Elbukott a szerzői jogi reform

 ( trey | 2018. július 6., péntek - 7:01 )

A teljes cikk itt olvasható.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Akkor berúgom a szálat.

Szerintem az ember 1-5%-a önmaga vagyis az is úgy, hogy a külvilágból rakta össze magának. Az emberi tudásban, alkotásban, szerzői jogokban szerintem alapvetően minden közös és nem lehet kisajátítani ilyen hosszú időre és nem ehet mindenért mindenkitől pénzt kérni és ha már pénz és szerzői jogok, ezek a törvények nem a szerzőket, hanem egyedül a jogtulajdonosokat védik amivel jutottunk oda, hogy mamutvállaltok uralják és határozzák meg a kultúránkat.

Nagyon örülök neki, hogy nem fogadták el ezt a törvényt. Az egész rendszert és elképzelést újra kell építeni és az alkotókat kell szem előtt tartani, nem az adóelkerülő mamutvállalatokat.

Két világszabadalmam van. Kaptam érte szép okleveleket a német szabadalmi hivataltól. A tulajdonos egy multi, tehát én a hasznosításból egy fillért sem kapok. )-::

A másik hozzáfűzni valóm: Az Artisjus. Veszek egy CD-t, felveszem rá a családi szülinapot és ezért Presser Gábornak pénz jár.

> Sol omnibus lucet.

"A tulajdonos egy multi, tehát én a hasznosításból egy fillért sem kapok. )-::"
Fizetést gondolom kaptál amíg dolgoztál rajta...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

Igen ez is egy szempont. Én arra a kitételre reagáltam, hogy a szerzőket kell előtérbe helyezni a tulajdonosokkal szemben. A jelenlegi aszimmetria abból adódik, hogy a szerzők érdekérvényesítő képessége 0 (nulla) a multiké meg végtelen.

> Sol omnibus lucet.

Véletlenül nem arról van szó, hogy a fizetésedért cserébe megcsináltál valamit valaki másnak? Akkor az után neked miért járna egy petáknyi Ft is?
Fejlesztek egy cégnek, marha vicces lenne ha a kódom után járna valami még a fizetésemen kívül. A szerződésben benne van emlékeim szerint az is, hogy lemondok a szerzői jogomról.

Hát szerzői jogról lemondani igen nehéz, mert az elidegeníthetetlen. A szerző jogoz fűződő anyagi előnyökről lehet lemondani.

> Sol omnibus lucet.

(A jogi kifejezéseket mellőzve.)
Zenében azért van olyan, hogy hiába adod el a jogodat, egy idő után visszaszáll. (USA)

Ez így nem teljesen igaz. Vannak a kihalófélben levő dinoszaurusz multik, azaz zenekiadók és vannak az IT multik, akiknek nagyon is felívelőben van a pályájuk mint Google, Facebook, Apple és társai. Ez utóbbi csoport abban érdekelt, hogy a zenekiadók minél kevesebb pénzt tudjanak markolni, mert minden egyes centtel az ő üzletüket rontják. Nem a zenekiadók pénzét akarják utolsó centig, nekik bőven jó ha nincs is jogdíj vagy ha van csak jelképes, és az így felszabadított zene megdobja az adatforgalmukat, amihez már saját másodlagos pénztermelő szolgáltatásaik kapcsolódnak.
Így az erősebb IT multik és a szerzők érdeke azonos.

Lassan ki is halnának a zenekiadók ha a politika világa nem élesztené rendszeresen újra ezeket a zombikat.


Normális HUP-ot használok!

