Ubuntu konvergenciát kellet a Canonical; új eszköz érkezik?

Ubuntu

Ubuntu konvergencia - ugyanaz az élmény az összes eszközön

Pár nappal ezelőtt a Canonical egy figyelemfelkeltő képpel igyekezett kedvet csinálni a régóta lebegtetett konvergencia elképzeléséhez, azaz, hogy a felhasználó ugyanazt az élményt kapja, legyen a kezében egy telefon, előtte egy mobil számítógép, asztali PC vagy akármilyen eszköz. A kép alatt sokat sejtető "coming soon", vagyis "hamarosan". Egyesek szerint az a legvalószínűbb, hogy a Canonical egy új Bq eszközzel áll elő 2016-ban... Meglátjuk!

( atomheart v | 2015. 12. 25., p – 10:05 )

"zaz, hogy a felhasználó ugyanazt az élményt kapja, legyen a kezében egy telefon, előtte egy mobil számítógép, asztali PC vagy akármilyen eszköz. "

Nemreg az MS-nek ez csunyan sult el.

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

Csúnyán, mert túl sokat akartak túl hirtelen megváltoztatni. De amit elrontottak a Windows 8-ban, azt a 10-es verzióra helyrehozták többé kevésbé, ráadásul úgy, hogy az ő elképzelésük a konvergenciáról megmaradt. Szerintem jó irányba halad, és a kezdeti sikertelenség ellenére nekik van a legnagyobb esélyük, hogy ezt jól végigcsinálják.

Na de nem fényezni akarom az MS-t. Nincs okom rá. Nagyon szánalmas az adatgyűjtés policyjük, és nagyon hülye bugokkal van tele a rendszer. Ettől függetlenül sok dolgot látok a Win 10-ben, amit szívesen látnék vissza az Ubuntuban, vagy akármelyik másik rendszerben.

A windows 8-at meg megelozte Mark Shuttleworth commentje 2010-bol:
https://bugs.launchpad.net/unity/+bug/668415/comments/2

Windows 8 meg 2012-es (pre-alpha 2011. szeptember).

Szerintem itt a konvergenciaval Ubuntu volt az elso idorendben.

Implementacioban meg szerintem az egyik a masodik, a masik az utolso elotti :)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

De ez a kommentár nem említ konvergenciát. :)

Amúgy mindegy is, én akár elismerem, hogy a Canonical előbb jött ki a dologgal, mint a Microsoft. A Canonical UX tervező csapatából nem hiányzik a kreativitás, ez kétségtelen. Viszont az, hogy akár régebben dolgoznak rajta, reális szemmel nem jelent semmiféle előnyt, hiszen nem annyi pénzből és nem akkora mérnökgárdával csinálják, mint a Microsoft.

Ez a bugthread 200+ hozzaszolas, es kiboki Mark, hogy mosogepen es televizion is pont ugyanugy kell kineznie.

Amig nem sikeres ez a konvergencia dolog, addig tok mindegy ki volt az elso:)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

> a Canonical túl volt egy becsődölt terméken. (Ubuntu Edge)

Mi volt ebben a csőd? Az Ubutnu Ede egy koncepció volt amibe bele sem fogott a Canonical. Volt egy crowdfounding bemutatkozás ami arról szól, hogy ha ez, ezen az áron kell a népnek akkor a Canonical belevág. Akkor, annyiért, az nem kellett... így bele sem fogott. Az amit el sem kezd az ember az nem csődölhet be.

A becsődölt terméket úgy kell érteni, hogy az az Ubuntu Edge kampányt nem 0 forintért csapták össze.

Elvileg minden kész volt, csak a START gomb megnyomásához kellett a pénz.

Írom ezt úgy, hogy az Ubuntu Edge-ből anno két darabot "vettem", és csináltam már ilyen indiegogo/kickstarter kampányból többet is, volt amelyik bejött.
Irgalmatlan meló (több ember, több hónap) van egy ilyenben. Tényleg.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Történetesen pontosan tudom, hogy Canonicalnál kik és mekkora melóval csinálták ezt. Olyan arcok akiknek amúgy is ilyen dizájn koncepciók és PR akciók készítése a dolguk.

Amúgy talán pont veled már lefutottuk ezt a kört...

Az Ubuntu Edge egy olyan akció volt ami ha bejött volna akkor jó lett volna, de pontosan tudta mindenki a Canonicalnál is, hogy ha nem jön össze akkor is egy elképesztően értékes és sikeres publicity stunt jött ki belőle. A BBC meg a CNN adták le a promó anyagot ingyér és bérmentve... heteken át a globálus tech sajtó erről beszélt. Többszázmillió fogyasztóhoz jutott el, hogy létezik egy olyan OS, hogy Ubuntu.

Az a sajtómegjelenés és az a publicitás amit a Canonical és az Ubuntu kapott ezért a kampányért messze többet ért mint az a befektetés amiből az egészet a cég kihozta. Az Ubuntu Edge kampány egyértelműen egy brutálisan nagy siker volt.

Én is, tényleg nem sok hiányzott hozzá. De a piac úgy döntöt, hogy nem akarja ezt a cuccot.

Mondjuk előbb vagy utóbb úgyis meglesz az az eszköz, vagy valami ami nagyon hasonló. Az Ubuntu és a Canonical nem hardver gyártó cég :) Ha valaki lát fantáziát abban a dizájnban akkor szabad a pálya. De szerintem a bq és Meizu telefonok elég jól közelítik meg ezt a konepciót.

( mrev | 2015. 12. 25., p – 10:15 )

Namost képzeljünk el egy hasonló képet xterm-ben futó mc-vel. Kezdőlépésként meg kéne oldani, hogy a Touch terminál apparmor profilja ne tiltsa le a bash scripteket, és a terminál ne lője ki a benne futó programokat, amikor háttérbe kerül.
--
ulysses.co.hu

A Terminal alkalmazás egy community project -> https://launchpad.net/ubuntu-terminal-app

Ha probléma van vele akkor fordulj a fejlesztőkhöz. Nem Canonicalos alkalmazottak. Amúgy lehet állítani a security policy-jét az alkalmazásoknak. Csak az egységsugarú mitsemsejtő júzernek van a saját biztonsága érdekében parásra belőve a rendszer. Egy buheragurunak ott van minden lehetősége full nyitottra beállítania a rendszert.

Hát nem nagyon változik az elmúlt 4 évben, úgy.

Ami változás érzékelhető (megjelenik/eltűnik egy app az oldalsávon, áttérnek valami backportolt-patchelt nautilusra, hol működik/hol nem a web accounts integráció), az egyrész nem a Unity újításai, másrészt azóta Mac-en, Windows-on, de még Gnome-on is mérföldeket léptek UX szempontból az előző állapotaikhoz képest.

Közben meg eclipse alapú appok (pl. lotus notes), illetve skype rögzítése értelemszerűen a panelon lehetetlen (néha elindul új instance, néha a már elindítottat sem teszi oda), a systray hiánya miatt meg egy csomó azt igénylő app szenved kárt, és nem, az sni-qt nevű förmedvény hekk sem megy... És akkor arról ne is beszéljünk, hogy egy-egy régebbi gépen csapnivaló a teljesítménye, még ha a compizconfig-settings-managerben túrkálva kiszeded a live blurringet is.

Ha kicsit elvonatkoztatok a unitytől, azt látom, hogy az upstart, ubuntu one, overlay scrollbars, edge, stb. mind mind ment a kukába. A Mir-től valahogyan még nem robbant fel a feedreaderem, miközben fedorák már verziók óta defaultnak akarják látni a waylandet. Közben meg az elvileg versenytársak továbbra is jönnek ki a már piacon levő, megvásárolható és használható telefonokkal, és valóban ezek konvergálnak is egymáshoz.

A desktop linuxok közül még mindig az Ubuntu áll a legjobban kézre nekem (amint unity helyett valami okosabb abalkkezelőt indítok), nincs is vele komolyabb probléma, de ettől még nem vagyok vak, látom, hogy desktopon mi, merre megy, és milyen tempóval, és csak csodálkozom, hogy a Canonical a mások cuccát próbálja összekalapálni (gnome-os appok, compiz, stb.), de csak nagyon lassan megy neki. És nem értem, miért.

> Hát nem nagyon változik az elmúlt 4 évben, úgy.

A Unity7 egy kész termék. Bugfixek és apró módosítások mennek benne, de egy nagyok kis csapat dolgozik csak rajta. Egy major verzióugráés történt, a Unity7 megy a polcra, a Unity8 pedig hamarosan érett lesz a főműsoridős szerepre. Az ilyen migráció fejlesztői szempontból sem egyszerű.

> Mac-en, Windows-on, de még Gnome-on is mérföldeket léptek UX szempontból

Hát én sem a Gnome sem a Windows UX-étől nem eresztek olajat, az előbbit kimondottan értelmetlennek tartom. Az Apple fejlesztői és dizájner gőzhengerével és professzinalizmusával meg erőforrásaival nagyon nehéz versenyezni. Azért ne felejtsük, hogy ameddig a Canonical egy junior kiscég a maga 12 évével és 600 fős létszámával addig az Apple mégiscsak 40 éve van porondon UX témában és jelenleg 115 ezer fős létszámmal dolgozik :)

> ... mind mind ment a kukába.

Egy inovációban utzó cégnél és csapatnál az új ötletek iterálása teljesen természetes dolog. Az lenne az ostobság, ha nem működő ötletekhez ragaszkodna egy cég. Némielg van sapka - nincs sapka dolognak érzem az arra való hivatkozást, hogy a Canonical sok porjektet dob.

A wayland és Mir téma pedig egy tökre mondvacsinált dolog. Ne feledd, hogy a wayland pusztán egy protokol és nem maga az implementáció. A Fedora pedig jó rendszer, de hány érintőképernyős, mobil eszközön próbálhatjuk ma ki?

> a Canonical a mások cuccát próbálja összekalapálni (gnome-os appok, compiz, stb.), de csak nagyon lassan megy neki. És nem értem, miért.

A desktop fejlesztése nagyon-nagyon-nagyon kis lángon megy a Canonicalnál. Ennek üzleti okai vannak. A biznisz a mobil eszközökben és az IoT-ben van. Szerintem nem érdemes megkövezni a Canonicalt, hogy olyan termékvonalba fektet be amiben üzletet is lát. Azért nem jótékonysági szervezet a Canonical sem

Ez a "mások cuccát próbálja összekalapálni" dolog pedig igaz... az Ubuntu pont ugyanolyan disztró mint a Fedora, Debian, Suse, stb... upstream opesn source projekteket kalapál össze egy használható OS csomagba.

Mint mondtam, nekem meg is felel a disztró így, de azt mindketten látjuk, hogy ez mind-mind csak magyarázkodás. Az elmúlt években minden verzió ugyanazzal a unityval jött ki, a hibák megmaradtak, a többiek meg elhúztak. Ez van.

Az űberkirály unity8-ról pedig ~10-szer annyit lehet hallani tőled, mint amennyit amúgy a hírekből. Talán hozza is az elvártakat, én speciel már nem tudom követni, mikor lesz belőle valami.

Az üzletpolitika érthető. Csak kár érte, hogy nincsen valami jó fejlesztőgárda aki specializálódna egy unity-szerű, de JÓ WM/DE összerakásában. De hát ezt kell szeretni, legalább ingyen van. Illetve ami nagy segítség, hogy van alternatíva.

> a többiek meg elhúztak.

Kik húztak el? Hova? Az OSX-ről most ne beszéljünk, mert ha a Canonical tízszer ennyit költ évente a legacy Unity7-re akkor sem költ annyit mint amennyit az Apple költ kávéédesítőre hetente.

> Az űberkirály unity8-ról pedig ~10-szer annyit lehet hallani tőled, mint amennyit amúgy a hírekből. Talán hozza is az elvártakat, én speciel már nem tudom követni, mikor lesz belőle valami.

Szerintem valamit félreértesz. Unity8 fut minden Ubuntu telefonon. Az, hogy űberkirály-e avagy sem azt bárki eldöntheti a publikus és szabad kód, az emulátor image és egy pár napra kölcsönkért nexus4 segítségével. A Unity8 nem egy majd talán elkészülő termék, hanem egy használatban levő.

> kár érte, hogy nincsen valami jó fejlesztőgárda aki specializálódna egy unity-szerű, de JÓ WM/DE összerakásában.

Mármint csak, illetve Desktop-ra? Ez tényleg kér, de sajnos nettó bukta lenne a fejlesztés.

Nézd meg a Unitz8 changelogját (lp:unity8) és látni fogod, hogy ne egy őrült nagy csapat csinálja azt sem. De még így sincs inygyen.

Szia BZoltan,

Ha ennyire benne vagy ebbe a buliba, gondolom Canonical-os vagy.

Szóval három kérdésem lenne hozzád:

1) Unity 7 mostani stable mennyire bukik el ezeken MOST:

https://design.canonical.com/2010/11/usability-testing-of-unity/

2) Unity 8 hogy viseli ezeket a dolgokat desktopon? Lehet látni valahol valami reportot?

3) Hol lehet MOST elérni a Canonical UX Research teamjének anyagait? (A mozilláét pl. tudom, a MÁV-nál egy döntésre várunk)

Az upstreamről amúgy annyit, hogy mondjuk itt van a 2010(!)-es Rhythmbox usability report a saját teametektől. 3-4 évvel később felraktam az akkori stabilt (talán 14.04 LTS), ugyanazok a hibák benne voltak.

Tényleg, nem érdekel, mennyit költötök UX-re, gyakran label-ek átírásáról beszélünk, az se lett meg, holott a dokumentum még azt is leírta, mire kell átírni.

Ez amit itt látsz ez UX: annak idején volt 1-2 hardcore név a canonical csapatában, a linkelt kis doksi pedig iskolapéldaszerűen szép standard kísérletvégrehajtás. Ami azt jelenti, hogy a Rhythmbox problémái UX szempontból tudományos tényként kezelhetőek.

Amit a usability teszt kidob, az UX, minden más csak duma.

Szóval hol lehet látni a UX tervezési menetrendeket? Teszteredmények? Félreértés ne essék, tök szép elméleti elgondolásokat posztoltak a design.canonical.com -ra az Activity-kről, de hol lehet látni a diary study-k eredményeit? Nehogymár nekem kelljen nexus4-et kölcsönkéregetnem. A kód marhára nem érdekel, az érdekel, a tervezett scenario-k (amikből jönnek a user story-k a fejlesztésnek) mennyire végrehajthatóak random userek (nem QA!) esetén.

> Ha ennyire benne vagy ebbe a buliba, gondolom Canonical-os vagy.

Igen, az vagyok, négy évvel ezelőttig pedig a Maemo/Meego fejlesztésén dolgoztam.

> 1) Unity 7 mostani stable mennyire bukik el ezeken MOST:

Nem tudom. De nem tudok róla, hogy bárki azóta végzett volna hasonló kutatást. Charlin már nem dolgozik nálunk. Nagyon jó fej csaj, imádja a magyar borokat és magyar kajákat :)

> 2) Unity 8 hogy viseli ezeket a dolgokat desktopon? Lehet látni valahol valami reportot?

A Unity8 egyelőre érintőképernyős mobil eszközökre van kihegyezve, de folyamatosan mennek bele az alapvető asztali funkciók. Szerintem az elkövetkező hónapokban lesznek fontos fejlemények ezen a fronton. Jelenleg a mobil Ubuntu legfontosann fejlesztési iránya a desktop convergencia. De ez nagyon-nagyon sok meló.

> 3) Hol lehet MOST elérni a Canonical UX Research teamjének anyagait?

Fejből nem tudom és a két ünnep között nálunk bezárt a bazár, de az új évben megkérdezem az embereket.

> itt van a 2010(!)-es Rhythmbox usability report a saját teametektől.

Lehet, hogy egy kicsit elnyomja az agyamat a sok bejgli, de ez a rhythmbox ez nem egy gnome alkalmazás? Ha bugzik vagy nem úgy működik ahogy elvárnád akkor érdemes a fejlesztőknél panaszkodni.

> Nehogymár nekem kelljen nexus4-et kölcsönkéregetnem.

Várjál, nekem mérnök feladataim vannak az Ubuntu projektben. Én műszaki dolgokért, kódért és szoftverért felelek. Én nem vagyok sem marketinges sem dizájner. Ha a dizájnerekkel karsz beszélgetni és dizájn kérdéseid vannak akkor vedd fel velük a kapcsolatot. Van egy raklap pubikus IRC csatorna, G+ csoportok, levlisták, rendszeresen vannak virtuális summitok (http://summit.ubuntu.com/uos-1511/all/)

Ha gondolod, keress meg privátban és az ünnepek utámn összehozlak a dizájnerekkel, mert elég sokat dolgozom velül. De én bizony a QA-val, kóddal és rendes eszközökkel dolgozom. Engem ez érdekel.

Amúgy elég sok kavarás volt a dizájn csapat körül az elmúlt 3-4 évben. Jöttek mentek az emberek, változott egy csomó minden.

> Igen, az vagyok, négy évvel ezelőttig pedig a Maemo/Meego fejlesztésén dolgoztam.

Azon én is picit, na ott se nagyon volt user research (legalábbis Berlinben)

> nem tudok róla, hogy bárki azóta végzett volna hasonló kutatást. Charlin már nem dolgozik nálunk

Attól tartok, van összefüggés...

> a két ünnep között nálunk bezárt a bazár

Hát a bazaar éppenséggel nyitva, csak valahogy a tervekhez (a mozillával ellentétben) qrvára canonical-os google apps jelszó kell, értem én, hogy ez egy magánvállalat, a mozilla pedig egy alapítvány, de nah. UX researchnek meg nyoma sincs újabban, csak egy beszólogatás-alapú issue trackert találtam (és a levlista is kb. az amatőr beszólogatás szintjén áll).

Mentségükre legyen mondva, találtam 3 issue-t, ami usability testingből esett ki, ez kb. az egyetlen jele annak, hogy valami van. Csak hogy képben legyünk: egy teszt általában legalább egy tucatot hoz. Elképzelhető, hogy iszonyat erős prototípus fázis van ahol ezek repülnek, de vannak félelmeim, meg annak is kéne legyen valami trackere valahol, amit nem találok.

> ez a rhythmbox ez nem egy gnome alkalmazás?

Lehet, azóta írtatok sajátot, de az alapinstall része, akkor és ott a default zenelejátszó. UX szempontból tökmindegy, ki felel érte, ha az upstream vendor képtelen a downstreamet mind meggyőzni, mind patchelni, a user egy kényelmetlen UX-et kap OS szinten, egy OS X + iTunes-hoz viszonyítva mondjuk (butul az a cucc is rendesen, de egyelőre használhatóbb)

> elég sok kavarás volt a dizájn csapat körül az elmúlt 3-4 évben

Vannak ezzel is félelmeim... Pl. hogyhogy Mark van jelölve mint a design team feje, nem pedig mondjuk John Lea?

