Villanyszerelési ismeretek

Elektronika, Elektromos eszközök

TL;DR: Milyen módon tudok az aktuális szabványoknak megfelelően=biztonságosan, alapvető (lásd lentebb) villanyszerelési ismereteket elsajátítani?

Házfelújítás alatt kialakult bennem egy megmásíthatatlan gyűlölelt mindenféle "szakember" iránt (tisztelet a kivételnek). Elegem van, hogy hetekig kell a nyelvemet az ánuszrózsájában fürdetnem mire eljut hozzám, hogy aztán jó drágán két pont között az egyenest keresse, függetelenül attól én mit akarok. Mivel a ház körül egy szakmát már sikerült kiváltani, gondoltam most jöhetne a villany, amiben a mondjuk kezdő vagyok, de a ház gerince a felújítás során rendbe lett téve (papíron).
Amit szeretnék:

  • világítótestek/kapcsolók/dugaljak fel/leszerelése és újak kialakítása főként padlástérben, garázsban és melléképületben
  • kültérben blindspotokba új testek, esetleg ide-oda talpas világítótestek dísznek
  • ha a felállás igényli, kismegszakító doboz/egyéb magic bekötése
  • saját (még nem létező) kamerarendszerhez kapcsolódó dolgok
  • saját (már létező) riasztórendszer feljesztése, esetleg otthonautomatizálásba bekötése
  • IoT-vel/saját hobbi projektekkel kapcsolatos elektronika továbbá ledes világítás lépcsőben, szekrényekben, konyhában

Hozzá vagyok szokva az önfejlesztéshez, de az áram meg nem játék és taknyolni sem szeretnék. Nincs a környezetemben "fiatal férjek klubja" és művház sincs.

Overkill lenne egyszerűen beülni egy villanyszerelő OKJ-ra, ami egyébként idén utoljára 10 hónapos? Van ott valami színvonal vagy csak megrémülnék a sok cli után? Vagy ez már a kapuzárási pánik 35 évesen és kezdjek el inkább inni és hívjak szakembert?

  • 34896 megtekintés

Köszi. Nem gond, hogy régi? Máshol ezt ajánlották:

http://vill.elmki.hu/tankonyvajanlat-villanyszerelo-tanuloknak/

Elvileg a Villanyszerelő szakmai ismeretek sorozat megfelelő részei elég lehet egy kezdőnek. Viszont a kérdésem továbbra is áll: szabad/érdemes önfejlesztve ilyesmit tanulni? Ha IT-ban dolgozol szinte mindent magadtól tanulsz, és persze ott is lehet nagy baj, ha hibázol, de talán legrosszabb esetben csak elveszted a munkád. Viszont az áram/tűz/füst nem ilyen kegyes.

Azért az IT-ban is lehet nagy baj a hibából. Másrészt a villanyszerelésben is vannak egyszerűbb és nehezebb feladatok. Azért egy lakóházban nincs olyan sok szokatlan újdonság, ami ne lenne benne a könyvben. A könyv tényleg régi, a változásokat meg kell nézni, a vezetékek vastagságát áramerősség és kihasználtság alapján számolták ki, és manapság több a folyamatosan bekapcsolt fogyasztó, ezért vastagabbat írnak elő, mint ami a könyvben van. Van, ami egyszerűbb lett (ma már nem szabályos a vezetékvégek összecsavarása, helyette van wago és oldható wago, megnézed melyik mire van, az összecsavarást könnyebb rosszul csinálni), van életvédelmi relé.

Azért a legfontosabbak nem változnak (melyik vezeték mehet a falba, melyiket kell csőbe behúzni, a zuhany falában nem mehet vezeték, stb.). A fontos dolog, hogy ne fuserálj (nem, nem lesz az jó úgy is, ha nem sikerült úgy, ahogy a nagykönyvben le van írva, akkor csináld újra), ne spórolj ki anyagot, és ha valami nem egyértelmű, ne tippelj, nézz utána. Ahova kell védőföld, oda menjen, és a védőföld úgy legyen bekötve, hogy ha leszerelek valamit, ne szakítsam meg valami másnak a védőföldjét (nem a csavar alatt ágaztatod el a következő konnektorhoz)

Nekem van/volt villanyszerelő ismerősöm, akivel együtt csináltunk meg ezt-azt, sokat tanultam tőle.

Ami a legnehezebb, hogy tudd, mire mit érdemes használni. Rengeteg gyártónak rengeteg terméke van, tapasztalat nélkül nehéz kiigazodni. Érdemes olyan villanyszerelési boltot keresni, ahol támogatók/nyitottak az eladók, ha nincsenek sokan, akkor segítenek. Szerintem sok technológiával/termékkel/megoldással a szerelők sincsenek tisztában, mert megszokás alapján dolgoznak.

A legrosszabb a villanyszerelésben a rengeteg pepecselő munka, amivel nagyon megy az idő.

A legfontosabb talán a megfelelő struktúra és védőcsövezés (ívek, vastagságok, hosszak, + hova milyet). Ha ez adott, akkor utólag tudsz korrigálni szükség esetén (szinte biztosan kell majd korrigálni, ha beletanulás esete áll fent).

Jól látod a problémát. És a dolognak van egy jogi oldala is: ha valaki másnak bántódása esik, akkor az "elkövetőt" elő fogják venni. Ha az illető mindent a szakmai szabályok (szabványok) szerint csinált, akkor innentől kezdve moshatja is a kezeit. Ha az illető nem eszerint csinálta, akkor kvázi neki kell bizonyítania, hogy az legalább annyira jó megoldást adott, mint a szabványos, különben gondjai lesznek. És ezen a ponton baromira tudni kell, hogy mit hogyan szabad és hogyan nem.

" És ezen a ponton baromira tudni kell, hogy mit hogyan szabad és hogyan nem. " - ezt azzal egészíteném ki, hogy a határokat is ismerni kell. Én sok mindent megszerelek házilag, de tudom, hol a határ: van, ahol nem tudom meghatározni, hogy mit hogyan szabad és hogyan nem.

Én nem vagyok lusta normálisan megcsinálni magamnak, egy felületes villanyszerelő kevésbé jól csinálná meg (tapasztalat). És ha nem elég jól csinálja meg (volt rá példa), annak valamilyen módon én vagy a családom fogja inni a levét. Akár egészségileg, akár anyagilag, de jó eséllyel hajamra kenhetem a jogi felelősségét.

A Villanyszerelő szakmai ismeretek sorozat 3 tagú, kiadója a LIRA. A lira.hu-n közben csak az első 2 részt listázza, mintha a III) nem is létezne?! Tegnap még csak a II) jött ki a keresőből, se a I) se a III) nem.

https://www.lira.hu/hu/reszletes_kereso?listorder=release_date&listdire…

Ezt anno én is néztem amikor mindenféle szakkönyveket vásároltam, hogy miért nincs meg az első rész. Szóval már régebb óta nem kapható. Kérdés, hogy ha ebből kell tanulnia valakinek akkor ő honnan keríti elő az első könyvet (gondolom iskolai könyvtár, tartóskönyv stb).

( lajos22 | 2020. 07. 19., v – 22:27 )

Ennyiért valóban overkill a villanyszerelő OKJ. Én azon tanultam, miután kiröhögtem magam az ilyen kommenteken, hogy "Ez arra való, hogy utána majd egy mester mellett megtanuld a szakmát", döbbentem rá, hogy nem épp. Ha nincs semmi alap fogalmad, előképzettséged, az első órán szopod véresre magad, annyira töményen letolták a cuccot. és bizony valóban úgy is volt, hogy a 35 fős csoportból 6-an jutottunk el a vizsgáig, és 5-en mentünk át rajta.

1-2 melót vállaltam már magánházaknál, többet soha! Példa, hogy miért: Kéri a Fi-relé bekötést, mire felvilágosítottam, hogy bizonyos esetekben, amennyiben a többi része a hálózatnak hibás, akkor az plusz munkát jelent, ergo többe is fog kerülni. Feltettem a relét, persze nem is állt meg, fél házban a konnektorokat ki kellett bontani és helyesen bekötni. Aztán persze a "szakember a köcsög, mert drága vót és szétbaszta a házat"... Nem minden esetben "húz le" a szakember, csak mert a végén mást is kellett csinálni, mint amit kértél. Persze kivételek vannak, akik drágán dolgoznak, szarul, pluszba le is húznak és még azt is szétbasszák, amit nem kellene, vagy eddig is jó volt.

Annyi tanácsot adnék, hogy ha már úgyis hozzányúlsz, és ez egy régi ház / lakás, amihez építés óta nem nyúltak, akkor jobb teljesen cserélni a vezetékelést, több áramkört építeni és Fi relét berakni. Ahol alukábel van, azt cserélni rézre. Nagyobb terhelést visel el. Több áramkör esetén pedig jobban elosztható a terhelés.

Kamera és riasztó rendszer nem minden esetben villanyász dolgok, persze kábeleket be kell tudniuk kötni, de magát a riasztót szekus képesítésű állítja be. Valamelyik biztosító be is kéri a szakember igazolását, hogy valóban jó-e a riasztó.

openSUSE Leap 15

Ahogy írtam is, tiszetelet a kivételnek, nem akarok senkit megsérteni, de sajnos nekem ez az utóbbi 5 év tapasztalata nagy kertes ház körül és a környezetem is hasonlókat mesél amióta tart az építkezési booom. Feleségem egy angyal, itt mindig kávé meg sütike várta a parasztot, továbbá a külföldön eltöltött élet után sajnos rámragadt a borravaló kultúra, tehát az értelmesebb mindig kapott pár ezret pluszban, hátha kialakul a Pavlovi reflex. Kamera/riasztó szinte plug-and-play (csináltam már), a legnagyobb része a kábelezés, meg a kapcsolódó villanyszerelés. Meg persze az általános IoT security.

A ház rendbe lett téve szakember által, a fenti dolgok csak bővítések kategória nálam, nem akarok másnál villanyt szerelni, vagy ebből élni.

Ha overkill az OKJ és tartok az önképzéstől akkor ezek szerint nincs más opció?

Nem sértődésből írtam. Annak idején nekem is tele lett puttony a parasztokkal, így gondoltam, majd én leszek az a kevés kivétel egyike. 

Az önképzéstől ne félj! Fent ajánlott könyv elvileg jó. A friss megoldásokat pedig leírtam. Neten össze lehet ollózni a megfelelő infót, de ne egy forrásból. Van ahol ez, van ahol a másik része a helyes, a megfelelő adott feladatra, vagy kényelmes épp.

Kiegészítéshez használj 3 vagy 5 eres kettős szigetelésű kábelt (ugyebár attól függ, hogy 1 vagy 3 fázis kell.) Ennek a csupaszított sodrott végére kell érvéghüvely, és mehet össze wago-val. Vagy be a dugaljba, kismegszakítóba, kapcsolóba, bárhova. Ezt a legegyszerűbb kezelni, a kettős szigetelés egyben tartja, nem gubancolódik a többivel. 

openSUSE Leap 15

Van ahol ez, van ahol a másik része a helyes, a megfelelő adott feladatra, vagy kényelmes épp.

Honnan tudja, aki nem ért hozzá, hogy melyik a helyes?

 

Kiegészítéshez használj 3 vagy 5 eres kettős szigetelésű kábelt (ugyebár attól függ, hogy 1 vagy 3 fázis kell.) Ennek a csupaszított sodrott végére kell érvéghüvely, és mehet össze wago-val. Vagy be a dugaljba, kismegszakítóba, kapcsolóba, bárhova. Ezt a legegyszerűbb kezelni, a kettős szigetelés egyben tartja, nem gubancolódik a többivel.

Neked sem sikerült eldöntened...

Hálózatépítéshez nem sodrott vezetéket használunk. Ha sodrott vezetékre érvéghüvelyt tettél, akkor oda értelmetlen a "WAGO". A sodrott vezetékhez olyan "WAGO" kell, amit ahhoz gyártottak.

A villanyzsereléshez szabványokat kell betartani, amik nem nyilvánosak - gázszereléshez jogszabály mellékletébe lett beemelve a szabályhalmaz (GMBSz), így az, a jogszabály részeként nyilvánosan ingyenesen elérhető.
És a hab a tortán, hogyha papír alapon kéred, nem elektronikusan, akkor olcsóbb(!), mert más az ÁFA...

Föld, nulla össze-vissza, egyik dugaljból áthúzva a következőre, ott már nulla bekötve a földbe. és állítólag ez a "gyári" panel bekötés volt. De volt, hogy egy teljes családiház felújítás után hívtak, hogy gebasz van, nagypapa kötötte a villanyt, mert ő mindenhez IS ért, de valamiért lemegy minden, ha a hűtőt bedugják... Ja, földre volt kötve a fázis. A papa piros vezetékkel vitte el a fázist, de közben valami történhetett, mert a régi szabvány szerint ezt bekötötte földbe. Szerencséjükre senki nem fogta a fémházát a hűtőnek, amikor még épp volt áram benne. Persze minden anyám csuklott is, hogy szét kellett vésni a vadiúj falakat. 

openSUSE Leap 15

( csontika v | 2020. 07. 19., v – 22:53 )

Szerkesztve: 2020. 07. 19., v – 23:09

Teljesen igazad van! Faszom az összes köcsög mesterbe, tízből egy képez kivételt.

Hiába hívtam villanyszerelőt a kismegszakítók felrakásához valamiért nem ment a végén a teszt gombbal. Előzmény annyi, hogy szóltam 1 fázis lesz 32A-ral, amit meg hozott fi-relé az 3 fázisú 3x24A-rel. Erősködött, jó az, mondom jól van ok, ő a szaki.

Visszatérve: észrevettem nem egy a teszt gomb. Telefon, mondja lehet hibás, 3 hét múlva tudja cserélni, vagy kicserélhetem. Mondom ok, csere, boltba be majd beszerel. Csak megérzés, ráhúztam a többi biztosítékra, kb 6-nál nem volt betekerve rendesen a csavar. Áram felkapcs, teszt, hiba ugyanaz.

Telefon megint, mondja lehet hogy a 3 fázisú fi-relé miatt, hogy csak 1 fázis van rákötve.

Ekkor nem basz szét az ideg...
Picit más, rendeltem kapcsolókat konnektorokat betűzősöket, meg egy ftp-s-set. Hát a bótba sikerült csavarosokat bepakolni, meg sima utp-set. Meg se lepődtem. 2 napig csavarozgattam, minthogy elbasszak 2 hetet ügyintézéssel.

Idióta kókler szarjancsik mászkálnak mindenfele. Mindent meg kell tanulni, mert csak átbasszák az embert ott ahol tudják.

Visszatérve ha jól emlékszem aki utoljára szereli a villanyt azé a felelősség, ha valami baleset történik. Padlástérben kiemelten fontos hogy minden rendben legyen a tűzveszély miatt. Kerti villamos dolgokat érdemes külön fi-relére rakni, ha beázik valami, legalább a házban maradjon az áram.
 

Fi-relén fent van a kapcsolási rajz, hogy melyik fázist és nullát köti össze a tesztgomb. 1 fázissal is működik a 3 fázisos, csak max a teszt gomb nem megy. Másik tesztelési megoldás, a N és PE összeérintése egy konnektornál, arra ha nem old le, akkor szar. Persze ennél jó, ha megfelelő sorrendben lett bekötve, nehogy fázist köss össze mással.

openSUSE Leap 15

Elég hozzá, ha egy izzót kötsz a fázis-föld közé, de veszélyesebb. Mivel Fi-relé helyes működése esetén is ér áramütés, ha megfogod a csupasz fázist, csak épp nem annyi ideig ér, hogy azonnal feldobd a bakancsot. Ezért jobb a nulla-föld kötése. Szerk: és persze praktikusabb, egy darab drót csak jobban kéznél van, mint egy ellenállás. :D 

openSUSE Leap 15

A konnektoros csak néhány általad kiválasztott, kockázatosnak ítélt dologra fog védeni. De a kockázatelemzésből tuti kihagysz néhány dolgot. Lásd még utolsó mondatomat.
Érdemes utólag is beépíteni fixen a kismegszakító szekrénybe egy 30mA-est. Nem egy bonyolult mutatvány maga a beépítés. Ebből csak egyetlen kell és mindenhol van védelmed.

Ha beépíted a kismegszakító szekrénybe, utána jön a nagyobb vidámság: a kismegszakítókat egyesével visszakapcsolni, kapcsolókat egyesével felkapcsolni és megkeresni
   - hol lett réges-régen felcserélve a nullvezető a PE-vel (nálam egyik csillárnál). Így ha a PE valahol időközben megszakadt volna, akkor lehetett volna táncolni a mosogatógép be- és kipakolása közben.
   - hol lett réges-régen "okosban" összekötve vagy közös vezetőn víve a nullvezető és a PE. Öröm volt találkozni egy 20 méter hosszú 4 eres földkábellel, amiben eddig "elfért" minden.

A fi relé beépítése ezáltal a nullvezető és PE terén egyfajta fegyelemhez is vezet az ingatlan hálózatában.
Egyébként az elmúlt 10 évben egyszer már élesben lett nálunk "tesztelve". Konyhában a vízforralóból a talpába sikerült beleborítani a vízkőoldós vizet.
 

Egyébként az elmúlt 10 évben egyszer már élesben lett nálunk "tesztelve". Konyhában a vízforralóból a talpába sikerült beleborítani a vízkőoldós vizet.

Én évente kétszer szoktam tesztelni alapból is, nem a teszt gombjával, hanem egy szerelhető dugvillába raktam egy 4,7k/1W ellenállást az (N|L)-PE közé, maximum kétféleképpen bedugva le kell oldjon (vagy elfüstöl az ellenállás, ha mégsem), de évente egy-két alkalommal saját jogon is leold, legutóbb például, amikor véletlenül kinn hagytam a hosszabbítót és jött a záporeső. :D

https://iotguru.cloud

Mind a ketten "rosszul" tévedtek.

1, Az N-PE összeérintésre akkor old le, ha folyik amúgy a hibaáram kétszerese az L-N között, ha épp nincs terhelés, akkor erre nem old le.

2, Az N-PE közötti 4,7 kΩ akkor fog leoldani például 30 mA hibaáramú relé, ha az N és a PE között ~150 voltnál nagyobb a feszültségkülönbség, ami azért nem szokott előfordulni normál esetben. Máskülönben nem fog folyni hibaáramnál nagyobb áram a PE-n, ami hiányozna az N-L eredő vektorból. Amire esetleg gondolsz, az a 4,7 kΩ az L-PE közé.

https://iotguru.cloud

( connor v | 2020. 07. 19., v – 23:52 )

én egy nyugdíjas villanyszerelő mellett a saját házunk egy szintjének felújításakor már elsajátítottam ezt-azt ezért senkit nem engedek a házban lévő hálózathoz hozzányúlni.

ehhez nem kellett nagyon sok idő és a betanított segítő szintjét elérni nem annyira bonyolult. kis olvasgatással, műszaki érzékkel, kézügyességgel és igényességgel simán fel tudod magad hozni arra a szintre amivel vígan meg tudod csinálni azokat a dolgokat amiket szeretnél.

( zeller | 2020. 07. 20., h – 00:18 )

Szerkesztve: 2020. 07. 20., h – 00:19

" Milyen módon tudok az aktuális szabványoknak megfelelően " - a szabványokat  be- illetve megszerezni lesz "rázós" - hivatalosan qrva drága, nem hivatalosan meg vagy lesz valaki olyan, akki hajlandó "betekintésre" odaadni neked, vagy sem. Egyébként én is emiatt qaanyáztam 10+ éve: a "mi a szabályos" leíráshoz csak baromi drágán lehet hozzájutni, miközben meg annak kell megfelelni.... Érdekes módon a gázos előírások (amihez meg pont, hogy nagyon nem kéne senki nem szakmabelinek hozzápiszkálni...) azok meg pőrén ott figyelnek az https://www.gmbsz.hu/ oldalon.

Dehogynem, tartalmaznak minden ilyet, a horonymarótól kezdve a védőcsövezésen és a szükséges-elégséges vezeték keresztmetszeteken át egészen a bekötésig. Szinte minden területen így megy, ha gipszkartonozni akarsz, akkor le tudsz tölteni egy több száz oldalas kézikönyvet, ami a legtöbb jellemző csomópontot tárgyalja, konkrét eszközökkel, anyagokkal és méretekkel. Ugyanígy, ha kell egy kémény, akkor a Leier ad több tíz oldalas leírást az építés lépéseiről, segítenek méretezni és így tovább.

A szabványok nem azért vannak, hogy a szakmunkások - nyolc általános és három év szakképző után - olvasgassák és értelmezzék, azok a gyártóknak és cégeknek vannak, hogy olyan eszközöket és szerszámokat gyártsanak, amelyek megfelelnek a szabványoknak.

https://iotguru.cloud

A szabványok nem azért vannak, hogy a szakmunkások - nyolc általános és három év szakképző után - olvasgassák és értelmezzék, azok a gyártóknak és cégeknek vannak, hogy olyan eszközöket és szerszámokat gyártsanak, amelyek megfelelnek a szabványoknak.

Kivitelezni terv alapján kell. A tervet legalább a szabványoknak megfelelően kell elkészíteni, annál szigorúbban lehet eljárni, de az alatt nem. Értelemszerűen kivitelezéskor a tervet kell követni, attól eltérni csak a nagyobb biztonság irányában lehet (ilyenkor konzultálni kell a tervezővel). Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatkor is azt kell megnézni, hogy a hatályos jogszabályoknak, az érvényben lévő szabványoknak megfelel-e a kivitelezés, tehát nem elég, ha csak a gyártók ismerik a szabványokat, a tervezőknek és a felülvizsgálóknak is tökéletesen érteniük kell az azokban leírtakat.

A tervezők és felülvizsgálók nem 8 általánost + (3 év szakképzőt | 10 hónapos OKJ tanfolyamot) végeztek, mint a villanyszerelők nagy többsége, ahol a képzés feltétele, idézném szó szerint, kiemelés általam: "alapfokú iskolai végzettség (8 általános), vagy ennek hiányában a képzés megkezdhető a szakmai és vizsgakövetelményt kiadó rendeletben az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában."

Úgy gondolom, hogy egy kicsit túl sokat vártok el a villanyszerelőktől... :)

https://iotguru.cloud

Láttam már nagy kivitelezést ahol a tervező 1.5-es kábeleket tervezett dugaszolókhoz és a vill szerelő kijelentette, hogy ő ezt nem hajlandó oda letenni. (mondjuk a tervező kijelentette az egyik megbeszélésen, hogy az AP-hoz menő 8 eres UTP kábel nem struktúrált hálózat része)

1,5 mm2 védhető 13A kismegszakítóval, ami a legtöbb fogyasztót tekintve bőven elég, néhány nagyfogyasztóhoz kell 2,5 mm2, de azok általában fix telepítésűek és egy vagyont lehet spórolni csillagpontos kialakításnál, ha nem húzol mindenhova 2,5 mm2 keresztmetszetet, szóval ha 13A volt tervezve a vezetékhez, akkor a villanyszerelő előhúzta az "így szoktuk" dumát. Ettől még más témában a tervező lehetett balfasz.

https://iotguru.cloud

Na ja... Oké, hogy szabvány szerint egy mondjuk  10A-es kismegszakítón lógó másfeles rézzel bekötött dugalj az "nemjó", de tényleg látni kéne a szabvényt illetve azt, hogy mi volt a drót "másik végénél".

Témát enyhén érintő saját sztori: 32A-es ipari csatlakozópárral volt bekötve egy berendezés (dugó és aljzat), felülvizsgálat során kiderítették, hogy mivel a készülék bekapcsolási árama 50A is lehet (apróbetűsben megadott extrém körülmények esetén), így 63A-es csatlakozókkal kell szerelni...
A betáp 40A-es volt, az adott áramkörön meg 32A-es betétek voltak berakva - úgy, ahogy azt anno a villanyász cég összerakta, elkészítette.

A dugaljak 16 A-ig jók, oda meg 2,5-es vezeték kell. Ha 1,5-eset teszel, és 13 A-es kismegszakítóval véded, akkor előjöhet az az állapot, hogy a 13 A-es kismegszakítót túlterhelik, és a sokadik visszakapcsolás után valakinek eszébe jut, hogy kicseréli 16 A-esre. Ott nem fog előkerülni a terv, a szabványokat sem fogják olvasgatni, a vezeték keresztmetszetét se fogják nézegetni, csak meg akarják oldani a problémát.

A dugaljak 16 A-ig jók, oda meg 2,5-es vezeték kell. Ha 1,5-eset teszel, és 13 A-es kismegszakítóval véded, akkor előjöhet az az állapot, hogy a 13 A-es kismegszakítót túlterhelik, és a sokadik visszakapcsolás után valakinek eszébe jut, hogy kicseréli 16 A-esre.

Annak a valakinek eszébe juthat az is, hogy 25 vagy 32 amperesre cseréli, szóval ez kurvára nem érv. A vezetéket biztosítjuk, ha az 1,5 mm2, akkor 13 amperre; ha 2,5 mm2, akkor 16 amperre, teljesen függetlenül attól, hogy a végén a konnektor 16 vagy 100 amperes és ki mit gondol utána.

Ott nem fog előkerülni a terv, a szabványokat sem fogják olvasgatni, a vezeték keresztmetszetét se fogják nézegetni, csak meg akarják oldani a problémát.

Ezt nem azzal kell megelőzni, hogy értelmetlenül vastag vezetéket húzol be, hanem kizárni a szakma gyakorlásából a balfaszokat.

https://iotguru.cloud

1-es vezeték is való oda, 6 A-es kismegszakítóval biztosítva. Véleményed szerint mire való a 6 A-es kismegszakító?

Akár az is lehet, van rá példa, bár mostanában szokatlan lenne így szerelni. És ugye arra való, hogy olyan áramutakat biztosítsunk, ahol a leggyengébb láncszem 6 amperrel terhelhető.

De térjünk vissza a 13 amperre: mire való szerinted? Világításra nagyon sok, konnektorhoz szerinted nem jó. Akkor mégis mire jó? Miért jött létre, mire kellett a 10 és a 16 amper közé?

https://iotguru.cloud

Először is: legalább 1,5-es vezetékkel kell szerelni, az 1-es vezeték csak "beugratás" volt :)

Azért készítenek 13 A-es kismegszakítót, hogy kihasználják a 1,5-es vezeték terhelhetőségét. Ennyi. A dugaljhoz ettől még nem ez való. Ha valaki rendes hálózatot akar otthon, az 2,5-essel szereli a dugaljakat, a maradékot meg 1,5-essel.

Gondolj bele abba, hogy nem táplálnak meg minden dugaljat önállóan, hanem néhányat fel szoktak fűzni ugyanarra a kábelre. Ekkor a 13 A-es kismegszakító hamar kevés lehet. Nyilván nem akkor, ha a három dugaljba egy-egy telefontöltőt dugnak, hanem jó szokás szerint még hármas elosztókat is használnak, a vasaló nem 5 W-ot eszik, ahogy egy vízmelegítő sem, egy grillsütő sem, de egy hősugárzó sem (és még sorolhatnám, mosógép, mosogatógép, szárítógép és egyebek), és ezeket nem fixen kötik be. Nekem ugyan mindegy, de épeszű ember nem tesz családi házba 1,5-es drótot a dugaljaihoz. Egyszer kell megvenni, és örökös.

Először is: legalább 1,5-es vezetékkel kell szerelni, az 1-es vezeték csak "beugratás" volt :)

Ja, tudom. A falban. A gépészeti szakmacsoportban viszont más a szabvány, de nagyrészt ugyanazok az eszközök.

Azért készítenek 13 A-es kismegszakítót, hogy kihasználják a 1,5-es vezeték terhelhetőségét. Ennyi. A dugaljhoz ettől még nem ez való. Ha valaki rendes hálózatot akar otthon, az 2,5-essel szereli a dugaljakat, a maradékot meg 1,5-essel.

Ez most tipikusan az a helyzet, amikor hosszas egyeztetések, elemzések és kutatások után az ipar kiizzad magából egy olyan direktívát, hogy a réz jelentős megtakarítása miatt lehessen használni 13 amperes védelmet a 1,5 mm2 vezetékhez, ráadásul ez lassan már több mint 10 éve történt, aztán jön a bekövesedett szakember és azt mondja, hogy a dugaljakat csakazértis 2,5 mm2 vezetékkel húzza, szarik ő mindenre.

Gondolj bele abba, hogy nem táplálnak meg minden dugaljat önállóan, hanem néhányat fel szoktak fűzni ugyanarra a kábelre. Ekkor a 13 A-es kismegszakító hamar kevés lehet.

Belegondoltam, egyrészt milyen fogyasztókkal tudod otthon túlterhelni és akkor mi történik azon kívül, hogy leold a 13 amper? Másrészt senki nem akadályoz meg benne, hogy a sorolt és fűzött dugaljakat nagyobb keresztmetszetben húzzad, de leírom még egyszer: az egész kiindulópontja a csillagpontos szerelés, amikor a sorolt dugaljak sincsenek fűzve, ha rendesen kivitelezik és nem kókányolnak.

a vasaló nem 5 W-ot eszik, ahogy egy vízmelegítő sem, egy grillsütő sem, de egy hősugárzó sem (és még sorolhatnám, mosógép, mosogatógép, szárítógép és egyebek), és ezeket nem fixen kötik be

Nem, nem fixen kötik be, de fix helyük van a lakásban/házban, ha meg helyet cserél egymással a konyha és a fürdőszoba, akkor úgyis át kell húzni mindent. Nem fog senki úgy felkelni reggel, hogy akkor most a hálószobában mosok és szárítok meg a nappaliban grillezek. Idézném, hogy honnan indultunk: "néhány nagyfogyasztóhoz kell 2,5 mm2, de azok általában fix telepítésűek és egy vagyont lehet spórolni csillagpontos kialakításnál".

Nekem ugyan mindegy, de épeszű ember nem tesz családi házba 1,5-es drótot a dugaljaihoz. Egyszer kell megvenni, és örökös.

Aham, ja. Ezek ám az érvek.

https://iotguru.cloud

nem válasz, de úgy gondolom ide tartozik:

"Tervezik" a hálózatot a megrendelő szokásaihoz és nem egy forma, uniformizált rendszert építenek ki:

Pld. szobába 2 db 2.5-es vezeték megy:

- konnektor a ajtó mellé a villanykapcsoló alá kerül: oda lehet dugni a porszívót, flexet vagy stek lámpát dugni szereléshez, lehet áramtalanítani a szereléshez a többi aljzatot.

- a másik 2.5 vezetékről csillagpontosan 1.5 vezetékkel a szobában lévő többi konnektort szokták bekötni: éjjeli lámpa, tv, hifi stb.. 

és ekkor szokták megkérdezni, hogy lesz-e klíma ? Ha igen, akkor annak is viszünk egy külön szálat a kapcsoló szekrénytől...

Istennel a hazáért és a szabadságért !

- konnektor a ajtó mellé a villanykapcsoló alá kerül: oda lehet dugni a porszívót, flexet vagy stek lámpát dugni szereléshez, lehet áramtalanítani a szereléshez a többi aljzatot.

Ezek közül melyik fogyaszt többet, mint 3000 watt?

- a másik 2.5 vezetékről csillagpontosan 1.5 vezetékkel a szobában lévő többi konnektort szokták bekötni: éjjeli lámpa, tv, hifi stb.. 

Ez anti-pattern megoldás, kerülendő. Pláne, ha a lakás/ház valóban csillagpontos szerelésű.

https://iotguru.cloud

az ipar kiizzad magából egy olyan direktívát, hogy a réz jelentős megtakarítása miatt lehessen használni 13 amperes védelmet a 1,5 mm2 vezetékhez

az egész kiindulópontja a csillagpontos szerelés, amikor a sorolt dugaljak sincsenek fűzve

egy vagyont lehet spórolni csillagpontos kialakításnál

Nem szakmám, nem csinálok úgy, mintha értenék hozzá, de van itt valami, ami feltűnt.

Ha a 2,5mm-es vezetékkel bekötötték a dugaljakat egymástól táplálva, akkor ehhez képest ha 1,5mm-es vezetékkel szerelünk, de mindegyik dugaljhoz a csillagpontból külön vezetéket húzunk ki, akkor mennyiségileg több rezet használtunk el. Nem? (Persze lehet, hogy ez még így is olcsóbb, nem tudom, hogy viszonyulnak a különböző keresztmetszetű vezetékek árai egymáshoz)

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ha a 2,5mm-es vezetékkel bekötötték a dugaljakat egymástól táplálva, akkor ehhez képest ha 1,5mm-es vezetékkel szerelünk, de mindegyik dugaljhoz a csillagpontból külön vezetéket húzunk ki, akkor mennyiségileg több rezet használtunk el. Nem? (Persze lehet, hogy ez még így is olcsóbb, nem tudom, hogy viszonyulnak a különböző keresztmetszetű vezetékek árai egymáshoz)

Csillagpontos bekötésnél nincs ilyen felfűzés, ha okosház koncepcióban például egyedileg akarod mérni vagy kapcsolni a konnektorban a delejt, akkor pláne. Úgy képzeld el, mint egy UTP kábelezést, ott sincs olyan, hogy a falban az egymás melletti portokhoz egy UTP-t húzok ki és felfűzöm egybe őket.

De egyébként meg azon megy ilyen nagyban a rugózás, hogy összesen ~3000 wattot vagy ~3700 wattot köthetsz-e rá, mintha akkora különbség lenne és mintha rettentő gyakori lenne egy lakásban, hogy random konnektorba akarja dugni az ember a 3000-3700 wattos dolgait. Több mint 10 éve létezik a 13 amperes kismegszakító és a direktíva, hogy ezzel szerelhető a dugalj is és ez remek példája annak, hogy az "így szoktuk" mennyire erős.

https://iotguru.cloud

Hát ja.

Mosógép, villanytűzhely és hűtő/hűtőláda jellemzően fix helyre kerül és saját kismegszakítót kap.

És ha jól futottam át akkor itt sem az hangzott el, hogy nem kell 2.5-es vezeték, csak az, hogy nem indokolt minden áramkörre.

Ha van, az sem jelent semmit.

Elég régen vettünk egy felül gáz, alul villany tűzhelyet. Az egyik fúvóka tetejére elhelyeztek egy Sport Szelet csomagolást. Konnektor volt, csak a csavarok nem voltak becsavarva. Tán azért, hogy jobban lehessen látni a gumiköpenyes kábelt, ami legalább öt évet parkolt az esőben. (Echte Magyar Termék!) Az ilyen készülékek beüzemeléséhez még manapság is SZAKEMBER kell, a garancia végett - aki viszont csak a gázzal foglalkozik. Így aztán a SZAKEMBER távozása után elvégeztem a szakszerűtlen beszerelést. Szabálytalanul. 

3,68 kW felett is van élet. Ha kell a barkácsműhelyedbe vagy bárhova, akár eddig is találsz eszközt: https://www.mixvill.hu/hu/energiaelosztas/ipari-dugvillak-es-dugaszolo-…
Persze 3 fázisra a 125A mellett 63A és 32A meg 16A is van. Utóbbi kettő már baráti áron. Kismegszakító szintén van hozzá: https://www.schrack.hu/shop/nagyaramu-kismegszakito-c-kar-125a-3p-10ka-….

Szóval nem áll meg az élet a sima dugvilla után otthon sem. Igaz, a 230V 16A felett már más alakúra kell váltani. Ellenben szimmetrikus terheléssel 75 kW környékéig elmehetsz a barkácsműhelyedben. :)

Nyertél. Csak olyan 3 fázisú konyhai gépről tudok, amire csupaszon adták a drótvéget.
Így te döntesz, hogy 3 fázisú dugó kerül rá vagy fixen kötöd a fali kötődobozba.

Egyébként emlékszel erre a csatlakozóra? http://www.omegahod.hu/files/piskota.jpg
Még ilyen is van életemben egy megörökölt kukoricadarálón, amit én tutujgatok édesanyámnak.

Így te döntesz, hogy 3 fázisú dugó kerül rá vagy fixen kötöd a fali kötődobozba.

Tkp. bármit is csinálhatsz a drótvégekkel, ha nem érdekelnek az előírások, ellenkező esetben viszont fixen kell bekötnöd, legfeljebb kapcsolót teszel elé, ha van ilyen előírás az adott berendezés esetében. Én nem tudok olyan háromfázisú aljzatról, amit háztartási felhasználásra készítettek, egy ipari aljzat meg elég hülyén nézne ki pl. a konyhában :)

Leginkább a sütő és a tűzhely lehet háromfázisú, amit az otthonodban használsz, de ezeket fix helyre teszik, így nem is lenne értelme a csatlakozós bekötésnek.

 

Egyébként emlékszel erre a csatlakozóra?

Igen, találkoztam ilyennel, de borzasztóan régen, talán 25-30 éve.

Csak érdekességképpen írom, hátha valaki értékeli:

Brazíliában tipikusan konyhában, mosókonyhában két, különböző színű csatlakozó van, az egyik a rendes egy fázisú, amit mindenhol máshol is használnak a lakásban mindenféle célra, és a másik az magasabb feszültségű, amibe mosógépet, villanytűzhelyet, ilyesmit dugnak bele. Azt nem tudom, hogy az öngyilkos zuhany az melyiket használja.

Sajnos konkrétumokat nem mertem írni feljebb. Amikor Brazíliában éltem, a csajom azt mondta, hogy a normál feszültség az 110V és a másik csatlakozó az 2 fázis és 220V. Úgy emlékszem, a mosógépünk csatlakozója másféle alakú volt, mint a szokásos egy fázisú berendezések dugói.

Azóta Brazíliában lecserélték a villásdugókat, átálltak az ISO szabvány szerinti csatlakozókra. Úgy emlékszem, hogy ismerősöknél azt láttam, hogy most két ugyanolyan kialakítású, de más színű (az 1 fázis fehér, a másik piros) konnektort tettek egymás mellé.

A Wikipedia szerint az 1 fázis Brazíliában 127V, a három fázis pedig 220V. Fogalmam sincs, hogy miközben a csatlakozókat lecserélték, esetleg a feszültséget és a fázisok számát is megváltoztatták-e vagy a csajom rosszul tudta és akkor se 110V és 2 fázis volt. Esetleg a harmadik lehetőség, hogy van 1 fázis 127V és 1 fázis 220V egymás mellett.

A lényeg, hogy nagyobb energiaigényű berendezések számára simán van nem ipari, hanem lakossági felhasználásra konnektorok és villásdugók.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Valószínű az van/volt, hogy a normál feszültség az 110/127 van/volt PE-N-L kiosztásban, a másik dugalj pedig két fázisú PE-L1-L2; ez utóbbi esetben az L1-L2 között SQRT(3)*(L-N) van. Nyilván egy 2,5 kilowattos fűtőszálat 120 voltról több mint 20 amper lenne ellátni, így meg 12.

https://iotguru.cloud

Ez a módszer máshol is előfordul. pl. az USÁ-ban is:

https://ctlsys.com/support/electrical_service_types_and_voltages/

 

Az elterjedt hálózati csatlakozók a világ háztartásaiban:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Elektromos_h%C3%A1l%C3%B3zatok_%C3%A9s_cs…

http://energiapedia.hu/szabvany-elektromos-csatlakozok-a-vilagban

https://www.villanylap.hu/hirek/4598-dugaljak-es-dugvillak

 

Háromfázisú háztartási csatlakozó nincs sehol...

Pár évtizede Angliában teljesen normális volt, hogy minden háztartási készüléket villásdugó nélkül adtak el, és mindegyik felhasználói leírás úgy kezdődött, hogy lerajzolták, hogyan kell bekötni.

Nem tudom, hogy mi volt a magyarázat (gondolom vagy annyi értelme volt, mint a külön hideg és meleg csapnak, vagy használtak többfélét és előre nem lehetett tudni, kinek milyen kell majd).

Na a lényeg, amiért írok, hogy az emberek nem hívtak valakit, hogy szerelje fel nekik a villásdugót és nézze át a kötések és vezetékelés minőségét, hanem megcsinálták maguk.

Szóval ha ez a mögöttes szándék, akkor nem biztos, hogy működni fog.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

" annyi értelme volt, mint a külön hideg és meleg csapnak " - Ha jól tudom, ennek pont van érdemi oka: anno a melegvizet helyben állították elő, és a fene-sem-tuja-milyen álalpotú bojlerből érkező fene-sem-tudja-milyen-minőségű vizet nem akarták közvetlenül keverni az ivóvíz minőségű hideggel.

Így van. Megvan a történelmi oka. A melegvíz tartályok nyitottak voltak, elterjedt bennük mindenféle baktérium, és így ha keverő csaptelep lett volna, nem lehetett volna garantálni a hideg víz tisztaságát sem.

Innen erednek az amerikai magazinokból átvett életviteli tanácsok között azok is, pl. amik azt javasolják, hogy hideg vízzel mosson az ember fogat, meg semmiképp se igyunk meleg vizet stb.

Persze egy jó ideje zárt rendszerű a melegvíz rendszer is, nem kerül bele baktérium kívülről, plusz a korábbi tapasztalatok hatására még mindig az a tanács, hogy a tartályban lévő vizet melegítse fel az ember 65 fok fölé, mert azzal a bacikat jól megfőzi.

Ennek ellenére megmaradt sok helyen a külön csaptelep. Új építésű házakban már nem jellemző.

Erre gondoltam, hogy elképzelhető, hogy régen a külön adott villásdugónak is volt valami értelmesen megmagyarázható oka, amiből az idők során csak a megszokás maradt. Gyerekkoromban még sok olyan angol eszközt láttam, ami rendes magyar villásdugóval jött, de a kézikönyv úgy kezdődött, hogy elmagyarázta, hogyan kell a puszta vezetékre villásdugót tenni. Mostanában már minden dugóval jön és instrukciók sincsenek, szóval ezt a szép hagyományt sikerült maguk mögött hagyniuk.

Na jó, utánanéztem. Eredetileg különböző csatlakozók voltak, aztán amikor az 1947-ben bevezetett dugó és konnektor kiszorított mindent, akkor se változtattak, egészen 1992-ig, amikor a kormány rendeletet hozott, mert minden évben sokan kerültek kórházba rosszul bekötött dugók miatt.

https://www.nytimes.com/1992/01/31/world/mere-plug-at-the-wire-s-end-in…

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Tudsz mondani olyan háztartási gépet, amin gyárilag ipari háromfázisú dugó van?

Én láttam ilyen villanytűzhelyt. Igaz, olyan régi, hogy még a pre-IEC háromfázisú dugó van rajta... (kb. a 70-es években üzemelhették be).

Kb. így néz ki az aljzat: https://en.wikipedia.org/wiki/Industrial_and_multiphase_power_plugs_and…

Eszelős baromság átlagos helyre 2,5-es vezetéket behúzni. Kezelhetetlen is, drága is. Sok esetben a szerelvénybe bele se tudod tuszkolni, függetlenül attól hogy rá van írva a 16A (milyen szabvány szerint van ráírva, biztos nem magyar).

Amúgy a "levágott a biztosíték" az normális szerelés után normális helyen sose fordul elő, ha valami levág az az ÁVK.
Ha az ÁVK nem vág le de a biztosíték igen akkor ott felszállt valahol a mérőfüst és tudni fogod melyik készüléket kell kihajítani.

Tapasztalatom szerint amúgy nagy terhelés (villanyautó töltés pl.) esetén nem is a vezeték melegszik hanem a kötések, a gagyi konnektorok, dugaljak. Amikor órák hosszat csontra ki van húzva belőle a 12-16A.

Szóval másfelessel szerelsz, ha nagyon precíz vagy akkor ráteszed a 13-as KMSZ-t és kész. A tulaj meg ne vegyen 3kW-os vízforralót, elég lesz a 2.1kW-os is. Minden más belefér a 13A-ba.

Gábriel Ákos

Éppen most szerelgetek egy konyát, ahova 71 A érkezik. Magyrázzál a tulajnak...

A 17 konnektorból 10 folyamatosan terhelhető 16 A-ig - persze csak az adott hálózatra megengedett mértékig.

Tömör vezetéket még árulnak 2,5-es méretben, de inkább a hajlékonyat érdemes használni. Az ára kb. ugyanaz és könyebb vele dolgozni. A szerelvényekbe belefér a 2,5-es érvéghüvelyezett vezeték és sorba is köthetők.

Egyes esetekben nem az "átlagos hely", hanem az egy helyen futó vezetékek száma határozza meg a keresztmetszetet. Több vezeték esetén az 1,5 mm2 sem biztosítható 13 A-re.

A villanyszerelőtől annyit lehet és kell is elvárni, hogy a terveknek megfelelően járjon el, továbbá azt, hogy ha ez valami miatt nem lehetséges, akkor egyeztessen a tervezővel a szükséges változtatásokról.

A bajok olyankor szoktak lenni, ha a villanyszerelő terv nélkül, megszokás alapján, "csináltam már ilyet eleget" alapon dolgozik, továbbá valahogy az ellenőrzések el szoktak maradni a munkák elvégzése után, ahogy az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat is...

Persze, viszont átlagos lakáson belül egy szimpla lámpahelyhez 3x1.5-ös rezet húzatni erős túlzás (szinte biztos, hogy nem lett az sem végigszámolva...). (Az összes lámpahely/világítási célú fogyasztó egy darab 6A-es kismegszakítóra van kötve úgy, hogy mindenhova külön vezeték megy, ami csak a kapcsoló fölötti kötődobozban van kötés)

A 6A (B karakterisztikájú) kismegszakító 18-30A hatására old le 3-5s alatt. A 15W led lámpához meg 0,1..0,2 keresztmetszetű vezeték is sok. Aztán jön egy ravasz zárlat, amikor az izzó tápegysége lassan sül ropogósra...

Ha van az egész lakásban pl. 25A, akkor vajon miért árulnak hozzá 1,5kA-es elosztót? (pl. FKA)

Ha ezek a dolgok mennek, akkor meg is van a válasz. ;)

A mostani szabvány szerint lakóépületbe: dugaljzat 2.5mm2 világítás 1.5mm2. Nem az adott teljesítményre kell tervezni, hanem az előfordulható max.ra amit a szabvány mutat, mert mi van ha a tulaj vagy köv tulaj lecseréli az adott lámpát, fogyasztót. Vagy egy zárlat vagy csak melegedés olvasztja az alul méretezet vezetéket. kisebb kismegszakítot tehetsz az adott körre pl. led világítás, de a vezeték nem könnyen cserélhető.

Réz, vagy alu? Na'on nem mindegy... Azt a tulajt azért megnézném, aki több, mint 3kW-os csillárt rak fel :-) Én egyébként csak azt nem értem, hogy miért annyira titkos (pontosabban miért annyira vastagon drága kereskedelmi termék) a vonatkozó szabvány és előíráshalmaz? Gázhoz ne nyúlj - de a teljes GMBSz szabadon olvasgatható, és ez arra is jó, ha a "szaki" baromságot akar csinálni, van mire mutogatni, hogy az "így szoktuk" szembe megy az előírásokkal (volt ilyenre példa...).
Villany esetén nincs ilyenre lehetőség, csak ha az emberfia belefeccöl sokezer magyar Forintot a szabványok beszerzésébe.

 

"simán lehet egy körön több ezer watt világítás' - lakásról volt szó, és csillagpontos szerelésről. Halogénnel csak-csak össze lehet makramézni kilowattokat (szééép naaagy nappalikonyhaétkező), de ez inkább a kivétel kéne legyen, mert az esetek 9x%-ában ágyúval veréb a másfeles rezet behúzni egy lámpahelyhez - legalábbis én ezt gondolom. (A másik, hogy a sok "ződ" energiás környezettudatos fogyasztó ha tudná, hogy a prímán megspórolt környezeti terhelést, amit azzal ér el, hogy napelem meg LED-es világítás (szumma 100-150W a teljes lakásra) keresztbetossza az egész rendszer azzal, hogy a szükségesnél sokkal tzöbb rezet építtet be a rendszerbe, mert "mi van, ha valaki kilowattokat rak fel a budiba is világítási céllal?"
A másik kérdésem most is áll: Mi a búbánatért nem publikusak ezek az elvárások, szabványok úgy, mint a gázos oldalon a GMBSz?

(Az alu vagy rész azért jött elő, mert a kettőfeles alunak terhelhetőség szempontjából nagyjából a másfeles réz felel meg, ha jól tévedek :) )

úgy, mint a gázos oldalon a GMBSz?

A gázos is csak azért az, mert az "jogszabályba van öntve". Ellentétben a villannyal, ahol meg nincs. A gáznál gondolom nagyobb a közveszély kockázata, míg a villanynál azért reálisan az adott ingatlant használók a veszélyeztetettek.

Ezt a q villanyszabványt senki nem rakta fel még torrentre PDF-ben? Vagy a MVM kibervédelmi intézete családostul írtja ki az ilyen állampolgárokat?

Komolyan kérdezem, az intel top-top-top secret Management Engine-jéről 2 napja kikerült egy 20 gigás pakk, amit bárki letölthet 5 perc guglival, a szaros magyar villanyászügyi szabványt meg a soktízezer kkv-s ev-s villanyszerelő ember senki nem osztja meg egymás között?

A mostani szabvány szerint lakóépületbe: dugaljzat 2.5mm2 világítás 1.5mm2.

Szabványban nincs ilyen.

Nem az adott teljesítményre kell tervezni, hanem az előfordulható max.ra amit a szabvány mutat, mert mi van ha a tulaj vagy köv tulaj lecseréli az adott lámpát, fogyasztót.

Vezeték keresztmetszetet biztosítunk, nem a fogyasztót. Ha 1,5 mm2 a vezeték, akkor 13A a biztosítása, függetlenül attól, hogy mekkora teljesítményű a fogyasztó.

https://iotguru.cloud

Szerintem Lusi azt egyszerűsítette egy kicsit, hogy a jelenlegi szabvány védőcsőbe húzott 1.5 mm2-es vezetéknek 13A-es, 2.5 mm2-esnek pedig 16A-es biztosítást ír elő (ha nincsenek egyéb módosító tényezők, pl. sok drót egy csőben). A régi szabvány viszont megengedte az 1.5 mm2-hez is a 16A-t, és sok helyen van még a régi szabvány szerint szerelt hálózat. Fogalmam sincs, hogy pl. ha ilyen helyen szerelsz fel még egy konnektort, akkor bekötheted-e 1.5 mm2-essel, vagy akkor elvileg az egész áramkört ki kell cserélni.

Én azt sem vélem beleolvasni a szabványba, hogy konnektorhoz nem vihetek 1.5 mm2-es rezet, csak akkor nem rakhatok fel 16A-es biztit. Elvileg azt is csak villanyász cserélheti ki, ha erre kérik, meg kell néznie (gondolom, elvileg a tervben), hogy milyen madzag megy oda, és ha 1.5 mm2-es, akkor nem cserélheti nagyobbra.

A régi szabvány viszont megengedte az 1.5 mm2-hez is a 16A-t, és sok helyen van még a régi szabvány szerint szerelt hálózat.

A régi szabvány 10 ampert engedett 1,5 mm2 esetén, direkt azért emelték meg az EU területén, mert a tapasztalatok szerint a vezeték bírja és ezért kezdték gyártani a 13 amperes kismegszakítókat, hogy lehessen konnektorokba 13 amperes limittel 1,5 mm2 keresztmetszettel kötni, mert jelentős megtakarítást okoz és tényleg kevés olyan otthoni fogyasztó van, amit akármelyik konnektorba szokás dugdosni és 3000 wattnál nagyobb teljesítményű.

Fogalmam sincs, hogy pl. ha ilyen helyen szerelsz fel még egy konnektort, akkor bekötheted-e 1.5 mm2-essel, vagy akkor elvileg az egész áramkört ki kell cserélni.

Hogyne köthetnél, mindig a leggyengébb láncszemet biztosítjuk az áram útjában, ami 16 amperes konnektor és 1,5 mm2 keresztmetszet esetén a vezeték. Ha 4 mm2 vezetékkel kötsz be 16 amperes konnektort, akkor 16 amperre biztosíthatod, hiába bírna többet a vezeték. A fogyasztónak pedig külön védelme kell legyen a saját vezetékére és üzemszerű működésére.

https://iotguru.cloud

Akkor a régi szabványt rosszul tudtam. Az 1.5 mm2-es vezetékhez 10A-es kismegszakítót szoktam tenni (az minden barkácsboltban van, a vezeték bőven elbírja, és általában elég is). Csak azt nem tudom, miért látok olyan sok helyen 1.5 mm2-es vezetéket és 16A-es biztit.

A szabványt nem ismerem, de a mai napig lehet 1,5mm2-es rézvezetéket 16A-rel biztosítani sok helyen az EU-ban (Németországban biztosan), mint régen Mo-on is. Továbbá (villanyszerelő szerint) a meglévő 16A-es biztosítású 1,5mm2-es rézvezetékeket nem kell cserélni, ill. ahol így van jelenleg is szerelve ott továbbra is használható módosításkor is.

Vezeték és vezeték között viszont sok különbség lehet. Fali (MMCu) vezeték vagy csőben vezetett, egy vezeték a csőben vagy több és a vezeték hossza is számít(hat) - hurokellenállást is figyelembe lehet/kellene venni a vezeték biztosításánál.

Továbbá a 1,5mm2-es vezeték keresztmetszete nem feltétlenül 1,5mm2. Spórólnak a kínaiak is.

A szabványt nem ismerem, de a mai napig lehet 1,5mm2-es rézvezetéket 16A-rel biztosítani sok helyen az EU-ban (Németországban biztosan), mint régen Mo-on is. Továbbá (villanyszerelő szerint) a meglévő 16A-es biztosítású 1,5mm2-es rézvezetékeket nem kell cserélni, ill. ahol így van jelenleg is szerelve ott továbbra is használható módosításkor is.

Szerintem sosem lehetett, de érdekelnek a forrásaid. Korábban 10A volt a biztosítása, ezt emelték meg 13 amperre és kezdték gyártani a 13 amperes kismegszakítókat.

Vezeték és vezeték között viszont sok különbség lehet. Fali (MMCu) vezeték vagy csőben vezetett, egy vezeték a csőben vagy több és a vezeték hossza is számít(hat) - hurokellenállást is figyelembe lehet/kellene venni a vezeték biztosításánál.

Ház/lakás méretben ez nem szokott túl nagy eltéréseket okozni.

Továbbá a 1,5mm2-es vezeték keresztmetszete nem feltétlenül 1,5mm2. Spórólnak a kínaiak is.

Olyannyira, hogy a szabványban nem is keresztmetszet előírás szerepel, hanem (kilo)méterenkénti ellenállás, ezért előfordul, hogy minőségibb vezetékeknek nincs meg a keresztmetszete, ami mondjuk sodrott vezeték esetén gondot tud okozni érvéghüvely préselésnél.

https://iotguru.cloud

Szerintem sosem lehetett, de érdekelnek a forrásaid.

Pl.: https://www.zaehlerschrank24.de/strombelastbarkeitstabelle

A szabványhoz nem férek hozzá, de az I-neten talált infók alapján 16A-rel lehet jelenleg is 1,5mm2-es (falban v. csőben) vezetéket biztosítani 16m hosszig (ez No). Hőszigetelt tetőn keresztül 13A a max. Erről meglehetősen egységes az összes No-i fórum, blog és gyártói oldal, több-kevesebb részletességgel.

Magyarországon a 30 éves lakásban/sorházban eredetileg minden(!) 1,5mm2-es vezeték 16A-rel, a 2,5mm2-es vezeték 20A-rel van (volt) biztosítva (Bakony) gyárilag, az összes lakásban a soron.

A szabványhoz nem férek hozzá, de az I-neten talált infók alapján 16A-rel lehet jelenleg is 1,5mm2-es (falban v. csőben) vezetéket biztosítani 16m hosszig (ez No). Hőszigetelt tetőn keresztül 13A a max. Erről meglehetősen egységes az összes No-i fórum, blog és gyártói oldal, több-kevesebb részletességgel.

Az említett oldal is inkább ökölszabály, záró mondattal, hogy "All statements without guarantee!" és ugyanazt a biztosítást ajánlja 1,5 és 2,5 mm2 keresztmetszethez, ami eléggé furcsa, de el tudom hinni, hogy lazább szabályok voltak németországi szerelések esetén.

https://iotguru.cloud

ugyanazt a biztosítást ajánlja 1,5 és 2,5 mm2 keresztmetszethez

Igen, de csak hőszigetelést tartalmazó/hőszigetelt falakban és valószínüleg azért, mert nincs 17-19A-es kismegszakító, ami oda jobban passzolna. A felső érték a vezeték terhelhetősége, az alsó pedig a biztosító mérete.

persze lefele korlátozhatsz, de akkor a megrendelőt szivatod.

akár egy bekötési helyen egy dupla konnektorba simán megy 3600W, vizforraló+mikró. persze 13A kismegszakitó mellett rövidebb ideig :)

És ha több mint 3 kör megy oda falban, védőcsőben akkor már nem a 2,5mm2re se lehet 16A rakni.

Na, még egy önérzetes szaki...

akár egy bekötési helyen egy dupla konnektorba simán megy 3600W, vizforraló+mikró. persze 13A kismegszakitó mellett rövidebb ideig :)

Csillagpontos bekötésnél a dupla konnektorba is két külön csőben mennek külön a vezetékek. Mármint, ha nem saját zsebre dolgozik a villanyszerelő.

És ha több mint 3 kör megy oda falban, védőcsőben akkor már nem a 2,5mm2re se lehet 16A rakni.