Azért ez így nem ilyen egyszerű. Amennyiben a munkaszerződésben nem mondasz le róla - minden előállított termék szellemi tulajdonjoga a tiéd - hiába munkaidőben, munkahelyi eszközökön fejlesztetted. Előkeresem a törvényt is ha ráérek, vagy van energiám. Utoljára szerencsére 5 éve volt rá szükségem, akkor még így volt szerencsére. :D:D

Szerk.: Ahogy denton is írja... (Speciel a mostani munkaszerződésemben sincs benne, hogy lemondok a szellemi tulajdonjogomról *-*)

kije a szellemi tulajdonjog, ha egy csoport csinalta az adott valamit? (pl 4en irtak a kodot: a foo.php elso 3 sora Pistaje, masik 4 sor meg Jozsije?).

es akkor kije a jog, ha egy senior "programozo" kitalalta a kodokat (pl szep diagramokat csinalt hozza), amit aztan egy junior programozo meg bepotyogott XY nyelvre?

--
A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Ez is azt mutatja, hogy a szoftverekre egyáltalán nem a szerzői jognak kellene vonatkoznia, amit teljesen másra találtak ki.

Nem értek egyet. Éppen hogy szoftvereknél működik normálisan a szerzői jog. Szoftvereknél a szabadalom agyhalott gondolat. Ha egy csoport készít egy szoftvert, ami elég gyakori akkor a szoftver szerzői joga azé a személyé, általában inkább cégé, aki fizeti a fejlesztői munkáját. A szerzői jog szoftvereknél adható-vehető mint bármely normális árucikk esetén.
Zenénél ezzel szemben az előadó (azaz jobbágy) elidegeníthetetlen tulajdona a szerzői jog. De eladni nem tudja, mert azt csak a földesura (artisjus) kezelheti. Csak az artisjus földesúr kufárkodhat parasztjai termékeivel, és saját úri kedve szerint részesíti jobbágyait bevételeiből.


Normális HUP-ot használok!

Engem érdekelne, mert tudtommal nem ilyen egyszerű.

Szolgálati találmány: munkaköri kötelesség volt a megalkotása (kutatóintézet?) -> automatikusan a munkáltatóé

Alkalmazotti találmány: a munkáltató hasznosíthatja (nem kizárólagos), de a tulajdonjog a feltalálóé marad

Mindkét esetben köteles a munkavállaló haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval a találmányt, a munkáltató köteles 90 napon belül nyilatkozni, igényt tart-e rá (ha nem nyilatkozik, átszállnak a jogok a feltalálóra)

(Iparjogvédelem 9. oldal)

Munkaviszonyban létrehozott mű
Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyából folyó kötelezettsége.

(Szerzői jog 27. oldal)

Software-nél érdekes a dolog:

Nem szerzői művek: Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek

(Szerzői jog 11. oldal)

BME Információs társadalom joga (jobb oldalt: szerzői jog, és iparjogvéfelem)
SZTNH Alkalmazotti
SZTNH Szolgálati

Lol, a mi munkaszerződésünkben, ill. asszem nem is abban, hanem a BCG-ben úgy szerepel, hogy *minden* általunk gyártott kód a cégé, ami a (Próbálom idézni) cég jelenlegi és lehetséges jövőbeli termékeihez, szolgáltatásaihoz kapcsolódik. Akkor is, ha szabadidődben, a saját gépeden írod.(!) Szóval ahogy értelmezem, ha majd írok mondjuk egy játékocskát, akkor kb. a cég lenyúlja, mert bár tudtommal játékban nem utazik, de a jövőben akár még az is a kínálata része lehet, szóval köszönik szépen, ők ezt most elveszik átveszik.

Mindezt úgy, hogy nem is fejlesztő, hanem üzemeltető vagyok. Capitalism, love story.
- - -
TransferWise

Ha annyira játékot akarnál egyszer fejleszteni a szabadidődben írd az asszonyra a copyrightot. A jó Bach és egy rakat zeneszerző óta remek módszer. :-)


Normális HUP-ot használok!

Attol meg, hogy ez van beirva a szerzodesbe, nem biztos, hogy ez a szabaly ervenyes es ervenyesitheto is. Ahogy az se er semmit, hogy alirom neked pl., hogy megolheted a nagyanyamat.

