FLOSS tanulmány 7 850 000 Ft-ért

Flame

A MeH honlapjáról letölthető A nyílt forráskódú szoftverek közigazgatási alkalmazhatóságának vizsgálata című tanulmány. Az anyagban a készítő cég neve nem szerepel, csak a közreműködők, meg a partner szervezetek: ODF Alliance Magyarország Egyesület és
Szabad Szoftver Intézet Kht.

A szerződő fél a Mithrandir Kft. volt, akik a közzététel szerint 7 850 000 Ft-ot markoltak fel ezért a tanulmányért.80.
MITHRANDIR Informatechnológiai Korlátolt Felelősségű Társaság
Felhasználási szerződés
7 850 000 Ft
2008.12.30.- 2009.03.30
A nyílt forráskódú szoftverek közigazgatási alkalmazhatóságának
vizsgálata címmel tanulmány készítése

Olvassátok hát, minden sora aranyat ér!

( bambano | 2009. 08. 10., h – 14:27 )

Kósa meg Tomka kolléga letett már pár komolyabb dolgot az asztalra... Olyan szép, ahogy kiabál a doksiról a latex.

Nekem egy bajom van ezzel a tanulmánnyal: túl hosszú. 600 oldalas tanulmányt senki nem fog elolvasni azok közül, akinek hasznos lenne elolvasni.

Akkor inkább a Kósa kolléga által elkövetett linuxos könyvet érdemes olvasgatni, szintén a mithrandir webjén olvasható teljes verzióban.

Én szeretem a latexet, szerintem az egyetlen eszköz, amihez viszonylag egyszerű hozzájutni (ilyen apple-s csudatördelő rendszerekről most ne beszéljünk) és minőségi munkára alkalmas. Pl. bemész nagyobb könyvesboltba, leveszel a polcról egy átlagos könyvet meg egy TypoTeX kiadó által kiadott szakkönyvet, és ordít a különbség. A TypoTeX javára...

Az a mondat azt jelenti, hogy rendesen van tördelve a cucc.

Nem csak (La)TeX-ben lehet szépen, igényesen dolgozni -- nagyon nagy baromságot az igényesebb tördelőcuccokban sem lehet izzadás nélkül csinálni, az viszont igaz, hogy hozzájutni tényleg (talán) a legegyszerűbb. Az viszont tény és való, hogy az irodai szövegszerkesztő programok kiadványszerkesztésre, nyomdai igényű tördelésre vagy nem, vagy csak igen-igen komoly korlátozásokkal alkalmasak -- egyszerűen nem erre készültek: alacsonyabb tipográfiai igényű anyagok könnyű elkészítése a céljuk, semmi más.

( zamboriz v | 2009. 08. 10., h – 14:37 )

> 7 850 000 Ft-ot markoltak fel ezért a tanulmányért.

Oldalanként 12 000 Ft.

Nem rég vettem egy W. Gibson könyvet, az egyszerűség kedvéért legyen ~3000Ft, ~300 oldal, ~3000 példányban kiadva. Akkor az annyi mint: 30 000 Ft/oldal.

Akkor most a Gibson a drága, vagy a tanulmány az olcsó? :-)))

számolni mért nem tud (persze azon kívül hogy konkrétan nem lehet így számolni, attól még nem marhaság)?

3000Ft*3000példány=9mila bevétel
munka pedig 300oldallal volt, szal 9mila/300oldal=oldalanként 30000huf bevétel

viccnek elmegy, a többi költség/kiadást leszámítva hol a probléma?

te csak az utolsó számot nézted, láttál egy 596-os számot, de nem annyi oldal, az könyv szerkezetének csak az egyik fele, szokott pl egy római számozásos része is lenni, néha ezen kívül is, ez is rsze a munkának, mert a szerkezet nem generálódik magától, tartalmilag is meg kell dolgoni ezért a plusz pár oldalért, illik hozzászámolni, nekem pl az adobe 612-t ír, az biza 12khuf (kb, nyilván kerekített, aki ebbe beleköt, az a betonba is :) )

És ha 300.000 példányban, akkor meg 3.000.000 forint/oldal?
Nem stimmel a matek, de azért jól hangzik. Érthető, hogy mire akart célozni.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

( kl3on v | 2009. 08. 10., h – 15:14 )

Miért hangsúlyoztad az árát? Soknak találod? Ebben a szférában ez nem tétel, másrészről találomra beleolvasgatva, igényes és informatív, látszik rajta, hogy nem egy délután dobták össze, guglival felvértezve. Bárcsak eljutna idővel a megfelelő ember(ek)hez.

Vagy eljut, csak üzletileg nem éri meg? Nekik.

--
Keep it simple, stupid.

( Oregon | 2009. 08. 10., h – 15:21 )

Mi a gond?
- hogy költenek rá?
- hogy foglalkoznak vele?
- hogy gondolkodnak a FLOSS-on?

Nem értem. Nem kicsi munka lehetett összehozni és a szerzők számából valamint a szervezetek felépítéséből és az összeg nagyságából arra következtetek, hogy nincs olyan ember a láncban akinek egy millánál több jutott volna. Aki nettó 30e hufnál többet keres, annak kuss, aki kevesebbet az meg gondolkodjon el, miért ilyen "igazságtalan" _VELE_ a világ. Valszeg nem is igazságtalan, csak natúr kevesebb az értéke az általa előállított valaminek.

( Charybdis | 2009. 08. 10., h – 15:46 )

Tényleg nem sok, ha az egész kormányzati rendszert megvizsgálták, és ezen tanulmány alapján konkrétan el lehet dönteni, hogy akkor most mennyibe kerül átállni M$ termékekről, és ez mennyi idő alatt térül meg.

Szóval ha a fenti követelményeknek megfelel, akkor nem sok az összeg.

De a mostani garnitúrától már ne várjunk sokat, majd esetleg a következő végre csinálni is fog vmit.

( szorpi | 2009. 08. 10., h – 16:11 )

Annak, hogy oldalanként hány forint semmi értelme. Kilóra megy a tudomány? Ha csatolom hozzá az értelmező kéziszótárt, akkor jobb lesz a tanulmány, mert oldalanként olcsó? Vagy ha lehagyják a 3 kiló mellékletet, attól meg rossz lesz, mert drága?

Inkább el kéne olvasni, és akkor kiderül, hogy van-e értelme, használható-e, volt-e értelme, haszna, eredménye ennek a vizsgálatnak.

Abban szinte teljesen biztos vagyok, hogy ezt így sok 100 oldalon egy döntéshozó se fogja elolvasni és használni, irány kuka vagy asztalfiók. Én nem vagyok döntéshozó, így elolvasom.

( lzskiss | 2009. 08. 10., h – 16:25 )

ha tenyleg alaposak voltak az irok, akkor nagyon barati aron dolgoztak.
okos allampolgar eloszor korbenez, hogy mondjuk az andersen consulting mennyiert ir meg egy ilyet.
mondjuk.

OpenBSD 4.5/i386

( lzskiss | 2009. 08. 10., h – 16:28 )

egybkent pedig jo allampolgarokhoz illoen, el is kuldhetitek a sajat onkormanyzatotok megfelelo emberenek.
esetleg ok is elolvassak.

OpenBSD 4.5/i386

( ody42 v | 2009. 08. 10., h – 16:28 )

szerintem semmi gond nincs az árával, beleolvasgatva jól látszik, hogy dolgoztak is vele, nem csak összehányták.

( answ | 2009. 08. 10., h – 16:35 )

Szerintem teljesen reális az ár.

Inkább a BKV által az AAM Informatikai Tanácsadó Zrt-nek kifizetett 2 és fél milliárd forintos tanulmányba kellene belenézni kicsit..

( LGee | 2009. 08. 10., h – 16:51 )

Be lehetne kuldeni cikknek, eleg erdekes dolgok vannak benne.

( zeller | 2009. 08. 10., h – 17:09 )

Tartalmilag nem tudom, még nem olvastam, formailag viszont van néhány apróbb-nagyobb hiba benne... (pl. közreműködők listája (felsorolás), ahol minden név után pontot rakott valaki, a tartalomjegyzés más tipográfiával készült, mint a táblázatok, illetve ábrák jegyzéke...), elektronikus verziónál illik a laptükröt középre tenni (twoside nélkül csinálni), kötészettől függ, hogy jó-e, ha a kötésoldali margó a keskenyebb -- általában nem, a noindent is elkélt volna itt-ott, a belső hivatkozások, URL-ek körüli bugyirózsaszín/kék téglalap is eléggé ronda...

