smart hiba levelek

Szerény házi szerveremben a 1T tükör mellet van egy 2T diszk főleg letöltött filmeknek és egyéb nem túl értékes dolgoknak. Beépítése után, szinte rögtön elkezdett a smart riogatni.
Most már egy éve piszkál VÁLTOZATLAN tartalmú hibajelzéssel napjában kétszer. A releváns sorok:

    9 Power_On_Hours             0x0032   087   087   000    Old_age   Always       -       10132

197 Current_Pending_Sector  0x0032   194   194   000    Old_age   Always       -       2158
198 Offline_Uncorrectable       0x0030   194   194   000    Old_age   Offline        -       2050

Kicsit unom. Csináltam egy "short" tesztet, most épp nincs olvasási hiba.
Az önteszt a következőt mutatja:

SMART Self-test log structure revision number 1
Num  Test_Description    Status                         Remaining  LifeTime(hours)  LBA_of_first_error
# 1  Short offline       Completed without error           00%     10132             -
# 2  Short offline       Completed: read failure            90%            76            3734065497

Az sfdisk lista így néz ki:

Disk /dev/sdc: 1,8 TiB, 2000398934016 bytes, 3907029168 sectors
Disk model: WDC WD20EZRX-00D
Units: sectors of 1 * 512 = 512 bytes
Sector size (logical/physical): 512 bytes / 4096 bytes
I/O size (minimum/optimal): 4096 bytes / 4096 bytes
Disklabel type: dos
Disk identifier: 0x0569acb3

Device     Boot      Start                     End        Sectors     Size Id  Type
/dev/sdc1                       63 3515632469 3515632407   1,7T 83  Linux
/dev/sdc2       3515632470 3907024064  391391595 186,6G 83 Linux

Partition 1 does not start on physical sector boundary.
Partition 2 does not start on physical sector boundary.

Hogy tudnék megszabadulni ezektől a "kamu" hibajelzésektől?
Már annak is tudnék örülni, ha csak akkor jelezne ha van változás.
Az interneten keresgélve eddig folyton csak azt a megoldást látom, sürgősen mentsem le és dobjam ki.

Persze a diszk nem 100% -os, de semmi kedvem pár giga bájt miatt újat venni.
OFF: Megőrjítenek a partícionálási hibák. Előveszem a cfdisk -et - parancssorból ez tűnik a legkézreállóbbnak - nem kértem hogy hibásan partícionáljon.

Hozzászólások

szep nagy pending szektor. a reallocated mennyi?

ha le tudod menteni ideiglenesen mashova az adatokat akkor igy teszteld le, nem fog rajta maradni semmi, ez szepen atforgatja a domaineket:

badblocks -svw /dev/sdx

ha nem tudod lementeni akkor igy teszteld le:

badblocks -svn /dev/sdx

ezt tobbszor is megcsinalhatod egymas utan ha nem 0 hibat talal.

a cel hogy a pending szektorbol reallocated legyen, mast nem nagyon tudsz csinalni.

neked aztan fura humorod van...

Hát itt csak "Reallocated_Event_Count" van, minthogy nincs mert nulla. Itt a teljes output:

  1 Raw_Read_Error_Rate     0x002f   200   183   051    Pre-fail  Always       -       329
  3 Spin_Up_Time            0x0027   177   175   021    Pre-fail  Always       -       4150
  4 Start_Stop_Count        0x0032   100   100   000    Old_age   Always       -       10
  5 Reallocated_Sector_Ct   0x0033   200   200   140    Pre-fail  Always       -       0
  7 Seek_Error_Rate         0x002e   200   200   000    Old_age   Always       -       0
  9 Power_On_Hours          0x0032   087   087   000    Old_age   Always       -       10138
 10 Spin_Retry_Count        0x0032   100   253   000    Old_age   Always       -       0
 11 Calibration_Retry_Count 0x0032   100   253   000    Old_age   Always       -       0
 12 Power_Cycle_Count       0x0032   100   100   000    Old_age   Always       -       10
192 Power-Off_Retract_Count 0x0032   200   200   000    Old_age   Always       -       7
193 Load_Cycle_Count        0x0032   170   170   000    Old_age   Always       -       91821
194 Temperature_Celsius     0x0022   114   109   000    Old_age   Always       -       33
196 Reallocated_Event_Count 0x0032   200   200   000    Old_age   Always       -       0
197 Current_Pending_Sector  0x0032   194   194   000    Old_age   Always       -       2158
198 Offline_Uncorrectable   0x0030   194   194   000    Old_age   Offline      -       2050
199 UDMA_CRC_Error_Count    0x0032   200   200   000    Old_age   Always       -       0
200 Multi_Zone_Error_Rate   0x0008   182   182   000    Old_age   Offline      -       7350

