Megjelent az Ubuntu 16.04 LTS

Címkék

A Canonical kiadta a hatodik hosszú távon támogatott Ubuntut, a 16.04 LTS-t. Az új kiadás, az LTS jellegéből megszokott stabilitás mellett számos új funkcióval jelentkezik. Több saját fejlesztés mutatkozik be az új kiadásban. Bekerült a cég újdonsült csomagformátuma a „snap”, az LXC konténerek kezelését megkönnyítő hypervisor, az LXD, illetve felhő- és IoT-fronton is számos újítás történt.

„A vezető felhő alapú megoldások, és a legtöbb fejlett robotikából származó termékek mind-mind Ubuntut használnak, és ez az új kiadás lehet az elkövetkező évek innovációinak alapja. Büszkék vagyunk rá, hogy kielégíthetjük az üzleti élet, a különböző kutatási területek és az otthoni felhasználók millióinak igényeit, egyetlen, szabadon elérhető termékünkkel.” - nyilatkozta Mark Shuttleworth, az Ubuntu mögött álló cég, a Canonical alapítója.

A most megjelent kiadás hosszan támogatott (LTS), azaz a Canonical öt évig tartja karban és biztosít biztonsági frissítéseket a 16.04-hez. Így egy stabil, megbízható, biztonságos és költséghatékony Linux platformot nyújt a hosszabb távú, skálázódásra építő fejlesztésekhez. Ez a hatodik LTS, és az első olyan kiadás amely a mainframe-eken is támogatott.

Az új kiadásban mutatkozik be a szoftverterjesztést leegyszerűsítő és meggyorsító megoldás, a korábban már szóba került „snap” csomagformátum. Mellyel a cégnek leginkább a közeljövőben vannak tervei, azzal engedélyezné a konvergenciát az IoT, a mobil és az asztali kiadások között. A új megoldás a már jól megszokott deb formátum mellé érkezik, ugyanis a két rendszer tökéletesen működik egymás mellett.
A snappel sokkal könnyebb biztonságosabb csomagokat készíteni, és sokkal könnyebb előállítani is azokat, így számos előnyt nyújt az Ubuntut használó cégeknek a minél robusztusabb szoftverfrissítésekhez. A fejlesztők életének megkönnyítése érdekében vezették be a „snapcraft” névre keresztelt alkalmazást. Ennek köszönhetően a forrás- és a deb-fájl meglétével igencsak leegyszerűsödik a csomagkészítés. Aminek köszönhetőn a 16.04-et használó felhasználók évekig élvezhetik a stabil alapot, de mégis telepíthetik a legfrissebb alkalmazásokat is.
Az új biztonsági megoldások a terjesztést is könnyebbé teszik a különböző Ubuntu verziók között, ugyanis a snap csomagok teljesen el vannak izolálva a rendszer többi részétől. A felhasználók anélkül telepíthetnek alkalmazásokat, hogy aggódniuk kellene, hogy az milyen kihatással lesz a rendszerre, illetve a többi alkalmazásra. Emellett a fejlesztőknek is könnyebb dolguk van, hiszen eldönthetik, hogy milyen külső függőségeket csomagolnak az alkalmazásuk mellé.
A snap egy fontos mérföldkő a Canonical azon törekvésében, hogy elhozza a konvergenciát a különböző eszközökhöz. Először az IoT eszközökhöz készült Ubuntu Core-ban találkozhattunk vele, most már viszont az asztali változatban is élvezhetjük minden előnyét, illetve a nemrég kiadott első hivatalos Ubuntu tablet is, mely egy külső kijelzőre kötve egy teljes értékű PC-vé változik, erre a technológiára épít.

További nagy újdonság, hogy ebben a kiadásban debütál az LXC konténerekhez készített hypervisor, az LXD. Mely technológiák egyes mérések szerint 14-szer gyorsabb megoldást jelentenek a korábbi, hagyományos virtualizációkhoz képest. Az LXD a nemrég megjelent LXC 2.0 része, mely konténeres virtualizáció számos PAAS megoldásra építő cég alapja. A Canonical vezeti az LXC fejlesztését már évek óta, de a 2.0-ás verzióhoz több mint 80 cég járult hozzá.

A legutóbbi OpenStack felmérésből kiderült, hogy az OpenStackes megoldásokkal publikus, illetve privát felhőket építő cégek nagyrészt az Ubuntut választják operációs rendszenek.

„Az OpenStack és az LXD kombinációja egy teljesítményben és felépítésben verhetetlen megoldást biztosít a felhő alapú fejlesztéshez.” - nyilatkozta Mark Baker, a Canonical OpenStackkért felelős termékmenedzsere.

Az LXD használata az OpenStackhez lehetővé teszi rengeteg munkafolyamat futtatását sokkal kisebb késleltetéssel, mint a piacon elérhető más felhő infrastruktúra-megoldások esetén. Ez számos előnnyel jár olyan cégeknek, akik időérzékeny folyamatokkal dolgoznak, mint például a telekommunikációs hálózatfunkciók virtualizációja, a valós idejű pénzügyi tranzakciók elemzése vagy a médiakódolás és streamelés.