Külön védőcsőben viszont mehet. Újra leírom, hogy csillagpontos kivitelezés.

https://iotguru.cloud

látom nem láttál még olyan konnektort ami elől dupla, de hátul(falba sülyetve) egy bekötéses, persze olyan is volt-van ami elöl 3-4.

Szóval ez független attól, hogy valaki zsebre vagy mire dolgozik.

"Csillagpontos" bekötésnél vagyis egy áramkörön(kismegszakitón) akár 5-6 konnektor is lehet-megengedett. adott kör tervezett terelésének megfelelöen.

Nagyszoba tv+hifi rész 4-es konnektor, minden konnektor mögé külön áramkör? Biztos örülne a tulaj, hogy a szaki nem zsebre dolgozik ezért 4 védőcső, 4x 3x2,5 és 4 kismegszakító, csak a nappali egyik falához. És így a fal se lesz agyon marva és rövidebb ideig tart megcsinálni, vagyis olcsóbb lesz.

vagy szerinted minden egyes konnektor egy áramkör? biztos sok ilyen 50-80 nm2-es lakás lehet a valóságban, ahol helyiségenként csak 2 konnektorral számolva,  2 szoba+konyha+fűrdő+folyosó, az 8, plusz világítás körök, esetleg hűtőnek külön, cirkó és vagy légkondi, ha van. Nyugodtan menjen oda mindenki az elosztó dobozához azt számolja meg van 10-nél több kismegszakitó.

sokszor leírhatod, hogy csillagpont, attól még simán indulhat elosztótól egy vastagabb vedőcsőben több kör, majd kötődoboz és tovább már kisebb védőcsővekben kevesebb kör. és ez csillagpontos. A vezetékek üzemi melegedés miatt korlátozza a szabvány, ami asszem 70C vagy 60C üzemi hörméséklet.

Amúgy nem vagyok szaki, persze önérzetes vagyok, mint bárki más :)

Én csak a valóságról beszélek. Ami, minnél öregebb a cucc, annál rosszabb :)

de a dupla konnektor, egy bekötés az új dolgora is vonatkozott.

látom nem láttál még olyan konnektort ami elől dupla, de hátul(falba sülyetve) egy bekötéses, persze olyan is volt-van ami elöl 3-4.

Hogyne láttam volna. Az ilyet is lehet kötni 1,5 mm2 és lehet kötni 2,5 mm2 keresztmetszetű vezetékkel, leginkább attól függően, hogy hol van, mert a hálószobában nem feltétlen fognak rajta rezsót működtetni, miközben onnan viszik hosszabbítón a vastagoló gyaluba a delejt. Legyünk már realisták, ez a 13 amperes védelem egyszerűen arról szól, hogy a lakás/ház konnektorainak 80+ százaléka soha nem lát pár ampernél nagyobb terhelést, amikor meg kilométer felett van a behúzott vezetékek hossza, akkor azért számít, hogy a három vezetékből 150 forint egy méter vagy 250 forint.

"Csillagpontos" bekötésnél vagyis egy áramkörön(kismegszakitón) akár 5-6 konnektor is lehet-megengedett. adott kör tervezett terelésének megfelelöen.

Igen, ez a különbség a "csillagpontos" és a csillagpontos között. A két idézőjel. Ahogy ennyi a különbség a "szakember" és a szakember között is.

Nagyszoba tv+hifi rész 4-es konnektor, minden konnektor mögé külön áramkör? Biztos örülne a tulaj, hogy a szaki nem zsebre dolgozik ezért 4 védőcső, 4x 3x2,5 és 4 kismegszakító, csak a nappali egyik falához. És így a fal se lesz agyon marva és rövidebb ideig tart megcsinálni, vagyis olcsóbb lesz.

Pont így, pont így. Csak nem 3x2,5 mm2, hanem 3x1,5 mm2, mert azon a 3 amperen semmi nem múlik. Az a csillagpontos szerelés, a házban van egy-kettő kibaszott nagy szekrény és mindenhonnan oda mennek a csövek, minden szerelvénytől egyedileg, sőt, néha kettő cső is, egy a jel- és kommunikációs vezetékeknek, egy pedig az erősáramnak; és/vagy buszra felfűzve. Amúgy nem a falat marják, hanem az aljzatbetonban megy Symalen vagy egyéb gyártó csöve, ami felmegy a padlótól és csak ott kell opcionálisan marni, ha nem szárazvakolat kerül a falra.

vagy szerinted minden egyes konnektor egy áramkör?

Egy okosháznál? Igen, minden konnektor egy áramkör.

https://iotguru.cloud

A szabvány ilyet nem ír elő. A vezetékeket, kapcsolókat, dugaljakat méretezni kell és ennyi. Vannak közkézen forgó táblázatok amiket használnak, de minden vezeték, szerelvény és készülékgyártó megad katalógus adatokat amiket figyelembe kell venni tervezéskor. A szabvány csak fogalmakat és peremfeltételeket határoz meg, például feszültség esés, frekvencia ingadozás, egyidejűségi tényező stb. amikre tervezni kell. Ölflex, Legrand, SE, ABB, Siemens megad katalógus adatokat minden sz@rjára, még a sorkapcsokra is, azokat kell figyelembe venni és tervezni. Megtörtént példám: betervezem az erősáramú szekrény két végébe két 250A-es megszakítót. Megnéztem az SE katalógust, hogy ekkora áramnál mit ajánl a gyártó minimális távolságnak, és egy görbeseregben közzétette, hogy ehez az áramohoz 650mm távolságra kell elhelyezni a készülékeket! Beterveztem a szekrény bal felső sarkába egy készüléket, másikat a jobb alsóba. Egyvonalas áramutas kapcsolási rajz, szekrényrajz, sorkapocs rajz, BOM lista stb. minden ment a kivitelezőnek. Aztán hív a kivitelező hetek múlva, hogy sz@r a terv, mert hogy berakta egymás mellé a készülékeket, szépen esztétikusan, jó szorosan összehúzva, mert úgy milyen jól néz ki a szekrény. Nekem csak annyi a dolgom, hogy javítsam ki a tervet, mert elrontottam, de ő megtalálta a hibát, és most már jöhet a műszaki felülvizsgáló... Aztán miután elmondtam neki, hogy miért olyan a terv amilyen, akkor lefagyott az arc és csak hebegett hogy ezt nem így szokták.

Nem biztos hogy a konnektorba be tudsz dugni 16A-es fogyasztót, anélkül hogy leégne a lakás, mert "2,5-es vezetéket 16A-el kell" elv alapján méretezték, a megrendelő meg beszerzett "dizájn" 10A-es barkácsáruházi konnektorokat. A gyártói adatlapon kell megnézni, hogy mennyivel terhelhető! Ugyan így az IP védettségét, az UV állóságát stb. a katalógus tartalmazza. Általános szokás, hogy a villanyszerelő előkapja táblázatot és az alapján méretez, és a feszültségesés meg lesz ahogy lesz. A zöld-sárgát meg behúz amit talál...

ehez az áramohoz 650mm távolságra kell elhelyezni a készülékeket

Az eszközöknek egymástól kell ilyen távol lenniük, mert mondjuk mágneses terük zavarja egymást, vagy a közöttük lévő vezetéknek kell ilyen hosszúnak lennie?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Konkrétan egy 450kVA napelemes park kisfeszültségű (400V) gyűjtőszekrényeit építették újra.  A terhelő áram megengedett értékét a két készülék távolságának függvényében adta meg a gyártó. Az hogy mi van a dobozban, azt nem néztem meg de jelentős mennyiségű elektronika is lehet, mert az elektromos paraméterek beállíthatók rajta. Pl. ez is ide tartozik: https://www.se.com/hu/hu/product/LV433622/nsx400hb1-megszak%C3%ADt%C3%B3-2.3-400a-3p/,

Azon is ki szoktak akadni, amikor elő van írva 0,4Nm minimum és 0,6Nm maximum meghúzási nyomatékot pl. csavaros sorkapocsnál. Vagy szétgányolják a csavarfejeket, vagy meg sem húzzák. Még véletlenül sem húzzák 0,5Nm-re, de legtöbb villanyszerelő nem is tart nyomatékkulcsot magánál.

Üzem közben rendszeres karbantartási feladatnak van kiadva, a csavarok utánhúzása, meg a hőkamerás ellenőrzés, de nagyon nem csinálja senki. Ahova idáig bekerültem topmenedzserek csak néztek rám, hogy miért akarom évente megállítani a gyárat!? Kivételek azért vannak, a nagyobb szerverterm üzemeltetők azért ezt rendszeresen megcsináltatják az energetikai rendszerek karbantartását.

Aki ennyire benne van ezekben a gyártói utasítások böngészésében, igazán rittyenthetne ide egy jó tartalmas blogposztot tételesen felsorolt linkekkel, hogy melyikben éppen mit lehet látni, és mit lehet belőle tanulni. Nem vicc, komolyan mondom. Mások okulására. Gondolom nem kell a konkurenciától tartani hogy ellesi az itt megosztott fortélyokat, titkokat. Nekem viszont csak 1 életre való időt osztottak, és ha valamit záros határidőn belül meg kell éppen oldani, nem sokat segít h. elkezdek a 0. kmkőről guglizgatni hogy nahát milyen cégek léteznek a világon.

kb. az a példa jutott eszembe, ahol egyik fórumtárs ecsetelte (lol) hogy a szobafestőt elzavarta mert az milyen rákkeltő adalékokat akart összepancsolni abba amivel ki akarta festeni az ő lakását, és inkább utánament milyen festék összetevők léteznek, kik gyártják, azoknak a gyártóknak mindenféle prospektusát áttanulmányozva. Ez szép és jó, csak közben lemegy a nap, a festést meg meg kellene csinálni hogy lehessen tovább haladni.

( asdPro | 2020. 07. 20., h – 01:34 )

Sub.

OFF, de nem teljesen: én nagyon hiányolok (vagy csak nem tudok róla) valamiféle programot manapság, hogy fiatal fiúknak, férfiaknak, vagy akár korunkbelieknek is (30+) ilyen, és ehhez hasonló dolgokat tanítsanak valamilyen tanfolyami, vagy hands-on kereteken belül. Természetesen nem OKJ-re gondolok, és tisztában vagyok vele, hogy ez, és minden hasonló ház körüli teendő (burkolás, betonozás, asztalos munkák, autószerelés, miegymás) egy külön szakma, de, mint ahogy többen is írtátok a topikban, egy néhány alkalom egy megbízható, hozzáértő ismerős mellett felbecsülhetetlen. Én pl. alapvetően nem városi vagyok, szóval néha láttam ezt meg azt, de gyakorlatban elég kevés dologhoz mernék egyedül hozzákezdeni. El se tudom képzelni, hogy sok városi srác, aki esetleg egyedülálló anyukával nő fel (tisztelet a kivételnek), hogyan oldja meg később akár a legalapvetőbb dolgokat is. Nyilván a szükség nagy úr szokott lenni, de akkor is. Nem tudom egyébként mi lenne erre a jó módszer, csak hangosan gondolkodok. 

Gyártói Youtube csatornákat érdemes megnézni. Jó, nyilván hasznos dolog valamennyi kézügyesség, de alapvetően minden szükséges információ elérhető.

Én például tavaly egyedül építettem fel egy 5x2 méteres kazánházat, az alapásástól a tetőig, kéménnyel, hőszigeteléssel, egyebekkel. Most ott tartok, hogy beüzemeltem egy vegyes tüzelésű kazánt, ami majd a tartalék fűtés lesz és egy indirekt forróvíz tárolót, de jönni fog még két 1-1 köbméteres puffertartály, hőszivattyú, satöbbi.

Nyilván, ha jött volna egy 3-5 tagú brigád, akkor 2 hét alatt megteszik ugyanezt, ami nekem fél évet vett igénybe, de ott kellene állnom a sarkukban, hogy mindent rendesen csinálnak-e.

Három éve például megbíztam egy céget, hogy hőszigeteljék a ház lábazatát, kijöttek, megnézték, megbeszéltük, hogy elől 80 centi, hátul 60 centi mélyen a padlószinttől, mondtak egy viszonylag magas, de korrekt árat, anyagra előleget kértek, kaptak. Jöttek, ástak, a ház első sarkán 80 centit, aztán fáradtak el, az átellenes sarokra már csak 30 centit ástak, aztán pedig a 60 centis táblából levágtak 10-20 centit és gyorsan betemették, hogy ne lássam, illetve 10 méteren majdnem 20 centit tévedtek a vízszintestől, és persze eléggé kacskaringós lett a hőszigetelés, technológiai hibákat ejtettek, satöbbi. Elzavartam őket, pedig egy órán át győzködtek, hogy ez jó, ezt így szokták, ezt így kell.

Elindult a jogi út, közjegyzőnél kértem előzetes bizonyítási eljárást, teljek a hetek, a hónapok, jöttek egyszer szakértők, megállapították, hogy szar az egész, sőt, kárt is okoztak a ténykedésükkel. Onnan indultunk, hogy az 500 ezer előlegből visszaadnak 300 ezret, mert azért mégis elbontottak egy csomó betont és kiástak valamennyi földet, illetve 5 méternyit át tudtam volna venni a munkából, de nem volt jó nekik, a vége az lett, hogy közel másfél milliót inkasszóztak a számlájukról, ebből én kaptam 800 ezret, a többi az ügyvédi, közjegyzői, behajtói és szakértői díj.

A szopás az, hogy majdnem egy évig konzerválnom kellett az állapotot, egy évig nem tudtam haladni a verandával, a terasszal, a kazánházzal. És sajnos eléggé bizalmatlanná tett a cégekkel és szakemberekkel kapcsolatban, akik ugyanolyan drágán, ugyanolyan anyagokkal dolgoznak, csak rosszul. És ha nem veszed észre, beszopod, de nagyon.

https://iotguru.cloud

Nem tudod, sőt, még művezetővel vagy műszaki ellenőrrel se tudod, mert reggeltől délutánig képesek elbaszni a melót, illetve az apró trükköket meg úgy csinálják, hogy délután már nem látszik. Az egyetlen megoldás azon kívül, hogy magad csinálod, hogy leinformált és megbízható csapattal dolgozol, de akkor meg fél-egy-másfél évet kell várnod, mire eljutnak hozzád.

Amúgy egyik szakma se űrtechnika, a jó mesterember egy dologban tud jobb lenni nálad, ha van valamennyi kézügyességed: gyorsabban dolgozik. Például mindenféle maradékból tettem járólapot a kazánházba, amit éppen találtam, vagy barátok-ismerősök hoztak, eltököltem a szintezéssel, de tényleg tökéletes lett, lézeres szintezővel és kartonra nyomtatott milliméterskálával szinteztem, így kapott lejtést is a lefolyó irányába. Az Ytong falazatot belül vakolatlanul hagytam, ezért vastagágyazatú módszerrel tettem le, mert jobban néz ki, utólag korund csiszolófejjel letisztáztam, itt is lézerrel szinteztem és tartottam az egyenes, 3D nyomtattam távtartókat hozzá. Tökölés, de nem találtam volna szakembert, aki nem a "jóvanazúgy" és "majd a vakolat kihozza" módszerrel dolgozik, nem vállalnak tökölős munkákat.

Nem biztos, hogy megéri, de nekem ez hobbi, kikapcsolódás, hogy a ház felújításán dolgozom, nem ülök 8-10 órákat gép előtt, lenyomok 1-1,5 órát, utána kimegyek valamit dolgozni kinn, aztán vissza.

https://iotguru.cloud

Így is lehet nézni, de baszki, egy újrafelhasználható fugakereszten spórolunk? Hogy aztán szemmagasságban ezt lehessen látni? Szerintem ez különbözteti meg a szakembert a "szakembertől". Meg az, hogy törekszik a szép munkára, nem csak megcsinálja úgy, hogy azért még átvegyék.

https://iotguru.cloud

Ó ez semmi.

Én úgy vettem a házat, hogy a közlekedő folyosón a járólap szegély a tapétára volt felragasztva!!  A szaki nem vette észre?, hogy tapétázva van a fal bakker. És úgy rakta fel. 5 év múlva békésen potyognak le.

Azt sem értem, hogy folyamatilag vajon hogyan sikerült előbb tapétázni , mint a járólap szegélyeket felrakni....

Van most egy konkrét user case: tégla sorház könnyűszerkezetes felsőrésszel (szerintem a lécezésre OSB került, majd erre 5 cm EPS - nem bontottam meg), pocsék minőségű alapanyagokból és igénytelenül összerakva (EPS valahol már elvált a faltól, gipszkarton mennyezet síkban sincs).

Szeretnék jobb zajszigetelést, ezért plusz homlokzati szigetelés kell, lehetőleg a régit megtartva stabilan a falhoz rögzítve, új nyílászárók (szükség esetén új áthidalokkal).

Ezt már nem vállalnám be, annyit tudok tenni, hogy átolvasom a gyártói ajánlásokat és elbeszélgetek a mesterekkel arról, hogyan oldanák meg. 

Jöhet bármilyen javaslat. :) 

Erre gondoltam én is. Vidéken kisvárosban nőttem fel, szóval sok minden meg tudok csinálni és nem félek az újtól, de az áram más dolog, viszon nekem gyakran kellene saját projektek miatt, plusz ami még kimaradt a felújítás alatt. Ha belegondolsz, a többi ház körüli szakma szinte mind időtálló. Burkolni nem fogsz 10-15 évig, és a fűtés is elmegy eddig. Vízzel kapcsolatos level 1 dolgokat könnyen meg tudod csinálni és a kertrendezés is könnyen tanulható ideértve egész sok mindent kint. Viszont az áram szerintem IT határterület, főleg ha hobby IoT dolokkat foglalkozol otthon.

Házat nem építenék magamtól mint annó szüleink, de egy ilyen "fiatal férj" tanfolyamot én is letolnék szívesen.

Technikaóra már nincs? Általános iskolában az egyik kedvencem volt, de azért többet tanultam apámtól. Ő eredetileg villamosmérnök, majd programozó lett, de nem csak elektromos dolgokat csináltunk együtt, hanem mindenféle egyéb barkácsolást (legtöbbször talán famunkát).

Ezt mindenre el lehet mondani, egy tévét vagy konyhaszekrényt nem tudsz felfúrni a falra fejmagasságba, hogy ne legyen életveszélyes, ha elrontod. Pár hónapja végignéztem ezt a videót, nagyjából a dihidrogén-monoxid szintjén van, mond igaz állításokat és abból levon olyan következtetéseket, amelyek nem következnek az állításokból. És kurvára vontatott, szerintem ő maga is majdnem elaludt, mire végigmondta.

Sokkal fontosabb lenne megtanítani a szakmai alapokat mindenkinek, mint misztifikálni a szakmát, hogy egy konnektor cseréjéhez is hívj szakembert és kérj utána érintésvédelmi felülvizsgálatot, pecséttel, papírral és fejléccel. Egyébként is az jellemző, hogy túl van tolva ez a dolog egyre több szakmában, pedig soha annyi szerszámot és eszközt nem tudsz venni, soha annyi gyártói specifikációt és összeszerelési dokumentációt nem találtál, mint mostanság. És jellemzően a szakemberek ezeket nem olvassák.

Többször nekifutottam már szakembernek, utóbbi időben olyanoknak, akiket ajánlottak, de igen kevés kivételtől eltekintve szarul dolgoztak, csak jól adták el. Amikor meg mutatom neki, hogy itt a gyártói utasítás, így kellene beszerelni, akkor mondja, hogy az faszság, ezt "így szoktuk". Na, nálam ne így szokjad, hanem úgy csináld, ahogy kell, akkor is, ha kétszer annyi idő.

https://iotguru.cloud

Semmi. De egy lelkes amatőr és egy balfasz szakember között az a különbség, hogy magadról általában el tudod dönteni, hogy képes vagy-e jól dolgozni; a szaki meg jön, elbassza, kifizeted, elmegy és úgy gondolod, hogy egy fasza munkát vettél át, a rosszabb esetben meg a szaki is így gondolja, hogy fasza munkát adott át.

https://iotguru.cloud

szerintem csak annyi, hogy kié a felelőség.

DE a magyarországon látott gyakorlat - értsd 'megoldjuk okosba' = nem számlaképes jómunkásember által megszakértett villany/gáz/akármi mennyivel megnyugtatóbb számodra, mintha te valóban felkészülsz a témából és megcsinálod magad.

 

Én itthon már burkoltam, tapétáztam, kerítést építettem, automata öntözőrendszert telepítettem, vízvezetéket, lefolyót  - és igen  villanyt is szereltem, nem keveset. Hogy miért?

- mert gyakorlatilag nincs szakember aki ide tudna jönni (értelmes időre, értelmes áron)

- ha találok is, egyiket sem lehet egyedül dolgozni hagyni (tehát, én amúgy sem tudok közben dolgozni)

- eddig mindegyik csak fikázta az előző munkáját - amit én csináltam abba viszont nem találtak kivetnivalót.

- számlát mindjuk eddig egyik sem adott, és a szakmai papírjait sem volt akalmam ellenőrizni. 

 

szóval szerintem az hogy saját felelőségre megcsinálok valamit az semmivel sem veszélyesebb, mint egy random jómunkásember által végzett 'szakmunka'. És nyilván nem leszólni akarom ezzel a valóban jó munkásembereket, de hát ezek mind szakmunkák, egyik sem atomfizika. Én meg mérnök lennék vagy mi ;)

Nyilván, a szakmai tapasztalat k. sokat számít, és ezt nem pótolja a diploma sem :D Mondjuk az is igaz, hogy hiába van diplomád, ha egy szöget sem tudsz beverni...

zrubi.hu

" Amikor meg mutatom neki, hogy itt a gyártói utasítás, így kellene beszerelni, akkor mondja, hogy az faszság, ezt "így szoktuk". Na, nálam ne így szokjad, hanem úgy csináld, ahogy kell, akkor is, ha kétszer annyi idő. " - Ott a pont. És sajnos amíg az IT-ban "must have" haladni a korral, a fejlődéssel, és követni kell a technológiai változásokat, addig az ilyen "szakember"-eknek meg ez nem létkérdés, nem elemi érdekük: van, aki halad, és van, aki tényleg az "így szoktuk"-ból él.

Köszi, megnézem. Láthatod a fentiek alapján, hogy tisztelem az áramot, tehát nem barkácsolni akarok, hanem érteni. Mindenki azt mondja "bízd a szakemberre", aztán idejön egy sügér, aki még egy előtte működő váltókapcsolót sem tud rendesen újra bekötni. Egy "mester" csak egy név meg egy telefonszám amikor megkapod. Aztán mire eljutsz oda, hogy meglátod mit csinál, már eltelt 2-6 hét, ha akkor kell újat keresned meg kezdődik újra, plusz a romok eltakarítása. Persze ez csak akkor igaz, ha te magad meg tudod állapítani, hogy jól csinálta-e.

Működnek a végtagjaim, tudok olvasni, megvan a 8 általános és az időt is rászánom, tehát miért ne csinálnám? A kérdésem arra utalt, hogyan lehet szaktudást szerezni. Abban sokan egyetértünk, hogy az önképzés veszélyes lehet, az OKJ meg overkill. Nincs valami középút? Az aktuális K8S tréning szervezőjét meg tudom kérdezni van-e náluk villanyász tréning, de kétlem :)

#define szaktudás
 

Hang nélkül gondolom kár megnézni, úgyhogy kihagytam.

A problémám a Kontár és Tsa Villanyszerelő Bt. Egy csomó mindent meg lehet házilag, nem kontár módra csinálni. Egy szakembertől jobban tartok, mint hogy utána olvassak és megcsináljam,bármi is legyen az. Nehéz egy szakinál jobban elrontani dolgokat. Ez van ma Magyarországon.

Ebben a kontextusban nálam a szaktudás a fent említett dolgok, és az esetleg ahhoz kapcsolódó jelenleg számomra láthatatlan dolgok biztonságos kivitelezésének a képessége.

A keretrendszer jelenleg egy OKJ villanyszerelő képzés, mert nem tud senki jobbat mondani és én azokkal értek egyet, hogy az IT-val ellentétben ne tanulj villanyszerelni magadtól kezdőként. Ez a keretrendszer most 10 hónap (heti egy alkalom szombaton) és saccra a fenti dolgok kb. a rendesen leadott tanfolyan 5-10%-át igényli, ezért szerintem overkill. Megtehetem, hogy csak akkor járok be amikor ezekről van szó, de 360K-t nem akarok csak úgy kidobni az ablakon és ott van az emlegetett etikai felelősség, hogy villanyt akkor szerelj csak ha értesz hozzá és hivatalosan csak akkor értesz hozzá, ha van papírod róla, ami még egyszer mondom nekem nem kellene alapból.

A kollégák itt szerintem már haladóbb szinten vannak, ezért a gyártói youtube videóval meg szabvánnyal jól boldogulnak, később én is ezt csinálnám, de most még nem akarom.

Ha megnézed a képzés tematikáját, akkor rájössz, hogy neked annak csak a 10 százaléka kell és az igényeidnek a 80 százalékát ott nem is oktatják.

A villanyszerelés jó ideje egy építőipari szakma, kapsz a képzésen egy nagyon kicsi elméletet a villamosság alapjaiból, egy csomó elméletet az építőipari kivitelezésről és egy csomó műhelygyakorlatot, hogy kell színre-színt kötni és egy terv alapján huzalozni egy kapcsolószekrényt vagy elosztót, aztán ha szerencséd van, akkor nem egy alkoholista vén faszhoz kerülsz helyszíni szakmai gyakorlatra, aki egy csomó elavult hülyeséget tanít meg.

Én tanítottam villanyszerelőknek elméletet, hát, kapott mind papírt, mert át kellett rugdosni őket, de a többségének amúgy lövése nincs ahhoz, hogy mit miért kell csinálni, beléjük verték a gyakorlatot és azóta is "így szoktuk", ha elmagyarázod neki, hogy egy FI-relé hogy működik, akkor, nem érti. Azt tudja, hogy a honnan jövő és hova menő melyik színt hova kell kötni. Vagy azt sem, ha kijönne egy olyan FI-relé, amin máshol vannak a bemenetek és kimenetek, akkor beköti rosszul, megszokásból.

Korábban sokkal több villamosságtan és elektronika volt a villanyszerelő képzésben, de akkor még a gépészeti szakmacsoportban volt és nagyjából technikusi szintnek felelt meg. A szakképzés nem arról szól, hogy értsed, hanem arról, hogy technikusi felügyelet mellett csináld, amit mondanak. Csak a legtöbb villanyszerelő mellett nincs egy technikus, aki elmondja, hogy ma mit és hogy kell csinálni. És ez igaz elég sok szakemberre, hogy felügyelettel szabadna csak dolgozni hagyni.

https://iotguru.cloud

Jól emlékszem, hogy neked az IT mellett van valamilyen építőipari végzettséged is? Láttam még most épületgépész technikus OKJ képzéseket, amiknél 14 hónap alatt víz-gáz-fűtés + légtechnika képzés van, 5 év gyakorlat nélkül kiváltható vele a gázszerelői (nem mintha valaha akarnék gázt szerelni). Mi a véleményed erről?

Építőipari nincs, vegyipari gépész van, automatizálási és vezérléstechnikai technikus kiegészítéssel, amire jött egy informatikai mérnök, amit amúgy névleg az informatika tanszék tartott, de többet foglalkoztunk a hő- és áramlástannal meg a beremendi cementmű működésével és a pécsi hőerőművel, mint az informatikával, mert nem nagyon volt informatikához értő oktató a tanszéken, mert valami építőipari anyagtechnológia tanszékből alakult át.

https://iotguru.cloud

Azért a fickó nem menne át egy villamosságtan-szigorlaton :) Amikor azt mondja, hogy ha nincsen földvezető akkor nincsen, ami elvigye a potenciált az priceless. A földvezető a testzárlatos készülék esetén zárja az áramkört, áramot visz, potenciált nem lehet vinni (fizika nyelvén: a potenciál intenzitásparaméter, azt kiegyenlíteni lehet, a töltés extenzív, azt lehet levezetni, az időegység alatt áthaladó töltés az áram, amit lehet vezetni). Meg a potenciálkülönbség, ami erő, meghajt ... egy villanymotort. Nem a potenciálkülönbség hajtja, hanem az áram által átjárt vezetők közötti mágneses erő. A potenciálkülönbség (feszültség) hatására folyik az áram (Ohm törvénye). A potenciálkülönbség meg nem erő, hanem egységnyi töltés áthaladása során az elektromos erőtér által végzett munka (energia/töltés dimenziójú mennyiség).

Értem én, hogy ő abból él, hogy én nem szerelek villanyt, de ijesztgetni nem kell. Magamtól is felfogom, hogy jobb, ha az áramot a vezeték vezeti, és nem én, de inkább azt mondaná el, hogy ezt hogyan kell elérni. Egy lámpa felszerelése nem ugyanaz, mint egy erőmű kábelezése, az általa idézett több ezer oldal tudnivalóból kb. egy. A képen volt legalább három egész könyv a villámvédelemről pl., amiből egy lap sem kell hozzá. Az elektromos motorok sok-sok lehetséges kapcsolásáról, fajtájáról sem kell olyan sokat tudni, ha nem gépműhelyt szerelsz a konyha sarkába.

Annyiban persze igaza van, hogy utána kell nézni, mit csinálsz, megérteni, és főleg, ha ezeket kihagytad, akkor nem a youtube-on osztani az észt.

Mivel nem is tanult soha villanytant.

Én is szoktam oktatni vagy előadást tartani. Az valahol ott kezdődik, hogy az ember felkészül rá. Egy 2-3 órás produkcióra kb. két napot. A jútyúk vigyeón meg ér dadogni és pongyolán fogalmazva szidni a mások pongyola megfogalmazásait.

Szakmailag korrekt lehet, hogy a védőföld levezeti a készülékházra kerülő feszültséget (potenciált - ami akkor lenne, ha nem lenne védőföld). Itt  a potenciál egy kicsit tudományoskodó, de nem csak a hálózat, hanem a készülékben előforduló egyéb feszültség és az esetleges sztatikus töltések ellen is véd. No, és a potenciál levezetésekor megindul az áram - ez is igaz. Gondold végig ugyanezt villámhárítóval, ahol van potenciál, de kutya nem beszél ennek a potenciálnak a kiegyenlítéséről. Inkább a villámhárító a födbe vezeti a villámot. Akkor is így mondják, ha a villám egy ioncsatorna amin áram folyik. És ez független a miatta harakirit elkövető fizikusok számától. ;)

A sok dadogás ellenére végignéztem!

Röviden összefoglalva: Ne szerelj villanyt szaktudás, anyagismeret és gyakorlat nélkül! Ezzel a 35 percből maradna 5+dadogás

Viszont roppant kíváncsivá tett ez a 2012-es szabvány! Tehát pl. családi házhoz a villanyóra után kell

  • villanyszerelő
  • tervrajz
  • bevizsgálás+bizonylat
  • 3 évente felülvizsgálat+bizonylat

Nyilvánvalóan a felelősség hárításán kívül értelme nincs, vagy csak közületekre és nagyobb épületekre, estleg bizonyos fajta biztosításra vonatkozik.

Most az érdekesség kedvéért megnéztem, mit mondanak a villanyszerelésről Németországban. Ott a villanyszerelő cég maga javasolja a honlapján, hogy ha valaki spórolni akar, akkor maga megcsinálhatja a

-vésést,

-csövek, dobozok beépítését,

-vezeték behúzását

-biztosítéktábla, mérődoboz felszerelését,

aztán ők kijönnek, megcsinálják a kötéseket, felrakják a konnektorokat, lámpákat. Ennek ellenére a kisebb szereléseket a szabálykövető németek is maguk csinálják.

( lcsaszar v | 2020. 07. 20., h – 20:38 )

Tapasztalatom, hogy nálunk Mo-n a legnehezebb a jó szakember megtalálása. Ha te magad csinálod a vésést, vezetékezést, akkor szóba sem állnak veled, mert arra a munkára eső jövedelemtől elesnek. Kisebb munkára ki sem jönnek, csak komplett családi ház teljes munkáira, ha egyáltalán.

Nekem is sikerült beletenyerelnem. A villanyszerelőm majdnem megölt egy másik szakembert, mert egy lógó csupasz végű vezetékben fázis volt, és így hagyta ott a munkaterületet. Az általa elkövetett kuszaságot a mai napig nem sikerült kibogozni (fázisok véletlenszerűen mennek a különböző helyiségekbe, a legtöbb konnektor mozog, kaputelefon azóta nem működik, a kék és fekete nála szabadon választott, zöld/sárgát elvből nem használ, stb.)

( Carter | 2020. 07. 20., h – 23:42 )

Én itthon teljes amatőr laikusként de lelkesen egy egyes dugalj helyére építettem be éppen egy hármasat. Előtte lekapcsoltam a megfelelő áramkör kismegszakítóját.

A gyerekem közben (életkor: 2,5 év) videót nézett tőlem öt méterre.

Éppen valami vezetéket kötöttem be, mikor a baba elkezdett integetni és mondta hogy "szia apa pápá apa" mondom de vicces! és CSATT- leoldott a fi-relé :)

Senki sem sérült meg.

Attól függetlenül, hogy a kismegszakító le van kapcsolva, a fi relé tipikusan leold, ha összeérinted a nullát és a földet. Ez amúgy nagyon nem rázna meg, mert a nulla és a föld között jó esetben néhány volt feszültség van csak, viszont ahhoz elég, hogy összeérintés esetén már elég áram folyjon el a föld felé ahhoz, hogy leoldjon a fi relé.

Szerintem elég ha a N-en folyik az áram, a Fi-relé leold(hat).

Ha nincs L, mert meg van szakítva, akkor hogy folyik áram az N-en? A FI előtt össze van kötve az N és a PE és a FI után is összekötjük, nem folyik áram az L vezetőn, akkor honnan folyik hova az N vezetőn hibaáramnál nagyobb áram?

A példában nyílván folyt áram a Fi-relébe bekötött L-vezetőn (és így az N-en is), mert vélhetően egy Fi-relével volt biztosítva több áramkör is, tk. a szerelt csatlakozó aljzat.

Melyik példában? Ugyanazt olvassuk? :)

Én erre reagáltam: "Attól függetlenül, hogy a kismegszakító le van kapcsolva, a fi relé tipikusan leold, ha összeérinted a nullát és a földet."

https://iotguru.cloud

Melyik példában? Ugyanazt olvassuk? :)

Ha nincs L, mert meg van szakítva, akkor hogy folyik áram az N-en?

Erre gondoltam: "A gyerekem közben (életkor: 2,5 év) videót nézett tőlem öt méterre."

Az egyik (szerelés alatti) áramkör kismegszakítója volt lekapcsolva. Egy másik körön, ami a videónézéshez volt használva volt áram, egy másik kismegszakítón keresztül, ami nem volt lekapcsolva, de a Fi-relé ua. volt a 2 áramkörön és az N vezető megegyezik. Ennek alapján leoldhat.

Nálam pl. úgy vannak a kismegszakítók, hogy földszint világítás az egy, földszint konnektorok egy másik, plusz van egy halom külön dolog, pl. mosógép, sütő. A világítást szereltem, azt a kismegszakítót kapcsoltam le, és amikor a régi csillárból egyszerre kihúztam a 3 vezetéket egy kicsi lukon át, valami valamivel összeért és a földszintet védő FI relé meg lekapcsolt.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Azért old le mert a többi kismegszakítón van terhelés, folyik áram. A föld-nulla összeérintésével az amúgy a nullán visszafolyó áram egy része (az ellenállások arányának függvényében) elmegy a föld felé. Itt van a hibaáram, erre old le a fi-relé.

Gábriel Ákos

( bigfoot v | 2020. 07. 21., k – 07:20 )

Nekem az alapszakmám villanyszerelő, utána mentem főiskolára meg informatikára. A tudásom az megvan, annyi max. hogy lassabb vagyok egy gyakorlottnál, vagy „jobban” végi gondolom. /egyébként sokat beszélgettem szakikkal, és a diskurzus végére nem X1 éreztem az hogy elvenném a papírját. / Meg lehet tanulni nem vészes, csak annyi és igazából a leges --- legfontosabb, hogy a szabványok, szabályok nem véletlen vannak. Mind be kell tartani, ha fizikai korlát van, sose mond azt hogy, JÓL VAN AZ ÚGY, hanem old meg, hogy olyan legyen az amilyennek lenni kell (láttam, ez miatt már sok balesetet, égést, …..)--- idő nem számít extra költség sem --- mert, az idővel kifizetődik ha nem tróger az ember.

Egyébként az a 10 hónap nem valami biztató, jó ha van némi gyakorlat amit feltételezek nem nagyon fog adni.

Amennyiben tényleg magad akarod csinálni, add elő ezt a szösszenetet egy igazi igényes mesternek, aki felügyeli a dolgot (tudom is én/// ránéz, tanácsot ad, blabla…), mert ami be van falazva, az bizony be van falazva :D

Én is most állok neki a teljes tatarozásnak, amit magam tervezek- kivitelezek, egyedül a fűtés lesz nálam valakire bízott, mer hát ott meg sok a csőőőő :D

 

Story ON:  nem szeretném túl részletezni, ismertem a családot. Rakd össze a képet ebből a pár szóból :

3 fázis --- kád víz --- az felett a bojler ---- nullaszakadás (brutális--- 9 éves kislány).

IGEN, a faszagyú szerelő hibája.

Tudok jobbat:

EPH teljes hiánya ---- villanybojler vízköves fűtőszál ---- vízkő miatt rosszabb hőleadás ---- fűtőszál túlmelegszik ---- a magas hőterhelés miatt a fűtőszál alumínium csöve elreped a víz befolyik a fűtőszálra ---- fázis rákerül a vízvezetékre ---- áldozat feláll a wc-ről és a fém láncos budit lehúzza --- áldozatot budi mellett állva letolt gatyával agyonvágja a fém wc-lánc.

Nem triviális, hogy reggeli wc használat után ha meghúzod a wc láncot akkor meghalsz. És ez még nem is a durva balesetek egyike volt, bár talányos.

Az egyik szakmán erősáramú-berendezés szerelő és az iskolában egy tankönyv csak a feltárt és dokumentált elektromos balesetekkel volt tele.

Wikipédiárol:
 
"A háztartásokban használt 230 V-os, 50 Hz-es váltakozó feszültség okozta áramütés már néhány tizedmásodpercen belül fibrillációt okozhat, ami 20–30 másodpercen belül oxigénhiánnyal és eszméletvesztéssel jár. Ha a váltakozó áram közvetlenül a szíven halad keresztül, már néhány mA is veszélyes lehet. Egyenáram esetén hasonló következményhez 500 mA-es érték szükséges. A fibrilláció szempontjából legveszélyesebb frekvenciatartomány a 12–60 Hz közötti érték. A háztartásokban használt váltakozó áram veszélyesebb, mint az azonos feszültségű vagy áramerősségű egyenáram. Egyenáram esetén a szív egyszerűen „megáll”, azonban az áram megszűnésekor magától képes elindulni. Paradox módon a defibrillátorban használt egyenáram képes megszüntetni a szív szabálytalan működését (a fibrillációt)."
 

"Biztos én vagyok a béna, de csak azt sikerül elérnem, hogy kikapcsol a monitor."

Ahm. Azért az eredeti forrás kicsit árnyaltabban fogalmaz: https://www.allaboutcircuits.com/textbook/direct-current/chpt-3/physiological-effects-electricity/

Az angol nyelvű Wikipedia szócikk, amiből egy része származik, szintén: https://en.wikipedia.org/wiki/Electrical_injury#Lethality

https://iotguru.cloud

A háztartásokban használt váltakozó áram veszélyesebb, mint az azonos feszültségű vagy áramerősségű egyenáram.

Ezt mi nem így tanultuk, bár az igaz, hogy másképp veszélyes.

Az egyenáram a szervezetben lévő vizet elkezdi hidrogénre és oxigénre bontani, ami elég nagy gond. Mivel a váltakozó áram nem csinálja ezt, ezért biztonságosabb valamivel. De az igaz, hogy ha épp a szívet éri, akkor ahogy írod, megzavarja a ritmust.

Legjobb mindkettőt elkerülni.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

https://www.villanylap.hu/lapszamok/2013/szeptember/2527-az-elektromos-aram-emberre-gyakorolt-hatasai

http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/biztonsagtechnika.pdf

Fontosabb, életveszélyes dolgokról, nem a youtube-ról, meg a wikipédiáról kéne tájékozodni.

az egész szálnak szól nem csak az előttem szólonak.

Az a gond, hogy sokszor nehéz eldönteni, hogy mi a jó forrás. Vagy a jónak tűnő forrás elég jó-e.

Kicsit hasonló téma: autóra való gumik télre. Ez is belefér az életveszélyes kategóriába. Az olyan teleken, mint a mostani, télen milyen gumit tegyél az autódra? Nyári, négyévszakos vagy téli?

Ha gumist kérdezel vagy gyártói marketing anyagokat nézel, akkor a téli gumi a megoldás, de ezek az anyagok "régi" beidegződéseken alapulnak (amikor télen legalább néha esett a hó). De van olyan "Youtube-os" teszt, ami alapján a nyári sokkal jobban muzsikál hidegben is száraz aszfalton, mint a téli (nyilván itt is rengeteg kérdés felmerülhet, de azért elgondolkodtató). A gyártói videók elsősorban a havas utakra koncentrálnak. Arra vonatkozóan nem találtam semmit (bár sokat nem is kerestem), hogy hideg/hűvös időben nedves (netán jeges) aszfalton mi a helyzet.

És akkor vegyük hozzá az őszi és tavaszi időszakot, amikor az átlaghőmérséklet pont 6 fok körül van, ami elvileg a mágikus határ. Mivel az ember főleg napközben autózik, ezért a téli gumis időszak jelentős részén igazából nyári gumit kellene "viselni".

Gumi esetén jó hír, hogy megfelelő követési távolsággal sok esetben lehet kompenzálni a technológiai bizonytalanságot, de azért adódhat helyzet, amikor erre nincs mód (váratlan események).

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Youtube-os hülye gyerek videók alapján kell megtanulni áramot szerelni. Sőt, még profik videói sem feltétlenül mérvadók laikusok (főleg analfabéta laikusok) számára, mert sok olyan implicit tudás/gyakorlat lehet a videóban, amit el sem mond, mert alapvetőnek minősülhet.

És akkor még vegyük elő azt, hogy villanyszerelésben is változnak az előírások, lásd vezeték toldási témák itt a HUP-on: hiába találsz megfelelő forrást, ha az túl régi, lehet, hogy felejtős. Erre nyilván csak egy megoldás van: megfelelő szakit keresni, aki elvileg napra kész, de akkor visszakerültünk oda, ahonnan indultunk.

Az a gond, hogy sokszor nehéz eldönteni, hogy mi a jó forrás. Vagy a jónak tűnő forrás elég jó-e.

Műszaki tárgyú dolgokban a magyar Wikipedia általában gyenge, sok a félrefordítás, gondolom nem műszaki szakfordítók szerkesztik. Az angol nyelvű Wikipedia, ha nem regionális a témakör, akkor sokkal precízebb és ellenőrzöttebb.

https://iotguru.cloud

"Az a gond, hogy sokszor nehéz eldönteni, hogy mi a jó forrás. Vagy a jónak tűnő forrás elég jó-e. "

A HUP is remek példa erre időnként, mikor totál laikusként betévedek valami fórumba, ahol jön először X, korrekten, linkekkel, a laikus számára "szaknyelven" - azaz egy szót nem értek az egészből :) - megmondja az igazat, majd jön Y, aki hasonló módon leírja és igazolja, hogy X mekkora ökörséget mondott, szélsőséges esetben végül jön Z, aki pluszban hasonló módon bebizonyítja, hogy X és Y hülye a témához. Ezek után én, a szerencsétlen laikus meg döntsem el, hogy akkor most kinek is van igaza... :)

Ne kattints ide!

Tehát: Váltakozó áram - izomgörcsöt okoz, ha ez szívizom, akkor gyorsan reszeltek.
 Egyenáram: megfőz. 
Következtetés? Egyiket se cseszegesd, ha lehet.
 Vitázhatunk azon, hogy a tigris vagy a oroszlán öl meg jobban, mert az egyik jobban harap, mint a másik karmol, de a lényegen:
"Az áram alatt levő vezeték úgy néz ki, mint a sima, csak más a fogása" nem sokat változtat.
A mibe haltunk meg, ha hülyék vagyunk már a boncmester hatásköre :P 

"Biztos én vagyok a béna, de csak azt sikerül elérnem, hogy kikapcsol a monitor."

Ezt én spec. még így tanultam annak idején. No meg azt is, hogy az egyenfesz. már 50V környékén veszélyes játék, míg a váltó 110-nél sem feltétlenül. Most akkor melyik a veszélyesebb szerinted? :)

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Nyilván ;-)

Ahogy a szabványalkotók is biztosan csak viccből szoktak ilyeneket írni:

"Ha a névleges feszültség nem haladja meg váltakozó áram esetén a 25 V effektív értéket, hullámosságmentes egyenáram esetén a 60 V-ot, akkor általában nincs szükség közvetlen érintés elleni védelemre"

Lehet, hogy nem lehet egyszerre érinteni, a szabványalkotók valamiért mégis úgy állapították meg az összemérhető veszélyességű AC és DC feszültségszinteket, mintha az AC majdnem pont olyan veszélyes lenne, mint a két csúcs közötti feszültségnek megfelelő DC.

szerintem csak rosszul emlékszel, úgyhogy ne a hülyeség terjedjen:

https://megaohm.hu/erintesvedelem/ev-torpefeszultseg

https://www.meevet.hu/kcfinder/upload/files/MEE-VET-307-390.pdf

Mivel az életre már elég kicsi áram életveszélyes, az emberi ellenállás meg kb. adott (persze életkor, egészségi állapot, aktuális bőr ellenállás befolyásolja), a feszültséggel könnyen kiszámolható. És a behatás időtartama és a testben az áram útja is nagyon fontos.

Persze másképp hat a szervezetre a váltakozó és az egyenáram, a kb- 10-50Hz-es tartomány a legveszélyesebb az emberi szívre

Itt vannak pontosabb adatok:

https://www.villanylap.hu/lapszamok/2013/szeptember/2527-az-elektromos-aram-emberre-gyakorolt-hatasai

>> Ezt mi nem így tanultuk

> Nem.

 Hát, ha te jobban emlékszel mint én, hogy én mit tanultam középiskolában, akkor bocs.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nem, ez így igaz. Az angoloknak nagyobb az ellenállásuk, ezért Angliában 250V is biztonságos, az amerikaiak meg nem bírják az áramot, náluk ezért 110V.

És mivel nehéz tőle meghalni, ezért nem szerelnek sehová fi relét, védőföldet, meg kettős szigetelést meg ilyen hülye életvédelmi dolgokat, mert ez mind felesleges.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Szomorú. Én biztos fejbelőném magam, ha az én kislányomat a saját kontárkodásom miatt rázná meg az áram. De ahogy mondtam, az egész dolog onnan indul, hogy kerülőutak nélkül meg akarom tanulni. Persze lehet a 10 hónap is csak egy kerülőút, mert nem tudom milyen a színvonal és ennyi idő mire elég. Elhiszem azt is, hogy a taknyoló kontárnál jobb egy lelkes de képzett amatőr, aki lassabb, de nem siet a másik címre ezért talán megfontoltabb.

A kommentek alapján az a tervem, hogy azokat a könyveket, amiket fent linkeltem biztosan megveszem és megpróbálok tájékozódni a szabályokban is. Aztán ha 3-4 hét múlva is megmarad a lelkesedés, akkor meglátom melyik a járható út. Addig meg persze nem nyúlok semmihez ami ráz :)

Köszi, könyvjelzőztem.

Amúgy szándékosan két "nagyot" linkeltél? Nagy a különbség az itthon kaptható márkákban szakmai szempontból? Vannak csak egy adott gyártóra jellemző megoldások, vagy csak a "frontend" más?

Egyik szaki fikázta kint az Efapel IP44-es dugaljamat és ő csak Legrand-ot szerel, a másik meg azt mondta az Efapel nagyon penge. Gondolom ez is az "igy szoktuk" kategória...?

Amúgy szándékosan két "nagyot" linkeltél? Nagy a különbség az itthon kaptható márkákban szakmai szempontból? Vannak csak egy adott gyártóra jellemző megoldások, vagy csak a "frontend" más?

Mert nekik minden is van és részletes kötési/kapcsolási rajzokat is adnak, adnak méretspecifikációkat, ajánlások, mindent. Ezt átlapozod azon a részen, ami érdekel, akkor tudod, hogy mit kell venned a boltban, megismered a (magyar) fogalmakat, alkatrészneveket, szerszámokat. A másik előnye az, hogy ezeknél vannak "LTS" szériák, amelyeket 10-15 éven át meg tudsz venni.

Egyik szaki fikázta kint az Efapel IP44-es dugaljamat és ő csak Legrand-ot szerel, a másik meg azt mondta az Efapel nagyon penge. Gondolom ez is az "igy szoktuk" kategória...?

Igen. Szokásjogok és hagyományok vannak, amelyeket ápolnak.

https://iotguru.cloud

Laikusként nekem a Legrand szerelvényei tűnik kidolgozottabbnak. Ezt szoktam ajánlom másnak mert biztonságosnak tűnik (zártabb ha "kiszakad" a falból), gyorsan és pontosan lehet sorolni és szerelt állapotban az ellenőrzési pontok is jól ki vannak alakítva.

Összehasonlítva - szintén laikusként - a Legrand szerelvényeket a Siemens szerelvényeivel, az utóbbi egy magasabb szinvonalat képvisel. Az irodánkban Legrand (volt) minden, a strukturált hálózat csattlakozóit már pár év után ki kellett cserélni. Egyszerűen elhajlottak a csatlakozó érintkezői és megszünt az érintkezés. Olcsó, de még korrekt minőség szerintem a Schneider-Electric legtöbb szerelvénye, bár a választék jóval kisebb, mint a Siemens/Legrand esetében.

( prion | 2020. 07. 22., sze – 10:23 )

Amúgy ilyenre nincs valami stackoverflow féle site? vagy itt az a gáz, hogy országonként változnak a dolgok, szóval úgy nem nemzetközi mint az IT?

Van: https://electronics.stackexchange.com/

Amúgy meg változik országonként, mintha a fizika más lenne, legtöbbször statisztikai alapon mennek ezek a dolgok.

Például - nem villany, füstcső esetén a cseheknél szabályos a T-idom, kis hazánkban nem, így nem is igazán kapni ilyet, de a csehektől lehet rendelni. Nyilván a kéményseprő nem veszi át, de valószínűleg a cseheknél nem más a fizika. Melléképületben vagy nyitott térben (kemence) lehet használni, ahhoz nincs köze a kéményseprőnek.

https://iotguru.cloud

( klixnetwork | 2020. 07. 22., sze – 10:27 )

Erosaramu elektrotechnikus kepzesrol mi a velemenyetek? 

( amper | 2020. 07. 22., sze – 13:56 )

Szia,

Ha szakmát szeretnél tanulni, akkor iskola+gyakorlat+önképzés. A gyakorlat oldala lényeges, mert nem mindegy, hogy milyen szakemberek mellett szerzel gyakorlatot. A gyakorlat része: az anyagismeret, a szakmai fogások, és az ökölszabályok ismerete. Ezek még csak az alapok, közel sem leszel alkalmas nagyobb szakértelmet igénylő munkák elvégzésére.

Ha végig olvasod a hozzászólásokat, akkor láthatod, hogy rengeteg ökölszabály szerinti tanácsot kaptál. Az ökölszabályt az Isten azért teremtette, mert báránykáinak többségét alacsony értelmi képességgel áldotta meg. Vagyis nem kell megérteni, csak alkalmazni. Hogy Isten lusta volt-e, azt most ne vitassuk meg. A villanyszerelők többsége ökölszabály szerint dolgozik. Az egy fázisra kötött háromfázisú áram-védőkapcsoló esete (alias Fi-relé, a szakmában ÁVK) pont erről szól. Nem ismeri a működését, de ökölszabály szerint be tudja kötni. Ha nem működik az ökölszabály, akkor az ÁVK biztosan hibás. (szomorú, de ez nagyon sokszor előfordul)

A hozzászólásokban említett 1 fázisú 16 A névleges áramú dugaszolható csatlakozók bekötéséhez alkalmazott vezeték keresztmetszete valóban 2.5 mm2. Ez ökölszabályként bekerült a szabványba, mert egyszerűbb volt ökölszabályt írni rá, mint a különböző kivételeket - esetleg indoklással - szabvány szinten sok-sok oldalon keresztül taglalni. Így egyszerű oktatni, egyszerű megjegyezni, egyszerű alkalmazni és egyszerű vizsgálni.
Egyébként a 1,5 mm2 keresztmetszetű vezetékkel van probléma. Az alapterhelhetősége valóban 16 amper, de sok befolyásoló tényező (hőmérsékleti viszonyok, hosszúság, terhelés ideje... stb.) esetén nem viseli el a 16 ampert. Éljen a 2.5 mm2-es ökölszabály, mert kevesebb lesz a lakástűz!

Közbevetés: Ha az áramköri túláramvédelem 32A (ez volt a hozzászólásban), akkor "eggyel" nagyobb ÁVK-t illik "betenni". Vagyis legalább 40 A névleges áramút kell beépíteni. (egyébként 24 amperes ÁVK nem létezik) Az oka: az ÁVK kiegészítő áramütés elleni védelmi készülék. A túláramokat (zárlati áram is az) a túláramvédelmi eszköznek kell megszakítania, az ÁVK nem túláramvédelmi készülék, ezért el kell viselnie az áramkör túláramait, hogy nem menjen tönkre.

Szabványok. Alkalmazásuk nem kötelező, viszont erősen ajánlott.
A szabványok a gyártmányok követelményeitől kezdve szólnak a tervezőknek és a kivitelezőknek is. Ha betartod a szabványokat, akkor "mondhatjuk", hogy mindent megtettél a megfelelőség érdekében. Mit jelent a nagyon hangzatos megfelelőség? Élet és vagyonvédelmet!

Léteznek rendeletek is. Ezek nem szabványok, hanem kötelezően betartandó jogszabályok. Ezeket kevés villanyszerelő ismeri, tisztelet a kivételnek, a tervezők viszont ismerik.

Persze egy kivitelezésnél a gondosság is nagyon fontos. Pl. a megfelelő nyomatékkal meghúzott csavar vagy az esztétikus szerelés is idetartozik. Hiába szabványos, ha a csavaros szorítókötések nem megfelelők.

Ok, az épületvillamosság nem űrtechnológia. A nem profi villanyszerelő szintjét bárki elérheti. Az ökölszabályok is működőképesek. A speciális esetekkel van probléma. Az "úgy is jó lesz" kivitelezésben benne rejlik a tűzveszély, az áramütés veszélye, vagy a táplált készülékben előálló vagyoni kár. Ha bármelyik előfordul, akkor megkeresik kivitelezőt (ha volt, akkor tervezőt) és nem kell mondanom, hogy a bírósági döntés mi lesz.
Ha nem történik meg a baj, a veszélyeztetés még fennáll, ami szintén büntetőkategória. Ezeket érdemes szem előtt tartani.

Elismerem: Jó szakembert nehéz találni. Az ismeretségi körben kellene érdeklődni, hátha valakinél dolgozott megbízható szakember.
Vannak ajánlott villanyszerelők is. http://aramkapocs.hu/ Ezek az emberek kötelező képzéseken vesznek részt, tisztában vannak a jogszbályokkal, a díjszabásokkal és nem utolsó sorban felelősséget vállnak a munkájukért. (kötelező felelősségbiztosításuk is van, mert enélkül nem végezhetik a tevékenységet!)

Csak azt tudom ajánlani, hogy fontold meg mi az amit kis szakértelemmel magad is meg tudsz csinálni, és mi az amit szakemberrel csináltatnál.

Az egész kérdéskör abból bomlik ki, hogy sokak tapasztalata a probléma azzal a munkával, amit elvégeznek szakemberek (nem csak a villanyszerelés terén). Ha az lenne a választás, hogy valakit megbíz az ember és ő azt és úgy megcsinálja amiben megállapodtak, akkor szerintem kevesebbek csinálnák meg maguk. A kockázat motivál ebbe az irányba, hogy az ember kifizeti a pénzt és utána az eredmény egy része kockadobás. És utána ha megbíz mást, akkor ugyanez. És akkor itt jön be, hogy lehet jobb, ha a pénzt nem kifizetve, szép lassan megcsinálja az emberes és akkor tudja mit kap. És persze ekkor bár az idő elmegy, de a tanulás azért ad cserébe élvezetet, szóval ha sikerül végig csinálni, akkor a vége egy nagy öröm, hogy erre képes volt. Szóval szerintem a kulcs tényleg az, hogy pl az aramkapocs-ról hívva valakit mennyire lesz elégedettség.

sokak tapasztalata a probléma azzal a munkával, amit elvégeznek szakemberek

Itt a tévedés kategória! Állítólag a jó szakemberek külföldre mentek, ezért nem maradt itthon.

Pedig a szakemberekből kevés van, azoknak a java része is alulképzett és trehány. Nagyobb munkát pedig a semilyen színvonalat sem képező betanított munkásokkal vállalja el egy "szakember".