Rossz a példa, hiszen jogilag nem rendelkezel mások élete fölött, de a saját életed kioltasara adott írásbeli hozzájárulásod is érvénytelennek tekinthető, mivel szembemegy a hatályos törvényekkel.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Nem rossz a pelda, mert mas jogaidrol se olyan egyszeru lemondani egy munkaszerzodes kedveert, mint azt a szerzodesirok (sokszor nem is vegzett jogaszok, de ha igen, akkor is...) hiszik

Úgy értettem, hogy rossz a példa, hogy túl nyilvánvaló volt, hogy az ilyenfajta szerződés nem jogszerű. De egyébként igazad van!

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Amugy kedvenc standard clause-om az angolszasz vilagbol:

"If any court or other order cancels any point or section of the contract, all the other sections of the contract remain valid"

Ez mondjuk azért logikus. :)

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Ez jó eséllyel nem állná meg a helyét egy bírósági tárgyaláson.

Volt már ilyen tárgyú per Magyarországon?
Lehet érvelni a munkaadó szerződése mellett is, bár nekem sem tetszik ez a fajta gondolkodás.
Olyan érveket tudnék felhozni mellette, mint:
- Nem tud egy programozó napi 12 órában a szellemileg csúcsformát hozni. Márpedig ha otthon saját szellemi tulajdonba tartozó programokat fejleszt, akkor könnyen oda fogja majd összpontosítani az energiáit. Magyar bíróságon még élő történelmi példát is lehet hozni a GMK-k korszakából, amikor munkaidőben aludtak a dolgozók, hogy utána keményen dolgozhassanak maszekba.
- Akár még szándéka ellenére is kiviheti a kódokat fejben munkaidő után fejlesztett saját projektjébe.
- Több közszolgálati pozícióban az állam tiltja a másodállást. Ha a jog elismeri az állam ilyen irányú igényeit, akkor nem tagadhatja meg egy nem állami gazdasági szereplőtől sem.

Az már más kérdés, hogy nagyon könnyen ki lehet játszani az ilyen munkaszerződéseket. Sőt mivel az ott dolgozó méltánytalannak érzi, talán még motiváltabb is a dafke kijátszásában.


Normális HUP-ot használok!

- Nem tud egy programozó napi 12 órában a szellemileg csúcsformát hozni. Márpedig ha otthon saját szellemi tulajdonba tartozó programokat fejleszt, akkor könnyen oda fogja majd összpontosítani az energiáit. Magyar bíróságon még élő történelmi példát is lehet hozni a GMK-k korszakából, amikor munkaidőben aludtak a dolgozók, hogy utána keményen dolgozhassanak maszekba.

Ez a logika semmiben nem különbözik attól, amikor a munkaadó előírja a munkavállalónak, hogy nem szülhet gyereket, mert akkor kevesebb energiája marad a munkára. Nyilván érzed, hogy ez miért bukna el baromi gyorsan egy munkaügyi perben...

- Akár még szándéka ellenére is kiviheti a kódokat fejben munkaidő után fejlesztett saját projektjébe.

Ez se jó, ugyanis ezen logika mentén azt is megtilthatná a munkáltató, hogy a munkaviszony végeztével más munkáltatónak valaha még programozóként dolgozhasson - hiszen ugyanez bekövetkezhetne később is.

Azért rengeteg ellenpélda akadt évtizedekkel ezelőtt is. (Tegyük fel, hogy nem csak a programozók képesek szellemi tevékenységet végezni. :-D)
A cég sok esetben értékelte és támogatta a megszállottakat az otthoni munkavégzésben. A raktárost úgy idomították, hogy tetszőleges eszközt vételezhet a dolgozó otthoni munkavégzésre. (műszer, számítógép, szofver)

A munkaszerződés általában nem elégséges bármilyen információ kivitelének megakadályozására. A régóta alkalmazott gyakorlatot - kicsit scifi köntösben - szépen leírja a "Felejtés bére" c. film. Ott a szakember aláírja, hogy minden általa kifejlesztett termék és szabadalom a cég tulajdona. A cég ezért fizet. A végén a projekt időszakot kitörlik az agyából. ;)

A gyakorlatban ez úgy működik, hogy kilépéskor "összeférhetetlenség" (asszem) címén adott ideig nem helyezkedhetsz el azonos profilú cégnél. Ez azt célozza, hogy az üzleti, üzemi és szellemi "titkokat" csak bizonyos ésszerű elévülés után vihesd az "ellenséghez". Egy ilyen szerződés nem csak a tiltást, hanem annak ellentételezését is tartalmazza.