Szerintem a gond az, hogy ezt a verziót fogják olyanok megkapni, akik döntési helyzetben vannak, nekik meg a szépészet is számít, és ha rögtön az első oldalakon olyasmit látnak, ami erősen bántja a szemüket...

Nem ez a lényeg: elindult valami, van egy anyag, ami alapján lehet érvelni, lehet kormányzati/állami területen (is) lobogtatni a témában. Grat, bár a tartalmát csak átfutottam.

( Jason v | 2009. 08. 10., h – 17:27 )

Végig kell olvasni (első laptól az utolsóig, én megtettem), majd kussolni és örülni, hogy nem Neked egyedül kellett kifizetned, illetve valaki(k) megcsinálta('k) helyetted. (szól minden pampogónak)

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

No csak a egy kis pampogás, már ha olvasom:
15.4 fejezet: Itt a szerző a szabad szoftver, nyílt forrás, ... támogató központ felállításáról beszél, ennek egyik pontja a következő (de több érdekes is van):

"– Ne alakítson ki jelentős költséggel olyan technikai hátteret, amely már az állami oldalon rendelkezésre áll. Például e-learning rendszer, levelezőlista, wiki (ezeket együtt szokták más néven tudásbázisnak nevezni)."

Azért van annak bája, hogy aki egyszer már szerény eredményekkel (vagy azok nélkül) csinált egy ilyen projektet (kompetencia központ - szszi), az most megírja tanulmányban, hogy hogy kéne mégis, kiküszöbölve az akkori hibákat.

Aztán gondolom majd jövőre megint egy szerény eredményű kompetencia központ a mérföldkő, két év múlva pedig újabb tanulmány és így tovább, 2020-ra hihetetlen profi lesz a központ :)

Talán az előző kísérletnél végrehajtották ezeket? Meg még 1-2 hibát, amit most kiírnak, hogy ne?
Vagy ha nem, akkor minek is leírni olyat, hogy nem csinálunk olyat, ami ingyen megvan?

Vagy egy másik
"– Ne az első két lépes megléte előtt, megfelelő törvényi háttér nélkül jöjjön létre."
Mert utoljára így történt?

Csak kérdezem.

Nem minden hiba történt meg az első kísérletnél. Viszont sokat tanultunk. Lopás, csalás nélkül. (Természetesen mindenki azt hisz amit akar)
Viszont a helyzet ma is lehetetlen, mert még most is csak ott tart az ország többsége, hogy
- a szabad / nyílt forrás az áralkuhoz való az Ms / Oracle/ IBM / SuN / Euro Office és egyéb szállítókkal

- jó sok hasznot hozó dolog, mert nincs szoftver licenc költsége az ezt használó szállítónak, esetleg összességében kicsit olcsóbbra kihozható lényegesen nagyobb nyereséggel (visszaosztható pénzzel)

- szabad meg nyílt tehát ingyenes azaz
-1- senki ne keressen semmit dolgozzon mindenki ingyen
-2- olyan is (sz.r)

Ha elolvasod a jogi részeket ott a válasz. Ma sincs a szabad szoftver fejlesztésének, céges, állami/közigazgatási használatának tisztázott jogi háttere. Ez persze a magyar jog, illetve jogértelmezés problémája, de hát pont Magyarországon vagyunk.

--
A gondolat még szabad ...

( kikke | 2009. 08. 10., h – 17:36 )

Na jó, de mit művel a Mediaedge:cia 666 666 667 ft-ért?

( Hiena v | 2009. 08. 11., k – 11:44 )

Állati jó kis tanulmány.
Különösen a "Microsoft vs. Comes" fejezet. A microsoft technikájáról becsatolt részek alap oktatóanyag minden vállalkozónak.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( golgota | 2009. 08. 11., k – 13:14 )

Fizettünk mi már egy egyoldalas bullshit böfögésért is 3 milliárdot az MS-nek. Ehhez képest ez egy filléres összeg és még munka is volt vele.
Istenem de savanyú a szőlő egyeseknek, akiknek a sok milliárd nem szúrja a szemét csak a kicsi összeg...menjé' vazze APEH revizornak azt sanyargasd a Mari nénit, mert nem adott számlát a kertje felásásáért, de az ég szerelmére a milliárdokat sikkasztókkal ne foglalkozz....
puha egy kislány vagy ez van :)

Ez egy kormányzati "cég" volt, aki egy problémára egy terméket szeretett volna vásárolni. Ezt meg kellett támogatni egy doksival. Kaptunk egy szép A4-est félig teleírva 18-as betűmérettel, hogy "mer ez jó és kész", alul meg az árat "800 milla lesz". Aztán kellett még mellé venni ezt azt potom 2,5 milliárdért egy éven belül, hogy eldöcögjön valahogy. Majd ezek után a 4 node-os MSSQL elé beraktunk egy Oracle-t, az IIS és sharepoint clusterek elé egy apache-ot, az exchange elé egy postfix mailgateway-t, hogy egy kicsit tehermentesítsük a WIN infrastruktúrát.

Szóval az A4-es böfögés 3 milliárdot ért. Persze magáért a büfikéért nem ennyit fizettünk, de az is volt vagy 30 milla. Hozzáteszem, hogy a saját belső megvalósíthatósági doksinkból volt egy két rész bele cut&paste-lve ügyesen.

Mondjuk ha valaki ennyire b@szott jó, hogy egy oldalba bele tudja sűríteni, az meg is érdemli a 30 millát. Nem is kellene nekem bzip2, beültetném a csávót a bitek közé. :)

Nem...nagyon jó Microsoft-os szakembereink voltak. Nem akarom fényezni őket, de tényleg értették csínját-bínját a dolgoknak. Néha olyanokat varázsoltak a win-nel, hogy állam leesett.
Én a BizTalk-ra fogom, de inkább arról van szó, hogy egy egyzserű feladatra, amit kis JMS-el, kis Linux-szal, kis Oracle-el (akár XE is elég lett volna) el lehetett volna végezni, nem azzal végeztük el, mert ezek egyikéből sem lehet visszaosztani. Ezért írtam, hogy egy tanulmányban ami politikusoknak szól célszerű támpontokat adni arra, hogy hol lehet a pénzt lenyúlni ebben az esetben.
De ha dolgoztál kormányzatban akkor tudod, hogy hogy megy ez.
Vettünk Oracle license-ből is tízszer annyit, mint amennyi kellett volna. A PSZÁF-nek meg a szeme se rebbent, mikor leadta a jelentést, hogy minden frankó. :)

( emberk | 2009. 08. 11., k – 13:46 )

Köszi. Át fogom nézni. Brutális nagy mennyiségű adat. Véleményem szerint, "így kilóra", és ránézésre jónak tűnik. Nem sok ez ezért. Ez legalább 5-6 ember 3-5 havi munkája szerintem.

( Oregon | 2009. 08. 11., k – 14:23 )

Azoknak akik sokallják a tanulmány árát: javaslom, hogy írjanak egy tanulmányt, hogy miért sok, és próbálják meg eladni. :)

( Ewkins | 2009. 08. 11., k – 14:30 )

8 millió Ft egyáltalán nem sok egy ilyen tanulmányért, főleg, hogy később milliárdokat spórolhat az állam, az önkormányzatok, de ahhoz előbb szükség van az ilyen tanulmányokra.

Nyilvánvalóan persze a legtöbb munkával nem lehetne ezt a pénzt megkeresni 3 hónap alatt, egy könyv megírásával is csak akkor, ha az legalább tízezer példányban elkel :-)

( fraque | 2009. 08. 11., k – 15:13 )

Hát nekem úgy fest, hogy ez a tanulmámy megérte és még sokszorosan megérheti az árát.
Minden lényeges kérdésre kitér, kellően objektív, igen jó színvonalú munka. Ajánlom mindenkinek.

A kormányzat rendelte, és így lett feltéve egy kormányzati oldalra, azt, hogy csókos-e a cég nem tudom, de ez itt most nem is lényeges.
Kormányzati latex doksira meg szerintem nincs szükség, bár egy emelt szintű érettségin esetleg belekérdezhetnének latex-be is, természetesen miután bekerült a tananyagba.

Rossz hírem van. Szakmai dolgokról szakmai, szakszerű módon kell beszélni, mert pont a "managerállatnak" való egyszerűsítések elkenéásek, ködösítések miatt olyan az állami informatika amilyen.

Nem hiszem, hogy örömmel tűrnéd, hogy a gyereked, feleséged anyád stb. kezelő orvos helyett "managerállat" végezze a munkát, ő mondja meg, h a hozzátartozóddal mi legyen stb.