Így aztán egy Redzsdzsisztrált villanyszerelő irányításával sikerült hungarocellbe húzni a vezetéket. (Egy év múlva kiderült, bevésték.) Véletlenül kibontotak egy fővezetéket, amit meg is ütöttek, le is volt róla rohadva a bergmann cső (régi társasház). A malterosvödörrel érkező szakembert sikerült elzavarni. ;) Megemlítettük a dolgot a közös képviselőnek. Öt perc múlva kimentem és összefutottam a Redzsdzsisztrálttal: Maguk telefonáltak? :-D

Kérdem én: Mi lenne, ha még Redzsdzsisztrált se lenne. Mert ő vállalhatja a trehány munkáert a felelősséget, mert van papírja.

A véleményem:

Fiatal cowboy játszadozik a dinamitrudakkal.

Öreg cowboy: - Édes fiam! Ha már véget kell vetni az életemnek, szeretném hagyományos módon: önkezűleg.

Itt a tévedés kategória! Állítólag a jó szakemberek külföldre mentek, ezért nem maradt itthon.

Majdnem.

Ha felrajzolsz egy grafikont, vízszintesen a szakemberek jósága, függőlegesen a fellelhető darabszám, akkor kapsz egy normál eloszlást: kevés balfaszt, sok átlagost és kevés kiváló szakembert. Na, külföldre a sok átlagos ment, mert a balfasz nem kellett, a kiváló meg itt is jól megél, ezért jóval laposabb lett a görbe. Ha kell egy szakember, akkor vagy megvárod és megfizeted a kiválót vagy ha még idén kell és kicsit kevesebb pénzért, akkor nagyobb esélyed van egy balfaszra, mint az átlagosra.

https://iotguru.cloud

Ez eddig világos, de nem tartalmazza azt a részt, amikor egy valamilyen szakember, mint fővállalkozó dolgozik minősíthetetlen segédmunkásokkal.

Ugyanis a "nincs szakember, ezt kell szeretned" felkiáltással, a pontosan semmihez sem értő segédmunkásokat is megkapod. Ráadásul ugyanolyan kemény pénzért, mintha értene valamihez.

A példáim pont arról szólnak, hogy villamosmérnökként nem is szerelhetsz villanyt, viszont fizethetsz egy kemény mesterembernek való pénzt az analfabéta munkaerőért. És be kell nyelni, hogy ez van! Tudom, felesleges a pampogás, de ez kimeríti a csalás fogalmát.

Nagyon sajnálom, hogy ennyire rosszak a tapasztalatok a villanyszerelő szakma képviselőivel kapcsolatban. Talán lehetne javítani a helyzeten, ha egy kicsit tájékozottabbak és tudatosabbak lennénk.
Nyugodtan mondhatjuk a szakinak, hogy szabványossági felülvizsgálatot szeretnénk végeztetni az átadás után. Ha ezt belengetjük, motiváló hatású lehet... vagy elmenekül.
Ha láthatóan trehány a kivitel, akkor a Hatósági vizsgálatot is be lehet lengetni, esetleg fenyegetőzni vele. (persze, ha idáig jutottunk, az már régen rossz) A Kormányhivatalnál kell eljárni. A műszaki-biztonsági hatósági eljárásnak van szolgáltatási díja. (Sajnos nem olcsó! Sok esetben a károsult már nem akar újabb költséget bevállalni. Ez komoly visszatartó erő.) Szóval, el lehet verni a port a vállalkozón ha rákényszerülünk.

Igen, léteznek az ügyeskedő vállalkozók. Ha felülvizsgálatot kérünk, az ügyeskedők nem vállalják el a melót. Legfeljebb tovább kell keresnünk, de talán megéri a türelem.

Társasház esetében egyébként minden közös területet érintő szerelés után végeztetnék felülvizsgálatot. (csak azért, hogy a felelős eljárás bizonyítható legyen - a közös képviselőnek lehetne ennyi esze)

Lássuk be, a megrendelők többsége is bűnös. Mindent szeretne, de azt aztán a lehető legolcsóbban. A szaki eleve úgy szocializálódik, hogy "olcsón kell csinálni". Tehát, egyszerűsíti a szerelési módokat, gyenge minőségű anyagokból építkezik... ja és holnapra legyen már kész. Kis hazánkban ezt kérik általában.

Öngerjesztő társadalmi problémák ezek, amiket nem tudom hogyan lehetne megugorni.

Kicsit érthetőbben (azaz tételesen) leírhatnád még1x, hogy pontosan mik a fenyegetés "szintjei", ha azt gyanítja az ember hogy szakszerűség teljes hiányában történt a kivitelezés. Mert ezek a hatósági felülvizsgálatokkal való fenyegetőzések súlytalan vagdalkozásnak hangzanak a villanyszerelő fülében, ha én mint örjöngő megrendelő még azt sem tudom pontosan megmondani milyen hatóságnál milyen nevű eljárást akarom elindítani vele szemben.

A munka volumene és jellege sok mindent meghatároz. Nem mindegy, hogy mérőhely kialakításról van szó vagy lakás-szereléséről. Előbbit kizárólag regisztrált villanyszerelő végezheti. Áramszolgáltató is csak így fogadja el (végzi el rákötést), szóval biztosított a szakszerűség.
A mérő utáni (mért hálózat) lakás vagy ház-részen kialakított szerelés a tulajdonos felelőssége. Ha új építésről van szó, akkor (elektronikus) építési naplót kell vezetni és van felelős műszaki ellenőr. A villamos kivitelezést magad is elvégezheted, ha van rá szakképesítésed. Családi ház esetében 300 nm-t meg nem haladó és 7kW teljesítmény alatt nem kötelező villamos tervet készíttetni. (de kérhető és adható is) Minden más esetben villamos tervet kell készíttetni, amit építési hatóság felé be is kell adni. A jelenlegi szabályozások szerint nagy vonalakban így zajlik az építés. Végül a használatbavételi eljárás is lezajlik. Mondjuk úgy: ezek együttesen jelentik a minőségbiztosítást.

Példának jó az itt található teljes tervanyag. Ez persze nem családi ház, de a tervek ilyen tartalommal bírnak.

A problémás helyzetek a felújításokkal vagy átalakításokkal vannak. Nincs terv, nem működik közre a hatóság, csak szeretnéd megcsináltatni vagy megcsinálni. Minden a te felelősséged!
A villamos munkákat magad is megcsinálhatod. Ha nem így lenne, akkor "valamilyen jogosultság" nélkül nem vásárolhatnál anyagot a villamossági boltban. (itt még nem járunk)

Ha megbízol egy villanyszerelőt, akkor valahonnan tudod, hogy szakember. Ha nem tudod, akkor kérheted, hogy mutassa be a végzettséget igazoló dokumentumot. (persze furán fog nézni, de ha kell neki a munka, megteszi.) Itt egy folyamatról beszélünk. Eljön hozzád, elmondod mit szeretnél, ő elmondja, hogy mit javasol még, vagy mi az amit a rendelkezések vagy a szabványok szerint kötelező vagy nem lehet megvalósítani.
Ha minőség tekintetében szeretnél biztosra menni, akkor kérj a villanyszerelőtől érintésvédelmi jegyzőkönyvet. Sok villanyszerelő maga is jogosult a mérés elvégzésére. (Régen érintésvédelemnek [ÉV] nevezett műszaki eljárásokat és megoldásokat ma már áramütés elleni védelemnek nevezik.)
Azt is megteheted, hogy a megbízáskor felhívod a figyelmét a szerelőnek, hogy fogsz ÉV felülvizsgálatot készíttetni. Az ÉV jegyzőkönyv hiteles okirat. A felülvizsgáló büntetőjogi felelősséggel végzi a tevékenységet. A villamos műszaki hatósági eljárásoknál alapdokumentum.

Az ÉV felülvizsgálat az áramütés elleni védelemre koncentrál, de kimutatja a helytelen szereléseket, a rossz minőségű csatlakozásokat, a földelés megfelelőségét... stb. Tehát, ilyen módon némileg a tűzvédelem területét is érinti. Az erősáramú berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatára külön felülvizsgálat létezik.

Visszatérve a folyamatra. Ha a villanyszerelő a felülvizsgálat szóra "megremeg", húzza a száját, az már gyanús, mert tudatában van, hogy ellenőrizni fogják a munkáját. Jobb esetben nem vállalja a munkát. Az viszont a te dolgod, hogy elvégezteted-e a felülvizsgálatokat. (esetenként elegendő tényleg csak előre belengetni a felülvizsgálatot)

Kérdésként felmerülhet, hogy ellentmondásos-e a villanyszerelő saját munkáját saját magával felülvizsgáltatni. Nem, mert a felülvizsgálatnak megvannak a szabályai és tényleg okiratot kell előállítani. Ha csal, akkor még okirat hamisítást is elkövet.

Mit tehetünk, ha megbízáskor nem teremtettünk tiszta viszonyokat és a kivitelezés során azt (látjuk) sejtjük, hogy a minőség nem igazán megfelelő? Ebben az esetben is elővehetjük a felülvizsgálatok belengetését, ami kiválthatja a kivitel minőségének hirtelen javulását. :-)

Durva esetben fordulunk a hatósághoz. Mérlegelünk: mi mindent megtettünk-e annak érdekében, a hatósági eljárás során a jóhiszeműségünk, a tájékozottságunk, a számlák... és minden egyéb rendben legyen?
Ha igen, akkor felkeresed a Hatóságot . Először tanácsot kérsz, tájékozódsz. Szintén mérlegelni fogod, hogy a hatósági eljárás költsége vagy másik villanyszerelő hívása térül-e meg jobban.

Esetleg fordulhatunk még a Kereskedelmi és Iparkamarához is. A kamarai eljárásokról nincs ismeretem, csak azt tudom, hogy kötelező a regisztráció.

Hasznos oldal és oldal és oldal (az írás időpontjában)

Nem vagyok jogász. Én is csak próbálok a rendelkezések és előírások zűrzavarában tájékozott lenni. Akár tévedhetek is, mindenki saját belátása szerint tesz vagy nem tesz meg dolgokat.

Ebben az a jó hogy a végén úgyis te szopsz. Hatóságilag nem kicsit hanem nagyon. Adott esetben:

- hatóság lekapcsol a fenébe

- kereshetsz regisztrált vállalkozót aki ezek után megcsinálja neked (eleve tudja h problémás ügyfél vagy)

- küzdhetsz a visszakapcsolásért

Mindeközben nyilván használhatatlan az ingatlan. Ennek a költségét persze úgy gondolod, hogy majd érvényesíted a vállalkozó felé.

Hát, sok sikert a követelés behajtással... Az is óriási plusz pénz és évek.

Szerintem csak a folyamatos ellenőrzéssel, okos kommunikációval és utólagos fizetéssel (a hibák későbbi javításának költségét levonva) lehet jó eredményt elérni. 

Gábriel Ákos

Én azt gondolom, hogy ha szabálykövető vagy akkor a hatóságnak nem lesz dolga veled. Pl. számlaképes szerelőt bízol meg, kérsz tőle tételes ajánlatot (ez tartalmazza az elvégzendő munkákat), kérsz felülvizsgálatot tőle vagy mástól.

Regisztrált villanyszerelő csak a mérőhely kialakításhoz kell, más nem is végezheti. Intézi a szolgáltatói bekapcsolást is. Napi kapcsolatban van a szolgáltatóval, köteles a szolgáltatnál vizsgát tenni... stb. Velük nem lesz gondod.

A mérő utáni szakaszon azzal dolgoztatsz akivel akarsz, jobban mondva a te felelősséged, hogy szabályosan intézed vagy kerülőutakon jársz karöltve a szerelővel. Talán mindenki érzi, hogy az "olcsósított" munkához nem csak a szaki kell, hanem a megrendelői oldal is közreműködik benne. Ez a kölcsönösség a pénzről szól. Ami lássuk be, rövidtávú gondolkodás eredménye, mert nem számol a kockázatokkal. Ha bekövetkezik a baj, akkor a szaki a hibás. Igen, ő is az, de mi is benne voltunk, ugye?

Csak arra szeretnék rámutatni, hogy van lehetőséged védekezni a problémás esetek ellen. Természetesen a szabályos eljárásnak nagyobb a költsége, de talán megéri. A soha be nem következő problémának nem tudod kimutatni a nyereségét. Legfeljebb nyugodtan alszol. :-)

Másnak nem szerelhetsz villanyt, mint villamosmérnök, sőt, még erősáramú technikusként sem, magadnak és a családodnak viszont szinte mindent megcsinálhatsz, végzettség nélkül is, van rá külön paragrafus.

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

12. § (6) Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a Ptk. szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti

a) szakirányú szakképesítés nélkül,
aa) ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció, vagy
ab) kivitelezési dokumentációhoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetében a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével,
b) szakirányú szakképesítéssel azt a szakmunkát vagy munkafázist, amelyre a szakképesítése kiterjed,

a szakmai szabályok betartása mellett.

https://iotguru.cloud

Mert a villanyszerelés építőipari szakmacsoport, az erősáramú technikus meg gépészeti szakmacsoport, kis túlzással az egyik ingatlanban szerel, a másik meg ingóságban. Továbbá a technikus alapvetően nem piszkolja be a kezét munkával, leginkább operatív dolgokat csinál és munkára utasít és ellenőriz.

OKJ definíció szerint: "Az Erősáramú elektrotechnikus olyan mesterember, akinek alapvető feladata a szervezet energetikai hálózatának üzemeltetése, a villamosenergia-gazdálkodás nyomon követése. Felelősségi körébe tartozik a meddőgazdálkodás, egyszerűbb kisfeszültségű hálózatok vezetékeinek méretezése. Feladata az alkalmazott irányítástechnikai, illetve hajtástechnikai installáció kezelése, összeállítása, üzemeltetése. Munkaterülete az erősáramú installáció teljes körű ismerete, szükség esetén az átalakítása. Ismeri az alkalmazott villamos gépek jellemzőit, szükség esetén beavatkozik, hibafeltárást, hibakeresést végez. A villamosenergia-gazdálkodással összefüggő méréseket elvégzi, az ehhez szükséges mérőműszereket beköti. Tisztában van a felhasználói programokkal, illetve azok alkalmazásával. Ismeri és alkalmazza a méréstechnikai elveket és eszközöket. Ismeri és alkalmazza a villamos biztonságtechnikai előírásokat. Alapvető gépészeti ismeretei révén együttműködik e szakterület munkatársaival"

https://iotguru.cloud

No igen, ez az érdekes, hogy méretezni méretezhet, ráadásul " Ismeri és alkalmazza a villamos biztonságtechnikai előírásokat " de összerakni már nem rakhat össze :-) Pontosabban de, összerakhat, ha lesz olyan villanyszerelő szakmunkás, aki hajlandó érte felelősséget vállalni.

"Munkaterülete az erősáramú installáció teljes körű ismerete, szükség esetén az átalakítása."  Tehát végzi. Végeztetheti is, ha vannak beosztottjai.

Régen volt:
Épületvillamossági szerelő szakmunkás (ő volt a klasszikus villanyszerelő)
Erősáramú berendezés szerelő szakmunkás (alállomások, elosztó szekrények, és azokban a huzalozott vezérlések szerelője)
Villamosgép szerelő szakmunkás (bármilyen villanymotor és transzformátor [tekercselőknek is nevezték őket, de csapágyazni is tanultak])
Kábelszerelő szakmunkás (ez egy speciális önálló végzettség)

Mindegyik kapott gyakorlati és elméleti szerkezetlakatosi oktatást is. Ezek az 50+ öreg szakik.
Az iparban (egy-egy gyárban) a karbantartóknál ezek a szakmák képviselték a villamosipari szakmát.

A villamos hálózatszerelő szintén külön szakma. (távvezetékek építése, javítása) Eléggé lakatos jellegű, de izgalmas. Ez is nagyon jó.

A technikus ezt mind megtanulta elméleti és gyakorlati oktatás keretében, illetve sok elméletet és mérést tanult... stb. 5-6 éves képzés alatt... annak idején. (az évek száma az aktuális oktatáspolitikától függött, de a technikum szakirányú érettségit is adott)

A szakképzés átalakítása nagyon sok kárt okozott. Ha kapok egy frissen végzett OKJ-s villanyszerelőt és kinyitok neki egy elektromos szekrényt, elsápad. Azon gondolkozik, hogyan juthatott eszébe ezt a szakmát választani. Csak nézi: védelmek, kapcsolók, kontaktorok, relék,  PLC-k, LED-ek, mérőváltók, 0-4-20 mA és 0-10V mérőkörök... optikai hálózat, switch-ek. Néhány hétig külön foglalkozok vele, hogy legyen egy kis önbizalma és persze az "öregek" ne egyék meg reggelire, mert különben elhagyná a szakmát. Folyamatosan azt mondogatja, hogy erről sem hallott még, meg arról sem hallott még. Nyugtatni kell: nem az ő hibája, hanem az oktatásé. 2-3 év múlva önálló feladatokra is alkalmassá válik. Szerencsére csak párban dolgozhatnak, ezért lehet sakkozni, hogy ki mellé adom oda. Veszélyes szakma: az egyik dolgozik, a másik segít. Ha valamelyiket baleset éri, a másik tud segítséget hívni és megkezdi az elsősegélynyújtást.

Egy technikustól elvárom, hogy legyen jobb, mint bármelyik villanyszerelőnk, mert esetenként neki kell irányítani a csapatot és megmondani (megmutatni) mit hogyan kell csinálni. De van olyan technikusom, aki mindig villanyszerelő marad, mert a végzettsége meg van, de valamiért nem képes megugrani egy szintet. Ő ilyen, így szeretem.

Na, szórakozzunk egy kicsit: Amikor felkapcsolod a világítást ezek a jelenségek lezajlanak a kapcsolódban, csak kicsiben. :-)

Tehát végzi. Végeztetheti is, ha vannak beosztottjai.

Nem igazán végezheti, a mérnök megtervezi, a technikus irányítja a helyszíni munkát, a szakmunkás pedig azt csinálja, amit a technikus mond. Ez a szakmai sorrend, hivatalosan. Technikusi papírral nem tudsz elmenni maszekban villanyt szerelni egy lakóházba.

A szakképzés átalakítása nagyon sok kárt okozott. Ha kapok egy frissen végzett OKJ-s villanyszerelőt és kinyitok neki egy elektromos szekrényt, elsápad. Azon gondolkozik, hogyan juthatott eszébe ezt a szakmát választani. Csak nézi: védelmek, kapcsolók, kontaktorok, relék,  PLC-k, LED-ek, mérőváltók, 0-4-20 mA és 0-10V mérőkörök... optikai hálózat, switch-ek. Néhány hétig külön foglalkozok vele, hogy legyen egy kis önbizalma és persze az "öregek" ne egyék meg reggelire, mert különben elhagyná a szakmát. Folyamatosan azt mondogatja, hogy erről sem hallott még, meg arról sem hallott még. Nyugtatni kell: nem az ő hibája, hanem az oktatásé. 2-3 év múlva önálló feladatokra is alkalmassá válik. Szerencsére csak párban dolgozhatnak, ezért lehet sakkozni, hogy ki mellé adom oda. Veszélyes szakma: az egyik dolgozik, a másik segít. Ha valamelyiket baleset éri, a másik tud segítséget hívni és megkezdi az elsősegélynyújtást.

Mert a villanyszerelő egy építőipari szakmacsoportban lévő szakma, te meg az elektromosság gépészeti részét végzed, vélhetően az ipari automatizálást, ami teljesen más képzés. Ezt nyilván nem fogja tudni olyan, aki egyszerű villanyszerelőként végzett, megtanították falat vésni, csövet és szerelvénydobozt gipszelni, vezetéket behúzni és pár alapvető szerelvény bekötését. És persze, mint említettem korábban, egy olyan képzésről beszélünk, ahol nem feltétel a befejezett 8 általános.

Több mint tíz éve hét évet szakképzőben tanítottam, többek között villanyszerelőket is, elektroműszerészeket, változatos szakmacsoportokat, mérnök-tanárként és van technikusi végzettségem, pont ipari automatizálás területen, pontosan tudom, hogy mi az, amit irreális elvárni a villanyszerelőktől és mit nem értenek a régen végzettek azon, hogy az újak miért nem tudják.

https://iotguru.cloud

Akkor, ha jól értem a ma végzett villanyszerelő az én fogalmaim szerint épületvillamossági szerelő. Ha nem feltétel a 8 általános befejezése, akkor nálam egy ilyen srác betanított villanyszerelőnek számít. Mivel szakmája van, a 8 általánost azért feltételeztem.

Nekem nagyon fontos dolgot írtál le. Hálás vagyok érte. Az én szégyenem, hogy nem vagyok tisztában a mai rendszerrel.

Nálunk tanulnak a srácok. Van akinek hosszabb ideig tart, van akinek rövidebb. Mindenki olyan munkát végez, amihez megvan a képessége és a gyakorlata, és folyamatosan fejlődhet. Sok energiát fektetek a fiatalok tanítgatásába. Van ami rájuk ragad, van amit irányított munkavégzés közben tanulnak meg. Ha nem szorít a határidő, könnyed beszélgetések közben kapják a szakmai elméletet. Észre sem veszik amikor tanulnak.

Akkor, ha jól értem a ma végzett villanyszerelő az én fogalmaim szerint épületvillamossági szerelő.

A képzés része egy alap villamosságtan és nagyrészt épületvillamosság, gyakorlati helyen is nagyrészt lakossági villanyszereléssel foglalkoznak. Erre aztán van egy csomó ráépülő, leginkább felnőttképzésben oktatott modul, éppen hogy néz ki a szakképzés kusza története és állapota.

Ha nem feltétel a 8 általános befejezése, akkor nálam egy ilyen srác betanított villanyszerelőnek számít. Mivel szakmája van, a 8 általánost azért feltételeztem.

Nem feltétel, van egy kompetencia felmérés, nagyjából írás, olvasás, számolás, ha az megy, akkor fel van véve. Annyira nem akarnak menni szakképzőbe a gyerekek, hogy oda azok kerülnek, akiket máshova nem vettek fel. Persze, minden osztályban volt 1-2 gyöngyszem, akik elhivatottak voltak, a többi csak azért volt ott, mert tankötelezettség miatt kötelező volt. Az iskola meg a statisztika miatt áttolt mindenkit a vizsgákon, hogy majd az életben megtanulja a szakember a rendes munkát. Aztán vagy megtanulta, vagy nem. Ha egy alkoholista balfasz mesterhez került, akkor többnyire nem.

Nekem nagyon fontos dolgot írtál le. Hálás vagyok érte. Az én szégyenem, hogy nem vagyok tisztában a mai rendszerrel.

Én 2000-2007 között tanítottam szakképzőben informatikát, automatizálást, illetve villamosipari- és elektrotechnika elméletet, azóta fél szemmel követem a dolgokat, de az OKJ annyi átalakításon esett át akkor is azóta is, hogy tényleg csoda, ha valaki képes követni, hogy éppen most mi a szakma neve, mit oktatnak és mire lehet használni.

De a lényeg az, hogy ha most a villanyszerelő végzettségű szakmunkás épületvillamosság képzést kap és az ÖVTJ kategóriában a 4-es "építőipar" főcsoportban van, a 43-as "speciális szaképítés" csoportban, a 432-es "épületgépészeti szerelés" alcsoportban a 4321-es számon.

Amit te csinálsz, az szét van szórva az ÖVTJ kategóriák között, egészen változatos helyekre: leginkább 2-es, 3-as és 6-os főcsoport, attól függően, hogy milyen nemzetgazdasági ágazat.

https://iotguru.cloud

Akkor, ha jól értem a ma végzett villanyszerelő az én fogalmaim szerint épületvillamossági szerelő.

Nem egészen. OKJ-s képzés keretén belül létezik villanyszerelő és épületvillamossági szerelő, sőt, még háztartásigép szerelő is.

Abban is tévedsz, hogy aki villanyszerelő, az épületvillamossági szerelő lenne. A villanyszerelő alaphelyzetben un. általános villanyszerelő, viszont az épületvillamossági szerelő jogosítványa ennél jóval szűkebb.

Értelemszerűen, az épületvillamossági szerelő csak épületvillamossági dolgokban tevékenykedhet, míg az általános villanyszerelő bármilyen villamossági szerelés kapcsán, ha annak nincsenek speciális előfeltételei /pl. FAM vizsga, stb/.

Nem egészen. OKJ-s képzés keretén belül létezik villanyszerelő és épületvillamossági szerelő, sőt, még háztartásigép szerelő is.

Önállóan az épületvillamossági szerelő tanfolyamra mutatnál példát? A háztartásigép szerelő teljesen külön szakmacsoport és képzés, nincs közvetlen köze a villanyszerelőhöz, nagyjából az villamosságtan elmélet a közös. Onnan tudom, hogy olyat is tanítottam. :)

Abban is tévedsz, hogy aki villanyszerelő, az épületvillamossági szerelő lenne. A villanyszerelő alaphelyzetben un. általános villanyszerelő, viszont az épületvillamossági szerelő jogosítványa ennél jóval szűkebb.

Feltéve, ha van külön épületvillamossági szerelő, mert a FEOR ezt egyben kezeli a villanyszerelővel (jelenleg FEOR 7524 Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő, a 752 Építési, szerelési foglalkozások csoportban), ahogy az ÖVTJ és a TEÁOR esetén is van és volt. A villanyszerelőre viszont vannak szakképesítés-ráépülések, mint mondjuk a különféle FAM képesítések.

Az "általános villanyszerelő", mint képzés és végzettség a '90-es évek elejére megszűnt, emlékeim szerint 1993-ban felmenő rendszerben már nem volt ilyen, mert '93-ban volt egy nagyon nagy átalakítás az OKJ, TEÁOR, FEOR kapcsán.

https://iotguru.cloud

Önállóan az épületvillamossági szerelő tanfolyamra mutatnál példát?

https://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/hun/feor08/7/7524.html

Feltéve, ha van külön épületvillamossági szerelő, mert a FEOR ezt egyben kezeli a villanyszerelővel

Igen, sajnos ez így van /ma már/, de egy épületvillamossági szerelő és egy általános villanyszerelő szakmai képességei között jócskán vannak differenciák.
Az viszont tény, hogy pl. az Övegesben a két szakma közötti különbség azért valaha még árnyalódott, pedig hát, messze nem az Öveges a szakképzés csúcsa, ugye. Épületvillamossági szerelő tanonc talán azt sem tudta mi az a kalickás motor. 

Azt meg már hadd ne ragozzam tovább, hogy sajnos ugyanazt a bizonyítványt kapja kézhez a 10 hónapos képzés végén átrugdosott szerencsétlen, mint amit kapott 30-40 éve a három éves képzés végén, a sikeres vizsgáit akár csak közepesre  abszolválni képes, valódi szakember.  

Ezek a 10 hónaposok alig hiszem, hogy tanulnának coulomb, kirchoff törvényről, az is kevéssé valószinű, hogy tudnának megfelelően mérni, mérési jegyzőkönyvet kiállítani, szakmai gyakorlat terén pedig vajon mit érhet az a kb. 60-70 nap, amit eltöltenek az iparban? Megtanulnak vésni, meg kábelárkot ásni?

Nem csoda, hogy a villanyszerelők szakmai megitélése az idők során ennyit változott, holott, korábban a kétkezi szakmák művelői közül a villanyszerelők komoly tiszteletnek örvendtek, nem is minden alap nélkül. Ez a szakma a kifejezetten nehéz, talentumot is igénylő, a szerényebb képességűek által "kerülendő" szakmák közé tartozott.

https://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/hun/feor08/7/7524.html

Igen, '93 óta ez a villanyszerelő, összevonva: "Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő"

Igen, sajnos ez így van /ma már/, de egy épületvillamossági szerelő és egy általános villanyszerelő szakmai képességei között jócskán vannak differenciák.

Mint írtam, '93 előtt voltak különbségek, azóta a villanyszerelő gyakorlatilag az épületvillamossági szerelő lett, a képzés hangsúlyos része a "Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata I/II/III." nevű tantárgy.

Az "általános villanyszerelő" nagyobb része átment a gépészeti szakmacsoportba, ott van az automatizálás, a villamosipari gépek, a mechatronika és minden olyan villanyszerelés, ami kis túlzással falon kívüli.

Azt meg már hadd ne ragozzam tovább, hogy sajnos ugyanazt a bizonyítványt kapja kézhez a 10 hónapos képzés végén átrugdosott szerencsétlen, mint amit kapott 30-40 éve a három éves képzés végén, a sikeres vizsgáit akár csak közepesre  abszolválni képes, valódi szakember.  

Az OKJ ugyanazt a vizsgakövetelményt jelenti, mindegy, hogy közoktatás, tanfolyam vagy egyéni felkészülés eredménye, miért kellene bárkit érdekeljen, hogy mennyit és hol szopott addig, hogy letegye a vizsgát?

A különbség amúgy abból adódik, hogy a három éves közoktatási képzés tele van közismereti tantárgyakkal is, illetve sok felesleges szopatással, amit nem illik a felnőttoktatásban elkövetni, különben teljesen jogosan rávágja az ajtót a fizető ügyfél a képzőhelyre. Szerintem te se könnyes szemmel sírod vissza a szakképzés három évét, hanem szimplán irigy vagy.

Nem csoda, hogy a villanyszerelők szakmai megitélése az idők során ennyit változott, holott, korábban a kétkezi szakmák művelői közül a villanyszerelők komoly tiszteletnek örvendtek, nem is minden alap nélkül. Ez a szakma a kifejezetten nehéz, talentumot is igénylő, a szerényebb képességűek által "kerülendő" szakmák közé tartozott.

Jajj, már, minden szakma úgy gondolja, hogy anno komoly tiszteletnek örvendtek, bezzeg a mai fiatalok és különben is, mindig is a jobbak mentek a "..." szakképzésre.

https://iotguru.cloud

Általában tisztelettel olvasom bejegyzéseidet, de itt sajnos kontrázni kényszerülök, mert több helyen is tévedsz. 

Az OKJ ugyanazt a vizsgakövetelményt jelenti,

Messze nem. Te magad is írtad, hogy a stat. miatt átrugdossák a nebulók zömét és hát, erről én is tudok egyet s mást. De még ha ugyanaz lenne is,  nem mindegy, hogy valaki három évi aktív, kontrollált, folyamatos számonkérésekkel tűzdelt év után áll bele a vizsgáiba, vagy  10 hónapos tingli-tanglit követően úgy, hogy a jelenléti ívet hetente, havonta egyszer ha látott. Időközben meg se vizsgáznia se házifeladatot megoldania soha nem is kellett. Sajnálom, ha te ezeket a pár hónapos betanított munkás képzőket egyenrangúnak tekinted azon szakmunkásképző iskolák szintjével, ahol az első év arról szólt, hogy a 30-32 fős osztályokat lefaragták úgy kb. 20 fősre. Majd a végén eredményes vizsgát tett ebből a maradékból annak talán fele. 

  A különbség amúgy abból adódik, hogy a három éves közoktatási képzés tele van közismereti tantárgyakkal is,

Nem. A különbség elsősorban az oktatás színvonalából, annak időbeliségéből /3 év/ és az elvárások szintjéből adódik. Egy 10 hónapos bohóc tanfolyamon nem iratnak dolgozatot, ahogy említettem, nincs HF sem, de van kemény számonkérés minden fél évben, amiből a három év alatt mindjárt hat is adódik, szemben a 10 hónapos tanfolyás végén fityegő egyszeri olyan elméleti vizsgával, amit a vizsga előtt pontról pontra, kajakra begyakoroltatnak a vizsgázókkal. A gyakorlati meg olyan, hogy ha valaki parádésan hülye a dologhoz, akkor berajzolnak neki egy kettest, mondván /gondolván?/, majd az elméletin úgyis kibuktatják.

  Szerintem te se könnyes szemmel sírod vissza a szakképzés három évét, hanem szimplán irigy vagy.

 

Ez a mondatot mosolyogva olvastam végig. :) Legyen ennyi a komment.

 

Jajj, már, minden szakma úgy gondolja, hogy anno komoly tiszteletnek örvendtek, bezzeg a mai fiatalok és különben is

Hát nem. Ebben is tévedsz. Én legalábbis nem láttam még olyan festőt, vagy cipőfelsőrész készítőt, akiben dagadt volna a szakmai büszkeséggel vegyes felsőbbrendűségi tudat. A villanyszerelőket jobbára azért tisztelték, mert közöttük ugyan lehetett találni léhát, alkoholistát is, de hülyét nem. Azokat ugyanis az iskola idejekorán kiszűrte közülük. Hát most ez a filter nem működik és ennek a következménye - silány szakik - jelenik meg azokban a kommentekben, amelyeket itt is olvashatsz.

Általában tisztelettel olvasom bejegyzéseidet, de itt sajnos kontrázni kényszerülök, mert több helyen is tévedsz. 

Ó, mégpedig? Tettél egy csomó állítást, tényszerűen cáfoltam mindegyiket. Miben tévedtem?

Te magad is írtad, hogy a stat. miatt átrugdossák a nebulók zömét és hát, erről én is tudok egyet s mást.

Úgy érted, a közoktatásban? Mert ott ez a valóság...

Sajnálom, ha te ezeket a pár hónapos betanított munkás képzőket egyenrangúnak tekinted azon szakmunkásképző iskolák szintjével, ahol az első év arról szólt, hogy a 30-32 fős osztályokat lefaragták úgy kb. 20 fősre.

Én csak 7 évet tanítottam szakképzőben, lófaszt faragták le.

Nem. A különbség elsősorban az oktatás színvonalából, annak időbeliségéből /3 év/ és az elvárások szintjéből adódik. Egy 10 hónapos bohóc tanfolyamon nem iratnak dolgozatot, ahogy említettem, nincs HF sem, de van kemény számonkérés minden fél évben, amiből a három év alatt mindjárt hat is adódik, szemben a 10 hónapos tanfolyás végén fityegő egyszeri olyan elméleti vizsgával, amit a vizsga előtt pontról pontra, kajakra begyakoroltatnak a vizsgázókkal. A gyakorlati meg olyan, hogy ha valaki parádésan hülye a dologhoz, akkor berajzolnak neki egy kettest, mondván /gondolván?/, majd az elméletin úgyis kibuktatják.

Mondom én, neked szimplán az fáj, hogy te három évet szoptál ugyanazért és összeveted a 20-30 évvel ezelőtti közoktatási képzést a mai tanfolyamival, amikor ráadásul vélhetően nem is ugyanazt a képzést kaptad, de ezt is leírtam. Egészen pontosan mennyi közvetlen tapasztalatod van a mai közoktatás villanyszerelő képzéséről?

Én legalábbis nem láttam még olyan festőt, vagy cipőfelsőrész készítőt, akiben dagadt volna a szakmai büszkeséggel vegyes felsőbbrendűségi tudat.

Ja, hát felsőbbrendűségi tudat az van rendesen a villanyszerelőkben. Mondjuk okuk az nincs rá.

A villanyszerelőket jobbára azért tisztelték, mert közöttük ugyan lehetett találni léhát, alkoholistát is, de hülyét nem. Azokat ugyanis az iskola idejekorán kiszűrte közülük.

Lófaszt szűrte. Kaptak papírt, aztán boldogan szerelnek azóta is szarul ha nem lettek pályaelhagyók.

https://iotguru.cloud

Miben tévedtem?

Kb. mindenben.

Te hét éven át oktattál, de felnőttképzésben, rövid, shit, gyorstalpaló tanfolyamokon, nem pedig nappali tagozatos szakképző intézetben, szaktanárként. Nem kis különbség. De ezeket is te írtad, idézlek:

 

Én tanítottam villanyszerelőknek elméletet, hát, kapott mind papírt, mert át kellett rugdosni őket, de a többségének amúgy lövése nincs ahhoz, hogy mit miért kell csinálni,

Korábban sokkal több villamosságtan és elektronika volt a villanyszerelő képzésben, de akkor még a gépészeti szakmacsoportban volt és nagyjából technikusi szintnek felelt meg.

 

Kb. mindenben.

Hát jó, akkor mindenben. Kár, hogy én hoztam szakmakódokat, tantárgyakat, besorolást, satöbbit. Te meg csak ködös emlékeket.

Te hét éven át oktattál, de felnőttképzésben, rövid, shit, gyorstalpaló tanfolyamokon, nem pedig nappali tagozatos szakképző intézetben, szaktanárként. Nem kis különbség.

Nem, én kérlek, nappali tagozatos szakképzőben oktattam hét éven át, mellékesen pedig a felnőttképzésben is. Ez is mellé ment a részedről.

De ezeket is te írtad, idézlek:

Igen, és amit írtam, az a nappali képzésre vonatkozott. Mentalitásban nagyon nagy különbség volt a közoktatás és a felnőttképzés között, a felnőttoktatás javára, mert a közoktatásban éretlen 14-16 évesek voltak, különösebb előképzettség, motiváció és munkatapasztalat nélkül, a felnőttképzésbe meg jellemzően 18-20 felettiek jártak, de az átlag 25-30 között szokott volt lenni, sokkal jobban lehetett haladni, mert volt előképzettségük, motivációjuk és munkatapasztalatuk. A vizsga meg ugyanaz.

Neked milyen oktatói tapasztalatod volt eddig ezen a téren?

https://iotguru.cloud

Kár, hogy én hoztam szakmakódokat, tantárgyakat, besorolást, satöbbit. Te meg csak ködös emlékeket.

Nem ködös emlékeket. Az épületvillamossági szerelő egy szakma volt, két éves képzési idővel. Az általános villanyszerelő szakma képzési ideje pedig három év volt, ugyanekkor. Ma léteznek olyan emberek, akik épületvillamossági szerelő bizonyítvánnyal és léteznek olyanok, akik általános villanyszerelői bizonyítvánnyal rendelkeznek. Nyilvánvaló, hogy a két szakma ismeretanyaga nem ugyanaz, és nem lesz ugyanaz akkor sem, ha a minisztériumban, vagy kormányban valaki kitalálja, hogy az épületvillamossági szerelőket összemossa a villanyszerelőkkel.

nagyon nagy különbség volt a közoktatás és a felnőttképzés között, a felnőttoktatás javára, mert a közoktatásban éretlen 14-16 évesek voltak, különösebb előképzettség, motiváció és munkatapasztalat nélkül,

Hát, én ennek épp az ellenkezőjét tapasztaltam. De talán az sem véletlen, hogy írni-olvasni is hat éves kortól tanulnak az emberek és nem később. A felnőttképzés tele van és volt is olyan emberekkel akik egy része szellemileg, egy másik pedig mentálisan volt alkalmatlan a szakképesítés megszerzésére. Őket az állam finanszírozta. Ilyen emberek kaptak papírt. Ezen 80 százalékon túliakat meg, akik maguk fizették be a tandíjat, két részre lehetett bontani. Az egyik tanult a saját pénze okán, ahogy csak tudott, a másik viszont a pénzért cserébe evidenciának vélte a bizonyítványt. Sajnos a legtöbb esetben meg is kapta. 
Az mondjuk lehet, hogy a te idődben, 2000 és 2007 között már nem buktattak olyan erősen nappali tagozaton, de 1992 előtt ez elég sűrűn előfordult. A beiratkozóknak a fele sem jutott el a végbizonyítványig.
A villanyszerelő szakma sem azért hiányszakma, mert olyan rossz lenne, hanem azért, mert más szakmákhoz képest nehéz megtanulni, hiszen elég sok az elmélet, a számítás, a két utált tantárgy a matek-fizika felülreprezentált benne a többi szakmához képest. Akik ezt a kettőt szeretik, azok inkább mennek mérnöknek, vagy legalább technikusnak, mint sem vergődjenek villanyszerelőként. 

Nem ködös emlékeket. Az épületvillamossági szerelő egy szakma volt, két éves képzési idővel. Az általános villanyszerelő szakma képzési ideje pedig három év volt, ugyanekkor.

Igen, és ez röpke 27 évvel ezelőtt szűnt meg, mintha ma lett volna, ugye?

Nyilvánvaló, hogy a két szakma ismeretanyaga nem ugyanaz, és nem lesz ugyanaz akkor sem, ha a minisztériumban, vagy kormányban valaki kitalálja, hogy az épületvillamossági szerelőket összemossa a villanyszerelőkkel.

27 évvel ezelőtt a villanyszerelő szakma átkerült az építőipari szakmacsoportba és a képzés azonos lett azzal, ami 27 évvel ezelőttig az épületvillamossági szerelő volt. A többi része meg átkerült a gépész szakmacsoportba, mint írtam volt (automatizálás, mechatronika, elektronikai és erősáramú technikus, satöbbi).

Hát, én ennek épp az ellenkezőjét tapasztaltam.

Hát, sajnállak. És mikor tapasztaltad ezt elsőkézből?

A felnőttképzés tele van és volt is olyan emberekkel akik egy része szellemileg, egy másik pedig mentálisan volt alkalmatlan a szakképesítés megszerzésére. Őket az állam finanszírozta.

Nem, a felnőttképzés nagyon nagy részét cégek fizették és most is cégek fizetik, kisebb részét a képzettek saját zsebből fizették, motiváltak és eredménycentrikusak voltak. Amivel kevered, azok vélhetően a munkaügyi központ tanfolyamai, tanítottam ott is, na, az teljesen más eresztés volt, ott ugyanúgy előképzettség nélküli motiválatlan embereket kellett tanítani, mint a közoktatásban, akiknek annyi volt a fontos, hogy nem hiányozhattak túl sokat.

Az mondjuk lehet, hogy a te idődben, 2000 és 2007 között már nem buktattak olyan erősen nappali tagozaton, de 1992 előtt ez elég sűrűn előfordult. A beiratkozóknak a fele sem jutott el a végbizonyítványig.

Na, ezek a ködös emlékek, amelyeket könnybe lábadt szemmel lehet mesélni.

A villanyszerelő szakma sem azért hiányszakma, mert olyan rossz lenne, hanem azért, mert más szakmákhoz képest nehéz megtanulni, hiszen elég sok az elmélet, a számítás, a két utált tantárgy a matek-fizika felülreprezentált benne a többi szakmához képest.

Egyáltalán nem nehezebb megtanulni, mint bármelyik másik szakmát.

https://iotguru.cloud

A 90-es évek elején és előtte volt kétféle képzés: nagyrészt csak szakmai tárgyakkal két éves képzés és ugyanannyi szakmai óraszámmal plusz közismereti tárgyakkal három éves képzés. Ez utóbbi maradt meg végül, aztán a 18 évre felvitt tankötelezettségnél négy éves képzéssé lett széthúzva, még több közismereti óraszámmal. Azóta nem tudom, hogy miképp alakulnak az óraszámok.

https://iotguru.cloud

Ez butaság, vagy idejét múlt... https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1000021.NFG

21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről

Épületek erősáramú és gyengeáramú áramköreinek kivitelezése, javítása, karbantartása Villanyszerelő 
Elektronikai technikus 
Erősáramú elektrotechnikus

Az van, tudod, hogy ez nem egy TEÁOR, nem egy FEOR és nem is ÖVTJ kategória, hanem egy gyűjtőmondat, amit le kell bontani konkrét TEÁOR, FEOR vagy ÖVTJ kategóriára... egy elektronikai (régebben villamosipari) technikus ebből a gyengeáramú javítást és karbantartást végezheti, az erősáramú elektrotechnikus az erősáramú javítást és karbantartást, a villanyszerelő pedig a kivitelezést és ezekre van külön TEÁOR, FEOR és ÖVTJ kategória, amelyek között nincs nagyon átjárás, javaslom átolvasásra a három FEOR kód tevékenységi köreit:

https://feor.munka.hu/Leiras/7524
https://feor.munka.hu/Leiras/3121
https://feor.munka.hu/Leiras/3122

Ha például a "4321 Villanyszerelés" TEÁOR alatti tevékenységet akarod végezni, akkor ahhoz a technikusi végzettség nem lesz jó, nem tudod felvenni, 4321 TEÁOR nélkül viszont nem szerelhetsz épületben villanyt, viszont felveheted a 33xx kategóriában elég sok tevékenységet, mint "Ipari gép, berendezés, eszköz javítása, üzembe helyezése" és itt meg is van említve, hogy "Az építőiparba tartozik azonban az épületek szerves részét képező berendezések helyszíni szerelése, mint pl. a villanyszerelés, a liftszerelés, a mozgólépcsők beszerelése, vagy légkondicionáló rendszerek felszerelése.", ezekkel nem foglalkozhatsz. Mint írtam, a kilencvenes évek elején vált ketté a villanyszerelés az építőipari és gépészeti szakmacsoportra, amelyek között hivatalosan nincs átjárás, ha mindent fehéren akarsz csinálni, akkor a villanyszerelő csinálja azt a villanyszerelést, ami az ingatlan része és a gépészeti szakmacsoportban a megfelelő képesítésű technikus azt, ami az ingóság része. Azért vált ketté, mert egy szakmaként túl komplex lett volna, így különvették az építőipari villanyszerelést és az ipari gépek villanyszerelését. Több mint 20 éve nincs villanyszerelő tanmenetben érdemleges mennyiségben gépészeti villanyszerelés, a tananyag 90+ százaléka építőipari villanyszerelés.

https://iotguru.cloud

  • 54 522 01 0000 00 00 Erősáramú elektrotechnikus,

szakközépiskolai végzettséget igazoló bizonyítvány a következő bejegyzéssel: villamos energiaipari munkák végzésére képesít

 

p.s.: A villanyszerelő képesítés sajnos csak 8 általánost feltételez, és több a kőműveskedés mint a szakmai része a dolognak - ez szomorú dolog, elhaladt mellette a kor.

szakközépiskolai végzettséget igazoló bizonyítvány a következő bejegyzéssel: villamos energiaipari munkák végzésére képesít

Így van: villamos energiaipari munkák végzésére. A villanyszerelés viszont kifejezetten építőipar, lásd a külön megjegyzést újra: "Az építőiparba tartozik azonban az épületek szerves részét képező berendezések helyszíni szerelése, mint pl. a villanyszerelés, a liftszerelés, a mozgólépcsők beszerelése, vagy légkondicionáló rendszerek felszerelése." Mint írtam, az építőipar és a többi ipari gépészet több mint 20 éve különvált, teljesen külön szakmacsoport, elméletileg nincs közöttük átjárás, a választóvonal az, hogy mi az ingatlan és mi az ingóság.

A villanyszerelő képesítés sajnos csak 8 általánost feltételez, és több a kőműveskedés mint a szakmai része a dolognak - ez szomorú dolog, elhaladt mellette a kor.

Egyrészt annyi se, mert "előképzettség: alapfokú iskolai végzettség (8 általános), vagy ennek hiányában a képzés megkezdhető a szakmai és vizsgakövetelményt kiadó rendeletben az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában.", az ott leírtak alapján nagyjából annyi a követelmény, hogy tudjon olvasni és írni és két számot összeadni.

Másrészt ez a képzés logikája szerint bőven elég, mert a villanyszerelő képzés tényleg arról szól immár több mint 20 éve, hogy az épületekben dolgozik, falat, aljzatot és födémet vés, mar, fúr, csövez, gipszel és színre-színt köt a technikus/mérnök által elkészített terv alapján, technikusi felügyelettel. A jelentős problémát az okozza, hogy a 20 éve pályán lévő villanyszerelők még a régi képzést kapták, ahol ott volt a teljes gépészeti képzés is, azóta viszont nincs ilyen a képzésben, mert gépészeti villanyszerelés külön szakma, az (építőipari) villanyszerelő dolga az, hogy a gépészethez a fali kiállást elkészítse, minden más már épületgépészeti és gépészeti munka lenne. Ezen túl az is probléma, hogy kicsit életszerűtlen, hogy minden munkánál ott van legalább egy mérnök, aki tervez, legalább egy technikus, aki csak irányít és legalább egy szakmunkás, aki csak dolgozik. De az elmélet attól még ez.

https://iotguru.cloud

A légkondis példánál maradva, azt a gépet arra feljogosított szerelő építheti be (és ez nem villany szerelő) - ellenben hálózatra kötni, azaz 3 db 1.5mm kábelt bekötni a megfelelő helyre, azt megteheti bárki akinek erre van jogosítása, az pedig nem CSAK villanyszerelő lehet (akinek talán még a nyócátalanoss sincs meg)

A klíma azért van kiemelve többivel mert ahhoz külön végzettség kell. De a falat végig vésni, csövezni és kiállást készíteni jogszerűen jelenleg csak villanyszerelő készíthet, mert az az ingatlan része. A klíma egy ingóság és a gépészet része.

https://iotguru.cloud

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 27. § (5) bekezdésben meghatározott saját beruházás keretében történő csatlakozás során legfeljebb fázisonként 100 A túláramvédelmi szervvel védett és 1000 V feszültségszintet meg nem haladó csatlakozóberendezés létesítése, kivitelezése 1.1.
Az 1.1.1. pontban felsorolt végzettségek közül valamelyik és
az 1.1.2. pont szerinti szakképesítések		 1.1.1. villanyszerelő;
kisfeszültségű mérőhelyi FAM szerelő;
villamos elosztóhálózat szerelő, üzemeltető;
villamos távvezeték építő, üzemeltető;
kisfeszültségű csatlakozó- és közvilágítási FAM szerelő;
kisfeszültségű FAM kábelszerelő;
kisfeszültségű kábelszerelő;
kisfeszültségű szabadvezeték hálózati FAM szerelő;
középfeszültségű FAM szerelő;
középfeszültségű kábelszerelő;
erősáramú elektrotechnikus

Nem, ez törvény 🤦🏻‍♂️🤦🏻‍♂️🤦🏻‍♂️

219/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet

a villanyszerelők bejelentéséről és nyilvántartásáról

A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 52. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el - lásd fentebbi táblázat

Értem, hogy törvény, de ettől még nem TEÁOR. FEOR vagy ÖVTJ, hanem egy ömlesztett mondat és külön törvényben szabályozott a pontos feloldása, hogy ki mit művelhet pontosan. Például ugye kell "ÉS" az 1.1.2, ami az erősáramú berendezések felülvizsgálója szakképesítés és érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló szakképesítés. Ezek viszont villanyszerelő alapra (34 522 04) épülő szakképzések.

De feladom: menj be a hivatalba és vedd fel a 4321 Villanyszerelés tevékenységi kört '93 után felmenő rendszerben megkezdett erősáramú elektrotechnikus végzettséggel. Megvárom itt az eredményt.

https://iotguru.cloud

Olvastam a történetedet ezzel a szakképesítéssel kapcsolatban.

Értem az érvelésedet is, de szerintem van benne egy hiba: a törvények és rendeletek zártságát, ellentmondásmentességét tételezed fel, valamint azt, hogy minden hivatalban minden ügyintéző pontosan ismeri az összes rá vonatkozó jogszabályt.

(szerintem) túlzásba viszed a jogszabály-követést.

Nem teljesen ez a téma nyilván, de zöld rendszámos kalandjaimról én is tudnék mesélni...

Szerintem simán lehetne találni olyan hivatalt ahol ha beadod a kérelmet meg is kapod a jóváhagyást a szakma gyakorlására.

Persze mindenki azt csinál és azt gondol amit akar :)

Gábriel Ákos

Értem az érvelésedet is, de szerintem van benne egy hiba: a törvények és rendeletek zártságát, ellentmondásmentességét tételezed fel, valamint azt, hogy minden hivatalban minden ügyintéző pontosan ismeri az összes rá vonatkozó jogszabályt. [...] Szerintem simán lehetne találni olyan hivatalt ahol ha beadod a kérelmet meg is kapod a jóváhagyást a szakma gyakorlására.

Egyáltalán nem tételezem fel, hogy a törvények ellentmondásmentesek, de nem mindegy, hogy már az alapoknál van ellentmondás vagy csak az apró finomságokban... és a probléma az, hogy hiába találsz egy ügyintézőt, aki megcsinálja, ha pár hónappal később kapsz egy ellenőrzést és annak ellenére dobják le eléd a földre a szappant, hogy papírod van róla, mert ugye tudnod kellett volna...

(szerintem) túlzásba viszed a jogszabály-követést.

Végülis csinálhatnám feketén és akkor nem kellene követnem egyáltalán a jogszabályokat. :D

https://iotguru.cloud

Nem kell hivatalba mennem, mert annyira ez nem izgat, illetve ha nagyon akarnám cég van rá, nincs szükség egyéni vállalkozóként bohóckodni. Ellenben akkor is azt mondom, a törvény felett nem áll semmilyen egyéni értelmezés, szokás vagy hivatali elképzelés. Ezeket a törvényeket illetve kormányrendeleteket most ismét olvasva egyértelmű amit ír.

Nem kell hivatalba mennem, mert annyira ez nem izgat, illetve ha nagyon akarnám cég van rá, nincs szükség egyéni vállalkozóként bohóckodni.

Cégként is kell legyen olyan bejelentett melós az elvégzett meló időszakára, akinek szakirányú végzettsége van. Az első komolyabb ellenőrzésig ez a móka működik, amit leírtál, hogy "cég van rá".

Ellenben akkor is azt mondom, a törvény felett nem áll semmilyen egyéni értelmezés, szokás vagy hivatali elképzelés. Ezeket a törvényeket illetve kormányrendeleteket most ismét olvasva egyértelmű amit ír.

Értem, de mégse sikerült értelmezned egy törvényben egy _és_ kapcsolatot, vagy pedig direkt hagytad le. Nem tudom melyik a rosszabb...

https://iotguru.cloud

Már bocsánat, de ha megkérdőjelezed azt, h fel tudok e fogni valamit... milyen ésről beszélsz??? Teljesen logikátlan lenne, ha az 1.1.1 és az 1.1.2 egyszerre kelljen teljesülni. Tehát vagy, az előbbi felsorolás vagy az a két szakképesítés. Egyébként utána kérdeztem, és nem csak a maximum 8 általánost végzettek privilégiuma a konnektor, kapcsoló vagy egyéb ilyen bagatell dolog felszerelése. Középfokú megfelelő képesítés és egyetemi végzettség is (villamos mérnök, megfelelő kreditekkel) végezheti az ilyen építőipari :)))) munkát. Sok sikert, szép estét!

1.1.1. villanyszerelő;
kisfeszültségű mérőhelyi FAM szerelő;
villamos elosztóhálózat szerelő, üzemeltető;
villamos távvezeték építő, üzemeltető;
kisfeszültségű csatlakozó- és közvilágítási FAM szerelő;
kisfeszültségű FAM kábelszerelő;
kisfeszültségű kábelszerelő;
kisfeszültségű szabadvezeték hálózati FAM szerelő;
középfeszültségű FAM szerelő;
középfeszültségű kábelszerelő;
erősáramú elektrotechnikus
1.1.2.
erősáramú berendezések felülvizsgálója szakképesítés és érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló szakképesítés

Teljesen logikátlan lenne, ha az 1.1.1 és az 1.1.2 egyszerre kelljen teljesülni

Hát pedig ez a helyzet, ha logikátlannak tartod, ha nem.

Középfokú megfelelő képesítés és egyetemi végzettség is (villamos mérnök, megfelelő kreditekkel) végezheti az ilyen építőipari :)))) munkát.

Hát pedig villamosmérnök végképp nem szerelhet villanyt, csak akkor, ha van neki villanyszerelő végzettsége is, a mérnöki papírral ilyen nem jár, viszont arra joga van, hogy a tanfolyamot kihagyva a vizsgára jelentkezzen. Szerintem olvass egy kicsit utána a részleteknek és ne felületes ismeretek alapján próbálj logikát keresni a törvények dzsungelében...

https://iotguru.cloud

Ti egyébként ebből akartok élni? Ne keverjétek össze, amikor valaki magának csinál valamit, illetve amikor valaki üzletszerűen vállal ilyen munkát.

Amikor még gyerek voltam, s egy kísérletezésemhez biztos földpotenciál kellett, fogtam a banándugót, s bedugtam a konnektor nulla hüvelyébe. Ez nálam rendben van, de nincs rendben, ha valaki másnál így oldok meg valamit.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ti egyébként ebből akartok élni? Ne keverjétek össze, amikor valaki magának csinál valamit, illetve amikor valaki üzletszerűen vállal ilyen munkát.

Itt most arról van szó, hogy az ember számlázhat-e villanyszerelési tevékenység után bizonyos végzettséggel, tehát például kimehet egy lakossági ügyfélhez és ott végezhet-e villanyszerelési munkát. Nem arról, hogy magának csinál valamit.

https://iotguru.cloud

Azért egy magasabb szintű erősáramú képzést az alapfokú villanyszerelővel kapcsolatosan, ne hasonlítsunk már a pék - hídépítő mérnök kontextushoz. Egyébként fogalmam sem volt arról, h a villanyszerelő szakmához még 8 általános sem szükségeltetik. Ez nagyon durva és egyben elszomorító. Ha választhatok, egyértelműen egy technikusi vagy magasabb végzettségű emberre bíznám a ház (vésésen és faragáson kívüli) villanyász munkáit.

Erről volt szó :-) Illetve törvény/korm. rendelet értelmezési különbségekről.

Azért egy magasabb szintű erősáramú képzést az alapfokú villanyszerelővel kapcsolatosan, ne hasonlítsunk már a pék - hídépítő mérnök kontextushoz.

Az a helyzet, hogy hiába értek például jobban vegyipari gépészként és automatizálási szakon végzett mérnökként a fűtéshez és annak automatizáláshoz, mint egy fűtésszerelő szakmunkás, attól még nem mehetek ki a piacra, mint fűtésszerelő, mert az szakmunka, amit szakmunkásnak kell csinálnia. Én technikusként csak irányíthatnám.