Az új kiadásban érhető el először támogatottan a ZFS kötetkezelő és fájlrendszer Linuxra optimalizált változata, elhozva a pillanatfelvétel készítést, a copy-on-write klónozást, az adatsérülés elleni folyamatos integritás-ellenőrzést, az automatikus fájlrendszerjavítást és az adattömörítést. A ZFS-on-Linux egy stabil fájlrendszer, amely a Sun Microsystems munkáján alapul és nagyjából egy évtizede érhető el szabad licenc alatt. Több cég is használja már mind a felhő körüli, mind a konténerekkel kapcsolatos fejlesztéseknél.
A tárolási témánál maradva, szintén a 16.04-es kiadás hozza el a CephFS-t, egy elosztott fájlrendszert, amely ideális választás a nagy-skálázódású vállalatoknak.
Az Ubuntu 16.04 LTS egy közös platformot jelent a felhőalapú és a konténeres fejlesztésekhez, eszközök széles skáláján át, úgymint a beágyazott ARM rendszerek, például a RaspberryPi, a szabványos 32, illetve 64 bites Intel/AMD szerverek és a legerősebb IBM Z, LinuxONE vagy POWER8 rendszerek.

Letöltés
Az Ubuntu 16.04 LTS letölthető a hivatalos (http://ubuntu.com/download), illetve a magyar közösségi (http://ubuntu.hu/letoltes) oldalról.

Képernyőképek
Az Ubuntu 16.04-es kiadásáról készült képernyőképek ezen a linken érhetőek el.

A Magyar Ubuntu Közösségről
A Magyar Ubuntu Közösség célja a magyarul beszélő felhasználók összefogása és támogatása honosítással, dokumentációkkal, tananyagokkal és online segítségnyújtással. A Magyar Ubuntu Közösség nem formalizált szervezet, tagjai önkéntesen, szabad idejükben foglalkoznak szabad szoftverekkel. A nemzetközi Ubuntu közösség a magyar közösséget hivatalos Ubuntu közösségként ismeri el. További információk a közösség honlapján: http://ubuntu.hu

A Canonicalról
A Canonical különböző professzionális szolgáltatásokat biztosít az Ubuntu partnereinek és az ügyfeleinek. Mint az Ubuntu mögött álló cég, a Canonical elkötelezte magát egy gyorsan fejlődő és egyre népszerűbb operációs rendszer, az Ubuntu fejlesztése és támogatása mellett. A célja annak biztosítása, hogy az Ubuntu elérhető legyen bármilyen szervezet, illetve magánszemély számára, asztali gépen, szerveren, laptopon és netbookokon.
A Canonical partnerei számítógép-gyártókkal tesztelik az Ubuntut, segítséget nyújtanak a migráláshoz, a telepítéshez, támogatást és üzleti képzést tartanak, valamint online szolgáltatásokat nyújtanak közvetlenül a végfelhasználóknak. A Canonical ezenfelül fejleszt és üzemeltet online, csoportmunkát segítő, nyílt forráskódú fejlesztőeszközöket, mellyel biztosítja, hogy bármely szervezet vagy magánszemély képes legyen részt venni a nyílt forráskódú közösségi innovációban. További információkért látogasson el a Canonical hivatalos honlapjára: http://canonical.com

Hozzászólások

Összegezzük: eddig két beküldött hír, egy fórumtéma meg egy blogbejegyzés. Nem vagytok egy kicsit túl lelkesek? ;-)

Amúgy VM-en már fut egy ideje, a Mir és az Unity 8 kipróbálására (hogy képben legyek, ha kritikát kell mondani ;-)) , az még sajna nem működik, de a többi okés.

:-(

Nem megoldás:
1. erre nincs szabad partícióm
2. ami virtualizáltan nem megy (főleg, hogy a VBox azért ma nem egy egzotikus dolog, teljesen meg is lepett, hogy ezt csinálja), azt eszem ágában sincs éles vason kipróbálni (régi beidegződés)

Meg merem amúgy kockáztatni, hogy igen sokan próbálnak ki úgy disztribúciót, újdonságokat, hogy virtuális gépbe felrakják. Ezek után nekem meglepő, hogy azt mondjátok, hogy az ezerféle valódi hardveren menni fog, az egységes virtuális gépben nem... Nekem ez sántít, számomra fura hozzáállás.

Nem virtualizált környezetben sem megy, legalábbis nekem nem :)

Viszont én arra nem építenék, hogy mi megy virtualboxon. A tapasztalatom az, hogy amihez gpu gyorsítás kell, az amúgy is problémásan megy alatta, jobb élőben látni.
Azért nem olyan nagy ördöngösség megoldani így sem. Én pl úgy teszteltem hogy felhúztam egy pendrive-ra a rendszert.

Nem mond_UNK_ semmit... én nem vagyok unity8 fejlesztő és nincsen semmilyen "hozzáállásom" mert pont ugyanolyan felhasználóként látom a unity8-at mint te vagy bárki más.