"badblocks" hű de rég nem használtam, köszönöm hogy emlékeztettél rá. Halványan dereng, hogy a mkfs is tud ilyesmit.
Jó sokáig fog ez ketyegni, de hát valamit valamiért.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

LBA_of_first_error: 3734065497

/dev/sdc2       3515632470 3907024064 - Tehát ezen a területen van, mert

3515632470 < 3734065497 < 3907024064

Egyszerű esetben csak a /dev/sdc2-t kell vizsgálni.

A bonyolultabb eset az, hogy a SMART selftest szart se ér.

A badblock is egy jó ötlet, de inkább HDAT2 lenne jó az offline vizsgálathoz és javításhoz. Futó operációs rendszeren soha nem javítunk diszket! (Kivétel az AIX, mert az kezeli a diszkeket. ;))

Nem árt először a 2158 hibának a helyét megvizsgálni! Ha egy helyen csoportosunlank, akkor lehet média vagy szervó hiba. Az első esetben legegyszerűbb az adott területet kizárni a particionálásból. A második esetben a hiba helyétől a diszk végéig, illetve annál észszerűen nagyobb területet kizárni.

Igen az sdc2 területen szokott néhol (nagyjából azt is tudom hol) megzabosodni (tele a napló sata hibákkal).

Hát a smart furcsa állat. Van olyan diszkem, ami tükörben ontja a hibát, de évek óta szingliben "hideg" backupra jó.
Ha lesz rá alkalom, átmásolom a dolgokat és megpróbálom pontosítani a területet.

HDAT2 te jó ég, DOS alapú program, ilyet is rég láttam már.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Túlzás "DOS alapúnak" titulálni valamit, ami nem az.

Valami alól csak el kell indítani. A DOS mérete töredéke a linuxnak. Utána úgy is ATA parancsokkal kezeli a diszket. A badblocks is küldhet olyan parancsokat a diszknek, amit a linux kernel kimaszkol. Azaz szintén az oprendszert megkerülve működik. Így aztán nem "linux alapú", hanem "linux melletti". :-D

Van még egy dolog, ami független az oprendszertől: a BIOS. Ha az frozen állapotba rakja a diszk security állapotát, akkor sem a security erase sem a format unit parancsot (ha gyártónál van ilyen) nem tudod kiadni. Itt egy ábra a security működéséről, ahol a "hardware reset"=kikapcs-bekapcs.

Eljutottam oda, hogy miután átmentettem amit tudtam, kicseréltem a diszket.
Nekiestem, ahogy volt a diszk, a badblocks -al a második partíciónak.
Tény hogy a frissebb bullseye -be dugtam (próbálkoztam a rescueCD -val de nincs rajta a badblocks), a kisebb alig 200G partíciót "gyorsan" leketyegte - nincs badblock. A smart (most épp nem férek hozzá) annyit változott (első pillantásra)

197 Current_Pending_Sector  0x0032   194   194   000    Old_age   Always       -       0
198 Offline_Uncorrectable   0x0030   194   194   000    Old_age   Offline      -       2050

Vagyis az offline az nem változott de a current pending kinullázódott.

Most újra formattáltam egybe az egészet és futtatom ismét a badblocks -ot most már a teljes felületre, gondolom holnapra kész lesz. Most épp a 0xFF olvasgatásával piszmog, az output fájl sehol, azaz még mindig nem talált badblock -ot.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Az jó, hogy aktuálisan nincs javításra várakozó szektor: 197 Current_Pending_Sector  0x0032   194   194   000    Old_age   Always       -       0

A kérdés, hogy hogy változott a 196-os attribútum? Maradt 0 vagy itt azért megjelentek a korábban áthelyezésre váró szektorok? (Ez utóbbinak illett volna történnie.)
196 Reallocated_Event_Count 0x0032   200   200   000    Old_age   Always       -       ????

