Meltdown & Spectre - rendhagyó javitás

jelenlegi laptopom egy Fujitsu Lifebook LH532-es.

Intel Core i3-2348m-es CPU (2.3 GHz, 4 mag)
8 GB RAM
120 GB SSD
1366x768 kiejlző
Intel HD3000 és Nvidia GT620m VGA
webcamera, bluetooth
2.4 GHZ-es N-es Wi-Fi

Első laptopom, amit mai napig őrizgetek pedig:

Toshiba Satellite L40-es

Intel Pentium T3200-as CPU (2 GHz, 2 mag)
2 GB RAM
120 GB SSD - miután átraktam
1280x800-as kijelző
Intel i965 VGA
2.4 GHz-es G-s Wi-Fi

Manapság a legtöbb op.rendszer már csak 64 bites, szerencsére azért akadnak kivételek. Jó ideje használom a Budgie Desktop-ot, mert nekem bejött. Solus alatt leginkább.

Na, mivel a T3200-as CPU nem érintett abszolút a mostani sérülékenységekben, gondoltam egy nagyot, nosztalgiázok egyet. Toshibám idén lesz 10 éves. Igaz a CPU anno cserélve lett, a RAM felhúzva a max. 2 GB-ra, illetve most átkerült az SSD is.

Rövid keresgélés után az Ubuntu Budgie mellett döntöttem.

Szépen, gyorsan települt. Leszedtem csomó felesleges csomagot, kezdem belakni. És akkor pár észrevétel:

- A laptop nem lassú. Pláne nem annyival, amennyire számitottam az i3-as után. Első pozitiv meglepetés!
- A 32 bites rendszer szépen elvan a 2 GB-on, a 8-at sem használtam ki sosem, mert nem virtualizálok, fejlesztek, stb.
- Az SSD itt is gyors, nem kell várni semmire sokat. Pattogós.
- A kijelző felbontása kellemes, a 4:3 még mindig jobban tetszik, mint a szélessáv. Meg praktikusabb is.
- Nincs Optimus, amivel mindig csak a szivás volt.
- Nincs Webcam, nem kémkedik senki után, nincs Bluetooth sem, azt sem használtam sosem, amúgy is rohadt lassú lenne
- A G-s Wi-Fi tud max kb. 2 MB/s-et, ez nem használja ki a 30 Mbites szélessávú kapcsolatot, de ez is bőven elég mindenre.

Amit picit elavultnak érzek, az az i965-ös VGA, ez lehetne picit combosabb, de a Budgie letiltott animációkkal vigan elfutkároz rajta.

Kedvet kaptam, hogy a 10 éves laptopom használjam, annyira bejött, kellemes.

Nos, én hardveresen peccseltem.

( uid_16313 | 2018. 01. 14., v – 00:21 )

Most igy használva, meglepődve látom, hogy mennyire látszat a fejlődés ami az elmúlt 10 évet jellemezte.

Persze esetem egyedi, és nem is tipikus, tudom, hogy csomó mindenre már nem lenne ez a modell alkalmas, de pont ez a legszebb az egészben, hogy semmi olyat nem csinálok, amihez kevés lenne.

Ja, az audió rendszere is jobban szól, mint a Fujitsu-nak. Gondolom kevésbé szoftveres még.

--
robyboy

( hajbazer v | 2018. 01. 14., v – 00:27 )

Kedvet kaptam, hogy a 10 éves laptopom használjam, annyira bejött, kellemes.

+1 :)

Remélem, egyre többen cselekszenek így és Inteléknek meghíusul a hamarosan várható "vetessünk minél több új processzort a belassítottak helyett" akciójuk, aztán csődbe is mennek az erőltetett növekedés leálltával, amit egyébként érdemelnének.

A legnagyobb baj az Intellel pont az, hogy alig gyorsultak az elmult evekben. Minimalisat leptek elore. 30% gyorsulas az naluk kb 4-5 evig tart. ARM gyartoknal 1 ev alatt tobbet ernek el. Az Apple ARM CPU-i es GPU-i ilyen tempoban nemsokara utolerik az Intel x86 CPU/GPU-kat sebessegben. A tobbiek (Qualcomm, etc.) is gyorsabban haladnak Inteleknel.

Intelnél bizony volt jó pár zsákutca, ami persze csak hosszú évek után derült ki.

Nézzük pl. a Pentium 4 vonalat, ahol a minél több GHz, annál jobb filozófia érvényesült. Határozott visszalépés volt a Core után. Éveket bukott az Intel a rossz irányba történő fejlesztéssel.