Ez utóbbit kiforgatva jön ki a megoldás:
Ha információt viszel ki a cégtől, akkor két eset lehetséges
- kis emberként jól seggberúgnak,
- nagy emberként tisztességesen ellentételezik a titoktartást.

Ugye nem is olyan bonyolult!

ha otthon saját szellemi tulajdonba tartozó programokat fejleszt, akkor könnyen oda fogja majd összpontosítani az energiáit

Ha valaki nem csinál semmit (vagy túl keveset), a munkájában akkor tessék elbocsájtani. Ahhoz, hogy valaki mit csinál munkaidőn kívül (az alapvető munkavédelmi előírások megszegésén kívül (pl.: ittasan megy be dolgozni)), semmi köze nincs a munkaadónak. (Különben gyorsan eljön az az 1984-es idő, hogy a kis okos-óra küldi a cégnek, hogy eleget pihent-e, stb...)

kiviheti a kódokat fejben

Hát szerintem sok száz sornyi programkódot megtanulni meglehetősen nehéz, és nem is hiszem, hogy lenne értelme. A céges kódokat ennél sokkal egyszerűbben is ki lehet vinni.

Ha a működési elvre, a mögöttes matematikára (az algoritmusra) gondolsz, annak tudtommal nincs szerzői joga, azt nem nem védi szerzői jog.

Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.

Sőt, ha jól értem az algoritmus megismerése direkt engedélyezve van:

Aki a szoftver valamely példányának felhasználására jogosult, a szerző engedélye nélkül is megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését, továbbá kipróbálhatja a szoftvert annak betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során abból a célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje.

szerzői jogi törvény
link

> Több közszolgálati pozícióban az állam tiltja a másodállást. Ha a jog elismeri az állam ilyen irányú igényeit, akkor nem tagadhatja meg egy nem állami gazdasági szereplőtől sem.

A másodállást lehet tiltani, de ha otthon barkácsolsz valamit, az jogilag nem az.

Ráadásul a törvény szerint bárki eladhatja a saját készítésű dolgait. (Direkt nem írtam terméket, művet, stb.)

Egyetértek. Az a kérdés és azon kellene munkálkodni, hogy azoknak, akik valamit ilyen alkotásban, ötletben hozzátesznek dolgokhoz, hogy lehet egy normál megélhetést biztosítani. Ha ennek lenne valami kultúrája az biztosíthatná leginkább, hogy ne legyen igény bezárni dolgokat. És szándékosan írom, hogy kultúrája, mert valahogy ezt nem egy kikényszerített dologgal kellene elérni.

A fő probléma itt is talán az, hogy az anyagi felesleg egy viszonylag kis rétegnél koncentrálódik. És így csak rajtuk keresztül vagy egy államon át vezet igazán út. Mert a legjobb az lenne, hogy ilyen Patreon jellegű módon lenne oda juttatva a pénz, ahova kell, csak itt is kérdés, hogy amikor 70 lesz az alkotó, akkor mi lesz vele. Meg most így belegondolva itt is lehet odavezetne az egész, hogy selfpromotionről szólna. Elég nehéz kérdés ez.

Valami hasonló rendszer tudná eltartani a zenészeket mint a Kickstarter vagy Indiegogo. Azzal a különbséggel, hogy pártoló tagsági szekció is kellene, hogy ne haljanak éhen a zenészek két albumuk között. Szóval az előfinanszírozás a megoldás ami után a zene már lehet free. Mivel a pénzt érte már előre megkapták.