A helyzet rosszabb. Valahol (a teljes nagyságú) teszt közepén lerohadt az egész és dugig lettem I/O hibával.
Egyelőre leállítottam, majd ha kicsit hűlt újra nézem, de akkor mégis csak lehet a smartnak volt igaza.

OFF: Mint egy másik topikban jeleztem a bulseye -ban egy hét alatt több mint 120 csomag frissült és most a kernel is. Bármi lehet.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Halkan megemlítenék néhány tudnivalót. ;)

A smatnak sosincs igaza, mert csak azokat a szektorokat jelzi, amit éppen használtál volna. Tesztnél - ami csak olvas - meg csak az első hibát. Így aztán az egész diszkről nem tudsz mindent. A formattálás egy fokkal jobb, mert ott írás is történik, de nem mindig meg végbe a forced javítás.

Mindezek abszolút top level műveletek.* Ha a szervó információ sérül, azzal semmit sem tud kezdeni. (Megtörtént eset: vindózos gép nem bír elindulni. A logok alapján kiderült, hogy télen, szállítás után, mínuszban indult a diszk. A paging területen egy szektor romlott el, de úgy, hogy a szervo információ is sérült. ((Megy a postás az utcában, és az 5. számú házba kell vinnie a levelet: 1, 2, 3, 4, xxxx, 6, 7. Aztán megzavarodik...)) Egy másik (dosos ;) programmal, végtelen türelemmel sikerült kijavítani. Azóta is működik.) (Alternatív javítási mód DOS 1.0 stílusban: A sérült szektor lokalizálása, a paging törlése, majd a sérült szektor és környékének BADFILE-hez rendelése. Így soha nem fog hivatkozni rá a rendszer. Így javították régen a flopikat.)

Most, amint írod, eszembe jutott még egy ötlet! Egyszer jártam úgy, hogy mind a 4 diszk beszart egy gépben. Bár elképzelhető, lehet táp vagy alaplap hiba is, de nem hittem neki. Kábeleket is cseréltem, de nem javult meg mind. Így aztán másnap hoztam a boltból egy kazal minőségi sata kábelt. És láss csodát, az összes diszk megjavult! :-D

A smartctl(8) manualjában a -o kapcsoló leírásában olvashatsz bővebben az offline tesztről, a long teszt várható idejét pedig a smartctl kimenetéből láthatod:

Extended self-test routine
recommended polling time:        ( 391) minutes.

(ez egy 3 TB-os WD Red)

Nálam az offline teszt már jópár diszknél talált hibás szektort, a long tesztet is elindítom 3 havonta minden gépen, szerintem mindkettőt érdemes alkalmazni :-)

Ez is egy mondás, de ez csak read teszt. Azért jobb HDAT2, mert az pl. olvas (ellenőriz) és ír is. Így helyben lehet frissíteni az egész diszket vagy csak egy tartományát. Az előbbi egyszerű példán kívül sokféleképp konfigurálható a tesztelési és javítási folyamat.

Ehhez képest a smart csak detektálja a hibát, amivel a javítás még mindig nincs megoldva.

Hibás sata kábel? - ismerős, sokszor beleszaladtam. A bajom ezzel a diagnózissal, hogy nem tudom milyen a "minőségi kábel". Miből ítéled meg? Ár, márka, sprőd, jó az illata?
FLAME: Ha mérnök lennék, mérnék - ja mérnök vagyok. Amikor kábelt cserélünk, rengeteg mindent megbolygatunk a csatlakozók és környezetükben. Ha rossz a kábel, akkor elvileg kapásból rossznak kellene lennie, ez nem atom fizika (mint a félvezetők).

A furcsa az, hogy a zavarok >24 óra után kezdtek jelentkezni (IO error), most ck. 1óra "pihentetés után visszadugtam, >1órája megint ketyeg rajta a badblocks. Ráadásul mobil rackban azaz dupla csatlakozó. (Már az IDE -s diszkek korában is néhány év alatt elkezdtek tönkre menni a mobil rackek, pedig azon egész komoly csatlakozók vannak.)

Bucko emelem kalapom a türelmed előtt.