Tudomásul kellene venni, hogy egy összetett területen nem "managerállati" döntés kell, hanem területenkénti szakemberek kommunikációjából született szakmai döntés.

Az természetesen helyes cél, hogy a dolog legyen érthető, de a "menegarállati" 1 1/2, max 3 oldalas összefoglalók valójában olyanok mint a túltömörített jpg kép. Még látszik valami de már a fontos részletek elvesztek.

Ez jutott még eszembe:

"Mr. Theo kővé dermedt, amikor Fülig Jimmy odahozta Schwachta Szókratész, vagy Knapp urat (ahogy tetszik), és ez egycsövű messzelátójával figyelmesen lehallgatta a tanár mellkasát.


- Nos? - kérdezte Maxbell fojtott aggodalommal. - Súlyosnak találja?
- Az ön korában nem... Végre is meddig akar élni?
- Tessék??... Uram, a földrajzkutatók magas kort érnek meg.
- Tisztelet a kivételnek. És ebből az alkalomból minden tiszteletem az öné.


Fülig Jimmy körülnézett, hogy mit vágjon a hóhérhoz.

- A könyvbúvár úr azt a marhaságot állítja - szólt fenyegetően a fregattfőhadnagy -, hogy tífusza van. Nyugtassa meg.


- Nem áll módomban megnyugtatni Sir Maxbellt - felelte hidegen. - Valóban tífusza van... bár... - tette hozzá habozva. - Nem biztos. Mutassa a nyelvét. Hm... Igen... Nem szokott elaludni a fürdőkádban?


- Soha.
- Akkor lepra - szólt vállat vonva, és sóhajtott, mint aki belenyugszik a megváltoztathatatlanba. - Uram, önnek vége. Különös szerencse lesz, ha megéri a reggelt. Bízzunk ebben.


És távozott a büfé felé, mivel sört kellett innia.


- Szemtelenség - üvöltötte a tanár bőszülten. - Így beszélni egy haldoklóval!... Uraim, követelem, hogy jegyzőkönyvet készítsenek az orvos eljárásáról, és halálom esetén tegyenek jelentést Maurois-nak, aki az életrajzomat írja!


Később Fülig Jimmy egy sötét fordulónál barátságosan félrevonta nyakánál fogva a hóhért.


- Mondja, mit pimaszkodott maga az előbb?
- Kérem, az én orvosi véleményem szerint a tanárnak tífusza vagy leprája van. A hamis diagnózis súlyos bűntett, amiért alaposan meg kellene vesztegetnie engemet.


- Öregem - mondta Fülig Jimmy elismeréssel -, maga nem elveszett ember. De ha útközben mégis az lenne, akkor tudja meg, hogy én vesztettem el.


Később a tanár, mert egyre dühösebb lett az "orvos"-ra, erőt vett magán. Dörmögve tanulmányozta a térképeket és magával hozott műszereit. Sokat magyarázott a futballbírónak, akit valamilyen okból egy hírneves dán geológusnak vélt, és nagy tisztelettel kezelte.


- Ön szerint, igen tisztelt uram - és egy pontra mutatott -, mi a helyzete ennek az oldalt fekvő szigetnek itt elöl?


- Hm... Tipikus lesállásban van, ha a Fidzsi-szigeteket egy válogatott csatársornak vesszük.


Maxbell ezt nem értette, de ilyesmit mindig gondosan titkolt. Tehát egy körzővel méregetett. Később odajött a műötvös is, és hárman tanácskoztak behatóan. A kórboncnok viszont a futballbíró ifjú és elhízott nejének udvarolt, valami régi vidám históriát mesélve, amikor még a kezdő boncnok poétikus időszakában minden hullafoltot fojtogatásnak néz az ember. Hol vannak ezek a régi szép idők?


A futballbíró neje mosolygott. Mindig mosolygott, inkább a szájsarka rögzítésével, mint vidáman, mert olyan buta volt, hogy egyszerű tőmondatokat sem értett, és ez ellen használta az általános derűt."

az idézet forrása:
Rejtő Jenő: PISZKOS FRED KÖZBELÉP
(FÜLIG JIMMY ŐSZINTE SAJNÁLATÁRA)

--
A gondolat még szabad ...

egy részét én írtam. Másrészt én a "managerállati" kifejezést pellengérezem. Lehet valamit hozzáértéssel is vezetni (persze nekem sincs elég, állandóan tanulok és irigylem a nálam okosabbakat, jobbakat). Szerintem "manager" az nem szakma, hanem beosztás / állapot.

--
A gondolat még szabad ...

szvsz mindenkinek úgy kell elmondani a dolgokat, hogy megértse. egy politikus nem fogja megérteni a szakmai szöveget, neki azt egyszerűen, köznapi nyelven kell elmagyarázni. Ami nem zárja ki a szakszerűséget.

Az állami informatika meg nem a ködösítések miatt olyan, amilyen, hanem a pénzügyi helyzet miatt, hogy finoman fogalmazzak.

Értsd úgy, hogy a doksiból valahogy ki kellene hozni, hogy hogyan fog a befektetett pénz 40%-a visszacsorogni a zsebekbe. Amíg ezt nem írjátok le, addig ez a dokumentum használhatatlan egy politikus számára.
Ilyeneket kell beleírni:

" A nyílt forráskódú fejlesztés előnye, hogy hazai/magyar fejlesztőcégeket lehet megbízni a fejlesztéssel (páylázat nélkül, az önnek tetszőt)..."
" ...több marad a zsebekben/szebében..."

:)

Tehát:

- szerintem én is szakértően vezetek egy céget
- sajnos túlságosan is, mert inkább vagyok mérnök, mint közgazdász és tulajdonos, és ezt sokszor a saját zsebem bánja, természetesen a szépen kivitelezett megoldás, vagy az adott projektbe visszacommittált bugfix (aka geek factor) tetszik nekem is

- a vezetői összefoglaló akkor sem jó, abban maximum úgy szerepelhet 2-3 szakkifejezés összesen, hogy az meg is van magyarázva ott azonnal. Ez egyáltalán nem informatikusoknak kell szóljon!

- a kormányzati informatikában (van részem benne egy icipici) valóban horribilis pénzek mennek el, elég nagy arányban az elbaszások (általában a leghülyébbek dolgoznak közvetlenül a projekten, a szakértőt akkor teszik ilyen projektre, ha már nagy a baj), és elég nagy arányban a visszaosztások miatt. Visszaosztás természetesen az iparban is van, de elbaszás talán kevésbé. A horribilis pénzek egy része pedig az életidegen közbeszerzési feltételek teljesítése miatt kell.

--
Gabriel Akos

Nem a saját cégeddel kapcsolatos szakértelmedben kételkedtem.
A vezetői összefoglaló ilyen lett. Lehetne jobb is rosszabb is. Az az igazság, hogy a döntéseket nem hozzá nem értőknek, hanem vezetők által bizalomba fogadott hozzáértőknek kellene meghozni.

Ismétlem a tipikus vezetői összefoglaló olyan, mint a túl tömörített kép (jpg).

--
A gondolat még szabad ...

A vezetői összefoglaló arra való, amit a neve is sugall:
az adott szakterületben kevésbé járatos vezetőnek összefoglalja a dokumentum tartalmát egyszerűsítve.

A legtöbb nagy cégnél már az informatikai vezető sem feltétlen informatikus, hanem pl. közgazdász.

A 600 oldalt nem fogja végigolvasni a vezető, arra ott vannak a szakemberek, viszont szivesen vesz pár oldal, nem annyira szakmai szempontú összefoglalást.

Ráadásul egy ekkora terjedelmű dokumentum több szakterületet is felölelhet, ezért lehet, hogy egyes részeivel más-más szakember foglalkozik.

Azt ugye senki nem várja el, hogy egy döntéshozó elolvas több száz oldalt, elsőre megérti, és dönt. Viszont tudnia kell, hogy kb. miről szól, mik a főbb lehetőségei, és hatásai a többire meg ott vannak a szakemberek.

A kezelőorvosos példáddal élve, ez olyan, mintha egy új orvosi műszert akarnak rásózni a kórházra.
Az 1 oldalas vezetői összefoglalóban benne van, hogy X%-al gyorsabb a műtét, Z%-al kisebb a havi költség.
A maradék 59 oldalon a pedig van a pénzügyi és szakmai indoklás.