Mellette mindenkinek tudatosan kerülni kellene a hivatalos zeneváráslást. Semmi CD (bár ez már úgyis halott) semmi iTunes várárlás, no Spotify előfizetés. Zenét csak tiszta warez forrásból, hogy mihamarabb megdögöljenek a zenekiadók. Adathordozót is csak Szlovákiából ahol nincs olyan karvaly-artisjus mint Magyarországon és lényegesen kisebbek az adathordozókra (mobiltelefonokat is beleértve) kivetett jogdíjak. Ja persze ezt világszinten kellene művelni. Utópia? Na ná hogy az!

Népi kezdeményezések ritkán érnek el valamit. A dolog azért nem reménytelen, mert az IT multik nagyágyúi vagy minden high-tech új fellegvára Kína abszolút érdekelt a jelenlegi zenevilágot övező jogi katyvasz erodálásában.


Normális HUP-ot használok!

> Valami hasonló rendszer ...
https://www.patreon.com

Szabadalmakat se kene hagyni, hogy cegek bejegyezzenek, tudtommal talalmanyaik embereknek (maganszemelyeknek) vannak, nem cegeknek. Ha 10-en dolgoztak rajta egy cegnel, jegyezzek be 10-en, a munkaltato meg irhat egy papirt, hogy o haszanalhatja "free", amig osztja a fizetest, vagy picivel tovabb is, amiert segitett bejegyezni.

Masik: minden copyright es patent "le kene jarjon" 5 ev utan. Legalabbis olyan szellemi termeken, mint film, zene, szoftver, fizetos ujsagcikk, etc. Gyogyszeripari szabadalomnal nem biztos, hogy eleg az 5 ev, azt alairom (bar ott is a tulajdonos vs alkoto problema okoz hatalmas problemakat).

> Szabadalmakat se kene hagyni, hogy cegek bejegyezzenek, tudtommal talalmanyaik embereknek (maganszemelyeknek) vannak, nem cegeknek. Ha 10-en dolgoztak rajta egy cegnel, jegyezzek be 10-en, a munkaltato meg irhat egy papirt, hogy o haszanalhatja "free", amig osztja a fizetest, vagy picivel tovabb is, amiert segitett bejegyezni.

Érdekes elképzelés, hogy a cég vállalja a kutatás minden költségét és kockázatát, de aztán az egyébként ezért fizetett alkalmazott legyen annyira nyeregben, hogy a cég igazából csak "segített bejegyezni". De talán kissé naív.

szerintem az lenne a szerencsés, ha valahogy mindenki annyira biztonságban érezné magát, hogy ne minél kevesebb kárt okozzon maga a védelem. és érdekes kérdés pl, hogy egy céget mennyire kell védeni. mit jelent egyáltalán ez az egész, hogy van egy cég, ami kárt szenvedhet el. nyilván ez azt jeleni, hogy konkrét emberek munkát raktak valamibe, aminek az eredményéből esetleg nem részesülnek. de lehet ez az egész irány nem jó, mert csak akkor baj, ha nem részesülök a munkám minden eredményéből, ha amúgy nincs annyim amiből biztonságban érzem magam. (ezek csak gondolatok, nem valamit védek vagy támadok)

Szoftverszabadalmak mögött nincs semmilyen kutatás. Ötletek, néha eléggé kidolgozatlanok. Költségek a bejegyzés miatt vannak, ami az utóbbi évtizedekben kicsit kapzsivá vált szabadalmi hivatalok miatt eléggé drága lett.

Gyógyszeriparban már elég nehéz lenne védeni a szellemi tulajdont szabadalmak nélkül. Ezért ahogy van nem lehet általánosságban ráhúzni a vizes lepedőt A szabadalmakra.
Szoftverszabadalmak például rosszak, teljesen jól elvolt az IT világ a szoftverszabadalmak előtt is. Azt meg lehetne szüntetni. Más iparágban a szabadalom minimum szükséges rossz.


Normális HUP-ot használok!

Az igazi baj az, hogy nem mindenki ugyanolyan szabályok szerint játszik.