SZERK: Még valami ez WD GREEN diszk, aminek van valami kikapcsoló, takarékos üzemmódja.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Ejnye-bejnye Mérnök Úr! Csak nem atomórával járunk egy kiló cukrot venni?! ;)

A "komoly csatlakozókról": Egy katonai minősítésű, hermetikusan zárt, aranyozott csatlakozó MTBF=50 óra. (1986-os adat, azóta már több is lehet. ;))

A kábel színe legyen kék vagy sárga. ;) (Ez csak tréfa.) Mindenesetre az a piros (3Mb/s), amit régen az alaplapok mellé adtak, már mind a kukában végezte. Tán öregszik a műanyag, vagy az új diszkek szeretik a 6Mb/s sebességet - még ha lassabb interfészre is vannak dugva. Ami bejött: pl. DeLock - ugyanott találsz hosszabb, rövidebb, szögletes, stb, kivitelt. A másik a fém lock, amit szeretek, ha van. Itt is az volt a probléma, hogy az ssd-t a régi, poros alaplap csak néha ismerte fel - egészen a kábel cseréjéig.

Aztán mesélhetnék az usb kábelemről, amit 5-6 éve a fejlesztés alatt álló vagy ellenőrizendő műszerekhez használok. A tápon egyértelműen lehet mérni az extra zajt a kopás és szennyeződés miatt. Normál esetben - hiába aranyozott a csatlakozó - álló helyben kontakthibás lehet.

Ha a zavar csak később jelentkezik, az is melegedésre utal. Az a legrosszab, hogy ilyenkor a forrasztástól a kontakthibán át a kilágyuló műanyagig, akár kopott csapágyig minden lehet. Tesztelésnél vagy javításnál érdemes a legjobb és legkevesebb kontaktust használni!

A takarékos üzemmódokat nem is értem. A régebbi diszkeknél gyakorlatlag az unload darabszámmal adták meg az (egyik fajta) élettartamot. Az ilyen takarékos diszkeknél egy-két nagyságrenddel magasabb értékek vannak. 

Ami kábel mérését illeti a lényeg a flamen van. Mérni ezt képtelenség, mint ahogy a mai alapokhoz sem igen lehet műszerrel mit mérni (a szükséges műszerek áráról nem is beszélve, abból k'va diszket lehetne venni).
Delock mondhatni patinás márka, nekem még a Fujitsu gépek ilyen alkatrészei tetszenek. A fém lockot én is kedvelem, itt mindig van egy finom rezgés + melegedés + gyenge műanyagok, ez az egyetlen ami vlkóban helyé tartja a csatlakozót.

Az USB kábelektől is szoktam tépni a hajam, különösen amikor tápnak használják a mikró USB -t és komolyan bizonygatják hogy jobb mint a régi jack dugók.

A tápegységek is tudnak érdekes jelenségeket produkálni. A műhelyemben 5 gép is mehet egyszerre és mindnek az analóg hang kimenete rá van kötve egy 2x15W D osztályú erősítőre (amit trafóról táplálok) és volt, hogy a furcsa zajt produkáló gép tápegységének kicserélése oldotta meg a problémát.

Én is úgy tudom (de te mint gépész még jobban), hogy a diszket folyamatosan járatni kell, akkor lesz hosszú az MTBF.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Én is úgy tudom (de te mint gépész még jobban), hogy a diszket folyamatosan járatni kell, akkor lesz hosszú az MTBF.

Hááát, olajoshal! :-D

Bár a 90-es évek elején pont volt szerencsém PowerPC szerverekben újonan bevezetett "letapadós fejű" 4GB scsi diszkekehez. Na, azokat érdemes volt 1x elindítani az életben. ;)

A diszkeknek két állatfajtája létezik:

Kommersz diszk, 3 év élettartam, napi 8 óra használat <<100% terhelés, >40°C üzemi hőmérséklet.

Szerver diszk, 5 év élettartam, napi 24 óra használat 100% terhelés mellett, <25°C üzemi hőmérséklet.

(Ezeken nem az ujjamból szopom, egész pontos leírást olvastam az Inteltől.)

Az utóbbi ára 4-5x magasabban kezdődik, mint az előbbi. (Mint gépész mondom: Az egyik különbség a csapágyak minősége és beállítása.)

Tápegységgel kétszer is játam úgy, hogy nem akart rendesen működni egy-két usb eszköz. A feszültség <4,4V alá fáradt. ;) Csere. A következő tápnál ugyanez a 3,3V ágon - akkor a hálózati csatoló dadogott.

Most készülök egy ilyet elkövetni: PC 12V -> táp -> 26V -> 2x45W D osztályú erösítő - mindez pécében!  Ha nem lesz jó, akkor hálózati 100W táp kerül mellé.