Na, bevallották, aztán előkapták a régi Core architektúrát, lett belőle Core 2. Azóta is ezt fejlesztgetik...

Szervervonalon meg ott van az Itanium, az is a kukában landolt. Az Itanium nem érintett egyébként a meltdown/spectre vonalon, ha jól sejtem. Az utód Xeon már annál inkább.

Sokat szidta a szakma évek alatt az AMD-t, akár jogosan is, de most igy azt látni, hogy az Intel is megérdemli a valós értékelést lássuk be a polirozáson felül.

Kár, hogy az AMD sem az igazi, sosem volt az. Mai napig sajnálom pl. a Via CPU-it, volt egy C7-esem is, AES-ben killer volt az Intel/AMD-hez képest, kutyának sem kellett. Talán egy-két ipari kütyüben még megtalálható.

Jöhetne valami más, valami új fejlesztés, valami forradalmi.

--
robyboy

( zeller | 2018. 01. 14., v – 06:10 )

Böngészni, meg alap felhasználásra egy kenyérpirító tudása/teljesítménye is elég... Tessen már komolyabb üzleti elemzést, komolyabb dokumentációs feladatot (együtt dolgozva több emberrel), vagy épp CAD-es munkát csinálni az adott környezetben.

Jaaaa, hogy az nem megy...?

Böngészésre jó lenne, ha minden kedves fejlesztő kolléga nem a 24 magos konfigjára optimalizálná a weboldalakat :) Jópár céghez volt szerencsém és legtöbbnél láttam, hogy a főnök is buta volt, mert elhitte a programozóknak, hogy a gépe szar és nem az oldal lett teleszarva igénytelenül kivitelezett és feleslegesen telepakolt kóddal. De az ügyfelet is lehet szidni sokszor, mert ő is ilyen csillogó villogó szarokat kér :D

Az elb...ott weboldalakat hagyjuk... Volt egy jó túranaptár, aminek egy lényeges baja az volt, hogy az adatok feltöltése felől egy felhasználós volt. Lett helyette egy új, amibe a rendezők tölthetik fel az adatokat, hűdejó - igaz, kb. tízszer annyi adatot szemetet tol le a böngészőbe, mint a régi, és azonos információhoz jutni több kattintás...
Úgyhogy a webfejlesztők felmenőivel kapcsolatban (tisztelet a kivételnek) nekem is megvan elég rendesen a magvas és masszív véleményem :-)

Ha ugyanannyi effort lett volna beleolve, mint a bongeszo elbloatositasaba, akkor nyilvan mashogy nezett volna ki a helyzet.

Az Adobe azert dobta, mert az Apple + Google duo keltette ellenszelben, a Silverlighttal es a JavaFX-szel konkuralva nem volt jovoje a platformnak. Az eppen atalakulo tech vilagban a strategiat inkabb a jatekfejlesztes/animaciokeszitesre tettek at.

Webre meg azota sincs drag&drop/vektorgrakfikus UI editor.

Böngészni, meg alap felhasználásra egy kenyérpirító tudása/teljesítménye is elég

Nem tudom, melyik alternatív poliverzumban élsz, mikor ilyeneket jelentesz ki, de egyszer megtaníthatnál arra, hogyan tudnám a régi Turion 64-emből kihozni legalább azt a teljesítményt egy Ubuntu Linux alatt, amit XP alatt nyújt. Nem hogy még a csilivili, marketing-idealista weboldalak is jól menjenek. Konkrétan szerintem egy régebbi verziójú AutoCAD jobban menne a gépemen, mint a korszerű weblapok.

Poliverzumos párhuzam szerintem rád igaz, bár van, amiben poli jobb volt... A "régi AutoCAD" majdnem talált - annyi keretem nincs, és nincs is arra a tudásra szükségem - amit használok, abból az aktuális (azaz akikkel adatot kell cserélni, azok által is használt) verzióból nincs 32 bites, ergo XP mehet a kukába ilyen cél esetén.
Buguntuval rég nem foglalkozom, pláne desktop-on - ócska hardverrel meg foglalkozzon az, akinek ez a mániája, nekem az XP-s gépem ugyan még megvan, de gyakorlatilag csak néhány olyan játék miatt, ami 64 bites Windows7/Windows10 alatt életképtelen.
A weboldalakkal kapcsolatban meg tessen friss böngészőt használni, hozzá való friss OS-sel, mert azért elég sok teljesítményre optimalizálás is volt/van/lesz a verzióváltások közben.