Ha abból az 1 oldalból kiderül, hogy érdemes komolyan venni a dolgot, akkor a managerállat (legyen mondjuk műszaki igazgató, közgazdasági és jogi diplomával.) továbbítja részletesebb tanulmányozásra az ügyet a szakembereknek.
Ha viszont abból az jön le, hogy szinte semmivel nem járnak jobban, akkor fölösleges a szakemberek idejét rabolni a maradék 59 oldallal.

Egy felsővezető az életben nem fog 600 oldalt értelmezve és elemezve végigolvasni. Nincs rá ideje, és gyakran nem is a szakterülete a téma.
Azért van a vezetői összefoglaló, hogy kb. képben legyen, a többi meg a szakértők dolga. (Ettől még elolvashatja, , de sokszor nem így van.)
Sok esetben az IT felsővezető pl. közgazdász, és nem informatikus.

Ez teljesen független attól, hogy linuxot, vagy hegyezett zabot akarsz valakire rátolni.

Teljesen életszerű amit írok, részt vettem pár, kisebb lélegzetű (30-40) oldalas anyag összeállításában (nagyobb olajcégek, telkó cégek számára). A fél-egy oldalas vezetői összefoglalóra igen nagy hangsúlyt kellett fektetni, hogy ne legyen túl szakmai, viszont a lényeget tartalmazza.

Az a pár ember, aki még foglalkozik vele, és megvan hozzá a szakismerete. Egyébként ebben a konkrét esetben gőzöm sincs ki fogja, de tuti, hogy nem az a miniszter/államtitkár/akárki akinek a neve alatt aztán futni fog bármilyen ezzel kapcsolatos projekt.

Mindenki azzal a résszel foglalkozik mélyebben, amihez leginkább ért.

A tanulmányt sem egy ember követte el, miért is várnánk el, hogy egy ember elolvassa, megértse, felmérje a tényleges hatásait, stb, és utána kidolgozza a végrehajtási tervet....

Ha a főnöke látja a vezetői összefoglalóból, hogy érdemes, akkor igen.
És nem egy, hanem több ember.

Ez a FLOSS dolog egyébként is közgazdasági, jogi és államigazgatási probléma első körben, ezért főleg ilyen jellegű szakember fogja először véleményezni. A technikai részletek kidolgozásában már IT szempontok is közrejátszanak, de az elvi döntéshozatalban úgyis olyanok lesznek, akik az informatikát közgazdasági oldalról ismerik.
Azoknak meg hóttmindegy, hogy wintel vagy linux. Optimális esetben a számokat nézik. Ha a FLOSS tanulmány jó számokat mutat akkor foglalkoznak vele.
Eddig valószínűleg azért ment (is) a wintel, mert nem született ilyen tanulmány a FLOSS ról.

Komolyabb cégeknél (vagy központi döntéshozásnál) nem érv az, hogy "ingyen van, free, nyitott a forráskód tehát ezt kell használni mert a hülye is látja, hogy jobban járunk vele mint a wintellel, és egyébként is a wintel vendor lock in."

Államigazgatási probléma annyiban lehet, hogy csak azok az összegek, amikről egyszeri halandó tudomást szerezhet, is horribilisek, és ott felmerülhet a józan ész hiánya.
Más gondot én nem látok a szabad szoftverekkel.

Ha meg ez a papír jó számokat tesz le az asztalra, azok, akiknek meg az a dolga, hogy ezt megfúrják, még jobb számokat fognak letenni.

Úgy gondolom, a világ nem úgy működik, ahogy az itteni elképzelésekből erre következtetni lehetne.

Államigazgatás: én pl. teljesen elégedett lennék azzal a 25 milliárdos összeggel, ami a tisztaszoftver szerződésben szerepel. De ha már egy életre be akarjuk betonozni magunkat a má$ik vállalathoz, miért nem az állam *kapja* azt a pénzt?

Több milliárdos projekteknél nem lehet számok és közgazdasági/pénzügyi elemzések, tanulmányok nélkül jó döntést hozni.
Ez teljesen független attól, hogy mellette van -e korrupció, vagy nincs.

Az eredeti gondolat amire válaszoltam az volt, hogy mire jó a vezetői összefoglaló.
Elmondtam, hogy úgy általában az életben mire szokták használni, és hogy működik nagy vonalakban az ilyen.

Részemről téma lezár.

Illetve hova tűnt szurketestver, aki bedobta ide ezt a témát, illetve kinek a (másod)nick-je, aki nem volt elég tökös, hogy polgári néven vállalja a véleményét.

(fogalmam sincs a tanulmány milyenségéről, de nem lenne baj, ha mindenki vállalná a véleményét egyenesen)

--
trey @ gépház

( beatnull | 2009. 08. 12., sze – 13:32 )

a "markoltak" szobol en is arra kovetkeztetek, hogy faj valakinek hogy ennyit kaptak erte, es bevallom, az eloiteletek miatt azt gondoltam letoltom es valami pocsek, unalmas, rosszul megirt, pontatlan, osszedobott, igenytelen munkat nyitok meg.

de nem. abszolut korrektnek tunik elenyeszo hibaktol eltekintve (tartalmi hibat egyelore nem is lattam benne, habar egyreszt nem olvastam vegig, masreszt van benne jonehany ujdonsag szamomra amirol nem hallottam), es ha valamit vegre jol csinalnak ilyen korokben, es esetleg el is olvassak azok akikhez szol, es esetleg lesz belole valami valtozas, akkor ketszer ennyit is kaphattak volna ezert.

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

Hogy tartalmi hiba ne legyen benne, az alap. Elvileg a téma szakemberei írták, nem? "nem olvastam végig" - szinte mindegyik pozitív hangvételű hozzászólásban visszaköszön ez a szófordulat. Hát persze, hogy nem olvastad végig. 600 oldal! Más se fogja végigolvasni, a döntéshozó meg már a vezetői összefoglalón bealszik.

A kevesebb lehet, több lett volna, a sok copy & paste elhagyható lett volna. 457-489 oldalon a sok fekete téglalap sem túl informatív. Egy évek óta döglött link (http://www.fsf.hu/index.php/Eurolinux) szerepeltetése arra enged következtetni, hogy a szerzők régi anyagaikat is reciklálták a tanulmányban. Más fejezeteknél is volt olyan érzésem, hogy "mintha ezt már olvastam volna korábban".

Ha lesz belőle változás, akkor tényleg megérte, de ha nem lesz, akkor miért nem lesz? Mert rossz a tanulmány, vagy a kormányzat nem is akar változtatni? Ezt elolvasás nélkül nem lehet eldönteni.

Biztosan szteganográfiával rejtve van a tényleges infó ezeken az oldalakon. :-)

Csoda hogy így nyilvánosságra lehetett hozni az anyagot.

A 490. oldalon az "ATTACHMENT WILL NOT OPEN" tartalmú beszkennelt oldal ugyan direkt, vagy az egy hibaüzenet lenne?

Úgy néz ki, a készítőknek sem volt idejük beadás előtt végignézni az anyagot...

hadd emlitsek mar meg valamit amit szerintem elfelejtesz, akiknek ez szol, azok a temaval valo foglalkozasert kapnak penzt, vagy varnak a dokumentumtol valami otletet, amibol lesz penz.

ergo ok kapnak azert penzt valamilyen uton-modon, hogy vegigolvassak ezt a 600 oldalt, engem viszont csak szimplan erdekel valamennyire, tehat nem fogok nekiulni es rogton elolvasni. viszont ha hasznom szarmazhatna abbol hogy atragok 600 oldalt, akkor hidd el hogy megtennem, es nem egy het alatt, hanem gyorsan.

az hogy olloztak innen-onnan, szerintem megengedheto, leven ez egy osszeszedett anyag, nem pedig linkgyujtemeny.

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

( tomi66 | 2009. 08. 13., cs – 18:00 )

No, nagyjából végigolvastam - az elejétől olvasom a topicot is - a doksit. Ezért a pénzért ez egy igen összeszedett anyag ! Jó lenne ha - a lépték indokolná is - több pénz lenne ilyen tanulmányra, esetleg többre több szereplő nézőpontjából. A megvalósítás egy másik dolog, generáció és igazi rendszerváltás kell hozzá mind az országban, mind a fejekben. Nyilván lehet hibákat találni egy ilyen anyagban, akár többet is, akár elméletit, akár mást, de ez egy tanulmány még csak ! Munkaanyag lehet legfeljebb. Ez nem megvalósítási tervdokumentáció ! Ez egy kiindulópont, rajtkő. Ez az az időpillanat, amikor ezt az anyagot szét kell küldeni véleményezésre, észrevételezésre a közigazgatás szereplőinek, a minisztériumoknak és a végrehajtó szerveknek is, valamint piaci szereplőknek, nagyobb megoldásszállítóknak - mert ez utóbbiaknak nemzetközi tapasztalata van e téren, nevezzük ezt know-how-nak, ami itthon nincs - és a visszaérkező anyagok alapján újragondolni sokmindent és nekifutni újra, simítani össze az észrevételek mentén kialakuló eltérő elképzeléseket egy egységes egésszé.