Kína, modulvilág ... :-D

Én sem az ujjamból szoptam, láttam (mondjuk van 10 éve) olyan speckót ahol 150.000 óra volt az MTBF ha folyamatosan megy és persze nem fő meg.
Hivatalból annyit tudok mondani, hogy 24 órás üzem mellet ugyanaz a diszk típus (azonos széria) van ami >5év és van ami félévet sem bír ki.

2x45W? Nálam 2x15W (illetve bulikon 2x50W) hagyományos toroid trafós táp XX75x12 stab IC. Inkább a zavarokkal van a baj. Ha beépíted a PC házba, rákötöd a PC -t üzemelő tápra, HDD esetén jól halható mikor nyúl hozzá a rendszer. (Nálam az is bonyolítja az életet, hogy 4-5 gép is rá van kötve egy közönséges ellenállásokból álló "keverőn" keresztül, kísérleteztem toslink -el de ott meg csak az sw forrás jött át, sem a mikrofon sem a vonali bemenet. Aztán egy két tápot kicseréltem és a zaj elviselhető szintre csökkent)

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Más az MTBF (valószínűségi adat) és más az, amikor elromlik valami. :-D Avagy Sztálin elvtárs szerint: Egy ember halála tragédia - milliók halála statisztika. ;)

Tápegységes nagymester szerint a kapcsólóstápnak azért kisebb a zaja, mert van benne fojtó. Ami nincs az áteresztőben. Ezt hallod.

A gyakorlatban a trafó..áteresztő alapkapcsoláson a Kossuth Rádió (is) úgy átmegy, mint a huzat. Ha a trafó primer és szekunder oldalán is van árnyékoló tekercs, a bemenetén meg EMI filter, akkor már megtetted az első lépést. Aztán a sok-sok többi még előtted áll. ;)

Majd húsz éve optikailag leválasztott usb hub-on keresztül küldtem ki a hangot. Most meg firewire a menő - függetlenül attól, hogy belső vagy külső tápról hajtom - jó a zaj. Tehát az igazi megoldás a leválasztás. Bár láttam olyat, aki DC szinten teljesen szigetelte az alaplapot a pécé háztól. Ez is jó megoldás, de az illető nem csinálná mégegyszer végig. ;)

Külső firewire keverővel digitalizáltam hanglemezt >70dB jel-zaj mellett. Szóval nem az ördögtől való.

A hifi erősítő bemenetén az urh rádióhoz (pilot jel) és az dvd-hez (nagyfrekvenciás zavarok) is olyan bemenetet csinálnak, amiben fojtó van. Szerintem biztosan meg tudod tervezni a szűrőt. ;)

A pécé és a pécé táp háza is árnyékolás. Ha belerakok valamit, azt is érdemes árnyékolni. A toslink is jó leválasztás, vagy az spdif, amihez kell egy 6MHz-es illesztett trafó és már le is váltunk! Amit nem használok, az az alaplapi hangcsip.

A pécé háza árnyékolás? Miközben a cpu akár >3GHz ezt ugye nem mondod komolyan. Tipikus másodlagos sugárzó. Akkor mivel alakítod át a digitális jelet? Az alaplapi hang chipnél olcsóbb nincs, ha ezt valahol másutt valósítod meg az ien költséges lehet.

Ami a klasszikus trafós tápokban már rég nem láttam fojtót, elvileg lehetne benne de az akkora lenne mint a trafó, viszont van stab IC. Az már viszont kicsit sértő, hogy úgy gondolod nem tudom megkülönböztetni a greatz és a simító kondenzátor után megjelenő 100Hz brummot, a számítógépekből eredő ciripeléstől.

Az analóg eszközök zöme egy műv erősítővel kezdődik, aminek szép nagy "közös módú elnyomása" kell hogy legyen (differenciál erősítő). Vagyis a brumm nagy részét ez eltünteti, mivel mind a tápon mind a föld vezetéken azonos a zavar, sajnos ha különbség van azt akár fel is erősítheti.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Hát, ugye. ;)

A cpu órajele a csipen belül van és nem is akar kijönni. És nem is fog kijönni, ha a gyártó által előírt topológiát és szűréseket alkalmazza a tervező. Ezt fogja tenni, mert így olcsóbb a tervezés. A többi frekvencia kisebb (mondjuk cpu/2 vagy cpu/3), és rövid illesztett vezetékeken közlekedik. Figyeld csak meg, hogy a ram mindig ugyanúgy helyezkedik el a cpu mellett! A további - még kisebb frekvenciájú - vezetékek a 6-8 rétegű, több ground plane kialakítású lapon elég jól árnyékoltak.