Lopott szoftver kultúrembernél nem játszik, aludni itthon alszom, dolgozni meg a munkahelyen és itthon (is) szoktam. Neked talán meglepő, de jogtiszta szoftverekkel. OS terén: MS-DOS 5.0, 6.22, DR-DOS (fene tudja, melyik), Windows 3.1, 3.11, NT4 Workstation, ME, XP, Windows7 -> Windows 10, a Linuxok mellett, az alkalmazásokat meg nem sorolnám, de abból is van a polcon jópár.

Tehát nem ismered. Najó, akkor röviden..

  • Ami effektíve 0 költséggel lemásolható úgy, hogy az eredeti példány is megmarad, az minden, csak nem lopás. Nem tudom "ellopni" az autód úgy, hogy lemásolom 3D nyomtatóval, ahogy a szoftvered sem egy letöltéssel.
  • Ha érdeklődöm adott szoftver iránt, szeretném megismerni, vagy csak szimplán magáncélra használni, akkor etikusnak tartom a kereskedelmi szoftver licensz nélküli (krekkelt, warezolt) felhasználását.
  • Ha pénzt termelek a szoftverrel, tehát üzletszerűen használom, akkor azt tartom etikusnak, hogy mivel ehhez a szoftverfejlesztő is hozzájárult, őt is megilleti a bevételem bizonyos százaléka vagy egy fix összeg (nevezzük licenszdíjnak).

Semmilyen szín alatt nem értek egyet az illegális szoftverhasználókat tolvajoknak vagy bűnözőknek kikiáltó álláspontokkal, a licensz nélküli szoftverhasználat kriminalizálásával. Ellenben, az üzleti célú, licensz nélküli szoftverhasználat szerintem csalás, de legalább inkorrekt üzleti magatartás. A magáncélú (és egyéb, nem profitorientált) felhasználás minden esetben etikus.

Bővebb vitákat és véleményeket tőlem itt olvashatsz.

Alapjában véve igen, annyi kitétellel, hogy én ezt nem tartom lopásnak (leírtam, hogy miért). Véleményem szerint szerencsétlen a "lopás" szót használni ebben az esetben, annak félrevezető jellege miatt. Egy szoftvert nem lehet "ellopni", sem "eltulajdonítani". Ez a szó az erről szóló, hatályos magyar törvényben sem szerepel, ahogy a hivatalosabb "eltulajdonítás" sem. Jogilag nincs olyan, hogy "szoftverekre értelmezett lopás". Szerzői (vagy felhasználói) jogsértés van, ami nem lopás.

Ez nem szócsavarás. Mást jelent a kettő.

illendő mértékben rühellik jobb helyeken

Jobb helyeken - mondjuk Spanyolországban és Svájcban - törvény garantálja, hogy a jogvédett szellemi termékek magáncélú letöltése és felhasználása megengedett. Ellentétben az üzleti célú felhasználással, terjesztéssel, amit büntetnek. Megjegyzem, nagyon helyesen.

Mert egyelőre nem tudnak vele mit kezdeni. Ezek miatt jött volna létre a Netflix. Olyan olcsón kínálni filmeket sorozatokat hogy mindenkinek megérje.

A játékokra a steam és társai origin, battle-net stb jó lenne csak ott meg köszönő viszonyban sincs az ár-érték arány, ellentétben a régi játékokkal, ahol beleadtak mindent a fejlesztők és hónapokig évekig nyúztuk a Diablo2-őt vagy a quake3-at. Most 60GB-nyi játékba nem sűrítenek annyi élményt mint régen 60MB-ba. Itt a probléma. Így inkább letöltik az emberek/gyerekek és 2 hét múlva meg már senki nem emlékszik mi volt a 3. mentésipont után.

A mainstream zenét a rádióban ingyen hallgathatod orrvérzésig minden másra ott a youtube, kivéve ha whitefüled van mert akkor zsebbenyúlós a dolog...

Szoftverek: na ez a komoly. Míg nem kell egyedi problémát megoldani addig nincs nagy gáz. Tervező asztalra tenni egy cad-et vagy fluidsim-et már komoly összeg de az meg visszahozza a 10-dik munka után az árát, ha nem akkor nem jó a választás...

A filmet hülye leszek Netflixezni, pláne, hogy proprietary bloatware lejátszó van csak hozzá.

A zene nem zsebbenyúlós, mert letöltöm FLAC-ben.