Ha ezt itthoni brigádok fogják csinálni, akkor ez a tanulmány tényleg drága, de csak azért, mert magyar módon elsikkantják a pénzeket és működésképtelen, kaotikus rendszerek, workflow-k lesznek eredményként. Ezért kell ide tapasztalt és erős idegen kéz.

A szerzőknek gratula !

( 4fonya | 2009. 08. 23., v – 19:11 )

Mithrandir Kft

Akkor már miért nem Gandalf Kft? Esetleg Ork Zrt?

( babo v | 2009. 08. 24., h – 21:29 )

Jelentkeztünk az Szabad Szoftver Konferencia és Kiállításra
http://hup.hu/cikkek/20090824/szabad_szoftver_konferencia_es_kiallitas_…
, hogy előadjuk azt amire jutottunk:

"Kérlek gondoljátok végig, hogy belefér-e egy előadás a júniusban
elkészült anyagból.
Ide linkelem a hup forumot és a az anyag
elérhetőségét . Ha
úgy gondoljátok, h igen, akkor örömmel modom, mondjuk el, hogy mire is
jutottunk."

Ha a szervezők elfogadják, akkor élőben is találkozunk, ott, ha máskor nem a konf. után egy sör közben lehet szidni, dicsérni, kritizálni, kiegészíteni, vitatkozni.

--
A gondolat még szabad ...

( babo v | 2010. 06. 24., cs – 23:26 )

Szerintetek ez a kormány megszívleli?

--
A gondolat még szabad ...

Semmi közöm a fenti Urakhoz, de belőled kezd elegem lenni. DE NAGYON. Kezdjél már valamit magaddal légyszíves. Nőlj fel vagy valami.
Tényleg csak próba:
1, Nem mindenki hülye rajtad kívül. Jó eséllyel sajnos nem te vagy a legokosabb
2, Általában az emberek jó szándékúak de önzők.
3, Ha valakinek van politikai meggyőződése, az ezzel való megbélyegzés a megbélyegző szégyene.
(ide nem sorolandó, mikor az adott személy mantrázza lelki vezetőjének igéit tudat nélkül)

Tudom, te személyesen érzed magad sértve, elvégre te is rettegsz a fazsizda diktatúra eljövetelétől. De miért kezdesz rögtön véreszájúan személyeskedni megint? Ocsmány ez az MSZP-s style :(

> Tényleg csak próba:

Szintaktikailag egészen megfelelő mondatok, de a központozásra figyelj legközelebb! Amúgy miért itt gyakorlod ezekkel az ide nem tartozó gondolatokkal a tollbamondást? :/

> 1, Nem mindenki hülye rajtad kívül.

Ennek a példamondatnak a kapcsán eszembe jutott amúgy az az anekdota, ami szerinte a debianfun tomka gergely végre életében először (és utoljára) megpróbálkozott egy alternatív unix-szal (netbsd), és konkrétan odáig jutott, hogy az sshd-t nem tudta elindítani (ugye nincs default keygen)

[ #FreedomFlotilla ] [ hupexpertize© ] [ hupdiploma ]

Nem hinném hogy vitapartnerről lenne szó, kicsit böffentett a személyemre, majd irreleváns mondatokat dobált egymás mögé, amit én helyesírási gyakorlatnak értelmeztem. Én nem törekszem ilyen babérokra, így aligha lehet javaslatod értelmezhető.

[ #FreedomFlotilla ] [ hupexpertize© ] [ hupdiploma ]

Hello! A minap egy szállodában járva vettem észre, hogy az ételrendeléshez használt gépen ott virít a Debian logo. :) Az államnak biztos jobban megy mint egy 4*os szállodának gondolom!

Mit is akartam mondani? Szép csendben azért már bekúszott több helyre is valamilyen linux változat. Van elég sok hely ahova keresnek linux-os szakikat. :) Van remény.
c

A pénztárgépes rendszer szállítójának, adott célra megfelel, az üf.-nek adja a támogatást (talán IBM cuccok?), akkor meg teljesen mindegy, hogy beágyazottan mi futkorászik. (Kedvenc példám az EMC AX-150 storage, aminek a vezérlőjén ott virít a beágyazott Windows XP matrica - vélhetően nem viccből...)

( naszta v | 2010. 06. 25., p – 06:36 )

Nem tudnám megfogalmazni, hogy miért, de sokszor azt érzem a dokumentum olvasása közben, hogy minden áron az open cuccoknak kell kijönnie jobbra és/vagy olcsóbbra, néha kicsit izzadság szagúan is.

Személy szerint azt gondolom, hogy vannak feladatok, ahol az open source komoly alternatíva lehet, sőt! Ugyanakkor azt is gondolom, hogy - sajnos ma még - van egy halom feladat, ahol labdába sem rúg, vagy csak aránytalanul nagy munka befektetéssel. Ezt a kérdést ez a dokumentum is jótékony homályban hagyja. Nagy kérdés, hogy mi történne, ha holnap bejelentenék, hogy 2014-ig át kell térni. Mennyibe kerülne? Mely területeket hagynánk meg a zárt kódoknak?

Például, nagy hirtelen random oldalon nyitva: a tapasztalatok között leírja, hogy az új kliens gépeken is áttérnek egy helyen már Linux-ra és ez ingyen van. A rendszergazda óradíjával nem számol, miközben ma lehet úgy gépet venni, hogy bekapcsoláskor fent van a Windows és az Office azonnal, használatra készen, cirka 40.000 Ft többért. Egy jól karban tartott Windows rendszerben ezt a gépet domain-be rakni 3 perc és minden biztonsági szabály azonnal aktív rajta. A rendszergazda óradíjával nem számolni elég fura a mellett, hogy sokszor kell a viszonylag új gépekkel órákat sz@rakodni, hogy a példában említett Debian minden részét kihasználja a gépnek (pl.: van VGA driver). Azt is leírja, hogy a kereskedelmi kódokat drágábbnak gondolják, mert van termék követés. De ha őszinték akarunk lenni, akkor product környezetbe (államiba is) olyan Linux-ot vennénk, aminek van támogatása, mert nem opcionális a működés és így már csak a vételár a difi, már ha support ár egyenlő... (Mindenkinek meg van a jelenet: ma nincs okmányiroda, mert a Debian repoban elment valami, aztán még nem állítottuk vissza az összes gépen a használhatót.)

Szóval örülök, hogy az állam már elkezdett körülnézni erre is végre! Örülök annak is, hogy egy szépen összefoglalt választ kaptak. Kritikám ellenére azt gondolom, hogy megérte a dokumentum az árát. Remélem, hogy meg kell küzdeni azzal a szakmai kihívással majd, hogy állami szinten bevezetik az open source-ot jó néhány éles helyre. Jót fog tenni az open source közösségnek. Ha majd ott tartunk: remélem nem esünk át a ló túloldalára, mert hát azért van még mit fejleszteni az open source oldalon, csak a zárt világ behozásához is.
--
http://www.naszta.hu

> van egy halom feladat, ahol labdába sem rúg, vagy csak aránytalanul nagy munka befektetéssel.

Egy pár ilyen feladatot írj le lécci, mert ez így csak füst pufogtatás a részedről semmi több.

> Egy jól karban tartott Windows rendszerben ezt a gépet domain-be rakni 3 perc és minden biztonsági szabály azonnal aktív rajta.

Szerinted egy jól karban tartott Unix rendszerben ez mennyi idő?

> hogy a példában említett Debian minden részét kihasználja a gépnek

Ööö, nem értem minek ez a görcsös ragaszkodás a Debianhoz. Ugyan én már 13 éve használok Debiánt minden probléma nélkül de sem akkor sem most nem ajánlanám (kezdő) desktop felhasznlására.

Akkoriban a Suse, Redhat, Mandrake sokkal jobbak voltak ebben. Most is számos disztro van ami sokkal felhasználó barátabb mint a Debian.