Ez kb. olyan, mintha egy sebészeti teamnél az miniszterelnök lenne megadva vezető sebésznek. Tök jó, csak nem feltétlenül ért hozzá.

Én értem, hogy ez egy magáncég. Azt is, hogy végtlenül elosztott, ami általában nem szokott jót tenni a végtermék UX-ének. Azt is, hogy engineering-driven, azaz nem lehet elvárni, hogy a UX-es R&D-be legyen beágyazva a fejlesztés és ne fordítva. De a kezdeti nyitás után most hatalmas kuss van arról, voltaképp hogy is szerepelnek azok a concept-ek, amiket Mark kitalál, mennyire életképes ez az egész ubifon (lehet semennyire, és azért van ekkora csend), és neked, mint engineernek havi szinten kéne kapnod a jelentéseket, pláne, ha belsős vagy.

Mert a nap végén a te munkádat is a UX alapján fogja megítélni az egyszeri felhasználó, márpedig annak a mérési módszere (azaz mi játszódik le a felhasználó fejében használat során, milyen érzései, gondolatai keletkeznek, ugye ez a UX), az rövidtávon a talk-aloud usability teszt, hosszútávon a diary study. Persze, lehet egymás vállát veregetni egy ilyen tesztalkalom reportjában ("mindenkinek nagyon tetszett, jók voltatok srácok"), csak abból se issue report nem lesz, se rendes UX.

Persze, ott a rakás bétateszter, meg gondolom van UbuFooding (vs Foxfooding), de UX szempontból hatalmas kérdőjel számomra a feedbackek begyűjtésének és feldolgozásának szakmai módja.

> Azon én is picit, na ott se nagyon volt user research (legalábbis Berlinben)

Nem tudom, hogy te min dolgoztál. De a Nokiának komplet hadserege volt az ilyen feladatokra :)

> Attól tartok, van összefüggés...

Nincs. Jóban voltam, vagyok Charlinnal. Nincs semmi összefüggés.

> , csak egy beszólogatás-alapú issue trackert találtam (és a levlista is kb. az amatőr beszólogatás szintjén áll).

A levlist annyira amatőr amennyire a közösnség teszi. Ha te professzionális témát vetsz fel akkor professzionális választ fogsz kapni. A community dolgok már csak ilyenek.

A bug tracker pedig egy bug tracker. Ezt a listát konkértan a mérnöki munkára használjuk.

> ha az upstream vendor képtelen a downstreamet mind meggyőzni,

Várjál, várjál.. alapvető terminológiai tévedés van itt. A rhythmbox upstream-je a Gnome-os alkalmazásfejlesztő csapat amihez a Canonicalnak az égvilágon semmi köze. Az ubuntu ezt a cuccot kapja mint szamár a füleket. Az Ubuntu itt a downstream.

Az OSX - iTunes párhuzam már azért is mókás, mert szerintem az iTunes fejlesztő csapata nagyobb és jobban ki van tömve lével mint az egész Ubuntu OS :)

Egy másik témában egy másik olvtársnak igyekeztem már ugyanígy elmagyarázni, hogy az Ubuntu egy disztró, egy Linux disztró. Egy disztró nem hasonlítható össze egy olyan kereskedelmi OS-sel amit ától zéig egy adott cég fejleszt. Az Ubuntu csak csomagolja a Rhytmbox-ot, ha nem tetszik akkor vagy lecseréled vagy szólsz a fejlesztőknek. A Canonical itt csak a fuvaros, nem a gyártó. Sokan félreértik ezt sajnos.

> hogyhogy Mark van jelölve mint a design team feje, nem pedig mondjuk John Lea?

Azért egy linkedin job title ne tévesszen meg :) A Mark pedig mint a projekt feje elég sokmindenben részt vesz. Speciel a dizájn az egyik gumicicája amit nagyon szeret és ezért úgymond rajta tartja a szemét. Amúgy John Lea egy értelmes figura, ha komoly kérdésed van akkor ő például fog neked válaszolni.

> UX-es R&D-be legyen beágyazva a fejlesztés és ne fordítva.

Ez már így önmagában szarul hangzik :) Szerintem ne legyen semmi beágyazva sehova. A UX dizájn legyen egy sima stake holdere a fejlesztésnek és szabják meg a requirementek egy részét, de hogy egy márnök csapat/folyamat egy dizájner csapatba/folyamnatba legyen beágyazva az hipergáz lenne. Még az Apple-nél sem így van... akkor sem a a urban legend szerint igen :)

> a kezdeti nyitás után most hatalmas kuss van arról, voltaképp hogy is szerepelnek azok a concept-ek,

Ezt nem értem... mit hiányolsz? Költsön a Canonical többet marketingre? Fizessen le a cég bloggereket, újságírókat?

Nézd, nyilvános minden fejlesztés, nyilvános minden kommunikációs és döntéshozási csatorna. Rendszeresen tartunk virtuális summiteket. A világ minden sarkában vannak Ubuntu Hour rendezvények és LoCo csapatok ahol és akiknél az egysáégsugarú felhasználó, de az érdeklődő poweruser is kaphat információt.

Azt nem tudom, hogy milyen jelentéseket kellene kapnom havonta. Engem a biznisz része a dolognak, meg a marketing és a PR marhára nem érdekel... én fejlesztéssel foglalkozom.

> a te munkádat is a UX alapján fogja megítélni az egyszeri felhasználó

Ez több mint valószínű :) De hát mit csináljak én ezzel. Én egy 8 fős mérnök csapatot vezetek, a alkalmazás keretrendszer komponenseit és az SDK eszközöket fejlesztjük. Vagyis szürke veréb vagyok :)

> UX szempontból hatalmas kérdőjel számomra a feedbackek begyűjtésének és feldolgozásának szakmai módja.

Csak annyit tudok mondani, hogy keresd meg azokat az arcokat akik a UX dizájnnal dolgoznak. Ha tényleg érdekel a kérdés, akkor január első hetétől már aktív lesz mindenki és össze tudlak hozni azokkal akik ezen a területen dolgoznak.

Ezzel együtt pontosan értem amit mondasz és tökéletesen igazad is van. Egy jó platform és egy jó OS fejlesztésének a megalapozott UX dizájn a kulcsa.

> a Nokiának komplet hadserege volt az ilyen feladatokra

Nokia Maps-es voltam, ott lettem UX-es, de researcher 1 volt kb a 40-ből a UX/UI részlegen (800 fős cégméret mellett)

> Sokan félreértik ezt sajnos.

Az upstreamet meg a downstreamet lehet keverem, de UX szempontból az ubuntu egy oprendszer. Pl. semmilyen más gnome-alapú disztróban nincs tudtommal felső menüsáv, meg a labelek is mások lehetnek. Ezt patchekkel éritek el gyakran. Én azt gondolom, az ubuntu nem csak csomagol, hanem termékké tesz. Ezért úgy hiszem, az ubuntu felelőssége, hogy vagy meggyőzze a saját beszállítóit (akkor is ha azok közösségi munkában dolgoznak), vagy fenntartson valami team-et ami az ő userei számára fontos változtatásokat rápatcheli.

> Nézd, nyilvános minden fejlesztés, nyilvános minden kommunikációs és döntéshozási csatorna

A fejlesztés lehet az, de a tervezés és a kutatás valamiért újabban nem az. Mit várok: talán hogy ne kérjen canonical login-t a Google Docs ha rákattintok egy blueprintes speckóra? Olyan permission errorokat dobál hogy öröm nézni.

Ehhez nem kell senkit fizetni, ez egy beállítási kérdés, de gondolom nem véletlenül nem nyilvános.

> A bug tracker pedig egy bug tracker. Ezt a listát konkértan a mérnöki munkára használjuk.

Tudom, hogy sok önjelölt UX-es futkorászik mostanában, meg hogy a Nokia (szerintem nem túl magas) szintjén állnak a UX speckóitok (volt amit elfelejtettek letitkosítani), de egy rendes UX terv durván mérnöki munka - voltam fejlesztő, technical architect is, nem izzadok kevesebbet egy speckón mint fejlesztőként a kódon.

Viszont mint ahogy a bugok jó esetben bekerülnek egy automata test case vagy legalább egy manuális QA forgatókönyvbe, ezt a fajta szisztematikusságot nem találom itt sehol.

Most felraktam a HWSW-konfos (MÁV-approvált) prezentációmat.

Nyilván a tervezés számtani alapjait adó statokat nem tudom megmutatni (pl. mennyi jegyet adott el az automata BpNyugati-Vác között X hónapban és mennyit a pénztár, akár gépre lebontva, vagy hogy hány %-át teszi ki az éves forgalomnak egy adott jegytípus, ilyesmikre kell gondolni).

De mondjuk egy videó hasonlít a DBahn-osra (32. slide, 44. slide, 56. slide), a use case-eket a tranzakciók alapján csináltuk (39. slide), a UI patternek (32. slide) patternvizsgálata quince-szerű wikioldalakból áll, maguk a use case-ek meg a tesztkörnyezet is látszódik (48. slide), és az 54. slide-on ott egy usability jelentés egy adott képernyőre (speckó esetén képernyőnként onevent-es pszeudokód van meg try-catch-szerű edge case-ek)

Szóval ez alapján dolgoznak a fejlesztők: látják, ha valamit csináltak, azzal mi a baja a usernek, mi a javasolt megoldásmenet, milyen pattern vonatkozik rá, mi volt a használati kontextus, végrehajtani kívánt taszk, stb. Ehhez képest az a task tracker, bár nyilvánvalóan nekünk egy ticketre több energia jut, de szóval nem egy usability jelentés szinvonala.

Lehet hogy van ilyen a Canonical-ban csak el van ásva, majd megpróbálok rákérdezni, de tényleg tartok tőle, nem azért nem nyilvánosak ezek mert elfelejtettek bekattintani valami pipát.

> researcher 1 volt kb a 40-ből a UX/UI részlegen (800 fős cégméret mellett)

Na, szerintem ez úri arány. Vagy te ezt keveselted?

> UX szempontból az ubuntu egy oprendszer.

Nem egészen. Az OS feladata defínció szerint a számítógépen a feladatok végrehajtásának időzítése, kezelése és a perifériák kezelésének alacsony szintű támogatása. A csilivili karácsonyfadíszek (hogy aktuálisak legyünk) nem része az OS-nek. A Windows és az OSX hitette el sokakkal, hogy az OS az az ami a dobozban van. Ezzel kapcsolatban a Microsoft meg is ütötte ugyebár a bokáját. Szóval, nem az irodai alkalmazások, felhasználó kényelmét kiszolgáló szoftverek azok nem részei az OS-nek.

Egy Linux disztrónál ez pedig még bonyolultabb, mert bár van egy install média ami már önmagában nem egységes. Például egy Debian netinstall 150-300MB amiben ugye sokminden nincsen. A kernel speci ott van :) és lényegében ez az OS veleje. De ha az install média egy DVD akkor azon már nagyon sok alkalamazás is elfér, de még az is húz a repository-ból egy valag dolgot. A többezer alkalmazést és szoftver csomagot pedig egy az egyben leóesezni azért barokkos túlzás :) De még nagyobb túlzás ráhúzni a vizes lepedőt a fuvaros cégre aki ezt a csilliárdnyi open source cuccot csomagolja és berakja neked a repóba.

Amiről te beszélsz az a Unity.

> más gnome-alapú disztróban nincs tudtommal felső menüsáv, meg a labelek is mások lehetnek. Ezt patchekkel éritek el gyakran.

Nem, nem peccsekkel. Ez maga Unity szoftver csomag. Ez az ami az Ubuntunak saját terméke.

> azt gondolom, az ubuntu nem csak csomagol, hanem termékké tesz.

Termékké a Canonical tesz. Az Ubuntu az tényleg csak csomagol.

> az ubuntu felelőssége, hogy vagy meggyőzze a saját beszállítóit

Itt nem beszállításról van szó, mert nincs az upstream projektek és a disztró között semmilyen jogi kapcsolat. Inkább a guberáláshoz hasonlítaném. Egy turkálóban pedig mókás lenne ekézni a használtruhát levető angol háziasszony, hogy miért nem dob ki jobb cuccokat. Az van ami ott van a bálában. Ha nem tetszik max nem rakjuk be a kosarunkba és keresünk valami mást.

Peccselni meg aztán végképp nincs kapacitása a cégnek. Mondom, 500 fős csapat az egész Canonical... és csinálunk a Desktop-on kívül még egy tucat más projektet amikből speciel pénz is van :)

> Mit várok: talán hogy ne kérjen canonical login-t a Google Docs ha rákattintok egy blueprintes speckóra? Olyan permission errorokat dobál hogy öröm nézni.

Ez nem szándékos. Sok új ember van a dizájnnál és egyszerűen elrontották. Egyértelműen minden ilyen specnek publikusnak kell lennie. A jövő héten rájuk pörkölök.

> Tudom, hogy sok önjelölt UX-es futkorászik mostanában, meg hogy a Nokia (szerintem nem túl magas) szintjén állnak a UX speckóitok ...

Küldjél CV-t :) De most komolyan. Az én területem nagyo hajtós volt idén és nem igazán figyeltem arra, hogy a UX dizájn hogyan megy, de ha te szakiként úgy érzed, hog van mit javítani akkor gyere.

Amúgy ez a mávos dolog aranyos meg okos... de azért lássuk be, hogy más területről és más témáról van itt szó.

Én nem azt mondom, hogy nem fontos a UX dizájn, de azért egy párszáz fős kis cégnél ahol egy adott terméket tényleg alig 100-200 ember csinál ott ne háborodj fel ha nem látsz nyolcezer UX kutatót meg húszezer UX dizájnert :)

Én azért öreg motoros vagyok a szakmában (20+ éve csinálok UI szoftvert) és már nagyon rég leszoktam arról, hogy vallásosan ragaszkodjak bizonyos struktúrákhoz és processzekhez. Láttam én már nagyon testhezálló, nagyon sikeres szoftver rendszert egy oldalnyi "usability jelentés" nélkül... és láttam hatalmas dizájner me research hadsereggel megszakértett rendszert is elsüllyedni.

De... rövidre vágva a dolgot... Az Ubuntu-nak a Unity7 amit te a desktopon látsz egy legacy cucc, igazán senki nem dolgozik rajta. A Unity8 pedig a mobil eszközökre van kihegyezve, annak pengén meg volt és meg is van csinálva a UX-e. A Unity8 desktopra való adaptácója most folyik... van még egy csomó nyitott kérdés és megy a kutatás meg a prototípusgyártás ezerrel, de jövőre már lesz valami amit meg lehet köpködni majd.

A karbantartás és a fejlesztés két külön feladat.

Egyébként akár hiszed akár nem a a Windows 7 és 8 meg 8.1 kiadásait sem fejleszti senki. Sőt az OSX Lion meg Yosemire kiadásai sem kapnak új fícsöröket. Egy released státuszu szoftver rendszerint csak kritikus kategóriájú és biztonsági hibák javítását kapja.

Ez nem LOL, így működik a szoftver ipar.

A Unity7 természetesen egy teljesen támogatott és karbantartot szoftver.

Nézd meg, hogy az elmúlt három hónapban négy nagyobb kiadása is volt: https://launchpad.net/ubuntu/xenial/+source/unity/+changelog

Ha jól tudom akkor van valami olyan szokás, hogy az LTS kiadásban csak olyan csomag lehet defaultban ami már azt megelőző két kiadásban stabil volt.

Ez sajnos a unity8-cal nem sikerült. Vagyis bármennyire is az volt a terv, hogy a Unity8 lesz a default a 16.04-ben sajnos ez nem fog összejönni. De alternatív megoldásként ott lesz a Unity7 mellett.

Ez persze azt jelenti, hogy maga a Unity7 még jópár évig támogatva lesz.

Ezt nem stagnálásnak hívják hanem egy rendkívül nehéz és sok melóval járó technológai migrációval.

Én tökre elhiszem, hogy a Windows csapongása meg az OSX csilliárdos fejlesztései megtévesztenek sokakat és azt a hamis benyomást keltik, hogy egy masszív pradigmaváltás csak úgy pik-pak letudható mint egy fingó app frissítése. De a valóséágban, ahol nem lehet az M$, Google meg az Aplle adómilliárdjaiból fejlesztéseket finanszírozni sajnos ez így megy.

Ja, de amúgy igen... a gnome és a kde valóban rommá iterálta ugyanazt a desktop sztorit. Csak ugye egy ideje már nem a desktop-ról szól a történet.

Szóval az Ubuntu-nak legalább van egy megoldása az érintőképernyős nagy felbontású kis kijelzős eszközökre és van egy legacy, de működő desktop megoldása. Most éppen azon dolgozik egy a mamutokhoz képest nagyon kis csapat, hogy ezt a két vonalat összehozza.

Te milyen stratégiát választottál volna?

„Ezt nem stagnálásnak hívják hanem egy rendkívül nehéz és sok melóval járó technológai migrációval.”

Egy fejlesztő így hívja, egy felhasználó pedig stagnálásnak.

„Én tökre elhiszem, hogy a Windows csapongása meg az OSX csilliárdos fejlesztései megtévesztenek sokakat és azt a hamis benyomást keltik, hogy egy masszív pradigmaváltás csak úgy pik-pak letudható mint egy fingó app frissítése. De a valóséágban, ahol nem lehet az M$, Google meg az Aplle adómilliárdjaiból fejlesztéseket finanszírozni sajnos ez így megy.”

Nézd, biztosíthatlak, hogy a Canonical számomra már csak azért is sokkal szimpatikusabb, mint a MS-Google-Apple hármas, mert európai cég. De nem értem, hogy jönnek ide az adómilliárdok, azt meg már csak halkan jegyzem meg, hogy éppen a Canonical az, amely tisztességtelen módon tartja fel magát, hiszen – ha hinni lehet a sajtónak – még mindig veszteséges.

„Te milyen stratégiát választottál volna?”

Nem tudom. Nincs elég információm ahhoz, hogy erre válaszoljak, de emellett készségesen bevallom, hogy sosem kellett még ilyen horderejű (szakmai) döntéseket meghoznom.

> Egy fejlesztő így hívja, egy felhasználó pedig stagnálásnak.

Mi az amit te személy szerint hiányolsz?

> hogy jönnek ide az adómilliárdok,

A Google-Microsoft-Apple adóra utaltam...