Amiről én beszélek, az a táp tipikus 100kHz-es (és felharmonikusok) zavarjele és sugárzása. A bemenet közösmódusú fojtóval kezdődik - ami nem 50Hz-es, hanem kicsit több, kiegészítve néhány kondenzátorral EMI filterré. (A 80-90-es években a Made in Taiwav ROC gyártmányú tápokból gyakran kifelejtették ezeket az alkatrészeket, csak a helyük volt ott.) Ebben a pozícióban alkalmazhatnak nagyfrekvenciás veszteséges ferritmagot is, amely képes a rövid idejű zavarimpulzust elnyelni.

Viszont egy Puskás trafó nagyfrekvenciás szempontból egy bazinagy soros kondenzátor, ami igen jól továbbítja a Kossuth rádiót. A klasszikus simító kondenzátorod ezen a frekvencián pedig fojtóként viselkedik. Egy erősítő (vagy stab ic) sebessége és tápfeszültség elnyomási értéke nagyobb frekvenciákon romlik. Ha beengeded ezeket a frekvenciákat - akkor egyszerűen átmennek az áramkörön. (Egy profi asztali CD játszó fejhallgató kimenetén is soros fojtó van - néhány uH. Zavar se be, se ki!)

Szóval a sértődés helyett gondold végig: Jó ötlet-e egy lineáris motor tápjáról járatni egy analóg eszközt, méghozzá szűrés nélkül? Aztán jön a tücsök. :-D

Az alaplapi csip a legolcsóbb - arra amire odarakták. Ha kivezeted a jelet, akkor a zavarmentesség többe kerülhet, mint egy tisztességes megoldás. (Uff!)

A földelés meg külön tudományág. ;) Néha RC taggal kell összekötni a földeket. Szerintem az a legjobb, ha semilyen kompromisszumos megoldást sem kell alkalmazni. Erre kiváló a digitális technika, mert ott csak az utolsó pillanatban keletkezik analóg jel.

"A cpu órajele a csipen belül van és nem is akar kijönni." - no erre befizetek. 3GHz 2mm már komoly antenna.

"Puskás trafó"? Nem írtam hogy TOROID? A lemezes (E,I,M) trafóknak komoly mágneses szórt tere van. Ck. egy éve mondtam le a CRT monitoraimról, még a hypersil trafó (Siemens) is látszott rajta, de még elviselhető volt. Egyébként sosem találkoztam olyan klasszikus (analóg, áteresztő tranzisztoros táppal) ami vette volna a Kossuth rádiót. Ha jól emlékszem ez hosszú hullámon sugárzott, képtelenség, hogy egy a 50Hz -re készített vas ezt áthozza. Nem tudom hol találkoztál ilyennel, de ez  a népmesék kategóriának tűnik (áprilisi tréfa volt valamelyik Rádiótechnika számban a szobanövény mint antenna).

Egyébként alapszabály, hogy a zavarokat nem szűrni kell, meg sem szabad termelni. No persze ez csak egy jópofa mondás. Régen a "Szokol" rádió kifejezetten hasznos eszköz volt a laborokban, rögtön halottad ha valami gerjed.

Az alaplapi hang chip zavarszűrése a mission impossible kategória, persze azért vannak nagyon profi hangkártyák is, csak az áruk nem elfogadható.

"A földelés meg külön tudományág." No ez így igaz.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Nem tudom feltűnt-e, a magas órajelű cpu nem külső generátorból kapja az órajelet, hanem belül állítja elő pll segítségével. Tehát kifelé sehány az a miliméter. A belső alkatrészk sem dipól alakúak. ;)

A toroid jó mondás, mert annak a legnagybb a kapacitása. ;) Mégegyszer: Nem a szórt mágneses tér, sem a vas, hanem a primer-szekunder közötti kapacitás engedi át a zavarokat. Valamint nem a tápegység veszi, hanem éppen átengedi a nagyfrekvenciát.

Egyébként alapszabály, hogy a zavarokat nem szűrni kell, meg sem szabad termelni

Ez is egy jó mondás, különösen, ha nincs a kezedben a zavarforrás. Ekkor meg a másik alapszabály jön: A határfrekvencia feletti komponenseket nem szabad beengedni egy analóg áramkörbe.

