"Immáron lehet Ubuntu Linuxon érettségizni"

Ubuntu

"A Magyar Ubuntu Közösség és az FSF.hu Alapítvány örömmel jelenti be, hogy hivatalosan is felkerült az Ubuntu 11.04 Érettségi Remix az Oktatási Hivatal által kiadott, emelt szintű érettségi vizsgán használható szoftverek listájára. Ez azt jelenti, hogy a 2012 májusi érettségi vizsgákon választható szoftver lett az Ubuntu érettségi változata."

További részletek itt és itt.

( gergov | 2011. 11. 15., k – 20:49 )

Ez tök jó, de a Linuxon való érettségivel szvsz továbbra is szívatja magát a diákság.
A legtöbb helyen a tanerőnek fogalma sincs arról, mit hogyan, ha bármi baj van, egyedül marad az illető. Ez legalábbis mikor én érettségiztem, még így volt, azóta változott volna a dolog?

Régi szép emlékek. Én 2004-ben érettségiztem, akkor csak Windowst lehetett használni érettségin, de OKTV versenyen lehetett Linuxot is, OpenOffice-szal. Én végül a Windowsos megoldás mellett maradtam, mert a Word, Excel, Access menüihez voltam jobban hozzászokva és a gyorsaság volt az elsődleges szempont, ami alapján döntenem kellett.

Borzasztó nehéz, mondhatni súlyos gondolatok ezek. Én megértem a kollégát: a középfokú oktatási rendszer a Windows és a Microsoft Office oktatására van kihegyezve. Félreértés ne essék, nem szeretném kétségbevonni sem a Windows, sem az Office nagyszerűségét, csupán azt mondom, hogy ez dominálja az oktatást, a diákok nagy része nem is lát mást, Word, Excel, Access ma az oktatás célja.

Ördögi kör ez: amit tanul a user, azt használja később. Azt tanul a user szívesen, amit később használni fog.

'97-től kísérletképpen, erősen széllel szembe menve, bevezettem a Linux oktatást egy budapesti gimiben. Duálbootos gépeink voltak (virtuális megoldásokra nem volt lehetőség). Az órákat úgy szerveztem, hogy feladat _közben_ legyen idő átbootolni, mert fontosnak találtam, hogy a diákok a feladatot képesek legyenek Windoson elkezdeni, Linuxra átbootolva folytatni, és vice versa. Kísérlet volt, és jók voltak a tapasztalataim. A Linuxon számos dolgot jóval hatékonyabban tudtak a diákok megcsinálni.

Bár helyenként látom az egységességre való törekvést, azonban tény, hogy a feladatokat (érettségin, versenyen) azóta is Windowsos szemléletű eszközökre fogalmazzák. Ez azt jelenti, hogy vagy ki lehet használni a vizsgán a Unix valódi erejét, vagy nem. Az a meglátásom, hogy nem. Ma a középszintű informatika érettségi véleményem szerint nem több, mint egy Windows-Office vizsga.

2007 körül elmentem egy szintén budapesti (számomra jóval könnyebben megközelíthető) gimibe állásinterjúra. Az igazgatónő a felvételi beszélgetés során rákérdezett az érdeklődési területeimre is, majd a Linux említése kapcsán ezt mondta (megjegyeztem szó szerint):

"A Linux komolytalan rendszer, ebben az iskolában pedig komoly oktatás folyik. Amíg én vagyok itt az igazgató, ebben az iskolában Linux nem lesz, sem órán, sem szakkörön." Az állást megkaptam, a tanmeneteket végigbográsztam, az exkolléga óráin bent voltam, a diákok tudását megismertem. Semmiféle oktatás nem folyt ott, amit ne lehetett volna Windows helyett Linuxon tanítani.

Érdekes élmény volt: másfél év alatt még CD-ről sem bootolhattam Linuxot órán, és tényleg nem lehetett szakkört tartani. Ennyire komolyan vették a "komolyságot".

