elkéri a pénzt, mint a jó szaki, ezért még azzal sem tudod vigasztalni magad, hogy "ok, olcsójános voltam, pont ezt érdemlem", vagy "jó, hát ennyiért ezt lehet kapni".

+1 a jó szaki szakmailag és emberileg aranyat ér.

A baj inkább az, hogy a kókler és a jó szaki pont ugyanúgy néz ki, csak a munka végén derül ki, hogy melyikkel van dolgod.

Pontosan emiatt már csak ajánlás útján keresek szakit, aki leinformálható, és még így is bele lehet szaladni 1-1 apró bakiba.

 a nap végén úgy mosta el a szerszámokat

Nem reprezentatív felmérésem szerint a szerszámokkal való bánásmód és az elvégett munka minősége között egyenes arányosság van, bármilyen szakma esetén.

Úgy ahogy mondod. Nekem nem kellett lemondanom, csak parkolópályára tettem. Szerencsére nem áll meg nélkülem sem a cég, így mondtam hogy akkor én most augusztusba biztosan nem leszek, ha SOS akkor telefonon elérnek, reggel-este ránézek a dolgokra, aztán ennyi.

Nem tudom, hogy kinek van igaza, de mikor én iskolába jártam, nekünk a gyakorlatos tanár kifejezetten kiemelte, hogy a szerelvénydoboz nem kötődoboz, oda WAGO-t nem rakunk. Egyébként hacsak nem valami mélyített vagy kiemelt doboz, elég nehezen is fér el.

Mennyi az esélye annak, hogy pont a védőföld csúszik ki, a többi meg tökéletesen a helyén marad? Meg hogy a sorolt konnektorban a második hely teljesen használható marad, ha az elsőt kirántod? Milyen szintig kell felkészülni a user hülyeségére? Ennyi erővel a falba is acélcsövet tegyünk műanyag helyett, hátha kifúrják, és nem javíttatják ki? Meg legyen mindenhol kétpólusú kapcsoló, mert hátha valahol nulla hiba van és a felhasználó olyan hülye, hogy belenyúl a foglalatba izzócserénél? Szerintem bőven elég, hogy ott a védőföld, ami az esetek 99,999%-ában jó, a maradékra meg kiegészítő védelemként a Fi-relé, ami már a biztosítás biztosítása.

Ezt írtam én is, nem éri meg az időt. Kivétel, ha valami szűk helyen nem fér el a wago, akkor még mindig sokkal jobb megoldásnak tartok egy forrasztást, mint az egy csavar alá beszuszakolt több drótot. (Az már egy további kérdés, hogy alapvetően jobban bízom a saját forrasztásomban, mint egy ki-tudja-milyen wagoban. De az időt akkor sem éri meg.) A sodrott vezetékhez is jó megoldás a karos wago, akkor nem kell érvéghüvely, krimpelőfogót sem kell venni.

Ez jonak tunik. Ha merul az elem azt jelzi valahogy?

A voltmérő az a műszer, ami már nincs. (Bocs...)

Na megmértem három konnektort. 90V körüli értéket mértem, végül is jobb mint a semmi.
Közben eszembe jutott van még egy lakatfogós műszerkém ami tud non-contact-voltage mérést is, korrekt csipogással jelzi a fázist.

Én nem annyira szimpatizáltam a Legrandokkal, Schneider Classicot tettem (ex Prodax).
Azok igen jó cuccok, nagy bánatomra nem gyártják többé.

10 éves a cucc, nem pusztult el semmi eddig.

Most már két dolgot is tudsz:

- nem veszünk mentavill semmit
- villanyszerelési anyagot szakboltban veszünk, nem praktikerben

Ha felújítanám a lakást, melyik kapcsolócsaládot érdemes használni?

A Prodax nálam csak kültéren pusztult el, lakáson belül +15 évet kibírt sérülés nélkül. Csak hát nincs már belőle.