> éppen a Canonical az, amely tisztességtelen módon tartja fel magát

Huhh... ezek kemény szavak. Mire gondolsz? A Canonical magáncég, így nem publikusak az eredményei. De amennyire én tudom nem veszteséges. De ha az is akkor a Mark Shutleworth-nek megvan a joga, hogy ha kedve van akkor finanszíroza a veszteséget. A pletykákra pedig nem érdemes adni.

> Nincs elég információm ahhoz, hogy erre válaszoljak

Respext, hogy ezt elismered. Nekem történetesen van, bár ez a munkahelyemből fakad és nem érdem. Szóval az van amit leírtam. A Unity7 egy alapvetően dead end technológiára épül, olyan technológiára ami nem vagy csak borzasztóan drágán adaptálható mobil és érintőképernyős környezetre. Ezért a unity-2d vonlat kellett az Ubuntu-nak felvennie és lényegében scratch-ről megírnia a Unity-t.

Egy ilyen helyzetben pénzt és embert allokálni egy legacy szoftverre konkrétan baromság lett volna. Mondom, egy Microsoft kaliberű cég megtehette volna, ahogy náluk szokott is futni több ilyen párhuzamos fejlesztés. A Nokiánál is szokás volt ilyen kis késleltetésel indítani fejlesztéseket és párhuzamosan vinni olyan kiadásokat amik fél-egy év eltéréssel kerültek piacra. De ha nincsen soktízezer fejlesztőd és milliárdos kasszád akkor ez őrütség.

"Mi az amit te személy szerint hiányolsz?"

Erre hadd válaszoljak én:

Egy használható desktop rendszert. Te magad mondtad, talán nem ezekkel a szavakkal, hogy a hangsúly a mobil fejlesztésén van. És ez nagyon érződik. a desktop ténylegesen úgy tűnik, hogy stagnál. Oké, van néhány újdonság, vannak egész nagy változtatások is (systemd mondjuk). De felhasználói szemmel nem ezt érzem. Azt látom, hogy generációkon átívelő bugok nincsenek javítva, bugok tömege van jelentve, amire nem érkezik még válasz sem, eközben évek telnek el.

Két baj van azzal, hogy a mobil fejlesztésen van a hangsúly: Az egyik, hogy a Canonical fő terméke, az Ubuntu hanyagolva van. Ez érződik, ez jön le a fejlesztések, hibajavítások hiányából, ez jön le abból, hogy te kész termékként hivatkozol az Unity 7-re, miközben nyilvánvaló hiányosságai vannak (bár szubjektív az, hogy milyen fuknkció számít hiányosságnak), csomó probléma van vele (lásd bugreportok), amik szintén évek óta javítatlanul állnak. Naponta tudnék 2-3 bugreportot írni, de nem teszem, mert látom, hogy már csomó mindent jelentettek helyettem, csak épp feleslegesen.

És tök jó, lesz egy mobil rendszerünk, de mi desktop userek úgy érezzük, hogy hanyagolva vagyunk. Mindezt pénz miatt. Mert a desktopban nincs pénz? Eddig volt? Mielőtt jött a mobil miért voltak mindig új izgalmas fejlesztések? Volt pénz abban? Most már nincs, úgyhogy lehet hagyni elsorvadni a rendszert?

Lehet, hogy kicsit túlzok ezzel. De jelenleg egy olyan laptopot használok, amin az Ubuntu SSD híján majd 2 percig bootol. Az uptime függvényében folyamatosan belassulnak a dolgok (gpu related), darabosodik a scroll, akadoznak a filmek. Amin néha teljesen indokolatlanul boot után nem jelenik meg az egérkurzor, mint ha láthatatlan lenne (Mindez 14.04 és 15.10 között mindegyik rendszeren javítatlanul!!!). Valószínűleg ennyi buggal extrém esetnek számítok, és igazából szavam se lehet, mert ingyen kaptam egy rendszert, de eközben csalódott is vagyok, mert ez a rendszer sokkal több volt akkor, amikor elkezdtem használni, még a 8.04 környékén.

> Egy használható desktop rendszert.

Ez szubjektív. Én például kivállóan tudom használni a desktop rendszert. Amikor leszerződtem a Canonialhoz installáltam az életem első Ubuntu desktopját. Előtte Debian meg FreeBSD-t toltan KDE-vel vagy Enlightenment rendszerekkel. Nekem semmi problémám nincs a Unity-vel, pedig nagyon egységsugarú felhsználóként tolom. Anyukám is Unityvel használja az ubuntuját anélkül, hogy erről tudna :)

> nagyon érződik. a desktop ténylegesen úgy tűnik, hogy stagnál.

Kezd "értem, hogy gőzmozdony, de mi hajcsa?" hangulata lenni ennek a fonalnak :) Leírtam pontosan és részletesen, hogy mi a helyzet: Unity7 - frozen és Unity8 - soon coming. Sokáig tart? Igen. Van ez így. Ha több pénze lenne a cégnek és többen lennének a fejlesztők akor biztos más lenne a helyzet. De a Canonical mint írtam nem multimilliárdos vámszedő mint az Apple-Google-Microsoft-Samsung-Intel-stb cégek. Cserébe mondjuk van egy OS-ed, ingyé :)

> mi desktop userek úgy érezzük, hogy hanyagolva vagyunk.

A poszt címe és témája még megvan? :) Arról szól, hogy nincs hanyagolva a desktop. Csak éppen a kérésed ellenére _NEM_ egy párhuzamos Unit7 fejlesztés az amivel a desktop felhasználókat kiszolgálja az Ubuntu, hanem azáltal, hogy egy közös platformot csinálunk.

> Mert a desktopban nincs pénz? Eddig volt?

Bezony. Csak a desktop PC-k piaca stagnál. A bizniszhez nem értek, de ez a lényeg. A Canonical a pc gyártóktól kap pénzt az Ubuntu-val szerelt pécék után.

> lehet hagyni elsorvadni a rendszert?

Hmmm... ugyanazt az adót nzzük? Itt egy hír, hogy az Ubuntu teljes gőzerővel azon dolgozik, hogy a mobil platform elmúlt mondjuk 2-3 éves fejlesztéseit egy ernyő alá hozza a desktop platformmal és erről neked az jut az eszedbe, hogy hagyjuk elsorvadni a desktop-ot? Dehogy hagyjuk... a legacy szoftvert hagyjuk elsorvadni. A unity7 egy dead-end technológiár épül.

> egy olyan laptopot használok, amin az Ubuntu SSD híján majd 2 percig bootol.

Én meg olyant ami bár SSD-vel, de 8 másodperc alatt hozza be a desktop-ot.

Az upstart-hoz én sajnos nem értek, nem tudok róla, hogy lenne ilyen probléma vele. A GPU meghajtót sem érzem egy Unity problémának.

Semmi Osborn effekt. Felhasználóként a Unity7 egy támogatott rendszer. Már egyszer beírtam ide, hogy csak az elmúlt három hónapban vagy négy bugfix release volt a Unity7-nek. Ott a changelog, bárki láthatja, hogy egy supportát, működő rendszer.

De mondok egy analógiát. Ha csinálsz egy fémötvözetet amiből kiválló autó karoszériát lehet csinálni, az abból épített autót pedig örömmel és lelkesen használod éveken át. Majd egyszercsak rájössz, hogy repülőt akarsz építeni. Na az az fémötvözet amiből az autód van az túl nehéz, túl kemény egy repülőhöz. Ezért elkezdesz csinálni egy új fémötvözetet, amiből meg is építed a repülődet. Eljutsz addig a pontig, hogy azt mondod, hogy de jó lenne a repülőne készült fémből megépíteni az autódat, hiszen a könyebb, jobban megdolgozható ötvözet ott is érvényesíti az előnyeit. Na miközben építgeted az új autódat jönnek a vállad mögül nézni az emberek, hogy mit csinálsz... és mondogatják, hogy akkor a te régi autód stagnál meg miért nem inkább a régi ötvözetből építesz újabb autót... próbálod elmagyarázni, hogy hát az az ötvözet nehéz meg drága és egyébkén is elavult már... erre a hátad mögül gúnyosan Osborne effektet emlegetnek. Bahh... aztán mutatod az embereknek, hogy dejszen ott áll a régi ötvözetből épült autó a garázsban. Motor van benne, biztonságos, működik, tessék itt a sluszkulcs, mehetsz vele, használhatod.

Érted? Ennyi... egy technológiai paradigmaváltás folyik az Ubuntuban.

A Unity7 egy C++ és Vala nyelven írott compiz plugin ami egy Nux nevű OpenGL toolkitet használ. A Unity8 pedig egy Mir display-en futó Qt/QML alapú shell. Ez a paradigmaváltás csak a programozás szintjén jelenik meg, az alkalmazások és a felhasználók semmit nem fognak ebből a paradigma váltásból érezni. Ugyanakkor azal, hogy az Ubuntu továbblép a compiz-nux-openglg technológiától a Qt/QML technológiára egyben ugyanazt a keretrendszert és technológiát fogja használni mint a Sailfish OS és a KDE-nek a Plasma Active rendszere.

Bevallom, hogy kicsit szarul esik, hogy 2012 óta konkrétan vért hugyozok én személy szerint is és még vagy egy tucat kóder, hogy ezt a paradigmaváltást végigvigyük és egy senki más által nem használt technológiát lecseréljünk egy közismert, elfogadott és máshol is használt technológiára. Pont amiatt szokták ekézni az Ubuntut, hogy mindent saját maga akar egyedül megcsinálni... erre most épphogy abba az irányba visszük a hajót, hogy egy közös API, közös technológiai alap legyen más linuxos platformokka és akkor meg megy a dünnyögés, hogy mégiscsak inkább de jó lenne ha a legacy cuccot csiszolnánk.

Bár nem nekem szántad, köszönöm hogy érthetően megvilágítottad az Unity fejlődésirányát, és hogy min dolgoztok, merre halad az ubuntu.

---
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!
Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

"Bevallom, hogy kicsit szarul esik"

Ne haragudj, ha úgy jön le a dolog, hogy a te, vagy a csapatod munkáját becsméreljük. Amit leírtál paradigmaváltással kapcsolatban nagyon jól hangzik, és igazad van, ezt kell csinálni. Nem akarnék ebbe belekötni egyáltalán, csak a helyzetet én a felhasználó oldaláról másképp élem meg.

Írtad feljebb, hogy te elégedett desktop felhasználó vagy, és nagyrészt én is az vagyok. De egy olyan laptopom van ami napi szinten ötször fagy szét, időarányosan belassul, és mindig újra kell indítgatnom. Így nagyon nem lehet dolgozni. Mit kellene hogy tegyek? Nem várhatok az operációs rendszerem készítőjétől támogatást, mert ő most egy mobil projekttel foglalkozik, de egyáltalán debugolni se tudom a problémát, mert nem értek hozzá. Az alapján, amit kiderítettem, amire rákeresgéltem azt látom, hogy megoldatlan thread-ek, lezáratlan, megválaszolatlan bugreportok tömege kering a rendszerben.

Mit tehetnék? Dobjam ki a laptopom, hátha a következőnek jobb lesz a linux támogatása? Dobjam ki a linuxot, és használjak kémwindowst, vagy kombináljam a kettőt, és térjek át mac-re? Bugreportot írhatok, de nem látom, hogy volna értelme, szakértelmem meg nincs hogy komolyan a probléma után nézzek.

Ott van még az is, hogy ez egy ingyenes szoftver, saját felelősségemre használom, és elvárásaim sem lehetnek.

Úgyhogy akkor csendben leszek, és reménytelenül várom, hogy talán majd a mir az unity 8-cal jobb lesz.

> olyan laptopom van ami napi szinten ötször fagy szét, időarányosan belassul, és mindig újra kell indítgatnom.

Milyen laptop?

> Mit kellene hogy tegyek?

Próbálj ki más wm-et. Nekem a kedvenc fallback megoldásom az i3 wm. Ami ennél könnyebb és kisebb erőforrásigényű az festi magát.

> Nem várhatok az operációs rendszerem készítőjétől támogatást,

Hogyne várhatnál támogatást. Ha bugot találtál és az a bug kellően komoly problémára derít fényt akkor az ki lesz javítva még a Unity7-ben. De egy frozen kódban, egy befejezett termékbe nem kapsz módosítást máshol sem. Ha most van egy laptopod mint Win95 fut akkor arra sem fog neked a Microsoft támogatást nyújtani csak mert kehes a rendszer.

Semmi gond, nem kekeckedés az amit írsz. Szívesen tisztázom az ilyen félreértéseket.

A jelenleg fejlesztési periódusban levő következő LTS disztribúciónak ezernyi olyan komponense van ami frozen kód és befelyezett termék.

Minden szoftvernek megvan a maga életciklusa. Az, hogy gy szoftver frozen az nem azt jelenti, hogy kukázva van vagy hogy nincsen támogatása. Hanem azt, hogy nincsen aktív fejlesztés alatt és nem kap újabb fícsöröket. A frozen kód azt jelenti, hogy csak nagyon megalapozott esetben, jellemzően biztonsági okok miatt kap frissítést a szoftver.

Nézd meg a a Landrover Defender szériáját. Frozen dizájn már évtizedek óta. Kész termék... és mégis még tavaly is szállítottak hosszú távú szervíz ígéretével, garanciális vadi új Defendereket.

> Milyen laptop?

Lejjebb írtam, Dell Latitude 3550. A vicces, hogy Ubuntuval érkezett. Elvileg a 14.04 a támogatott rendszer rá, én most 15.10-et használok, igazából okolhatnám magam, de 14.04-gyel is voltak (ehhez képest elhanyagolható) problémák. A következő az lesz, hogy visszateszem, és inkább szenvedek az elavult csomagokkal :)

A fallback wm lesz az utolsó amit kipróbálok. A hibái és hiányosságai ellenére szeretem az unity-t. Kézre áll, bár ez inkább megszokás kérdése, de azért tud is dolgokat amiket más DE nem, és hiányoznának.

Bugreportot tényleg írhatnék, lehet fogok is. Ehhez most hirtelen nincs is mit hozzátennem :)

"olyan laptopom van ami napi szinten ötször fagy szét, időarányosan belassul, és mindig újra kell indítgatnom. Így nagyon nem lehet dolgozni. Mit kellene hogy tegyek? "

Érdekelne a laptopod konfigurációja és a merevlemezed adatai (rpm, cache, S.M.A.R.T. attribútumok).

A laptopom egy DELL Latitude 3550-es. Persze ez nem mondja meg a konfigurációt, mert van ebből is többféle konfig. A HDD adatait hogy kérdezem le?

Egyébként csak tippelek, de nem hinném hogy a HDD-nek köze lenne a problémához. Dolgok úgy lassulnak be, ami "ránézésre" gpu-ra utal. Lehet, hogy most mondtam egy éktelen nagy hülyeséget, de ez az érzésem. Például 5-6 óra használat után ha elindítok egy videót, akkor akadozva játssza le. Chrome darabosabban scrolloz az idő előrehaladával (miközben szorgalmasan ölöm meg a programokat, cpu és io aktivitás sincs a háttérben, memória is bőven van még. Olyanokba tud belehalni a rendszer, hogy videót váltok, vagy nyomok egy alt-tabot. Van amikor ez a belehalás egy 5-10-20 mp megakadás (egér közben fluid) van amikor végleg meghal, de úgy, hogy csak látszólag, ssh-val be tudok menni, minden nyugis, és gyors.

A 3550-eseket i3 vagy i5 procsszorral és minimum 4 GB rammal árulják, gondolom a Tiéd is valami hasonló lehet. Nekem egy Q2900-ITX lapom van SSD-vel, de nincsenek ilyen problémáim pedig valószínűleg a Te konfigod jobb. Lehet, hogy a HDD lassú nálad. Az Ubuntuban van lemezkezelő (disks) ott meg tudod nézni a típusát és a S.M.A.R.T.-ot.

> Csak közben meg még nincs kész az új. "Ügyes".

Ezt nem értem. Egyrészt az új működik a bq és a Meizu telefonjain és elérhető a Nexus4 telefonra is. A desktop adaptáció pedig jön, erről szól a post.

A Unity7 pedig egy kivállóan használható kész termék. Működik. Ezt használom én is és ezt használják milliószámra Ubunut userek. Új fícsöröket nem kap és nem erre épül a Unity8.

Már írtam, hogy pontosan ugyanez a helyzet a Windows7-tel és a Yoesemite OSX-szel. Ezek sem kapnak új fícsöröket. A frozen termék az frozen termék.

Hogy van benne bug? Nyilván van. Tán a Windows95-ben nem volt amikor az új Windowst elkezdte a Microsoft fejleszteni? Tán az OSX bugmentes volt amikor az iOS-t elkezdték fejleszteni? Szóval nem értem... történik itt valami olyasmi ami nem teljesen megszokott az iparban?

"Már írtam, hogy pontosan ugyanez a helyzet a Windows7-tel és a Yoesemite OSX-szel. Ezek sem kapnak új fícsöröket. A frozen termék az frozen termék."
Ja, csak ezekből már vn Windows10 és El Capitan OSX....

Amúgy hajrá hajrá, csináljátok az ubuntut, hátha eljön a linux desktop éve, s az Ubuntu fogja ezt elhozni. :) (Bizakodok, de egyelőre kétlem...)
Server oldalon már nincs gond az Ubuntuval, rég volt olyan, hogy egy apt-get upgrade után lehetett a postfix+dovecot -ot meg egyebeket újrarakni. :)

Szóval összeségében hajrá, de ne legyetek már annyira elvakultak. Az Unity7 egy technológiilag lemaradt kaka, és nincs helyette másik, Ez van, pont. Majd lesz, hisz ezt írjátok.

> Ja, csak ezekből már vn Windows10 és El Capitan OSX....

és akár hiszed akár nem ezekben is vannak frozen komponensek. Nem írnak újra szkreccsről mindent az egyes rilízekben még ők sem.

> de ne legyetek már annyira elvakultak.

Senki nem elvakult. Tényeket és konkrétumokat írtam.

Miért elavult a Unity7? Neked mi hiányzik belőle?

Ha ide válaszolhatok nvik helyett/mellett:

> Miért elavult a Unity7? Neked mi hiányzik belőle?

Én örülnék ha lehetne menedzselni az ikonokat, kitörölni, vagy legalább elrejteni, hogy ne jelenjenek meg a dash-ban. Wine, chrome oda termeli a sok szemetet, de az unity maga is képes új ikonokat létrehozni ha pinelek egy alkalamzást.

Lassú a dash. SSD-n nincs ez a probléma, de HDD-n kell vagy fél perc boot után hogy ténylegesen keresni lehessen vele. Még rosszabb, hogy addig találatként fájlokat mutat, amik elvileg le vannak tiltva.