-Normális sebességű és jogosultsági rendszerrel megáldott állománykiszolgáló windows7 kliensek számára - no, ezt tessen prezentálni Linuxos szerverrel... De mondok egy k...ára egyszerűbbet. A böngésző központosított és user által el nem matatható beállításait valósítsd meg úgy, hogy azokat az admin központilag bármikor tudja módosítani, teríteni a munkaállomásokra, méghozzá úgy, hogy az egyes felhasználói csoportok, vagy felhasználók számára lehessen egyedi beállítás-halmazt is definiálni.

-3456 darab desktop gépen megoldani a biztonságot pár kattintással? Ennek a terítését automatice megoldani? Ha módosítani kell, akkor se tartson pár kattintásnyi időnél tovább...

azt erőltetik itt páran, hogy mert bizonyos dolgokat nem tudtak sambával megoldani, akkor már a samba sehova sem felel meg, a samba rossz. Ez az állítás akkor lenne igaz, ha mindehol felmerülnének azok a problémák. De mivel ennek bizonyítása finoman fogalmazva is elég nehézkes, így az az állítás jelenleg nem bizonyított, hogy a samba sehova sem jó. A jogosultsági rendszerrel szembeni általánosítások hasonló gondolatmenet miatt buknak.

de az, hogy komolyan leálljak veled vitatkozni, utolsó a todo listámon.

folyamatosan megy a siránkozás az ms részéről, hogy nem akarják kidobálni a cégep az xp-jüket...
más kérdés, hogyha valaki tényleg át akar állni linuxos rendszerre, akkor fel sem merül ez a kérdés, mert csak a nagyonhülyék használnak smb alapú fájlmegosztást 100% unix hálózatban.

"Ha az utolso a todo listádon, akkor ne tedd.": láthatóan nem teszem. de ez nyilván elkerülte a figyelmed.

Nem vitatom az álltalad említett kihívás nagyságát a sambával kapcsolatban.
persze felmerül a kérdés, hogy miért kell windowsos klienseket használni a közigazgatásban.

A pár kattintással megoldott biztonságra kiváncsi vagyok, mert én úgy tudtam, hogy a biztonság egy állapot melyről csak azt tudjuk, hogy az előbb még benne voltunk...

Bocsánat, de az jut az eszembe, hogy annak idején komoly érv volt a motoros kocsik ellen, hogy a motor zavarja a kocsi elé fogott lovat. :)

Mert nem működik egyik pillanatról a másikra az átállás, pl. azért. A belekötésre inkább nem reagálok, az elvárt, kötelezően érvényesítendő beállításokat, alkalmazások szintjén történő korlátozásokat hogy állítod be? Hogy implementálsz adatszivárgás elleni védelmi megoldást? NAC-ot?

"Egy pár ilyen feladatot írj le lécci, mert ez így csak füst pufogtatás a részedről semmi több."

- vállalat irányítási rendszerek,
- mérnöki szoftverek,

De mondok sokkal egyszerűbbet is: párom közgazdász és azért nem használ OpenOffice-t, mert az Excel szolgáltatásainak a fele nem működik, vagy nem átjárható (VB, makrók, komplexebb függvények stb.). És még arról nem is beszéltünk, hogy ezt jelenleg sharepoint-ba szinkronizálja (igaz nem állami "cégnél").

hogy csak a nagyobbakat említsem.
--
http://www.naszta.hu

oracle vállalatirányítási szoftvere megy linuxon.
sap megy linuxon.
lotus megy linuxon.
a microsoft vállalatirányítási cucca nem megy linuxon, de ezen nem lepődünk meg.

sharepointot tudtam linuxról használni. webdavon alapuló cuccokat meg lehet oldani linuxról.

de mégiscsak oda kanyarodnék vissza, hogy én elfogadom, hogy a párodnak kell excel meg windows. Azt az általánosítást nem akarom elfogadni, hogy attól, hogy te vagy valaki más mond egy példát, ahova kell win, akkor már jogosan mindenhova az kell.

"Azt az általánosítást nem akarom elfogadni, hogy attól, hogy te vagy valaki más mond egy példát, ahova kell win, akkor már jogosan mindenhova az kell."

A közigazgatásban jogászok és közgizdák vannak főleg. Semmi értelme olyan rendszer alájuk tenni, ami - az egyébként minimális - szoftver igényüket sem elégíti ki. Ez az egyetlen szoftver amitől van elvárás még Gizike szintjén is!

Basszus: arról vitatkozunk, hogy az állam váltson csak azért OpenOffice-ra, mert olcsóbb, miközben a partnereinek a 99%-a MS cuccot használ és miközben még ma sem interoperábilisak ezek a rendszerek. Kiizzadhatunk hetente "de jure" szabványokat, csak kb. értelme nincs akkor, amikor "de facto" Word és Excel doksik utaznak a felhasználók között. És ráadásul: még azt sem állíthatom jó szívvel, hogy az OpenOffice többet tud. Mert hát inkább kevesebbet...

Én személy szerint szívesen tanulok új rendszereket, de egy közgazdászt senki nem ezért vesz fel. És ami lényeg: az iparba visszatérve nagyon nagy valószínűség szerint újra MS-sel fog dolgozni.
--
http://www.naszta.hu

nem, arról vitatkozunk, hogy az állam abszolút agyatlanul költ szoftverre.
legyen ms, bánja a franc. de ne fizessünk már ekkora összegeket azért, hogy kiképezzük a következő generáció ms felhasználót és tovább erősítsük a vendor lock-int. Az a rémálom kategória, hogy 25 milliárdot költünk arra, hogy az iskolákban újabb ms vásárlókat képezzenek ki...

Ha azt akarjuk, hogy maradjon az ms, akkor fizessen ő 25 milliárdot azért, mert állami támogatást kap a piaca megerősítéséért.

Itt most nem az iskolai programokról volt szó.

Iskolában meg szívem szerint tanítanám a két legnagyobbat:

- MS-t, hogy legyen korszerű a tudása (megint: a cégek 99%-a ezt használ, ez az eladható tudás ma),
- OpenOffice-t, hogy lássa, hogy ( táblázat kezelő != MS Excel ). Hátha ő másképp dönt majd.

Pénz: erről meg nem az MS tehet, hanem a politikusaink. Innentől meg nagyon off, úgyhogy én nem megyek bele...
--
http://www.naszta.hu

"A közigazgatásban jogászok és közgizdák vannak főleg."
Bár sok mindenben igazad van, de ez a mondatod szerintem nem ül. Szerintem 100 állami (önkormányzatot, megyét meg minden ilyesmit is ideértem) papírtologató közül van egy jogász és egy közgazdász.

Az államnál a legtöbb ember papírtologató adminisztrátor: űrlapokat tölte(t)nek ki, gépelnek be, nyomtatnak ki, fénymásolnak, faxolnak, postáznak, iktatnak, stb. Egy 2 oldalas határozat megírásához (ami kb. egy sablonban átírni a nevet, címet, dátumot) pedig nem kell windows meg msoffice.

Debian: ez volt a példában a doksiban. Nem azért ezt vettem elő, mert nem volt jobb ötletem.

Az államnál - amennyit látok belőle (egyetem) - nincs IT policy, tehát kb. annyi féle gépre kell tenned az OS-t, ahány gép van. Látom, hogy multinál van 3 féle gép: úgy könnyű image-ről OS-t (Linux-ot is) rakni, csak hát a valóság nagyon más a közszférában. Minden egyes géphez leülni kitalálni, hogy menjem, nem kis munka.
--
http://www.naszta.hu

Nem szidom a Debian-t, sőt nagyon szeretem. Jelenleg is ez van a céges gépemen. Ettől még bizonyos célokra rosszabb, mint a Windows.

Nincs vendor lock-in, de van rizikód, hogy holnap megy-e a szükséges projekt, vagy csinálnak mást a fejlesztők... akkor meg support-álod magadat. Főleg, ha olyan projektet használsz, amire csak kevés embernek van szüksége rajtad kívül (pl.: állam irányítási rendszer :) ).
--
http://www.naszta.hu

egy államirányítási projektben nem csinálnak mást a fejlesztők, mint amit a megrendelő előír. Az ilyen jellemzően nem neten gereblyézett fejlesztőkkel szokott működni, hanem szerződéssel, fejlesztő céggel, körülírt keretek között.