Ha valami nem megy akkor szerintem a #ubuntu-unity irc csatornán vagy az ubuntu-phone levlistán (https://launchpad.net/~ubuntu-phone) érdemes beszélni a fejlesztőkkel (greyback, mzanetti, saviq, aacid, stb...)

Én csak azt mondom, hogy egy virtualbox nekifutás nem feltétlenül a jó irány. De te tudod.

"miért várhatja el az ember, hogy egy rendszert VM-en tesztelhessen"

Csak feltételezem, hogy akiknek elsődlegesen szól a tesztelhetőség, azok meg tudják oldani, hogy ne VM alatt kelljen futtatniuk. Nem neked, vagy nekem szól. A lehetőség adott, hogy mi is feltegyük, de amíg fejlesztés alatt áll a cucc, addig elsődlegesen a fejlesztők igényeire van szabva.

Szerintem felesleges elvárni, hogy egy fejlesztés alatt álló valami a te igényeidnek megfelelően legyen kialakítva.

http://a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab

Ugyanis én nem a VM-en való tesztelhetőségről beszélek.

Én azt mondom, hogy ha valami problémád van akkor fordulj a fejlesztőkhöz. Megadtam a nevüket és azt, hogy hol találod meg őket. Ennél többet én nem tudok neked segíteni.

És még nem volt "Frissítettem..." bejegyzés sem :)
Nem mint ha gond lenne vele, kíváncsian várom.

Az tényleg fura hogy ilyen sok külön hír foglalkozik a dologgal. Azért egy Ubuntu megjelenés van olyan horderejű dolog, hogy tuti fog írni hírt róla trey (ahoy tette is, tehát innentől nem értem a többiek miért fáradnak :D)

Nyomtato hozzaadaskor:
1. Ha IP cim alapjan keresed a nyomtato protokolljat, kiadja a helyes eredmenyt, majd kb 5-10 mp mulva megbolondul es vegtelen ciklusban adogatja a listboxhoz az IP cimet. Ha gyorsan ra tudsz nyomni, akkor tovabb tudsz menni es telepiteni.
2. Automatikus driver kereses fail utan, miutan vegignezted a manualis listat es visszalepsz, hiaba tallozod a ppd-t a nyomtatodhoz, a korabbi manualis listat dobja ki orokke. Ha ujrainditod a hozzaadast es azonnal ppd-t tallozol mindenfele kereses nelkul, akkor mukodik.

Kb 10 percet foglalkoztam ezzel a kiadassal (csak nyomtato kompatibilitas miatt), de ezalatt 2 bugba is belefutottam.

Szerk:
Ja es telepiteni akartam egy deb csomagot a halozati scanner tamogatas miatt (mfc nyomtato). Rakattintottam a deb-re es kijott valami okoskodo szoftver center, ahol megjelent egy install gomb, amire hiaba nyomtam akarhanyszor, vegtelen ciklusba kerult. Parancssorbol deb install siman telepitette.

3 bug/10 perc. Hat nem gyozott meg..

nem győztök meg, pedig frissíteni akartam lassacskán.
Na, lehet megvárom a .1-et...
--
blogom

"Be conservative with updates" -> en ezt vallom; megvarjuk a .2 kiadast, akkor talan.

Azért még vannak itt gyerekbetegségek:
"According to Matthew Garrett, a renowned CoreOS security developer and Linux kernel contributor, Canonical's new snap package format is not secure at all when it is used under X.Org Server (X Window System), which, for now, is still the default display server of the Ubuntu 16.04 LTS (Xenial Xerus) operating system.

The fact of the matter is that X11's old design is well known for not being secure, and Matthew Garrett took the time to demonstrate this by writing a simple snap package that can steal data from any other X11 software piece, in this case, anything you type on the Mozilla Firefox web browser."
Source: http://news.softpedia.com/news/developer-claims-that-canonical-s-new-sn…
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

Az tény (sőt, csomag se nagyon kell, elég egy bináris ami valahogy a rendszerre kerül), mivel nem a snap hibáját használja ki, hanem az X-ét..
Ami miatt viszont némileg releváns a dolog az ez:
"The security mechanisms in snap packages allow us to open up the platform for much faster iteration across all of our flavours as snap applications are isolated from the rest of the system. Users can install a snap without having to worry whether it will have an impact on their other apps or their system."
Source: https://insights.ubuntu.com/2016/04/13/snaps-for-classic-ubuntu/
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

most hétvégén megy az upgrade... (remélem lol)

--
GPLv3-as hozzászólás.

Mate 1.12.1 még mindig csak annyit tud hogy ha elindítok egy másolási műveletet, akkor minden szépen kimerevedik, folyamatjelző nem látszik csak fehér ablakok, semmit nem lehet semmivel csinálni, míg a másolás véget nem ér. Nem sokat fejlődött ebből a szempontból.

Debian installer lazán veri az ubuntu-st.
Pl. a force UEFI install ablakot csak úgy lehet continue-val továbblökni, ha a telepítés elején nem pipáljuk be az frissítést. A hiba fent van a bug tracker-ben.

--
robyboy