A szoftvert meg én is megvenném, ha termelnék vele pénzt, mert úgy fair. Ámde nem erről volt szó, hanem a magáncélú / hobbi felhasználásról.

Azzal, hogy nem termelek a médiacégek és a szoftvermogulok hiénáinak extraprofitot, elutasítok gusztustalan üzleti gyakorlatokat és a szabad információ áramlásának korlátozását a profit érdekében.

Te, akinek a szociális érzékenysége csak a sikeres üzletemberekre és a multimilliárdos gigavállalatokra terjed ki, ezt gusztustalannak nevezed, ami igencsak ironikus.

Bár egyikünk véleménye se valószínű, hogy változni fog, azt azért hadd jegyezzem meg, hogy most is te jöttél nekem és személyeskedtél, amit korábban bennem kifogásoltál. Én változatlanul csak a véleményem mondtam el. Vagy ez nem gusztustalan, hogy úgy viselkedsz, mintha rád nem vonatkoznának azok az íratlan szabályok, aminek a betartását tőlem elvárod?

A whitefülüek számára nem a flac formátum hallgatása Iphone vagy Beats fülesen keresztül jelenti a zenehallgatást, (még szegény bakelit gyüjtők is sértőnek találják!) hanem egy értelmes hangrendszer egy zenehallgatásra tervezett szobában jelenti azt. Minden más csak gyenge megközelitése ennek. Ezek milliós tételek. Ezek zsebbenyúlós tételek.

Ha lemásolod a kocsit 3D nyomtatóval az is lopás. Mert minden eleme a kasztnival kezdve a visszapillantótükrön át a kipufogóig mindene le van védve saját szellemi ill. tervezési, szabadalmi stb tulajdonként. A komplett egységet ellátják az adott tipusra jellemző egyedi alvázszámmal. Mihelyst te lemásolod 3D nyomtatóval engedély nélkül olyan pert kapsz a nyakadba, amiből nem mászol ki az életben.

Szerinted az Opel miért nem gyárt Ferrari kasztnis cummins motoros járművet? Naugye...

A lopott szoftver ugyan ez csak pepitában. Igaz hogy azt nagytételben copy paste-el könnyebb legyárttatni nagy szériában és pont ezért lesz félrevezető hogy nem loptam csak másoltam. Itt a dolog képlékeny mert csak egyszer kellett elkészíteni. Míg a járművek vagy kávéfőzők nagyszériás gyártásakor nem alkalmazható a másol-beilleszt mechanizmus ugyanakkor az áruk egymáshoz viszonyítva is ég és föld.

Én arról beszéltem, hogy az autó tulajdonosa felé nem lopás, mert megmarad az autója.

Az autó mögötti szellemi tulajdon pedig ugyanaz a megfoghatatlan, profitmultik jogdíját szavatoló szélsőséges idealizmus, mint a szoftverek és a mozifilmek esetén.

az áruk egymáshoz viszonyítva is ég és föld.

Egy faszt. Mindegyik a divatdiktatúrát követi és mindegyiket kidobhatod a garanciaideje lejártakor. Ez igaz a kávéfőzőkre és az okostelefonokra is.

Igen megfoghatatlan, vagy nehezen értelmezhető, hogy miért is fizet az ember ez igaz, de attól még jogtulajdon és fizetni kell érte tetszik nem tetszik.

Továbbra is azt mondom ég és föld a kereskedelemben lévő szoftverek és járművek egymáshoz viszonyított ára. Nincs a kereskedelmi piacon 120 millió forintos szoftver max az egyedi cégreszabottban, amivel te nem találkozol. Ellentétben autószalonban simán belefuthatsz egy ilyen értékű limuzinba...

Nem mondom, hogy ez igy mindenre jó, de nálam úgy tűnik jó, amire kell.
Én azt látom pl a céges környezetben, hogy a két véglet található meg.
Munkahelyen használom a T560-as csillivilli Lenovot, VPN, Policy-k, Antivirus, stb.
Nem tűnik egyáltalán gyorsabbnak, holott ott is ott figyel a 8GB RAM az SSD meg az i5-ös CPU.

Azok meg, akik a végtelenciklusos XLS-eikkel -stb- dolgoznak, használnak mindenféle "performance" gépeket, és csak hosszú percekig várnak az eredményekre (report, stb.) Vicc.

Az applikációk fojtják meg a teljesitményt igazából.