Másrészt meg a redhatnál és a susénél nem hiszem, hogy olyan előfordulna, hogy valami hirtelen nem megy, mert bal lábbal kelt egy fejlesztő. Nekem debiannal sem szokott ilyen bajom lenni, ami meg van, azt meg tudom oldani úgy, hogy a megrendelőnek ne okozzon problémát.

az állam számára nem az az előnyös, hogy opensource a projektje vagy sem, hanem az, hogy aki teljesíti a megrendeléseit, az tisztában legyen vele, hogy bármikor le lehet őt is cserélni és ennek megfelelően szabja meg az árakat és alakítsa ki a hozzáállását. A microsoft minek pedálozzon, ha tudja, hogy windowst úgyis csak tőle lehet venni? Neki aztán annyira tökmindegy, hogy melyik haver bt-n keresztül ad el 25 milliárdért felesleges licenszeket... simán felülemelkedhet a helyi politikai csatározásokon és röhöghet az egész gittegyleten, úgyis tőle rendeli meg a helyileg nyertes cápa azt, amire szerződött...

"Másrészt meg a redhatnál és a susénél nem hiszem, hogy olyan előfordulna, hogy valami hirtelen nem megy, mert bal lábbal kelt egy fejlesztő. Nekem debiannal sem szokott ilyen bajom lenni, ami meg van, azt meg tudom oldani úgy, hogy a megrendelőnek ne okozzon problémát."

Nem is minisztériumban vagy rendszergazda. Az egyetemen is inkább azért mennek a dolgok egész normálisan, mert a kutatók (tanárok) és a diákok lelkesek. Csak hallottam máshonnan horror dolgokat, úgyhogy nem írom, mert nem lenne hiteles.

"az állam számára nem az az előnyös..."

Egyet értünk, annyi megjegyzéssel, hogy szerintem nem az MS kiszorítása a cél, hanem egy hosszú távon konzisztens és gazdaságos rendszer üzemeltetése.
--
http://www.naszta.hu

Nem minisztérium, de állami sóhivatal: jány elment oda dolgozni, egyik nap a gépe megadta magát, jelezte pár percen belül, asszem 4 kemény nap alatt javították meg a gépét. Hasonló teljesítménnyel a civil szférában könnyes búcsút vesznek az embertől.
Egyrészt annyi pénzért, amit ott adnak csak rossz szakembereket lehet találni, ráadásul ezek az emberek felveszik az ottani tempót (ha most megcsinálom a munkámat akkor mit csinálok holnap), illetve a lokális gizikéknek is megfelel, ha pár napig nem csak napi 6 órát lehet kávézni, hanem 8-at.

Már tisztelet a kivételnek, ez általánosítás, de én több helyen is ezt tapasztaltam.

"Nem tudnám megfogalmazni, hogy miért, de sokszor azt érzem a dokumentum
olvasása közben, hogy minden áron az open cuccoknak kell kijönnie jobbra és/vagy
olcsóbbra, néha kicsit izzadság szagúan is."

Azt hiszem ezt elmondhatták Newton-nak is mikor a az alma eséséről mesélt :)

Komolyra fordítva. Nem kellene összekeverni a szabad szoftvert és a nyílt
forrást.
Érdekes, hogy a tanulmányban használt megnevezések egyáltalán nem maradtak meg
benned, "Open cucc" egy nyitott kapu, de egy üres sörösüveg is.
Érdemes (lenne) pontos fogalmazásra törekedni

" Személy szerint azt gondolom, hogy vannak feladatok, ahol az open source
komoly alternatíva lehet, sőt! Ugyanakkor azt is gondolom, hogy - sajnos ma még
- van egy halom feladat, ahol labdába sem rúg, vagy csak aránytalanul nagy munka
befektetéssel. "

Valamit először létrehozni drága ahhoz képest, hogy ha van és használni kell.
Ez
triviális. Viszont pont az állam esetén a FLOSS lehet igazán olcsó és kedvező
gazdasági hatású (a gazdasági hatásokról szól egy fejezet, esetleg olvasd el).
Természtesen drága egy szabad autocad, vagy SAP klón (értsd azonos tudású
szoftver)
létrehozása először.

"Ezt a kérdést ez a dokumentum is jótékony homályban hagyja. Nagy
kérdés, hogy mi történne, ha holnap bejelentenék, hogy 2014-ig át kell térni.
Mennyibe kerülne? Mely területeket hagynánk meg a zárt kódoknak?"

Kérlek olvasd el a gazdasági hatásokról szóló fejezetet és próbálj meg egy
választási ciklusnál (4 év) hosszab távon gondolkodni és számolni.
Segíthet ehhez az amit a FLOS szoftverek életciklusával kapcsolatban olvashatsz
az anyagban,

"Például, nagy hirtelen random oldalon nyitva: a tapasztalatok között
leírja, hogy az új kliens gépeken is áttérnek egy helyen már Linux-ra és ez
ingyen van. A rendszergazda óradíjával nem számol, miközben ma lehet úgy gépet
venni, hogy bekapcsoláskor fent van a Windows és az Office azonnal, használatra
készen, cirka 40.000 Ft többért. "

Itt nem veszed figyelembe, hogy a rendszergazda, ha alkalmazott akkor fix
költség.
Ne veszed figyelembe a GIMP, INKSCAPE, Open Office, s még sorolhatnám alkalmazás
költségét melynek hagyományos licencelésű párja igen csak megdobja azt a
"cirka 40.000 Ft" összeget

"Egy jól karban tartott Windows rendszerben ezt a gépet domain-be rakni 3
perc és minden biztonsági szabály azonnal aktív rajta. A rendszergazda
óradíjával
nem számolni elég fura a mellett, hogy sokszor kell a viszonylag új gépekkel
órákat sz@rakodni, hogy a példában említett Debian minden részét kihasználja
a gépnek (pl.: van VGA driver)."

Talán hasznos telepíteni a céges alkalmazásokat és pl. a vírusvédelmet is. Az
még együtt legalább plusz 1 perc :)
A rendszergazda óradíjáról lásd fentebb. Ugyan annyi pénzért vagy kevesebbért
lehet olyan hardvert venni amivel nem kell szarakodni még Debián esetében sem.

Azt is leírja, hogy akereskedelmi kódokat drágábbnak gondolják, mert van
termék követés. De ha őszinték akarunk lenni, akkor product környezetbe
(államiba is) olyan Linux-ot vennénk, aminek van támogatása, mert nem opcionális
a működés és így már csak a vételár a difi, már ha support ár egyenlő...
(Mindenkinek meg van a jelenet: ma nincs okmányiroda, mert a Debian repoban
elment valami, aztán még nem állítottuk vissza az összes gépen a használhatót.)

Hasznos lenne hivatkoznod vagy pontosan idézned, mert így azt az érzeted kelted
bennem, hogy nem olvastad csak olvasgattad vagy lapozgattad az anyagot.
Persze SMB CIFS átállás miatt nem volt gond a Windows XP SP2 esetén az NT
szerverekel.
Olyan sem volt még, hogy a vírusvédelem tette működésképtelenné a Windows XP-t.
Az emiatt álló irodákat sajna nem elképzelni kell.
Frissítés előtt kötelező a teszt, ha produkciós környezetet szeretnél
frissíteni. Ez nem platform függő dolog, ha van tétje az üzemeltetésnek.

"Szóval örülök, hogy az állam már elkezdett körülnézni erre is végre! Örülök
annak is, hogy egy szépen összefoglalt választ kaptak. Kritikám ellenére azt
gondolom, hogy megérte a dokumentum az árát."

A jó szót köszönjük.

"Remélem, hogy meg kell küzdeni azzal a szakmai kihívással majd, hogy állami szinten
bevezetik az open source-ot jó néhány éles helyre. Jót fog tenni az open source közösségnek.
Ha majd ott tartunk: remélem nem esünk át a ló túloldalára, mert hát azért van még mit
fejleszteni az open source oldalon, csak a zárt világ behozásához is."

Örömmel vennénk, ha pontosabb kritikával illetnéd az anyagot. Van értelme a dologról
(amennyiben minden résztvevő ismeri) beszélni vitatkozni.
--
A gondolat még szabad ...

"Érdemes (lenne) pontos fogalmazásra törekedni"

Igyekszem. :)

"Valamit először létrehozni drága ahhoz képest..."

Nem állítom, hogy nincs létjogosultsága. De akkor több értelme lenne nem államonként szervezni. Az SAP és az MS is azért gazdaságos, mert a program magja országfüggetlen. Apache-ot sem írjuk országoként.

"Itt nem veszed figyelembe, hogy a rendszergazda, ha alkalmazott akkor fix költség"

Ha nem elég egy rendszergazda e miatt, akkor viszont 2x-es költség. Multinál ezért zárt a géppark is, mert Gizike gépe ha elszál, HDD kivesz és dolgozik tovább a másik tök ugyanolyan gépen. Így csak 3-5 féle gépet kell karban tartani. Te is tudod, hogy ehhez képest az államnál káosz van, tehát az olcsó managelhetősét itt sokat jelent. (Aztán mehet a Windows-os GIMP ;) )

"Talán hasznos telepíteni a céges alkalmazásokat és pl. a vírusvédelmet is."