Van itt a dash-ban nekem egy csomó dash plugin. Egyesével végig tudnám kattintani, és letiltani őket, de tényleg ez a módja? Ráadásul az egyetlen opció mindegyiknél a letiltás. Sehol egy magyarázat, hogy pl hogy tudnám használni a Google Drive plugint, hol jelentkezek be, ilyesmi? Nem érzem hogy túlságosan felhasználóbarát lenne. Utálom ezt mondani de jó példát lehetne venni a win10-ről, a start menüjéről, mindenről.

És még sorolhatnám, de főleg bugokat. De nem mennék bele, nagyon szűkül már itt ez a thread :)

Nagyon bosszantó, hogy az alt-f2 okosabb akar lenni, mint én, és nem enged futtatni olyasmit, ami tudom, hogy futtatható, csak valamiért ő nem jön rá.

Az sem ártana, ha lenne rendes systray támogatás. Oké, hogy az szándékosan lett kivéve, de a mai napig vannak olyan appok, amik nem akarják támogatni az indikátorokat, és csak az userek szívnak.

Aztán, sok apróság még. Miért kell egy nautilus ablaknak megnyílni/előtérbe kerülni csak mert ürítem a kukát? Ha egérgörgővel előre hozom egy alkalmazás következő ablakát, miért tűnik el az előző (értsd: miért nem konfigurálható?)

Ha jól értem akkor a problémák inkább teljesítményel meg bugokkal kapcsolatosak. Ezekre én nem tudok így távolból sok okosságot mondani.

A Dasht illetőleg szerintem az askubuntu a te barátod. Ott egy csomó kérdésedre kapsz választ.

Az, hogy nincs systray az egy eléggé régi dolog. Az pedig, hogy egy alkalmazás mit tud és mit nem az az alkalmazás sara.

Amúgy sok olyan dologról írsz amit szerintem meg lehet szokni vagy túl lehet lépni.

De azért köszi a részletes választ. Bízzunk benne, hogy a Unity8-ban ezek a problémák már nem lesznek.

"Cserébe mondjuk van egy OS-ed, ingyé :)"

félig-troll: az osx -ért se fizettem, már jópár éve ingyen tölthetem le. a windows10 is mennyibe is kerül? :) /félig-troll off.

on: az ubuntu desktop tényleg le van maradva. nemrég próbáltam ki vmware-ben. förtelem. még mindig nincs a drag-n-dropp rendesen integrálva - kéne az ubuntu desktop fejlesztőknek egy osx-es laptop, hogy nézegessék, hogy is működik a drag-n-dropp...

> félig-troll: az osx -ért se fizettem, már jópár éve ingyen tölthetem le. a windows10 is mennyibe is kerül? :) /félig-troll off.

Ez nem félig troll, hanem teljesen :D Pontosan tudod te is, hogy mindkét OS-ért masszívan fizet_TÉL_

> kéne az ubuntu desktop fejlesztőknek egy osx-es laptop, hogy nézegessék, hogy is működik a drag-n-dropp...

Mint írtam máshol, másnak ez nem WM fícsör. Amúgy nagyon sok Ubuntu fejlesztőnek van Mac-je, kár fölényeskedve sértegetni olyan szakembereket akiket nem ismersz. Nekem is van itthon OSX. Pontosan tudjuk, hogy mi van az OSX-ben. De eg Apple lehetőségeit egy Ubuntu-val összevetni vagy hülyeség vagy cinizmus.

Most kérdezek egyet, minden rosszindulat nélkül: mi akadálya van a #1 desktop Linux disztró készítőinek, hogy kitaláljanak valamit, amit beépítenek a _saját_ disztrójukba? Nem kell, hogy minden rendszerrel kompatibilis legyen, elég sok olyan feature van a Linux-világban, amit az Ubuntu vezetett be.

Ha arra céloztok, hogy egyik napról a másikra az OSS ökoszisztémába beletenni egy új szabványt, úgy tényleg nem fog menni. De a saját rendszeretek felett megvan ez a kontroll, miért nem lépitek meg?

> mi akadálya van a #1 desktop Linux disztró készítőinek, hogy kitaláljanak valamit, amit beépítenek a _saját_ disztrójukba?

Az, hogy kevesen vagyunk és elképesztően sok a meló. Tudjuk mi is, hogy mi mindent lenne jó megcsinálni. Elhiheted, hogy ha kapnék 200 jó mérnököt és mondjuk 200 millió dollárt (nem hasból mondom, tényleg ennyi) akkor 2-3 év alatt nagyon jó dolgokat lehetne csinálni.

De ennyi szabad ember és ennyi pénz nincs. A Nokiának volt, le is tolta a Microsoft erőből a placcról. Az Intelnek van, de ők meg a Samsunggal balfaszkodták el az egészet. A Jolla ennek tizedéből próbált meg nagyot dobni.

A lényeg az az, hogy akér hiszed, akár nem, az Ubuntun dolgozó mérnökök kivétel nélkül téglát szarnak és vért hugyoznak a hajtástól... nincs sok üresjárat.

ettől függetlenül még nem kéne ilyen kioktató és fölényeskedő hangnemben beszélni az userek felé, mint ebben a topican.
és ha valaki felhoza, hogy elavult az unity7 mint user-interface, és hogy nézd, mennyi jobb és jobb ablakkezelő rendszer van, vagy nézd, egyik rendszeren ez milyen jó, a másikon ez milyen jó, stb., akkor nem sértődötten kioktatni kellen az usereket, meg siránkozni, hogy milyen kevesen vagyotok, etc.
senki se tette kötelezővé, hogy ezen dolgozzatok, a nagy arc pedig indokolatlan, ráadásul már nem dívik kioktatni az usereket. ja, és nem ingyen csináljátok, fizetést kaptok érte.
ezzel az arrogáns kioktató hozáállásoddal csak rombolod az ubuntu imidzsét, engem konkrétan ki is ábrándítottál belőle.
így senki se fog elismerni benneteket.
visszább az agyarakkal, az eredmények alapján fogtok elismerést vagy anyázást kapni, nem attól, hogy most leírod, hogy téglát szarik mindenki!
(mindenki téglát szarik amúgy, csak úgy lehet boldogulni a világban, ez egyáltalán nem különlegesség.)

> kioktató és fölényeskedő hangnemben beszélni az userek felé, mint ebben a topican.

Egyikről sincs szó sem. De a konkért szakmai tévedéseket a helyén kell kezelni.

> nézd, mennyi jobb és jobb ablakkezelő rendszer van,

Soha, sehol nem írtam erre semmi mást mint azt, hogy akkor `apt-get install másik_wm` és mindenki jól jár. Kérlek ne tulajdoníts nekem olyan véleményt amit én nem állítottam soha, sehol. Egy szóval nem védtem a Unity7-et. Azt magyaráztam el, hogy miért nem fejlesztünk egy kész terméket. Sokak számára szemmel láthatólag ez nem volt egyértelmű.

> nem sértődötten kioktatni kellen az usereket, meg siránkozni,

Szó sem volt egyikról sem. Persze nyilván mindent ki lehet forgatni :(

> engem konkrétan ki is ábrándítottál belőle.

Ha az én hozzászólásaim ki tudnak téged ábrándítani egy OS-ből akkor olyan nagyon közel azért nem álltál ahhoz, hogy azt az OS-t használd :)

Figyusz, az van, hogy tök felesleges itt ez a személyeskdés. gelei olvtárs kérdezett meg engem, hogy mi az akadálya valaminek és én leírtam, hogy nincs rá kapacitás.

Hogy ez miért siránkozás neked azt nem, értem.

> Ha az én hozzászólásaim ki tudnak téged ábrándítani egy OS-ből akkor olyan nagyon közel azért nem álltál ahhoz, hogy azt az OS-t használd :)

Pedig engem kissé sikerült kiábrándítanod. De nem is a te hibád igazából, én voltam túl naív. Talán rólam is mond el valamit az, hogy én abban a hiszemben voltam, hogy az Ubuntu sokkal közösségibb fejlesztés. Hogy ezrek dolgoznak rajta hobbiból, szabadidejükben, akármi. Hogy a fejlesztések azt szolgálják, hogy az ubuntu jobb legyen, és nem azt, hogy miből lesz több pénz. Naív vagyok, de a linux világban főleg ez fogott meg. Hogy valami azért történik, mert jó, nem azért, mert jól el lehet adni.

> ezrek dolgoznak rajta hobbiból, szabadidejükben, akármi.

Hát igen :( Sajnos ez egy nagyon nehéz téma. Megérne egy külön előadást vagy nagyobb dolgozatot.

Sajnos ez nem így megy.. sosem ment így és nincsen egyetlen olyan nyjlt forráskódú szabad szoftver ami így fejlődne. Minden szabad szoftver mögött egy vagy több cég áll amelyeknek érdekük az, hogy az adott projekt menjen.

Van olyan, hogy lelkes hobbisták örömből és lelkesedésből összeállnak, hogy együtt csináljanak egy jó dolgot, de nem a nagyobb rendszerek születnek így. Lokalizációs projektek, dokumentáció, oktatási anyagok születnek így. De komplexebb, nagyobb léptékű projektet mindig valamilyen üzleti érdek irányít.

De ez ne ábrándítson ki. Sőt! Lásd azt a nagyszerűséget, hogy vannak olyan professzionális vállalkozások akik komolyan gondolják a szabad szoftver erejét.

Én téged nem meggyőzni akartalak, hanem kijavítani. Te arra céloztál, hogy az OSX és a Windows nem kerülnek pénzbe. Ami simán nem igaz.

Akkor használj Ubuntut, ha a te igényeidnek az megfelel. Ha nem felel meg akkor használj mást. Én inkább lebeszélnék mindenkit arról, hogy úgy használjon egy OSt, hogy az nem szolgálja ki az igényeit. Ez önkínzás lenne.. és az badarság.

Ha te boldog vagy az OSX-eddel vagy a Windowsoddal, akkor használd egészséggel. Ez nem vallási kérdés :) az OS egy eszköz.

Én ezerszer elmondtam, hogy életem első Ubuntuját a Canonicallal létesített munkaszerződésem első napján telepítettem :)

Nekem ez a második Linux OS fejlesztős melóm :) Az ember nem váltogatja a vallásait 4-5 évente

Vallásilg és indultból (lásd egy hozzászólással feljebb) csak azok közelítenek me egy témát akik nem értenek hozzá és nem tudnak érvekkel, tényekkel hozzájárulni a témához.

", hanem kijavítani. Te arra céloztál, hogy az OSX és a Windows nem kerülnek pénzbe. Ami simán nem igaz."
Mit akarsz kijavítani azon, ami mellett smyley is van es deklaráltan "félig-troll" módon írodott?
Amúgy azért félig-troll, mert féligazsgág, ugyanis az OSX-ért konkrétan valóban nem kell fizetni, ingyen letölthetem, telepíthetem akárhány gépre, stb.

"Ez nem vallási kérdés "
Kurvára nem, viszont felháborító a kioktató, mindent megmagyrázó, mindenkit leoltó hangnemed!

> deklaráltan "félig-troll" módon írodott?

A félig szót :)

> OSX-ért konkrétan valóban nem kell fizetni, ingyen letölthetem, telepíthetem akárhány gépre, stb.

Ja, olyan gépekre amikenk az árába már be volt építve az OSX ára :)

> viszont felháborító a kioktató, mindent megmagyrázó, mindenkit leoltó hangnemed!

Azt magyarározom el amiben félreértés vagy tévedés van. Leoltani nem igazán szokásom... esetleg a trollokat :) mint téged.

Figyelj sztrovacsek, az van, hogy nem cinikusan beszólogatni kell, hanem érdemi és értelmes véleményt kell megfogalmazni.

Lehet, hogy te sokkal erősebb jellem vagy mint én, de ha én nettó hernyózást és rosszindulatú cinizmust látok akkor úgy reagálok ahogy. Ez van, ez egy ilyen bringa...

> , és igazából szavam se lehet, mert ingyen kaptam egy rendszert,

Csak halkan jegyzem meg, hogy Ubuntu telepítőCD-t csak adományozó gombon keresztül lehet letölteni.
Tehát *fizetnek* a jónépek érte.
Persze biztos nem annyit, és nem annyian. Dehát csak van ott egy marketinges...

Ha nem lenne megse marketinges, akkor itt egy idevago South Park epizod:)
S19E05, 1:50-3:10, link:
http://southpark.cc.com/full-episodes/s19e05-safe-space
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

> Csak halkan jegyzem meg, hogy Ubuntu telepítőCD-t csak adományozó gombon keresztül lehet letölteni.

Na haragudj, de had kérdezzem meg így egyenesen, hogy neked mi a célod azzal illetve a motivációd amögött, hogy ilyen teljesen triviális butaságok írsz???

http://releases.ubuntu.com/
http://cdimage.ubuntu.com/

De ha véletlenül valaki a http://www.ubuntu.com/download/desktop oldalon keresztül jönne akkor ott van a "Not now, take me to the download" link. Nincs kisebb fonttal, eldugva.. egyszerűen nincsen körülötte az a narancssárga téglalap.

reg volt, hogy valamit ennyire szajbaragosan kellett elmagyaraznom:

1. ubuntu download oldalan az adomanyozas gomb van (egyszeru felhasznalo valoszinu tenyleg csak adomanyozas utan tolti le a telepito cd-t)
2. ebbol kovetkezik hogy a desktop felhasznalok bevetelt termelnek, ami lehet, hogy akar egy desktop fejlesztocsapatot is el tud latni
3. amennyiben nem, ugy konkret (sarkitott) peldat irtam, hogyan lehet ezt meg agresszivabban is csinalni.

Egyebkent, mielott rakerdeznel, igen en is adakoztam mar azon az oldalon.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

„Mi az amit te személy szerint hiányolsz?”

Semmi Unity-specifikus dolgot nem hiányolok.

„A Google-Microsoft-Apple adóra utaltam...”

Még mindig nem értem, pontosan mire célzol, de ha az említett cégek adóoptimalizációs gyakorlatára, akkor biztos vagyok benne hogy a Canonical is igyekszik a törvényes keretekhez mérten minimalizálni a költségeket. Persze a multinacionális cégeknek nyilván sokkal nagyobb mozgásterük van.

„Huhh... ezek kemény szavak. Mire gondolsz? A Canonical magáncég, így nem publikusak az eredményei. De amennyire én tudom nem veszteséges. De ha az is akkor a Mark Shutleworth-nek megvan a joga, hogy ha kedve van akkor finanszíroza a veszteséget. A pletykákra pedig nem érdemes adni.”

Arra célzok hogy a tisztességes piaci körülmények között működő cégek profitból és nem adományból élnek. De ha valóban nyereségesek vagytok, akkor annak örülök és kívánom, hogy ez így is maradjon. A sajtóban megjelent információk szerint masszívan veszteségesek vagytok. Shutleworth-nek persze joga van a magánvagyonából finanszírozni a veszteséget, ezt nem vitatom el, csak az efféle beavatkozás versenytorzító és ezáltal innovációt gátló hatású.

„Respext, hogy ezt elismered. Nekem történetesen van, bár ez a munkahelyemből fakad és nem érdem. Szóval az van amit leírtam. A Unity7 egy alapvetően dead end technológiára épül, olyan technológiára ami nem vagy csak borzasztóan drágán adaptálható mobil és érintőképernyős környezetre. Ezért a unity-2d vonlat kellett az Ubuntu-nak felvennie és lényegében scratch-ről megírnia a Unity-t.”

Tehát a saját rossz döntéseitek eredményét nyögitek. Ezt nem lenézésből mondom, ilyesmi bármelyik cégnél előfordul, de nem a felhasználókat kell ilyenkor hibáztatni, amiért türelmetlenek.

"a tisztességes piaci körülmények között működő cégek profitból és nem adományból élnek"
Valóban, minden tisztességes piaci körülmények közt működő cég úgy indul, hogy először termel egy kis profitot, aztán élni kezd belőle... oh, wait!
"Adományból"? Mások ezt befektetésnek hívják.

"Shutleworth-nek persze joga van a magánvagyonából finanszírozni a veszteséget, ezt nem vitatom el, csak az efféle beavatkozás versenytorzító és ezáltal innovációt gátló hatású."

Milyen jogon korlátoznál egy tulajdonost abban, hogy a cégének egy projektjébe addig öntse a pénzt, amíg van neki (vagy, ha elfogyott, amíg adnak neki kölcsön erre)?
Versenytorzító az, hogy részt vesz a versenyben?
Innovációt gátló az, hogy finanszírozza az innovációt?

Üdv,
Marci

> Még mindig nem értem, pontosan mire célzol,

Az adót képletesen értettem. Azt a pénzt amit nem konkrétan szolgáltatásért vagy termékért fizetsz ki, hanem a márkáért. De az is tipikusan Apple adó, hogy megveszel egy Apple terméket és küllön vehetsz töltőt, display kábelt, aksit meg midnen szart, mert nincs az a hatalom, hogy bármi szabványt bármelyik mamut kövessen. Vagyis belemész az ecosystem csapdába és onnantól hámozzák le rólad a pénzt.

> A sajtóban megjelent információk szerint masszívan veszteségesek vagytok.

Nem kell elhinni mindent amit az újságok írnak :) Mint mondtam a Canonical egy magáncég és mint ilyen nem tartozik senkinek elszámolnia. Ha a tulajnak megéri, akkor csinálja.

> az efféle beavatkozás versenytorzító és ezáltal innovációt gátló hatású.

Ez nettó marhaság. Mindenkinek joga van a magánvagyonából olyan dolgokba fektetni amilyenbe akar. Ha Shuttleworth a sárga cseréptéglák gyártásában látna fantáziát akkor semmilyen innovációt nem gátolna az, hogy épít tízezer sárga cserépégető műhelyt. Ez az ő dolga. Költhetné a pénzét másra is. Inkább örülj neki, hogy ő speciel szabad szoftver fejlesztésére költötte. A megtérülés ideje pedig az ő magánügye.

> Tehát a saját rossz döntéseitek eredményét nyögitek

Nem, ez nem rossz döntés. Akkor amikor a compiz+nux alapú unity fejlesztése elkezdődött akkor még az bizonyult a legjobb választásnak. Évek során ez a technológia nem fejlődött eleget, ellenben a Qt-tal ami viszont nagyot lépett előre. A technológia világa fejlődik

> Na, szerintem ez úri arány. Vagy te ezt keveselted?