A gyógyszerszabadalmak, ha jól emlékszem, 5 évig élnek. Ehhez a gyártónak (legtöbbször az is finanszírozta a kutatást) kell azért fizetnie, hogy megkapja 5 évre a szabadalmat. Az 5 év után vége a dalnak.

Ha egy mérnök kitalál/készít valamit, akkor vagy ő, vagy a cége fizet azért, hogy megkapja a szabadalmat. Ha később újra fizet, akkor további évekre is érvényes marad a szabadalom.

Ha egy zenész (író, költő,…) ír egy számot/darabot, akkor neki automatikusan jár jogvédelem. Sőt, mint már fentebb írták, le sem nagyon tud mondani róla. Ha nem csinál semmit, az Artisjus akkor is megvédi az érdekeit. Ha akarja, ha nem. Illetve ha nem akarja, akkor köthet szerződést egy másik jogvédő szervezettel (van ilyen). Ha meghal a szerző, akkor az örökösi öröklik a szerzői jogait, és ők kapják még 70 évig a pénzt a jogdíjakból.

Mindhárom esetben az emberi kreativitás „terméke” a főszereplő. De az első két esetben küzdeni és fizetni kell a jogvédelemért, a harmadikban pedig ingyen van és automatikus.

"Ha meghal a szerző, akkor az örökösi öröklik a szerzői jogait, és ők kapják még 70 évig a pénzt a jogdíjakból"

Mi lenne, ha az orokoseik inkabb munkabol elnenek, mint majdnem mindenki mas? (Pl. mi)

Még mindig jobbak mint a spekulánsok akik egész életükben csak lopnak. Semmit nem alkotnak.

Valamennyire azért érthető a dolog. A szerző eléggé tág fogalom, de bármilyen műről is legyen szó általában időt kellett ölni a megalkotásába. A szerzőnek addig is fizetnie kellett a csekkjeit, valamiből kaját is be kellett szereznie. Ha munka mellett foglalkozott művével, akkor a szabadidejéből vett el.
Amit én is pofátlanságnak tartok, amikor főleg egyetemi szférában úgynevezett alkotói szabadságot kaptak egy könyvük megírására, ami alatt teljes fizetés jár sőt néha prémium is. Ezek után megtartja írónk a szerzői jogot is és azután is szedi a pénzt.
Ha a szoftvervilág szabályai lennének érvényben, akkor a könyv szerzői joga azé lenne aki fizette az írót még a könyvvel dolgozott. Ez lenne a normális.


Normális HUP-ot használok!

„Ezek után megtartja írónk a szerzői jogot is és azután is szedi a pénzt.”

Egy szakkönyvet (Magyarországon*) sok év alatt maximum néhány ezer példányban lehet eladni. Így abból olyan nagyot nem fog kaszálni a szerző. Volt régebben egy Typotex-es link, ahol szépen leírták, hogy mi mennyi lesz, ha könyvet akar kiadni valaki. Sajnos már nem találom, de emlékeim szerint kb. 45-50%-ot a könyv árából rögtön levesz a terjesztő. A maradékon osztozik a kiadó, nyomda és a szerző, és ebből állják az anyagköltségeket is. Ha jól emlékszem, akkor kb. 7-10% marad a szerzőnek.

*: Az egész világ gondját ne vegyük a vállunkra!

Annál inkább lenne értelme annak, hogy a szerzői jog az egyetemé legyen és így kihagyhatná a terjesztőt, nyomdát, ebookként kirakhatná a szerverére.


Normális HUP-ot használok!

Hazai egyetemi elmélkedés/vélemény a tapasztalataim alapján: A könyvkiadás gazdasági haszna minimális, ha épp nem minuszos (rengeteg kiadvány változatos EU-s projektekből van finanszírozva, mert egyébként az egyetemek nagyon nehezen tudnák kigazdálkodni).