Teljesen mindegy, hogy milyen szintű szakképzésed van, a törvények jelen állapota szerint szakmunkát szakmunkás végzettségű végezhet. Semmi nem tiltja amúgy, hogy villamosmérnökként legyen egy villanyszerelő végzettséged _is_, van erre sok példa, mert valóban nem űrtechnika, de például villanyszerelő nem lehetsz bármilyen enyhe színtévesztéssel, míg villamosmérnök lehet színvak, horrible dictu akár vak ember is.

Illetve törvény/korm. rendelet értelmezési különbségekről.

Próbáld meg egy hivatallal közösen értelmezni.

https://iotguru.cloud

( uid_6201 v | 2020. 07. 26., v – 11:00 )

Szerkesztve: 2020. 07. 26., v – 11:07

<Off>
Mindig elámulok, milyen sokan értünk a focihoz, a villanyszereléshez és hasonló dolgokhoz itt a Unix Portálon, bezzeg egy Linux és környezetét érintő szakmai kérdéshez jó ha 10 hasznos hozzászólás összejön.
Furcsa ez a fórum. Lehet hogy ideje lenne ehhez a felhíguláshoz megfelelő névre átkeresztelni?
Legalábbis a külföldi tematikus fórumok olvasása után ez a "minden egyébhez jobban értünk" Unix Portál igen kontrasztos.
</Off>

Anno a programozók a műszaki életből, javarészt villamosmérnökök köréből jöttek. Az oktatási rendszer lezüllesztése, az elmúlt húsz év hozta össze a bölcsészmérnökökből vagy érettségizőkből (informatika érettségi az meg mi!?) verbuválódott információ technológiai szakmunkásokat. Semmi meglepő nincs abban, hogy a 35+ kollégák érthetnek műszaki (főleg elektromos) dolgokhoz.

Ez így nem teljesen korrekt.

A TSZ melléküzemágként prosperáló mainframe központok üzemeltetését mindig gépeszmérnökök végezték.

(Egyik tanárom szerint: A gépészmérnöknek kell értenie a villamossághoz. Amihez nem ért, ahhoz már csak a fizikusok értenek. Ezért nincs is szükség villamosmérnökökre ... és nőkre sem.)

A 80-as években a Scietific American-ban megjelent tanulmány szerint a leghatékonyabb szoftveres bölcsész végzettségű. (Asszem a NASA-nak dolgoztak.)

Még régebben az ment el villanyt szerelni, aki már sehova sem volt jó.

A 35+ inkább 35+++, hiszen a fiam is már 30 éves, pedig későn kezdtem. ;) 

informatika érettségi az meg mi!?

Rossz kérdés. Helyesen: Az, amit még az én időmben számítástechnikának hívtak. ;) Ma az informatika olyan, amikor sokkal több dologhoz sokkal kevesebbet ért valaki.

( ricpet | 2020. 08. 12., sze – 14:12 )

Szerkesztve: 2020. 08. 12., sze – 14:13

A topikban több helyen is felmerült, hogy 1,5 mm2-es kábelt 13 Amperes kismegszakítóval kell biztosítani.

Nos, az a helyzet, hogy más dolgok miatt is, meg a topik miatt is elkezdtem utánanézni néhány villanyszerelési dolognak, mert úgy érzem, hogy nem minden kerek a házunknál. 2019-ben fejeződött be az építkezés, az összes konnektorhoz 1,5-ös kábel megy, 16 Amperes kismegszakítóval. A villanyszerelő azt mondja, hogy ezt "így szokták", a generálkivitelező megkérdezett más villanyszerelőket, állítása szerint ők is mind azt mondják, hogy ezt "így szokták". Az építési e-naplóban lévő terveknél erről nincs túl részletesen semmi, ott van egy villamos költségvetési kiírás, ahol 1600 méter 2,5 mm2-es kábelt (gondolom a konnektorokhoz) és 240 méter 1,5 mm2-es kábelt (gondolom a lámpákhoz) említenek, kismegszakítók ebben a dokumentumban nincsenek megemlítve. Nagyon úgy tűnik, hogy a gyakorlati megvalósítás során ebből mind 1,5 mm2-es lett :S, kivéve a villanytűzhelyhez, oda szerencsére 2,5 mm2-es kábel megy (és egyébként az 3db 20 Ampressel van biztosítva, holott ha jól sejtem arra 16 Amperes lenne a helyes).

A kérdésem, hogy hol létezik erről valamilyen hivatalos és up-to-date forrás, amire tudok hivatkozni, ahol le van írva, hogy milyen kábel keresztmetszethez milyen kismegszakító való?

Az finom... A kismegszakító egyrészt tartalmaz egy ikerfémes hőkioldót (tartós áramterhelésnél a névleges áramot 45%-kal meghaladó áramerősségnél egy órán(!) belül kell leoldania), illetve egy elektromágneses gyorsoldót - ez utóbbinál lényeges, hogy a karakterisztika B, C vagy esetleg D (ez utóbbi jellemzően ipari környezetben fordul elő). A "B" az a névleges áram 3-5-szörösénél, a "C" 5-10-szeresénél (A D az 10-20-szorosnál) old le "azonnal". Azaz egy B10-es 30A-es áramnál már "megszólal", miközben ugyanide berakott C10 csak minimum 50A-nál fog leoldani. Ahol sok az induktív terhelés (kapcsolóüzemű táp, forgógép), ott előnyösebb a C, jellemzően ohmos terhelésre viszont a B "célszerű". (bár ha azt nézem, hogy nálunk mi az, ami tusztán ohm-os terhelést "tud, hát... Na jó, a kenyérpirító meg a kontakt grill, és ennyi - gyakorlatilag minden más kapcsitápos vagy villanymotor :-)

egy elektromágneses gyorsoldót - ez utóbbinál lényeges, hogy a karakterisztika B, C vagy esetleg D 

Nem.

Az elektromágneses gyorskioldó a másodperc töredéke alatt fog lekapcsolni, zárlatnál, amikor a 100-1000 A nagyságrendű áramok alakultak ki, a zárlati áramtól kb. független sebességgel (bizonyos zárlati áram felett pedig nem tudja lekapcsolni a fogyasztót, mert a villamos ív nem alszik ki - ehhez kell a uplink oldalon egy combosabb megszakító).

A B/C/D karakterisztika az ikerfémes hőkioldó karakterisztikája, hogy adott n-szeres túláramra hány másodperc-perc alatt fog lekapcsolni.

Lófaszt.

A B/C/D karakterisztika az elektromágneses kioldó dolga, annak a tekercselésétől függ, hogy mekkora túláramnál old le azonnal, a bimetall azonos kialakítású ugyanazon a névleges áramú MCB esetén. Ezért van az, hogy a trip curve egymásra illeszthető és csak a karakterisztika adta határok tolódnak el, tehát a B/C/D kismegszakítók pont ugyanúgy viselkednek a normál leoldási görbén, nincs különbség közöttük abban, hogy például a névleges áram kétszeresére eltérő idő alatt oldanának le.

https://iotguru.cloud

Abban pont nem térnek el, tehát mondjuk egy B10, C10 és D10 kismegszakító a gyártási szórás nem tekintve pont ugyanakkor fog leoldani tartós 5, 10, 15, 20 vagy 25 amper esetén.

A különbség az, hogy a B10 30-50+ amper között és felett azonnal old, a C10 50-100+ amper között és felett azonnal old, a D10 pedig 100-200+ amper között és felett azonnal old. Azért nincs egzakt pont, mert a bimetall és az elektromágneses rész ugyanazt a mechanikát mozgatja, egy 10 amperrel előfeszített és ezért felmelegedett B10 kismegszakító 30 amper körül azonnal old, ha hidegen megkapja a 30 ampert, akkor nem fog azonnal oldani, de 50 amper felett már hidegen is azonnal ki kell oldania. Ugyanez igaz a téli-nyári üzemre is, télen jobban terhelhetőek... :)

https://iotguru.cloud

Viszont ebben az esetben a 'karakterisztika' egy hatalmas mellébeszélés, mivel az elektromágneses kioldó csak 'azonnali' kioldást tud (tehát nincs semmilyen késleltetés)

Nincs semmi mellébeszélés, a karakterisztika azt jelenti, hogy hol van az azonnali leoldás tartománya.

eszerint csak annyi a különbség a B/C/D verziók között, hogy mekkora túláramra kapcsol le azonnal

Igen, így van. De ez látható a trip curve diagramokon is: https://i.pinimg.com/originals/4f/8b/ff/4f8bffba4a3b040df0e80b48289ceef9.png

Például egy D10 névleges árama 10 amper, ha hidegen megterheljük 200 amperrel, akkor azonnal leold az elektromágneses védelmi része. Ha "csak" 100 ampert adunk neki, akkor az elektromágneses védelmi rész még éppen nem fog leoldani, a bimetallnak pedig ~5 másodperc kell, hogy leoldjon. Ugyanez a D10 a névleges áramának kétszeresére - 20 amperre - nagyjából 30 másodperc alatt old le.

Egy B10-es névleges árama ugyanúgy 10 amper, ha a névleges áram kétszeresére - 20 amperre - terheljük, akkor nagyjából ugyanúgy 30 másodperc alatt old le, akár csak a C10 és a D10; viszont 50 ampernél nagyobb terhelésre azonnal old.

https://iotguru.cloud

Nagyon úgy tűnik, hogy a gyakorlati megvalósítás során ebből mind 1,5 mm2-es lett :S, kivéve a villanytűzhelyhez, oda szerencsére 2,5 mm2-es kábel megy (és egyébként az 3db 20 Ampressel van biztosítva, holott ha jól sejtem arra 16 Amperes lenne a helyes).

Hát így megy ez, a számlán gondolom 2,5 mm2 volt írva, illetve a villanytűzhelynél 4 mm2 illene, ha már B20 vagy C20 a biztosítása, de ha viszonylag távol van a lakáselosztótól, akkor a 6 mm2 is indokolt lehet, mert nem a falat akarod fűteni.

A kérdésem, hogy hol létezik erről valamilyen hivatalos és up-to-date forrás, amire tudok hivatkozni, ahol le van írva, hogy milyen kábel keresztmetszethez milyen kismegszakító való?

Hogyne, szabványgyűjteménynek hívják és sok pénzbe kerül. Néha meg lehet találni szürke forrásokban, de mivel dedikált papír példányt kapsz, könnyen kiderül, ki szivárogtatta és nehéz továbbosztani. Mondjuk lehetne olyat, hogy összedobjuk és én vállalom, hogy elveszítettem, hivatalosan bejelentve, aztán pedig a megtalált példányt szkennelve feltesszük valami fájlmegosztóra.

https://iotguru.cloud

Vízjeles papírra nyomtatják, plusz a családodat gyerekestül írtja ki a szabványügyi hivatal ha kikerül ncore-ra, vagy hogyan kell ezt érteni? Magánszemély-nek nem adják ki, pénzért sem, csak vállakozásnak, és utóbbit megbírságolják az ncore-os példányért?

Ha nem publikus, küldj PM-et..

Viszont most már azt is tudjuk, hogy

"A vezetők keresztmetszetét normálüzemi feltételek és hiba esetére is meg kell meghatározni a következők figyelembevételével:

a) a legnagyobb megengedhető hőmérsékletük;

b) a megengedhető feszültségesés;

c) a zárlat esetén valószínűleg előforduló elektromechanikus igénybevételek;

d) a vezetőket érhető más mechanikai igénybevételek;

e) a legnagyobb impedancia a hibaáramok elleni védelem függvényének szempontjából;

f) az elhelyezés módja."

IYNWIM

Adalék saját "életemből": 10+ éve cseréltettük ki a panelban az alukábelt rézre, 1,5-ös kábelt ment, 16A-s kismegszakítókkal (sőt a felújítás után simán megkaptuk a teljesítmény növelést is, hivatásos szerelő kijött, ránézett/rámért és berakta a 25A-s kismegszakítót a villanyórához. Most vettünk új lakást, ott állítólag nemrégen (1-2 éven belül, de min. tavaly) volt részleges elektromos hálózat felújítás, szintén 1,5-ös kábel 16A-s kismegszakítókkal. Nekem kellett még egy kör a klímához (mert a nappaliban lévő klímát az előző tulaj hosszabítóval táplálta be a konyhából..... no comment), az szintén 1,5-s kábellel lett szerelve, viszont oda már ugyanaz a szerelő, aki a korábbi lakásomat csinálta már csak 13A-s kismegszakítót tett. Mikor rákérdeztem, azt mondta, hogy most már ez a szabály/szabvány?, mert talán néhágy gyártó trükközött a kábelekkel meg egyéb okok stb. A szerelőm azt is mondta, hogy ne is álmodjak, hogy ide is megkérem a 25A-st "emelést" az órához, mert nem fogják megadni, szigorítottak rajta. Mikor rákérdeztem a többire, arra meg azt mondta, hogy azok maradhatnak, csak új bekötést nem csinálhat már ezen a módon.

Így most jelenleg van 6db 15-s és 1db 13-s kismegszakítóm, mind 1,5-s kábelre.

Ne kattints ide!

Ez nem szigorítás volt, hanem engedmény, ebben az országban sose lehetett szakszerűen szerelve 1,5 mm2 keresztmetszetet 16 amperre biztosítani, 10 amperre lehetett, és 16 amperre a 2,5 keresztmetszetet. Ez változott több mint 10 éve (!) úgy, hogy már 13 amper lehet a 1,5 mm2 biztosítása és 16 amper maradt a 2,5 mm2 keresztmetszet.

Amivel keverni szokták, az például a vezeték falon belüli tartós terhelhetősége, ami 1,5 mm2 esetén 16 amper, 2,5 mm2 esetén pedig 21 amper, de a kismegszakítók és az olvadóbiztosítékok is képesek voltak ennyi plusz terhelést több órán át elviselni leoldás nélkül, nagyjából másfélszeres áramra képesek egy órán át leoldás nélkül üzemelni, egy exponenciális görbe mentén, vagyis a névleges áramukra soha nem oldanak el, de minél nagyobb az átfolyó áram, annál hamarabb oldanak le, a kategóriának megfelelően pedig van egy azonnali leoldás is.

https://iotguru.cloud

Most nézem, hogy valamiért a konyha 16A "B"-t kapott, 3x1.5-re, úgyhogy azt cserélni fogom - hűtő, mosogatógép, mikró, gyakorlatilag induktív terhelés minden (jó, a napi 2-3 alkalommal öt percet működő kávéfőző nem az...), úgyhogy 13A "C" lesz belőle szerintem - a többi meg marad 10A "B"-n (ami nem rossz, azt nem kell megjavítani...)

hűtő, mosogatógép, mikró, gyakorlatilag induktív terhelés minden

Lófaszt se számít Nem számít, ha van benne bármilyen indító elektronika, akár fojtótekercs, amitől olyan induktív, mint állat, de névleges áram alatt indul el bekapcsoláskor. Bezzeg a tisztán ohmos fűtőszál vagy izzószál olyan áramlökést ad hidegen a kicsi ellenállása miatt, hogy öröm nézni. Amire gondolsz, az mondjuk a terhelés alatt indított különféle nagy teljesítményű motorok, amelyek ilyenkor képesek a névleges áram többszörösét felvenni, amíg el nem érik a névleges fordulatszámot, de ilyen háztartási méretben nincs nagyon.

Tovább szerintem te kevered az power factor jelenségét az indító áramlökettel, egy tisztán induktív terhelésnek nincs nagyobb áramfelvétele induláskor.

https://iotguru.cloud

Ahja, mert ez közkeletű magyarázat, viszont például motorok lágyindításának egyik félvezető nélküli módja az, hogy egy áramkorlátozó fojtótekercsen át indítjuk, hogy ne oldjon le a védelem... szóval önmagában az induktivitás nem fog ilyet okozni, motoroknál ez azért van, mert a forgórész áll, amikor bekapcsoljuk és a forgó mágneses tértől való lemaradása általában arányos a felvett árammal. Ha forgórész nélkül vagy felpörgetett forgórésszel kapcsolod be a motort, akkor minimális az áramlökés, hiába induktív terhelés... transzformátorokban viszont van áramlökés, mert amíg felépül a mágneses tér a vasban, addig elég nagy áramok tudnak folyni, de több kilowattos transzformátorból viszonylag kevés van egy háztartásban.

Tovább a felsorolt példákban az induktív terhelés maximum 100-200 wattos, az igazi nagy terhelés a fűtőszál, ami hidegen a kisebb ellenállása miatt szintén tud áramlökést okozni és például a kapcsolóüzemű tápok is tudnak hirtelen sok áramot szívni, amíg az egyenirányító híd utáni pufferkondenzátor feltöltődik üzemi feszültségre. Szóval ez a régmúlt hagyatéka, amikor a hűtőben nem volt indító elektronika, a mosógépben nem volt direct drive, a mikróban nem volt indítási áramkorlátozás és ilyenkor a 200 wattos motortól leoldott a 6 amperes kismegszakító.

[...]

Megmértem, az embermagas hűtőm 70 wattot fogyaszt működés közben, bekapcsoláskor nem megy 1 amper fölé az áramlökése (tehát ~háromszoros az áramlökése az üzemi áramhoz képest).

https://iotguru.cloud

Nézd, ha egy hűtő, egy mosógép vagy egy mosogatógép 100-200 wattos motorja elindul és a B16 vagy C16 kismegszakítón múlik, hogy leold-e vagy sem, ott valami komoly baj van.

A lágyindítás nélküli 2200 wattos Metabo nagyflexemre akkor oldott le a B16, ha a legnehezebb kővágó korongot tettem rá, a többi koronggal simán elindult egy nagy rántással, de 30 méter hosszabbítón át indítva a nehéz koronggal se oldott le. :)

https://iotguru.cloud

Feltekert hosszabbítónak nincs értelmezhető induktivitása, mert egy érpáron oda-vissza közlekednek az elektronok, nagyjából kioltják egymás mágneses terét, lásd bifiláris tekercs.

A 30 méter hosszabbító abban segített, hogy ~1,5Ω az ellenállása annak a 60 méter vezetéknek oda-vissza, ami miatt ~150 amper tudna folyni rajta rövidzárlatban.

A B16 80-160 amper között old le azonnal, ha 80 amper folyik ezen a hosszabbítón, az önmagában 120 volt feszültségesés, szóval a flex indításánál a fele feszültség eltűnik, ami miatt jelentősen csökken a felvett áram, szóval a nagy áramokat elmelegíti a hosszabbító. Amikor már csak 10 ampert vesz fel a motor, akkor is esik 15 volt, ami azért 150 wattos fűtés, ezért kell letekerni, mert méterenként 5 wattal fűt, ha feltekerve hagyod, akkor képes annyira felmelegedni, hogy elolvad a műanyag szigetelés, szóval semmiképp ne maradjon feltekerve.

https://iotguru.cloud

Szvsz. az első lépés az, hogy a generálkivitelezőtől hivatalosan, írásban megkérdezed, milyen tervek alapján mit épített. Elvileg kielégítő választ kapsz, írásban. Ekkor hívsz egy szakembert, és szakvéleményt kérsz arról, hogy az és úgy lett-e kivitelezve, amit a generálkivitelező állít, illetve hogy a tervezés/kivitelezés a maga idejében megfelelt-e az előírásoknak.

:)

Azt a részt én is meg tudom állapítani, hogy milyen kismegszakítók vannak, és milyen vastag kábelek. Nekem ezzel a résszel van bajom: "hívsz egy szakembert, és szakvéleményt kérsz, hogy megfelelt-e az előírásoknak". Tapasztalatom alapján a 5 szakemberből legalább 2 azt fogja mondani, hogy a 1,5-es kábelt 16 Amperes kismegszakítóval kell védeni, mert "úgy szoktuk". Ezért érdeklődtem arról, hogy milyen hivatalos írás van erről, amit magyar nyelven elolvasva én magam és bárki más is meggyőződhet arról, hogy oda márpedig 13 Amperes kell.

Az a tippem, hogy ha valaki azt mondja, hogy "mert úgy szoktuk", akkor az nem szakember.

Vagy nem olyan típusú szakember, mint aki neked kell. Lehet, hogy kiváló mozigépész szakember, vagy akármi, de neked olyan szakértő kell, aki az eredeti kérdésedre, miszerint "megfelelt-e az elektromos tervezés/kivitelezés a létesítéskori szabályoknak" ad választ. És persze azt várnám, hogy olyan írott szakvéleményt ad, amiben megtalálható, hogy adott időben mi szabályozta ezt a területet, mik voltak az akkor érvényes és releváns szabályok, és ezeknek a szabályoknak megfelel-e a cucc igen/nem.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ha igazi felhasználóként akarsz viselkedni akkor nem is ampert meg átmérőt hanem konnektorból kivehető teljesítményt specifikálsz.

Viszont ha alma-alma összehasonlítható ajánlatokat szeretnél (mert több kivitelezőt is megkerestél) akkor ennél konkrétabb/technikaibb specifikáció kell.

Gábriel Ákos

Ha nem érzed életbevágónak a dolgot, mérd/becsüld meg a vezetékek hosszát, a kötések számát, és kérdezz rá egy villanyszerelő fórumon.

Persze ha neked 2,5-ös (vagy annak megfelelő terhelhetőségű) vezetékeket ígértek, és ki is fizettették, akkor kelleni fog a szakvélemény.

:)

Nincs rossz viszony a generálkivitelezővel sem, és a villanyszerelővel sem, és egyikük sem rosszindulatú. Én itt inkább némi hozzá nem értést vagy elavult tudást feltételezek.

És amúgy személy szerint teljesen jól ellennék azzal, hogy 1,5-es kábelek vannak, és 13 Amperes kismegszakítók. (Egy másik válaszban írták, hogy specifikáljam a teljesítményt, tekintve hogy elég sok külön kismegszakító van, ez vélhetően elegendő).

A kismegszakítókat cserélni (kb. 40 darab) elhanyagolható költség egy ház teljes árához képest. És ezt még akár ki is fizetné a generálkivitelező, végső esetben én magam is megoldom, de azt kell, hogy mondjam, hogy azzal egyetértek, hogyha a szerelést végző villanyszerelő, meg egy másik is azt mondja, hogy ezt "16 Amperessel szokták", akkor a generálkivitelező helyében én sem tudnám, hogy kinek higyjek. Ilyenkor szokott az lenni, hogy jobb híján az ember maga nézi meg a specifikációkat, szabványokat stb. És ez az amihez nem igazán találok hiteles forrást.

Hogy jobban érthető legyen a gondolatmenetem: engem itt leginkább az izgat, hogy vajon van-e értelmezhető esély arra, hogy mondjuk leégjen amiatt a ház, mert 16 Amperes kismegszakítók vannak a 1,5-es kábelen. Ebből a szempontból, ha logikusan gondolkozom, nem a tervek meg a számla számít (amúgy nekem csak generálkivitelezésről van számlám), csak az, hogy jelenleg mi van beépítve, és hogy az szabványos-e. Erre keresem a hiteles választ, első körben saját magam részére.

Amikor a beszerzési listán az szerepel h. pl. 300m 2,5mm2-es rézvezeték, X Ft/fm, aztán a boltban már 300m 1mm2-es rézvezetéket vesz meg, X/2 Ft/fm-ért, de tőled 300X pénzt vett át előlegként anyagköltség címszóval, és elszámoláskor nem adott vissza/számított be a teljes költségkeretbe 150X pénzt, azt lopásnak hívják.

Hogy jobban érthető legyen a gondolatmenetem: engem itt leginkább az izgat, hogy vajon van-e értelmezhető esély arra, hogy mondjuk leégjen amiatt a ház, mert 16 Amperes kismegszakítók vannak a 1,5-es kábelen.

Ez miatt nem fog leégni a ház, bőven van tartalék a szabványokban, de nagyobb esélyed van arra, hogy bizonyos hibák együttállásakor mégiscsak lesz valami problémád, de az leginkább egy kötési pont melegedése és megégése lesz.

Én például a múlt héten vettem észre a mérőhely áthelyezéssel járó bővítés okán, hogy a házfalon lévő mérőhely és a házban található lakáselosztó között B25 kismegszakítóval biztosítva 1,5 mm2 vezetéken közlekedtek az elektronok. Ennek ellenére nincs égésnyom, nincs melegedésre utaló elszíneződés a kötéseken, mert vélhetően soha nem terheltem tartósan 25 amperrel ezt a vezetéket, de ha a villanyszerelő kicsit is hanyagul dolgozott volna és én mondjuk néha tartósan 25 amperre terhelem, akkor lehet, hogy néhanapján égett műanyagszag terjengett volna, esetleg tűz ütött volna ki. De mivel a plombált mérőhely mögötti kötéseket nem tudtam eddig megnézni, ezért nem tudtam róla.

https://iotguru.cloud

Mielőtt lecserélnéd az összes kismegszakítódat meg kell nézni a keresztmetszeteket. Lehet, hogy a dugaszoló aljazatok gerincáramköreit 2,5 mm2-rel indította a szerelő és csak az elágazó dobozokból ágazott le 1,5 mm2-rel az aljazatokhoz. Nem túl elegáns megoldás, de még mindig jobb, mintha végig 1,5 mm2 lenne. Ha az aljazatokat 1,5 mm2-rel aljzatból aljzatba sorolva kötötte vagy a kismegszakítótól 1,5 mm2-rel indulnak az aljazatok áramkörei, akkor vagy megszakító csere vagy vezeték csere indokolt. Gondolom egy áramkörön több dugaszolóaljzat is van. Mivel a vezetéket védjük a kismegszakítókkal, a keresztmetszetet kell figyelemebe venned.

Jellemzően a konyhai készülékek a nagyobb fogyasztók. Ezek teljesítménye adódhat össze a gerincen egyidejűség esetén. A szobákban nem jellemző a nagy teljesítmény, ezekre bőven elegendő a 13 amperes kismegszakító. Ha a ház készültségi állapota miatt nem tudod megvizsgálni az elágazó dobozokat, akkor a kismegszakító csere a fájdalommentes megoldás.

Hiteles választ igazából az érvényes szabványokból vagy szakértőtől kaphatsz. De ahogy _Franko_ írta, komolyabb hiba esetén jelentkezhet csak gond. Ha a biztonságra törekszel, akkor a 13 amperes kismegszakítókat kell beépíteni, ahol szükséges. Ezzel csökkented a kockázatot, de száz százalékosan soha nem tudod kizárni.

( Sixday v | 2020. 08. 13., cs – 14:55 )

Szerkesztve: 2020. 08. 13., cs – 14:56

Mivel ilyen szepen osszejott itt mindenki aki ert az aramhoz, lenne egy kerdesem:

2 fazist lehet-e kozositeni?

Elmondom miert erdekel:

Jelenleg 1 fazis 24 amper van nekunk bekotve, soha nem volt vele semmi gond (szaritos mosogep, mosogatogep, elektromos suto a legnagyobb fogyasztok, azon kivul normal 4 tagu csalad lakasa).

Viszont szeretnenk klimat + elektromos fozolapot. A klimanak 10 amper kell maximum, az elektromos fozolapot le fogom limitalni 16A-re a beallitasaiban.

Ehhez szeretnek arambovitest 3x16A-re, 1 fazisra menne a fozolap dedikaltan, viszont a masik ket fazis felosztasa nagyon nem kenyelmes.

Megoldhato-e hogy a 2x16 amper kozositve legyen (kvazi mintha 32A-re lenne bovitve a lakas, kihagyva a kepletbol a fozolapot)?

Igy nem kellene azon rugozni hogy most melyik fazisra mi menjen a 2 kozul hogy jol el legyen osztva a terheles.

Kérj három fázis helyett kettőt, egy 16 ampert és egy 25 vagy 32 ampert, két eltérő fázist nem fogsz tudni összekötni tűzijáték nélkül.

Update: nálad szerintem járható út lehet, hogy a kérsz 1x32 amperre bővítés és kérsz a klímához külön H-tarifát, ekkor elvileg meg tudod úszni a 32 amper feletti hálózatfejlesztési díjat és a több fázisra való áttéréssel kapcsolatos problémákat.

https://iotguru.cloud

Fázisonként eltérőt teljesen biztos, hogy kérhetsz, a két fázist is kérheted szerintem, szokatlan, de semmi nem tiltja. Ha nincsenek három fázisú fogyasztóid és mondjuk a villanytűzhelyed beköthető két fázissal, akkor semmi nem indokolja, hogy 3x10 ampert kérj és ne 2x16 ampert.

De szerintem neked a 1x32 és 1x16 H-tarifa lenne a legjobb, akkor is, ha a klímát nem használod fűtésre.

https://iotguru.cloud

A tuzhely meg nincs megvasarolva es ugyneztem hogy szinte az osszes bekotheto 1 fazisra.

Az 1x32 es 1x16 H-tarifa amit javasolsz az 2 szempontbol sem stimmel sajnos:

- H tarifahoz kulon ora kell, mindenfele extra engedelyeztetes, stb. tehat jelentos plusz penz ami meglatasom szerint nekem semmi hasznot nem hoz.

- 1x32 nem eleg a tuzhelynek + a lakasnak. A lakas jelenleg 24A, a tuzhely pedig 16A egy fazison.

Valoszinuleg nem uszom meg es kell 1x24 (lakas) es 2x16 (klima, tuzhely)

A H tarifa dolgonak megprobalok jobban utanajarni de tartok tole hogy tul nagy melo lenne (kezdesnek valoszinuleg mar a falba sullyesztett villanydobozomban se ferne el meg egy ora).

Egyrészt 24 amper nincs, 20 és 25 van. Mikori az a mérőhely?

Másrészt  1x25 és 2x16 kérhető, mint három fázis, nem kell egyforma értéknek lenne. Keress ki egy regisztrált szerelőt a lakóhelyedhez közel, hívd ki, az általában ingyen van, és beszéljétek át. Lehet, hogy mindenképp át kell helyezni a mérőhelyet, főleg, ha csak egy fázis jön be és/vagy nem elég a vezetékek keresztmetszete.

https://iotguru.cloud

- 1x32 nem eleg a tuzhelynek + a lakasnak. A lakas jelenleg 24A, a tuzhely pedig 16A egy fazison.

Ezen én nagyon meglepődnék, ha a gyakorlatban is így lenne.:

- a 16A egy főzőlapnak a MAXIMÁLIS terhelése, tehát ha mind a négy főzőlap full teljesítményen üzemel. Ez egy átlagos konyhában kb SOHA nem ál lelő - szerintem.

- "24A a lakás jelenleg" megkockáztatom, hogy nagyon ritkaestben, ha minden csúcsra van járatva a lakásban, akkor sem közelíted meg ezt az értéket.

A gyakorlatban nagyon soik helyen működik villany tűzhely úgy, hogy az egész házban van összesen 16A.  - nyilván nem ideális, de működős.

 

Nálunk is 1x32-re lett bővítve, mert:

- ez még ingyen van,

- a 3x10/16 több problémát okozna, mint amennyi előnnyel jár.

- van légkondi, főzőlap, mosógép, szárítógép, vasaló, elektromos radiátor, hajszárító, locsolórendszer, szennyvíz átemelő, napelem, medence vízforgató, SOK számítógép +garázsban néha komolyabb gépek is, de még soha nem volt annak jele, hogy ne lenne "elég" a 1x32A, úgy hogy a kismegszakítók max 16A-esek egy-egy ágon.

zrubi.hu

Én eddig 25 amperrel "vegetáltam" és bár élhető, de azért voltak olyan helyzetek, amikor figyelni kellett, például ha épp megy a bojler (13A) és közben mosunk (10A), akkor az alap 100-150 wattos fogyasztáshoz képest nagyon mással már ne terheljük a hálózatot, tehát a klímát ilyenkor se fűtésre, se hűtésre nem használhattuk.

Egy év papírmunka után végre van 3x25 amper, de egyelőre ugyanúgy minden egy fázisról megy, kivéve a bojler, amit most leginkább fával fűtök fel, mert lusta voltam hátravezetni a három fázist a kazánházba akkor a 3x1000 wattos alsó fűtőegység jobban elosztja majd a terhelést, mint az 1x3000 wattos felső fűtőegység. De igazából a három fázisú hőszivattyú az, ami miatt szükség volt a három fázisra, mert egyelőre gáztűzhely van, de most van lehetőség villanyra cserélni, eddig esélytelen lett volna, 

A bojler nélkül jelenleg 10-13 amper körül maximalizálódik az áramfelvétel: https://iotguru.cloud/field/nwsrddMGJAJX4r2w28ER6g/emeter_2_power

https://iotguru.cloud

Simán van főzőlap, ami többet vesz fel, mint 16 Amper: https://www.ikea.com/hu/hu/p/smaklig-indukcios-fozolap-fekete-20222830/

Ez szerepel a termék adatlapján:

Feszültség: 220-240V.
Teljesítmény: 7400 W.
Áramerősség: 2x16A vagy 1x32A.

Nekünk ilyen van, és tényleg sokkal nagyobb teljesítmény leadására képes, mint mondjuk egy hagyományos vízforraló. Ha két edényt rá teszek vízzel, és "P módra" kapcsolom azt a két zónát, akkor mindkettő egyszerre sokkal-sokkal gyorsabban felforr, mint egy hagyományos 2000W körüli vízforralóval csak az egyik edénynek megfelelő vízmennyiség.

Értem... És nyilván, még ennél is brutálisabbak is léteznek...

de ezeknél is a maximális terhelés van megadva, és szerintem ilyet egy átlagos magyar lakásban be sem tudnának kapcsolni - a teljes villamos hálózat felújítása nélkül :)

De mondjuk megnézném azt is, mi lenne ha egy átlagos panelba, csak minden harmadik lakásba szerelnének egy-egy ilyet :D

zrubi.hu

- Tevedes. az osszes indukcios vagy keramialapos tuzhely ~7kW-os, ez pedig kokemenyen 30A maximalis terheles. Viszont a legtobbjenek a beallitasaiban meg lehet mondani hogy mennyi aramot vehet fel maximalisan ha ennyi aram nem all rendelkezesre, valamint abban igazad van hogy egy atlagos konyhaban a 4 lap egyszerre gyakorlatilag soha nem megy. Ettol fuggetlenul 16A-t minimalisan illendo neki biztositani, ezzel 2 db fozolapot tud meghajtani egyszerre ami a felesegem elvarasaval egyezik.

- 24A: Felesegem foz: 3kW a suto, 2kW a mosogatogep amikor eppen futi a vizet, plusz meg legalabb 1 fozolapnak mennie kellene a tuzhelyen. Ha berak egy mosast is (szaritassal) vagy valaki megmikroz valamit mar konnyen vege is lehet a dalnak, nem emlitve hogy azert a lakasban meg erre-arra megy 3 szamitogep, miegymas.
Szoval a 24A a jelenlegi felhasznalasunkra tokeletes, de teljesen irrealis tole elvarni hogy elbirjon meg egy indukcios fozolapot (meg ha le is van fojtva 16A-re) meg egy 2.5kW-os aramfelvetelu klimat (100nm a lakas, 4 belteris 7.5kW-os klimat kell szereltetnem, azert ennyi).
A klima egy sima 32A-re bovitessel meg eppen beleferne, de a fozolap mar semmikeppen :(

2 fázis "közösítése" 400V/230V-os transzformátoron keresztül lehetséges. Ekkor a 16A 400V trafó után 230V 27A áramerősségig vehető ki.
Áramszolgáltató mit mindott arra a kérdésedre, hogy neked 3x16A helyett a három fázisból az egyikre 16 helyett 32A kell?
 

( zeller | 2020. 08. 14., p – 20:26 )

Mit érdemel az a vezetékhuzigáló humanoid, aki kizárólag fekete meg zöldsárga vezetéket húzott be (és "természetesen" volt, ahol a nullát a védőföldnek húzott zöldsárgáról vette...)? Mindez ott bukott ki, hogy az egy szál 10A (piros cimkés Bakony) kismegszakító elé be akartam rakni egy fi-relét, és ha már lúd, röfögjön - körönként külön kismegszakítókat berakni... (pedig már akkor gyanakodnom kellett volna, amikor alu-réz összesodorva pihent a sorkapocsba dugva...)

Á, ez elég kispályás.

Három csillárt raktam csak fel, de mér ott is feltűnt, hogy éppen olyan színű és vastagságú és anyagú és vezeték számú kötések vannak, amilyet éppen sikerült guberálni. (A fekete, kék és zöld sárga törerdéke a teljes palettának!)

A továbbiakban:

Védőföldeltnek tűnő konnektorban 2db vezeték: 0,5 mm2 fekete és zöld-sárga.

Az elosztó tábláról - a szabadban közvetlenül jön ki egy kapcsolóra a sodrott vezeték a kerti világításhoz - nyilvánvalóan utólagos gányolás.

A kerti póznán álló dugalj (fördőszobai fedeles ;)) nem működik. A rutin: mindkét lukban fázis. No, ez a garásból jön, nézzük: Egy elég kis dobozba betömve két tál fekete spagett, de annyi csavart kötéssel, hogy Paks is megirigyelhetné.

Diágnózis: Semmit nem javítok ki , hanem új-ra-sze-re-lem.

( msandor v | 2020. 08. 15., szo – 09:28 )

Korábbi panel lakásunkban az előző tulaj felújította a teljes elektromos hálózatot. 3 db kismegszakítót tett fel, egyet a riasztónak, egyet a csengőnek (ami soha sem működött, kábel se ment ki az ajtóhoz), és az egész lakást rátette a 3. 16 A-es kismegszakítóra :-)

És még az is elbírta egyszerre a klímát az elektromos sütővel, mosógéppel. Csak akkor verte le, amikor ezek mellé a porszívót is bekapcsolta az asszony.

Most kertes házban lakunk, itt már jóval korrektebb a helyzet, kb 11-12 éve épült a ház, van egy 16 db-os elosztó szekrény. De itt is van poén: 32A a betápunk, és az okos villanyszerelő mester beépített egy max 25A terhelhetőségű fi relét... Majd ki fogom cseréltetni, de itt sincs több fogyasztásunk, szóval nem hajt a tatár.

( tucsok | 2020. 09. 18., p – 16:50 )

A következő villanyszerelési rejtéllyel találkoztam:
Lekapcsolt kapcsoló mellett a ledes spot lámpa kb. negyed fényerővel világít (140V-ot mértek rajta). A kapcsoló nem jelzőfényes és már cserélve is lett, mert először arra gyanakodtak. Csak 2 vezeték megy a lámpához.
A házban van FI relé és földelés kialakítva, amik elvileg rendben is vannak (konnektorokat tesztelték erre szolgáló teszterrel). 

Mi okozhatja ezt?

 

kb. negyed fényerővel világít (140V-ot mértek rajta)

Ebben a vélelmezésben két hiba van:

  • Az emberi szem sokszor nem tudja megkülönböztetni az 1:100 fényerősséget sem.
  • A 140V feszültség - áramerősség híján - semmit nem mond a teljesítményről.
  • +1 A ledes spot kapcsolási rajza nélkül még kevesebbet tudunk.
  • +2 A ledes spot teljesítményét sem ismerjük.

A kérdést mégcsak értem. De éppen azt magyarázom, hogy a megadott adatok alapján olajoshal. ;)

Fogadjuk el vakon az 1/4 fényerő becslést és legyen a spot 10W teljesítményű!

Ekkor a 2,5W teljesítményhez 11mA, ha elhisszük a 140V-ot (kéziműszerrel meg akármi is lehet), akkor 18mA az áram. Ez akár a firelé mellett is átfolyhat, így az kiixelve.

A 18mA ~0,4uF kapacitáson is átfolyhat.

Ha kisebb teljesítményű a spot és az 1/4 fényerő becslés is túlzó, akkor már elég lehet néhány méter közel futó vezeték is.  (tapasztalat)

Ha a manapság divatos 3 lépcsőben kapcsolt, "tápegység nélküli" tápegysége van :), vagy áramgenerátoros, akkor egész biztosan elég a néhány méter vezeték.

Kiküszöbölni meg váltókapcsolóval lehet, ha lekapcsolva rövidre zárod a fényforrást.

Én első körben megcsinálnám, hogy a kapcsoló rendesen a fázist kapcsolja (vagy ideális esetben a fázist és a nullát is). Akkor már elvileg jónak kellene lennie, ha nem megy egy csőben a vezeték mással. Most lehet, hogy a nullát kapcsolja, a csőben mehet egymás mellett a nulla és a föld, vagy lehet valami még az áramkörben, amiben van valami zavarszűrő kondenzátor.

( uid_16313 | 2020. 10. 22., cs – 10:02 )

A kábelhúzás, vezetés nem nagy müvészet, megfelelö átméröjü rézkábel kell a megfelelö amperhez. Vagy vésni kell, vagy kábelcsatornázni, azt felfúrni. Közben vigyázni, hogy ne fúrjon/véssen szét az ember semmit. EZ a piszkos munka része.

Ezen felül egy kis topologia, mit hova és hogyan szeretne az ember. Kötödobozok helye, alternatív kapcsolók igény szerint, stb.

Ami komolyabb felkészülést jelent, az a megszakítószekrény és annak méretezése, szerelése. Ehhez kell a szakma igazán. Fi-relé, stb...

A konnektorok, kapcsolók szerelése már gyerekjáték.

( Csab | 2020. 11. 10., k – 13:17 )

Szerkesztve: 2020. 11. 10., k – 13:21

Hello, biztosítószekrényről érdeklődnék.

 

Van egy 16A biztosíték, amire 3 vezeték csatlakozik. Akárhogy húzom a csavart, valamelyik mindig laza.

A szerelő így szerelte, csak nem akarom a lakást leégetni.

 

Tömör vezetékekről van szó, 20A-es. Hogyan oldjátok meg? Wago, vagy másképp is behúzható biztonságosan?

hát ennyit a "csak szakképzett szerelő szerelhet áramot" témáról :o

Én nem vagyok ugyan villanyszerelő, de nem is értem hogy jutott eszébe valakinek a kismegszakítóba több vezetéket egyszerre beletömködni?!

legalább különböző keresztmetszetűek is? :D

 

szvsz, ha már ott van a három külön vezeték a dobozba, akkor én betennék nekik 3 külön kismegszakítót.

De ahoz, hogy ne újabb barbár hackelés legyen belőle, tudni kéne, hogy a három külön ág hová megy, merre megy, hogy megfelelő kismegszakító kerüljön eléjük.

zrubi.hu

A biztosítószekrény elosztódobozként is funkcionál. Elég kicsi, irreális, hogy a jelenlegi 10 biztosító helyett 30-at rakjak be.

Csomópont, ahonnan a lakás különböző részeibe mennek kábelek.

 

Van olyan rész, ahol 10 tömör vezeték van bekötve egy kismegszakítóba. Ez a világítás, a szélrózsa minden irányába mennek vezetékek.

Két vége van egy kismegszakítónak.

 

Az egyik végére megy az ÁVK kimenete.

A másikra 1 csavarral 3,4,5 vezetéket kötött a szaki. Tömör, 20A-es kábelek. Általában nem szoktak fogni semmit, jobb ha nem mozgatod őket.

 

Ez van, a kérdés, hogy ha már így alakult, mit lehet csinálni, hogy ne gyújtsa fel a lakást. Én Wago-ra gondolok jelenleg, egy vezeték megy a kismegszakítóba, a többit wago-val kötöm hozzá.

A másikra 1 csavarral 3,4,5 vezetéket kötött a szaki. Tömör, 20A-es kábelek. Általában nem szoktak fogni semmit, jobb ha nem mozgatod őket.

Oké, értem. Hát így nem szokás azért. Kismegszakítóba egy vezeték megy (sőt, van maximális meghúzási nyomaték!), aztán azt lehet osztani vagy sorkapoccsal vagy WAGO szerű kötőelemmel.

https://iotguru.cloud

Azt írták ebben a topic-ban feljebb, hogy érvég hüvely az nem a tömör vezetékre való, hanem arra, ami szálakból áll. Az érvég hüvely kb. tömör vezetékként viselkedik, amikor valahová beszorítják. Tömör vezetékre hüvelyt tenni nem hoz hasznot. Én így értettem legalábbis.

Én azt csinálnám, hogy az biztosítóból kijövő egy vezeték belemenne valamibe, pl. wago, és a másik oldalon kijönne annyi vezeték, amennyi eddig a biztosítóba ment bele. Úgy érzem, hogy ez a megoldás megbízhatóbb és biztosabb kötést eredményezne (és nem kell 10 helyett 30 kismegszakító).

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Megosztottam egy fényképet, látszanak az új WAGO-k rajta.

 

https://drive.google.com/file/d/17lHB1OsCNZENfpBwco-zY3i71c1VU_sI/view?…

Kérdések:
- bejövő sodrott vezetékeknek kell-e érvég?

- a kábel dzsungel veszélyes-e, vagy szimplán csak igénytelen?

 

Az építtető annak idején ezt produkálta. :)

Érvéget illene tenni a sodrott vezeték esetén, de WAGO-ba nem kell.

és akkor nem lenne olyan, mint ahogy most nálad látszik a Fi relé-be(?) gyömöszölt - várhatóan fele keresztmetszetét elvesztett - gányolás...

 

szvsz a "kábel dszungellel" nincs baj, ez van ha kis helyre kell sok vezetéket gyömöszölni.

A gáz akkor van, ha mozgatásra lazulnak - vagy megszűnnek, szikráznak - a csatlakozások.

zrubi.hu

Ami még szemet szúrt, hogy van ott:

B10, B16, C16, C20 vegyesen, de mindegyik (látszólag) ugyan olyan keresztmetszetű vezetékkel indul...

Amiből nyilván a C20 a nagyon kérdéses... meg hogy egyátalán indokolt-e a C, vagy épp csak ilyen volt a legközelebbi/legolcsobb boltban.

zrubi.hu

Nem tudtam, hogy otthon pont fordított a fekete felhasználása, mint itthon.

Nekem pont az szúrt szemet, hogy a barnát, ami számomra fázis, kötötte össze a feketével, ami számomra régi 0.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nem tudtam, hogy otthon pont fordított a fekete felhasználása, mint itthon.

Ott is csak "hagyományos" szereléseknél fordított, mert amúgy ott is az IEC szerinti kellene legyen már (vagy még, lásd Brexit): https://i.pinimg.com/originals/11/e0/4e/11e04e3761a7772721af7553c35e447…

Nekem pont az szúrt szemet, hogy a barnát, ami számomra fázis, kötötte össze a feketével, ami számomra régi 0.

Van az IEC (international) és van a NEC (national) "szabvány", amiben szinte minden országban más a színkód, ráadásul vannak hagyományos és történelmi színkódok is ezen felül, aztán az ember csak néz, mondjuk a Shelly support csoportban, hogy mi minden van és annak az ellenkezője is... :)

https://iotguru.cloud

fekete, barna, piros, szürke : mind fazist jelent a gyakorlatban. - de nem tudom mi az aktuális szabvány.

A baj inkább az, amikor kéket!! használ fázisnak - ilyet is láttam már: új építésű lakóparkban, csillár váltókapcsolóknál.

És én kizárólag otthon szerelek magamnak - szóval kicsi a merítés :D

zrubi.hu

Csak érdekességképp mondom, itt, Angliában, a piros volt a fázis a fekete a 0 és a zöld a védőföld., aztán lett a kék 0 és barna fázis és zöld/sárga föld. Minden új építésnél / berendezésnél már csak kék/barna van, és csak a berendezések leírásában van, hogy régi házakban találkozhatsz piros/feketével is. Én viszonylag új lakásokban/házakban laktam ebben az országban eddig, nem találkoztam még a régi színekkel élesben.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Sodrottra kell érvéghüvely, ez egyértelmű, a drótgombóc igénytelen is, és szerelhetőség szempontjából is "gáz". Amit még látok, az az, hogy "itt-ott" kilóg a szigeteletlen rész. Na ilyen ne legyen. Nem tudom, hogy a kismegszakítók bemeneti oldalán mi van, de ahogy nézem, nem fázissínel van összekötve (mintha a Schneider nem is tudna ilyet), de remélem, ezekben tévedek :-)

Rendben, akkor

- még megoldom a szigetelést, ahol kilóg

- az érvégeket a sodrott vezetékekre

- meg kellene valahol fázissínt szerezni

 

Remélhetőleg ezzel rendben lesz. Attól még leéghet a lakás, mert a szomszédban is ugyanez a szaki dolgozott, de legalább kisebb lesz a valószínűsége.

:)

A szakemberek csodalatos dolgokat tudnak muvelni.

En is hivtam villanyszerelot jopar eve mert az uj kondis kazanhoz kellett FI rele, lestunk mindketten a szakival erosen mikor levette az automatadoboz fedelet es kiderult hogy az elozo szakinak szereles kozben elfogyott a vastag fekete kabele es konkretan sarga-zold szinu kabellel kotogette a fazist az automatakhoz, a jelolest pedig azzal oldotta meg hogy mindegyik kabel mindket vegere tekert egy kis fekete szigeteloszallagot jelezven hogy he teso ez a foldkabel kurvara raz...

Na, ilyenkor van az, hogy a korrekt szakember elmondja, hogy ez a helyzet, most megoldotta így, hogy legyen azért áram a lakásban, de <következő megfelelő időpont> visszajön és megcsinálja rendesen, ahogy kell.

Mert van olyan, hogy rögtönözni kell, a baj akkor van, ha a rögtönzés úgy marad... :/

https://iotguru.cloud

Egy ilyen villanyszerelőről nem hallottam még ebben az elbaszott országban. Mind gányol, oszt rohan elfele, amint kifizették húzza a belét, vissza nem dugja a pofáját. Csak ha vissza lett tartva a pénz egy neki már fájó mértékű része (ha túl keveset tartasz vissza, megéri neki szimplán leszarni és nem visszajönni, mert bőven megkapja máshonnan).

Amikor vettük a lakást, még fiatal voltam és naív, megbíztam a szakemberekben. Más világ volt, nem volt net, nehéz volt információhoz jutni.

 

Szóltunk a szakinak, hogy az ÁVK folyamatosan lecsap. A szaki kicserélte az ÁVK-t, továbbra is folyamatosan lecsapott. Utána elmondta, hogy kicseréli egy rosszra, azzal nem lesz baj, nem fog többé leoldani. Két év múlva kiégett egy konnektor, mert beltérit rakott kültérre. Amikor párás idő volt, vagy esett az eső, az ÁVK leoldott.

 

Bevallom, nem nagyon bízom azóta a hazai szakemberekben.

Az gáz, amikor garanciális probléma van.

Mi csempéztettünk a konyhában. Megcsinálta, kifizettük, aztán jött egy probléma. Szóltunk, visszajött, megjavította. Jött egy másik probléma. Szóltunk, baszott visszajönni. C'est la vie.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Főleg olyan ne legyen, hogy a sodrott vezeték egy-két szála kimarad. Szerelhető érvéghüvellyel, vagy oldható WAGO-val, de ne maradjon ki szál, mert akkor ott kisebb keresztmetszeten folyik az áram. (Igazából ahhoz azért nagyon túl kell terhelni egy madzagot, hogy a közepén elégjen, a kötések a veszélyesebbek.)

A kilógó szigeteletlen réz érintésvédelmi szempontból rossz, és amiatt, hogy ha egy másik vezeték (vagy kimaradt szál) valamiért kiszabadul, akkor hozzá tud érni, és zárlatot okozhat.

Megnéztem alul is a cuccot, ott is mindent cserélni kell.

 

- a fázissín rövid volt, ezért a szaki vezetékekkel megpatkolta, hogy még egy kismegszakító beférjen (ezer forintos cucc)

- a föld-null síneknél kevés volt a sorkapocs, így egy csavarral kötött be 2-3 vezetéket

- két föld sín van, amit egy 20A-es vezetékkel kötött össze. Minthogy az ÁVK 40A-es, így a föld-null sínekhez is minimum 40A-es összekötővezeték szükséges.

- 10mm2-es vezetékből (40A) csak földet vásárolt, amit szigszalaggal kékre, vagy feketére burkolt (vajon mennyit spórolhatott?)

 

10 évvel ezelőtt alig fogyasztottunk valami villanyt. Azóta van 3 gyermek is, folyamatosan jár a mosógép, klímával fűtünk. Megéri megerősíteni a villamos kötéseket.

A sodrott vezetékre kell érvég. Különösen látszik ez a fi relénél.

Az ívekből azt gondolom hogy a vezetékeid majdnem biztos hogy nem 2.5-es tömör vezetékek.

A tömör és a sodrott 2.5-es terhelhetősége (és hajlíthatósága) nagyon más.

A Schneider kismegszakító kivételével jó igénytelen szerelvények sajnos.

Ennyi minden ekkora helyen sajnos ilyen gány kinézettel jár, különösen az gázos, hogy a fázis és a nulla vezetékek így egymásra vannak hányva felül.

Gábriel Ákos

Igen, egy nérettel nagyobb doboz hasznos lett volna, mert így az "épp, hogy befér" kategóriában játszik, ami hozza magával a szerelhetőség és a bármilyen bővíthetőség szinte teljes hiányát.
A szerelvényekből valóban a Schneider az, ami kifejezetten jól csengő név, nekem a nagyon vegyes "felhozatal" ami szúrja a szememet: gyakorlatilag azt mutatja, hogy nincs/nem volt a kivitelezőnek megfelelő beszerzési háttere, hanem a tipikus munkásruhás vásárló a villamossági vegyesboltban kategória: ami épp van a boltban, azt viszi és építi be. Mondjuk ha másra nem is, de elrettentő példának tökéletes, amit csinált :-) (Sajnos a több vezeték egy kismegszakítóba beleerőszakolva állapotról nem láttunk fotót...)

Nemrég jártam úgy, hogy 6A B kismegszakító kellett volna. De csak C volt, a boltos kiszámolta, hogy hány W! Mondom, ahova ez kerül, ott EU konform 1kW-os porszívó a csúcsfogyasztó.

Fog kapni tőlem pár papírt a B és C karakterisztikáról, valamint a porszívó indulóáramáról üresben és teljesen lefojtva. :-D

Ja, és B a nagykerben sem volt! Tegyél minden szobába villanytűzhelyt, hogy ki lehessen használni a kismegszakítókat!!

Szélsőséges esetben 30A-nél old le mindkettő :-D Igaz, a B az legfeljebb (18-30A), a C meg legalább (30-60A), ha jól rémlik... Egyébként meg mé' nem szóltál, szerintem van "üres" B-s 6A-es kismegszakítóm, még a telekre vettem, de nem volt érkezésem beépíteni... :-D

Látom, hogy nem tudtok a sztárfotóim nélkül élni.

 

Sok vezeték egy kismegszakítón:

https://drive.google.com/file/d/18-1ibWKnqjE1WZZk6IP9rCuEkagcubv_/view

 

Több vezeték egy földsín csatkakozóra csavarozva:

https://drive.google.com/file/d/1KLw8BC88n0GuXEQGONczmWX4dh8Ul1fT/view

 

(itt érdemes megnézni, hogy a gáz földjét és a bejövő földet 20A vezetékkel köti össze, szépen látszanak a szigetelőszalaggal átburkolt föld vezetékek, meg a Legrand fázissín. Azért lett rövid a fázissín, mert másutt másra elhasználta, ennyi maradt neki belőle, nem vásárolt újat)

Sikerült átalakítani.

Fénykép csatolva:

https://drive.google.com/file/d/1Ws_p-mCUHRcxWjGWlwA1R_Fd6cDDlzAQ/view?…

 

Átalakítások:

- Kismegszakítókat Schneiderre cseréltem

- a C20-asokat C16-ra átraktam, mert fene tudja, a szaki milyen vezetéket használt

- a klíma B16-osát C13-ra cseréltem, max 2000W-hoz 13A bőven elég (a klíma C a motor miatt)

- a kert B10-esét C10-re cseréltem, mert van kapunyitó motor

Enyhén protestálnék. ;)

Hangsúlyozom: Minden tudományosságot mellőzve! :-D

Tehát akkor az elosztószekrény mellé tegyünk néhány kötődobozt - hiszen ott mindent szabad?

A kismegszakítóval a vezetéket védjük és nem szabad két vezetéket belerakni. Mi van, ha két 10A ágat (jól megfontoltan) 1x10A kismegszakítóval szeretnék védeni? Darabra nem lesz rosszabb a védelem. Viszont rossz esetben nincs az az elosztó, amibe a kellő számú kismegszakító belefér.

Nyugodtan állíthatom, hogy egyes tiltások az alkalmazott anyagok és technológiák függvényében kényszerből keletkeznek. Utána a tiltások berögzülnek és úgy maradnak.

Egy egyszerű példa a 80-as évekből: Készülékben a sorkapocs alá - ha az fém alkatrészre szerelt - túllógó prespán lemezt kell beszerelni. A célja csak annyi, hogy a kötésből kicsúszó vezeték ne érinkezhessen a készülékházzal.

Ugyanez eneszkátos kivitelben: A sorkapocs védőlemezes és van a vezeték alatt egy nyúlványa, hogy növelje a kúszóáram úthosszát. A többszálas vezetékre kötelező az érvéghüvely.

Konklúzió: Látszólag a magyar szabványok "keményebbek", miközben csak figyelembe veszik, ha silány anyaggal kell szerelni.

Bezzeg manapság az átkoshoz képest minden van! Csak a boltban szembesülünk a "nem keresik, ezért nem tartjuk", "nincs a nagykerben sem", "mindenki ezt szokta vinni", "ez az olcsóbb" és hasonló kijelentésekkel. Ha az embernek nem lenne agya és internete, akkor néha rosszabb az átkosnál is.