A jelenlegi 33-50%-os ajánlott arányokhoz képest kevésnek tartjuk, igen, ma már inkább a UX Designer feladatokat osztják szét egy UX Researcher és egy Visual Designer közt, akkor még az volt, hogy volt egy Visual Designer meg egy UX Designer, és rendszeresen (havonta), de kissé esetlegesen voltak labortesztek.

> OS feladata defínció szerint

A szoftvermérnöki definíció szerint az OS az kb. a kernel, ebben igazad van. De a UX-es definíció nem ez, UX szempontból az OS az kb. a disztróval kapott Desktop Environment. Azt szoktam mondani, user szempontból egy BSD-n vagy egy linuxon futó KDE hóttugyanaz a rendszer, hiába más OS papíron. Szóval UX szempontból OS a DE azon része, ami alapinstallként felmegy.

> Inkább a guberáláshoz hasonlítaném

Itt azért megegyeznék inkább egy respectfully disagree-ben, én azt gondolom, mint ahogy anno a Red Hat használta a piaci nyomását arra, hogy adott komponensek adott irányba fejlődjenek, várhatóan a fenti anyag is azért született, hogy finom, mindenki számára előnyös, de nyomást gyakoroljon a Rhythmbox-ra, ami aztán hát valamiért nem lett teljesen sikeres. Az végsősoron az Ubuntu döntése (és így a Canonical-é), hogy milyen élmény kerül a felhasználó asztalára. Jó kérdés, ez mit jelent a résztvevő ("kiguberált") projekteknek...

> Ez nem szándékos. Sok új ember van a dizájnnál és egyszerűen elrontották. Egyértelműen minden ilyen specnek publikusnak kell lennie. A jövő héten rájuk pörkölök.

Na, köszi, erről majd szólj :)

> Küldjél CV-t :)

Meglátjuk, most épp kevésbé hiszek az opensource-ban és nem teljesen látom, miért épp a canonical, meg még megvárnám a januárt, lesz-e Magyarországon olyan projekt amit érdemes megcsinálni (pl. a MÁVnál)... A UX ugyanis tipikus co-located muri, és jóeséllyel Londonba kéne hozzá költözni.

> nagyon sikeres szoftver rendszert egy oldalnyi "usability jelentés" nélkül... és láttam hatalmas dizájner me research hadsereggel megszakértett rendszert is elsüllyedni

Én is láttam már mindkettőt, de azért az előbbiknél általában baromi erős dogfooding volt (vagy kognitív disszonancia, és a szoftver mégse volt annyira f.sza), utóbbi pedig a Nokia, a csodálatos (néha egy csepp vízben is megfojtottam volna őket) product management gárdájával... akik ezeket a resultokat nagy elánnal tudták ignorálni. Ott voltam amikor a User Research feje felállt egy usability teszt eredmény kezelése után.

Nem szépnek kell lenni egy dizájnnak, nem ez a UX, csak külső szemmel is logikusnak és hasznosnak, ez a művészet.

Na mindegy, ha azt mondod, van kutatás meg prototípusgyártás, akkor reméljük, ezek értelmes use case-ekre vannak - bár néha már azon is elgondolkozom, ki és mire használ ubuntut a szakembereken kívül, már amikor nem valami fullscreen appról beszélünk, hanem ténylegesen desktop envről meg mobilplatformról.

De ha nyilvánosak lesznek a tervek (és nem azért rejtették el őket, hogya konkurencia ne böngéssze) akkor elvileg ezt is meg fogjuk tudni. :)

> A jelenlegi 33-50%-os ajánlott arányokhoz képest kevésnek tartjuk

Uram atyám! Hol van 50% UX designer arány??? Szerintem ez sci-fi, vagy inkább horror. Nagyjából azt tartanám egészségesnek, ha olyan 10 fős fejlesztői csapatban aki UI-t is csinál legyen 1 integrátor, 1 QA engineer, 1 designer (UX és visual), 1 tech writer, 1 scrum master és 5 hardcore kóder. Ja és mindez úgy, hogy mind a 10 legyen jó kóder.
Emelett persze legyne egy design csapat ahonnan az alap doksik és portotípusok jönnek.

> De a UX-es definíció nem ez, UX szempontból az OS az kb. a disztróval kapott Desktop Environment.

Akkor beszéljünk a Desktop Environmentről. Az Ubuntu nem eg DE hanem egy OS disztró.

Az a szemlélet, hogy az OS a DE része szerintem totálgáz. Olyan mintha azt mondanád, hogy az autó kaszninak része a motor. A két dolog egymás mellett létezik. Nem illik és szakmai körökben nem is szokás ilyen hierarchiát megszabni.

> nyomást gyakoroljon a Rhythmbox-ra,

Ezt a nyomás gyakorlást te hogyan érted? Stukkert nem tarthatunk egy upstream fejlesztő fejéhez, a kutyáját sem ejthetjük túszként, a családi videóival sem tudjuk zsarolni... Kilóra persze meg lehet sokmindenkit venni, de nem mindenkit.

Hogy a RedHat mikor és mit csinált azt nem tudom (legalábbis nem írtad le), de az Open Source szoftver ipar nem így működik. A nagycéges világban persze ez megy. Jön a pénzeszsák és fizet. De ez nem egy disztribúciós modell hanem egy üzleti kapcsolat. Van ilyen a Canonical-nál is. Például a Qt Company-val egy ideje szerződésben vagyunk. De például a Chromium browser meg a Firefox, LibreOffice azok úgy jönnek amilyenek. Bugokat reportálhatunk, patch-eket küldhetünk, de nyomásgyakorlásról szó sincs és nem is lehet.
Az ilyen doksikat mint amit találtál egy műszaki evaluáláshoz lehet használni ami során eldönthető, hogy egy alkalmzást beguberáljon-e a disztróba a csapat avagy nem.

> A UX ugyanis tipikus co-located muri, és jóeséllyel Londonba kéne hozzá költözni.

Hehe :) Ja, co-located... a többi dizájnerrel. Mert a fejlesztők azok szana-szét vannak a nagyvilágban.

Az Open Source-nak amúgy annyi a jelentősége, hogy ez a modell az ami organikus és etikus...én ezért szeretem ezt az ágazatot.

> akik ezeket a resultokat nagy elánnal tudták ignorálni.

Jóvanmondjuk azért ne csináljunk úgy :) mintha minden UX dizájn és minden usability study maga lenne az arany betűkkel cirádázott mennyei igazság. Láttam én olyan doksikat amiket egy szilveszteri kabarében fel lehetne olvasni. Szóval néha a common sense többre megy mint a kicsavart és félreértelmezett usability study.

> Nem szépnek kell lenni egy dizájnnak, nem ez a UX, csak külső szemmel is logikusnak és hasznosnak, ez a művészet.

Szerintem egy kicsit túlspilázod ezt. De gondolom ez a szakmád és ebből élsz :) így nem veszem rossz néven.

Tudod én még akkor kezdtem a UI fejlesztést amikor olyan, hogy UX nem létezett. Egyszerűen azt tartotuk jó UI fejlesztőnek ako tudott, egyszerű, ergonomikusan használható, intuitív módon használható UI-t csinálni. AKi nem tudott az csinált valami mást. Aztán később jöttek a színes sálas, kopogós cipős, feszesnacis dizájnerek akik hirtelen mindent jobban tudtak... Mondjuk én hagytam őket. Néha tudtak jó dolgokat lerakni az asztara, de azóta is tartom magam ahhoz, hogy UI és UI komponens fejlesztése csak olyan mérnökökkel lehetséges akik maguk is érzik ezeket a dolgokat.

A UX dizájnereket én olyan rendszerben tartom fontosnak ahol sok cspat dolgozik együtt és kell valaki aki az egész rendszer konzisztenciáját öszefogja.

> ki és mire használ ubuntut a szakembereken kívül

Édesanyám óvónő és Ubunut használ (nem én raktam fel neki, hanem a sógor). Webezésre, képnézegetésre, VoIP-ozásra, doksik írására és olvsására, zenehallgatásra, filmnézésre használja.

Ahogy szerintem egy Desktop PC-t manapság a felhasználók bő többsége erre használ. Ironikusan fogalmazva, az OS a böngésző bootloadere lett. Ilyen szempontból egy átlag Windows júzer aki nem játszik és nem valami spec alkalmazést használ az nagyon vidáman elvan az Ubuntu-val.

A mobil platformon pedig nincs is más mint fullscreen app. Hol láttál te ablakos alkalmazást mobilon? Esetleg pár funkciót kipakolnak a side-stage-re, bottom/top edge-re. De full screen a világ már jó ideje. Szóval olyan rettenetesen sok interakció azért nincsen.

Oké, eddig bírtam, muszáj vagyok beleugatni. :)

A UX nem UI. Ha egy tízfős csapatban mindenki programozó, de egyikük félállásben designolgatja a UI komponenseket, az nem UX. Egyáltalán nem olyan sok, ha 10 programozóra jut 3-4 UX-es. A UX nagyon nagy meló tud lenni. A UX-nek csak egy része az, hogy a UI hogy nézzen ki.

Egy szóval nem mondtam, hogy a UI az UX lenne. Egyrészt mert tudok anolul és tudom, hogy a felhasználói felület az nem felhasználói élmény.

Én azt mondtam, hogy egy 10- fős UI fejlesztő csapatban bőven elég ha van egy dizájner (visual és UX egyben)

A 30-40% UX dizájner arány komikusan sok. Te hol láttál ilyent? Én megfordultam pár helyen, de 5-10%-nál több dizájnert énb soha és sehol nem láttam.

> en elég ha van egy dizájner (visual és UX egyben)

Oké, de ez az, amit mondok: a UX nem ér véget a design-nal. Kb ott kezdődik, inkább. 10-ből 1 ember nagyon kevés.

A UX egy nagyon átfogó dolog, (jó esetben) végigkíséri a termék életét a stratégia szintjétől egészen a konkrét megvalósításig. Ha egy 10 fős csapatban egy embered van arra, hogy ezeket megtervezze, megcsinálja, tesztelje, felméréseket végezzen, kimenjen a userekhez, stb. az azt jelenti, hogy valójában nem foglalkozol UX-szel. Ez nem komoly.

> Te hol láttál ilyent?

Sok helyen. Ironikus módon, a microsoftos felállást pont nem ismerem, de ahol eddig közöm volt alkalmazásfejlesztéshez, ott már többet is láttam, mint 30-40%. Az éppen egy olyan hely volt, ahol az elkészült cuccot rengetegen használják, sok stakeholdert kellett figyelembe venni.

> Sok helyen.

Konkrét példákat tudnál mondani?

> 10-ből 1 ember nagyon kevés.

Szerintem te UX-nek hívsz azt is ami nem az. Az egytized nemhogy nem kevés, hanem messze, de fényévekkel messze több mint elég.

Persze el tudok képzelni olyan abszurd helyzeteket, hogy akár 80% is UX dizájner... például amikor a portást is UX dizájnernek hívnak, mert jól hangzik :) vagy amikor egy nemkcisit oligofrén nagymenedzser kiszervez Mumbai-ba vagy Vlagyivosztokba minden kódolási munkát ahol az olcsó coder-monkey ne is szagol a UX-hez ezért eg hadseregnnyi UX dizájner kell a bébiszittelésükhöz.

Szóval, igen, vannak nagyon beteg szkenáriók amikor dizájnerből, projekt menedzserből, projekt aszisztensből, lájnmenedzserből, product menedzserből, meg ilyenekből tízszer annyi van mint a jó fejlesztőmérnökből... de azért had ne ez legyen a vízmérték :)

Mondom, a UX az amihez minden olyan fejlesztőnek értenie kell aki UI-t programoz. Ahogy nem lehet vagy egy belső burkoló sem, úgy nem lehet hülye a UX-hez egy UI progrtamozó sem. Persze lehet akár 100% is UX dizájner egy fejlesztő csapatban, de akkor ők tolják be a kódot is a termékbe :)

BUÉK

> Uram atyám! Hol van 50% UX designer arány???

Sehol - ez a UX-en belüli felosztás, mert bár a UX nem UI, jobb ha a UX-es fordít a grafikusnak.

a 800-ból az egy researcher, az a durva arány.

Amúgy voltam én 50 fejlesztőre az 1 UX-es, nem volt kényelmes, mondjuk így (a belemet is..)

> Ezt a nyomás gyakorlást te hogyan érted?

Pl. mondani, ez és ez a ficsör kell, kaptok rá 2000 EUR-t, vagy szponzorálunk rá diákot, vagy ha ez-és-ez-és-ez a feature/bugjavítás nincs, akkor átállunk Banshee-ra?

> Tudod én még akkor kezdtem a UI fejlesztést amikor olyan, hogy UX nem létezett. Egyszerűen azt tartotuk jó UI fejlesztőnek ako tudott, egyszerű, ergonomikusan használható, intuitív módon használható UI-t csinálni.

Én is UI fejlesztőként kezdtem, ill. hát kezdeni 2000-ben mint "webdesigner", meg rendszergazda, meg minden ilyesmi...

A UX azzal foglalkozik, hogy az "ergonomikusan használható, intuitív módon használható" fogalmak mögé tartalmat, és tesztelhetőséget adjon, azaz meg tudjuk mondani, mikor ergonomikus egy felület.

> Aztán később jöttek a színes sálas, kopogós cipős, feszesnacis dizájnerek akik hirtelen mindent jobban tudtak...

Minden cuccom a C&A-ból van szerintem, a sálam szürke. Mondjuk ott van mellette a Hassan-szakirányos BME diploma, ami azt eredményezi, hogy fejből fújom a WinAPI-t, de programoztam GTK-t, QT-t, a legváltozatosabb webes frameworköket, legutóbb épp a kvantitatív UX statokhoz raktam össze egy BI rendszert angular + bootstrapben (az volt kéznél, nah).

De sok a programozóból lett UX-es is. Egyfelől én azt gondolom, ez fókusz kérdése (jobban érdekel, mi az az ergonómikus felület mint az, egészen pontosan hogy kell ezt leírni mondjuk React segítségével), másfelől ha kibújsz a kódból, akkor azért egy nagyon másik világ vesz körül, és én nem akarok annyira visszabújni.

> Ilyen szempontból egy átlag Windows júzer aki nem játszik és nem valami spec alkalmazést használ az nagyon vidáman elvan az Ubuntu-val.

Hát ezt mi úgy hívjuk a Chromebook use case, annyira amúgy nem jött be a piacon. A kérdés az, azon túl, hogy ingyen vágják hozzád, miért éppen ubuntu, és hány ember csinál olyat, amire az ubuntu pontjobb mint a windows.

Avagy máshogy megfogalmazva a kérdést: ha az ubuntu és a windows ugyanannyiba kerül, és nem érdekel, hogy mennyire ópenszósz, merthogy úgyse nyúlsz bele, meg egyáltalán, csak használni szeretnéd, akkor hányan vannak, és mit csinálnak azok az emberek akik az ubuntura szavaznak és nem teljesen mindegy nekik.

(És nyilván itt van egy csomó UNIX-hoz szokott programozó, nálam is nyitva a Terminal, de én megőrülnék OmniGraffle meg a többi mac-only speckó UX eszköz nélkül)

> De full screen a világ már jó ideje.

Full-screen desktop(!) app alatt értek pl. egy éttermi számlázót vagy egy BKK menetrendkijelzőt: jórészükön linux fut, de azért érzed, hogy a WM-et sokmindenre nem használja, és ha assembly-ben egy saját kernelként lenne megírva az egész, a használójának az se tűnne fel. Ez sokszor linux, ingyen van, meg van írva, bár újabban egyre több ebből az android.

A desktop egyébként pont hogy a heterogén multitaskingról szól, ezt hozza vissza az összes study, ideértve a saját study-tokat, a diákjaim által (gyakorlásként) csinált study-kat, az MS study-kat, azaz a fullscreen-t nagy tisztelettel megb.hatod.

Egy desktop platform sikere kizárólag azon múlik gyakorlatilag, ez a heterogén multitaszking mennyire és hogy megy rajt. Ez alatt a fogalom alatt azt kell érteni, hogy 2-3 vagy gyakran több program, amiket soha senki nem gondolta volna hogy egy workflow-ban szerepelni fog, hogy kapcsolódnak egymáshoz.

Mondjuk van egy platform-programod, legyen ez egy Gnome Music például. Legyen egy multiplatform desktop cucc, ami lesz.rja, hogy te mit gondolsz a saját platformodon, mondjuk egy Slack. Legyen egy webes program, mondjuk egy Google Docs. Simán találni olyan use case-t, ahol ennek a 3-nak együtt kell tudni működnie valahogy.

Az a vicces, hogy ez nem csak a mérnöki alkalmazásoknál van így (CATIA, Photoshop, LibsiOfisz integráció), hanem akár egy újságírónál is kell, hogy menjen az, hogy a szerkrendszert (rendszerint webes) együtt tudja használni valami desktop editorral (notepad++ vagy iAWriter), egy kollaborációs platformmal (a gyakorlatban ez a magyar újságírásban a Google Docs), és akkor képkezelésről még nem is beszéltünk (egy rémálom bármin, kb. a mac még a legjobb).

Erre a fullscreen, meg a mellérakom-átméretezem, hát ez komplett bukó eddigi tapasztalatok szerint. Nagyon sokminden fog azon múlni, ti mennyire rakjátok jól össze a fájlkezelést (least common denominator), keresést, mennyire ügyes a copy-paste (vektoros képet lehet másolni pl. A appból B appba vektorként?), mennyire könnyen menedzselhető rengeteg ablak (a tabok az A appból B appba másolás halála), és hasonlók. Desktopon minden a "multitaskingról" szól (lóf.szt multitasking ez, ez egy taszk, csak épp több alkalmazás, mind1)

Szóval a következő hónapok nagy kérdése UX-es szemmel, hogy ebben mit alkottok a csapatoddal. Hajrá! :)

És valóban, a unity pont arra nem alkalmas, hogy több program legyen megnyiva egyszerre. Például ahhoz, hogy megnyissam a rhytmbox felületét kell jobb felül, majd bal középen kattintanom, mert, képes konzekvensen a böngésző mögé megnyitni. (mennyire ritka use-case, hogy az ember számot szeretne váltani az alapértelmezetten szállított zenelejátszóval?)

Vagy, a code::blocks nyomkövetője teljesen használhatatlan, ahol csak annyit kéne engednie, hogy felváltva kattintgathassak a kisablakos terminál és a code::blocks között. De nem engedi :( .
Minden más WM képes arra, hogy egy ablakot a legalsó szintre tegyen, sok arra is képes, hogy egy új ablakot a benne futó program szerint automatikusan paraméterezzen (pl minden megnyíló xterm legyen default a topon), de a unity képtelen.