Lehet a Linuxot szidni, lehet velem vitatkozni, azonban tény, hogy Hajniék munkája nagyon fontos, mert sokszor maguk az iskolák is bizonytalanok abban, hogy a Linux vajon oktatási szempontból elég komoly-e.

Mondom, a kollégát is megértem. Nincs forradalom. Apró, jól körülhatárolható lépések vannak egy olyan úton, amelynek nem látjuk a végét.

Amikor én érettségiztem (matek, fizika, kémia), én voltam az utolsó aki logarléccel számolt, a zsebszámológép említése is erkölcsi fertőnek, az oktatás meggyalázásnak számított.

Egy év múlva lehetett használni.

Az egyetemen már kötelező volt.

3 év múlva már Fortranban próbálkoztunk.

Zseniális:

"Nincs forradalom. Apró, jól körülhatárolható lépések vannak egy olyan úton, amelynek nem látjuk a végét."
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

"a zsebszámológép említése is erkölcsi fertőnek, az oktatás meggyalázásnak számított"

Egykori kollégámtól tudom, hogy volt egy olyan év is, amikor rendes számológépet nem lehetett használni a felvételin, de akinek az órájában volt (régi szép Casio korszak :-)), az bevihette és használhatta. (Nem tudom, mi lehetett a lelkében annak, aki ezt így ki bírta találni, talán úgy gondolta, hogy az idő múlásának szemlélése alapvető emberi jog, és ha szerencsétlen gyereket történetesen számológépes órával verte meg a sors, hát akkor is. Vagy a fene tudja...)

No, szóval a kolléga az írásbeli felvételi elején kiállt a diákok elé, elmondta ezt a szabályt, majd felszólította őket, hogy akinél ennek ellenére számológép van, az legyen szíves kötözze a csuklójára, és használja egészséggel. :-)

---
Science for fun...

Az ötlet jó, de ha a 25 éves "zseb"számológépet a csuklómra kötöm kb kiborgnak néznek, úgy 35 dkg lehetett.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

Amikor én érettségiztem (2006), akkor úgy volt (asszem), hogy a középszintű esetén nem volt választási lehetőség, emelt szint esetén lehetett válogatni. Viszont ez úgy működik, hogy az iskolák előre közlik a lehetőségeiket, és az embert úgy és oda osztják be, ahol bevállalnak pl. egy debianos gép biztosítását, stb. Szóval nem az egyszeri infótanár fog telepítegni meg supportálni.

Megjegyzem, az érettségi adott időpontban indul, mindenhol egyszerre, innentől egy szót sem szólhat hozzád senki, ha gond van (ez áll bármilyen esetre), akkor arról panaszt kell tenni és ha igazad volt, akkor pótolhatod.

Az én gépemre elfelejtették a nyers input adatokat felmásolni, ezt ugyan pótolták, de közölték hogy a kiesett ~negyed órát most nem kaphatom meg, így úgy meg amúgy panasszal élhetek. Hát nem éltem.

Én az adott városban egyedül érettségiztem debianon, be is osztottak arra az egy helyre ahol vállalták, és ott mondta az ember, hogy ezt a gépet külön nekem installálta tegnap, és érettségi után újra lesz húzva és visszaáll a többi közé.

--
http://neurogadget.com/

( lovas | 2011. 11. 15., k – 21:56 )

Verzió"követés" lesz-e? Már csak amiatt h áprilisban jön az LTS...

Felületből mi lesz a kötelező/választható? Jár-e plusz pont, ha a vizsga során Mintre frissít a delikvens? ;]

( hajnim | 2011. 11. 15., k – 22:50 )

Ez pedig de jó hír, köszönet a készítőnek!