Visszatérve az alapkérdéshez: define sorkapocs. Vajon az 1x16A háztartásban szükséges-e, hogy az elosztó tele legyen 63A kvalifikációjú sínes sorkapcsokkal? Vagy elég helyette a 8 pucukás wago, ami csak 24A-t bír? és fontos-e a wagohoz olyan szerelvény, amivel sínre lehet pattintani? Akkor sorkapocs lesz belőle vagy sem? Esetleg a MSZ szerint a wago tilos, mert nem sorkapocs? ;)

A szabvány nem kötelező érvényű. A szabványtól el lehet tértni, de akkor a dokumentáció generálási kötelezettség a tervezőre/kivitelezőre hárul. Azaz számításokkal kell kiegészíteni a tervdokumentációt, és onnantol kezdve a műszaki felülvizsgáló a tervdokumentációtól való eltéréseket veheti csak fel.

Azért ne próbáld ki, hogy -természetesen részletesen dokumentálva- a szabványtól eltérően mondjuk zöldsárgát a nullának, pirosat a fázisnak és feketét a védőföldnek tervezel/húzol be... :-) (Én most anyázok azon, aki a nyaralót vezetékezte: fekete meg zöldsárga van, más nincs... Ma újabb körön kékült be a nulla, holnap folyt.köv.)

A szabvány(nem)követésére utaltam erősen kisarkítva. Amikor valaki utána hozzá akar nyúlni a hálózathoz, az a szabványos kivitelezésre fog számítani, és ha mér is, akkor is úgy indul, hogy a keresztmetszetek, kötések, vezetékezés helye, szerelvények, stb. a szabványnak megfelel. Ha nem, akkor értelmesebb villanyszerelő azt mondja, hogy köszi, nem nyúl bele, csak a szabványosra alakítás után.

höhö, hát ez valóban egy reális elvárás lenne, de

- az egység sugarú villanyszerelő erre csak pislog, mert ehhez tervezni kellene, amire ő szimplán nem képes.

- aki már tervezni is tud, az is azt mondja majd, hogy akkor húzzunk ki minden kábelt, tervezzük újra a nyomvonalakat, vegyél meg 5 km új kábelt + minden hozzávalót, aztán neki is esne a vésővel szétrombolni a házat.... persze a visszafalazás, és a romok eltakarítása már 'out of scope' számára.

- aki az újratervezéskor a ház teljes szétbontása helyett figyelembe venné az értelmes lehetőségeket, az kellene neked... de az ilyen ritka mint a fehér holló. Én még sajnos nem találkoztam ilyennel :(

zrubi.hu

Egyébként érdekes ez a kérdéskör. Eljutottunk oda, hogy a legtöbb villanyszerelő komplex, problémamegoldó látásmódja hiányos, miközben jogosultsága nekik lenne az adott munkához, mert még mérnöknek sem. Nagyszerű. Na persze más a helyzet, ha nem üzletszerűen csinálja az ember, hanem csak magánál, korrektül.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A mérnök, ha van tervezői jogosítása, akkor tervezhet, de nem szerelhet. A villanyszerelő szerelhet, de tervezni nem tud (bár a kivitelezés során jó, ha van megfelelő művezető/szakmai felügyelet, mert sok kábelcibálónál a terv az csak "javaslat", merthogy "nemígyszoktuk". Na az ilyeneknek kell megmutatni, merre van a kifelé...

Nyilván nem is erről van szó, nem a színjelölést kell számításokkal alátámasztani, de ettől függetlenül akár hiányozhat is a zöldsárga, meg a kék is... 

Mondok egy példát: egy vezérlőszekrénybe kell 2db 80A-es kapcsoló. A kereskedelemben 63A-es és 120A-es kapható. A gyártó katalógus alapján kijön, hogy kb 1m távolságra elrakva a kapcsolókat minden más eszköztől a 63A-as kapcsolón lehet 85A-t megszakítani. Elkészül a terv, mellékletbe bekerülnek a bizonyítékok, és túl lehet terhelni az eszközt büntetlenül. Az iparban nagyszámú vezérlőszekrénybe veszünk hűtőt is. Nem mondom hogy a háztatrtásokban gyakran szükség lenne hasonló megoldásokra, de mivel a jogszabály és a szabvány egységesen lefedi az ipari berendezéseket, és a háztartási eszközöket is, ezért akár lehetne a családi ház főelosztóit is szabványtól eltérően vezetékezni, egy légkondicionált szekrény esetén. Mert a fizika nem a szabványt olvassa.

Mert a 63-as megfelelt. Hasonló készülékekről szól a történet: VERTIV (Emerson) CROSS Rack 16 A - 32 A - 63 A * elektromos hálózati átkapcsoló | Termékek | - Szünetmentes hálózati áramellátás - UPS - (balmex.hu)

Érdekes, hogy a Schneider kismegszakítót gondolod egyedül jó minőségnek.

 

Egyedüliként a Schneider ad sípoló hangot. Legalább 2x fel kell kapcsolni, hogy ne sípoljon. Szerintem úgy hulladék, ahogy van, ilyet az utolsó noname-es kismegszakítók sem csinálnak.

Ha cserélnék kismegszakítót, a Schneider nem maradna.

 

UI: máshol olvastam, hogy a 12-13kHz körüli sípoló hang a klíma jellegzetessége lehet. Történetesen épp klíma van rajta.

( Csab | 2020. 11. 10., k – 13:31 )

Szerkesztve: 2020. 11. 10., k – 13:32

-- rossz helyre --

( Csab | 2021. 08. 25., sze – 11:29 )

Egy kérdésem lenne: a falba ethernet és 230V-os kábeleket helyeznék.

 

Kell az ethernet kábeleknek külön horony, vagy mehet egy horonyba, de külön gégecsővel?

Külön horony esetén milyen távolságot szoktak tartani?

Ahogy már mások is írták, az hogy a hirközlési kábel és erősáramú kábel külön csövön vagy azonos csőben mehet, az több mindentől is függ.

- Fontos kérdés, hogy a hírközlő kábel szigetelése milyen feszültségre van tanusítva?

- Menekülési útvonal felett vezetik -e el a védőcsövet vagy sem? Ha igen, akkor halonmentes szigetelésűnek kell lennie.

( buccaneers v | 2021. 10. 09., szo – 19:08 )

Sziasztok, egy kérdés:

- az űrállomáson hová van bekötve a konnektor földvezeték ?

Istennel a hazáért és a szabadságért !

( buccaneers v | 2021. 10. 09., szo – 19:08 )

Szerkesztve: 2021. 10. 09., szo – 19:10

.

Istennel a hazáért és a szabadságért !

( Csab | 2022. 02. 03., cs – 23:32 )

Egy kérdésem lenne. Be kell kötni a 3 fázist a lakásba, viszont nem szeretném, ha a szaki sok pénzért szétbarmolná a biztosíték táblát. Inkább magam osztanám szét a fázisokat. Ipse ráköti az ÁVK-ra a fázisokat és mehet haza.

Hogyan táplálható 3 fázisú lakás 1 fázissal, míg a szaki beköti a vezetékeket?

- ÁVK 1-es fázison jön minden, az ÁVK kimeneteket sínezem, így jut áram minden fázis kismegszakítóihoz

- ÁVK 1-3 fázist sínezem, a kimenetek nincsenek összekötve, mind megy az adott fázis kismegszakítóihoz

- ÁVK 1-es fázisát használom, a többi üres, az 1-es kimenetét osztom utána 3 felé, ami megy a kismegszakítókhoz

3x16A-re bővítek, gondolom 63A ÁVK kell.

Tehát a márt oldalon már kész a szabványosan kialakított 3F főelosztód, amire rá van lógatva a lakás, és van egy 1F mért bejövőd, amiből 3F mért bejövő lesz (méretlen oldal és mérő cseréjével)? A mért oldalra berendezést csak akkor fog felrakni, ha a szabványos kivitel biztosítható, tehát a "beköti a fázisokat és mehet haza" azért nem ilyen egyszerű...

Ha jelenleg 1F mérted van, és fel van rakva a 3F ÁVK is, akkor megnézed, hogy a tesztgomb melyik fázisra van kötve, és arra a kapocsra kötöd a fázist, illetve természetesen bekötöd az N-t is.
Ha a főelosztó 3 kismegszakítója az ÁVK mellé van felrakva, akkor oda majd egy 3F sorolósín kell (6 unit), addig célszerű egy 1F sorolósínnel összekötni a három kismegszakítót, illetve azt rákötni az ÁVK megfelelő sarkára - általában az N melletti kapcsot kell használni (mert azon van a tesztnyomógomb), úgyhogy 3 unitos 1f sorolósín és egy megfelelő keresztmetszetű összekötés az ÁVK melletti kismegszakító és az ÁVK megfelelő kapcsa között kell.

De ha ez nem volt neked világos, akkor nem biztos, hogy jó ötlet madzagolni...

 

Jelenleg 1F mért és 1F ÁVK van.

Ebből akarok 1F -> 3F ÁVK-t és felosztani a fázisokat. Úgy osztanám, hogy azonos terhelés legyen, emellett a hűtő és a kert más fázis legyen.

A cél 1F -> 3F ÁVK, hogy mire a szerelő jön legyen kész. Ne kezdjen sok pénzért össze-vissza kötni.

Ideiglenesen az 1F-et 3F-es lakásra kellene kötni. Az ÁVK előtt, vagy utána osszak? Az ÁVK-n 1 fázis menjen csak át, 2 üres, vagy ugyanaz a fázis 3-szor?

Ha van egy 1F ÁVK, ami gondolom 40A/30mA-es tipus, akkor az _jelenleg_ jó, akkor is ha utána a mért főelosztóban három felé szeded a fogyasztókat, előkészítve a 3F tápláláshoz. A 3F ÁVK-nak meg 25A/30mA elég, mert fázisonkénti áramokat kell nézni - Az N természetesen úgy van méretezve, hogy a fázisokon folyó névleges áram esetére is elég.

"berakok egy DIN sínes elosztót," Nem, olyat nem raksz be.  Az 1F ÁVK mellé a sínre felrakod a 3*B16 kismegszakítót, (és még maradnia kell minimum 2 egységnyi helynek - célszerű az 1F AVK bal oldalán helyet hagyni), a P megy a "zöld-sárga" sinre, az N+L az ÁVK megfelelő kapcsaira, az N tovább az N sínre (megfelelő keresztmetszettel!), az L-t meg a mellé rakott három kismegszakítóval összekötöd egy 1F sorolósínnel (4 egységre levágva, a levágott végéről nem lehagyva a takaróelemet).
Amikor a mérőtől már 3F fog érkezni, akkor az 1F sorolósín kihajít, az 1F ÁVK helyére 25A/30mA -es 3F ÁVK felrak, célszerűen olyan, amin bal oldalon van az N és tőle jobbra az L1...L3 fázisok, és azt 3F sorolósínnel összekötni a 3*B16 kismegszakítóval.
Az N marad ugyanúgy, azaz megy az N sínre - 48A-nek megfelelő keresztmetszettel.
A kerti áramkörre meg javasolt egy plusz 1F ÁVK-t felrakni, célszerűen 30mA-nél magasabb hibaáramra működőt.

Nem értem. A 3 kismegszakító házon kívül lesz, azt az EON teszi be. Utána jön az ÁVK.

Eddig sem volt a házon belül központi kismegszakító. Lenyomtam az ÁVK-t, az pedig bontott mindent. Olyan túl sok hely azért nincs.

 

Ha berakok egy 3F Fi relét, 3F kismegszakítót, még 1F Fi relét, azzal be is telt a biztosítószekrény. Nem lesz hely a fázisoknak.

Na akkor ha ennyire nem érted, akkor qrvára ne akarj belematatni. Van a méretlen oldal. Oda beviszi a szolgáltató a kábelt, a 3 fázisra kerül egy-egy méretlen oldali kismegszakító, amiből a 3F mérőbe megy a delej. Ez egy lezárt doboz, ebbe nem piszka bele, csak megfelelő jogosultsággal bíró szerelő, megfelelő díjazás mellett (plombabontás és társai).
A mért oldalon az első elem a mért főelosztód, aminek a vonatkozó szabványnak megfelelőkialakításúnak kell lennie. Ennek az első eleme a 3F ÁVK, mellette a 3*B16 kismegszakító, szabályosan be- és összekötve, azokról megy tovább az L1...L3 fázis a lakáselosztóba, illetve ott van mellette a PE és az N sined, amiből a PE és az N megy a lakáselosztó felé. 

"Eddig sem volt a házon belül központi kismegszakító. Lenyomtam az ÁVK-t, az pedig bontott mindent. Olyan túl sok hely azért nincs." - Mikor lett kiépítve a mérőhely, illetve a lakás főelosztója? Mert nehogy csalódás érjen, amikor azt mondja az EON, hogy oké, akkor a mérőhely+főelosztó szabványosítása után  visszajönnek, addig meg világíts gyertyával...

"Úgy osztanám, hogy azonos terhelés legyen, emellett a hűtő és a kert más fázis legyen." - A kinti áramkör ugye kap külön nagyobb áramú 1F ÁVK-t? (Minimum "illene" a tervben szerepelnie)

"vagy ugyanaz a fázis 3-szor?" - ha ez a kérdés felmerül, akkor NE nyúlj hozzá, hívj egy szerelőt, aki összerakja neked ideiglenesen .

 

Felhívtam egy szakit. Azt mondta, hogy valszeg nem szabványos a 16 éves villanyóra, szabványosítani kell.

A XBS 12-es DIN panelt úgy szokták megoldani, hogy kívülre raknak dobozt, belülre meg 3 fázis bemegy, annak már elég hely van.

Nem kell szétvésni a falat, berakni másik szekrényt,... megoldják anélkül. Mindenesetre mondott közelítő árat, fél millió alatt.

 

UI: ha nem egy vadbarom, akkor a pénzt nem sajnálom rá.

Pontosan, ahogy írod! Nem is értem, h merül fel valakiben három fázisú rendszert szerelni, ha ilyen kérdéseket vet fel.

Egyébként az 5 erű kábelben az N vezető 3x akkora vagy azonos méretű??? Nyílvan nem  - hahahahaaha

Ehiszem h spórolás meg minden, de jobb lenne ha a kérdező a saját és mások testi épségét/életét nem veszélyeztetve ilyennel nem próbálkozna. Ott már az N v PEN vezető elbaszása is elég komoly veszélyeket tud hordozni...

Amúgy a 3f -ra bővítés elég drága játék lesz, szabványosítás és egyebek + ha nem akar 3x 10A -el szívni, még jó kis manna a hálózatfejlesztésre is.

Azt senki sem mondta, hogy 3* akkora áram folyik aszimmetrikus terhelésnél, hanem a három fázisáram vektoriális összege! Legrosszabb esetben a fázisáram folyik rajta. De mivel lehetséges bekötni a 3F-ú firelét 3 azonos fázisra is, ezért az N vezetője elviseli a 3*áramot is, és meg is tudja szakítani azt.  Ózdon az egykori ABB-nél gyártott készülékek úgy voltak specifikálva, hogy az N vezető akár többszörös In-t is elviselte. Az más kérdés, hogy az Ózdon gyártott készülékek minőségi problémái és a visszahívások miatt végül az egész ózdi gyárat felszámolta az ABB. :)

Ezt konkrétan nem tudom, de nem csak ohm-os terhelés van.

Magyarul a fogyasztók képesek eltolni a feszültség és áram között a fázist. Úriember módjára 3X-szel számoltam felső becslésnél, de lehet, hogy túlzó volt a történet.

A 3X a legfelső becslés volt. Maximum, amikor a 3 fázis árama szinkronban van, a feszültségek meg 120 fokkal eltolva.

Legrosszabb esetben a fázisáram folyik rajta.

Hm, mennyi áram folyik maximum és effektív értékben a nullavezetőn, ha az egyik fázis ohmos (a feszültség fázishelyzete 0°, az áram fázishelyzete 0°), a másik fázis tisztán induktív (a feszültség fázishelyzete 120°, az áram fázishelyzete 30°), a harmadik tisztán kapacitív terhelés (a feszültség fázishelyzete 240°, az áram fázishelyzete 330°)?

https://iotguru.cloud

~11.71A ha minden fázison van 16A terhelés.

De hogy legyen igazad is: a legrosszabb a helyzet, amikor az ohmos terhelésű 3. fázison nincs tergelés, mert akkor ~27,71A folyik.

A legeslegrosszabb helyzet, amikor az L1,L2,L3 bemenetekre azonos fázist kötnek, (mert mi tiltja?), akkor 48A.

~11.71A ha minden fázison van 16A terhelés.

Akkor van így, ha megfordítva számoltad a kapacitív és induktív terhelést, mint ahogy írtam.

De hogy legyen igazad is: a legrosszabb a helyzet, amikor az ohmos terhelésű 3. fázison nincs tergelés, mert akkor ~27,71A folyik.

Van ennél rosszabb eset is...

https://iotguru.cloud

Van ennél rosszabb eset is...

Ezért méretezik úgy az N vezetőt hogy a többszörösét elviselje az In-nek. Amikor két fázis között keletkezik zárlat, és 2 vezetőn azonos potenciálra kerül, akkor 3,6*In áram folyhat. Ha kimarad egy fázis akkor 1,73*In folyik az N vezetőn. Ezek nem üzemszerű állapotok. Üzemszerű állapot, ha nincs (terhelés vagy csak alig) 1 fázison és a másik kettőn van pl. villanstűzhely stb. De a gyártó nem szeretne minőségi kifogásokat generálni magának, ezért így jár el.

Ezért méretezik úgy az N vezetőt hogy a többszörösét elviselje az In-nek.

Tipikusan nem úgy méretezik, tipikusan ugyanolyan keresztmetszetű, mint a fázisok. Amit írtam, az egy elméleti worst case, csak reagáltam arra, hogy maximum fázisáram folyhat.

Amikor két fázis között keletkezik zárlat, és 2 vezetőn azonos potenciálra kerül, akkor 3,6*In áram folyhat.

Erre viszont leold a védelem. Amit írtam, arra nem old le.

https://iotguru.cloud

Tipikusan nem úgy méretezik, tipikusan ugyanolyan keresztmetszetű, mint a fázisok.

Mert a fázisvezetők sem In-re vannak méretezve, de idáig ez nem volt kérdés. Viszont az éeltartam tzeszteken tipikusan n*In árammal tesztelik az eszközöket.

Üzemszerűen az L vezetőkön is át lehet küldeni rövidzárlati áramot (I>400A) egy rövid ideig, és azon sem illik elpukkadni.

Mert a fázisvezetők sem In-re vannak méretezve, de idáig ez nem volt kérdés.

Akkor is ott tartunk, hogy ez nem stimmel: "legrosszabb esetben a fázisáram folyik rajta", és ezen túl mindegy, hogy az az áram In vagy annak épp többszöröse, mert ha a fázisáram is a többszöröse akkor azok ugyanúgy összeadódnak...

https://iotguru.cloud

A kolléga feltett egy kérdést, nevezetesen azt, hogy 16A-es betápra 63A-es RCCB-t vagyen e? Onnantól fogva, hogy jöttél a csak elméletben elképzelhető tisztán kapacitív, induktív és ohmos terhelés esetével, trollkodásba fordult a téma. Pedig életszerűen mi az ami megeshet: 1f-on van 2f-on nincs, vagy 2f-on van 1f-on nincs terhelés, és ezekben az esetkeben In folyik az N vezetőn ha a fázis áram(ok) In.

A védelemnek gondolom le kell oldania. Nyilván nem fognak tartósan rövidzárlati áramra méretezni, mert az nem része a normális működésnek.

Annyit kell megakadályozni, hogy ne gyulladjon fel a lakás, de ezt egy hőbiztosíték is simán megteszi.

Sokkal olcsóbb a tüzet megakadályozni, mint rövidzárra méretezni.

 

Ráadásul olcsóbb is neked, ha ellenőrzötten tönkremennek a cuccaid annál, minthogy 1 hétig, amíg nyaralsz fizesd a rövidzárlati áramot.

Rossz esetben sem fog leoldani a védelem, mert a fázisvezetőkön nem folyik az üzemszerűnél nagyobb áram, a nullát meg nem szokás külön védeni. De, mint írtam, ez amúgy kb. elméleti dolog, igen nehéz pont úgy terhelni, hogy a nulla ténylegesen túl tudjon terhelődni, csak arra reflektáltam, hogy maximum egy fázisnyi áram folyhat rajta.

Hozzátenném, hogy ha van sok kis bisz-baszod a hálózaton, akkor el lehet érni a rossz esetet is, nálam a kamerák esetén a power-factor például 0,2 körül alakul, de vannak -0,5 körüli fogyasztóim is...

https://iotguru.cloud

Mindkét esetben minimum a főelosztóval bezárólag át kell építeni a hálózatot (méretlen, mérőhely berendezései, mért oldal főelosztóik, főelosztó) - és ha már kifizet egy zsák pénzt, akkor a 3*16A rugalmasabban használható - ha és amennyiben nincs 16A-nél (3.7kW) nagyobb áramfelvételű, 1F villamos berendezése. Ha van, akkor a 3*16A nem jó megoldás. Bónuszként - emlékeim szerint - a szabványsorban 32, 40, 50, 63 A szerepel, de persze simán létezhet 48A-es kismegszakító is. Ha nem, akkor viszont csak ebből a sorozatból lehet választani.

Ami biztos: a bővítés kitalálása ("kéne") és a megrendelése között mindenképp javasolt egy - korábban regisztráltnak nevezett, mostanában nem tudom, hogy hívják - szerelővel megnézetni a mérőhelyet, a mért oldalt, és utána (már a várható/szükséges átalakítások ismeretében) dönteni arról, hogy merre van az előre.

Igen, ezért írom ,hogy költségbe nincs különbség. Cserébe, mivel mos is egy fázisú hálózata vna, nem kell fázisonkéntki osztogatással foglalkozni, meg hasonlók.

EON-nál ilyent lehet felrakni:

2, 4, 6, 10, 16, 20, 25, 32, 40, 50, 63, 80

Most 48 vagy 50A az már talán mindegy is?

Web, Domain, Tárhely

Beépíted a 3F FI-t, betápoldalt bekötöd. Elmenő oldalt csak az első fázist használod, és 1P áthidalással átkötöd a biztosítékokat.

Ha megérkezett a 3 fázis, akkor kicseréled az 1P áthidalást 3P-re, és berakod a hiányzó két átkötő vezetéket a FI, és a biztosítékok közé.

 

Szerk:

Ha még mindig ott vannak a csatos wago-k lengőben a táblában, akkor azokat meg pattintsd bele ilyenbe: https://daniella.hu/wago-221-500-vez.osszekoto-tarto-sinre-narancs-id-w… Ahol rögzített készülékek vannak, ott nem lehet rögzítetlen kötés.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Ez csak akkor jó így, ha a 3F ÁVK is tudja a mostani 1F betáplálás áramát, ami jó eséllyel több, mint 16A. Azaz vagy fog egy megfelelő áramra méretezett 1F ÁVK-t, és azt köti be úgy, ahogy írtad, vagy olyan 3F ÁVK-t vesz, ami a jelenlegi 1F betáplálás névleges áramát tudja fázisonként. (Új beszerzés/kiépítés, úgyhogy az "A" tipus lehet jó választás.)

Így van.

Bár ahova lehet én alapban 40A átadóképességűt rakok. Mivel nem teljesítménykorlátozó eszköz, ezért a túl nagy érték nem probléma, viszont későbbi hálózatfejlesztésnél ehhez a részéhez nem kell nyúlni. Az árkülönbség pedig elhanyagolható.

 

Szerk.: Illetve jellemzően az a berendezés, ami miatt elindul a folyamat az még nem tud üzemelni amíg meg nem történt a hálózatfejlesztés. Azaz nincs rajta még a belső hálózaton a megnövekedett energiaigény.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

( flatline | 2022. 02. 04., p – 09:23 )

Hát itt van baj rendesen...

I don't run often, but when I do, I run as administrator.

( uid_3194 | 2022. 02. 06., v – 11:24 )

Szerkesztve: 2022. 02. 06., v – 11:24

Szerintem ezeket mind meg tudod csinálni magad, nem kell tőle félni. Én is sok mindent tákoltam már itthon és nem is haltunk meg, meg nem is égett le a ház. Mivel az előző tulaj vezetékezéseivel vannak gondok, így tervezem az egész házat újrahúzni pár éven belül, addig meg toldozok, foldozok.
Hogyan vagy hogyan ne, szabadon választható csináltam gyorsan egy lejátszási listát az itthoni "villanyszereléseimből":
https://youtube.com/playlist?list=PLuLiqZRQTKtSqGGBVxcKcMgffWcFv9gpx

( Csab | 2022. 03. 26., szo – 16:57 )

Szerkesztve: 2022. 03. 26., szo – 17:01

3 fázisú bővítést szeretnék a lakásban. Engedélyt kaptam az Elműtől, hogy elvégezhessem. Pénzt befizettem most pénteken.

- jött egy levél, hogy fogyasztásunk az 5000kWh-t meghaladta tavaly és jönnek a következő pénteken a fogyasztásmérőt okosmérőre cserélni.

 

Kérdés:

- a szabványosítást el fogják végezni? mert épp kerestem regisztrált villanyszerelőt és már kalkuláltam az árat is.

- van-e ennek köze ahhoz, hogy befizettem az 1x32A helyett 3x16A-ra a bővítést?

 

A regisztrált villanyszerelő még nem látott hozzá a munkához, viszont ha április 1-jén szabványosítanak is, azt már nem kell kifizetnem...

 mert épp kerestem regisztrált villanyszerelőt és már kalkuláltam az árat is.

Ezt már felesleges keresni, ajánlott villanyszerelő van. Gyakorlatilag bárki dolgozhat bárhol, aki megcsinálta MEE képzését annak van plombabontási joga. Itt találsz szakembert: Áramkapocs (aramkapocs.hu).

Vigyázz mert az MEE oldala nem teljesen MS kompatibilis, Firefox és Chrome alatt működik jól. :)

Nem terjeszt hülyeséget, csak ugye külön van választva a hálózat és az, hogy ki adja el a hálózaton az energiát, ha kicsit tovább nézelődsz a linkelt oldalon, akkor olyan dokumentumot találsz, hogy "A jelen tájékoztatót az ELMŰ Hálózati Kft. készítette és bocsátotta ki [...].", ez ELMŰ területén érvényes, ha ott veszel E.ON energiát. Ja, és tegyük hozzá, hogy az ELMŰ helyett is már MVM Next van egy ideje, tehát ez egy halott link ebből a szempontból.

Például én E.ON hálózaton veszek E.ON energiát, 2020-ban bővítettem és cseréltem kompletten mérőhelyet, regisztrált szerelő járt itt, mert az E.ON a saját területén maradt ennél az elnevezésnél.

https://iotguru.cloud

ha kicsit tovább nézelődsz a linkelt oldalon, akkor olyan dokumentumot találsz, hogy "A jelen tájékoztatót az ELMŰ Hálózati Kft. készítette és bocsátotta ki [...].", ez ELMŰ területén érvényes,

Tök mindegy az MEE nem frissíti a nyomtatványokat, de ettől ez független dolog.

Mindegy hogy minek nevezzük őket, a lényeg az hogy egy rendszerbe terelték be őket. Az e-on oldala pont ugyan oda vezet mint az MVM-é a meevet-re, onnan meg az áramkapocsra. Regisztrált villanyszerelő - Lakossági - E.ON (eon.hu)

Értem, de ha megnézed az aramkapocs.hu oldalt, ott csak ELMŰ és MVM szerelőket találsz, mert ott az a terminológia, arra szolgál az az oldal, E.ON területen működő szerelőt ott nem fogsz találni, azok például itt vannak: https://www.meevet.hu/villanyszerelok/2/

Vas megyében van összesen 8 darab ajánlott szerelő a hivatkozott oldalon, Nógrád megyében meg 90-100, nem pontosan számoltam össze, de több lapozásnyi. Nem azért, mert Vas megyében ennyire nincs munka és Nógrád megyében meg rogyásig van szerelés, hanem azért, mert Vas megye E.ON terület, Nógrád megye meg MVM/ÉMÁSZ, így azok csinálták meg Vas megyében élő villanyászok közül ezt az ajánlott szerelői vizsgát, akik dolgoznak kb. a Dunától keletre is MVM/ÉMÁSZ/ELMŰ területen és megérte nekik.

Ugyanez van fordítva is, például Miskolc ~40 kilométeres vonzáskörzetében (ami lefedi kb. BAZ megyét) van összesen 13 fő regisztrált villanyszerelő, az aramkapocs.hu oldalon meg van 160-180 fő ajánlott villanyszerelő a megyében. Nyilván azok újították meg a regisztrált villanyszerelői vizsgát, akik dolgoznak a Dunától nyugatra is, E.ON területen.

https://iotguru.cloud

Semmit nem csinálnak ingyen neked, foleg szabványosítást nem.... :)

Amit ők kicserélnek az a saját mérőkéjük, és a hozzá tartozó kismegszakítók. Ennyi. Egy csvarhúzással sem több.

 

Viszont, ha a mérőhelyed nem szabványos, akkor ezt sem teszik meg, hanem jelzik hogy problémás, neked kell szabványosra csináltatnod - saját pénzedből, saját szerelőddel -  és csak utána fognak órát cserélni.

 

Ha eddig egyfázisú volt, akkor várhatóan be sem fér a 3fázisú mérő, szóval új dobozt (is) kell venned.

(hacsak nem terveztél előre, és jelenleg is 3 fázisú szabványos dobozban van az egyfázisú mérő.)

 

Amit befizettél, az 'csak' a 32A feletti hálózatbővítési díj, semmi köze a te saját dobozodhoz.

 

tapasztalatam szerint ez így működik.

zrubi.hu

- jött egy levél, hogy fogyasztásunk az 5000kWh-t meghaladta tavaly és jönnek a következő pénteken a fogyasztásmérőt okosmérőre cserélni.

Ki fogják cserélni, csak a mérőt. Ezt ingyen.

- a szabványosítást el fogják végezni? mert épp kerestem regisztrált villanyszerelőt és már kalkuláltam az árat is.

viszont ha április 1-jén szabványosítanak is, azt már nem kell kifizetnem...

Biztos lehetsz benne, hogy ezt nem fogják megcsinálni neked, helyetted, ingyen. Mivel az az ő érdekük, hogy okosmérő legyen felszerelve, ezt szabványosítás nélkül meg fogják csinálni, de ennél többet nem.

( Csab | 2022. 03. 28., h – 07:20 )

Flexibilis gégecsövet hogyan szoktatok toldani, hogy járható maradjon?

- most a toldandó végeket egyenesre vágom

- kis darabot levágok a csőből, hosszában kettévágom, ez lesz az oldalsó merevítés a toldáshoz

- szorosan egymáshoz illesztem a két csövet, rárakom a merevítést, szigszalaggal körbetekerem

- megnéztem endoszkóppal, a keresztmetszet nem csökken le, ugyanakkor a behúzón némi egyenetlenség érezhető

 

A szakik hogyan csinálják?

Mindig meglepett, hogy ahhoz képest, hogy a cső nem is olyan drága (pár száz forint egy 2 m-es darab a normálból), az idomok (könyök, toldó) már húzós tud lenni (pl. ha egy kis kiugrót kell kikerülni, az már lehet 4 könyök), nem csoda, hogy a gumirudat és a tágítót is el tudják adni, pedig azért ezek a barkácsolt hajlítások és toldások már vagy leszűkítik a csövet, vagy nem, a rutinodtól függően.

És hogy tolod be a gégecsőbe a behútót? 

Én amúgy így csinálom: Papirgalacsint kötök egy tekercs damil végére, a másik végén meg porszívóval próbálom átrángatni a galacsinyt. Néha sikerül, és akkor már be tudom húzni a behúzót is. Ez 2 emberes elgoglaltság, és elég kétséges az eredmény...

Nalam van olyan gegecsoves megoldas, ami egy dobozon keresztul megy. A tok ures csobe nem tudtam vegigtolni a behuzoszalagot, ki kellett bontani a falat, hallas alapjan ott, ahol a legjobban kopogott a behuzoszalag vege a mozgatasnal. Volt egy kis csunya beszed kozben....

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Rendes gégecsövet kell berakni, az megy kábelbehúzóval.

Itt 20-asra gondolok legalább. A kis vezetékeket 20-assal, a központok összekötését 25-össel csinálnám.

A legnehezebb akcióm az volt, amikor faltörmelékkel felülről betömődött a cső. Azt ki kellett porszívózni.

Amikor a damil kábelbehúzót vettem, 15cm-es átmérőre volt feltekerve. Azt át nem dugod semmin. Annyira görbe, hogy még üres gégecsövön sem megy át.

Fogtam egy lavort, köré tekertem erőből a behúzót, így 50cm átmérőt vett fel. Egy hétig ott maradt és a damil feladta, átvette a lavor átmérőjét.

Azzal simán átmegyek bármin. Inkább egyenesen megy és nem hajlik el.

A gégecső ismétlődő elemekből áll.

Elvágod úgy, hogy egyiken csak a széles U alakú profil maradjon meg, a másik oldalon levágod úgy a gégecsövet, hogy az U alak L részét vágod le, így a szélesebb részből csak egy "I" profil marad. Mindkettő találkozó profiljára raksz egy bemetszést, és annál fogva összecsavarod a két csövet. Lépésállónál nagyon jól működik, sima gégecsőnél macerásabb. Utána szigetelőszalaggal biztosítosd elmozdulás ellen.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

( Csab | 2022. 03. 29., k – 16:46 )

Szerkesztve: 2022. 03. 29., k – 16:46

Hülye kérdés: falat akarok átfúrni gégecsőhöz és vettem egy SDS plus-os gépet (Makita).

Még nem láttam SDS plus fúrót előtte.

Normális, hogy berakom a szárat, az meg előre/hátra mozog? A régi fúrómban minthogy rászorítottam, nem csinált ilyenet a fúróhegy.

 

Vagy valamit rosszul csinálok?

Ahogy mondták előttem, le kell nyomni a fúrón a tokmány-t, és úgy kell betolni a fúrószárat. Ha nem nyomod le a tokmányt, nem fogod tudni rögzítani a fúrószárat. Ha a fúrószárat kicsit forgatod a végénél fogva körbe, miközben próbálod tolni ütközésig, elvileg ha jó állásban van forgatás során, akkor fog még vagy 1-2 centit mélyebbre menni. Akkor van tutira jól rögzülve a tokmányban. Utána felereszted a "fitymát", és ha megpróbálod kihúzni a fúrószárat a végénél fogva, akkor már nem kellene tudnod kihúzni. Ilyenkor van jól benne a fúrószár a tokmányban. Le-fel tud mozogni a fúrószár a tokmányban, ez normális, nincs úgy beszorítva mint a nemSDS sima köralakú fúrószárak, amikat csak simán összeszorít a tokmány.

Pontosan, nem szabad tiszta erőből nekinyomni, mert különben pár luk kifúrása alatt tönkremegy a mechanika és akkor kuka.

Csak neki kell támaszkodni, és hagyni hogy kalapálja sajátmagát, minimálisan kell csak nekitolni.

Ja és a fúrószár bevágott részét (ahol rögzül a tokmány belsejében) gépzsírral körbekenni néha használat előtt.

Igen, menet közben rájöttem én is, hogy nem fogom a régi fúrógépemet felvinni a padlásra.

Nem fúrókalapáccsal fogok képet felrakni a falra. Ez nem az az eszköz, amivel a csajok szoktak otthon dolgozni.

 

Átviszi a gégecsövet a 30-as falon (a garázsból szoba lesz), kivési a dobozok helyét, de lyukfúrásra lehet, hogy mezei fúrót érdemes használni.

Építőanyagja válogatja... Gázbetonban a sima erdészfúró is megteszi - kézzel forgatva, kőben, betonban viszont eszembe nem jutna sima körmöstárcsás ütvefúróval menni, oda előszedem az 1500W-os nagy dög fúrókalapácsot (pneumatikus), aztán wruum-wruum, éss egy luk kész is. ha épp hatos dűbelnek kell, akkor akkora, ha 13-as menetes szárnak, akkor meg akkora...

Ja, vésőgépként egy hölgyismerősömnél volt, amikor felújította a konyhát... (csak a vésőket kérte, a fúrószárakat nem)

Pedig pont az elgyengult informatikuskeznek valo. Szinte behuzza magat, tolni se kell.

Vasbeton fodembe ment vagy 30 12-es furat. Felmerni es bejelolni tovabb tartott, mint kifurni. Teglafalhoz persze nem biztos, hogy szukseges de a kalapacsot ki lehet kapcsolni altalaban, es az SDS/SDS-Plus valahogy felhasznalobaratabb. Orulnek, ha az akkus furo/csavarbehajtom is az lenne...

Pontosan, direkt olyan fúrószárat vettem, ami a vasat is vigye ebben a panelbetonban. Hálistennek pont oda kellett a luk, ahol vas vót... aki furkált már életében ilyet, tudja jól h. elsőre megtalálja a vasat, kavicsot, villanyvezetéket, vízcsövet, riasztókábelt stb. a falban.

Vasat nem fúrunk el, ez alapszabály :-P Pláne nem fúrókalapácsba rakott kőzetfúróval, mert az pont nem arra van kitalálva - sem az élszög, sem a működési mód okán.
Egyébként egy jó fém/vezeték kereső kincset ér egyébként. Volt olyan nekem is, hogy betonvashoz ment volna a rögzítés - kapott egy pár fokos ferdeséget a luk, azzal elment a vas mellett, és kapott egy mérettel hosszabb horgonycsavart a sima metrikus dűbel+csavar helyett. Azóta sem mászott le a falról az adott szekrény :-) (Tudom, ronda, meg a Fischer szakembereinek az összes haja az égnek áll, de meg kellett valahogy oldani...)

Pedig vettem direkt panelos vasas betonhoz való drága bosssch fúrószárat. Alig bírta az is vinni.

vs.

Pláne nem fúrókalapácsba rakott kőzetfúróval, mert az pont nem arra van kitalálva - sem az élszög, sem a működési mód okán.

Akkor még nem láttad a fentit. ;)

Éppen tegnapelőtt volt szerencsém egy (két párhuzamos) 12 mm átmérőjű vasat mindkét oldalról eltalálni. A műszer egy 16 kilós fúrókalapács 12x300-as négyélű fúró - kicst görbe, mert a fiam barmolt vele.

No, ilyet még én sem láttam! Először csak az tűnt fel, hogy a fúró állni látszott és a megszokott szürke por helyet fekete jön. Közben néhány centis függőleges repedés is terjedni kezdett - a vízszintes fal tetején futó vas miatt. Természetesen nem fúrtam át a vasakat, hanem mindkét oldalról "aláferdítettem".

A lukba bevilágítva a 12 mm-es vason a keresztmetszet közepéig egy 18-20-mm-es tányér kovácsolódott a betonacélba, közepén egy "szem" - a fúró hegye. Ütvefúróval már régen átfúrtam volna. A fúrón egy karcolás sem keletkezett!

Tehát működik a technológia, ha mégis át kell fúrni a vasat. Ezeknél a fúróknál nem is annyira az élszög és a hátszög dominál, hanem a hegyén az a kis "taraj". Ha robbantottál ki ütvefúróval a fal túlóldalán betont, azon a kúpszögön látszik a beton Mohr-köre. ;)

Amikor eltalálsz egy vasat, hogyan viselkedik a fúrókalapács?

A neten az urak azt mondják, hogy ha idiótán tartod a fúrókalapácsot, eltörheti a kezedet is, amikor megszorul.

 

Ez mennyire igaz? Természetesen leírták, hogy úgy kell fogni a fúrókalapácsot, hogy ne csavarja ki a kezeidet, ha gond lenne.

:)

Természetesen vigyázni kell! Az elmúlt hetekben sokat fúrtam fejmagasságban vagy felette. Ha beszorul a fúró és megperdül, ne csapjon pofán. De meg lehet úgy is tartani, hogy ne tehessen ilyet, de ahhoz két kéz kell. Persze akadáskor gyorsan elengedni. (A ravaszt!) Létezik egykezes fúró és flex is, de ez nem az a kategória.

Ha nem bontás a cél, akkor induláskor mindig teljesen a falhoz nyomom a fúró végét, mert különben ugrál az egész szerkezet. Az ugrálás fárasztó és ilyenkor sokkal pontatlanabb a kezelése. Meg kell tanulni olyan erővel nyomni, hogy egyenletesen, kis lökettel menjen a fúrás. (Ez a szegényember hiltije. ;)) Ehhez tartozik, hogy mindig megfelelő távolságra kell lenni (különösen létrával) a fúró végétől, hogy a kívánt erőt ki tudd fejteni. Így a 16x540-es (ez a munkahossz!) fúróval dolgozva gyakran kell pozicionálni a létrát is.

Pont a héten történt: Az előszobai nagy kötődobozból nyúltam bele a fenti pici fúróval egy enyhe lejtésből vízszintesbe kanyarodó gégecsőbe, a konyha és a szoba közti válaszfal hosszában. Akadás volt, gondoltam "elnyúlok a dobozg" és rakunk be egy új csövet. A fúró akadt. Kicsit jobbra kikerültem és bent is voltam a szobában. ;) Kicsit balra igazítottam és bejutottam a konyhába is. :-D No, akkor bontás! Találtam két függőleges és egy vízszintes vasat, valamint a falra merőlegesen egy jelentéktelen méretű szögvasat. Ezért akadt a gégecső, mert ezt kerülgették vele.

Szóval a kérdésedre a válasz: Ha a fenti szabályokat betartod, nem lesz baleset. De gyakorolni kell a biztos és erős fogást. Én még csak SDS+ mérettel dolgoztam, az SDS MAX már egy komolyabb kategória!

Még egy jótanács: Téglafalba nem kell ütni, mert kiütöd a téglát! Az ütés a betonhoz való. Ezek a fúrók kalapács nélkül is kifúrják a falat és még a régi vakolatnál is legfeljebb 2-4 mm többlete lesz a furat végének a gyerekfejnyi bombatölcsérhez képest.

"a kúpszögön látszik a beton Mohr-köre." - ismerős sajnos... Panelban a vizesblokk az egybeöntött beton doboz, vékony, de extra tömör falakkal - konyha felől szépen ki is robbant két helyen, amikor a szekrényeket raktam volna fel. (Volt itthon "hozzávaló", úgyhogy ott a cementes anyagba beágyazott menetes szár lett a megoldás a normál horgonycsavar helyett.)

Ha meg tudod mérni a fal vastagságát, akkor elég rövidebbet fúrni. Az M10-es acéldübel elbírja az egész konyhaszekrényt asszonyostól. ;)

Átmenő furatnál meg csak türelem kérdése: Némi méricskélés után mindkét oldalról kell fúrni. Ha nagyon akarom, összetalálkozik a két lyuk. :-D

Ez igy van!

A mikor a lakasomat epitettek, mar rendelkezesre allt az a technologia is, hogy a gegecsovet direkt eltorik, hogy keruljon a belsejebe is egy kis beton. Igy az nagyobb feluleten tud kapaszkodni a muanyagba, ami tovabb noveli a haz stabilitasat.

Mindemellett a tomor aluvezetekeket is jol rogziti. Nem huzodnak ki, amikor a csillart rajuk terheled.

Ok, de ez nem olyan, hogy amikor vasat kapsz, akkor le kell kapcsolni az ütést, mert különben kiölöd a szerszámból a vasmegmunkáló részt?

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Vésési kérdést is feltennék.

 

Egyik feladat:

Elkészül a horony, oké, viszont meglévő dobozzal kellene összekötni. Körbe lehet vésni a szerelődobozt anélkül, hogy összetörjön? Érdemes gépet használni hozzá, vagy kézzel véssem körül? Milyen vésőt használjak, széleset, vagy pontszerűt?

 

Másik feladat:

Áthidaló felett még 2m kábelt behúzni, nincs hely horonymarásra. Régészeti feltárás, megkeresni a meglévő vezetékeket, mellé, vagy fölé benyomni a gégecsövet. A szakik simán megcsinálják gégecső törés nélkül, már láttam. Érdekelne, hogy ezt hogyan csinálják. Az áthidaló betonját nem akarom kimarni, 6-7 gégecső fut egymás mellett és egy 8.-at kellene ugyanoda bepakolni. Láttam már szakit, ahogy tolta ész nélkül, utána szólt, hogy ez vízcső, azt ment tovább. Kikerüli, tud rongálás nélkül vésni.

Elkészül a horony, oké, viszont meglévő dobozzal kellene összekötni. Körbe lehet vésni a szerelődobozt anélkül, hogy összetörjön?

Óvatosan és kézzel. A fúrókalapács összetöri.

Az áthidaló betonját nem akarom kimarni

Tartószerkezetet ne rongáld meg! Az áthidalók feszített vasbetonszerkezet, ha megvésed annak annyi. Kerüld ki, vagy kézzel csinálj neki hornyot a téglában.

double hit. :(

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Normális.

Amit eddig használtál, az mechanikus ütvefúró.

Az egy feszített rendszer, ahol egy golyóra rugó ellenében van kényszerítve egy fűrészfogas kialakítású korong ami együtt mozog a tokmánnyal, és minden átugrásnál üt egyet. Fogazás sűrűségtől függően 1 fordulat alatt 20-60 között üt tárcsafog magasságot. Minden kiemelésnél egyet emel a tokmányon, ahogy átugrik a tárcsa fogán, és a tokmánnyal együtt valósul meg az ütvefúrási mozgás.

Amit most vettél, az meg dugattyús ütvefúró, ami nem kiemelés magasságot üt, hanem amit az sds plus fúrószár oldalán látsz ovál besüllyesztést, annak a 80-90%-át. Nem a tokmányt emeli mint az előző, hanem a merev tokmányban kerül tengelyirányú erőhatás a fúrószárra. Azaz a forgás mellett hátulról üti a fúrószár végét, különböző megoldásokkal, jellemzően pneumatikusan.

Ha megnézed a kimeneti KJ-t ütőerőben, akkor amit most vettél az hatékonyabb, viszont máshogy kell használni. A régivel ellentétben ezt nem kell teljes testsúlyból rászorítani a falra, mert kell hagyni a dugattyúerőnek is helyet. Jobban dolgozik a dugattyúval ha a felgyorsított forgó szerszámnak van lehetősége leadni a mozgási energiát.

 

Amúgy mindkettőnek megvan a helye, falszerkezettől függően.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

( Csab | 2022. 03. 31., cs – 10:54 )

Szerkesztve: 2022. 03. 31., cs – 10:55

Átestem a tűzkeresztségen, kipróbáltam a fúrókalapácsot, két egymás melletti konnektoraljzatot beraktam, a vésés is nagyon megy.

Amennyiben a koronafúrót finoman odatartom, úgy nem csinál semmit. Némi erőt kell hozzá kifejteni, akkor halad is előre, de mondjuk teljes súllyal nem támaszkodtam rá.

( Csab | 2022. 04. 10., v – 08:51 )

Szerkesztve: 2022. 04. 10., v – 08:52

Sziasztok. Átalakítás miatt egy 3-as aljzatból 2-eset csinálunk. Az egyik szerelődobozt be kell fedni.

Ha kitöltöm gipsszel, azzal meg is öltem a dobozt. Természetes, hogy a tetejére kell rakni egy vékony glett réteget, amit ha később mégis kellene vésővel kiütök. A csavarmenetetbe meg apró csavart teszek, hogy ne legyen kigipszelve.

Készen ilyesmit lehet kapni, vagy valami hungarocell szerű anyagból érdemes a bélést kifaragni?

Vakolófedelet bele.

https://www.onlinevill.hu/szerelvenydoboz-vakolofedel-65-mm-dunszt-d-60…

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

double hit. :(

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

( hyper80 v | 2022. 04. 11., h – 08:02 )

Sziasztok!

Lenne egy találós kérdésem. (Így jártam most)

Panelházi elektromos hálózatnál a falból kiáll három vezeték. MM fal, régi fajta, nincsenek rajta színek, fehér mindegyik szál.

Melyik vezeték a nulla illetve a föld? A fázis és a másik kettő közt ugyanúgy világít a próbalámpa. Ellenállást próbáltam mérni egy dugalj földjéhet képest,

és mindkét szállal kapcsolatban van a föld. Akkor most hogyan tudom meg mit hova kellene kötni.

Az elmondottakból lehet következtetni, hogy fi-relé nincs.

Elfogytak a tippjeim, ha valakinek van, ossza meg velem :-)

Hozzáférsz a központi biztosítószekrényhez?

 

A null és a föld a biztosítószekrényben vannak összekötve a Fi relé előtt. Azért mérsz rövidzárat. Ha ott megszakítod, akkor szakadás lesz a null és a föld között.

Ha viszont nincs fi relé, akkor nem biztos, hogy valódi szakadás lesz, főleg ha színek sincsenek és ész nélkül kötögettek mindent mindenhová.

 

A fi relé az idióta bekötéstől is megvéd. Lehet, hogy az egész lakást átkötheted.

Igen, hozzáférek.

Nekem is ez az egy vészmegldás jutott az eszembe, hogy lekötöm a földet a rendszerről a főbiztosítéknál, amíg ki nem derítem, hogy melyik kábel tartozik oda.

Egy kollegám javasolt még egy esetleges megoldást, hogy a vizesblokk térelemén található falon kívüli dobozba nézzek bele. Mert talán ott vannak rákötve a térelem mm-fal vezetékei a hálózatra. Ha igen, akkor itt is beazonosíthatók a dolgok egy ideiglenes szétkötéssel.

Persze tudom, ha fi-relé lenne az egyértelművé tenné a dolgokat. De nincs. Én meg csak ezért nem szerelnék be egyet.

Nem hiszem, hogy lesz fi-relé ott, ahol ilyen madzag van. Ha mégis van, akkor nagyon könnyű megmondani, hogy melyik a föld: a fázis és a két gyanús egyike közé bekötsz egy próbalámpát. Amelyiknél leold a fi-relé, az a föld.

Az viszont menni fog fi-relé nélkül is, hogy a biztosítószekrényben lekötöd a nullát, és amelyik utána a levegőben lóg, az a nulla. (Ki kell majd húzni mindent a konnektorból, előtte le kell kapcsolni minden lámpát. Macerás.)

Ha egy lakásban nincs Fi relé, akkor annak a valószínűsége, hogy beraksz utólag egyet és menni fog, körülbelül nulla.

Fi relé mindenképpen kell, be kell rakni, de az agyadat is szét fogod szopni vele.

 

Nálam, amikor beraktam a Fi relét, azonnal leoldott. Nekiestem a lakásnak, hogy melyik vezeték hibázik, az egyik lámpa elvágta csavarozásnál a null vezetéket és a föld meg a null összeért.

Sajnos a legritkább szerencsés esetben fordul elő, hogy a Fi relé utólagos berakásával minden pöccre indulni fog. Elvileg lehetséges, csak a gyakorlatban nem nagyon van ilyen.

> egyetlen konnektor volt felrekotve

 

Akkor mégsem ment pöccre. A konnektor egyszerűbb esett, mert bedugod hajszárítót és azonnal levág. Mert ugye null helyett a föld felé megy az áram.

Nem minden eset ennyire szerencsés. Amikor valamelyik dobozban a null és a föld össze van drótozva, akkor keresgélheted, hogy melyik vezeték hová megy és hol lehet a gond...

MM fal esetén is szokott lenni szín, csak a külső szigetelés (fehér vagy szürke) alatt. Ha nagyon régi a vezeték, akkor a fekete-kék-piros triót találod alatta. Ha újabb, akkor fekete-kék-zöldsárga trió van. Persze ebből nem következik, hogy a szaki tényleg úgy is kötötte be.

MFal vezeték az ilyen. Panelban használták a házgyárak, orosz metodika alapján. 

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Nem én kezdtem a sztorit. :)

Mfal vezeték, alumínium, egyszeres fehér köpenyszigetelés, jellemzően panelek hornyaiban használták. Volt amikor földelésnek pirosat raktak mellé. A szál nyitója írta, hogy koszosnak tűnik. Lehet nem az. A technológia az volt, hogy Palmatex lett felkenve a betonra, és a vezetékre is, és az előírt idő után fel lett ragasztva a felületre. Na ez a ragasztó amikor kifolyik, átkenődik, látszó helyre kerül ennyi idő után kb úgy néz ki, mint egy három éve nem kihúzott sütő alatt bekocsonyásodott olajcsepp....

Amíg felénk panelház épült, bár már a végén csövezetten történt a kivitelezés, réz vezetékkel, de pl az egybe beemelt fürdő/wc blokkok mégis ezzel lettek szerelve pár kivétellel....

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Ott a pont, erről van szó. Valószínüleg az a "koszos" folt a ragasztó akar lenni. Egyébként a lakás többi része csövezve van, ez azért nem, mert a vizesblokk az egy 4cm -es egyben kiöntött térelem amiben a betony vékonysága miatt nem tudtak csövezni. Teházt csak itt van ilyen MFal vezeték.

Ha nagyobb felújítás zajlik (pl. csempézés), akkor azért kicserélném a francba az egyszeres szigetelésű (m-falra) vezetéket. Vizesblokkban meg pláne. Ha jól tudom zuhany, kád mögötti falon még védőcsőbe sem szabadna egyszeres szigetelésű vezetéket használni ma már.

Tapasztalati úton ki merem azt jelenteni, hogy abban a házgyárban aminek a termékeivel találkozom a kéteres vezeték (látszik a felhasításból, hogy nem önálló ér) a fázis-nulla, a mellérakott a védővezető.

Gyakorlatban, ezt csak úgy lehet kideríteni, hogy a lakáselosztóban kikötöd a földelést/áthidalást és akkor amin mérni lehet az a fázishoz képest nulla....

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Ha az alu vezeték sodrással van kötve, akkor azt jól gondold meg, hogy szétszeded-e (mondjuk az otthagyását is meggondolnám, az alu összecsavarása nem csak szabálytalan, de tényleg tud szar lenni). Az egyszer már hajlítgatott rész le fog törni (de ha nem teszi, akkor sem merném még egyszer használni), és a kérdés az, hogy elég hosszú-e a dobozban a madzag az újrakötéshez. Elvileg az alut is lehet civilizáltan is kötni, wago-val és alumíniumhoz való pasztával.

( Csab | 2022. 04. 13., sze – 15:45 )

Szerkesztve: 2022. 04. 13., sze – 15:46

Villanyszerelő urak:

A lakásban drótoztam és megpróbáltam megkeresni a világítás null vezetékét. Meglepetésként tapasztaltam, hogy a szaki ugyanazt a null vezetéket kötötte a konnektorra és a lámpára is a szoba egyik részén. Spórolt a vezetékeken. Ez még nem lenne probléma, mert a konnektoron 16A a kismegszakító, a világítás meg 10A. Egy 26A-es null vezeték meg is oldott volna mindent (4mm2). Természetes, hogy ennyi IQ-ja nem volt, sima 1.5mm2-es vezetéken próbálta lefedni mindkettőt.

Igazából nincs kedvem az egész lakást végignyálazni. Ahol látom, hogy baromságot csinált, azt javítom, de jobb nem tudni, hogy a villanyszerelő úr miket szerelgetett itthon.

Szánalmas. Valahol tragédia, hogy sok pénzért mire volt képes 15 évvel ezelőtt.

Azért ez elég durva, mert így rossz esetben a nullvezetőn 26 A is folyhatna, amit az a 1.5 mm2 réz vagy kibír, vagy nem. Sőt, már a 16 A-t sem illene ilyenen vezetni (13 A-s bizti kellene, vagy 2.5-es madzag). Az ilyen sztorik jó érvek arra, hogy csináljam meg magam. Lehet, hogy nem mindenből ismeri egy amatőr a legmodernebb anyagokat, de legalább nem fog a saját biztonságán spórolni.

Azért van a másik véglet is, amikor a szabvány khm. nem követi a világban végbemenő változásokat, és egy max. 3-5W-os LED-hez (vagy max 40W-os izzóhoz) is oda kell húzni a 3*1.5-ös rezet,mert ugye lakóépület, és ott a minimum a másfeles, és védőföld is kell mindenhova is - még a full műanyag világítótesthez is oda köll vinni (tudom, mi van akkor, ha valaki fém csillárt rak fel, amibe bele lehet rakni akár 3kW-nyi izzót is...)

Mindennek oka van, nem véletlenül kell tartani a szerelőnek magát a szabványhoz.

 

A konnektoron két csaj egyszerre hajat szárít, elosztóval, 16A, a kismegszakító persze nem old le.

Apuci felkapcsolja a legújabb 100W-os égőjét és elindul a vezeték túlterhelése.

 

Az a probléma, hogy amennyiben nem tartja magát a szabványokhoz, teljesen valószínűtlen dolgok simán bekövetkezhetnek, csak mert otthon nem tudják, hogy melyik konnektoron lehet hajat szárítani és melyiken nem.

 

Szomszédban álltam és néztem, hogy mi a tökért tud elégni egy vezeték, amikor az elmúlt 15 év alatt ilyen nem történt. Megveszi a csávó 60W-os lámpát és beleteker 120W-os égőt, hogy fényesebb legyen. Aztán a gégecsőben szénné ég minden. Komolyan öreganyámnál az aluvezetékeknél láttam ilyet utoljára. Nem is gondoltam, hogy rézzel is reprodukálni lehet. :)

A zöldsárga oké, azzal én is egyetértek, hogy jó, ha mindenhol ott van. A keresztmetszetre gondolom terhelhetőség/feszültségesés okán a lakóépület kategóriában "mindenhova jó legyen" elvet követve lett ez a minimum meghatározva - így ritka kivételtől eltekintve nem kell mindent végigszámolnia a nem matematikus villanyszerelőnek...