(na kipuffogtam magam. De lassan tényleg váltok. Még ha meg is szerettem a lekerekített sarkait, az árnyékolást, az áttűnéses effekteket meg a többi szemcukorkát)

̢̢͇̜͍̮̤͆͗̀̇̏̚͝ｂ̣̳̭͇̺̺̣͐̓̾̔̾͆̕ｍ̡̧̣͍̖̮͖̈́͗́̑̆͋͘ａ̢͎̟̰͖̘̹̏̅̋̆͒̚͝ｓ̨̖͎͕̲̜̰͗́̓̀̀͗̚ｎ̲̝̠̰͓̪̈̀̈̔̀͂̄ͅｉ͖̖̬̮͖̭̱̓͗͛͆̿̇͘

> mert, képes konzekvensen a böngésző mögé megnyit

1. Super + Rh + Enter -> fronton megnyílik a rhytmbox
2. Volume indikátor klikk + rhytmbox -> fronton megnyílik a rhytmbox

15.04 Unity7

Én csinálok rosszul valamit?

> Minden más WM képes arra, hogy...

Hát miért nem használsz másik WM-et? Ha egy apt-get install parancsnyira van tőled a megoldás a problémádra akkor a rákért szenvedsz?

"2. Volume indikátor klikk + rhytmbox -> fronton megnyílik a rhytmbox"

ha nem teljes ablakos módban van, és úgy zárod az ablakját, akkor is? Nekem következetesen nem jeleníti meg ilyenkor a programokat, amit nem teljesen értek.

(most kipróbáltam, akkor sem jeleníti meg, ha a bal oldali menüről indítom. De legalább nem kell a képernyő két átellenes pontján kattintanom, hanem, elég ugyanott kétszer, ez egy tűrhető kompromisszum. Még akkor is, ha nem tetszik az az elv, hogy config-file-k helyett én változtassak a kattintgatási szokásaimon.)

̢̢͇̜͍̮̤͆͗̀̇̏̚͝ｂ̣̳̭͇̺̺̣͐̓̾̔̾͆̕ｍ̡̧̣͍̖̮͖̈́͗́̑̆͋͘ａ̢͎̟̰͖̘̹̏̅̋̆͒̚͝ｓ̨̖͎͕̲̜̰͗́̓̀̀͗̚ｎ̲̝̠̰͓̪̈̀̈̔̀͂̄ͅｉ͖̖̬̮͖̭̱̓͗͛͆̿̇͘

:) megnyíltam azért, csak elbújtam :P
..meg a jónéhány másik program.
Mondtam: a bal oldali menüből kell indítani, és akkor egy dupla katt elég.

̢̢͇̜͍̮̤͆͗̀̇̏̚͝ｂ̣̳̭͇̺̺̣͐̓̾̔̾͆̕ｍ̡̧̣͍̖̮͖̈́͗́̑̆͋͘ａ̢͎̟̰͖̘̹̏̅̋̆͒̚͝ｓ̨̖͎͕̲̜̰͗́̓̀̀͗̚ｎ̲̝̠̰͓̪̈̀̈̔̀͂̄ͅｉ͖̖̬̮͖̭̱̓͗͛͆̿̇͘

nekem ez megoldotta:

http://askubuntu.com/questions/162757/disable-new-windows-auto-opening-…

̢̢͇̜͍̮̤͆͗̀̇̏̚͝ｂ̣̳̭͇̺̺̣͐̓̾̔̾͆̕ｍ̡̧̣͍̖̮͖̈́͗́̑̆͋͘ａ̢͎̟̰͖̘̹̏̅̋̆͒̚͝ｓ̨̖͎͕̲̜̰͗́̓̀̀͗̚ｎ̲̝̠̰͓̪̈̀̈̔̀͂̄ͅｉ͖̖̬̮͖̭̱̓͗͛͆̿̇͘

> Sehol - ez a UX-en belüli felosztás,

Akkor egyről beszélünk.

> a 800-ból az egy researcher, az a durva arány.

Tényleg az. Hol van ilyen?

> Pl. mondani, ez és ez a ficsör kell, kaptok rá 2000 EUR-t, vagy szponzorálunk rá diákot, vagy ha ez-és-ez-és-ez a feature/bugjavítás nincs, akkor átállunk Banshee-ra?

Ez nem nyomásgyakorlás hanem befektetés. Azt meg biznisz alapokon szokás hozni. De nekem az Ubuntu ezen részéhez az égvilágon semmi közöm.

> meg tudjuk mondani, mikor ergonomikus egy felület.

Nagyszerű. Ez az amit én is meg tudok csinálni és igyekszem olyan kollégákat a csapatomba bevenni akik ugyancsak. Ez nem egy licensz szakma és még csak nem is genetikai tulajdonság. Tanulható és gyakorolható. Tudom, hogy vaskalapos vagyok, de mint aktívan mérnök menedzser és jobban szeretem azt amikor valaki jó kóder _ÉS_ ért valami máshoz is. Pont így vagyo a tech writerségel, QA engineeringgel és korántsem meglepő módon a menedzsmenttel is :)

> ha kibújsz a kódból, akkor azért egy nagyon másik világ vesz körül, és én nem akarok annyira visszabújni.

A kód nem egy olyan dolog amibe bele kell bújni. Legalábbis manapság. Én elvárom midnen kódertől, hogy lássa a világot. Mondjuk az ubuntu projektben jellemzően ilyen arcok vannak. Például tökre birom, hogy a Unity8 egyik fő kódere úgyamúgy kvantummatematikai PhD is :D Az egyik UI Toolkit kóder a csapatomban pedig orvosdiagnosztikai képalkotást kutató PhD :) Nálunk minden kóder hiperaktív és nyitott ember. A qubicban ülő introvertált kóderek világa szerintem végetért már jópár éve.

> Hát ezt mi úgy hívjuk a Chromebook use case

Muhahaha :) Azért szerintem vegyük komolyan egymást és a témát annyira, hogy nem említjük a ChromeOS fostalicskát egy lapon egy Ubuntu-val. De most tényleg :) azért az Ubuntu mégiscsak egy .deb alapú teljes értékű Linux OS

> túl, hogy ingyen vágják hozzád, miért éppen ubuntu, és hány ember csinál olyat, amire az ubuntu pontjobb mint a windows.

A vírusírtók és a trójaiak meg a hasonló mallware-ék sokkal kevesebb erőforrást fogyasztanak Ubuntu-n mint Windows-on... Hkhm...Mint az közismert. Mr. Tájfel :D

Amúgy az árat kéretik nem elhanyagolni. Drága móka manapság egy legális Windows OS + Office suite. Ha jól googliztam most aki akkor simán el lehet tapsolni 100k pénzt egy ilyen kombóra. De ha harmadannyi akkor is sok.

Amúgy mókás dolog a felvetésed, hogy vegyük el az Ubuntu két fontos és identitásmeghatározó tulajdonságát (ingyenes és szabad) és hasonlítsük össze a Windows-zal. Hát valóban... ha egy Ferrariból kivesszük a frankó motorját és odatoljuk egy 3 gyerekes család elé akkor az biztos majd a Skoda Octaviát fogja választani. De ugye ez nem túl ésszerű összevetés :)

> ha assembly-ben egy saját kernelként lenne megírva az egész

Ezt mint amolyan kockafej poént időnként fel is szokták vetni. Talán Linustól hallottam ezt a viccet nemrég :)

Maga az ötlet amúgy nyilván abszurd baromság... a WM az user space-ben fut elsősorban biztonsági okokból. De az való igaz, hogy magának a WM-nek olyan sok dolga nincs is. Mármint desktop-on.

> A desktop egyébként pont hogy a heterogén multitaskingról szól, ezt hozza vissza az összes study,

Nem azért mert nem hiszem el, de régi beigedződésem, hogy ha valaki study-ra hivatkozik akkor kérni szoktam a forrást. Ha adsz, elolvasom és utána visszatérhetünk erre a kérdésre.

Egyébiránt lehet, sőt biztos, hogy így van. Pontosan ezért van/lesz a desktop Unity8-ban side stage és ezért dolgozunk olyan sokat a shell UX-en.

> Egy desktop platform sikere kizárólag azon múlik gyakorlatilag...

Ezt a mondatot én nagyon máshogy fejezném be... talán mert láttam már ezt-azt a platformfejlesztés világában. Sajnos nagyon nem a technológiai szuperioritás a rendező elv.

De tény, hogy a heterogén multitaszking jelentősége nagy.

> Erre a fullscreen, meg a mellérakom-átméretezem, hát ez komplett bukó eddigi tapasztalatok szerint.

Megintcsak forrást fogok kérni.

> Desktopon minden a "multitaskingról" szól (lóf.szt multitasking ez, ez egy taszk, csak épp több alkalmazás, mind1)

Tökéletesen egyetértek veled és pontosan ez az én véleményem is. De ennek a WM-hhez, a UI shellhez, a graphical compositorhoz az égvilágon semmi köze nincsen. De csúnyát mondok... ennek még egy esetlegesen hadseregnyi UX dizájnernek sincsen köze.

Tudod min áll vagy bukik ez? És most csúnyát mondok, mert ebből a szempontból maga a Linux alapú OS mint koncepció nem stimmel... Ez szinte csak azon múlik, hogy milyen jól vannak definiálva a platform API-jaid és hogy hány csilliárd dollárt tudsz rálapátolni a legfontosabb mondjuk 50 asztali alkalmazás fejlesztésére, hogy ehhez a platform API-hoz adaptálják a renszerüket.

Nem a Unity az ami neked hamar megtalálja az exed telefonszámát és nem is a Unity az amelyik a vektoros képet az Office-odból átmásolja a Telegramm kliensedbe. Ahogy nem a Unity csinálja meg neked azt, hogy az Angry Birds automatikusan pause-oljon és elkussoljon, ha bekapsz egy Skype hívást.

Ezek az integrációs pontok, ezek a cross-application data transferr dolgok ezek nagyon-nagyon nem a WM területe.

Ebben a kérdésben az OSX és az iOS azért nagy király, mert ők uralják a saját platformjukat a 220V-től a fotonig ami júzer retinájába becsapódik. Ilyen szintú API stack-ről mezitlábas Linux disztró nem is álmodhat. Egy ilyen API stack kifejlesztése és átveráse évtizedes meló és ránézésre 5-10 milliárd dollár.

Szóval, nem, ilyen téren nem hiszem, hogy az Ubuntu valaha is versenyképes lesz az OSX-szel. De ettől még az óvónő édesanyám tök jól tud vele fészbúkozni, szkájpolni és frankón meg tudja írni az éves tantervét meg fel tudja tölteni a gyerekekről csinált fényképeit az ovis drop-box-ba :D Mindezt ingyé és vírusok meg hasonlól nélkül.

"Nem a Unity az ami neked hamar megtalálja az exed telefonszámát és nem is a Unity az amelyik a vektoros képet az Office-odból átmásolja a Telegramm kliensedbe. "

Ha nekem kéne a legjobb oprendszert létrehoznom, biztosan a nagy részét a közösségre alapoznám. (jó tapasztalataim vannak a közösségileg konfigurált puppy-változatokkal, úgy találom, az ő ízlésük jobban egyezik az enyémmel.)

A kereső tipikusan olyan, hogy a hozzátartozó hívásokat freedesktop szabvánnyá emeltetitek, és, akkor hirtelen megjelenik n+1 jobbnál jobb kereső amelyik kompatibilis a unity-vel (és a gnome és a KDE keresőmezőjével), és elég csak egyet kiválasztanotok (mondjuk a legnépszerűbbet) és azt szállítani.
̢̢͇̜͍̮̤͆͗̀̇̏̚͝ｂ̣̳̭͇̺̺̣͐̓̾̔̾͆̕ｍ̡̧̣͍̖̮͖̈́͗́̑̆͋͘ａ̢͎̟̰͖̘̹̏̅̋̆͒̚͝ｓ̨̖͎͕̲̜̰͗́̓̀̀͗̚ｎ̲̝̠̰͓̪̈̀̈̔̀͂̄ͅｉ͖̖̬̮͖̭̱̓͗͛͆̿̇͘

> Ha nekem kéne a legjobb oprendszert létrehoznom, biztosan a nagy részét a közösségre alapoznám.

Ezzel tökéletesen egyet értek. Én is így vagyok vele. Ezért szeretek szabad szoftverekkel és szoftvereken dolgozni.

> A kereső tipikusan olyan, hogy a hozzátartozó hívásokat freedesktop szabvánnyá emeltetitek,

A baj az az, hogy itt nem a keresés a kunszt, hanem a adatok tárolása és az adatok nyomkövetése (data tracking). Ez teszi nehézzé a dolgot. Konkrétan egy masszív matkematikai problémáról van itt szó aminek nincsen univerzális megoldás.

> > meg tudjuk mondani, mikor ergonomikus egy felület.
> Nagyszerű. Ez az amit én is meg tudok csinálni és igyekszem olyan kollégákat a csapatomba bevenni akik ugyancsak.

Ne haragudj, de ebben - minden tiszteletem mellett - kételkedem, legalábbis pontosítanék: a UX tudományos igénnyel tudja ezt megmondani. Egy usability teszt sokkal többet mond, mint tetszőleges cognitive walkthrough (azaz te végigkattintgatod) vagy expert review (azaz leülsz a gép elé és elmondod, mi a véleményed). Mi ilyeneket (self-referential véleményformálást) nem csinálunk, mi szépen lekutatjuk mint a kisangyal, külső emberekkel, ezzel különböztetjük meg magunkat a piacon is, hogy a 3-4 tényleges UX-et csináló cég egyike, nem dizájnügynökség.

De ezt az ég-s-föld különbséget akkor látja valaki ha beültetik egy usability tesztre a saját szoftverével. Hülye felhasználó nincs, csak alkalmatlan szoftver. Még nem láttam olyan embert, akinek minden általa tervezett szoftvere csont nélkül átment volna / borítékba téve tudta volna mondani, mi a hiba egy adott szoftverrel, bár sokan gondolják magukról, ők ilyenek.

És nyilván a 100. usability tesztnél már egész erős tippjeid vannak, de még így is mindig-mindig van olyan, hogy dizájnerként falnakfutok, viszont nekem legalább menetközben kiderül. Az se véletlen, hogy külön van általában designer meg researcher, gyakran a designer se hajlandó egyből észrevenni, rosszabb esetben elhinni, hogy nem, az ő kis gyermeke most nem volt tökéletes és átszabásra szorul...

> Amúgy az árat kéretik nem elhanyagolni. Drága móka manapság egy legális Windows OS + Office suite

A kulcsszó a legális. Én azt gondolom, azért igazán minőségről akkor kezdhetünk beszélni, ha nem lehet lesöpörni az asztalról a kérdéseket azzal, hogy "jóvan de ingyen volt" - mennyit küzdök pl. a pontatlan, idióta Google Analytics helyett rendes analitikák beszerelésén (laza 20-30%-os tévedéseket tud produkálni, ami már jereváni rádió kategória, de ingyen van).

> > A desktop egyébként pont hogy a heterogén multitaskingról szól, ezt hozza vissza az összes study,
> Nem azért mert nem hiszem el, de régi beigedződésem, hogy ha valaki study-ra hivatkozik akkor kérni szoktam a forrást. Ha adsz, elolvasom és utána visszatérhetünk erre a kérdésre.

Tessék, Charline saját anyaga. Ha megengeded, idéznék is belőle:

Multitasking – Multitasking on Unity is disconnected and difficult at times
Task flow is interrupted: While working on a task, participants wanted to have all the documents and websites they were using easily available to them. For them, the task was the unit of organisation of all resources and tools.

Hangsúlyozom, Ubuntu 10.10-re vonatkozó, 5 éves study, Canonical által publikálva, lehet hogy az Unity7-re ez már nem áll fenn (sőt, már akkor javult), de a szituáció azonos, és ez a kérdés, hogy ha leismétlitek ugyanazt a kutatást, mit hoz ki Unity8-on. Itt nem azért hozom fel, hogy milyen az Unity7, hanem hogy minek kell megfelelni akármilyen desktop rendszernek.

A split-screen elégtelenségét a Nielsen-Norman Group hangoztatta, többször is. Az NNG-nek lehet hinni, Nielsen usability tesztekben megkerülhetetlen, Norman a UX névadója, a cégnévben nem szereplő harmadik, Togazzini pedig az Apple HIG első pár kiadását írta (és így az első HIG-et).

Tisztában vagyok vele, hogy vannak a mozaikozó window managerek, belemehetünk részletesen ebbe, de szerintem aki mozaikozik, nem netbookon teszi, és nem max 2 ablakkal - ez ugyanis a két legerősebb kritika Nielsenéknél: 2 ablak sokszor nem elég, pláne nem egy 21 colos monitoron, ill. hogy ha lefelezek egy kisebb phabletet, akkor pont nem látok szinte semmit egyik appból sem.

Én azt gondolom, ehhez a WM-nek azért van némi köze, pl.

  • rengeteget használom OS X-en, hogy a title bar-ban ott a dokumentum, amit át tudok húzni, rá a dock-on szereplő alkalmazásikonra
  • szintén rengeteget használt ficsör a mindenféle app-összes-ablaka mutatás, ebből a bestof a fenti drag-n-drop-pal, ha egy fájlt ráhúzok egy alkalmazásikonra és ott tartom, bejönnek az app ablakai, ha valamelyik felett tartom, akkor nagyban bejön az az ablak és még tabot is tudnék váltani tán így

az gondolom nem unity, de a fájlkezelés se mindegy:

  • az életem 90%-át a recens folderek között töltöm, amiket rögtön elérek az összes Save As / Open dialógusban
  • az, hogy a legutóbb használt fájlok mindig külön listázva vannak, nagyban megkönnyíti az integrációt
  • a Dock-ba beszerelt, legutóbb letöltött fájlokat előrevevő Downloads folder pedig valószínűleg egyenesen Isten ajándéka (örökhála érte akárkinek aki kitalálta)

Ennek 90%-a a fájl, meg a másolás. Az, hogy az opera szépen végighúzza processcsíkot a fájl natív ikonján, amit utána egy klikkel megfogok a Dock-ról, ráhúzom az appra ami miatt letöltöttem, az kinyílik, kiválasztom az ablakot amibe be akarom illeszteni, és ott van, az egy sokszereplős élmény, de fontos egy desktop rendszeren.

Az appokkal meg az van, hogy a jórészük böngészőben fog futni, más részük meg ímmel-ámmal fog implementálni néhány FreeDesktop API-t, mert amúgy valszeg azért van Qt-ban hogy Windows-on is fusson, vagy KDE-re készült, vagy java-ban, vagy mittudomisén. Ebből a legdurvább állatfaj a LibreOffice, anélkül gyakorlatilag nem vagytok teljesértékű desktop, de baromira nem része semminek.