( Babszem | 2011. 11. 16., sze – 01:19 )

Csak kíváncsiságból: miről szól egy ilyen linuxos érettségi? (Baromi rég érettségiztem már, akkor még számítástechnika a közelében nem volt az érettségi vizsgának... :-) )

( Finder | 2011. 11. 16., sze – 03:25 )

Hallottam egy sztorit ahol mindent lementettek a geprol, csak a srac munkajat nem. (Arrol azt hittek, hogy szemet.) Na az ilyenek miatt nem erdemes Linux-olni. Vicc az egesz.

Nem akarok tul sok reszletet irni, mert nem tudom, hogy mi lett a dolog vege. (Kit hurcoltak meg erte es kit nem...)
De a lenyeg a kovetkezo volt:
A diak egy akkori Linux-ot valasztott az erettsegihez. Minden rendben volt vele, es be is fejezte a munkat idore, jol stb. Azonban az adatbaziskezelo egy .-tal kezdodo mappaba dolgozott a home-ban.
Jott tehat akinek jonnie kell es lementette a diak munkajat:
Bejelentkezett X-en, kijelolte a home tartalmat, athuzta a masik adathordozora es mar mehetett is vissza a windows a gepre. A hiba csak ott volt, hogy 1-2 log fajl kivetelevel az egesz adatbazisnak annyi volt. A log alapjan nem lehetett tul sok gondja vele a diaknak, de ez meg ugye nem eleg...

(A tortenetet egy tanartol hallottam akit felkertek, hogy mondjon velemenyt az ugyben.)

A lenyeg pedig: azert nem erdemes Linux-on erettsegizni, mert hiaba erted te amit csinalsz, ha akiken az osztalyzatod mulik nem. Sajnos ilyenen is el lehet hasalni. Mit tudsz tenni?

( atya | 2011. 11. 16., sze – 12:48 )

Mindenek előtt: hálásan köszönöm mindenkinek, aki ezt lehetővé tette.

Végigolvastam az eddigi bejegyzéseket, és bizony isten elment a kedvem a Linuxtól (nem). Igaz ugyan, hogy vagy másfél évtizede használok Linuxot és abból jóval több mint tíz éve ebből is élek... Igaz, hogy ezt használom védelmi rendszerek tervezésére, létrehozására, beállítására, oktatási anyagok és dokumentációk elkészítésére (grafika, szöveg és tördelés), fejlesztésre és szervernek, szórakozásra, sőt ma már Linux van a WiFi routeremen, a kábelmodemen és van egy Debian és egy Android (ami ugye szintén Linux) alapú telefonom is... De az itteni hozzászólások alapján egészen hihető, hogy érettségizni nem lehet rajta. Ehem.

Szánalom, hogy a magyar oktatási rendszer ott tart, hogy pusztán azért nem hajlandó tudomást venni a Linuxról, mint alternatíváról, mert a Windows "ingyen" van, és amíg nem muszáj, addig nem fektetnek energiát abba, hogy megnézzék a másik rendszert.

Az érettségivel kapcsolatban: Azt be kell látnom, hogy az Access-nek nincs igazán jó alternatívája Linux-on. Nade.

Egyrészt: az Access voltaképpen teljesen feleslegesen létezik, csak arra jó, hogy az oktatási beszerzéseknél és a pályázatokban ez legyen az a bizonyos tengelytáv centiméterekben megadva. Szerintem ez valójában kizárólag azért létezik és azért a tananyag része, hogy az iskolák erre hivatkozva kénytelenek legyenek beszerezni az MS termékeit. Én a való világban csak olyanokat láttam, akik táblázatkezelőt használtak vagy igazi adatbázis kezelőt. Eddig pontosan nulla darab emberrel találkoztam, aki a való életben használta volna.

Másrészt: az általános informatika oktatásban egyszerűen nincs szükség ilyen adatbázis kezelőkkel kapcsolatos ismeretekre. Itt elegendő lenne a táblázatkezelők közepes szintű ismerete, hogy az ember tudjon egy táblázatban lévő nevekből karácsonyi meghívókat nyomtatni a gyerek barátainak. Az informatika szakoktatásban pedig minimum SQLite kellene, vagy inkább valamilyen komolyabb SQL szerver _és_ egy NOSQL _is_.