Ha a nagyfrekvenciás zavart  trafó átengedi és a táp* is átengedi, akkor az utána következő áramkörök megkapják. Analóg áramköröknél a PSRR értéke is romlik nagyfrekvencián - és ott is van a zavar a kimeneten. A konduktív zavart a szokolrádió nem veszi.

*Milyen határfrekvenciájú egy analóg táp? ;)

Az alaplapi hang chip zavarszűrése a mission impossible kategória

Tehát egy fejhallgatóval is hallatszik a ciripelés? Biztos?

"Analóg áramköröknél a PSRR értéke is romlik nagyfrekvencián", a toroid ill. a lemezes trafók is rendelkeznek parazita kapacitásokkal. Ezért is szoktunk a több ezer uF kondi mellé biggyeszteni egy 100n és van hogy 100pF is. A három pont stabot is megtámogatjuk 1uF és 100nF (persze ez alapvetően gerjedés ellen van).

Egyébként az erősítő egy kiszolgált ATX táp házába van beépítve, aminek megőriztem a hálózati szűrőjét (egy kis trafó + néhány kondenzátor, a pár 100KHz biztos szűri).

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Hurrá! Vagy ötödjére rájöttél miről beszélek. ;)

Valójában az elkó ESR értéke magas, minimuma elég alacsony frekvencián van. (olyan V alakú) A kisebb értékű, de más technológiával készült kondenzátoroknak az ESR minimuma magasabb frekvenciára esik. Tehát ezzel a vacak elkót nagyfrekvenciásan is javítod egy kicsit. Viszont itt jön a tápegység tudorának következő mondása, mikor egy zavarszűrőt értékelt: Ennek a zavarszűrőnek 6dB a csillapítása. Ha magasabb a zavarszint, akkor többet kell sorba kötni belőle.

Szóval az elkó patkolása sok esetbe nem segít, ha már átment a trafón a Kossuth.

Az ATX táp EMI filtere bár mindkét irányban szűri a zajt, de eredeti funciója a tápegységben keletkező zajok megengedett határérték alatt tartása.  Csak az a kérdés, mekkora és milyen a zavar. Rossz esetben bejöhet a tápegység guru meglátása. (Aki állítólag szabad idejében Antall József miniszterelnöknek is adott pár tanácsot. ;))

Hidd el nem (csak) trollkodásból írom ezeket! Jártam úgy, hogy a tápegység kimenete olyan volt, hogy már csak egy fülhallgatót kellett volna a szkópra dugni a hírek hallgatásához. :-D

Azért azt már nem tudom minek neked ilyen nagy bemeneti érzékenységű hang rendszer. Az ilyen zavarok legfeljebb néhány mV csak nem mikrofon erősítőket buheráltál? A jó végfok vonali bemenettel működik 600 Ohm és talán 750 mV (kicsit megkopott a memóriám).
Persze lehet nálatok hangfrekis tartományban kell méricskélni akár uV értékeket, mindezt eléggé zavart környezetben (autó gyertya mint szikratávíró).

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Az MM lemezjátszó előerősitő 5mV és 70dB  jel/zaj. Készítettem hozzá tápegységet, aminek a zaját úgy mértem meg, hogy rákötöttem egy ilyen erősítő bemenetére. ;)

Digitalizáltam pár hanglemezt az utána kötött firewire interfészen keresztül, miközben filmet néztem, szkájpoltam és hallgattam mit is veszek fel. Tücsök nem volt. ;)

Aha. Milyen pickup?
A lemezjátszóknál még nagy probléma lehet a rumpli amit a motor és tányér okoz. Van olyan ismerősöm, aki végül a 30kg műkő tányért használt. Ki emlékszik még a RIAA korrektorra :)

Elismerésem, szép munka. Boldogult REF -es koromban, panoráma és széles sávú szkenner rádiókat építettünk a rosszul szűrt táp rögtön megjelent mindenütt. Sajnos mire túljutottunk volna a MHz tartományokon szétesett a cég. A cég szerencséjére a nagyfrekis részekhez sosem nyúltam :)

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Végül egy új passzban a badblock lefutott és nem talált hibát. A smart 2050 nem javítható hibát mutat, de egyébként köszöni jól van.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.