Viszont szerzői jog ide vagy oda, azon túl, hogy Béla megírja a szöveget, még marha sok minden kell odáig, hogy az kikerüljön akár csak a netre (én nem gondolom így, de azért az elöregedő professzori karban még tartja magát az a marhaság, hogy az ebook nem az a minőségi szint, mint a nyomtatott könyv): szakmai lektorálás (vagy kölcsönösségi/haveri alapon vagy fizetős), peer review (többnyire kölcsönösségi), nyelvi lektorálás (többnyire fizetős, mert az átlag akadémikus nem beszél magyarul... komolyan) vagy veszélyesebb esetben idegen nyelvi lektorálás (fizetős, nem is kicsit, mert szaknyelvi lektort kell keresned), külföldi kiadók meg szeretik az anyanyelvi lektort [találkoztam már angol kiadóval, amelyik nem fogadta el a magyar anyanyelvű nyelvi lektor véleményét, igazolást kért arról, hogy átment valamelyik a partnerlistájukon szereplő angol/amerikai lektoron... magyar szemmel nézve mocsok drágán], tördelés, grafikai tervezés stb.

Ezek példányszámtól függetlenül fix költségek, egy külföldi kiadású könyvnél simán több milliós nagyságrendben. Ha van kiadó, egy részét át szokta vállalni, de (ha nem vagy a szakterületed felső 5%-ában mindenféle díjakkal) nagyon ritka, hogy mindet. Aztán tudományterülettől és a könyv típusától függően várhatsz legjobb esetben is pár ezres példányszámot több év alatt, ha eladod (open access-nél ugye általában több olvasód van, de nem kapsz utánuk pénzt), addig "áll benne a pénzed". És innen ugye különbség van a tankönyv (ehhez ugye évi több száz hallgatónak értenie kell) és a tudományos publikáció között (annyira túlspecializált az akadémia, hogy mindenkinél lehet mondani kb. 5 embert az országban, aki ugyanazt a területet kutatja és potenciális olvasó :) )

(rejtett subscribe)

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Helytállóak a számok.

---
Science for fun...

Furcsa is, hogy ennek ellenére mégis nagyon ritkán adnak ki ebook változatot, ha ki is adnak, akkor később, mint papíron. Plusz, ahelyett, hogy a kiadó árulná az ebookot, mégis terjesztőn át árulják.
Persze, az ebook kiadásnak is vannak költségei és a 27% magyar áfa sem segíti, de azért mégis mintha érdekellentétek lennének vele kapcsolatban.

Szerintem gyógyszeriparban is 20 év a szabadalom. Viszont ott valódi kutatás áll egy bejegyzett gyógyszerszabadalom mögött. Annyira, hogy a 20 (vagy ha te tudod jól 5) év lejártával a generikus gyógyszergyártók a szabadalmi anyagot nézik át, ami nyilvános és az alapján újra alkotják a gyógyszert. Az eredeti gyártó természetesen a szabadalom lejárta után sem osztja meg csak úgy a dokumentációját.


Normális HUP-ot használok!

Most megnéztem, és tényleg 20 év van az új hatóanyagra. A dokumentum megosztás szerintem nem annyira lényeges, mert az összetevőket meg tudják állapítani anélkül is. A gyártástechnológia kidolgozására pedig a 20 év valószínűleg bőven elég.

De a 20 év is igen messze van a szerző halála utáni 70 évtől.

Ja ezt írtam én is. A nyilvános, hamarosan lejáró szabadalmakat böngészik a generikus gyógyszergyártók és abból meg tudják csinálni a saját "klón" gyógyszerüket.


Normális HUP-ot használok!

Ez ortogonális arra, amit én mondani akartam. Nem állítottam semmit arról, hogy a szoftverszabadalmak milyenek. Arról állítottam valamit, hogy -- feltéve, hogy nem hülyeség az egész -- kit illet hosszútávon.

Es a kenyer meg a benzin is ingyenes kene legyen!!!!!!!!!! Tilcsssakbe!

--
:wq

> Masik: minden copyright es patent "le kene jarjon" 5 ev utan.

Hát nem tudom, szerintem egy GPL-es (vagy egyenértékű) program "copyright"-ja ne járjon már le semmikor, az megint csak a nagyvállalatoknak jó. Így is eladhatják és megváltoztathatják a cuccost, csak "nem zárhatják be" a forrást, és ez így is van jól.