Az, hogy ez így rettentően pazarló, az meg a szabványalkotót nem érdekli. (Nem a költség miatt "pazarló", hanem az anyaghasználat miatt, hiszen két, illetve háromszoros különbség van a felhasznált réz mennyiségét illetően)

Nekem van egy olyan érzésem, hogy az a 1.5 mm2 úgy van meghatározva, hogy az szabványosan 13 A-re biztosítható, jó világításhoz, konnektorokhoz, szerintem sok helyen nincs is ezeknek külön köre. Ha a világításhoz megengednél kevesebbet, akkor az a kérdés, hogy honnantól legyen vékonyabb, a biztosítótáblától (van veszteség), vagy a szobában egy doboztól (akkor a következő szerelő megnézi a kismegszakítónál: jé vastagabb a madzag, mehet rá egy 13 A-es), pláne, ha csak ott ágazik el a világítás és a konnektorok. A másik, hogy azért többnyire azt is kibírja, amikor az öreg szaki előkap egy kupac 16 A-es biztit, hogy 30 éve ezzel dolgozik, 1.55 m2, 16 A, jó lesz a'. Ahhoz, hogy precíz vezetékválasztással, tervezéssel spóroljunk, az is kellene, hogy szabályosan és értelmesen szereljenek az emberek.

(Ha olyan nagyon spórolni akarnánk, akkor még az angol ring mains is mehetne, csak annál aztán pláne baj ha fusizunk, pl. ha leveszel egy fogyasztót, nem kötöd át, még lesz villany, de máris fele a keresztmetszet.)

Az egyértelmű, hogy a keresztmetszet változása az a pont, ahol a következő, kisebb keresztmetszetnek megfelelő áramvédelem beépítendő - azaz a kötődobozból nem mehetsz vékonyabbal tovább a fogyasztóhoz.
Mondjuk az is lehet egyébként az okat a másfeles minimumnak, hogy nagyon sok esetben nem sugaras felépítésű a világítási hálózat, hanem végigmegy mindenhol, és leágazásokkal vannak megtáplálva az egyes fényforrások. Ott meg a "gerincet" a teljes terhelésre kell méretezni, ami tényleg lehet kilowattos nagyságrendben is. Ha innen nézem, akkor a "mennyi réz kell" sem biztos, hogy releváns, mert lehet, hogy a sugaras felépítéshez összességében legalább annyi rézre van szükség, mintha másfeles gerincre lenne minden ráaggatva, azaz nagyon nem mindegy a topológia sem. (Aljzatokat egyértelmű, hogy nem fűz fel az ember sorba egy gerincre, hanem mindenhova odaviszi a háromszor kettőésfelet, pláne, ha többes aljzat kerül a falra.

Számomra örök kérdés, hogy megveszel egy 10A-es olvadóbiztosítékot és van benne egy lószar rézszál.

Nem 1.5mm2-es rézszálat raknak az olvadóbiztosítékba.

Az egyik esetben a hangsúly a biztos működésen van, a másik esetben a biztos elégésen. Ugyanarra a névleges áramra van mindkettő méretezve, viszont a keresztmetszet ég és föld a két esetben.

Jelentős túlbiztosítás van a vezetékeken. Szerintem több mint duplája a keresztmetszet az olvadóbiztosítékhoz képest.

No, akkor jól megválaszolom az örök kérdést. ;)

Tehát a méretezés:

  • a fogyasztó feszültségére: Hiába nem olvad el a vezeték, ha az elosztótól a fogyasztóig pl. 100V esik.
  • a vezető szigetelésére: Hiába elegendő a fogyasztón a feszültség, ha a vezeték világít és a szigetelése elpárolgott. Helyes méretezésnél a szigetelés még lágyulni sem kezd. (<< 70 fok)
  • a csatlakozásra: A szokványos csatlakozókhoz akkora felületen kell csatlakozni, hogy a csatlakozó is az üzemi hőmérsékleten belül hasítson. Hiába elég a vékony vezeték, ha csak speciális módon tudod csatlakoztatni. (Szóval aranyhuzal nem játszik. ;))

Hogy ne kelljen űrtechnikát alkalmazni, hát ezért vannak a szabályok. Ilyenkor a villanyszerelőnek nem kell alkalmazni a termodinamika egyik főtételét sem. :-D Sőt, mélyreható anyagismerettel sem kell rendelkeznie.

Másik érdekesség pl. a lakáselosztó doboz. Annak is meg van adva a max disszipációja és a kismegszakítónak is az üzemi disszipációja. Szélsőséges esetben túlmelegedhet a doboz...

Már párszor leírtam itt a miértéket, akkor is sokan fenntartásokkal kezelték, mondván hogy nehogy már a műanyagipari mérnök jobban tudja, hogy 70C°-on a PVC szigetelés anyagszerkezete elkezd degradálódni. Miközben nem is látszik rajta semmi 10 éven keresztül. Csak egy kicsit lesz keményebb, csak mondjuk 600V -ról 290V-ra csökken 3 év után szigetelés névleges átütési feszültsége. Soha senki nem fogja szemrevételezéssel észrevenni.

Az MSZ 14550/2-4:1980 szerinti vezetékterhelhetőségeket könnyen meg lehet találni a neten (az újabb szabványt nehezebb), aszerint az 1.5 mm2-es madzag terhelhetősége A-csoport esetén (pl. vakolat alatti védőcsőbe húzott vezeték esetén) 16 A. A kismegszakítónak az a dolga, hogy ez alatt leoldjon. Miért nem jó a 13 A-es? (Sok helyen a 10A-es biztit írják, de amikori az MSZ szabvány, akkor még nem árultak 13A-est, de pl. itt és itt simán 13A-est írnak, és most lehet is kapni olyat.)

OK, de hol van egy helyes táblázat? Vagy mindig vezetékhossz, megengedett feszültségesés, hőmérséklet alapján számolgatni kell? És ha igen, mi jön ki pl. mondjuk az előszobára, ahol a legtávolabbi konnektor 10 m-re van a biztosítótáblától, védőcsőbe húzom a rézvezetéket, és csak 3 madzag (fázis, nulla, föld) megy a csőben?

A másik, hogy lehet, hogy az MSZ 14550/2-4:1980 nincs már érvényben, de amíg érvényben volt, addig sem a szabványosan szerelt házak égtek le. A másik, hogy a német oldal valami DIN szerint megy (ami megint csak vagy érvényes még, vagy nem).

Azér' a nyócadikos fizika is lehet a barátod, ha már ilyen kíváncsi vagy. ;)

Az 1,5-ös MCU ellenállása 12,1 mΩ/m. Ha bekötöd a kismegszakítóba, és még egy kötés a tűzhelybe (10 m), akkor az ellenállás kb. 0,2 Ω.

Legyen az áram 13 A -> 3 kW! Zárójelben a 2,5-ös vezeték adatai.

Feszültségesés: 2,6 V (2 V)

Veszteség: 33,8 W (26 W)

Hatásfok: 98,86 % (99,13 %)

Ezek kicsit hasraütésszerű értékek (a kontaktusok ellenállása). plusz néhány W fogyasztása a kismegszkítónak is van), de nagyságrendileg fogalmat alkothatsz a jelenségről.

A nyolcadikos fizikával nincs gondom (talán még a gimnáziumi és egyetemivel sem), legfeljebb a szerves kémiával. Az okés, hogy kiszámolod a hatásfokot, meg a feszültségesést, azt is, hogy a 10 m dróton mekkora a hőteljesítmény, de azt honnan kellene tudnom, hogy milyen a hővezetés a drótból a falba, hogy a hőmérsékletkülönbséget kapjam meg), és hogy hány fokig érzi jól magát a szigetelés? (Ugyanis nem azt akarom kiszámolni, hogy hány év használat alatt térül meg a vastagabb réz ára, hanem hogy mi az a legvékonyabb vezeték, amivel biztonságos bekötni.)

de azt honnan kellene tudnom, hogy milyen a hővezetés a drótból a falba, hogy a hőmérsékletkülönbséget kapjam meg), és hogy hány fokig érzi jól magát a szigetelés?

Nem kell a hőmérséklettel foglalkozni. Az katalógus adat, PVC esetén 70 fok.

A hővezetés pedig a beszerelés módjától függ. A valahol korábban linkelt táblázatban az 1,5-es Cu a legrosszabb beszerelési módnál 16 A. Ha nem vagy eszkimó, akkor a melegedéssel is kell számolni, ezért csak 11-13 A.

Attől kezdve pedig a csatlakozás a döntő! Lehetne hegeszteni a csatlakozást (az is, meg a sajtolt hidekötés is jobb, mint a forrasztás!), de senki sem fogja hegeszteni. Tehát maradnak a kereskedelemben kapható csatlakozók.

Egy példa a VGA kártya extra tápcsatlakozója. Egy pucuka 8 A, kettő 6 A, három 4 A. (A pontosság igénye nélkül.) Miért? Mert az áram melegíti a szomszéd pucukát is! Persze adott keresztmetszetet szerelve a pucukába. Ha kisebb a keresztmetszet, akkor tovább nő a melegedés - a kisebb csatlakozó felület miatt.

Itt a WAGO 221-2411, mint példa, ami ugye 32 vagy 20 A-es?? Villanyboltos ismerősöm a minap említette,  hogy a kuncsaft hozott egy fotót a szétfolyt csatlakozóról. Tűzhely? Nem, FŐVEZETÉK!! És már csak az a kérdés, hogy a max. 4 mm² fővezeték milyen áramot is tud? :-D

Tehát a legkisebb keresztmetszet akkora, amit a kívánt áramhoz biztonságosan tudsz csatlakoztatni. Az 1,5 mm² alatti keresztmetszetű vezetéket nehezebb beszerezni, bár olcsóbb. Gondolkozzunk: Ez a csatlakozó 24 A-es, de csak 2,5 mm²esetén teljesül minden feltétel.

Annak is örülünk, hogy ezek a csatlalozók 105 °C hőmérsékletet is bírnak. Csak ez nem jó a PVC vezetéknek, ezért odaírják: Környezeti hőmérséklet (működési) +60 °C

OK, ez világos. Azt én is mindig mondtam itt, hogy még egy nem teljesen szabványosan szerelt rendszer sem a drót közepén fog elromlani, hanem egy szar csatlakozásnál. Ezzel teljesen egyetértek. Amit írtam, hogy az egész dologból a melegedés az, amit nem könnyű kiszámolni. A hőtermeléshez elég az Ohm-törvény ismerete, kész. De ahhoz, hogy az mekkora hőmérsékletet jelent, függ attól, hogy hogyan helyezkedik el a madzag a védőcsőben, hány madzag van benne, mi van a védőcső körül, és még ki tudja mitől. Ezért kellene egy táblázat, amiben benne vannak számolt adatok olyan esetekre, ami a előfordulhat egy lakóházban.

Mi tart vissza attól, hogy elkészítsd? Mondjuk teljesen felesleges munka, de ha neked ez hiányzik... Első körben egy BIM-el próbálkoznék, amiben azt is lemodellezném, hogy miként kell a vezeték melegedését figyelembe venni fűtő/hűtő rendszerek méretezésénél.

Mondom: Nem kell kiszámolni, mert itt a tábázat, korrekciós tényezők meg minden.

Ez akkor is megfelelő támpontot ad, ha már nem hatályos. ;) Táblázatos formában kikeresheted  a vezeték maximális terhelhetőségét a beépítés, a hőmérséklet és az egy csőben futó vezetékek számának függvényében.

És máris felsőbb osztályba léphetünk! Éppen most fejeztem be egy lakótelepi lakás felújítását. Ha nekiállsz ellenőrizni a fenti táblázatok alapján, akkor mindent rosszul csináltam. Pl. 2x10-11 A-es vezeték megy egy csőben, ami a hozzá tartozó korrekciós tényezőkkel már nem is lehetne annyi. Mégis van kiút, mert a fő biztosíték csak 16 A-es. Ha valamilyen csoda folytán meg lehetne duplázni a  bejövő áramerősséget, az említett ágak fogyasztása akkor sem nőne tovább.

Miért, a szabvány csak akkor változik, ha megdől egy fizikai törvény?

Az okán szerintem már átmentünk kétszer is, szerintem egyszer ebben a témában is: lett 13 amperes biztosítás a 10 és 16 között.

https://iotguru.cloud

lett 13 amperes biztosítás a 10 és 16 között.

Nem lett hanem volt.

Annak hogy kereskedelmben helye van nem az az oka, hogy 1,5 vezetékre rakható, hanem az hogy igény van szelektivitás kialakítására. Vannak más nem szokványos névleges áramúak is pl. a 2A, 4A, 6A, 12A stb. Azokat milyen vezetékre kéne rakni?

Nem lett hanem volt.

Aham, ja, volt, csak nem lehetett kapni. Amúgy meg benne van a táblázatban? Nincs. Elavult a táblázat? Igen.

Annak hogy kereskedelmben helye van nem az az oka, hogy 1,5 vezetékre rakható, hanem az hogy igény van szelektivitás kialakítására. Vannak más nem szokványos névleges áramúak is pl. a 2A, 4A, 6A, 12A stb. Azokat milyen vezetékre kéne rakni?

Bla-bla-bla-bullshit. A linkelt táblázat elavult. Ez szimpla mellébeszélés és terelés.

https://iotguru.cloud

Rólad csak egy mondás jut az eszembe:

- Hogy köszönnek a lánggyáriak?

- ??

- NEMJÓÓÓ!

Ha megfigyeled, a táblázatban nem a B13-as, de semilyen kismegszakító sincs nevesítve. Ti. másról szól.

A linkelés célja csak annyi volt, hogy rpsoft huptársunk ne legyen már annyira kíváncsi a termelt hő gigawatt/köbméter értékére, mert azt tapasztalati úton  már táblázatba foglalták. Ha elavult a táblázat, akkor az csak jó, hiszen azóta a szigetelés vastagsága folyamatosan csökkent. (Jóindulatúan feltételezve, hogy nem kifejezetten a hőszigetelő képességét fejlesztették. ;))

Ha megfigyeled, a táblázatban nem a B13-as, de semilyen kismegszakító sincs nevesítve. Ti. másról szól.

Aham, utolsó oszlop, ahol, ha megfigyeled, nincs 13-as, a többi érték meg kísértetiesen hasonlít ahhoz a sorhoz, ami a biztosítékok értékei, a felirat is erre utal. Ez egy régi táblázat. Pont. Lehet ragozni, lehet rágni tovább a gittet, lehet terelni, lehet mondásokat idézni a régmúltból, de attól még ez egy elavult táblázat.

https://iotguru.cloud

elavult táblázat

Mitöl avult el a táblázat? A PVC szigetelés +70°C -ig használható, a felett degradálódik az anyag. Ez így volt 40 éve is és így van most is. A réz fajhője változott meg? Vagy bármely más fizikai paraméter? A linkelt táblázat a régmúltban keletkezett, általánosan ma is használt mert a szakiknak kell valami egyszerűsített táblázat ami alapján dolgozhatnak. Az hogy ma már a szabvány 89 féle szerelési módhoz ad korrekciós tényezőt, az még nem azt jelenti hogy a táblázatban megadott értéket figyelembe véve ne lehetne biztonságosan szerelni, mert a korrekciós tényezők engedékenyebbek, a táblázat a worst case értékeket tartalmazza. A villanyszerelő tanulóknak is ezt a táblázatot tanítják a mai napig.

A másik nagy tévedés, meg az hogy 13A terhelhetőségű vezetéket B13-as biztosítékkal lehet biztosítani. Javaslom tanulmányozni a hager méretezési irányelveit: 

A túlterhelés következtében kialakuló, túl nagymértékű melegedés elleni védelem akkor biztosított, ha az alábbi feltételek teljesülnek

Ib ≤ In ≤ Iz

I2 ≤ 1,45 Iz

Ib az áramkör üzemi árama, terhelés

Iz a vezeték ill. kábel megengedett terhelhetősége

In a túláram-védelem névleges vagy beállított árama

I2 a túláram-védelem megszólalási árama (legnagyobb vizsgáló áram)

Azaz 14,5A terhelhetőségű vezetéket In=10A-es kismegszakítóval kell biztosítani! Nincs kecmec, csak is kizárólag Thermal-magnetic circuit breaker használható vezeték védő készülékként vagy olvadóbiztosító.

"A villanyszerelő tanulóknak is ezt a táblázatot tanítják a mai napig." - Na ez szerintem qrvanagy probléma... Amikor szembe jön velülk a szabvány, vagy épp egy az aktuálisan érvényes szabvány alapján megfelelőre tervezett hálózat, akkor jobb esetben pislognak, mint hal a szatyorban, rosszabb esetben meg anyáznak egy sort, és "eztetet nem így szokjuk csinányi" felkiáltással önhatalmúlag csinálják a baromságokat (és hülyézik a tervezőt...).

Amikor szembe jön velülk a szabvány, vagy épp egy az aktuálisan érvényes szabvány alapján megfelelőre tervezett hálózat

A táblázat a legrosszabb esetre tartalmaz biztosító értéket, a szabvány számos ponton engedékeny. De a szabvány alapján (ami egyébként csak angol nyelven elérhető) egy villanyszerelő szakmunkás nem fogja tudni kiszámolni a megfelelő értéket. Tisztelet a kivételnek. Már a mérnök sem számol, hagyatkozik a tervező SW-re, ahol legördülő menüből kiválasztod a szerelési módot, a dataportálról betöltődik a vezeték gyártói paraméterei.

Ha van kiviteli terv, akkor attól nem térhet el szerelő. Ha mégis kiderül hogy gebasz van, akkor újratervezés...

Tehát ott, ahol az ország hivatalos nyelve a magyar, ott egy kötelezően betartandó szabályhalmaz csak angolul létezik... Nincs megfelelő szakembere a szabványügyi gittegyletnek a fordításhoz, vagy nem futja a retek sok pénzből, amit kérnek érte...? (A jogalkotó baromságából fakadó agyatlanságot, hogy papír alapon olcsóbb, mint elektronikusan (5% vs. 27% ÁFA), azt nem is említem...)

Mitöl avult el a táblázat? [..] A réz fajhője változott meg? Vagy bármely más fizikai paraméter?

Miért, mitől avul el egy szabvány?

A linkelt táblázat a régmúltban keletkezett.

Ennyi lenne. Nem vessző és magyarázkodás, hanem pont.

A másik nagy tévedés, meg az hogy 13A terhelhetőségű vezetéket B13-as biztosítékkal lehet biztosítani.

Ezt rajtad kívül senki más nem állította. Szalmabáb.

https://iotguru.cloud

Nem  volt.

Ha lett volna, akkor anno tanítják a színét a kapcsolókarnak. :)

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Kikerestem neked, hogy miként kell számolni kismegszakítót a vezetékhez: Nagyfogyasztó automatikus kapcsolása | HUP

(Most látom, hogy a 1,5-es helyett 2,5-est írtam a linkelt posztban, de már az úgy marad az utókornak.)

Azon kívűl a kolléga is írja, hogy feszültségesésre is méretezni kell.

Na, ez már jobb. Amúgy ott egy katalógus-adattal számolsz az 1.5 mm2-es madzaghoz. Mindig használhatod a gyártó adatát a régi MSZ-szabvány helyett? Mert kis guglizással különböző gyártók 16-tól 19 A-ig (sőt, ha nem hőszigetelő falba megy, találtam 23 A-es adatot is) mindenfélét megadnak, és a hőmérséklettűrésre is van, aki megenged 90 fokot.

Az éppen érvényben lévő szabványban van vagy 80 féle szerelési mód, és százas naygságrendű módosító tényező. Ezt általában használja a energetikai vizsgán a hallgató, és végigszámolja. Velünk még azt is kiszámoltatták, hogy két szabadvezeték között mekkora erő ébred.

Amikor tervező szoftvert használsz, akkor az a 80 féle szerelési mód bele van drótozva, és a dataportálon ott vannak a gyártók hivatalos paraméterei. A szoftver számol...

A villanyszerelő nem fogja ezt megcsinálni, ő előveszi az általad is ismert táblázatot, kinézi 1,5-es --> 10A aztán berakja a B10-es kismegszakítót. Ha meg nem képzett ember csinálja, akkor C13-ast. Aztán egy szakavatott felülvizsgáló, első látásra tudja is, hogy miről is van szó.

OK, akkor az ökölszabály, ami többnyire jó, az 1.5 mm², 10 A-es bizti, 2.5 mm², 16 A, 4 mm² 20 A? Engem nem lesz nehéz meggyőzni, a LEDes lámpák idejében világítási hálózatnak bőven elég a 10 A, és a legtöbb helyen a konnektornak is.

(Azt is írtam már itt, hogy szerintem az amatőr szerelésekhez jó módszer, hogy felülméretezünk minden madzagot és kötést, és amit megspórolunk a szakin, annak egy kis részét elköltjük rézre. Az eredmény még mindig jobb lesz, mint amit a szakik 90 %-a összehozott volna.)

Engem elsősorban annyiban érdekel, hogy már egy ideje gondolkozom rajta, hogy a 80-as évek legelején, szaki által felrakott biztosítótáblát kiegészítsem fi-relével. Ezek szerint a 16 A-es kismegszakítókat is illene 10 A-esre cserélnem a 1.5 mm²-es rézvezetékek miatt.

Ezek szerint a 16 A-es kismegszakítókat is illene 10 A-esre cserélnem a 1.5 mm²-es rézvezetékek miatt.

Ez saját döntés kérdése. De ha cserélsz, akkor B10-re és ne C10-re!

a 80-as évek legelején, szaki által felrakott biztosítótáblát kiegészítsem fi-relével

Természetesen, erősen javasolt. De érdemes szelektívre csinálni, hogy ne maradj teljes sötétségben, ha leold.

 

Az 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet előírja hogy lakás értékesítésénél mikor kell villamos biztonsági felülvizsgálatot csináltatni. Pl. a Firelé által mentesüéhetsz alóla. Ha kiadod a lakást akkor is kell biztonsági felülvizsgálat. Azon kívűl ahol kisgyerek van nem is gondolkoznék rajta, biztos hogy betenném. Az én gyerekem soha nem dugdosott semmit a konnektorba, de volt osztálytársam gyerekkoromban kimondottan szeretett fém tollbetétet bedugni a konnektorba...

Az szerintem alap, hogy lakóingatlanba B-s kismegszakítók kerülnek (oké, ha van egy eldugott esztergapad a sufniban, akkor az "kérhet" C-t...). Villanyszerelők egyébként 3*1.5-re felrakják a B13-at - az ő felelősségük - én a saját esetemben meg azt néztem, hogy milyen terhelés lehet maximum a "végén", (ami természetesen nem lehet több, mint a vezeték terhelhetősége), és egy kivétellel B10 került mindenhova - ahova B13, az meg ha lesz energiám átépítésre kerül 3*2.5-re, mert az ágdaráló az eléggé határeset, ami a terhelést illeti.

"Firelé által mentesüéhetsz alóla." - Pontosabban:

1.13.3. Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:
a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.
 

Tehát ha van egy panellakás, ahol hírből sem ismeri a hálózat a védővezetőt (sajnos, bónuszként a dugaljak egy része védőérintkezős...), és fázisonként legfeljebb 32A van, akkor ott nem kell felülvizsgálat, mert "jóvanazúgy"... (Tudom, ha ezeknél is kéne felülvizsgálat, meg a fellelt hiányosságok, hibák javítására szankciókkal nyakon öntött határidő, akkor abból khm. erős nemtetszés lenne az érintett ingatlanok tulajdonosainak a körében... Ahogy volt egyébként a gázkazánok esetében is...)

Nekem az asztali számítógépem tápegysége is C karakterisztikájú KMSZ-t kíván :) a B13-at úgy lerántja, mint a szart. Mondjuk nem is egy kis gagyi 300W -os, hanem 1050W megfelelő PFC -vel és bika kondenzátorokkal (igaz a "hideg" indítás miatt tölthetné lassabban őket) akkor nem kéne C16 a beüzemeléséhez...

Végülis, drága alkatrész vagy C karakterisztikájú KMSZ - 50eFt volt a differencia, hasonló képességű és teljesítményű, de “jobb” táp között. Persze, lehet az is megrántja a hálózatot induláskor.

Így csak ezer Ft körül kellett költenem a moddolásra :-)

Mer' a tűzvizsgáló látja rajta hogy "ehe, ez le volt papírozva ez jó, amaz nem volt lepapírozva, az a hibás, ráfogjuk, kész".

Egy fenét. A tűzvizsgáló az irreleváns fasságokkal nem foglalkozik. 

Azt meg zárjuk ki nyugodtan hogy egy B13 helyett C13 majd tüzet fog okozni.

Gábriel Ákos

Te valami regisztrált villanyszerelő lehetsz, ekkora tudással ;)

Ha már megszólítottál, a kismegszakító vagy biztosíték ebben az esetben a vezetéket védi, ugye? Kérdezted, milyen kábelezés megy innen tovább, mi a típusa és a keresztmetszete? Segítek, vastagabb mint a hozzá adott 0,75mm2 - pontosan 2,5mm2 H07V 

Idéznék törvényből, azt a mondatot, ami alapján ez nem így van.

 

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, 12. § (6) szerint

Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a Ptk. szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti
a) szakirányú szakképesítés nélkül,
aa) ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció [...]
ab) [...]
b) [...]
a szakmai szabályok betartása mellett.

https://iotguru.cloud

A “nyócátalános” nem állja meg a helyét.

Ezzel szemben hiába van valakinek papírja, rutinja és ismeri a szabályokat - attól még végezhet minősíthetetlen munkát. No, ezt nem védi ki sem a papír, sem a kivitelezési dokumentáció. Szerintem minden papír helyett többet ér, ha nem keletkezik tűz. :-D

A szabványok és ajánlások jó támpontot és ökölszabályt adnak. Aki átlátja, az el is térhet, de aki átlátja, az nem a villanyszerelő!

A zeller kolléga féle okoskodás azért lehet veszélyes, mert a szabályok agy nélküli alkalmazása nem fog minden esetben jó eredményre vezetni, de sok esetben felesleges és értelme sincs.

Egyszerű példa: A hálózat feszültségesésre méretezése világítás esetén kisebb eltérést enged meg, mint az "egyéb" kategóriában. Ez pedig abból következik, hogy a "százas izzók" egyforma és elegendő fényerővel világítsanak. Pedig a kompakt fénycsövek óta stabilizált táp található a fényforrásokban. Így aztán a feszültségesés kínos betartása csak a szabványban van, de sok esetben értelmetlen.

még egyszerűbben belátható ha a 'szabvány feszültség' módisítást nézzük:

régen minden jól működött 220V-tal is ugye?

na, amióta 230V a 'szabvány', azóta akkor lecserélték az összes elektromos berendezést?

hát nem... a gyakorlatban pontosan ugyan úgy üzemel bármi 220V-ról, mint 230V-ról.

és mennyi a különbség? ~5% !

 

a méretezési táblázatokban ehhez képest meg 1% van, mint 'megendegett' feszültség eseés... pfff. nevetséges.

zrubi.hu

Azzal kezdtem, hogy egy kismegszakító cseréje nem biztos, hogy átlag fogyasztóként helyes cselekedet. Még akkor sem, ha bemegy a boltba, és oylat vesz le a polcról, amilyen csak tetszik neki. jelen esetben egy olyan fogyasztó van a hálózatra kapcsolva, ami nem igazán felel meg a normál háztartási berendezéseknek villamos szempontból - jó esély van arra, hogy azért, mert a tervezője úgy gondolta, hogy néhány szabály/előírás/követelmény felesleges/értelmetlen, és nem vette azokat figyelembe. Ettől még ott viríthat rajta a "CE", mint kínai export, meg mellé lehet rakni egy "istenbizonymegfelelaszabváynoknak" gyártói önbevalláson alapuló cetlit, de attól még sz@r lesz...

"Egyszerű példa: A hálózat feszültségesésre méretezése világítás esetén kisebb eltérést enged meg, mint az "egyéb" kategóriában. Ez pedig abból következik, hogy a "százas izzók" egyforma és elegendő fényerővel világítsanak. " - vagy a másik, hogy a wc-be felszerelt egybeépített kb. 3W-os, full műanyag dobozos LED-es fonyforráshoz is oda kell vinni 3*1.5 rezet... Miközben védőföldet nincs hová kötni, az áramfelvétel meg nincs 20mA...

A tervezője. :-D

Az utóbbi időben megjelent néhány (akár ungarische funkcióelemzéssel) továbbgondolt termék. Az 1,5-ös vezeték kifordul a foglalatból, mert nem fúrják végig a lukat. Viszont az érvéghüvelyt elvágja a pindurka csavar - ha nem húzod meg, akkor kifordul. Hasonlóan létezik normál kapcsoló/konnektor is, amit lehetetlen betolni a helyére.

Az apró fényforrás védőföld nélkül nem gond, mert csak E27-es foglalatokat használok, de biztonságosan beszerelve. Ki kell cselezni a gyártókat és forgalmazókat!

Szóval sose nézem a CE és stb jelzést, mert el tudom dönteni, hogy jó lesz-e. Sőt, egy új szerelvénycsalád alkalmazása előtt veszek teszt darabot.

Az átlag fogyasztó említette, hogy azért villog a lámpa, mert "a LED túlterheli a foglalatot". Kicseréltem az 50 éves kapcsolót. :-D

Magyarországon az emberek 95%-a jobban teszi, ha nem cserél ki kismegszakítót.

Az állam nem tudja eldönteni, hogy ki az az 5%, aki a feladatra alkalmas lenne, ezért mindent engedélyhez köt.

 

Mindenki a saját seggét védi. Az állam olyan törvényeket hoz, hogy te legyél a hibás, ha maszekben kicseréled és gond lesz.

Ugyanakkor ha nincs gond, akkor rohadtul nem érdekel senkit az egész történet.

 

Munkahelyen is ezt látom, aláíratnak veled papírokat, amivel a cég a saját seggét védi, de az, hogy betartjuk-e amit aláírtunk, már senkit sem érdekel.

Aki cserélheti

  • villanyszerelő
  • akárki
  • én*

Kis országunkban a büntetőjogi következménye megegyezik.

Hogyan kezdek hozzá?

Előveszem a nagyobbik Stanley márkájú PH/FLcsavarhúzómat, amelyről

  • a legtöbb villanyszerelő, és
  • villanyszerelési anyagokat forgalmazó

nem is hallott. :-D

A kisebbiket meg szerelvényezéshez használom.

A cserének ez a legolcsóbb, legbiztonságosabb, leghatékonyabb és leggyorsabb módja, mert

  • Nem kell fizetni a villanyszerelőt.
  • Nem kell várni rá.
  • Nem kell ellenőrizni vagy kijavítani a munkáját, ha elment.
  • Nem kell fizetni neki.
  • És különben is, egy kismegszakító cseréért talán ki sem jön.

Pedig az kovbojos viccben is benne van: Egyszer mindenkinek meg kell halni. De ebben az esetben szeretném hagyományos módon csinálni: önkezűleg. :-D

Jellemzően inkább PZ2.....

Amihez nem az kell, azzal csak baj volt eddig valamilyen formában. 

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Ma is tanultam valamit, thx. Ezek szerint ez is - kicsit kibaszósdiból nyilván - spéci fejű cucc, nehogy bárhol lehessen kapni vagy sima PZ2-vel kényelmesen lehessen dolgozni.

Egyébként utálatos hogy a legsimább konnektor szereléshez is kell minimum 3 féle csavarhúzó - de ezek szerint inkább négy.

Gábriel Ákos

Egyébként utálatos hogy a legsimább konnektor szereléshez is kell minimum 3 féle csavarhúzó - de ezek szerint inkább négy.

Szerintem egyszer kell venni bitfej készletet olcsón, egy nyomatékcsavarhúzót (és/vagy adaptert) drágábban, aztán cserélni a készletben, ami elvásik.

https://iotguru.cloud

Viszont az ajánlott szerszámok (Stanley márkaboltban 6000 Ft volt) tényleg jók. Szerszámacélból készült ezért nem kopik, mint a kínai bitek. ;) Jó a fogása, könnyű vele dolgozni.

A sokféle csavarhúzó részben kikerülhető, ha gondosan megválasztod a szerelvényeket. Nemrég újítottam fel egy lakást. A bontáshoz 6-7 féle csavarhúzó kellett, de az elosztó+szerelvényezéshez csak 2. Ha a dobozhoz csomagolják, a szerelvénycsavarhoz is elegendő a kisebbik.

Persze további típusok szükségesek a lámpa bekötéséhez (2-3 féle), és a lámpa, elosztódoboz mechanikai szereléséhez. Ráadásul alkalmaztam egy fővezetéki sorkapcsot az alu-réz összekötéshez, amihez 5-ös imbuszkulcs kellett, mert a bit nem ért be. Ez utóbbi csak azért, hogy megint tanulhass valamit. ;) Ez csak Al/Cu összekötés, de mivel kötöd össze a (rozsdás) vasat a rézzel? :-D

Ez érdekes kérdés.

Alapértelemben ez a kötőelem nem lép reakcióba az aluval. Viszont, ha olyan környezetben használod, ahol a légnedvesség bajt okozhat, ott az alut meg kell védeni, hogy ne kezdjen el kicsapódni belőle a só.

De ebben alapban nem szoktunk extrázni.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Konkrétan: Nem tudom, bár ez egy nagyobb szerkezet, elég sok paszta kellene. ;)

A technológiát 47 éve ismerem. Akkoriban az NDK-ban aluval szereltek és minden kötés előtt pasztába kellett nyomni a csupaszolt vezetéket. Így aztán bekentem én is a 10-es fővezetéket.

Valószínűleg olyan a paszta (kontaktus-zsírnak hívom), hogy a kémhatása miatt nem roncsolja az anyagokat, sem a bevonatokat. A legfontosabb: előtte eltávolítottam az égett részeket. ;)

És ezt a cuccot is tele kell pasztázni alu/réz összekötéséhez, mint a wagot?

Nem a Wagot kell pasztázni, hanem a vezetékvéget. És a kérdésre a válasz, a vezetéket akkor kell pasztázni, ha a kötés nem préselt/szorított, hanem pl. rugós mint a wagonál. Tehát csavaros kötőelemnél nem kell a paszta, rugósnál meg kell.

Ha megnézted vón' a képeket, ott mindegyik rugós kötés.

Az ilyeneket azért kell telepumpálni pasztával, mert a vezeték bedugásakor a Wago szigetelése lehúzhatja a pasztát.

Amiről feljebb beszéltem - a vezetéket dugom a pasztába -ott mindig csavaros kötés volt. Tehát a rugós => paszta szabály nem igaz, hiszen az alu mindkettőben rohadhat. A Wago paszta megvédi a szomszéd kötésben levő réz miatti korróziótól is. (írják)

Wago-ból van a bontható  (221) meg a bedugós nem bontható (nem tudom a számát). 
A nem bonthatósba dugható vajon sodrott vezeték? (érvéghüvely nélkül).

Ha érvéghüvelyt teszek rá akkor az nem elég hosszú ahhoz hogy megfogja, még az az opcióm van, hogy levágom a műanyagot az érvéghüvelyről.

Gábriel Ákos

Az írások szerint a karosba rakható

  • tömör réz
  • sodrott réz
  • finomszálas sodrott réz
  • alu (pasztával)

A 4 mm2-t befogadó karosba 1,5 mm2 érvéghüvelyezett vezeték éppen befér. (Ha ilyen occsó fogód van hozzá.)

Az érvégüvely hossza 8 mm legyen. A vastagabb vezetékekhez való érvéghüvely szigetelését le kell tolni (lejön), ha akadályozza a szerelést. Ezzel elveszik az a fícsör, hogy a Wago átlátszó végén láthatod, hogy eléggé betoltad a vezetéket, ezért körültekintően kell szerelni.

Ügyelj arra is, hogy korrodált vezetéket sem kopaszon, sem érvéghüvellyel ne szerelj! Sőt a 6 mm2-es karos Wago-t se használd fővezeték bekötésére! Ilyenkor jön a nyafi, meg a fényképes bizonyíték, mert a szar Wago elolvad... :-D

Ismerem, mi ezt használjuk:

https://www.haupa.hu/haupa_csavarhuzokeszlet_pz_-_laposprofilu_installa…

Ahonnan vesszük, ott valami örökgarancia van rá, ha törik, akkor cserélik....

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Még idézték is neked. Mondom, ne misztifikáld. Annyira nem bonyolult az, hogy a vezetékben folyik az áram, de ha ez a szemlélet nem kedves neked, akkor a vezetékek közütti szigetelésben Poynting-vektor formájában megy az energia - E villamos és H mágneses terek, miegymás.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ha a "hivatalos" a fókusz, csak meg kell nézned a redddzsisztrált villanyszerelő és bandája műveiről készült fényképes riportomat. Ahhoz képest sikoltozva könyörögnél az első fellelhető guberálónak, hogy jöjjön hozzád szakszerűen villanyszerelni. :-D

Gáz-villany kombó tűzhely csak akkor garanciális, ha kb. 15 rugóért "üzembe helyezik". A sógornőm vett egy ilyen szerkezetet. Azóta van érvéghüvely fogóm. ;) Tudom, hivatalosan villanyszerelőt IS kellett volna hívni, hogy a jó 30 éve általam kialakított 3x20 A végpontra elvégezze a bekötést. Hivatalosan.

Így aztán a hivatalos szakemberek távozása után megérkeztem és bekötöttem rendesen. :-D Kérdés?

Nem is annyira szánalmas, mint a kor igényeinek megfelelő.

Bár nem 15, hanem inkább 25 éve volt ez divat. Az ami a '60-as években is ment, hogy a világítás és a dugalj áramkörök külön csövezéssel és kötődobozoloással lettek kialakítva elmúlt pár évtized alatt.

Tervezés szinten is megszokott volt, hogy adott áramköröknek csak a fázisa volt külön, és közös nullavezetőt használtak. És igen, a hálózat vége környékén, az utolsó fogyasztóknál 1.5 volt használatban, mert a dugalj volt figyelembevéve*, az 1-2 db világítótest pedig nem.

Kb a wago jellegű kötőelemek hazai megjelenése környékén kezdett az iparág visszatérni az áramkörönkénti külön nullára, mert egész egyszerűen gyakran vagy túlterheltek lettek a kötések, vagy nem volt elég lyuk a kötőelemben.

*Illetve más volt a tervezési mentalitás is.

Dedikált fogyasztó pl automata mosógép megkapta a 2.5, mert teljesítmény, az általános dugalj, meg 1.5, mert minek több. 400W egy rakéta porszívó, stb, stb....

Ma a fordítottja van, az automata mosógép már csilliárd A osztályú, elég neki a 1.5, de az általános dugaljba már 2000W porszívót vagy olajradiátort is bedughatsz, ezért végszerelvényig mehet a 2.5.... Ja, és igen, ma már egyre gyakoribb a szerelvény alá rakott túlfeszültséglevezető, vagy az ezzel ellátott hosszabbító, (D) aminek a levezetési képességei 1.5-en nem jönnek rendesen elő, oda is kell a 2.5....

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

( Csab | 2022. 04. 14., cs – 20:10 )

Szerkesztve: 2022. 04. 14., cs – 20:11

A városban eladták a villanyszerelők boltját és új gárda van.

Bementem, hogy vennék foglalatot. Azt mondták, hogy csak kerámia van, mert az az olcsó. Mondom, hogy a kerámiát megtarthatják maguknak. Elmagyarázta, hogy itt főleg villanyszerelők vásárolnak, ezért számít az ár és 270 Ft-os kerámia foglalat az egyedüli olcsó foglalat, a többi már 450 Ft is lehet, ezért nem rendelik meg. A villanyszerelőknek számít az ár. Másik boltba mentem és 810 Ft-ért megvettem egy foglalatot, ami a gyakori fel- és leszerelésre lakásfelújítás alatt ideális. Nem egyszer használatos szar.

Legközelebb bementem hozzájuk, hogy szerelődobozt szeretnék. Elmondták, hogy csak a legolcsóbb van, de a fedél és a doboz nem kompatibilis, mert amelyik doboz olcsó, annak a fedele drága. Itt villanyszerelők vásárolnak főleg, nem magánemberek, ők meg megfúrják maguknak a fedelet, sokkal fontosabb nekik, hogy olcsó legyen az ár, mint hogy passzoljon a fedél.

Na ez volt az a pillanat, hogy a boltnak búcsút mondtam. Mennyi a villanyszerelő órabére? Mennyi pénzért fog szerelődobozt furkálni, aminek inkompatibilis a fedele? Egyáltalán érdekli a villanyszerelőt, hogy mennyi a szerelődoboz ára? Kiszámlázza az ügyfélnek és a legközelebbi helyen megveszi, hogy ne kelljen sokat fáradnia. Már bocs, de olyan szakembert még nem láttam, amelyik elugrott volna a szomszéd városba, mert ott olcsóbb a cement.

Bár lehet, hogy csak udvariasan kirúgtak a boltból, mert a villanyszerelőknek jobban örülnek. Mindenesetre kíváncsi vagyok, hogy fél év múlva lesz-e még ott bolt...

Menj be a boltba és vedd meg az összes foglalatot.

- már a felénél gondot fog okozni, hogy bepattintós műanyag szar, amit a plafonról vicces leszedni ha rövid vezetéken lóg, főleg, hogy legalább 3 kéz kell hozzá

- a kerámia foglalatok fele szigetelve sincs, ha mondjuk körtét kell cserélni és megfogod, megcsap az áram 

- Szerbiában a piacon vettem hasonló kerámia szart, egyszer összetekertem, szétszedni nem lehetett, elpattant a kerámia és elvágta a kezemet. A többi repült a sarkon a kukába a töröttel együtt.

Volt vagy 15 foglalat a boltban, 14-et leírtam, 1 maradt, azt boldogan megvettem 810 Ft-ért. Állandó harcokat vívok a foglalatokkal. Azt hittem van még tartalék otthon, de kiderült, hogy kukába dobtam őket használatlanul, amikor épp elgurult a gyógyszerem a szerelésüknél.

:)

 

UI: festésnél használom a foglalatot, csillárt le, foglalat fel a lógó vezetékre, körte becsavar, mázolás.

Ott a pont. Én ilyenre szépen bekötöttem a foglalatba olyan ~30-35centinyi 2.-5ös merev vezetékeket, wago a végére, és a merev vezetékre egy kunkor, amivel a csillárkampóba beleakasztom, és az tartja, így a wago - meg a beépített vezeték nincs terhelve. Ha nincs csillárkampó, akkor jön az "attól függ" lépés - milyen a kilógó vezeték ilyen terhelhetősége, bár a legtöbb esetben ezzel sincs semmi probléma.

IT-ban ezt hívják workaround-nak - tippre adott típusú doboz vagy nincs raktáron, vagy csak egyben cserélhető, amihez időpontot kell egyeztetni, mert lekapcsolással/kikötögetéssel jár. A három napot meg szépen be lehet tudni a rezsicsökkentett létszámnak...

( gabrielakos v | 2022. 05. 19., cs – 21:49 )

Érdekes infó: usb-c töltőre dugott hp laptop ráz. Ugyanerre a töltőre rádugok egy macbook air-t, az meg nem ráz. wow.

Kérdés: merre induljon a nyomozás hogy a hp se rázzon? Gondolom valami konnektor földelési problem lesz.

Gábriel Ákos

Az USB-nek 4, vagy 9 ere van, azon mennek az adatok. Legtöbbször árnyékolás is van a kábelen.

Az USB csatlakozó külső fémrésze a kábel árnyékolására van rákötve. Olyan mintha 5., vagy 10. ér lenne, de semmire nincs használva.

 

Neked a csodálatos töltőd rányomja a 230V-ot az USB kábel külső fémburkára. Egyrészt agyonverhet a villany, másrészt agyonverheted vele a számítógépet, vagy telefont.

Dobd ki a töltőt.

Tényleg van gond a táppal: 100V körüli fesz-t mértem az usb-c fémrésze és a nulla között. 

Nincs semmi baj a táppal, ha védőföldes dugvillája van, akkor van egy-egy kondenzátor a PE-N és a PE-L között (keresési kulcsszó y-filter vagy y-capacitor), zavarszűrés miatt, itt van egy viszonylag jó leírás a dologról, áramkörökkel: https://ec.kemet.com/blog/the-importance-of-filtering-for-power-supplie…

De hogyhogy nem veri le akkor a fi relét?

Na, ha a PE nincs bekötve rendesen, akkor a két kondenzátor feszültségosztóként működve kb. fele N-L feszültségre húzza fel a PE-t és persze mindent, amihez a PE-t hozzákötik (GND, készülékház, satöbbi), vagyis az ugyanúgy ezen a potenciálon lesz, áram viszont igen kevés folyik, ezért nem vág agyon és/vagy old le a Fi, hanem csak csíp. Ha sok ilyen kapcsolóüzemű táp van a hálózaton (iskolai gépterem, egyéb), akkor okosabb Fi-relé kell, mert a butább képes leoldani a sok kicsi, de összeadódó 0,2-0,5 mA szivárgó áram miatt.

https://iotguru.cloud

Ma vettem egy hama tápot, szintén kettős szigetelésű. Ezen is mérni a 110V-ot.

Mekkora feszültséget vársz rajta? Azért kérdem, mert ha ott a zavarszűrő, ahogy írták is, ez természetes. Ha meg nincs ott... gondolkodj! Milyen potenciálon is van a galvanikusan leválasztott kimenet? Te magad mondod, hogy kettős szigetelésű, azaz nem jön be a védőföld. Mivel a dugvillát be lehet dugni valahogyan, meg 180 fokkal elforgatva is, ezért nem mondhatjuk ki, melyik a nulla vezető, tehát arra sem köthetik a kimenet GND-jét. Következésképpen lebegni fog. Ha lebeg, attól miért is várnánk 0 V-ot? Mihez képest? Miért épp a Föld bolygóhoz képest lenne nulla? Amúgy a benne lévő transzformátor tekercseinek - most az lényegtelen, hogy nagyfrekvenciás - is van kapacitása egymáshoz képest. Miért éppen 0 V-ot vársz? Én 42 V-ot várok, mert állítólag az a világmindenség minden problémájára megoldás. :) Jut eszembe, ez az egész még DC-ben is elkúszhat.

Téli időszakban, amikor száraz a levegő, gondolom, kellemetlenül csapott már meg padlószőnyeges (munka)helyen elektrosztatikus kisülés. Te is el vagy szigetelve a környezetedtől, töltések halmozódhatnak fel rajtad, potenciálban ellebegsz a radiátortól, vízcsaptól. További kérdés: vajon miért húznak a trolik fémszálakból álló söprűt maguk alatt az aszfalton?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

További kérdés: vajon miért húznak a trolik fémszálakból álló söprűt maguk alatt az aszfalton?

Engem rázott már meg a 75-ös Ikarus troller. Esett az eső, tömeg volt a Stadionoknál, koncertről ment haza mindenki, megfogtam a korlátot mielőtt szátam fel, és akkorát odab@szott mint egy lórugás. De túléltem :)

Egyfelől az aszfalt nem fém lap, mint a dodgem esetében, vagy a villamos vontatás sínje, így tehát a szennyeződés ionos vezetésében bízhatunk, másfelől nem túl nagy baj, ha fent pedig kellően jó a szigetelés esőben is.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

De hogyhogy nem veri le akkor a fi relét?

- erre meg is van a válasz: simán nem földelt a táp.

Mármint a dugója nem védőföldes? Az baj, mert akkor kettős szigetelésűnek kéne lennie, ami azt is jelenti, hogy a táp EMC-szűrőjének védőföldhöz tervezett ponját nem köthetik rá a laptop fémházára - hiszen úgy nem lesz meg a kettős szigetelés a fázis és az érinthető fémfelület között.

Ha viszont úgy nem földelt, hogy védőföldes a csatlakozó, de te azt egy védőföld nélküli dugaljba dugtad be, akkor nálad van a hiba.

Amúgy a Fi-relét azért nem veri le, mert a bizsergetéshez elég 1mA, arra pedig a Fi-relé még nem ugrik.

( gabrielakos v | 2022. 05. 20., p – 18:10 )

Ház földelés tesztnek az jó hogy a földet meg a nullát összekötöm és ha lever a fi relé (úgy h nyilván kell menni egy pici fogyasztónak) akkor jó?

Gábriel Ákos

A védővezetőt hivatalosan 3db feszültségméréssel kell tesztelni, mert a ÁVK lehet hibás, de a TNS nullázás a Fi relétől független érintésvédelem.

Tehát az N és a PE között egyenpotenciált kell mérni, az N és L között 230V és az L és a PE között 230V-ot kell mérned.

Az ÁVK-t meg a "Test" gombbal kell tesztelni.

Ez a hivatalos eljárás.

Tehát az N és a PE között egyenpotenciált kell mérni, az N és L között 230V és az L és a PE között 230V-ot kell mérned.

Ha valamiért úgy van ott a PE, hogy az N-ből ágazik le az ÁVK után, akkor ezzel ugyan el nem döntöd.

Az ÁVK-t meg a "Test" gombbal kell tesztelni.

Szerintem nem ÁVK-t akar tesztelni önmagában, hanem egész rendszert, hogy üzemszerűen leold-e.

https://iotguru.cloud

Ha valamiért úgy van ott a PE, hogy az N-ből ágazik le az ÁVK után

Az mókás, mert akkor hiába folyik PE felé áram, nem fog leoldani az ÁVK.  Nem elég az L és PE közé kötni egy izzólámpát? Akkor le kell oldania az ÁVK-nak.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Egyrészt nem feltétlen érti minden a villanyszerelő az ÁVK működését, másrészt ÁVK bekötése előtt készülhettek ilyenek, aztán bekötötték az ÁVK-t utólag, megnyomták rajta a teszt gombot, leoldott, minden fasza, ugye.

Speciel nálam volt ilyen, hogy a dugaljak egy jelentős részében helyesen volt bekötve a PE, egy kicsi részében meg valahol utólag kötötték rá az N-re valahol (nem derítettem fel, mert nem tudtam kihúzni a csőből a vezetéket, újracsöveztem, újrakötöttem), ott nem volt hatása az ÁVK-nak. Szóval ebben a szálban csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy "az N és a PE között egyenpotenciált kell mérni, az N és L között 230V és az L és a PE között 230V-ot kell mérned, az ÁVK-t meg a "Test" gombbal kell tesztelni" mondás nem feltétlen jelenti azt, hogy az ÁVK védeni fog.

Ugyanitt követtek el olyat, hogy jött az L feketében, aztán ment tovább zöld-sárgában, mintha kifogyott volna a villanyszerelő és azért a pár méterért nem jött volna vissza. Lehet, hogy volt rajta anno szigetelőszalagos jelölés, de mivel kültéren volt, lejött. Ha volt.

https://iotguru.cloud

Speciel nálam volt ilyen, hogy a dugaljak egy jelentős részében helyesen volt bekötve a PE, egy kicsi részében meg valahol utólag kötötték rá az N-re valahol (nem derítettem fel, mert nem tudtam kihúzni a csőből a vezetéket, újracsöveztem, újrakötöttem), ott nem volt hatása az ÁVK-nak.

Ezt nevezik tiltott nullázásnak. Ezt azért volt már tilos az őskorban is csinálni, mert a N vezetőt meg lehet szakítani, pl. fürdőszoba világításánál az N vezetőt kötelező is volt megszakítani, és a PE vezetőt pedig tilos megszakíatani! Ha megnézel egy elosztószekrényt, ott is a PEN vezetőn fixen rajta van PE sin, míg az N sin van leágaztatva, oldható kötéssel.

Értem, de amikor érintésvédelemről van szó, akkor nem feltételezzük egy ismeretlen rendszerről, hogy minden szabálynak megfelel, szóval még mindig ott tartunk, hogy az általad leírt vizsgálati módszer szerint nálam minden dugalj érintésvédelmileg megfelelő, holott nem, a dugaljak egy részében a meglévő ÁVK nem véd.

https://iotguru.cloud

Nem bukik.

 

Egyrészt: a nullt és földet nem lehet FI relé esetén sehol összekötni. Szereltem a világítást, biztosíték le, lelkesen blankolok, asszony szól, hogy van-e bajom, mert levert a FI relé. Ekkor vettem észre, hogy a null és a föld összeért. Személyes tapasztalat, hogy bárhol a hálózatban ha a nullt és a földet összekötöm az ÁVK után, azonnal leold a FI relé.

 

Miről beszélt _Franko_?

Arról, hogy a null vezeték segítségével független "földet" alakítanak ki. Ez a föld nem lesz az ÁVK földjével összekötve. Röviden fogalmazva nullt kötnek mindenütt a földelés helyére.

Hiába bontod a biztosítószekrényben az ÁVK után a nullt és a földet, nem fog kiderülni a turpisság, mert szakadást fog jelezni a műszer. Annyi, hogy a lakásod felében föld helyett null lesz konnektoraidban, de ezt a biztosítószekrényből nem fogod észrevenni.

Pedig de.

https://erintes-vedelem.hu/index.php/gyik/milyen-idokoezoenkent-kell-az…

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

"a lakások felülvizsgálata tulajdonos váltáskor és bérbeadáskor mindenképpen kötelező" - Hmm... a szabályozás szerint minimum nem biztos, hogy így van, mert ugyan az 1.13.2.f:
 

f) a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén felülvizsgálat végzendő

fa) bérbeadáskor és

fb) tulajdonosváltáskor;

Viszont az 1.13.3 meg:

1.13.3. Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:

a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és

b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.

 

Szóval lehet rágni a gittet, hogy kell vagy sem... (Az, hogy hasznos, az egyértelmű.)

Na igen...

Én jellemzően olyan felülvizsgálókkal kerültem eddig kapcsolatba, aki azt az elvet vallja, hogy ha valamire két út van, akkor a szigorúbbnak kell megfelelni..

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Itt két pont van, amit a jogalkotó gondolkodása szerint kellene értelmezni - sajnos ezt (sem) nem sikerült emberi nyelven/emberi logikával egyértelműen megfogalmazni... (Az 1.13.2.e (hat évente kötelező) explicit behivatkozza az 1.13.3-at, mint kivételt, ez alapján az, hogy az 1.13.2.f nem, úgy tűnhet, hogy ott ez nem jelent kivételt, viszont a két fenti pontot együtt olvasva a JPE azt mondja, hogy de biza' elhagyható ebben az esetben is, hiszen egyiknél sincs a másikat kizáró feltétel.

No, itt jókat csámcsogtok a törvényen és szabványon, pedig van egy nagy hézag.

Nemrég gányoltam egy 50 éve kalákában épített ház védőföldelését. A megoldás klasszikus alapba épített vasdrót rozsdás csavarral+alátéttel hozzágányolva az alu vezetékhez. Mindez egy látszólag szabályos dobozban összekötve. A vasdrót tűvé vékonyodva kb. 45 éve elrohadt a doboz alatt 8 cm távolságra. A vakolatot kibontva fény derült a turpisságra: Azért 8 cm, mert a védőcső is ilyen hosszú - alul és felül is. ;) Utána a vasdrót a már porrá omló meszes vakolatban fut, ez okozta az "elfogyását".

A példa csak arra jó, hogy a bármilyen építésű és ellenőrzésű helyeken is el lehetne végezni az utólagos bevizsgálást időszakonként. A gázosok ezt néha megteszik, mert az balesetveszélyes. Ez meg nem?

Most bővítem a rendszert 3 fázisra. Le se szarnak jóformán semmit. Pedig tudnának mit találni, ha érdekelné őket.

Arra nem vették a fáradtságot, hogy a fázisokat bevizsgálják. Majd lever, ha kettő össze van kötve.

A sorrend sem érdekelte őket, hogy melyik fázist mennyivel terheljük. Ahogy esik úgy puffan. Simán lehet, hogy sütő, kazán, mosógép egy fázisra kerül, a másik kettő meg dísznek megmarad.

+1

Viszont az átállás tárgyi feltételeit a reg szer alakítja ki, neki viszont illő lenne figyelni pár apróságra.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Vagyis akkor magadra hárítod a felelősséget, amiért esetleg egy fázisra kerülhetnek a nagyfogyasztók ahogy a példádban említetted.

A szolgáltató hatásköre a mérő, tulajdonjoga a mért fővezeték első csatlakozási pontjáig terjed.

A regisztrált szerelő a mérőhely szabványosításáért felel, megbízással megteszi, hogy a fázisszimmetriát is megoldja....

Ha nem bízod meg, akkor az a te bajod....

Szerk.... Elnéztem a nevet. Nem neked szól, de így hagyom....

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

A regisztrált szerelő a mérőhely szabványosításáért felel, megbízással megteszi, hogy a fázisszimmetriát is megoldja....

Aki ezt tuja, hogy mit jelent, az meg tudja oldani magának... aki meg nem tudja, számára a probléma ismeretlen... így az azt sem fogja tudni, hogy ezzel meg kéne bízni a 'szakit' ;)

Majd esetleg akkor jön képbe, ha valós problémát okoz, mondjuk 2 naponta leveri a biztosítékot 'valami'

De ez a valós probléma meg az átlag 'szakit' is simán beviszi a f*szerdőbe... 10-bő lkettő ha rájön a problémára akkor már szerencséd volt.

 

Szerintem.

zrubi.hu

Értem, menj át a szomszédba, azt kérdezd meg Biri nénit, hogy 3F bővítés esetén milyen feladattal kellene megbíznia a szerelőt.

Vedd észre, hogy a magyar átlag szaktudás odáig terjed, hogy bedugja a telefontöltőt a konnektorba.

Biri néni napelemet akar ingyenes program keretében, kifizeti a szerelőt a 3F-ért és ennyi. Ha a szerelő nem végzi el, akkor senki nem fogja megcsinálni.