--
robyboy

"Az applikációk fojtják meg a teljesitményt igazából."
Mi a fenének kéne a teljesítmény, ha nem az alkalmazások futtatására? Egy csomó dolog, ami évekkel/évtizetdekkel korábban szerver oldali feldolgozás volt, lekerült a desktop gépekre. Az Excel, mint általános svájci bicska adatkezelésre/feldolgozásar/tárolásra egy olyan probléma, amit a felhasználók oktatásával (Excel és Access különbsége, milkor melyiket érdemes használni és hogyan, etc.) lehetne javítani picit.

Nekem a céges gépem, mondjuk úgy, kellően erős, úgy CPU, mint memória terén. Jellemzően Linuxokat kell üzemeltetni, így aztán CentOS7 a desktop, ami meg Windows-os dolog kell, arra qemu-kvm alá fel lett tolva egy Windows 10. Ezen a virtualizált Windows-on ami nekem kell, az teljesen korrekt tempóban képes működni.

A baj az, hogy mivel egyes applikációk abszolút nincsenek sok esetben optimalizálva, igy bármekkora teljesitményt pakolsz alájuk, gyakorlatilag sosem lesz elegendő.

Az excel, oktatás igen jogos, de az életben vannak olyan helyzetek, amikor ez nem reális elvárás, viszont napi szinten kihivást jelent a koncepcionálisan szar szituáció kezelése.

Egyik oldalról -ha már az Excel- lehetőséget ad több tizezer sor/oszlop használatára, másik oldalról meg kezelhetetlenné válik teljesitmény oldalról, főleg, ha makrókkal/függvényekkel is meg van hintve. Kérdés. akkor mire fel ez az egész? A méretezés mindig problémás volt a Microsoft-nál, mintha az lett volna a fejlesztésnél a varázsige, hogy "úgysem fogja senki sem kihasználni" ezt a kapacitást.

Igen, kell a brute force sokszor, de pont azért, hogy a sok optimalizálatlan szarabbnál szarabb módon fejlesztett alkalmazás egyáltalán emberi módon tudjon futni.

Számomra még mindig a Commodore 64 -és társai- az etalon, ott még voltak optimalizált kódok, mert ott MUSZÁJ volt, a vas nem oldotta meg a szoftverek teljesitményproblémáit izomból.

--
robyboy

"Egy csomó dolog, ami évekkel/évtizetdekkel korábban szerver oldali feldolgozás volt, lekerült a desktop gépekre."

Ezzel a kijelentéssel azért lehet vitatkozni, ld. cloud computing, illetve WEB-es Applikációk. Szerintem meg pont az az irány, hogy minden megy a felhöbe, a helyi gépen futó alkalmazások szép lassan ki fognak pusztulni.

Lassan már egy WEB-böngészö lesz az op.rendszer is, ld. pl. chromeos, és azért zabálja fel a HW-t a cucc, hogy tudj böngészni kb.

--
robyboy

( uid_4263 v | 2018. 01. 14., v – 14:55 )

Security by downgrading? :)

--
debian,libreelec,openmediavault,ubuntu,windows,arch,lineageOS
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

( hajbazer v | 2018. 01. 14., v – 23:45 )

Válasz -> ( zeller | 2018. január 14., vasárnap - 23:02 )

Először is, tisztázzuk, mit jelent a félgyarmat:

"Látszatra független, valójában vmely imperialista államtól nagymértékben függő és kizsákmányolt állam."

Amely bár Kínára egyfelől igaz, másfelől nem igaz. Igaz, mert az állampolgárai ki vannak zsákmányolva az odatelepülő nyugati multik által. Nem igaz, mert Kína nagyhatalomnak számít és képes érvényesíteni a saját nemzeti érdekeit más nagyhatalmakkal szemben. Ebbe viszont nem tartozik bele az állampolgáraik nyugati cégeknek való kiszolgáltatottsága. Se szólásszabadságuk, se szakszervezeti jogaik nincsenek, se nem garantálja nekik egy, a nyugatihoz hasonló munka törvénykönyve a munkajogaikat, így gyakorlatban ugyanaz a kategória, mintha egy félgyarmati, nem nagyhatalmi állam nagyhatalom által kizsákmányolt polgárai lennének.

Ez a jelentés azonban csak akkor érvényes, amikor az extraprofit fogalma a kínai rabszolgákkal, gyerekmunkával gyártott, főként elektronikai kütyük kapcsán kerül szóba.

A Microsoft esetében az 1/a. jelentést értem:

"Az átlagos tőkés hasznon felül egyéb módon elért nyereség; különprofit."

Ezt pedig szépen levezettem már korábban, egyik fősodratú kollégánknak. Nem kívánom még egyszer.