És itt dől el, hogy az ingyenes alternatíva valóban alternatíva-e, a felhasználó ugyanis - így vagy úgy, de - rendszerint nem fizet az OS-ért, ő "csak" használni szeretné.

> Ne haragudj, de ebben - minden tiszteletem mellett - kételkedem, legalábbis pontosítanék: a UX tudományos igénnyel tudja ezt megmondani.

A kétkedés egy egészséges emberi reakciü.

Ezzel együtt a UX nem egy akreditált licensz szakma. Elsajátítható, tanulható és gyakorolható. Pusztán végigkatingatásnak nevezni azt amit egy jó UX tapasztalatal és érzékkel bíró fejlesztő csinál az konkrétan sértés.

> mi szépen lekutatjuk mint a kisangyal, külső emberekkel, ezzel különböztetjük meg magunkat a piacon is, hogy a 3-4 tényleges UX-et csináló cég egyike, nem dizájnügynökség

Hajrá. Sok sikert kívánok a vállalkozásotokhoz. Komolyan.

Ezzel együtt nem csak ez a járható út.

> Én azt gondolom, azért igazán minőségről akkor kezdhetünk beszélni, ha nem lehet lesöpörni az asztalról a kérdéseket azzal, hogy "jóvan de ingyen vol

Én meg azt gondolom, hogy aki egy termék árát nem veszi szempontba a termék egészének a megítélésekor az súlyos hibát követ el.

Amúgy a Google Analytics sincs ingyen, csak más formában fizetsz érte Google-nek.

Az Ubuntu vs. MS csomagok összevetésénél pedig az ár igenis relevánsz szempont. Lehet, hogy neked nem, mert gazdag vagy, de a világon van még pármilliárd ember akiknek igenis szempont az, hogy egy OS-t és egy Office csomagot mennyiért kapnak meg. Az pedig, hogy ellopható had ne legyen már előny :(

> Tessék, Charline saját anyaga. Ha megengeded, idéznék is belőle:

Ez egy 5 éves _VÉLEMÉNY_. Valami komolyabbat ha kérhetnél és lehetőleg arról, hogy "desktop egyébként pont hogy a heterogén multitaskingról szól"

De lehet, hogy az a baj, hogy én a "kutatás" szó alatt nem egy "vizsgálódást" értek, hanem egy tudományos igényű dolgozatot.

> A split-screen elégtelenségét a Nielsen-Norman Group hangoztatta, többször is.

Elhiszem. Én ilyen mélységben nem értek a dologhoz és bevallom ennyire nem is érdekel.

> Én azt gondolom, ehhez a WM-nek azért van némi köze, pl.

Pusztán a megjelenítésben és az interakciókban. Ennek a fícsörnek a lényege a WM alatti rétegekben van.

> Ebből a legdurvább állatfaj a LibreOffice, anélkül gyakorlatilag nem vagytok teljesértékű desktop, de baromira nem része semminek.

Ezért írtam neked a platform API-k jelentőségéről.

Tényleg hidd el, hogy ez nem UX meg dizájn kérdés.. ha a platform maga nem alkalmas valamire akkor találhatsz te ki akármilyen okos dizájnt, az nem lesz megvalósítható.

> Pusztán végigkatingatásnak nevezni azt amit egy jó UX tapasztalatal és érzékkel bíró fejlesztő csinál az konkrétan sértés.

Az, hogy a fejlesztő végzi a UX teszteket egy önellentmondás. Segregation of duties címen érdemes keresni, nem véletlenül lett kitalálva. Ha szorít a határidő, a fejlesztő mindig fejlesztő marad, és inkább pass-szal továbbengedi a tesztesetet, minthogy odaálljon a szőnyeg szélére. (Tudod, tudom, ti vagytok a kivétel, nálatok mindenki becsületesen végzi a dolgát, és az emberek minden körülmények között etikusak.)

Úgyhogy de, amit a UX tapasztalattal bíró _fejlesztő_ csinál, az maximum végigkattintgatás. Persze meg lehet ezen sértődni. ;)

> Én meg azt gondolom, hogy aki egy termék árát nem veszi szempontba a termék egészének a megítélésekor az súlyos hibát követ el.

Abszolút egyetértek. És nem szarkazmusnak szántam. Ettől függetlenül, a "nem jó, de ingyen van, úgyhogy stfu" című szöveg szerintem nem állja meg a helyét. Most nem feltétlenül a te kommentjeidről van szó, inkább általánosságban említettem meg.

> Ezért írtam neked a platform API-k jelentőségéről.
> ha a platform maga nem alkalmas valamire

Miért nem alkalmas? Komoly a kérdés.

> Az, hogy a fejlesztő végzi a UX teszteket egy önellentmondás

Nem emlékszem, hogy mondtam volna ilyent. Nyilván nem erről van szó.

> Ha szorít a határidő, a fejlesztő mindig fejlesztő marad, és inkább pass-szal továbbengedi a tesztesetet, minthogy odaálljon a szőnyeg szélére.

Azonal repülne az a mérnök aki meghamisít bármilyen teszt eredményt.

> Úgyhogy de, amit a UX tapasztalattal bíró _fejlesztő_ csinál, az maximum végigkattintgatás. Persze meg lehet ezen sértődni. ;)

Linus egy arrogáns fasz, ha ismernéd te is tudnád. De ha neked úgy tetszik akor módosítom a véleményem: nettó inkompetencia azt gondolni, hogy egy fejlesztő max csak végigkattingatásra képes. Aki ilyent mond az elárulja magáról, hogy nem látott mégjó UI fejlesztő csapatot. Ami nem bűn :) csak nem kéne hülyeséget beszélni.

> Ettől függetlenül, a "nem jó, de ingyen van, úgyhogy stfu" című szöveg szerintem nem állja meg a helyét.

Azért nem értek egyet ezzel, mert a világ összes budget megoldásának ez a selling pointja.

> Miért nem alkalmas? Komoly a kérdés.

A válasz jóval, de jóval bonyolultabb mint amennyi ide egy hup kommentbe belefér.

Röviden annyi, hogy egyik klasszikus Linux disztró sincsen az alsó rétegektől a legfelsőbb rétegeik, komponensenként és modulonként úgy megtervezve mint egy OSX vagy akár a Windows. A FOSS modellben összerakott szabad OS-ekbe ezért nincs, nem volt és soha nem is lesz olyan szintű data tracking és content hub szolgáltatás amire azokat a fícsöröket lehetne építeni amiktől az OSX olyan amilyen.

Mondok egy példát... a Maemo-ban még 2008 környékén volt egy olyan gebasz, hogy a UI komponensek semmilyen fejletteb grafikai támogatást. Hiába eszkaláltuk ezerrel ezer vice presidenten keresztül, hogy bakker, a Qt-nak marhára kéne tudnia ezt, mert nem lehet szép UI-t csinálni fapados alapokon. De a Qt vastagon szart a pofánkra. Hiába vette meg a Nokia kilóra a céget, egyszerűen leszarták amit kértünk, az utasításokat meg ignorálták. Namost amiatt a Maemo6-ba ezért kénytelen voltak a fejlesztők "elforkolni" az alap komponenseket és csinálni egy rendes grafikai támogatást adó komponenst. Lett is szép N9 UI... de iszonyat sokba került ez és zsír, hogy 3-5 hónap késést önmagában csak ez is okozott. Az Apple-nél ilyen nem történhetett volna soha meg. Ott van egy cél és a cél mindent meghatároz.
Gondolj bele, ez a példa két FOSS projekt között történt meg... az Ubuntu alatt van több tucat ilyen projekt. Semmi garancia nincsen arra, hogy ha az Ubuntu valamelyik felhasználóbarát fícsöréhez kell egy komponens kibővítése és módosítása akkor az meg is történik. Néha még egy-egy kész patch integrálására is éveket kell várni. Erőből és pénzből pedig nem lehet mindent megoldani. Egyszerűen nem minden működik erővel és pénzzel.

Annak, hogy egy OS a felhasználónak a leggördülékenyebb benyomást keltse. Hogy minden mindig kéznél legyen és minden mindig meglegyen úgy és ott ahol kell. Hogy a legfrappánsabb interakciókkal lehessen a legkülönfélébb feladatokat elvégezni az nem UX meló... a UX dizájnerek a színes sálacskáikkal, meg a fesen nacijukban, slimfit zakójukban és a kopogós cipőjükben és az NB1-es frizurájukkal max csinálnak szép doksikat a nagyonlapos Mac-jükön miközben a fat-free, organikus, fair-trade lattéjukat kortyolgatják. A megvalósítás viszont azon múlik, hogy az egész OS-ben az alapoktól a tetőcserépig minden modulnak, komponensnek úgy vannak a programozási csatolófelületei (API) kialakítva, hogy minden smúz legyen. Ez pedig engineering munka, abból is a masszívabb fajta. Ilyent manapság az Apple, Google és az Intel tudnak csinálni.. kihagytam valakit? Biztos, de a lényeg az, hogy gennyesen sok lóvé és piszok sok jó mérnök kell ehhez.

> Azonal repülne az a mérnök aki meghamisít bármilyen teszt eredményt.

Nem is meghamisításról van szó, inkább úgy kell érteni, hogy nagyon kevés ember tudja objektíven megítélni a saját teljesítményét. Ha te tervezel egy UI-t, és ezt a legjobb képességeid szerint csinálod, akkor legfeljebb a triviális hibákat fogod benne észrevenni. Talán jobb hasonlat, hogy az író nem tudja érdemben lektorálni a saját könyvét.

> nettó inkompetencia azt gondolni, hogy egy fejlesztő max csak végigkattingatásra képes. Aki ilyent mond az elárulja magáról, hogy nem látott mégjó UI fejlesztő csapatot. Ami nem bűn :) csak nem kéne hülyeséget beszélni

Ne érts félre, nem azt mondom, hogy nem képes rá. Csak azt próbálom megmutatni, hogy a UI fejlesztés és tesztelés még nem (elegendő) UX. Az egy külön szakma. Nem kizárt, hogy egy ember mindkét szakmában jártas legyen, de nem is előfeltétele. És szerintem nem is gyakori.

> A válasz jóval, de jóval bonyolultabb mint amennyi ide egy hup kommentbe belefér.
> [...]

Tehát ha jól értem, elegendő (és véges ;)) emberrel és pénzzel megoldhat lenne, a problémát inkább az upstream jelentené?

> kevés ember tudja objektíven megítélni a saját teljesítményét.

Ki mondta, hogy egy mérnök a saját teljesítményét méri? Nálunk minden kódót kétszer review-ol és kétszer tesztel le valaki más. Unit tesztek vannak és automatikus funkcionális teszeket kötelező futtatni minden review keretében. Plusz az integrációs tesztelés. Ez mind lassít. Ha valaki ebben sumákol azt kicsontozom.

> Csak azt próbálom megmutatni, hogy a UI fejlesztés és tesztelés még nem (elegendő) UX. Az egy külön szakma.

Külön szakma, de nem licensz szakma. Elsajátítandó és gyakorlandó szakma. Bárki akinek van érzéke a usability-hez képes rá. Fejlesztő is és dizájner is. Én az előbbit fontosabbnak tartom.

> Tehát ha jól értem, elegendő (és véges ;)) emberrel és pénzzel megoldhat lenne, a problémát inkább az upstream jelentené?

Ha elég sok embered és pénzed van akkor az upstream sem probléma :)

Tudom, már sokszor hoztam elő, de amíg egy, a hivatalos repóban (mégha tesztjelleggel is) kiadott szoftverben, a login screen után nem lehet továbblépni egérrel (mert érintésre vár), és ez egy hónapig így marad, azért az sokat sejtet.

Megtörtént eset, Unity 8. Ekkor döntöttem úgy, hogy nem kérek belőle. Szimpatikusabb lett volna a Qt-vonal miatt, de működésig el sem jutó alkalmazást (IMHO felhasználónak leszűrődő információ: még minimális belső teszten sem ment át) még tesztelésre kiadni is ciki.

Hasonló ez, mint sok FOSS projektnél: ki van dobva egy .tar.gz, ami még csak le se fordul.

Sokszor, hoztad elő és sokszor magyaráztam el neked, hogy ennek mi volt az oka.

Nekifutok még egyszer...

Amikor egy forráskódot kiad egy FOSS projekt akkor elsősorban a kód megmutatása a cél. Tessék, itt van a kód, lehet nézegetni. Ez arról szól, hogy akit érdekel az megnézheti, hogy a licenszek rendben vannak-e, tartalmaz-e lopott kódot vagy egyértelmű spywaretm, mallwaret. Ilyenkor messze nem az a cél, hogy a kód minden környezetben forduljon csont nélkül és működjön.

Az, hogy neked nem fordul a kód az csak azt jelenti, hogy a kód nem portolható. Csomószor van olyan, hogy egy kód az én fejlesztői környezetemben még fordul, de máshol nem. A kód portolhatósága már csomagolási feladat, ahol biztosítjuk, hogy a forduláskor jelen legyenek a megfelelő API csomagok, könyvtárak és a megfelelő toolchain és fordítási eszközök.

Tehát van az a fázisa publikálásnak amikor a kódot mutatjuk meg "csak a szemnek".

A második fázisa az amikor a kód portolható, vagyis elvárható, hogy forduljon. Ez tényleg csak annyit jelent, hogy lehúzod a targézát és az cmake/qmake és make parancsra (vagy ezzel ekvivalensre) fordul és legyártja a binárisokat. Ez még mindig nem jelenti azt, hogy futtatható, integrálható lesz a FOSS projekt végterméke.

A harmadik fázis az amikor a kód fordul, csomagolható és akár futtatható is. Ez az amit te félreértettél. Ugyanis ez még messze nem arról szól, hogy csinál bármit a program. Egyszerűen csak lefuttatható és nem dob core-t, nem eszi meg a CPU-t nem foggyasztja el a memóriát és nem blokkol semmilyen rendszer erőforrást, valamint nem csinál semmi gonoszságot.

Ez a fázis a test driven development egyik alapja. Minden test driven development úgy kezdődik, hogy megírunk egy fordítható, futtatható main{} függvényt és csinálunk gy tesztet, hogy a program elindul és kilép.

Ez után a fázis után ágazik el a fejlesztés annyi irányban ahány felhasználói use-case/feature/epic vagy ami éppen használatos a projekben. Az egyes fícsörök lépésenként kerülnek be rendszerbe és minden újabb kiadás tartalmaz valami újat.

A fejlesztés ebben a fázisban _NEM_ lineáris, a kiadások viszont azok. Vagyis valamilyen prioritási sorrendben kerülnek bele a fícsörök, bugfixek a lineáris kiadásokba. Ez a másik dolog amit te félreértettél... bár többször elmagyaráztam már. Vélhetőleg rosszul, ezért elnézésedet kérem.

Szóval, ha eg rendszernek két feladta van az egyik a kávéfőzés, a másik pedig a fagylalt gyártás, akkor ennek a két fícsörnek a megvalósítása egy adott prioritás sorrend alapján történik. Ha a kávéfőzési képesség fontosabb az ügyfélnek akkor azzal kezdjük. A FOSS modell lényege az, hogy akkor is kiadjuk, megmutatjuk a terméket ha az még nincs kész (release early, release often) Ilyenkor sorozatban vannak olyan kiadások ahol a kávéfőzéssel kapcsoltos fícsörök javulnak, bővülnek és az ezzel kapcsolatos bugok fixálódnak... ilyenkor persze csodálkozhat a fogyasztó, hogy hát itt van a fagyigép rész ami nem működik. Ez az amit te is csinálsz...

Pedig egyszerűen arról van szó, hogy a fagyi készítés a fontossági sorrendben a kávéfőzés után következik.

Szóval, viszatérve az esetre amit te felvetsz...

A Unity8 konvergenciájának az egyik alapja, hogy az elérhető adtbeviteli mód és perifériák alapján adaptálódik a környezet és az alkalmazások. Vagyis ha van egér és tasztatúra akkor asztali körenyezetet feltételezünk és úgy nézünk ki, ha pedig csak érintőképernyő van akkor mérettől függetlenül vagy phone vagy tablet módoba megyünk.

A Unity8-nek egyértelműen a phone mód a prioritás. Ugyanis telefonra nincsen használható Unity7. Vagyis ameddig a desktop júzereknek van egy működő WM és grafikus shell, addig a telefonos júzereknek csak a unity8 van.

Ezért a fejlesztési prioritásokat a telefonos mód szabta meg.

Az Unity8-nak és minden arra épülő keretrendszernek és core alkalmazásnak az OTA 8-9-10 kiadások célozzák meg azt a konvergenica use case-eket amikben az ilyen úgynevezett "capability" alapú adaptáció történik.

Vagyis egész egyszerűen azon a fícsörön amit te hiányolsz nem dolgozott senki. Egy adott és meghatározott prioritási sorrendben haladt a Unity8 csapat és a FOSS modellt követve a köztes kiadásokat is ki lehetett próbálni.

Való igaz, hogy meddig nem feküdt rá a csapat arra, hogy a Unity8 egy asztali környezetben is úgy működjön ahogy azt a felhsználók és a funkcionális tesztek megkövetelik addig a desktop környezetre a Unity8 kiadás csak mint kód, fordítható kód és futtatható kód léetezett... mint használható és működő kód _NEM_

Remélem, hogy így már egyértelműbb, hogy miről van szó. Ha még így sem jön le a dolog akkor vagy én magyarázok nagyon rosszul és akkor inkább hagyjuk. De ha kérdésed van akkor szólj.

Ebből - átfutva - nem világos, hogy egyáltalán miért került a desktop repókba, amikor el se lehet rendesen indítani. Ha nem dolgozott azon az irányon senki, miért adják ki teljesen használhatatlanul?

A másikra: ne nevettess a portolhatósággal, ennyire ne nézz már hülyének, nem a -fpermissive -típusú változások miatt jövő hibákra gondolok. "Támogatott" rendszeren fordult elő ilyen. Egy időben sok ilyen sf.net -ről töltött dolog volt. Nyilván trehányul volt megfogalmazva, hogy mi a támogatott.

> Ebből - átfutva - nem világos, hogy egyáltalán miért került a desktop repókba,

Az ubuntu-ban nincs phone repo és desktop repo. Egy repo van és az ott levő csomagok közül van olyan ami a telefonon működik csont nélkül de a desktopon esetleg nem.

Szóval ezért került bele, mert a phone image is az Ubuntu repó csomagjaiból épül fel.