Sokat gondolkodtam erről, volt rá pár évem. :)

1. A tanárok nyitottak, ezt látom, érzem, tapasztalom.

2. A tanárok bátortalanok. Ennek három fő okát látom:

  • Az oktatás desktopon zajlik, a Linux közismert gyengéje a desktop.
  • A tanár gyerekben gondolkodik, és nem kockáztat. A gyereknek Windowsra van szüksége, mert kimegy a munkaerőpiacra, és oda Word kell, meg Excel - mondja és hiszi a tanár.
  • A mai infó tanár tipikusan harmadik, negyedik szakként vette föl a tárgyat a kémia, fizika, matek, meg ki tudja micsoda mellé, valami ki tudja milyen levelezőn, örül, hogy a tárgyaiban halad a mainstreammel, többre nem jut az idejéből.

3. Mindez nem szegné kedvét, ezt megintcsak látom, érzem. Csakhogy kialakult a Linux, illetve az alternatív oprendszerek mentén egy arrogáns mentalitás, amely voltaképpen a kisebbség jellemző felsőbbrendűsége (nem rád, rátok gondolok, ez általános jelenség). Ennek nyomán rengeteg kár keletkezik, a nyitottszívű többség erre a hatásra könnyen bezár, a bátortalanok pedig még jobban elbizonytalanodnak, extrém esetben a kisebbség céljai ellen fordulnak. Ezt megintcsak látom, tapasztalom.

Ez el van szúrva, vagy nagyon könnyen elszúrható valahol bent a lelkek mélyén, oda, ahová nem jut el az FSF, sem semmiféle észérv. Ahová csak a csöndes Kovács Jánosok és a Kiss Piroskák tudnak eljutni, kedvesen, szelíden, jó példát mutatva.

Amikor a közösségért dolgozol, valójában a lelkekben építed az utat. Ez az építés más, ezt nem kezdheted férfimód harccal, és rombolással. Nem mondhatod annak, aki erre tette az életét, hogy az Access nem jó, mert számos olyan "érvet" fog felsorakoztatni ellened, amelyre nem biztos, hogy rálátsz. Nem mondhatod, hogy szar az Access, még akkor sem, ha nyilvánvalóan az. Ne támadd mások eszközeit, módszereit, mert ezzel a másik döntését támadod. A támadás pedig ellenállást szül, minél okosabban, és keményebben érvelsz, annál nagyobbat. Ne támadj, ne téríts, ne érvelj, csak örömmel tedd, amit teszel, és segíts, ha kérnek. Ha meg nem kérnek, ne segíts. Valahogy az évek során ez lett a mottóm.

Súlyos szavak ezek. Én hiszem, hogy semmiféle mozgalom nem tehet sokat a megfáradt, túlterhelt, érdektelen vagy kétkedő pedagógusokért. De sokat tehet a Kovács Jánosokért, Kiss Piroskákért. Akik itt vannak köztünk, itt a hupon, meg mindenfelé. És nem írnak ilyen szívhezszóló maszlagokat, mint én most. Meg se mutatják magukat. Csak úgy egyszerűen teszik a dolgukat, és bele sem gondolnak abba, hogy micsoda oltári nagy szerepük van ebben az egészben.

Baromi jó, hogy lehet Ubuntu Linuxon érettségizni! Baromi jó, hogy van az FSF, és hogy viszi a hátán az Ubuntu közösséget valaki. És te elégedetlen vagy a fogadtatással! Ne legyél! A te dolgod, hogy a Kovács Jánosoknak, meg a Kiss Piroskáknak kifényesítsd a szemeit. Hogy ne érezzék számkivetettnek magukat, hogy érezzék, tartoznak valahová. Komolyan mondom, menjetek előre, így, pont így, ahogy csináljátok. És közben élvezzétek! Ha így tesztek, a legtöbbet teszitek.