Ugyanígy a Creative Commons "Attribution, Share-alike" (és egyenértékű) feltételekkel terjesztett művek se legynek már a rablóbandáké semennyi idő múlva.
- - -
TransferWise

A fenébe, pedig már letöltöttem 50 TB-nyi sorozatot és ki is írtam DVD-re, hogy árulhassam a pecsában (vagy a helyén).

-

helyes, van még remény.


"all submitted complaints will be forwarded to /dev/null for further investigation"
"ez ilyen hippi kommunás felfogás, ahogy Stallman sámán módjára dobol a nagy hasán, hogy GNU, free software, free as free beer."

Ez az egész kiadósdi durván elavult amint az internet egy mindenki által használt közeggé vált.
Ezek most is csak a saját zsebüket féltik, pont telibeszarják az alkotók szellemi tulajdonát.

Szerintem sokkal inkább fel kéne nyitni a szemüket az alkotóknak, hogy leszokjanak arról a hanglemezek idejéből visszamaradt gondolkodásmódtól, hogy a kiadóknak kizárólagos jogot adnak csak azért hogy publikálják az alkotásaikat. Mert annó amikor tényleg csak a nagylemez volt az élő fellépés melletti egytlen megjelenési lehetőség, akokr érthető volt, hogy egy csóró induló zenekar képtelen ezt kifizetni.

De ma már bárki bármilyen alkotását simán kiteszi a netre, aztán kész. Semmi szükség nem lenne a kiadókra, ha az online film/zene/fotó/akármi terjezstési modellt az alkotók érdekei szerint alakították volna ki....

szerintem.
--
zrubi.hu

Lehetne ezt a szabályozást a "fair usage" keretein belül kialakítani, de a lobbi nem hagyja, illetve az előadóknak sem olyan egyszerű "szabadulni", függetlenedni tőlük. Mindenesetre ez jutott eszembe, még a Piratebay idejéből, releváns: http://www.rockfreaks.net/files/TPBCartoon.jpg

Most elvetették. De az az EP szépsége, hogy ezzel nincs vége. Addig tolják a témát Brüsszelben még végül valamilyen formában megszavazzák. De ha utána felveti valaki, hogy akkor szavazzunk már még tovább és csináljuk vissza az egészet akkor: "ezt a kérdést már megtárgyaltuk, nem nyitjuk újra a témát" a válasz.

Egy normális parlamentben ha megbukik egy ilyen javaslat utána többet nem lehetne tárgyalni legalább tíz évig.


Normális HUP-ot használok!

*felkeszul locsemege :)

$ echo 'Addig ... még ...' | sed -e 's/még/míg/' # :-P

- - -
TransferWise

ez a meme torveny?

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ennek volt a része, igen.

Nincs "meme torveny", azt a faszságot az RT (aka. Russia Today) találta ki.

mintha csak direkt el akarnák bagatelizálni... miközben pont az előzetes moderálás és linkek elhelyezéséhez jogi megállapodás megkövetelése sokkal inkább meghatározó része. Sajnos mintha az eu többi politikusa is tanulna az idióta magyar politikától, látják, hogy mit lehet lenyomni az emberek torkán keleten és bepróbálkoznak vele nyugaton is (avagy, elvileg itt már él a csak előzetes moderálással kivédhető jogi felelősségrevonás lehetősége és talán a reklámadó mutat némi rokonságot a linkes történettel). Bár mintha nem csak nálunk lenne ezekre példa, de a hülyeség akkor is gyorsan terjed.

De, az article 13 felert egy meme torvennyel. Nincs olyan, hogy "nincs meme torveny", csak nehany jogtulajdonos jogasza talalta ki, hogy "ez nem meme torveny" es ijesztoen sokan bekajaltak, hogy "vegulis ez tenyleg nem meme torveny".

Ha ezt nem latod, vegtelenul ostoba vagy.