Hiába magyarázol neki fázisszimmetriáról, azt sem tudja, hogy eszik-e, vagy megisszák.

Én azzal tisztában vagyok, mert olyan cégnél dolgozom, ami nyújt többek között regisztrált szerelői szolgáltatást is.

Rá szoktunk nézni átállás után lakatfogóval, de nem fogunk félamperezni, viszont durva eltéréseknél átkötünk, ha ez nem lehetséges, akkor jelezzük, hogy esemény van, elmagyarázzuk, és vagy megrendeli tőlünk, vagy megrendeli mástól, vagy úgy marad....

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Ha szakember vagy, akkor feltenném a kérdést, amiről vitatkoztunk.

Van 2 szoba. Az 1-es szoba jól van kötve, a 2-es szoba földjét az 1-es szoba nullvezetékéről vitték ki. Abban a szobában minden zöld-sárga a nullra van kötve. Az ÁVK után nincs összekötve null és föld, viszont úgy, mint egy faág, a null leágazik létrehozva a kamu földvezetéket.

Jakubovics szerint ezt észreveszed már a biztosítószekrényből, szerintem meg nem. Kinek van igaza?

Ha észreveszed biztosítószekrényből, akkor hogyan?

ÉV mérésnél észreveszed.

Gyakorlatban meg csak akkor, ha hibaáram miatt nem old le a FI, mert gyakorlatilag az üzemi vezetőn megy vissza.

De akkor már késő.

Biztosítékszekrényből akkor veszed észre, ha minden más áramkörnek ott a földje, ennek meg nincs. Vagyis szemrevételezéssel. Vagy, ha valami kötögetős-azonosítós buli van, akkor esetleg előfordulhat, hogy kiderül, de nem mindenképpen.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Magyarul ha nem jártak körbe az összes szobában nálam a szakemberek, hanem csak a biztosítószekrénynél matattak, akkor ezt nem feltétlen szúrják ki.

Kérdés, hogy egy idősebb aluvezetékes háznál megtették volna-e, hogy szúrópróbaszerűen minden szobából mintát vesznek.

Ugye tudjuk, hogy a 70-es években a védőföldelés még felesleges extra volt, miközben az elmúlt 15 év alatt már más szabványok voltak érvényben.

 

Simán elképzelhető, hogy egy háznál régen csak 2 vezeték ment és ügyesen megoldották, hogy 3 legyen belőle. De ez csak régi házak esetén igaz.

De az szerelvénynél van. Úgy persze, igen.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Szóval ebben a szálban csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy "az N és a PE között egyenpotenciált kell mérni, az N és L között 230V és az L és a PE között 230V-ot kell mérned, az ÁVK-t meg a "Test" gombbal kell tesztelni" mondás nem feltétlen jelenti azt, hogy az ÁVK védeni fog.

+1, ez így van.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

L és PE közé ha kötöd ott triviálisan megvan a nagy feszültség és csinálsz egy nagyáramú rövidzárat, nem igazán teszteli a PE minőségét (kis ellenállását). 
N és PE között feszültségosztósan tesztelsz, ha mondjuk 60mA fogyasztóra már lekapcsol a 30-as fi akkor elég jó a PE-d.

Gábriel Ákos

L és PE közé ha kötöd ott triviálisan megvan a nagy feszültség és csinálsz egy nagyáramú rövidzárat, nem igazán teszteli a PE minőségét (kis ellenállását). 

Ha 10 wattos fogyasztót kötsz az L-PE közé, az nagyjából olyan, mintha 20 wattos fogyasztásnál összekötöd valahol az N-PE-t. Nem kell nagyáramú rövidzárban gondolkodni.

Ha meg a PE minőségét akarod vizsgálni rendszerszinten, arra inkább hívj egy érintésvédelmi felülvizsgálatot végző embert, mert ~1-1,5 millió forintos műszerpark kell hozzá. Ha csak az ÁVK-t akarod tesztelni vagy a konnektor helyes bekötését, arra vannak már 10-30 ezer között célműszerek, például a legolcsóbbak egyike a VOLTCRAFT VC40.

https://iotguru.cloud

akkor elég jó a PE-d

Nem tudod a PE jóságát ellenőrizni felhasználói módon. Azért nem, mert a PE redundáns módon van kialakítva, ergó amíg a HA működés üzemel a (minimum) kettő "megoldás" között, addig csak az eredőt tudod tesztelni (holott neked az adja a biztonságot, ha mindegyik megoldást külön-külön teszteled). Tehát úgy indul a projekt, hogy az összekötést le kell bontani, és külön-külön megmérni mindegyiket.

( uid_17626 | 2022. 05. 21., szo – 02:53 )

Egy ideje én is jobbnak láttam (minőség szempontjából) magamnak szerelni a  villanyt. (De minimum tervezni.) Egész komoly dolgokat építettem már, amit szakemberek sem vállaltak, mert túl összetett volt nekik. (Nem látták át.) Amikor meglátták készen, nem hitték el, hogy ezt nem szakember csinálta. Persze amit csináltam átnézettem, bemérettem, mert a biztonság az első.  

Kezdésnek arra rájöttem, hogy nem találok best practice leírásokat, de ha rákeresek a tipikus hibákra az egy jó kezdés. Ezzel kezdtem, majd beszereztem könyveket és olvastam mindent, amit felleltem. Persze nem volt hátrány az egyetemi képzésben pár tárgy ami relevánssá vált itt.

Akinek a szakmai alapjai, a gondolkodási képessége megvan, az simán össze tud rakni kifejezetten bonyolult dolgokat is, ettől még sajnos jogilag nem tehetné, nem tehetnénk meg - illetve előfordulhat, hogy a szabványoknak nem mindenhol és mindenben fog megfelelni - miközben szigorúan szakmai alapokon (méretezések) bőven  jó. (Lásd a "kedvencemet": a wc-ben lévő, 3-5W-os, egybeépített, műanyag házban lévő LED-es fényforrást, amihez ugyanúgy oda kell(ene) vinni a 3*1.5Cu-t...)

ettől még sajnos jogilag nem tehetné, nem tehetnénk meg

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

12. § (6) Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a Ptk. szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti
a) szakirányú szakképesítés nélkül,
aa) ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció, vagy
ab) kivitelezési dokumentációhoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetében a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével,
b) szakirányú szakképesítéssel azt a szakmunkát vagy munkafázist, amelyre a szakképesítése kiterjed,
a szakmai szabályok betartása mellett.

Hányszor idézzem be, hogy átmenjen? Nem, nem kell kivitelezési dokumentáció.

https://iotguru.cloud

Ezt nem is tudtam. BTW a fenti eset ipari környezet volt, nagyon sok vezérléssel, nagyon sok géppel és nagyon sok áramvételezési ponttal, részben vizes környezetben. Két céggel vizsgáltattam felül, a több hónapos munkám további pár órás munkát kívánt még. Azt olvastam tankönyvben/szabványban (nem is értettem), hogy különböző földszondára kötött EPH-t nem egyesíthető. Emiatt ugye két földszonda között is lehet potenciál különbség. Az érintésvédelmis azt mondta ez hülyeség, emiatt megcsináltam a közösítéseket. Amúgy a logika is azt kívánná, hogy minél több helyen legyen összekötve, de ezt megint a villanyszerelő szakma nem javasolja, mert nehézkessé válik a javítása és nem lehet tudni, hol van szakadás. 

Attól függ.

Fürdőszobában megérinthető szerkezetre bekötöm a földet is.

Panelban a szobában 2x0,75 megy a gigawattos ledlámpához. Azt be lehet flexelni egyszerűen, kettős szigetelés és a fal nem nedves, a vezeték hűl, az armatúrát nem tapogatjuk. Jellegében ugyanolyan, mintha vennél egy L+N csatlakozású konnektorba dugható lámpát. Ott is a kettős szigetelés miatt nincs föld.

Nincs kismegszakító a keresztmetszet változásakor. ;)

Nálam is megy 2*0.75 a LED-es világításhoz a világítási elosztódoboztól (minden fogyasztási hely külön áramkör), a teljes világítás 6A-es kismegszakítókra (kétfelé választva) van kötve - utánuk nem változik a keresztmetszet.

( Csab | 2022. 05. 23., h – 12:49 )

Szerkesztve: 2022. 05. 23., h – 12:56

Van egy családi ház, mellette egy jó minőségű betonjárda.

Szabványos földelés kialakításához meg kell bontani a járdát a szakembereknek, vagy csak fúrsz bele egy lyukat és leversz egy szondát?

 

Nem lennék túl boldog, ha betont kellene javítani.

 

Van egy 1 méteres járda, namost ha több szondát kellene leverni, egymással összekötve, azt célszerűbb lenne a kerben megcsinálni, nem a ház mellett.

Ha viszont a kertben csinálod, a járdát át kell vágni. Mire számítsak, ha jön a szakember?

Egy ilyet már láttam:

A kerítés mellett van a kutyaól - ahova bejön a villany és onnan a föld alatt megy a házig. A szondát a kutyaól mellé verik le, a föld már dróton érkezik a házba. Ebben az esetben az összes vezetéknek egyszer át kellett vágni a járdát.

Más konstellációról nem tudok. Elméletileg elég egy kellő méretű lyukat fúrni és ott leverni a szondát. Kérdés, hogy hol az alap?

Úgy a legolcsóbb, ha ásol és fúrsz. (Ahhoz nem kell szakképesítés ;)) Ha van pince, akkor a járda alatt hatolnék be.

Valahol kell lennie egy doboznak is, ahola a vasat kötöd össze a rézzel. Ezt a ház oldalába szokták tenni.

Eddig  nyúlott.

Ha a csatlakozási ponttól 10m-nél távolabb van az ingatlan, akkor a háznál meg kell ismételni a földelőszondát.

A földelő szonda vizsgáló doboza minden esetben a villanyóra környékén kell hogy legyen, az előírt magasságban. A földelési ellenállás leválasztva a PEN vezetőről maximum 10 ohm lehet. A kötődoboztól mehet 16-os zöldsárgán a PE-N sínre tovább.

Neked mi a horoszkópod, hogy utálod a karbantartható megoldásokat?

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Szoktam ebbe belefutni.

Rakok X db szondát, az utolsó felvezetőt fel kell vinni a mérő alá, hogy látszó helyen legyen.

Felvágom a betont, akkor én vagyok aki felesleges költségbe veri a megrendelőt. Na meg hogy néz ki....

Nem vágom fel a betont, hanem átfúrom, ott hozom fel a felvezetőt. Ehhez alá kell ásni, mert a 10mm horganyzott nem fordul fel magától. Ok. Te elégedett vagy, mert látszólag minimális a rombolás. De az alá a járda alá sosem fogom tudni visszatömöríteni a földet.

Pár év múlva baja lesz.

 

Szóval azt csinálsz amit akarsz....

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Értem a másik oldalt is.

Az EON azért dobta vissza a villanyszerelő 3F bekötését, mert egy rozsdás vas megy a földbe. Azt mondta, ez nem szabványos, csinálja meg rendesen.

15 éves a ház, de sajnos ész nélkül földeltek akkoriban.

A villanyszerelő azt mondta társasház, arra más törvény van, de az EON kifejtette, hogy a földelés az saját részen van. Így nem veszi át.

A kertben öntözőrendszer is van, csengő, elektromos kábel, ott sem lehet mindenütt ész nélkül szondázni.

15 éve kb a húzott lágyvas, és, a betonvas volt a divat földelőként. Az mostanra rozsdás.

Ma már sok éve a horganyzott a "divat". Sima teljesítménybővítésnél ami rozsdás az automatikusan csere, mert a föld alatt még jobban el van korrodálva. Ha meg újracsináljuk az egész mérést, akkor meg eszünkbe sem jut felhasználni a régit.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Elvégre a védőföld irányba folyó áram hatására a leoldási idő <5 s. ;)

Szívesen megnéznék egy adatlapot, ami szerint a kontaktus javítását föstékkel végezzük. :-D

Ha nem állít ilyet egyik adatlap sem (hint), akkor az ilyen festékek a mechanikailag sérült anódos védelem folytonosságának hejeállítására alkalmazhatók. Ha megkarcolod a horganyzott vaslemezből készült ereszcsatornát és rozsdásodni kezd, azt esetleg kijavíhatod vele. Annál üzemszerűen nem folyik áram,  mert az a katódos védelem. Igaz, üzemszerűen a védőföldön sem folyik áram, legfeljebb az áramütés előtti másodpercekben. ;)

Kijött a villanyszerelő, levert egy szondát, azt kész a földelés. A rozsdás vas továbbra is földel, de eltakarta egy szerelődobozzal. Két földelés lett.

 

Kicsit elbizonytalanodtam, mert a vas nem volt túl rozsdás és nagyon úgy tűnik, hogy az aljzat betonba csatlakozik.

Nem vagyok meggyőződve, hogy az új szonda többet visz majd, mint a régi rozsdásodó vas. Még szerencse, hogy meghagyta a régit is.

A szonda másfél méteres, de ha a betonszerkezetre rákötötték a lágyvasat, akkor az sokkal nagyobb területen csatlakozik.

1. Mindenkit elzavarsz otthonról - anyós maradhat.

2. A fí relét megkerülve,

3. hozzákötöd az egyik fázist a védőföldhöz.

Ha öt másodpercen belül lecsapja, akkor jó. Ha nem, akkor nem jó.

Bár ez abszolút nem a szabványos mérési eljárás. :-D

A másfél méteres szonda elég karcsú.

A betonszerkezetre menő vasat érdemes ellenőrizni, hogy nem szakad vagy nem vékonyodott el valahol.

Ha jó a fi reléd, akkor az egész gyenge védőföld is el fogja vinni azt az áramot, amitől leold. Ezt tesztelheted úgy is, hogy a fi relé után a fázist egy 5,6 kΩ / 10 W ellenálláson keresztül földeled. De összes védőföldet kívánó szerkezetnél legyen bekötve a védőföld!

Eddig sem volt semmi gond a védőföldeléssel, csak az EON szórakozik. Társasház, bejön a földvezeték a szolgáltatótól. Ha flexszel elvágok mindent, szondát és lágyvasat, akkor is le fog verni az ÁVK.

1x32-t 3x16-ra akartam bővíteni, nem gondoltam, hogy ez ennyire nehéz.

( Csab | 2022. 05. 23., h – 12:53 )

Szerkesztve: 2022. 05. 23., h – 12:54

-- dupla --

( csardij v | 2022. 05. 27., p – 09:22 )

Szerkesztve: 2022. 05. 27., p – 09:22

Lenne két kérdésem:

Villanyórától 5 eren bejön külön a L1, L2, L3, N, PE (ötvezetékes TN rendszer). A bejövő PE-t ugye rákötötte a villanyszerelő mester a PE sinre, majd ugyanúgy rákötötte a N-t is. ÉS ezután csinalta meg a PE-N szétválasztást, mintha csak négyvezetékes rendszer lenne. Igaz, hogy én nem vagyok egy villanyszerelő mester, de úgy tudom, hogy ahol PE, N külön jön, ott már ezt nem kell így csinalni, hanem a N-t rögtön a RCB-re lehet kötni.

A másik, hogy a mester 100mA-s (!!) RCB-t rakott be (lakóházról van szó), viszont, a bekötés nem kerek számomra. Az igaz, hogy a csatlakozó kapocsnál csak 1-8-ig számok vannak (nincs N jelölve), viszont az áttekintő átbráján jelölve van, hogy a bal oldalon van az N (ez egy Doepke DFS 4). Most ez ilyenkor a nulla dedikáltan a bal oldalán (1-2) lehet, vagy mindegy? Legrand esetén ha mindegy, akkor az áttekintő ábrára se szokták beirni az N-t, csak a kapocs sorszámokat.

Web, Domain, Tárhely

Első körben nem nevezném mesternek... Második körben ahogy én is tudom, zöldsárga a PE sínre, kék az ÉV-relén keresztül az N sínre, L1...L3 az ÉV relén keresztül 3 fázisú sorolósínnel a mellé rakott kismegszakítókra. Gyakorlatilag ÉV relé a bal oldalon, tőle jobbra L1, L2, L3 kismegszakítók, ÉV-relébe N, L1, L2, L3 felül bele, alul meg bal oldalon kék ki, utána az L1...L3-at már a sorolósín "viszi" - bár gondolom, sorolósín se játszott a kókánymesternél... 
És persze 30mA-es ÉV-relé, ha már lakóépületről van szó...

A mester az olyan ironikus hangvételű volt.

Ez most csak egy fi relé csere hadművelet volt, mert nem volt időm egyszerűen megcsinalni, sorolosin valóban nincs (20 éves az eredeti setup), az egy későbbi projekt lesz, ahol az egész villanyhálózatot át kell szervezni (kicsit logikátlanul és számomra előnytelenül vannak elosztva az áramkörök, valamint vannak új nagyfogyasztók, pl. klíma amiknek dedikált áramkört kell csinalni, kibővíteni az szinti elosztó dobozt, stb), de azt magamnak fogom elkészíteni.

Web, Domain, Tárhely

Feltételezem akkor a legminimálisabb mérés sem történt. RCD/RCBO kioldási áram illetve földelési ellenállás.

Az N - PE újra közösítés TILOS! Ha hosszú a táv az PE vezetőnek, érdemes plusz földelőszondára csatlakoztatni (10 méter felett).

Az ÁVK (fi relé helytelenül) bekötése a leírásában benne van. Az N többnyire mindegy hol van, azaz melyik szélén, mivel ezek N nélkül is működőképesek, ha legalább két fázis van. A teszt gomb miatt fontos, hogy mely két csatlakozó kapocsnál kell mindenképp átmennie áramnak (azokat zárja a belső ellenállás).

100mA hibaáram vezeték és tűzvédelemre való, nem emberi élet védelmére. Persze jobb mint a semmi, biztos ilyet tudott lopni (pardon, szerezni vagy volt épp raktáron"). Típusra milyen? AC -t már nem való lakóépületbe, ahol van több kapcsoló üzemű táp, egyenirányító és egyebek. Oda az A típus a minimum, de inkább a szelektív vagy az annál magasabb kategóriák. És természetesen mindenképp 30mA!

 

A tesztgomb az 5 és az N között működik az eszközön, megnéztem a használati útmutatóját. Egyébként miért épp ez a márka lett választva? Nem rossz amúgy, német... de itthon nem elterjedt egyáltalán.

Nem én választottam, nem is én intéztem az embert, de az konkrétan lett mondva, hogy itt minden legrand. De mindegy is, mert mikor bemutatta ezt a "munkát", mondtam neki, hogy vigye a picsába. Igaz, hogy egy egész délutánom ráment, de átkötöttem (pontosabban vissza, mert ha jól emlékszem, a művelet előtt nem volt összekötve a PE és N a biztosíték táblában, majd keresek régi fényképet, aztán meganalizálom). Amúgy 20e-t akart elkérni az fi reléért, de nekem van egy olyan érzésem, hogy ez valami bugázott, mert mostmár ez a tipus nem is igen van, hanem B+ meg hasonlo plusszos jelölésekkel kapható.

Én mindezekkel tisztában vagyok, nem tudom a villanyszerelő csak leszarta, nem tudta, vagy mi a fene volt. Remélem csak előbbi, nem utóbbi... Node ennyit arról, hogy csak az a jó amit a "mester" csinál.

Web, Domain, Tárhely

de úgy tudom, hogy ahol PE, N külön jön, ott már ezt nem kell így csinalni, hanem a N-t rögtön a RCB-re lehet kötni.

Hát annyiban igazad van, hogy "ha a PE és az N szét van választva", akkor összekötni már nem lehet, tehát teljesen szakmaiatlan a megoldás.

Az is igaz viszont, hogy nem biztos, hogy ami külön érkező PE + N-nek tűnik, az valójában nem egy PEN + egy földelő. Ebben az esetben viszont akár jó is lehet, ahogy csinálta. A jelenlegi szabvány szerint egyébként a PEN-t mindig jelölni kell (kék ÉS zöld/sárga, tehát kék szigetelésű vezeték végén zöld/sárga jelölés, vagy zöld/sárga szigetelésű vezeték végén kék jelölés).

Az, hogy melyik pontjára kerül az N a Fi-relének, az kb. mindegy (maga a Fi-relé ilyen szempontból szimmetrikus). Ami nem mindegy, hogy a tesztgomb általában az egyik fázis plusz a nullának szánt pontok között működik, tehát úgy kell kötni a nullát, hogy a tesztgomb egyik pólusához kerüljön, különben a tesztgombra két fázis fog kerülni, ami ugye 230V helyett 400V-ot jelent.

Hát ami bejön az ingatlanra a szolgáltatótól, az "by definition" PEN. Vezeted szépen tovább, a szabályok szerint, és akkor amíg nem döntesz úgy, hogy akkor itt most legyen belőle PE + N, addig az PEN.

Családi házas kategóriában jellemzően több hely is van, ahova ezt a pontot értelmesen teheted.

 ha egy szabvanynak meg kell felelned, akkor az legyen publikus.

A szabványnak nem kell megfelenie, elég ha azzal egyenértékű vagy jobb műszaki megoldást valósítanak meg. A szabvány a szabványügyi testület saját szellemi terméke. Bárki létrehozhat egy saját szabványt, és elkezdheti azt lenyomni az iparági szereplők torkán. Volt is rá példa a közelmúltban, az autóipar egy bizonyos része az ISO TS-ről áttért az IATF-re.

Hát, nem feltétlen. Pl. az áram vételezéshez az MSZ 447:2019-nek megfelelően kell kialakítani a dolgokat. De mivel a szabványt nem ismerheted meg, csak ha csengetsz, esélyed sincs magad megcsinalni...

És mivel a korábban már többször is belinkelt törvény megengedi, ha saját magad (vagy családtagod) csinalod, a saját házadban a dolgokat, azt sem lehet mondani, hogy ezt ugyis csak villanyszerelő csinalhatja.

Web, Domain, Tárhely

Az áram vételezését nem alakíthatod ki.

A mértékadó szabványt a területi szolgáltató átalakítja "háziszabvánnyá". (Bocsánat, talán nem szabályosak, de érthetők a kifejezések.)

A kialakítást a regisztrált villanyszerelő alakíthatja ki olyan módon, hogy az adott szolgáltató kívánalmainak is megfeleljen.

Csak az "óra után", az elosztótól végezheted magad a szerelést.

"Csak az "óra után", az elosztótól végezheted magad a szerelést." - megfelelő szakember művezetése mellet vagy szakirányú végzettség alapján a szakma általános szabályainak megfelelően - ez utóbbi a villanyos dolgokra az aktuális szabvány... A kör bezárult... :-/

Ami nem teljesen így van, pedig még ebben a topicban is idézték neked a vonatkozó jogszabályt. Szóval befejezhetnéd az állandó felesleges és téves okoskodást.

Mellesleg néhány kis- és nagyfeszültségű (segítek: az sokkal nagyobb, mint 400 V;)) konstrukciómat megfelelőnek találta a MEEI - és nem a fórumból tanultam meg a szakma szabályait. Mindenki másnak meg csak a pofája jár. (magánvélemény)

Ezen kívül még villamos berendezések szereléséből is vizsgáztam. (Valószínűleg már nem érvényes.) Egészen odáig, amikor már csak két ember végezheti a munkát.

Úgy gondolom, hogy "a szakma általános szabályainál" kicsit többet tudok. De általában gondosabban dolgozok, mint egy villanyszerelő. :-D

Akkor olvasd el, hogy mit írtam. Mancibácsi nulla villanyos "előélettel" szakmai művezetés/ellenőrzés mellett, Bélanéni egykori villangimiben technikusként végzettként meg szakmabeliként, a szakma szabályait figyelembe véve végezhet ilyen tevékenységet. A "szakma szabályai"-ban a jogalkotó jellemzően a vonatkozó előírásokra és szabványokra gondolt.

Olvasd már ezt el, kérlek, egyszer és próbáld értelmezni:

12. § (6) Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a Ptk. szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti

a) szakirányú szakképesítés nélkül,
aa) ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció, vagy
ab) kivitelezési dokumentációhoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetében a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével,
b) szakirányú szakképesítéssel azt a szakmunkát vagy munkafázist, amelyre a szakképesítése kiterjed,

a szakmai szabályok betartása mellett.

https://iotguru.cloud

Oké, az 1997. évi LXXVIII. törvény [ Étv. ] 33/A alapján az 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletből levezethető, hogy mikor kell (mikor része a kivitelezési dokumentációnak) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció - viszont a "szakmai szabályok betartása mellett" az minden esetre vonatkozik - villamos hálózat kapcsán ez a szabványok és egyéb előírások követését és betartását jelenti. (Az én tapasztalatom 2017 előtti)

Amit hivatkoztál, az a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése; műemlék kivételével, a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése; valamint az építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.

Segítek: egy meglévő épület villanyóra utáni villanyszereléséhez nem kell és soha nem is kellett kivitelezési dokumentáció, 2017 előtt sem. Amihez eddig hozzászóltál, hogy csak szakember végezheti, mint most legutóbb is, ott egyik esetben se új lakóépületet építettek.

https://iotguru.cloud

Nem, nem kell semmilyen kivitelezési dokumentáció

300m2-ig a villanyszerelő végezheti tervezést. Egyszerű tervezés nélkül nehéz lenne az anaygszükségletet, vagy a elosztó terhelhetőségét kiszámolni. Dokumentációt illik átadni a tulajdonosnak, mert ha jön egy másik kivitelező, akkor az nem fogja tudni, hogy mi merre van.

A villanyszerelő vizsgán is kell egyvonalas rajzot készíteni a vizsgázóknak, szabvány jellel jelölve a készülékek helyét és a vezetékezést.

Közintézményekben, meg ipari létesítményekben meg mindíg kell. Ismerek egy céget ahol a létesítményfelelős elhanyagolta a dokumentáció készítést, és a végén egy vállakozó 1 éven át derítette fel a hálózatot, és tízmilliókért készített dokumentációt, aztán meg másik sokmillióért rakták rendbe a villanyászok által otthagyott munkát.

300m2-ig a villanyszerelő végezheti tervezést.

Tehát nem kell kivitelezési dokumentáció.

Egyszerű tervezés nélkül nehéz lenne az anaygszükségletet, vagy a elosztó terhelhetőségét kiszámolni.

Ez se nem terv, se nem kivitelezési dokumentáció. Ez annyi, mint amikor a hidegburkoló kiszámolja, hogy mennyi csempe és hány zsák aljzatkiegyenlítő kell. 

Dokumentációt illik átadni a tulajdonosnak

De ez nem kivitelezési dokumentáció, amit nem a tulajnak illik adni, hanem fel kell tölteni a hivataloknak.

https://iotguru.cloud

Nem tudtam, hogy attól kiviteli dokumentáció valami, hogy fel kell tölteni a hivatalnak?

Nem kiviteli dokumentáció, hanem kivitelezési dokumentáció. Másrészt a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet IV. fejezete szerint rövidítve és egyszerűsítve: elektronikusan kell előállítani és az építési napló része, ami évek óta kizárólagosan az enaplo.e-epites.hu portál. Bővebben lásd a törvényeket és rendeleteket.

Egy PV telepítésénél is készül kiviteli terv, pedig nem kell semmit feltölteni a "hivataloknak".

Mert az nem Étk. szerinti kivitelezési dokumentáció, mivel a PV telepítés nem kiviteli dokumentációt igénylő dolog, a VET 116.§ 3. bekezdés alapján HMKE esetén nem szükséges építési naplót vezetni.

https://iotguru.cloud

Teljesen mindegy, hogy tartalmilag és formailag mennyire azonos vagy mennyire nem, akkor lesz kivitelezési dokumentáció, ha feltöltésre kerül a megnyitott építési naplóhoz, mert ha kell kivitelezési dokumentáció, akkor azt elektronikus formában fel kell tölteni az építési naplóhoz csatolva, megfelelve a kivitelezési dokumentáció tartalmi és formai követeményeinek.

Ha nem kell kivitelezési dokumentáció (lásd PV telepítés esetén a VET bla-bla-bla), de van vele tartalmilag és formailag azonos bármi, akkor az nem az Étv. szerinti kivitelezési dokumentáció, hanem egy bármi, amit akárkinek és akárhogy oda tudsz adni, aztán használja, ahogy akarja és arra is lehetőséged van, hogy nem adod oda, mert nem kell.

https://iotguru.cloud

Nálunk kiviteli tervdokumentációnak nem azt nevezik amit a kivitelező megkap (hagyományos vagy elektronikus formában), és ha nem tudja megvalósítani akkor a tervezővel egyeztetve elétér a tervdokumentációtól, ilyenkor a tzervező nyilatkozatát is hozzá csapják a dokumentumhoz. Amikort elkészül a kivitelezés, akkor a tűzoltó, az érintésvédelmi felülvizsgáló, a villámvédelmi felülvizsgáló is ezen a dokumentumokat kapja kézhez, amit aztán 2 évente megint elővesznek az villámvédelmi és érintésvédelmi felülvizsgálat ismételt lefolytatása alkalmával.

Nem tudom miért téma az Étv. meg miegymás, a lényeg az hogy kivitelezési tervdokumentáció az is amit nem a e-naplóban töltenek fel elektronikus (pdf) formátumban, hanem a facility managment rendszerébe töltenek fel AutoCad formátumban.

Valamint kivitelezési tervdokumentáció készül olyan beruházásáokhoz is, amik nem épitőipari beruházások, pl. transzformátor állomás telepítésekor, PV vagy szélerőmű telepítésekor, vagy nagyfeszültségű vezeték építésekor vagy rakéta indító építésekor is (Cape Canaveral).

Szerintem próbáld egyszer elolvasni és közben megérteni a hivatkozott törvényeket, rendeleteket, mert sokat segít a különféle fogalmak megértése kapcsán és talán rájössz, hogy az nem az, amit annak gondolsz, hogy az. Le van írva, hogy Étk. szerint mikor kell kivitelezési dokumentáció és akkor mi kell legyen benne és hova kell feltölteni. Amikor nem kell kivitelezési dokumentáció, akkor teljesen mindegy, hogy mit töltesz fel hova és adod oda kinek, mert az nem Étk. szerinti kivitelezési dokumentáció, akkor se, ha bájtra ugyanaz. Amikor ezt sikerül megérteni, akkor lesz világos, hogy mit takar az a mondat, hogy ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció. A többit meg lásd a szál elején: https://hup.hu/comment/2790147#comment-2790147

https://iotguru.cloud

"A villanyszerelő vizsgán is kell egyvonalas rajzot készíteni a vizsgázóknak, szabvány jellel jelölve a készülékek helyét és a vezetékezést."

Tavaly végzett ikerpár dolgozik nálunk.

Nekik már nem kellett rajzolni.

(Mondjuk látszik is)

"Egyszerű tervezés nélkül nehéz lenne az anaygszükségletet, vagy a elosztó terhelhetőségét kiszámolni."

Ööööö... Kimegyek valahova, kell ide egy konnektor.... X méter cső, bele 3X MCu, doboz, szerelvény. Mit kell itt klasszikus értelemben tervezni? Meg kell mérni a szakaszt...

 

"Dokumentációt illik átadni a tulajdonosnak, mert ha jön egy másik kivitelező, akkor az nem fogja tudni, hogy mi merre van.

....

Közintézményekben, meg ipari létesítményekben meg mindíg kell. "

A gyakorlat azt mutatja, hogy a dokumentáció fontos. Meg kell lennie, mert különben nem kapják a létesítmény kivitelezésére az állami pénzt. És emiatt ott is kell lennie az iktatóban x évig a pályázati anyagban, és amikor terepi munkánál megkérdezed, hogy akkor "épületdokumentáció?" meg csak a travoltázás megy, és senki nem tud semmit róla.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

A tervezőnek kell a szabvány szerint tervezni, illetve a kivitelezőnek a szabványnak megfelelő tervek alapján megvalósítania a hálózatot. Ha te vagy valamelyik, akkor igen, szükséged van a szabvány beszerzésére.

Lehetne olyat is csinálni, mint a gázhálózatok esetén a GMBSz - apró, de lényeges különbség, hogy a GMBSz az a jogszabály melléklete, és mint ilyen, a hatályos joganyag része, amit nem lehet zárttá/fizetőssé tenni.

Sokáig abban a meggyőződésben éltem, hogy a regisztrált szerelő alapos és mindent a szabványnak megfelelően csinál.

Hát, nem. Ha van egy gégecső, fut benne 6 kábel, akkor ha kell, még 2 kábelt be fog oda varázsolni, csak hogy ne kelljen a falat szétvésni.

Nem viszik túlzásba a szabványos megoldásokat. Igazából ameddig fér, addig tolják a gégecsövet kábelekkel, csak hogy meg ne erőltessék magukat és lehetőleg a megrendelő se legyen ideges, hogy szétverik a lakást.

 

Legutóbb a falban elakadt a vezeték, mozgatás, húzogatás, tologatás helyett rálép a behúzószalagra, az meg elszakad. Mindegy, mondja, csak 3000 Ft, majd veszek újat. Az, hogy belülről mit képes okozni a kanyarban a gégecsőben ha rálépsz az elakadt vezetékre, részletkérdés. Sőt, részletkérdés az is, hogy a vezeték nem szakadozik-e szét belülről, nem csökken-e a keresztmetszete. Mindegy. Nem az övé, nem érdekli...

'96 óta dolgozom villanyszerelőként, és tudom, hogy lehet jól is csinálni a gégecsövezést, de én sosem bíztam azon szaktársakban akik költségkímélésből/lustaságból nem hajtanak könyököt merev csőre.... Megvan a gégecsőnek a maga helye, a süllyesztett szerelés szerintem jellemzően nem az.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Méretlen oldalon nullázunk, utána már nem. Elvben túlfeszlevezető használatánál okozhat problémát, mert a levezetni kívánt túlfeszt rávezeti a Nulla vezetőre...

 

RCCB ügyben van az elején rajz, értelmezni kell, és úgy bekötni.

Most nézem a termékoldalt, Doepke olyat csinál, hogy a tipus végén az "R" jelentése "N right"

Pl.:

N left: https://www.doepke.de/en/products/protect/residual-current-circuit-brea…

N right: https://www.doepke.de/en/products/protect/residual-current-circuit-brea…

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

( Csab | 2022. 08. 08., h – 15:24 )

Szerkesztve: 2022. 08. 08., h – 15:25

Szpotlámpákat szeretnél leágaztatni gipszkarton alatt.

Van egy 5m-es fal, rá akarok pakolni X szpotlámpát.

Hogyan érdemes megcsinálni?

- Minden lámpánál elvágom a vezetéket és WAGO-zok a leágazásokhoz

- vagy van olyan lehetőség, hogy elég a vezetéket csak lecsupaszolni középen és valahogy rácsatlakozni elvágás nélkül?

 

Melyik a jobb?

Ha pl. a lámpa talpában van a WAGO az miért taknyolás?

Mert kötődobozban kötnek. Szerelvényben biztosítani kell, a PE vezető kézi megbonthatatlanságát. Ez max csak úgy megoldható, hogy közös érvéghüvelybe préseled a bejövő és az elmenő PE-t. Ez csak hajlékony vezékekkel működik, de legtöbb csillár sorkapocsba nem fér bele 2,5-nél nagyobb érvég vagy vezeték. Mondhatod azt is hogy nem karos Wago-t teszel be, de az legtöbb esetben nem fér el.

Vannak olyan szerelvények amik egymásra fűzhetőek, de ott ki van alakítva sorkapocs a továbbmenő vezetéknek is. Ilyet kell beszerezni, és akkor felfűzheted egymásra a lámpákat.

Igen, biztosítanom kell a PE vezető megbonthatatlanságát, amire pl. alkalmas a nem karos WAGO, vagy a közös érvéghüvely, vagy az összeforrasztva / középen csupaszítva és összehajtva csokiba tevés (ami így már szabványos, mert van a forrasztás mellett mechanikai rögzítés), vagy használhatok felfűzhető lámpákat. Vagy lehet, hogy 12 V-os lámpákról van szó, és nem is kell PE.

Én csak a "minden más gányolás" megjegyzéssel nem értettem egyet. Szerintem sem a csillagpontos, sem a felfűzött nem gányolás (szükség esetén nem megbonthatóan vezetett védővezetővel, a forrasztást csak azért mondtam, mert az is szabványos mechanikai biztosítással akár, de persze a wago jobb megoldás, pl. mert jó forrasztást csinálni sokkal több idő, mint bedugni a madzagot, oszt kész). A száz kötődoboz miatt is lesz, aki szidja a felmenőid, pl. akinek el kell glettelnie a tapéta alatt.

Nem azt mondom, hogy nem kell megtervezni (pl. hogy mennyivel csökkenti a megengedett áramerősséget), hanem hogy a szabvány megfelelő tervezés esetén, mechanikai tehermentesítéssel megengedi. Nyilván nem éri meg a macerát, de éppen meg lehet csinálni biztonságosan is. (A készülékek belsejében is beforrasztják a vezetékeket, és nem okoz tűzveszélyt. Nyilván baromira felülméretezik, 1-2 A áramfelvételű készülékekben is a tápellátás elég vastag, 0.75 ... 1.5 mm2 keresztmetszetű vezetékkel van.) (Amúgy tudtommal az sincs odaírva, hogy milyen mechanikai tehermentesítés kell. Ha pl. jól összesodrom a vezetéket, majd megforrasztom, az szerintem szigorúan véve egy mechanikailag tehermentesített forrasztott kötés. Hogy miért nem érdemes megcsinálni? Mert ha más okból tűz lesz, és az leolvasztja róla az ónt, akkor úgy fog kinézni a tűzvizsgálatkor, mint egy sodrott kötés, ami viszont szabálytalan.) Nyilván nem akarlak rábeszélni, hogy forrassz, meg mást sem, csak azt akarom mondani, hogy nem azért nem csináljuk, mert nem szabványos, hanem mert van jobb megoldás.

Ha már a megengedett áramerősségen kell gondolkodni, akkor régen baj van!

Az egyszerű PVC szigetelésű vezetékek max. hőmérséklete 70 ℃, kazánoknál 90 ℃. A csatlakozók átmeneti ellenállása is olyan, hogy a névelges áram és a melegedés beleférjen az megengedett tartományba. Az ón leolvadása - elektronikában használatos "finom" forrasztóónnál 180+ ℃. Így aztán a (mechanikailag tehermentesített - tehát olvadáskor nem csúszik szét) forrasztott kötésnél az olvadás gondolata előtt már leesett a vezetékről a szigetelés.

A forrasztásnál, csavaros és rugós kötésnél jobb a hidegkötés (krimpelés), mert a minősége a hegesztésnek felel meg.

Ennek ellenére elegendő lesz a wago. Vastag gerinc - ha kell - vékonyabb leágazás.

Szerintem a fórumtárs azon aggódott, hogy az ón vezetőképessége kisebb, mint a rézé, és ezért ott lesz egy nagyobb ellenállás. Ugyanakkor a rezek is összeérnek azért egy forrasztás alatt, és a keresztmetszet is nagyobb. Azt elfogadom, ha azt mondja, hogy ezen gondolkozni kell (én mondjuk inkább jó alaposan felülméretezném, ha egy darabon összecsavarom a két rezet, akkor ott a keresztmetszet a többszöröse lesz a rézének, és az ón fajlagos ellenállása azért nincs 10-szerese a rézének). És azzal is egyetértek, hogy legalábbis normális esetben nem érdemes így csinálni. De nem azért, mert szabványtalan, hanem mert van jobb megoldás. Azt kockázatosnak tartom, ha valaki úgy gondolkozik, hogy szabványtalan -> rossz, szabványos -> jó. Attól még, hogy valami szabványos, nem feltétlenül lesz tökéletes megoldás, gondolkozni is kell. A kanyarba akkor sem robogunk bele 100-zal, ha nincs 40-es tábla.

A PVC 70°C-on nem olvad le.

80°C -on a dielektromos tulajdonságok elkezdenek változni.

100°C-on az anyagszerkzet elkezd degradálódni.

A PVC-nek nincs olvadáspontja, magas hőmérséleten képlékennyé vállik, és idővel elbomlik. Gyulladási hőmérséklete 455°C.

Mit is jelent az, hogy ezért ott lesz egy nagyobb ellenállás?

Nem lesz, mert R=ρ*l/A. Igazad van, mert ha nem a huzal két végét forrasztod össze, akkor az A nagyobb, az l meg nagyon kicsi. A disszipáció R arányos, de ez sem igaz, mert a vezeték a keletkezett hő jó részét elvezeti. (Pl. egy FET 0,63 mm2 keresztmetszetű lábacskáján 120 A lehet a folyamatos áram. Néha smd kivitelben sokkal több a kisebb keresztmetszeten is, mert l nagyon kicsi és a vezető mindkét vége valamilyen módon hűtve van.) Itt a kötés környékén a szigetelést kell védeni a hőtől - ami persze feleannyit sem bír, mint egy FET. ;)

A forrasztás sokkal bonyolultabb technológia, mint egy kötőelem alkalmazása. Kézi kivitelnél a reprodukálhatóság és ezért a megbizhatóság alacsonyabb lehet. Ráadásul a végén még szigetelni is kell.

A kötőelemek fejlődése is figyelmet érdemel. A korai pécékben alkalmazott Mini PV (keményaranyozott tüske + krimpelt hüvely -> pl. LED csatlakozó) 1 A áramerősseget bírt. Később az MTA 100 (ónozott + 7 huzalos kötés) már 4 A-t. A wago jól tesztelt, optimális anyagokból készül és a célnak kiválóan megfelel. Van specifikációja, így pontosan tudod mit lehet elérni vele.

Ezt a forrasztásos dolgot tényleg el kellene engedni már. Nem csak azért mert nem szabványos, nem is azért mert nem "elég jó" mechanikailag (úgyse győzlek meg, nem is akarlak) hanem mert egyszerűen drágább az idő amit a forrasztással töltesz mint belerakni egy kettes fix wago-t és kész.

Gábriel Ákos

( zrubi v | 2022. 08. 08., h – 15:30 )

Én biztosan WAGO-val csinálnám minden lámpánál. főleg ha 230V megy hozzájuk.

(de 12V-os vezetéket is láttam már, ami leolvaszototta a csatlakozó házat, csak mert 'laza' volt a kötés alatta)

zrubi.hu

Az, hogy melegszik-e egy kötés, két dolgon múlik, az ellenállásán és az átfolyó áramon, az ott disszipált hőteljesítmény I² R, ahol  I az áramerősség, R az ellenállás. Ráadásul a fogyasztó teljesítménye U I, ahol U a feszültség, I az áramerősség, tehát, ha ugyanakkora teljesítményű lámpa 12 V-os, akkor nagyobb áramerősség megy hozzá, mint ha 230 V-os lenne, tehát vastagabb drót és jobb kötés kell.

(Amúgy WAGO-zni és nem elvágni is lehet, ha a vezeték keresztmetszetének a duplája még belefér a WAGO-ba: az egy lámpához vezető madzagot lecsupaszítod, ahol a toldás lesz, a csupasz részt félbehajtva megsodrod, és mehet a karos WAGO-ba. Nem így csinálnám, de ha valamiért irtózol az elvágástól, tulajdonképpen szerintem ez is szabványos.)

( locsemege v | 2022. 08. 08., h – 16:51 )

A villanyszerelő megoldja azokat a problémákat, amelyek villanyszerelő nélkül nem léteznek.

Olvasom itt, mekkora műszaki probléma és egyúttal dilemma néhány fogyasztó párhuzamos kapcsolása. Kemény idők, kutyavilág.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Persze, de ez olyan egyszerű dolog szerintem, hogy bárhogy megoldható. Érvéghüvelybe két vezeték, érvéghüvely valami toldó vacakba - sorkapocs, rugós bigyó, mindegy -, de lehet csillagpontos, sorkapocs, csak haladjunk. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( Csab | 2022. 08. 21., v – 22:01 )

Kérdésem lenne a konnektorok bekötéséről.

Mondjuk 10 konnektort kell egymás mellé rakni. A konnektorok szépen átköthetők egyikből a másikba.

Az utolsó konnektor még 9 kötésen keresztülmegy, mire eléri a naftát. Sajnos ezek a kötések nem túl erősek, ráadásul a konnektor is mozoghat a falban.

 

Van valami ökölszabály, hogy hány konnektort lehet átkötni, mikortól érdemes inkább wago-zni, hogy csökkentsük a csatlakozási pontok számát?

Esetleg szabály van rá?

Úgy tudom, arra van szabály, hogy a védőföld nem köthető át úgy, hogy megszakadhat egy konnektoron, tehát az már szabályos, ha a védőföldet megwagozod, és a többi átmegy, feltéve, hogy olyan konnektorod van, ami szándékosan ilyen (van rajta két vezetéknek hely, nem pedig egy csavar alá akarsz két madzagot beszorítani). Ha elfér a wago, akkor azzal ágaztatnám el, nem kötögetném át, főleg, ha a konnektoron a kötések nem tűnnek elég jónak (van, amelyikbe pont ugyanúgy lehet két drótot beledugni, mint egy kettes wagoba). Azt nem tudom, hogy egy ilyen wago-szerű konnektorba bedugott két vezeték megfelel-e a védőföld kézi megbonthatatlanságának, egyszer szereltem ilyet, ott a védőföldet megwagoztam azért a konnektortól függetlenül.

MSZ HD 60364-5-54 védővezető kialakítása:

Védővezetőbe kapcsolóeszközt beépíteni tilos, de vizsgálat céljából szerszámmal bontható kötéseket szabad iktatni.

A földelés ellenőrzése céljából eszközöket nem szabad a védővezetőbe sorosan beiktatni.

Lefordítom magyarra: kapcsolót tilos beépíteni, vizsgálat céljából csak szerszámmal bontható kötést szabad beiktatni, de mérőeszközöket ekkor sem lehet sorosan kötni. Egy sorolva szerelt dugalj esetén se kapcsolót nem teszünk a védővezetőre, se nem vizsgáljuk, se nem ellenőrizzük. Bekarikáznád, hogy szerinted hol van ebben leírva, hogy védővezetőt csak szerszámmal bontható kötéssel lehet szerelni normál üzem esetén?

https://iotguru.cloud

Bekarikáznád, hogy szerinted hol van ebben leírva, hogy védővezetőt csak szerszámmal bontható kötéssel lehet szerelni normál üzem esetén?

Mi ez valami dejavu? Ott a válasz a kérdésedre, amire posztoltál!

A "karos WAGO" pl nem felel meg a ritériumnak, mert szerszám nélkül oldható. A rugós sorkapocs meg megfelel mert az nem.

Mi ez valami dejavu? Ott a válasz a kérdésedre, amire posztoltál!

Nem, nincs benne ilyen kritérium. Olvasd fel hangosan, ha másképp nem megy és/vagy próbáld értelmezni az alanyokat és állítmányokat a leírt mondatokban.

A "karos WAGO" pl nem felel meg a ritériumnak, mert szerszám nélkül oldható. A rugós sorkapocs meg megfelel mert az nem.

Nincs ilyen kritérium. Többek között ezért lehet kapni kereskedelmi forgalomban szimplán rugós szorítással sorolható szerelvényeket.

https://iotguru.cloud

Az "MSZ" azt jelenti, hogy echte magyar szabványról van szó vagy pedig nemzetközi szabványról, hazai sajátosságokkal honosítva, magyar nyelvre szöveghűen szakfordítva. Szóval továbbra is érdemes elemezni a mondatokat alany-állítmány-tárgy szerint.

https://iotguru.cloud

"A szabvány nyelve magyar" - olvasható az első linkelt oldalon, míg a módosításokat tartalmazó külön szabványra vonatkozóan ugyanez az infó "A szabvány nyelve angol". A beszélgetés az elsőről, a MSZ HD 60364-5-54:2012-ról szól, aminél szerintem nem véletlenül/elírás miatt került oda a nyelvhez az, hogy magyar.

Nagyon nem fogja őket meghatni. Amúgy arra készülj fel, hogy ez a webshop nem egy mai korszerű webshop, hogy fizetsz és azonnal kapod a terméket.

Hanem fizetsz mondjuk kártyával, aztán amikor Mancika bemegy dolgozni, és látja a banki tranzakciót, akkor emailben elküldi neked a számlát és a kért anyagot. A kapott PDF-ben meg minden oldalon ott a neved vízjelként keresztbe az odalon, hogy ha valami oknál fogva felkerül a netre, vagy kinyomtatva bárki kezébe kerül, ott virítson hogy tőled került közkézre.

A "karos WAGO" pl nem felel meg a ritériumnak, mert szerszám nélkül oldható.

Lófaszt, mama. Sem a karos WAGO, sem a rugós nem szerelhető szabadon hozzáférhető helyre. Márpedig ha egy csak szerszámmal bontható helyen van a további szerszám nélkül bontható kötés, akkor az megfelel a kritériumnak, mivel szerszám nélkül nem tudod oldani, lévén hozzá sem férsz.

Lófaszt, mama.

Attól mos  tekintsünk el, hogy kötődobozba rakunk kötőelemet, szerelvénydobozba meg sosem. De a szerszámmal oldható és a nem hozzáférhető helyen lévő két külön fogalmat takar. És ha egy érintésvédelmi felülvizsgáló meglát egy karos Wagot a védővezetőn, akkor fel fogja venni eltérésnek.

De a szerszámmal oldható és a nem hozzáférhető helyen lévő két külön fogalmat takar.

Ez így van. De ez nem változtat azon, hogy sem a kötődoboz, sem a szerelvénydoboz nem bontható ki szerszám nélkül. Ergó a benne levő kötés sem oldható ezen szerszám nélkül, mert nem férsz hozzá a kezecskéddel a kibontás előtt.

Az, hogy a felülvizsgáló mit hogy gondol, az nyilván más tészta. Mint írtam, azt is szóvá fogja tenni, ha három hosszabbító sorba van kötve, pedig azt semmilyen szabály nem tiltja explicite, pusztán csak rossz hétköznapi gyakorlat (és hát ugye az amúgy is "user-error", a szabályok ismeretére nem kötelezett mezei felhasználó simán megteheti).

Mint írtam, azt is szóvá fogja tenni, ha három hosszabbító sorba van kötve, pedig azt semmilyen szabály nem tiltja explicite, pusztán csak rossz hétköznapi gyakorlat (és hát ugye az amúgy is "user-error", a szabályok ismeretére nem kötelezett mezei felhasználó simán megteheti).

Erről a rosz gyakorlatról a tűzvizsgálók tudnak sztorizgatni. A hosszabbító hosszabbítója (villanylap.hu)

A hosszabbító hosszabbítója a magyar szabvány szerinti hosszabbítóval tényleg veszélyes. Az általad cikkből:

Ebből következően megállapítottuk, hogy a tűz keletkezésének oka az elektromos energia, ezen belül pedig az elektromos vezeték túlterhelése és szakszerűtlen szerelése volt.

Szóval mi is történt? Ahogy elnézem a képeket, persze volt ott minden tákolás, tehát ez sem biztos, de a kismegszakító az építkezés során felhasznált vezetékekre van méretezve. Egyrészt lehet, hogy azok vastagabbak, mint a hosszabbító 1.5 mm2-es reze, másrészt azokat nem hajlítgatja folyamatosan a szél (pláne, hogy az egyik hosszabbító át volt dugva egy lyukon a falon, és ott megtörhetett). Szóval a tűz nem a hosszabbító hosszabbítója miatt keletkezett, hanem azért, mert tisztességes, rögzített kábelezés helyett használtak hosszabbítót. Ha csak egy hosszabbító lett volna, akkor is ugyanúgy leégett volna az egész a francba. (Mondjuk a szép lassú melegedés miatt lángra lobbanó szigetelés nekem kicsit fura, nem tudom, miért nem valami lángmentes anyagot használnak. Én egyszer láttam ilyet egy fűnyíróhoz évekig használt hosszabbítón, ott csak durrant egyet, kiolvasztott egy lyukat a vezeték tömlőjén, amin kiköpött egy kis olvadt műanyagot, és azzal meg is szakadt. De azt már rég nem kellett volna használni, látszik egy gyakran le- és feltekert kábelen, amikor már bélcsavarodása van.)

Az angol rendszerben ezért a készülékek és a hosszabbítók vezetékeit külön olvadóbiztosítékkal kell védeni (a kismegszakító ott gyakran 20 A, a konnektorok bekötése ring mains, 1.5 mm2-es réz két irányból, a hosszabbító pedig sima 1.5 mm2-es réz, amihez 13 A-es olvadóbiztosítékot használnak a dugóban). Az ellen persze ez sem véd, ha a hosszabbítót addig hajlítgatják, amíg a réz fele el nem törik.

Szerintem a hosszabbító, akár egy, akár több, legjobb esetben szükséges rossz, és ahol el kell vezetni az áramot hosszabban, állandóan, oda nem való (ha az esztétikai szempontok nem számítanak, akkor vanank falra rögzíthető kábelek, kábelcsatornák, nem lesz sokkal drágább). Abból meg nyilván nem lesz semmi baj, ha az íróasztalod mellett lévő egyetlen konnektorba bedugsz egy hármas elosztót, annak az egyik lyukába a lámpát, a másikba pedig egy túlfeszültségvédett elosztót, amibe megy a monitor, a laptop, és a telefontöltő. Csak gondolni kell a hosszabbítók terhelhetőségére, és tudni, hogy a túlterheléstől ezt a cuccot nem védi biztosító (ha nem vagy UK-ben).

Akkor most a konnektorok felfűzése szabványos? Az be van csavarozva a dobozba, és a konnektorból sem lehet csak úgy kézzel kivenni a madzagot. Én eddig abban a hitben éltem, hogy a védővezetővel nem szabad felfűzni dolgokat, de lehet, hogy egy csomó wagot, és főleg azoknak a dobozba való bedominózását megspórolhattam volna.

Akkor most a konnektorok felfűzése szabványos?

Ha sorolható a dugalj, akkor mitől lenne nem szabványos?

Én eddig abban a hitben éltem, hogy a védővezetővel nem szabad felfűzni dolgokat, de lehet, hogy egy csomó wagot, és főleg azoknak a dobozba való bedominózását megspórolhattam volna.

Miért, szerinted a WAGO - legyen ez bármi is, ugye, mivel jobb ebben az esetben, mint a szerelvény maga? Egy sorkapocs oké, szerelvény csavaros kötése nem oké? Rugós WAGO oké, szerelvény rugós szorítása nem oké? Az összes sorolható szerelvény olyan kialakítású, hogy tovább lehet belőle vinni az N-L-PE vezetékeket, nyilván külön csatlakozóból - nem egy csavar/rugós szorító alá betuszkolva két vezetéket!, nincs olyan előírás, hogy a PE-t egy n darabos sorolható dugaljnál még külön osszad szét n felé...

https://iotguru.cloud

Miért gondolod hogy egy csatlakozó terminálba 2 vagy több vezetéket bedughatnál, anélkül hogy közösítenéd őket mechanikailag, Pl érvéghüvelyben? Mert ha dupla érvéghüvelybe préselt védővezetővel sorolod a szerelvényeket, akkor semmi gond nincs. A gond akkor van ha kiveszed az első szerelvényt, és megszakad a védővezető, aminek a szabvány szerint 5sec-on keresztül el kellene viselnie a zárlati áramot.

Mindazonáltal a szabvány csak ajánlás, nem kötelező betartanod. Viszont onnatól fogva hogy eltérsza a szabványtól, neked kell minden olyan dokumentációt a kiviteli terv mellé rakni, ami bizonyítja, hogy biztonságos a hálózat!

Miért gondolod azt, hogy azért mert 2db lyuk van rajta mindet megtömheted?

És a nap kérdése: két eltérő keresztmetszetű vezetéket hogy tudsz egyformán megszorítani 1db csavarral vagy rugóval?

Amúgy nem vagy te  Dunning-Kruger behatás alatt?

sorolható szerelvény és a gyártó - veled ellentétben - képes volt helyesen értelmezni a szabványban leírtakat.

Még mindíg ott tartunk, hogy nem is láttad a szabvány szövegét, mert ha láttad volna, akkor tudnád, hogy mi áll benne. Vedd elő bankkártáyádat és vedd már meg a szabványt, aztán olvasd el, mert most csak szájkaratézol.

Csak egy személyes kérdésem van, mert az előzőek nem érdekelnek.

:D

Milyen keresztmetszetű vezetékkel szoktad sorolni az általad küldött fényképen szereplő dugaljat?

Az N és L 1,5 vagy 2,5, attól függően, hogy B13 vagy B16, a PE 2,5. Egyéb kérdés?

https://iotguru.cloud

Nehéz téged olvasni, mert teletűzdeled mindenféle betüjelekkel a mondandódat.

Érdekes, másoknak sikerül.

Miért 2,5mm2 a PE?

Azért, mert ennyi a PE minimális keresztmetszete Cu esetén, ha a fázisvezetővel nincs közös védőburkolatban, de védve van mechanikai hatások ellen. Egyéb kérdés?

https://iotguru.cloud

Azért, mert ennyi a PE minimális keresztmetszete Cu esetén, ha a fázisvezetővel nincs közös védőburkolatban, de védve van mechanikai hatások ellen. Egyéb kérdés?

Mert te két csövet raksz be a falba? Egyet az L+N-nek, és külön a PE-nek? :)

Valamit nagyon nem értesz! Hangosan felröhögne az egész villanyász brigád, ha így csinálnád.

Igen, neked vannak olvasási és szövegértési problémáid, de nyilván én nem értem... 

Hangosan felröhögne az egész villanyász brigád, ha így csinálnád.