Ez az Ubuntu érettségi, ez nagyon kellett már a Kovács Jánosoknak. És baromi jó, hogy összegyűjtöttetek többszáz embert, és ők együtt lehettek nemrég egy konferencián. És baromi jó, hogy van LOK. Itt a lényeg. Az Access aprócska pont, még csak nem is "szakmai" kérdés az oktatásban, hanem érzelmi. Mint ahogyan az informatika rengeteg "szakmai" kérdése is az. Ezt pedig nem lehet észérvekkel leküzdeni, bár ilyen egyszerű volna!

Te, ez az Access nekem is nagy tüske. Az oktatás ugyanis nem ugrik olyan gyorsan, mint a szakma. Ezek a mai érettségi követelmények kb. tizenöt éve (vagy még több?) voltak kurrens ismeretek. Nem Wordot kéne tanítani, hanem a tipográfia alapjait. Mindenki jobban járna. :) Nem Excelt, Accest, hanem a számítógépes gondolkodás alapjait. Mindegy milyen oprendszeren, a lényeg, hogy tudjon csillogni annak a tanárnak szeme, mert ennek hiányában a diáké se fog. Márpedig enélkül mi értelme az egésznek?

No. Ez mind a lényeg volt. ;-)

Nem Wordot kéne tanítani, hanem a tipográfia alapjait. Mindenki jobban járna. :) Nem Excelt, Accest, hanem a számítógépes gondolkodás alapjait.

Ez nekem is vesszőparipám, noha nem vagyok tanár.
Miért hiszik azt, hogy a szövegszerkesztés = Word, táblázatkezelés = Excel, adatbázis-kezelés = Access?
Alapismeretek nélkül egy nevesített program használatát tanítják meg (vagy nem).
Pár tíz mintapélda alapján, kattints ide, kattints oda, jajjjj nem oda, hanem amoda módszerrel vajon, mit fog megtanulni a tanuló? Mit csinál akkor, amikor a menüket az adott programot szállító cég egyszerűen megváltoztatja (Office 2003-ig ill. 2007-től??)

Az utóbbi egy jó példa a hiányosságokra:
Alap:
- Készíteni kell egy ilyen-olyan nyilvántartást, amihez a hozzáférés nem mindenki számára biztosított. (Ez maga az utasítás.)
- Legyen olyan EKSZCEL tábla, hogy... (Ez meg az utasítás értelmezése...)

Ismerve a cégnél kialakult Excel táblás szokásokat, eljött az ideje, hogy kibicként valódi adatbázist javasoljak, majd ha már javasoltam akkor csináljam is meg...
El is készült, majd a kliens progik telepítése közben jöttek a kérdések.
K: Akkor ez most az "X" meghajtón van?
V: Nem, az a program, ami megjeleníti neked, az a te gépeden fut, ami adja a megjelenítendőt, az van a szerveren.
K: De akkor én honnan látom, mi van az EKSZCEL-ben?
V: Ez nem Excel tábla, ez hasonlóan működik, mint a vállalat irányítási rendszerünk.
K: Én ezt nem értem. Most akkor ez "X" meghajtón van?

itt adtam fel...

gy

"amíg nem muszáj, addig nem fektetnek energiát abba, hogy megnézzék a másik rendszert"

Talán azért nem fektetnek energiát új ismeretek megszerzésébe, mert nincs nekik.

Feleségem tanár, így én ezt a témát meglehetősen közelről ismerem. Rendszeresen legalább 10 órát van bent az iskolában, de ma inkább 12-t lesz.

A másik probléma, hogy a számítástechnika a középiskolákban még ma is tulajdonképpen melléktárgynak számít, ennek megfelelő tanári gárdával és hozzáállással (természetesen vannak kivételek). Egy orosztanárból átképzett, 5-6 évvel a nyugdíj előtt álló, a társadalom által ronggyá alázott pedagógustól meg talán ne várjuk már el, hogy újat tanuljon. Ő már csak túlélni akar.