Volt olyan munkaadóm, ahol a domain-ba való belépéskor ezek is automatiksan megtörténtek.

"Hasznos lenne hivatkoznod vagy pontosan idézned, mert így azt az érzeted kelted bennem, hogy nem olvastad csak olvasgattad vagy lapozgattad az anyagot."

Valóban nem úgy olvastam el, mintha ez lenne a következő projekt anyagom. :) Ha kell, ki is keresem, de mondandóm lényege nem az, hogy zárt kódnál nincs borulás. Dehogy nincs, sőt, ez egy ilyen világ, számolni kell vele. :) A mondandóm lényege az, hogy ha para van, akkor van-e kihez fordulni! Szeretem a Debian közösséget, de senki nem fog közülük bemenni segíteni neked a hegesztésben vasárnap délután. Kereskedelmi szerződéskor, igen. Viszont ennek ára van, függetlenül a kód jellegétől (ld: Red Hat, Suse stb.). Ezekkel a támogatási szerződésekkel viszont marginálisra olvad az anyagi előnyöd pl. az MS-hez képest.

"A jó szót köszönjük."

Jó a munkátok, szerintem alapvetően rendben van. :) Csak szerintem a zárt kód sem az ördögtől való. :)
--
http://www.naszta.hu

Szeretem a Debian közösséget, de senki nem fog közülük bemenni segíteni neked a hegesztésben vasárnap délután. Kereskedelmi szerződéskor, igen. Viszont ennek ára van, függetlenül a kód jellegétől (ld: Red Hat, Suse stb.). Ezekkel a támogatási szerződésekkel viszont marginálisra olvad az anyagi előnyöd pl. az MS-hez képest

Debiánhoz is vehetsz támogatást. akár tőlünk is. De ami talán számodra megnyugtatóbb a HP is add a saját vasai están Debián támogatást. Még vasárnap délután is.

Ami a lényeg: A szabad szoftver (tehát a Debián sem) zárja ki az üzleti alapú 24 / 24 támogatást. Azt is kellene látnod, hogy egy ilyen ámogatásnál a munkát és rendelkezésre állást fizeted mind szabad szoftver (pl. Debián) mind pedig más (pl. Windows, SAP stb.) esetén.
--
A gondolat még szabad ...

Pontosan ezt írom én is. Én csak azt állítom, hogy ezekkel - az egyébként szükséges - támogatásokkal már nincs akkora anyagi előnye a FLOSS-nak. A szakember ára meg kb. azonos (ma még talán a FLOSS kicsit drágább is).

Másrészről: tipikus példa lehetne egy MS Exchange Server kiváltása, mert az tényleg nagyon hasznos produktív környezetben. Külön-külön mindet meg lehet a szolgáltatásokból valósítani, csak épp nem elegánsan és gördülékenyen. (Termek használata és foglalása; időpontok egyeztetése; naptár; e-mail; kontakt-ok (külön közös és saját); asztali gépen, notebook-on, webes felületen és mobilon is; nem 3. félnél (nem google alapon), saját vason; megosztott dokumentumok kezelése stb.)
--
http://www.naszta.hu

Én csak azt állítom, hogy ezekkel - az egyébként szükséges - támogatásokkal már nincs akkora anyagi előnye a FLOSS-nak. A szakember ára meg kb. azonos (ma még talán a FLOSS kicsit drágább is).

A kis megtakarítás is megtakarítás.
Nagyon sokat segítene, ha tanulmány általad vitatott részeire hivatkoznál.

...MS Exchange Server kiváltása, mert az tényleg nagyon hasznos produktív környezetben. Külön-külön mindet meg lehet a szolgáltatásokból valósítani, csak épp nem elegánsan és gördülékenyen. (Termek használata és foglalása; időpontok egyeztetése; naptár; e-mail; kontakt-ok (külön közös és saját); asztali gépen, notebook-on, webes felületen és mobilon is; nem 3. félnél (nem google alapon), saját vason; megosztott dokumentumok kezelése stb.)

Ha esetleg elolvasod (nem átnézed, átfutod stb) a tanulmányt, akkor látni fogod, hogy le vannak írva Szeged tapasztalatai. Szeged megyei jogú város, viszonylag fejlet informatikával. Nem az a központi problémájuk, hogy hogyan egyeztessék a tárgyalásokat. - sajnos.
Hidd el Felsőzsolcán sem az exchange server hiánya a probléma.

A te logikád szerint a BKV és a volán csak olyan buszokat vehetne, ahol motorosan állítható, hűthető, fűthető ülések vannak, ülésenként beépített HD TV, és blueray lejátszó

--
A gondolat még szabad ...

Jaja, az exchange szerver kiváltása lehetne egy tipikus példa, egy olyan rendszerről, amelyikben van mindenféle elektromos csellentyűcske, csak az alapfeladatát képtelen teljesíteni, áttérnek egy relatíve egyszerűbb, működő megoldásra.

Nekem az exchangevel mindig olyan tapasztalataim voltak, mint felhasználó, mint az egyszeri autósnak, aki megvette a daciat, utána el kellett vinni szervizbe, ahol szétszedték és újra összerakták, majd rárakott mindenféle cuccokat, bólogatós kutyát a kalaptartóba, dísztárcsát, csao emblémát, két antennát, ködlámpát, stb. stb. ettől lett egy csiricsáré autója, ami ugyanúgy nem ment rendesen és gyakran megállt.

A szakember ára meg kb. azonos (ma még talán a FLOSS kicsit drágább is).
Ezzel azért lehet vitatkozni. Egy MS szakember (aki mondjuk Win Server + HyperV + AD + IAS + IIS + Exchange + Sharepoint + Win desktop kombóból legalább 4-hez ért) és _tényleg_ ért hozzá, vagyis ha kap pl egy IAS Error code 1432-t minden egyéb nélkül az Event Viewerben, akkor ki tudja deríteni, hogy ez mit jelent, miért van és ki tudja javítani, na annak nagyon húzós óradíja van. Pláne, ha még papírja is van róla, hogy ért hozzá, bár ebben a műfajban az eléggé alap, hogy csak olyat bíznak meg a feladattal, akinek van papírja.

Igazából borzasztóan nehéz összehasonlítani a szakemberek óradíját, mert nagyon nagy a szórás felkészültésgi szintben mindkét oldalon, és kb ennek függvényében nagy a árakban is a szórás.
---
Internet Memetikai Tanszék

Én csak azt állítom, hogy ezekkel - az egyébként szükséges - támogatásokkal már nincs akkora anyagi előnye a FLOSS-nak.

Az nem is baj. De bizonyos mértékű átállás felett letörné az ms árait. Versenyhelyzetről igazából álmodni sem merek a különböző lobby tevékenységek miatt.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Fejlődőképes hiperláma, és okleveles érdekfeszítő

( b | 2010. 06. 25., p – 10:51 )

Lehet hogy mocskos drága volt a doksi, de számomra rendkívül élvezetes olvasmány volt. :)

Igaz gyakorlatilag a bevezetőben kiderült a végkifejlet is: amíg nincs központi döntés addig a zárt forrású rendszereké a világ. Aztán ezt fejti ki a doksi 612 oldalon keresztül.

Kíváncsi vagyok, hogy mikor lesz előrelépés akár csak részlegesen is ebben az ügyben.

"Igaz gyakorlatilag a bevezetőben kiderült a végkifejlet is: amíg nincs központi döntés addig a zárt forrású rendszereké a világ. Aztán ezt fejti ki a doksi 612 oldalon keresztül.

Az elején levő összefoglaló a teljes anyagot próbálja pár oldalban összefoglalni. lehet, hogy ez okozza az általad megélteket.

megjegyzés:
Azt az összefoglalót írtuk meg utoljára, ám a megrendelő határozott kérésére az elejére tettük :)

--
A gondolat még szabad ...

Ezt úgy hívják, hogy "executive summary". Mint neve is mutatja az igazgatósági nagyfőnök döntéshozók általában kb. a 3. oldalig jutnak el egy tanulmányban, ezért az elején ekkora terjedelemben kell egy teljes abstractot adni, a végkövetkeztetéssel egyetemben.

Ez sajnos egy ilyen szakma.
---
Internet Memetikai Tanszék