Meséld el nekik azt is, hogy a PE csak szerszámmal oldható és nem sorolható, meg a többi faszságot, amit az utóbbi három napban összehordtál.

https://iotguru.cloud

Az minek számít, amikor a lámpához odamegy fázis, nulla meg föld, de ugye a fázis a kapcsolóig külön van ágaztatva, vagy váltókapcsolóval még lehet bonyolítani, hogy mi hol megy külön és együtt. De hogy lámpához sehol nem láttam 2.5mm2 -es földelést, az tuti.

Amúgy nem vagy te  Dunning-Kruger behatás alatt?

Nyilván így van... idéztél két mondatot, amelyek nem támasztják alá az állításodat, ezen rugóztál órákon át, terelve a témát, aztán most meg értetlenül szemléled a sorolható dugalj lyukait, amelyek szerinted pusztán azért vannak így gyártva, hogy ne használja senki a specifikáció szerint sorolva.

https://iotguru.cloud

azért vannak így gyártva, hogy ne használja senki a specifikáció szerint sorolva.

Azért vannak úgy gyártva mert a tervező, így rajzolta meg a terméket. Itt nálunk viszont nem lehet a védővezetőt szerszám nélkül megbontani és pont.

Tudod olyan ez is mint az angol közlekedés: autódba balodalra rakták a kormányt, de ennek ellenére nem közlekedhetsz Angliában a jobb oldalon...

Itt meg gondolom az lebegett a gyártó szeme előtt, hogy létezik jobbkezes és balkezes szerelő is... Mert ha sorolni akarta volna a szerelvényeket, akkor felrakott volna egy külön terminált is külön rugóval/csavarral belül összekötve, hogy tovább tdujad sorolni. Vannak ilyen készülékek is, de ez nem az.

De Pl. ez ilyen: https://files.fm/f/dc8nkbhh7

Azért vannak úgy gyártva mert a tervező, így rajzolta meg a terméket.

Persze, művészlélek volt. :D

Itt nálunk viszont nem lehet a védővezetőt szerszám nélkül megbontani és pont.

Még mindig ott tartunk, hogy nem tudtál előbányászni erre semmit, amivel alá tudnád támasztani. Azért nem tudtál, mert nincs ilyen szabály, sőt, soha nem is volt.

https://iotguru.cloud

Ha van időd nézz már meg egy hurokellenállást egy mondjuk 4db sorba fűzött dugaljnál ahol a dugaljakba csinálod a -szerinted- jó kötést.

Na, alakul: akkor most egzaktul tilos sorolásnál a PE-t sorolni vagy vannak korlátok, amelyeket - egyébként bármilyen más szerelésnél is - figyelembe kell venni?

Ha ezt egyszer megnézed belátod, hogy kinek van igaza.

Mértem anno, ismerem a korlátokat (ez nagyjából 5-7 sorolt szerelvény), és ebből továbbra sem látom be, hogy bármi is tiltaná a sorolást. A "mi így szoktuk" vagy a "mi nem így szoktuk" érv nem egy egzakt tiltás, amire már egy ideje várok, hogy konkrétan mi alapján van elterjedve az a szakmai hiedelem, hogy tilos a PE sorolt kötése és helyette egyéb kötésekkel kell játszani (mint például a dupla érvéghüvely és társai), amelyeknek ugyanúgy van ellenállása és ugyanúgy le kellene mérni.

Röviden: az érdekel, hogy milyen szakmai hiedelem alapján jó például egy négyes sorolásnál szerelvény mögé begyűrt sorkapoccsal vagy nem karos kötőelemmel való PE kötés és miért nem jó a sorolható szerelvényen kialakított saját kapcsain a PE kötés, mert a hurokellenállása technikailag ugyanaz.

https://iotguru.cloud

Kellene látni már ezt a szabványt, más fórumokon is már évek óta megy a vita, mindenki a szabványra hivatkozik. Sajnos ezek  a szabványok  olyanok  mint Colombo felesége, mindenki beszél róla , de senki sem  látta. A neten  nem találom, egy helyen árulják tizenezerért pdf-ben.  Ennél többet nem találtam. 

Van viszont egy csomó video a neten , ahol viszik sorban a földelést, nyilván ha egy elszakad az eljén akkor a mögötte lévőket is magával rántja. DE van ahol ezt írják: 

Szabvány nem írja elő, de amennyiben az első szerelvény doboz mélyített, akkor ott vezeték összekötővel (Wago) szoktuk a védő vezetőt összekötni.

Ha nincs mélyített doboz akkor sajnos erre nincs lehetőség, mert nem fér el. :(

 

Viszont az egyes Legrand és Shneider  konnektorok, már amiket én láttam,  az mind sorolható, két bekötésesek vezetékenként.   Nem  hinném hogy az angol villanyszerelők, illetve a suta kezű szerelők miatt lenne ez  így. 

Más kérdés, hogy volt olyan  konnektorom amibe tömör 2.5-es  és 1.5-es vezetéket nem lehettet bekötni, akárhogy szorítottam a 1.5-es kiesett. De ez csak annyi, hogy ne használj kétféle kábelt.  Illetve este megnézem, van pár Schneider sorolható konnektorom. 

https://blog.claryel.hu

Viszont az egyes Legrand és Shneider  konnektorok, már amiket én láttam,  az mind sorolható, két bekötésesek vezetékenként.

Ahja, ami sorolható, az sorolható. :)

Más kérdés, hogy volt olyan  konnektorom amibe tömör 2.5-es  és 1.5-es vezetéket nem lehettet bekötni, akárhogy szorítottam a 1.5-es kiesett. De ez csak annyi, hogy ne használj kétféle kábelt.

Ööö... izé... keresztmetszetet csökkenteni biztosítón keresztül lehetne csak...

https://iotguru.cloud

Ööö... izé... keresztmetszetet csökkenteni biztosítón keresztül lehetne csak...

Ezen a hiányos mondaton már zeller kolléga is elbukott. ;)

Az elosztótól indítok egy 16 A-es hálózatot. A sufniba, ami 100 m távolságra van. :-D A feszültségesés miatt 6 mm2 vezeték kerül a biztosítékba. Aztán ezt a sufnin belül kettéágaztatom 2x1,5 mm2 vezetékre (legyen MT) két konnektorba.

  • Melyik elem nem bírja el a 16 A-t?
  • Hány biztosítékot raknál be pluszba?
  • Ha az elosztóban meglátod a 16 A + 6 mm2 kombót, akkor nyilvánvalóan felüvöltesz és kicseréled 40 A-esre a kismegszakítót?

De nincs szükség az elméleti sufnira sem. Éppen tegnap kötöttem a következő konstellációt: Elosztó 16 A, melegedés és több terhelt hálózat egy csőben (és a leghoosszabb vezeték miatt)  ez a hálózat 4 mm2-en megy. A végén 4 mm2 -> 1,5 mm2 -> 16 A-es sütő. Szerinted a sütő mögé kellett volna egy kismegszakító? Pótmegoldásként perelheted a gyártót, mert nem megfelelő vezetéket alkalmaztak. :-D

Mielőtt pörre vinnéd a dolgot, meg szeretnélek nyugtatni. A meleg szerkezeteknél általában >70 ℃ vezetékeket használnak. Így aztán előfordulhat, hogy a keresztmetszet csökkenése ellenére a terhelhetőség ugyanaz marad.

Ez az anekdota-halom nem változtat semmit... a sufnidban azt teszel, amit jónak látsz, de rossz helyen van a kismegszakítód, egyszerűen oda kellene tenni, ahol a keresztmetszet váltás történik; a sütő meg egyrészt nem az ingatlan villamos rendszerének a része, másrészt a sütőben van biztosíték a saját vékonyabb vezetékszakaszára, hogy ha a bejövő sokkal nagyobb keresztmetszet sokkal nagyobb áramerősségre lenne biztosítva, akkor se legyen tűz egy üzemzavarból.

https://iotguru.cloud

Az "anekdota-halom" _Franko_-félefordítása: akkora baromságot írtam, hogy inkább ezt írom, mintsem igazat adjak a másiknak. ;)

Pedig az az anekdota-halom három konkrét kérdés volt. Vegyük úgy, hogy sikerült megválaszolni!

Tehát - véleményed szerint - a 16 A-re biztosított vezeték, ha vastagabb, akkor a vezeték végén kell elhelyzni a kismegszakítót. (Mivel az elejére raktam, ezért az hibás.)

Ha melegedés és/vagy feszültségesés miatt nagyobb keresztmetszetet kell alkalmazni, akkor a vezeték végén kell elhelyezni a biztosítót. DE! A vezeték elején elhelyezett kismegszakító smafu, mert hátha mégis nagyobb nagyobbat tettek be. Ez egy igen gondos méretezési elv, lefordítom: Ha melegedés és/vagy feszültségesés miatt nagyobb keresztmetszetet kell alkalmazni, akkor a vezeték elején akár nagyobb kismegszaktót is lehet alkalmazni, mint amire a méretezés történt.

Egy villanytűzhelynek ugyan van adatlapja, amely megadja a méretezési teljesitményt, esetleg az alkalmazandó kismegszakítót, de ez lényegtelen. Hiszen van benne biztosíték , ami miatt megvédi magát, tehát a javasoltnál nagyobb kismegszakító is alkalmazható. Persze a sütő nem része az ingatlannak, ezért nem is kell méretezni a vezetékét.

Ezeket a hasznos tanácsokat megjegyzem, de azt nem ígérem, hogy alkalmazni foigom. ;)

Tehát - véleményed szerint - a 16 A-re biztosított vezeték, ha vastagabb, akkor a vezeték végén kell elhelyzni a kismegszakítót. (Mivel az elejére raktam, ezért az hibás.)

Ez szalmabáb. Azt írtam, hogy oda kell tenni, ahol csökken a keresztmetszet.

Egy villanytűzhelynek ugyan van adatlapja, amely megadja a méretezési teljesitményt, esetleg az alkalmazandó kismegszakítót, de ez lényegtelen. Hiszen van benne biztosíték , ami miatt megvédi magát, tehát a javasoltnál nagyobb kismegszakító is alkalmazható. Persze a sütő nem része az ingatlannak, ezért nem is kell méretezni a vezetékét.

Ez szalmabáb. A példádban említett tűzhely 1,5-es szakasza megvédi magát a tűzhely saját megfelelően méretezett biztosítékával, tehát a tűzhelyet kötheted akár 100 amperes kiállásra is, nem lesz nagyobb a tűzveszély kockázata. A tűzhely előtti szakaszra ettől függetlenül kell megfelelő védelmet tenned, amivel azt a vezetékszakaszt biztosítod, szóval ez a konstelláció helyesen van kitalálva, ellentétben azzal, hogy a sufnidban a 6-os vezetékből 1,5-es lesz.

https://iotguru.cloud

rossz helyen van a kismegszakítód, egyszerűen oda kellene tenni, ahol a keresztmetszet váltás történik;

Amikor sörözés közben megmutatom ezen a posztjaidat szakavatott haveroknak, a fun faktor mindíg maximumra ugrik. Mondhatni szem nem marad szárazon a röhögéstől. Több korsó söröm is bánta már a kifordított gondolatmeneteidet. De nyugtass meg te is röhögsz néha amikor visszaolvasod önmagad. :)

Tudna valaki idézni a szabványokból, mert ez igy csak vakok véleményezik a vakokat. Egy két mondatot csak nem tilos.

Konkrét tények helyett sörözési beszámoló meg nem érv:  Sanyiék jóbban  tudják, hiszen ők adtak a sör mellé snapszot is nekem.

https://blog.claryel.hu

A konnektor, a karos wago nem kapcsolóeszköz és nem is vizsgálat céljából van ott. Vizsgálat céljából szerszámmal oldható eszközt szabad beletenni. De mi van a nem vizsgálati célú és nem is kapcsolóeszközökkel, pl. egy elágazással, toldással? (Én úgy értelmezném, ha csak ennyit tudunk, hogy jogállamban élünk, ami nem tilos, azt szabad.)

A szabványt továbbra sem látom fenn a neten, viszont találtam egy beszámolót róla a villanyszerelők lapjában. idézet innen:

A védővezetők villamos folytonossága

Alapelv, hogy a védővezetőket megfelelő módon védeni kell 1) a mechanikai sérülésektől, 2) a vegyi vagy elektrokémiai károsodástól, 3) az elektrodinamikus és termodinamikus erőkkel szemben.

  • A védővezetők csatlakozásainak – legyenek azok akár védővezetők, akár védővezető és egyéb szerkezet között – megfelelő és tartós villamos folytonosságot és mechanikai szilárdságot és védelmet kell biztosítaniuk.
  • A kötéseket nem szabad forrasztással készíteni.

Szintén általános követelmény, hogy a kötések álljanak ellen bármilyen áram-idő kombinációnak, amely előfordulhat az adott vezetőben vagy burkolatban a legnagyobb keresztmetszetet figyelembe véve.

A védővezetők kötéseinek hozzáférhetőknek kell lenniük szemrevételezés és vizsgálat céljából. Ezen szabály alól kivételek a kiöntött, tokozott, fém védőcsövekben és síncsatornás rendszerekben lévő, a szerkezet részét képező, adott szerkezetre vonatkozó termékszabványnak megfelelő, hegesztéssel vagy keményforrasztással készült, illetve sajtolószerszámmal készített kötések.

Védővezetőbe kapcsolóeszközt beépíteni tilos, de vizsgálat céljából szerszámmal bontható kötéseket szabad iktatni. A földelés ellenőrzése céljából eszközöket nem szabad a védővezetőbe sorosan beiktatni.

 

Itt én csak annyit látok, ( ez nem a szabvány, csak ismertetője) hogy : megfelelő és tartós villamos folytonosságot és mechanikai szilárdságot és védelmet kell biztosítaniuk.

Ez meg lehet akármi, akár sorolt bekötés is szerintem , habár irtam , hogy a konnektoronkénti bekötést én is biztosabbnak  érzem. Persze ekkor majd  jön valaki , aki azt mondja majd , hogy:

- kisbarátom a szerelvénydobozba kötést raksz  ?

- Hát nem olvastad a szabványt ?  

- melyiket,  Oszkár ? 

https://blog.claryel.hu

A szabványt továbbra sem látom fenn a neten, viszont találtam egy beszámolót róla a villanyszerelők lapjában.

Ezt meg kell beszélni a szerzőkkel.

A védővezetők villamos folytonossága

Amennyiben Franko összesorol egy a szomszéd helyiségben lévő dugaljat, és a Micike kitépi a falból a konnektort mert hasraesett egy kábelben, akkor hogy biztosított a védővezető folytonossága? Ezért írta le a szerző, azt hogy csak vizsgálat céljából, és szerszámmal szándékosan legyen bontható.

A "kapcsoló és az szerszámmal oldható kötés" azt jelenti a mondatban, hogy a PE vezetőt nem szakíthatja meg kismegszakító, kontaktor, biztosíték, főkapcsoló semmi! Teljes hálózatról való leválasztás lehetséges, egy csatlakozó kihúzásával, de más nem. Viszont gyengébb felfogásúaknak mint franko kolléga, aki a youtuberól szedi szaktudását, mert soha nem járt még MEE oktatás közelében sem, problémát okoz ennek a szabványnak az értelmezése. A szabvány nem úgy íródik, hogy leírják mit nem szabad, hanem arról szól hogy hogyan kell kialakítani, hogy szabványos legyen.

És ha megkérdezi valaki, hogy miért nem szabad hosszabbítót hosszabítóba dugni, akkor szintén a PE vezetőre vonatkozó folytonossági követelmény környékén kell keresni a magyarázatot.

És ha megkérdezi valaki, hogy miért nem szabad hosszabbítót hosszabítóba dugni, akkor szintén a PE vezetőre vonatkozó folytonossági követelmény környékén kell keresni a magyarázatot.

Mióta és mi alapján tilos hosszabbítóba hosszabbítót dugni? És a PE vezető folytonosságára nézve miért más, mint konnektorba dugni hosszabbítót?

https://iotguru.cloud

Ok értem én, ez egy offenzív vita, de kötözködés nélkül:

Micikét hagyjuk.  Hogyan  kell biztosítanod  a folytonosságot ?  Konkrétan hogyan kábelezel mondjuk a lakáselosztótól .Vagy akkor hogyan szabályos egy négyes konnektor bekötése: Négyes konnektort  compactot  nem látok, itt ott van kábelcsatornába való compact , fali süllyesztettet nem látok. Hogyen kell ekkor bekötnöm szabályosan egy négyes konnektort ? Mert a süllyesztettet elosztódoboz +wagoval négyfelé osztott földelés akkor szintén problémás. Hogyan kell ? 

Régóta látom ezt a vitát, jó lenne tudni hogyan kell , kellene ? 

https://blog.claryel.hu

Konkrétan hogyan kábelezel mondjuk a lakáselosztótól

Amit a villamos biztonsági felülvizsgálók elfogadnak - és már mondtam- pl. sodrott vezetékeket iker érvéghüvelybe préseled, és azt csavarozod vagy nyomod be a sorkapocsba. A nem oldható Wago szintén nem szokott vita tárgya lenni, kivéve ha elosztó szekrénybe rakod, mert ott vagy használj sorkapcsot, vagy vegyél a Wagohoz adaptert amivel a DIN sinre felpattintod. Amúgy ki az a fakír aki szerelvénydobozba nem hajlékony vezetékkel áll be, ha tudja hogy lesz ott egynél több szerelvény?

Helyiségek közötti sorolás biztos hogy kiveri a biztosítékot minden felülvizsgálónál (ha észreveszi).

Azt hogy 2,5-es merev vezetéket Frankó módjára besorolsz, biztos hogy eltérésnek veszik fel, és rányomják a "NEM MEGFELELŐ" minősítést 10-ből 10-en.

További szabály, hogy 1 sorkapocsba 1 merevvezeték, vagy megfelelő szigetelt érvéghüvelybe illő vezeték, illetve rugós sorkapocsnál mehet sodrott vezeték akár több is, ami befér. Az igényesek itt is egy sorkapocsba 1 vezetéket dugnak, ami nagyban segíti a hibakeresést és javítást.

Ilyen áramvezető sinekre fúrt, fogatott fővezeték is csak egyesével. Ahány kábel, annyi furat vagy rögzítőelem. Nincs az hogy egy csavar alá felfűzünk több szemes sarut!

Azon kívűl minden hova rajzjelek, a kismegszakítóra, sorkapocsra stb, ami egyezik a rajzzal is. A legtöbb eltérés a rajztól való eltérés okozza.

Amúgy meg otthon a sufniban azt csinál mindenki amit akar, úgysem megy a közelbe felülvizsgáló soha.

Nekem nem küldetésem, hogy itt Franko világnézetét átalakítsam, olyan helyhez úgysem fog odaférni ahol nagy bajt csinálhat. Vagy ha igen páros lábbal rúgják seggbe.

Azt hogy 2,5-es merev vezetéket Frankó módjára besorolsz, biztos hogy eltérésnek veszik fel, és rányomják a "NEM MEGFELELŐ" minősítést 10-ből 10-en.

Miért is? Semmi nem tiltja, hogy a PE vastagabb legyen, mint az L, vékonyabb viszont nem lehet 16-os keresztmetszetig.

Amúgy, látom, építed serényen itt a szalmabábokat, csak hogy el tudd maszatolni azt, hogy már három napon keresztül hülyeségeket írtál... tehát önmagában a sorkapocs jó, a sorolható szerelvény sorkapcsa nem jó? Továbbá a PE valójában megszakítható mindenféle kötőelemmel, ha az szekrényben van; de, ha sorolható szerelvényről van szó, mert akkor dupla érvéghüvelyt kell használni és folytonosnak kell lennie a PE-nek? Továbbá a hosszabbító azért nem jó, mert a PE folytonossága megbontható? Meg ilyen válogatott hülyeségek?

https://iotguru.cloud

Még ezelőtt a fórum előtt az ikersorkapcsos összekötésen  gondolkodtam, gyakorltias szempontból ez tűnik nekem a legjobbnak, "függetlenednek" egymástól a kötések.

Illetve láttam egy videót , ahol mélyitett 65-ös szerelődobozokat használnak, az első dobozba   karos wagokat tesznek és innen ágaztatják szét a vezetékeket.  Mennyire elfogadott ilyen esetben -konnektoroknál-

a mélyített szerelődobozban például a wago (karos vagy a nem bonttható- amit én egy két kézmozdulattal, csavarással  simán bontok, sérülés nélkül)  ? 

https://blog.claryel.hu

Az ezzel a baj, hogy ha Micike kitépi a konnektort a falból, az magával ránthatja az alatta levő wagot is, az csak egy fél arasz madzaggal van beljebb. Nem beszélve arról, ha a fal egy darabját is kiütik (pl. mert a melós fejjel lefele tartotta a tervrajzot, hogy hova kell egy új ajtó). Sőt, egy teljesen folytonos zöldsárga madzagot is peches esetben elfúrhat valaki a védőcsövön át úgy, hogy épp nem találta el a kéket és a feketét. Akármilyen peches esetekre nem lehet méretezni.

A sorolt konnektorból bármikor kitépi még egy jóllakott ovodás is a 2. szálat. Egyszerűen 2 merev vezetéket egy csavaros sorkapocsban rögzíteni lehetetlen, Vagy elnyírod a vezetéket vagy ki fog csúszni. Aki hivatásszerűen szerel villanyt, az tisztában vele, hogy milyen szar összesorolni két merev L vezetőt... Meg azt is hogy milyen szarok a bótban kapható szerelvények. Veszek 30db legrand kapcsolót, minimum 2 szar. Kéredezzetek meg egy villanyászt, milyen minőségűek a szerelvények!

De miért kellene egy csavaros cuccba tenni a két vezetőt? Van egy csomó konnektor (egy másik hozzászólásomban le is írtam típusokat), amik a wago-hoz hasonlóan rugósak, és még le is írja a gyártó, hogy megfelel a cucc az összekötő cuccokra vonatkozó (német) szabványnak is, és az nem Legrand. Amúgy meg az, hogy rossz minőségű valamilyen szerelvény semmit nem mond arról, hogy egy megoldás szabványos-e. Azt simán elfogadom, hogy rossz minőségű szerelvényeket nem érdemes felfűzni (sőt, ha van másik, akkor használni sem), de ehhez nincs köze a szabványnak.

Ráadásul nem az a kérdés, hogy a sorolt konnektorból ki tudja-e tépni valaki a kocsányt, hanem hogy a sorolt konnektort a falból (hiszen anélkül a kocsány nem hozzáférhető).

Van egy csomó konnektor (egy másik hozzászólásomban le is írtam típusokat), amik a wago-hoz hasonlóan rugósak

A Wago egy vezeték helyébe sem dugsz be 2 merev vezetéket, maximum 3 sodottat ha elfér.

és még le is írja a gyártó, hogy megfelel a cucc az összekötő cuccokra vonatkozó (német) szabványnak is

És? Az hogy szabványnak megfelel, nem jelenti azt hogy szabálytalanul bekötve is szabványonyássá válik. Így néz ki egy adatlap: 18610 - NG125N kismegszakító, 1P, C, 10A | Schneider Electric Magyarország (se.com)

A lényeg az, hogy azt nem csinálhatod meg azt, hogy egy közös csavar vagy rugó alá beteszel 2db vezetéket. Egy fészekbe, egy rugó alá 1 vezetéket dughatsz. Vagy előtte egyesíteni kell az elemi vezető szálakat mechanikailag, hidegen kompaktálással, vagy hegesztéssel.

A baj a Franko féle okoskodással, hogy azt feltételezei hogy amit nem írnak le hogy tilos, azt szabad csinálni. Pedig a szabvány azt írja le hogy minek kell megfelelni. Védővezető esetében pontosan az az elvárás, hogy szerszám nélkül ne legyen bontható kötés, és biztosítva legyen a folytonossága. A rugós kar megnyomásával oldható szerelvény csatlakozója szerszám nélkül is. Az szerelvény csatlakoznás elfogadott, de vezeték leágaztatásnál nem. A csavaros meg azért nem felel meg mert egy szorító alá nem rakhatsz két merev vezetékeret. Ha közösérvéghüvelyben egyesíted a vezetékeket, akkor megfelel rugós vagy csavaros terminálba is. Ilyen egyszerű. Ezen lehet vitatkozni, meg lehet azt mondani, hogy ha be van zárva a lakásajtó akkor nem lehet szétbontani, csak pajszerrel elsőnek az ajtózárat, aztán a kötést, de ez bullshit. A villanyszerelők, felülvizsgálók ezt tanulják, nem fognak máshogy dolgozni...

A Wago egy vezeték helyébe sem dugsz be 2 merev vezetéket, maximum 3 sodottat ha elfér.

Sorolható szerelvény esetén kettő vezeték helyére dugsz be kettő vezetéket, így van tervezve. Nem a formatervezői művészi szabadság miatt van kettő lyuk rajta...

A baj a Franko féle okoskodással, hogy azt feltételezei hogy amit nem írnak le hogy tilos, azt szabad csinálni.

Hát pedig ez egy ilyen világ... ami egzaktul le van írva, azt úgy kell, ami ezen felül nincs tiltva, azt pedig lehet úgy is.

Védővezető esetében pontosan az az elvárás, hogy szerszám nélkül ne legyen bontható kötés, és biztosítva legyen a folytonossága.

Nincs ilyen szabály. Hiába linkeld vissza újra-és-újra azt a két mondatot, amit idéztél, az nem erről szól.

https://iotguru.cloud

A Wago egy vezeték helyébe sem dugsz be 2 merev vezetéket, maximum 3 sodottat ha elfér.

Nem. Sehol sem mondtam, hogy fuserálni kell, csak azt kérdeztem, hogy ha a gyártó leírja, hogy lehet vele kötni, van rajta két lyuk, akkor a MO-on érvényes szabvány szerint is lehet-e, vagy ha mérnök tervezi, akkor az elegendő indoklás-e a szabványtól való eltérésre, hogy a gyártó megengedi.

Így néz ki egy adatlap: 18610 - NG125N kismegszakító, 1P, C, 10A | Schneider Electric Magyarország (se.com)

És mi köze ennek egy kismegszakító adatlapjához. Egy konnektort mondtam, aminek az adatlapján az van, hogy "Anschlussklemmen nach VDE 0620-1 als Verbindungsklemmen approbiert.". Ennek akkor van értelme, ha van rajta lyuk két madzagnak, nem? Egy madzagot a nagy semmivel nincs értelme összekötni.

Amúgy aközött, hogy a lakásajtó van bezárva vagy hogy azért a konnektorból a vezeték kivevéséhez először ki kell csavarozni (vagy tépni) a konnektort a falból, azért még van különbség. Másrészt azért kérdezem azt, hogy a magyar szabvány ugyanaz-e, mint a német, mert ott szakfolyóirat és ismeretterjesztő oldal is értelmezi úgy a szabványt, ahogy én, amiből, ha a két szabvány ugyanaz, az máris következik, hogy lehet úgy is értelmezni. És még az is lehetséges, hogy úgy helyes értelmezni, csak MO-on elterjedt egy értelmezés.

Mindenesetre ezek alapján ha Németországban szerelnék, akkor úgy csinálnám, hogy ahol egymás mellett van több konnektor, ott az első alá tennék egy mélyebb dobozt, abban elágaztatnám a kábelt wagoval ahhoz a konnektorhoz és továbbmenőre (nem azért, mert a szabvány előírja, mert szerintük nem teszi, hanem mert szerintem jobb  így, hogy pl. egy konnektorcsere esetén nincs megrángatva, hajlítgatva a továbbmenő kocsány), majd az egymás melletti konnektorokat felfűzném. A másik hozzászólásban megadott típusú konnektorok esetén még az is megfelel a gyár leírásának, hogy a wagoból az első konektorba merev madzag megy, és az egyik konnektorból a másikba pedig sodrott (és az nincs a merevvel egy csavar vagy rugó alatt, külön lyuk van neki).

Ha meg otthon szerelnék hivatásszerűen, megvenném vagy valahonnan lemásolnám a szabványt, elolvasnám, és ha még mindig úgy gondolnám, hogy  így jó szerelni, akkor így is csinálnám, csak kötnék egy jogvédelmi biztosítást, hogy tudjak ügyvédet küldeni, ha a felülvizsgálónak nem tetszik.

Mutatok egy Mekk Elek biztos szerelvényt, ami biztonságosan sorolható.

Ha meg otthon szerelnék hivatásszerűen, megvenném vagy valahonnan lemásolnám a szabványt, elolvasnám, és ha még mindig úgy gondolnám, hogy  így jó szerelni, akkor így is csinálnám, csak kötnék egy jogvédelmi biztosítást, hogy tudjak ügyvédet küldeni, ha a felülvizsgálónak nem tetszik.

Nem túl bölcs dolog, ennyi erővel akár megcsinálhatnád úgy is, hogy senki ne kössön bele.

Mutatok egy Mekk Elek biztos szerelvényt, ami biztonságosan sorolható.

Lehet, hogy akkor mégsem mindent szabályoz a szabvány. Mert pl. nincs benne, hogy gagyi szerelvényt nem használunk.

Nem túl bölcs dolog, ennyi erővel akár megcsinálhatnád úgy is, hogy senki ne kössön bele.

Persze, de ha valaki azért köt bele, mert az a hobbija, nem pedig azért, mert úgy nem jó, azzal tulajdonképpen meglopja a megrendelőt: a több munka és a több alkatrész az több pénz, az pedig csak akkor okés, ha attól jobb lesz az eredmény. De mivel nem szerelek hivatásszerűen, ezért csak azért érdekel, hogy tudjam, hogy a) tényleg jobb-e úgy, ahogy itt sokan mondják, és b) tudjam, hogy a szabványban mi van, mert egyrészt érdekel, hogy jó-e a szabvány (saját célra jó nekem a német is), másrészt, azért érdekel, mi a szabványos, hogy ha szerelő csinál valamit, tudjam, hogy szabványkövető-e.

Ezért írta le a szerző, azt hogy csak vizsgálat céljából, és szerszámmal szándékosan legyen bontható.

Én nem látom a beidézett szövegben a _csak_ szót.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Tudna valaki idézni a szabványokból, mert ez igy csak vakok véleményezik a vakokat. Egy két mondatot csak nem tilos.

Konkrét tények helyett sörözési beszámoló meg nem érv:  Sanyiék jóbban  tudják, hiszen ők adtak a sör mellé snapszot is nekem.

https://blog.claryel.hu

Egyrészt csak a védővezetőre vonatkozik az előírás, hogy minden körülmény ellenére is folytonosnak kell lennie, és csak szándékosan és szerszámmal bontható. Az utóbbi a földelőszonda méréséhez kellhet.

Másrészt a problémát kiválóan megoldja az iker érvéghüvelybe préselt dupla vezeték, mert az még akkor is folytonos marad.

Van egy harmadik irányelv is, az hogy egy terminálba csak egy darab vezetéket lehet bekötni, mert az egy darab szorító fizikailag nem biztosítja hogy eltérő keresztmetszetű vezetékeket megszorítson a terminál. Így néz ki egy leágazó kapocs:

SVX: Tracon electric Főáramköri leágazó kapocs, sínre szerelhető, zöld/sárga

De ez csak annyi, hogy ne használj kétféle kábelt.

Még azonost sem lehet csak ha mechanikailag van folytonossá téve.

Szerintem ha úgy van legyártva az a konnektor, akkor lehet biztonságosan rögzíteni. Ezt ki dönti el, hogy biztonságos-e ha meghúzod a csavart, vagy sem? És ha kettő nem rögzül benne stabilan, akkor 1 igen? Ha meghúzod a csavart, megméred utána az áramkört, és jó, akkor az biztonságos, vagy nem?

Amit te linkeltél, abból nem hiszem, lakossági dugaljak közelében túl sokat találnék.

Igazad van, de.

Amit írsz, az az elosztóig tart. A fővezetékeket ne keverd már a konnektorral.

az egy darab szorító fizikailag nem biztosítja hogy eltérő keresztmetszetű vezetékeket megszorítson a terminál

Így aztán a kétlukú terminál csak 2 db azonos vezetékkel használható. Ha csak egy vezetéked van, akkor a másik lukba be kell helyezned egy azonos kersztmetszetű vezetékdarabot. Részletezem:

  • Egyik luk pl. 1,5 mm2.
  • Másik luk 0 mm2.

A vak is láthassa, hogy ez a két keresztmetszet nem egyezik meg ( 0 != 1,5), ezért ezek az elemek használhatatlanok egy vezetékkel. Vagy létezik harmadik, esetleg negyedik értelmezése a gondolatnak?

Sajnos igazad is van, mert a antik és/vagy gagyi szerelvényeknél pont ez a helyzet. Egy vezeték esetén a kötés ék alakban nyílik és nem fogja meg az egy vezetéket. A mai jó minőségű szerelvényeknél hosszabb a menet és az érinkezőkön egy-egy  ives mélyedés található. Az ilyenek biztonságosan megfogják az egy, kettő, vagy a két eltérő keresztmetsztű vezetéket is.

Ha a két vezeték 1,5 mm2 és 0 mm2 biztonságosan beszerelhető, akkor az átmérők közöt 1,38 mm a különbség. Ha a legnagyobb keresztmetszet 2,5 mm2 -> 1,78 mm átmérő, akkor a másik lehetne 1,78-1,38 -> 0,125 mm2. A bemélyedés miatt nem lehet ilyen nagy a különbség, de egy 2,5 mm2 keresztmetszettel szerelt konnektorhoz biztonságosan hozzáfűzhetsz 0,75mm2 -> 0,98mm átmérőjű vezetékke pl.l egy jelzőlámpát.

Vettem a fáradtságot és elővettem a MSZ HD 60364-5-54:2012 szabványt:

"Az védővezetőket úgy kell a gerinc védővezetőtől leágaztatni, hogy a az összes védővezető bonthatatlan legyen, vagy bontható csatlakozás esetén külün-külön de csak szereszámmal bontható legyen."

Franko Szalmabáb kollégánál nem teljesül az a kritérium hogy külön-külön bontható legyen bármelyik védővezető, hiszen ha az első szerelvénynél elbontja a védővezetőt akkor az összes szerelvénynél megszűnik a védővezető folytonossága. Lehetnek ezek a szerelvények akár 2cm-re egymástól, de akár 500m-re is!

Olvassátok el ezt a véleményt is jókedvvel: A felfűzött konnektor szerelésről néhány gondolat (novill.hu)

Így elgépeléssel együtt volt a szabványban, ahonnan másoltad? Nincs neked valami diszlexiád? Se a gerinc-, se a leágazó védővezető nem megy a dugaljig (sőt, igen erős gyanúm van, hogy az idézett rész az EPH-ról szól!), nem érdemes idehozni ezt a szekciót. A linkelt cikkben pedig éppen arról van szó, hogy semmi nem tiltja a felfűzést, vannak előnyei és hátrányai. Ezen túl hozzátenném, hogy a sorolható szerelvénynél a bontható csatlakozás csak szerszámmal bontható, de ezt már más is írta.

https://iotguru.cloud

Így elgépeléssel együtt volt a szabványban, ahonnan másoltad?

Igen én magam fordítottam, és papír alapú médiáról. De szerintem engedd el a témát, mert te meg papíron sem láttál szabványt az életben.

igen erős gyanúm van, hogy az idézett rész az EPH-ról szól!

Segítek: Földelőberendezések és védővezetők (IEC 60364-5-54:2011)

A linkelt cikkben pedig éppen arról van szó, hogy semmi nem tiltja a felfűzést, vannak előnyei és hátrányai.

Aham, ha a szakszerütlen szerelést hátránynak nevezed, akkor legyen igazad. A magam részéről lezárom a vitát, nincs értelme további lifikat fújnod.

Esteleg vedd elő a 2,5 vezető témához írt kommentedet, amiben azt magyarázod, hogy 2,5-nél vékonyabb zöldsárgát vezetni nem lehet! De ezt már nem velem fogod leboxolni, mert nekem ehez nincs időm és energiám. Inkább végignézem az iszapbírkozásod mással.

Igen én magam fordítottam, és papír alapú médiáról. De szerintem engedd el a témát, mert te meg papíron sem láttál szabványt az életben.

Nyilván. Ezért keverted ide az EPH-t?

Aham, ha a szakszerütlen szerelést hátránynak nevezed, akkor legyen igazad. A magam részéről lezárom a vitát, nincs értelme további lifikat fújnod.

Nyilván, szakszerűtlen. Mi más lenne?

Inkább végignézem az iszapbírkozásod mással.

Úgy néz ki, hogy eléggé egyedül vagy a különvéleményeddel... a sok köcsög gyártó is úgy tervezi, gyártja és javasolja használni a sorolható - szerinted amúgy szar minőségű - szerelvényeiket, hogy az szerinted szakszerűtlen, sőt, egyenesen tilos. De nyilván mindenki hülye, ez egy szép lezárás.

https://iotguru.cloud

Ezért keverted ide az EPH-t?

Te menthetetlen vagy! Szerintem hagyd a villanyászkodást a picsába, aztán keress valami más hobbyt magadnak, mert az ilyen értetlenkedő marháknak nehézséget okoz szabályrendszerek között tengődni. Márpedig az szakiparosság nem önmegvalósító műveszetiág, hanem szigorú szabályok között végzett tevékenység. 

Lehetnél például önjelölt reaktorfizikus is! Vagy az már megvolt!?

A linkelt oldalon:

"Szakmai körben is ma nagyon megosztottak a vélemények villanyszerelők, műszaki ellenőrök, felülvizsgálók és mérnökök között."

Stimmel.  Itt is ez a helyzet. Látunk egy Novák urat, aki nem sorol, és látunk egy másik urat, aki szerint a sorolással semmi gond, és egy harmadik urat, aki oktatási oldalon van(?), és az ide citált Novák úrral ért egyet.

Olvassátok el ezt a véleményt is jókedvvel: A felfűzött konnektor szerelésről néhány gondolat (novill.hu)

Sajnos szerintem probléma van a szabvánnyal , ami szerintem részben  egy jogi szöveg, általánositásokkal. Ilynek hogy "megfelelő" "tartós" stb.

Persze, hogy megy a vita, szakértők , mérnökök is egymásnak elentmondó véleménnyeket mondanak, és ez nem ezen a fórumon kezdődött, hanem évekkel ezelőtt. 

https://blog.claryel.hu

A fotódon nem sorolható alkatrész van.

Miért ne sorolhatnám a tápokat, és ágaztathatnám le az egyes kimeneteket?

A fotódon egyazon táp több kimenete van, nem pedig egy sorolható alkatrész.

Ugyan azon táp ugyanazon kimenete van, úgy kialakítva, több vezetéket is lehet csatlakoztatni hozzá.

Miért ne sorolhatnám a tápokat, és ágaztathatnám le az egyes kimeneteket?

Mert az nem sorolás... próbáld felrajzolni egy papírra.

Ugyan azon táp ugyanazon kimenete van, úgy kialakítva, több vezetéket is lehet csatlakoztatni hozzá.

Igen, de ez nem sorolás. Ezek szerint te tényleg nem érted ezt a dolgot...

https://iotguru.cloud

Mert az nem sorolás...

Akkor mégis mi a lófasz, csubakka!?

Ezek szerint te tényleg nem érted ezt a dolgot...

Még szerencse hogy az Msc záróvizsgámon ez nem bukott ki. Azért mert már egyszer az életben felraktál egy dugaljat, még nem jelenti azt, hogy szakértője is vagy a témának.

Akkor szinesítem a dolgot egy index fórumos -os hozzászólással:

Mi minden sorolásba beleteszünk egy mélyített dobozt. Itt elkészítjük a kötéseket, és a szerelvénybe csak 3 szál vezetékkel megyünk. /kivételt képez, ha rugós bekötésű dugaljakat szerelünk/

Néhány forinttal drágább anyagköltség, de ídőben a többszörösét hozza vissza.

 

Felülvizsgálatoknál, még sohasem írtam fel hibaként a "sorolást", de saját kivitelezésnél ragaszkodok az általam leírt megoldáshoz.

Szóval valamilyen Wago-t használ , de a sorolással sem volt még baja.  Biztonségosabbnak tűnik a wago-s, persze ha meg a wagonál lesz hiba akkor is elszáll minden konnektor földelése. :-)

https://blog.claryel.hu

Akkor szinesítem a dolgot egy index fórumos -os hozzászólással

Se nem olvasok Index fórumot, se mást nem. Megveszem a szabványt, olvasgatom és eljárok a MEE kötelező képzéseire, vagy ha nagyon nem vagyok képben, akkor megkérdezem a szabványügyi bizottság egy tagját, Dr. Novothny Ferencet.

Sajnos aki nem ismer Dr Novothny-t , és a netről próbál megtudni erről valamit , azt vegyes kép fogadja. A régi konnektoros mődszer az szerintem is problémás, amikor egy csavar alá kötöttek be két vezetéket. Ezek a mostani konnektorok viszont nem ilyenek. Sokak szerint a szabványban nincs erről szó, felülvizsgálatoknál nem volt gond állítólag- én nem tudom, nem láttam a szabványt. Mindenesetre biztonságosabbnak érzem a wago+mélyített doboz , minden konnektorhoz külön földelő vezeték megoldást.  De ezek  konnektorok nem a régi egycsavaros konnektorok.

https://blog.claryel.hu

Akkor mégis mi a lófasz, csubakka!?

Tényleg fogj egy papírlapot, rajzold le, hogy jön a vezeték, bemegy egy szerelvénybe, kijön onnan, továbbmegy, ott újra bemegy, kijön és megy tovább. Az általad linkelt tápnál a több csatlakozási pont egy csillagpont, nem sorolt vagy felfűzött a táp vezetékezése: nem jön máshonnan egy vezetéken az elektron, megy be a tápba, jön ki a tápból és megy tovább a következő tápba. Ha nem látod a topológiai különbséget, akkor add vissza a diplomádat.

Még szerencse hogy az Msc záróvizsgámon ez nem bukott ki.

Hát, nagy szerencse, hogy nem volt téma a sorolás, mert sokadjára se érted... :D

https://iotguru.cloud

Egyrészt ez az úgynevezett kutyaközönséges soros kapcsolás, a sorolás vagy felfűzés az meg párhuzamos kapcsolás, gyk. a dugaljak párhuzamosan vannak kötve, sorban egymás után felfűzve. Másrészt, ha megfigyeled, akkor látod, hogy egy-egy táp összesen egy-egy vezetékkel kapcsolódik a nagyvilág felé, ha van is rajtuk több csatlakozó, az nincs kihasználva. A sorolható szerelvényeken mindig párban vannak a csatlakozók.

Én most döbbenek rá, hogy te tényleg nem érted, miről van szó, amikor sorolásról beszélünk.

https://iotguru.cloud

Egyrészt ez az úgynevezett kutyaközönséges soros kapcsolás, a sorolás vagy felfűzés az meg párhuzamos kapcsolás, gyk. a dugaljak párhuzamosan vannak kötve, sorban egymás után felfűzve.

A kérdés szempontjából teljesen lényegtelen, mert ugye az a kérdés, hogy miként tudsz 2db védővezeteőt (vagy bármi mást) egy db csavarral rögzíteni, úgy hogy a szerelvény leszerelése után folytonos maradjon a védővezető?

Én most döbbenek rá, hogy te tényleg nem érted, miről van szó, amikor sorolásról beszélünk.

Még szerencse hogy ez csak nálad jelentkezik. A zártosztályon a betegek 100%-a hiszi azt, hogy a fehérköppenyesek az őrültek.

Jut eszembe a villanykapcsolókon miért van dupla lyuk minden oldalon a terminálnáloknál? Talán azok is sorolhatóak akár bemenő körnél, akár elmenőnél? A lámpatestek meg miért nem sorolhatóak?

A kérdés szempontjából teljesen lényegtelen,

Ja, keverni a soros kapcsolást a párhuzamossal, az valóban teljesen lényegtelen. :D

mert ugye az a kérdés, hogy miként tudsz 2db védővezeteőt (vagy bármi mást) egy db csavarral rögzíteni, úgy hogy a szerelvény leszerelése után folytonos maradjon a védővezető?

Leírom ismét: nincs ilyen folytonossági szabály, pláne olyan nincs, hogy valamit szétszerelve folytonosnak kell maradnia a védővezetőnek, mert itt speciel szerszámmal bontható kötésről beszélsz (zöldségeket).

Még szerencse hogy ez csak nálad jelentkezik.

Nyilván. Nálam jelentkezik. :D

Jut eszembe a villanykapcsolókon miért van dupla lyuk minden oldalon a terminálnáloknál?

Ha sorolható, akkor azért, hogy tudjad sorolni, ugyanis a kapcsolók is lehetnek olyan szerelvények, amelyek sorolhatóak.

Talán azok is sorolhatóak akár bemenő körnél, akár elmenőnél?

Igen, pontosan. Azért van a bemenő és elmenőnél is dupla végződtetés, mert vannak országok, ahol hozzánk képest fejjel lefelé szokás felszerelni a kapcsolót és legtöbbször szokás kérdése, hogy felül vagy alul van sorolva.

A lámpatestek meg miért nem sorolhatóak?

Meglepő módon lámpatestekből is van sorolható kivitel, azok sorolhatóak.

https://iotguru.cloud

Ja, keverni a soros kapcsolást a párhuzamossal, az valóban teljesen lényegtelen. :D

Itt még mindíg arról van szó, ahogy te mondod "hogyan sorolható" egy szerelvény, ha ugyan két lyuk van rajta de csak egy csatlakozó terminál! A többi terelés a részedről!

Hogy árnyaljam a kérdést, miért van az, hogy a PEN vezetőből ágaztatjuk le az N vezetőt, és nem a PE vezetőt!? Ha ennek a logikáját segítene megértened, akkor rájössz hogy ez is pont ugyan azért van, amiért a konnektor csatlakozó termináljából nem ágaztathatunk le PE vezetőt!

A főszabály, hogy a PE folytonosságát csak szándékosan, vizsgálat céljából és szerszám használatával lehet megszakítani.

ahogy te mondod "hogyan sorolható" egy szerelvény

Nem én mondom, hanem a gyártók mondják.

A főszabály, hogy a PE folytonosságát csak szándékosan, vizsgálat céljából és szerszám használatával lehet megszakítani.

Még mindig ott toporgunk, hogy nincs ilyen főszabály a szerszám szükségességéről. Amit eddig idéztél, az nem főszabály (lásd mondatelemzés: alany, állítmány, tárgy).

https://iotguru.cloud

Ha nem látod a topológiai különbséget, akkor add vissza a diplomádat.

Erősen terelsz, mert nem ez a kérdés! Hanem az, hogy miként rögzítesz 2db vezetéket egy darab csavaros terminálba, űgy hogy ha az egyik vezetéket kiveszed a másik vezető folytonos maradjon? Nincs itt semmiféle topológiai kérdés, a vezeték nem megy be és nem jön ki, ez egy egyszerű vezeték kötés és ennyi!

Na jó, de akkor szabályos vagy nem, ha a gyártó szerint szabad? Legrand rugós bekötésű konnektorok leírásában van, hogy az előnye, hogy könnyebb felfűzni. A régi szabvány értelmezését most keresgéltem, sajnos a linket elhagytam, hogy a védővezetővel kapcsolatban a sorolás tilalmát úgy értelmezték, hogy egy készülék háza nem lehet a védővezető része (pl. egy bazi nagy villanymotor esetén nem vezetheted a védővezetőt úgy, hogy a motor egyik felére rákötöd a hálózat felől jövő madzagot, és a másik végére kötöd valami másnak a földelését, de külön mondják, hogy egy közös sorkapcsot a bevezetésnél használhatsz.

A magyar szabvány ugyanaz, mint a német? Mert ha igen, akkor az Elektropraktiker szerzői szabványértelmezése szerint a megfelelően tervezett konnektor felfűzése megengedett (de sok konnektor esetén nem javasolják). Ha a gyártó beleépít valami hasonlót, mint egy wago, akkor azért tényleg csak annyival rosszabb, hogy ha kitéped a konnektort, akkor viszi a védővezetőt. De ha kiütöm a falat egy samuval, akkor az meg viszi a wago-t is.

Példa konnektorra: a Busch-Jaeger Busch-Protektor nevű konnektorának a leírásában még írják is, hogy "Anschlussklemmen nach VDE 0620-1 als Verbindungsklemmen approbiert.", azaz ellenőrzött, hogy a konnektor bekötései a vezetékösszekötőkre vonatkozó (német) szabványnak is megfelelnek. Ugyanaz szerepel az ABB 3120 EUCB-866 leírásában is.

(Nem-EU-s elrettentő példa: az angolok ring mains-e, amikor nemhogy szabad, de egyenesen kell a konnektorokat felfűzni, és az elsőt meg az utolsót egyaránt össze kell kötni az elosztótáblával, mert a vezeték-keresztmetszetet úgy méretezik, hogy akkor elég, ha az áram mind a két vezetéken folyik. Rézspórolásra találták ki, és igen, tudnak arról a hátrányáról, hogy ha kiveszel egy konnektort és nem kötöd össze a madzagokat a helyén, akkor nincs megfelelően védve a vezeték. Ezért leírják, hogy ilyet nem szabad csinálni. Elég sűrűn ellenőriztetni is kell a hálózatot, ha pl. ki akarsz adni egy lakást.)

"Legrand rugós bekötésű konnektorok leírásában van, hogy az előnye, hogy könnyebb felfűzni."

Sőt. A Legrand Niloé egyik kiemelkedő, és reklámozott tulajdonsága, hogy különböző keresztmetszetű vezetékek fogadására is alkalmas a dupla kapocspont. Azaz beleköthetsz ugyanazon csavar két oldalára akár érvégezett 1.0 és 2.5 vezetéket is.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Legoztam en be shelly relet, rc-snubbert es harmas wago-t dupla fazis es nullavezetot tartalmazo dobozba, konnektor moge. Picit kiall a falsikbol, de bent van. :)

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Ezt 2.5 sodrott vezetékkel hogyan lehet kivitelezni. Két darab  kettő és feles sodrott  nem fér el a 2.5-es ikervéghüvelybe, ennél nagyobb  ikervéghüvely meg nem fér bele a konnektorba. Vagy lehet vágni a vezetékből ? Vagy ez csak 1.5 ig jó megoldás ?

https://blog.claryel.hu

Igen. 

Az átmérőböl gondoltam, nem a hosszából. :-) 

https://image.schrackcdn.com/340x380/f_gi55740506.jpg

Én viszont nem tudom a két kábelt bedugni a dupla érvéghüvelybe, -nincs elég hely a 2x2.5 -ös kábelnek a 2.5-os dupla érvéghüvelybe ,  de lehet hogy csak ügyetlen vagyok.

https://blog.claryel.hu

Na igen, lehet itt szájkaratézni, meg szabványokat mormolni az íróasztal mögött....

aztán valójűban meg úgy lesz megoldva, ahogy gyakorlatilag is kivetlezhető a dolog.

 

kapcsoló, konnektor, lámpa esetében már az jó, ha egyetlen 2.5 vezeték belefér, legtöbb már az 1.5-tel is 'tele van'

 

az átmérőjéből vágást azt mondjuk felejtsd el, az nem jó irány ;)

 

szerintem.

zrubi.hu

Fali konnektorok max vezetéke 2.5 mm2 .

Akkor ott van a válasz a posztodban: nem megy bele a 2,5 + 2,5

Ha 10m3 sódert akarok elszállítani, és az Audim csomija csak 600l-es, akkor keresek egy Kamazost, és nem az Audiba lapátolm be az anyagot.

Össze tudtam fűzni a kettőt, jó hosszúra kell blankolni mind a két vezetéket , kicsit sem szabad 

csavarni a szálakat és nehezen, de be lehet szoritani, kicsit macerás.

 

Sajnos össszepréselve sem fér bele a konnektorba az iker érvéghüvely, a 2.5-es helyre a schneider asforába biztosan nem.

Pedig ez egy jó megoldásnak tűnt.

https://blog.claryel.hu

De elfér, van egy magyar cég aki említi ezt a megoldást. (miközben a videóján vigan sorolva szerel)

Csak az ikerhüvelyes egyszerűbbnek tűnt. Lehet , hogy a wagos lesz.

Erdekességképpen a LEGRAND oldaláról egy videó:

https://www.youtube.com/watch?v=jnMQGN4RsqE

https://blog.claryel.hu

De itt nem is ikerérvéghüvelyez a cég, hanem simán a konnektornak van két madzaghoz helye, és azokon felfűzi. Szerintem el kell dönteni, hogy a gyártónak hiszel (és akkor felfűzöd, mint a videóban), vagy itt pl. Jakubovics szabványértelmezésében (és akkor wagozol). Az, hogy belepasszírozol egy olyan lyukba egy dupla érvéghüvelyt, amibe 1 db 2.5 mm2-es madzag fér bele, nem lesz jobb (pl. lehet, hogy a csavar csak épphogy fog, aztán majd elenged, vagy elgörbül a kontaktus, és nem lesz meg a felület, amit terveztek).

Egyébként meg van ez a 60-as mélyitett  doboz, abba azért van hely. Persze erre meg jönnek , hogy szerelvénydobozba nem teszünk kötést -mondja a szabványt látott ember, vagy az aki látott olyan embert aki látta a szabványt.

(És hát erről az IOT -s kütyüket gyártó cégeknek sem szóltak.)

https://blog.claryel.hu

szerelvénydobozba nem teszünk kötést -mondja a szabványt látott ember

Ilyet nem tartalmaz a szabvány. Ez csak a szakma íratlan szabályai mondják, meg a szokások, mert amúgy nehéz rajz nélkül felismerni az elfedett részek kialakítását. Azt sem tartlamazza semmiféle szabvány, hogy furás előtt pontot kell ütni a fémbe, de mégis így csinálják.

Az esetek 99%-ban próbálnak logikusan (megszokottan) szerelni, és amikor belefut valaki egy nem szokványos megoldásba, akkor megy az anyázás magashangon.

nyomaték csavarhúzót hányan használtok?

:)

Ilyet még a nagyon hivatalos felkent szakember kezében sem láttam (miközben a házam bejövő vezetékein dolgozott) Simán csak a barkács csavarbehajtó 'racsniizott' a kezébe.

szóval elég esélyes, hogy otthoni 'barkács' megoldásoknál 0 felé tendál ez a szám. Beleértve engem is.

 

De azért kézzel is lehet ám érezni, ha van összehasonlítási alapod, és mindig ugyan azt a csavarhúzót használod.

+ sima nyomatékhatárolós behajtót is be lehet 'kalibrálni' a nagyjából jóra.

 

szvsz mindkét módszer elég arra, hogy egy normál vezeték (1-2.5) leszorítót meghúzz.

 

szerintem.

zrubi.hu

Ilyet még a nagyon hivatalos felkent szakember kezében sem láttam

Normális TMK-s hőkamerával figyeli, a csavaros kötéseket, és nyomatékkulcsot használ. Amit te láttál a házadnál, az kábel és vagy légvezeték-szerelő aki lehet villanyszerelő is, vagy más is.

Erdekességképpen a LEGRAND oldaláról egy videó

Jajj, de hát a Legrand-nál nem értenek hozzá, mint megtudtuk, azért van ott két lyuk, mert így rajzolta meg az ipari formatervező.

--

De tényleg: mi a faszé' nem sorolod, ahogy a gyártó tervezte?

https://iotguru.cloud

Látom értelmezéssel még gondjaid vannak. Csak is kizárólag a földelővezető folytonosságáról volt szó, de te neked nem okoz gondot azért egy teljesen más témát feszegetni.

Megnézted a videót? Segítek, hogy ne kelljen sok időt töltened a dologgal: 2:30-2:35 között, aztán 2:58 és 3:05 között. Szóval vagy az van, hogy a Legrand, a Schneider és a többi szerelvénygyártó komplettül nem érti a szabványokat, amikor sorolható szerelvényeket gyártanak a videóban is látható bekötéshez vagy az van, hogy te nem érted a szabványokat. Én igen erősen hajlok arra, hogy te nem érted és eddig nem is sikerült semmivel alátámasztanod az állításaidat.

https://iotguru.cloud

Én nem tudok hivatalos szabályról, ahogy olyanról sem, hogy hány hosszabbítót/elosztót szabad sorbakötni. De. Intézményi felülvizsgáló ha olyat lát, hogy egymás után sorba vannak a kötve az elosztók, akkor azt szóvá fogja tenni.

Szerintem az ökölszabály az, hogy attól függ, mi lesz oda bedugva. Ha kb. kizárt, hogy pár száz wattosnál nagyobb fogyasztók működjenek ott huzamosabb ideig (pl. napppaliban TV/számítógép/olvasólámpa), akkor szerintem jó pár konnektor sorbakötve is okés lehet (már persze normális minőségű alkatrésszel normális minőségben kivitelezve). Ha szóba jöhet, hogy esetleg oda majd valami nagyobb fogyasztót dugnak, akkor minimum wagoznám. Ha pedig biztosan lehet tudni, hogy ott egy nagyobb fogyasztó fog üzemelni, akkor indokoltnak látnám akár a külön áramkört is. Ja, és ha nem annyira izgalmas a kinézet (mert mondjuk irodát kell kiépíteni), akkor simán felraknék sokaljzatos falra szerelhető elosztót - pl. a Legrand neve alatt továbbél ez a fantasztikus Kontakta termék: https://elektroshop.hu/termek/legrand-dafx-hatos-szerelheto-eloszto-53424/.

( xc0m v | 2022. 08. 22., h – 11:52 )

Tudtok jó budapesti tanfolyamot, ahol lehet tanulni forrasztást, elektronikát?