---
Science for fun...

Eddig két gyerekem érettségizett/diplomázott(4 éven belűl):
A lányom közgazdasági szakközépben: WIN95 Dos parancssorban futó könyvelőprogrammal;
A fiam -- villamosmérnök -- Borland 3.1 C nyelven tanult programozni.
A legkisebb (általános iskolában ) az M$ paint segítségével a városunk címerét tanulta megrajzolni.

Az ECDL vizsga adatbáziskezelőkből az Accessre alapul, de csak egy táblát kell használni: innen szép megérteni a relációs adatbáziskezelőket.

Röviden: az informatikai oktatás ott tart, mintha a vasutasok a gőzmozdonyra képeznék ki, az autóvezetést a lovaskocsival kellene kezdeni. Nem csak az a baj, hogy az oktatás a M$ reklámja, hanem az, hogy még ott is évtizedes lemaradása van. Az oktatás lemaradása egyébként szinte természetes, más tantárgyakban is jellemző: a kémia oktatásában úgy 100 év, csak ezen a területen ez kevésbé szúr szemet, kevésbé rontja az átlag munkavállaló helyzetét.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

"Nem csak az a baj, hogy az oktatás a M$ reklámja, hanem az, hogy még ott is évtizedes lemaradása van."

Te optimistábban saccoltál, én tizenöt évet mondtam. :)

Mindjárt mondom az okokat:

1. Általában a géppark is évtizedes lemaradásban van. Pont ezért jött jól nekünk sokszor érvként a jól skálázható Linux teljesítmény, és a kis hardverigényű grafikus felületek léte a nehezen skálázódó Windowssal szemben. Nyilván vannak ellenpéldák is, de ha azt szeretnénk, hogy a Linux terjedjen az oktatásban, bátran gondolkodjunk kőkorszaki konfigurációkban.

2. A diákok egy átlagos gimiben az informatikát elsőben és másodikban tanulják, tegyük fel ezeken a régi gépeken. Az alatt a két év alatt, ami innentől az érettségiig eltelik, akkor is simán elhúzhat a világ, ha az oktatás modern gépeken zajlana. Könnyen lehet, hogy a lányod azért Win95 alatt futtatott DOS-os könyvelőprogramon érettségizett, mert eleve DOS alatt tanulták a könyvelést, csak időközben gépparkot, rendszert váltott az iskola. (Nem azt mondom, hogy így volt, csak hogy ebbe a problémakörbe többször is belefutottunk már.)

3. Azt is meg kell érteni, hogy teljesen más felhasználni egy modern technológiát, mint gyerekeknek oktatni. Az oktatás ugyanis jóval több annál, mint hogy körbemutogatom egy kivetítőn a kölyköknek, hogy nézd kölyök, ez az IZÉ3.0, ide és ide kattints, akkor ez meg ez lesz. A minőségi oktatáshoz tankönyvek kellenek, feladatlapok, (szoftveres, vagy fizikai) szemléltetőeszközök, korrekt vizsgafeladatok, egyszóval megfelelő infrastruktúra.

Márpedig az informatikában ilyen nem nagyon van, ha van, akkor is nagy lemaradással. Tudtommal például középiskolai Linux tankönyv magyar nyelven még egyáltalán nem is született.

Ez nem akkora probléma más tárgyakban, mert ezek a szemléltetőeszközök, feladatgyűjtemények léteznek, ezeket be lehet szerezni, a tankönyvet urambocsá' meg lehet vetetni a diákokkal stb. Az a pedagógus azonban, aki informatika oktatásra adja a fejét (általános és középiskolás szinten) fel kell, hogy vállalja azt, hogy

a, lemarad, és régi ismeretet oktat, de azt legalább korrektül

b, saját megának kell elkészítenie a teljes infrastruktúrát, vagy annak egy részét

Nem tudom, próbáltatok-e már tananyagot kidolgozni, szemléltetőeszközöket vadászni, készíteni, kemény és sok időt felemésztő meló. Lényegesen több, mint gyorsan összeütni másnapra egy-egy látványos prezentációt. És még csak abba az illúzióba sem kergetheted magad, hogy mondjuk jövőre is felhasználhatod, mert a világ, az elvárás folyton változik, nekem például nem igazán volt még két egyforma évem.

Ez kevesebb gond annak, aki full munkaidős infótanár, de simán megértem azokat a kollégákat, akiknek több szakjuk is van mellé, ha sikoltva kiáltanak fel, mikor nagyobb váltás van: úristen, már megint egy új operációs rendszer, és már megint átvariálták a szövegszerkesztőben a menüpontokat. Dobhatja a régi eszközeit, módszereit és készíthet újakat. Nem véletlenül maradt meg a Turbo Pascal olyan sokáig az oktatásban. Csomó oktatási eszköz készült hozzá, és könnyű volt megtanulni.

A tananyagfejlesztés, tankönyvírás majdhogynem külön szakma. Egy tankönyv több annál, mint hogy leírok valamit a témáról. Egy tankönyv sokkal több kritériumnak kell megfeleljen, mit egy szakkönyv. Nem azt mondom, hogy nem dolguk mindez a pedagógusoknak (egyébként tényleg nem), csak azt mondom, hogy itt ma Magyarországon ez fizikailag nehezen fér bele egy tanár napjának 24 órájába.

Mesélek valamit:

A pályám elején már javában tombolt a PC-láz, miközben az iskolák C16-on oktattak. Baromi modernnek számított a DOS, egy lelkes csapat tankönyvet is írt hozzá, és ennek mentén extra délutáni különtanfolyamra jártak a trendi szülők gyerekei a kisváros egyetlen jól felszerelt iskolájába, hogy modern ismereteket tanulhassanak.

Próbáltatok már DOS-t tanítani egészen pici gyerekeknek? COPY szintaxist helyesen bepötyögni, miközben a betűket is csak keresgéli a manó? Könyvtárszerkezetben mászkálni, a floppy működését megérteni... Az egész kín és keserv. És megtanulták! A gyerekek minden hülyeséget megtanulnak, amit tanítanak nekik. És levizsgáztak a COPY-ból 8 évesen! És mindenki örült, hogy minden milyen modern, és ez az út és a jövő. Igen, ez volt az út és a jövő, de hogy sokkal értelmesebben is tölthették volna az infó órákat azokon a rozzant C16-okon, az is biztos.

Azért mesélek ilyen sokat, hogy értsétek a jelenséget, az okokat, a problémákat, melyek a Linux elterjedésének útjában állnak.

Igaza van Atyának abban, hogy a tanárok csak akkor fognak tömegesen foglalkozni az alternatívákkal, ha kötelező lesz nekik. Vagy ha esetleg valamiben többet ad a munkájukhoz, mint a trend.

Nézzük tényszerűen: oktatási segédeszközök kellenek. Ehhez kell egy legalább húszfős megszállott (gyakorló) tanárokból álló csapat. Kell szerintem kb. 100 kísérleti óra, ahol teszteljük az elkészült eszközöket. Mire az eszközök elkészülnek és átmennek a teszten, eltelik annyi idő, hogy komplett át kell dolgozni a cuccot.

Tehát kell legalább húsz gyakorló tanár, aki ért a Linuxhoz, és profin ért a tananyagfejlesztéshez. Nekik éveken keresztül dolgozniuk kell a többiekért, és akkor ennek mentén megindulhat a tömeg, és akkor meg is fog indulni.

Nem vagyok szkeptikus, szerintem el fog jönni ez az idő. És ha lesz húsz ilyen ember, akkor kell majd csinálni egy forradalmat. Egyelőre ott tartunk, hogy amelyik tanár ma Magyarországon ért a Linuxhoz, nyomban pattan le a pályáról, vagy tölti a szabadidejét másodállásban. Aki ért a taneszközfejlesztéshez, még csak kóstolgatja a Linuxot, vagy csak barátkozik a gondolatával.

Az Ubuntu csapat jól nyomja most. Komolyan mondom, aki csak tud, álljon melléjük!

Remélem, hogy lesz egyszer egy kormány, akinek az informatika oktatásért felelős embere elolvassa ezt, és /miután ráébredtek, hogy nincs már pénz az oktatásnak felesleges licenceket vásárolni/ megkérdez téged, hogy hogy lehetne ezt jól megcsinálni. Én egyébként nagyon drukkolok az Ubuntu csapatnak :D

Mondjuk, agyament ötleteim azok azért vannak. ;)

Pont nemrégiben gondolkodtam el azon, hogy hogyan lehetne azokat a pedagógusokat rávenni a Linux használatára, akik érdeklődnének ugyan, de nincs elég idejük/merszük a szabadidejükben belekóstolni.

Nyilvánvaló: ha a szabadidejükben nem tudjuk őket megszólítani, akkor szólítsuk meg őket a munkaidejükben. ;)

Kell egy NAT-ra alapozott _jó_ tanmenet. Kell egy-két karizmatikus, vicces, szimpatikus, laza, fotogén figura. Pár videó, nem műtermi, hanem kifejezetten gagyi, youtube stílus, az jön be a srácoknak inkább. És kell egy Linux CD/DVD, aztán hajrá!

Óra elején levetíti a tanár a tananyagot. Addig hátradől, pihen, ostorral csapkodja a gyerekeket, hogy ne amőbázzanak, hanem figyeljenek. _Közben_ (ha akarja, ha nem) ő is megtanulja. Rádöbben, hogy nicsak, ez nem is olyan bonyolult. Egy tanóra - tíz perces videó. Majd netről letölthető feladat a diákoknak, megoldókulcs a tanárnak. A tanár dolga óra közben, hogy segítsen/próbáljon segíteni. Ha tud segíteni, sikerélménye lesz. Imádja fogja, hogy sikerélménye van. Óra végén ellenőriz. Pont.

Kapott valamit a linuxos közösségtől? Kapott. Mankót kapott. Oktatást. Tíz perc pihenést minden órán! És még csak feladatlapot sem kell szerkesztenie, és különösebben készülnie sem kell. Szerintetek megpróbálná? Szerintem igen.

A tanár első évben tanul, ennek rendje és módja szerint borzasztó órákat fog tartani (egyébként nem, hiszen van már gyakorlata, de tegyük fel, az első évet elszúrja keményen). Második évben rájön, hogy ez tulajdonképpen neki is menne. Harmadik évben azt mondja, jól van, ezt én jobban is meg tudnám tanítani, és nekiáll tanítani. Szép gondolat. Igaz? :)

Mondjuk egy ilyen anyagot összeállítani nem kis meló. És bizony a lelkesedés nem elég hozzá. Szakértelem kell, sok próbálkozás és kemény tesztelés. És ezer apró dolgon elbukhat. De annál médiscsak több, mint várni, mikor szakít két teljes évet a szabadidejéből egy tanár egy olyan oprendszer megismerésére, ami nélkül tulajdonképpen egész jól megvan.

Mondom. Hülye ötleteim azért vannak nekem is. ;)

Elgondolkodtató amit írtál, úgy tűnik igazad van, ha igazad van csodálom az optimizmusodat.

A nagyfiamat 10 évesen tanítottam a DOS/Norton Commander használatára: ~1 óra alatt végeztünk, majd kérdőn nézett rám, "Ennyi volt?" Utána fél évig tanulta az általánosban, órán rendszeresen segített a tanárnőnek.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.