Portolhatóság alatt én tényleg azt értem amit írtam. Az két külön szint, hogy nálam fordul és az, hogy mindenhol fordul de ha nem akkor megmondja szépen és érthetően, hogy miért nem fordul.

Azt pedig, hogy miért publikál valaki olyan kódot ami nem fordul/működik leírtam. Megvan abban a ráció.

Ez amit a csomagokról írtál azért elég baj.

Itt van egy 15.10 előttem. Átlagfelhasználóként szeretnék böngészni. Beírom, hogy böngésző (browser) a keresőbe. Első találatként kidobja a Browser nevű appot, ami ugyan minimális netböngészésre alkalmas, de nagyon sír róla, hogy nincs desktopra optimalizálva. Még csak kijelölni sem tudok szöveget.

Nagyon odaver ez az egész az átlagember számára a használhatóságban. Ha nincsenek ezek a csomagok elkülönítve, akkor az átlagember mégis honnan kell, hogy tudja, hogy ezek még nem neki valók?

> Ez amit a csomagokról írtál azért elég baj.

Miért? A Mir és a Unity8 is ott van az archive-ban. Mondom... release early, release often. Ez egy nagyon alapvető eleme a szabad szoftverek fejlesztési modelljének.

> az átlagember mégis honnan kell, hogy tudja, hogy ezek még nem neki valók?

Mondjuk onnan, hogy elolvassa a csomag leírását:
Description-en: Ubuntu web browser
A lightweight web browser tailored for Ubuntu, based on the Oxide browser engine and using the Ubuntu UI components.

A lightweight ugye magáért beszél, arról pedig hogy "Ubuntu UI components" egy kör google alatt kideríthető, hogy az az még nem desktop kompatibilis.

De ha ez túl bonyolult akkor a 0.23 verzió amolyan finom utalásként szolgál, hogy ez mér pre 1.0 kiadás.

"Miért?"

Pont azért, amit leírtam.

A magyarázatod nem jó. Képzeld magad egy átlagos Józsi bácsi helyébe, aki nem ért hozzá, csak egyszerűen használni szeretné. A leírás sehol nem szól arról, hogy ne ezt használd, mert ez nem arra a rendszerre való, amin te most épp ügyködsz. Nagyon nem felhasználóbarát az a hozzáállás, hogy egy gugli kereséssel kéne kiderítenem, hogy a program ami ott van a gépemen alapból, és az a neve, hogy Böngésző, az nem arra való, hogy böngésszek vele.

Szerintem az átlag Józsibácsik nem nyitják meg a terminált és nem írják be, hogy 'sudo apt-get install browser-app' :)

Ugyanis ez a Browser alkalmazás nincsen ott a gépeden alapból, de ha telepíted akkor speciel tökéletesen alkalmas lesz arra, hogy böngésszél vele.

Nem rémlik, hogy telepítettem volna valaha, és itt van a gépemen. Persze ettől függetlenül elképzelhető, hogy tévedek, de tényleg nagyon nem rémlik. A másik gépemen játszottam az touch emulátorral, ezt, amin nézem kifejezetten munkára használom, szóval tanácstalan vagyok. Természetesen ha nem az alaptelepítés része, akkor tárgytalan a mondanivalóm.

Egy reverz dependencia csekkolás megmutatja, hogy mi lehet az a csomag amit te telepítettél és húzta magával ezt a csomagot

$ apt-cache rdepends webbrowser-app

Az nem kérdés, hogy az érntőképernyős kiadáshoz készült böngésző nem része az asztali kiadásnak.

Meg a mostani OTA9 kiadással még kényelmesebben lehet majd a desktop-on használni, mert folyamatosan toljuk az egér és keyboard támogatást a UI komponensekbe.

Te melyik release-en vagy? Én nagy cselesen kihagytam a 15.10-est és a 16.04-est is ki fogom hagyni, mert az összes releváns fejlesztés a 15.04 Overaly PPA-ba megy párhuzamosan az aktuálisan fejlesztett kiadással. Szóval a legkúlab dolgok a 15.04 + Overlay PPA konfigban vannak. Mármint a legkúlabb konvergencia meg telefon fejlesztések.

Általában "dual landing" rendszerben tolja mindenki az új dolgokat. Vagyis egyszerre megy az Overlay PPA-ba és az aktuálisan fejlesztett kiadásba minden ami a telefonnal kapcsolatos. De desktop-on sokat ebből nem érzékelsz, mert a legtöbb fejlesztés azért a Unity8, Mir és a telefonos alkalmazások területén folyik. Persze most az OTA9 meg az OTA10 arról szólnak, hogy a telefonos dolgok menjenek jól (jobban vagy kevésbé rosszul legalább) a desktop-on.

Igen, problem.

Ugyanis ezek szerint nem sikerül megvilágítanom, hogy milyen lépcsők vannak egy nyitott forráskódú szabad szoftverprojekt fejlesztésében.

Egy szoftver projektnek van ->

- kódja
- csomagolási infrastruktúrája
- fordítási és portolási rendszere
- alapfunkcionalitása
- fícsörei

A nyílt forráskód és aszabad szoftverek világában teljesen megszokott, sőt elvárt dolog, hogy a fejlesztők már akkor megmutassák a kódot illetve a csomagolással kapcsolatos infrastruktúrát amikor maga a projekt még nem is fordul mindenhol és akár az alapfunkcionalitás is hiányzik.

Olyan ez mint amikor házat építesz és az alapok lerakása után meghívod a barátaidat, hogy megmutasd hol tartasz és mire építesz. Aztán persze, lehet hogy valamelyik haverod vagy egy idegen aki látja a sokadalmat a betonplaccon örömködni beszólnak a kerítésen át, hogy "hát mekkora marhaság ez" :D

Így már érted?

„Hiába eszkaláltuk ezerrel ezer vice presidenten keresztül, hogy bakker, a Qt-nak marhára kéne tudnia ezt, mert nem lehet szép UI-t csinálni fapados alapokon. De a Qt vastagon szart a pofánkra. Hiába vette meg a Nokia kilóra a céget, egyszerűen leszarták amit kértünk, az utasításokat meg ignorálták.”

Korábban írtad:

„De ennyi szabad ember és ennyi pénz nincs. A Nokiának volt, le is tolta a Microsoft erőből a placcról.”

Hát a fentiek fényében inkább az lenne e helyes megfogalmazás hogy a Nokia sikeresen megsemmisítette önmagát. Ha ilyen állapotok uralkodtak a cégnél, akkor ehhez a Microsoft-nak nem sok köze volt.

> a Nokia sikeresen megsemmisítette önmagát. Ha ilyen állapotok uralkodtak a cégnél, akkor ehhez a Microsoft-nak nem sok köze volt.

Ez erős túlzás és bulváros csúsztatás.

Egy ipari akvízíció sosem egyszerű dolog. Az a probléma amiről írtam nem játszott szerepet a Nokia bukásában. Pénzbe került, de akkor amikor ez a költség felmerült még csilliárdok álltak hegyekben a Nokiánál.

> Pusztán végigkatingatásnak nevezni azt amit egy jó UX tapasztalatal és érzékkel bíró fejlesztő csinál az konkrétan sértés.

Cognitive Walkthrough-nak hívtam, a végigkattintgatás egy egyszerűsített magyarázat volt, elnézést, ha félreérthetően fogalmaztam.

> Ezzel együtt a UX nem egy akreditált licensz szakma

Az UCD (user centered design) elég kemény azért, ISO szabvány van rá, mi az, és mi nem az. Pl. kimondja, hogy a tervezési folyamatba a felhasználókat be kell vonni...

Ez pedig egy 2000-ben rajzolt ábra az általános UX folyamatról, csak hogy ne mondjuk már, tegnap húztuk ki a zsebünkből... azért ez egy eléggé összeszedett szakma.

Félre ne érts, ettől még lehet valaki nagyon ügyes UI fejlesztő, sőt, lehet érzéke is a felületekhez, de a UX módszerek ISO-ba vannak vésve. Ha nincs felhasználóbevonás, akkor nem UX, ez ennyire egyszerű szerintem. És igen, amit Magyarországon a legtöbb ügynökség művel, az nem UX, mert az ügyféltől szedi be az infót, hogy mi kell, gondol valamit magában, hogy ezt hogy kéne szépre rajzolni, aztán az ügyfélnek bemutatja - ez nem UX, akkor se, ha elolvasott hozzá 25 ergonómia könyvet, akkor se, ha a kollégák megdicsérték vagy az ügyfél tapsikolt, mert a való életben - amikor user elé kerül - nem ez fog számítani.

> Ez egy 5 éves _VÉLEMÉNY_.

Szerintem ez egy köznyelvesített usability report, könnyen lehet, hogy valami PDF-ben ott van nálatok a teljes, videókkal, mindennel.

> Valami komolyabbat ha kérhetnél

Most hirtelen nem találtam, biztos rosszul guglizok, ezen a környéken keresnék, ill. a pszichológiai ergonómiai szakfolyóiratokban. Ha könyvben van ilyen study, akkor ebben lesz Ha nagyon kell, írok az NNG-nek, hogy nincs-e, megvalósítani meg tudnék egy ilyen study-t, de azért az sok-sok óra munka, egy fórumtémába ennyit ne...

Akárhány irodai terepkutatásra megyek amúgy, mindig ez van, de a belsőket nem adhatom ugye ki, de szép ábrák vannak benne arról, egy-egy adott taszkhoz (hírlevél kiküldése, versenyszervezés, fordítás, mikor ki az ügyfél) hányféle programot használnak emberek.

Tudományos igényű egy "vizsgálódás" attól lesz, hogy a kísérlet reprodukálható, azaz rögzített a kísérleti környezet, rögzített az adatgyűjtés módja, és más emberekkel (más alanyok, akár más kutatók) megismételve a kísérletet hasonló eredményre jutunk - jelenleg arra, hogy ubuntu 10.10-ben a multitasking nehézkes (volt), vagy arra, hogy az irodai feladatok sokszor multitaszking-jellegűek (ezt röhögve megismétlem neked bármikor, havonta 1-2 irodai terepkutatás be szokott csúszni)

> ha a platform maga nem alkalmas valamire akkor találhatsz te ki akármilyen okos dizájnt, az nem lesz megvalósítható.

karosszékből mit bánom én, találjátok ki a platformot :)

a felhasználók világa sajnos kegyetlen, én értem a fejlesztőt akinek műanyag kalapáccsal kell az igazi szeget bevernie, de attól az a szeg még sajnos szeg... :(

mindenkinek az az érdeke, hogy a platform mint egész működjön, ne csak részei, a kérdés az, kik azok, akik ezt le tudják vezényelni, és hogy lehet...

> Cognitive Walkthrough-nak hívtam, a végigkattintgatás egy egyszerűsített magyarázat volt, elnézést, ha félreérthetően fogalmaztam.

A sértés az, hogy te azt gondolod és állítod, hogy egy fejlesztőmérnök pusztán erre képes. Már megbocsáss, de mégegyszer hangsúlyoznám, hogy az UX az nem egy licensz szakma. Nincs olyan, hogy UX mérnök... a gyakorlat és a tapasztalat teszi azzá a mérnököt és nincs olyan amire csak egy "UX designr" job title kenné fel az embert.

> a tervezési folyamatba a felhasználókat be kell vonni...

Ez nem kérdés. Ezzel együtt a UX nem licensz szakma.

> a UX módszerek ISO-ba vannak vésve.

És ezt mint szent grált valami zárt klubb védi? Dehogy is...

> Ha nincs felhasználóbevonás, akkor nem UX, ez ennyire egyszerű szerintem.

Mondtam én bármi mást??? Szerintem nem.

> Szerintem ez egy köznyelvesített usability report

A tudományos kutatástól pedig ez még mindig fényévekre van. Akkor is ha a szerzőjét kimondottan kedvelem.

> Most hirtelen nem találtam, biztos rosszul guglizol

Te írtád azt, hogy erre van study. Gondoltam akkor nem googlizni kell. Azt én is tudok. Semmi gond, én is szoktam blöffölni vitában :) De szerintem ne írjad azt, hogy study hacsak nem tudsz csuklóból adni egy mérvadó forrást.

> jelenleg arra, hogy ubuntu 10.10-ben a multitasking nehézkes (volt),

Tehát ismétlem... az nem study volt, hanem egy vélemény. Ezzel együtt lehet, hogy az volt és lehet, hogy most is. Nem tudom, de kutatási ténynek nem mondanám.

> az irodai feladatok sokszor multitaszking-jellegűek

Igen, és? Ez miben releváns az esetünkben? Arról volt szó, hogy full screen... igen az. És?

> karosszékből mit bánom én, találjátok ki a platformot :)

Na ez az. Azt nem mi taléljuk ki. Az Ubuntu csak a platform egy részét találja ki. Sajnos.... de kicsik vagyunk, szegények vagyunk és fiatalok vagyunk. Mármint egy Apple vagy egy Microsoft kaliberhez képest.

> a felhasználók világa sajnos kegyetlen

Dehogy kegyetlen. A felhasználók nagy része tökre rugalmas és adaptív. Egy komplett iparág nőtt fel, többezer milliárd dollárt mozgatott meg a szektor évtizedeken át úgy, hogy mindenki vastagon leszart a usability-t.

Fontos a UX meg fontos az ergonómia és fontos a felhasználóbarátság. Ezek mind kétség kívül selling pointok. De ne gondold, hogy a világ itt áll meg és itt kezdődik.

> kik azok, akik ezt le tudják vezényelni, és hogy lehet...

FOSS modellben szerintem nem lehet. Senkinek. Egyszerűen nem erre van kitalálva.

Ettől még életképes alternatíva lehet egy FOSS alapú platform... csak éppen nem fog rátérdelni a felhasználó cipőjére minden usecase-ben. Ezzel meg együtt lehet élni. Cserébe olcsó és szabad.

> A sértés az, hogy te azt gondolod és állítod, hogy egy fejlesztőmérnök pusztán erre képes

Na várj, akkor ezek szerint te szépen

  • kimész felhasználókhoz,
  • felírod a használati szokásaikat, ill.
  • kigyűjtöd az összes releváns adatot a hazatelefonáló analitikákból meg a support fórumokból,
  • ezekből a problémákból és a meglévő (konkurens) megoldásokból pattern library-t tartasz fenn,
  • a problémákból use case-eket szerkesztesz,
  • a use case-ekre prototípizálsz, majd
  • a prototípust mások által ellenőrzött, dokumentált és szabályos usability teszteknek veted alá,
  • a hibái alapján pedig iterálod a prototípust és a tesztelést amíg a hibák elfogadási küszöb alá esnek?

Senki nem mondta, hogy nem vagy rá képes, ez egy szakma, meg lehet tanulni, mint ahogy a GTK-t se licenszelik túl, egy UX felvételin is az a kérdés, adott problémára mit reagálsz és hogy bizonyítod be, hogy a te megoldásod tényleg megoldás, bárki aki meg tudja oldani és be tudja bizonyítani a dolgot az lehet UX-es, tiszta sor.

Maga az, hogy milyen activity-k képzik a UX-et, az viszont elég kötött, ez ugyanis egy tervezési megközelítés a sok közül (hasonlóan kötött, mitől Scrum valami és mitől nem az)

> És ezt mint szent grált valami zárt klubb védi? Dehogy is...

Ha védené, mint szent grált, akkor a <nemmondomki> és a <nemíromle> ügynökség nem kérhetne pénzt azokért a szakmaszégyene munkákért, ami miatt esetleg többmillió ember szenved Magyarországon, csak mert balfácánok voltak.

De ettől még egész jól meg lehet mondani, amit csinálsz, az beleillik-e az UCD definíciójába, vagy sem, azaz csak azt állítod, UX-et csinálsz, vagy megfelelsz-e ennek az ISO-szabványnak, amik többek közt a fenti folyamatot definiálják.

Csak nem szoktam látni, hogy a fejlesztők maguktól usability teszteket csinálnának meg egymás tesztjelentéseit átnéznék.A UI fejlesztők általában (az én esetemben legalábbis) a sokadik (5., 15., volt hogy 30.) prototípust látják, ami ki van bontva pszeudokóddal speckóba, részletezve az edge case-eket, és ha jönnek a kérdéssel hogy "az ott miért nem úgy van", akkor előkapom valamelyik korábbi változatot, amiben a dolog úgy volt, és elmondom, azzal hogy akadtak fenn a tesztelői.

Lehet, hogy kicsi a cég, és a UI fejlesztők is csinálnak UX-et, én olyan környezetekben szoktam dolgozni, ahol ők már egy végiggondolt rendszert kapnak. Nyilván, ha a UX-es nem gondolja rendesen végig akkor a fejlesztőnek kell elvégeznie a munkája jó részét is, de én mérnök-informatikus UX-es vagyok, azért vannak tippjeim arról, mire képes egy adott technológia, ill. amikor tévedek, akkor értelmesen meg tudjuk beszélni.

> De szerintem ne írjad azt, hogy study hacsak nem tudsz csuklóból adni egy mérvadó forrást.

Én amit te véleménynek vettél, azt study-nak vettem, szóval szerintem az egy mérvadó anyag, szerinted meg nem, szerintem pl. ez a study nem mérvadóbb nála, de nézd, 11-szer citálták, ez lehet mérvadóbb, de ehhez meg nem férek innen hozzá, úgy meg nem linkelem. Ha a fent linkelt rhythmbox-os study szintjén lenne megírva amúgy az anyag, akkor szerintem beleköthetetlen lenne, de én itt látom az egyet nem értést.

> Dehogy kegyetlen. A felhasználók nagy része tökre rugalmas és adaptív. Egy komplett iparág nőtt fel, többezer milliárd dollárt mozgatott meg a szektor évtizedeken át úgy, hogy mindenki vastagon leszart a usability-t.

Hát nemtom, amit a Microsoft épp egy másik topicban hisztizik, az speciel pont abból jön, hogy a 90-es években ráálltak a usabilty-re, és konkrétan arra hivatkozva patentolták le a widgeteket hogy ezen az ő kis UX expertjeik dolgoztak rengeteget, de ez a Xerox Star-ra, az Apple Macintosh-ra, és még rengeteg dologra igaz.

Szóval nem látom én azt a sok évtizedet, UX régóta van. A nem jól UX-elt rendszerekre jellemző a forced usage: ha az emberek amit akartak, csak egy (vagy kevés) adott eszközzel tudták megoldani, akkor nyilván annak függvényében, mennyire kellett, megoldották, vagy hagyták a fenébe az egészet.

Azt is olvassuk, a mobiltelefonok iszonyatosan terjesztik az internetet az eddig azt nem használók körében, nyugdíjas édesanyámat se lehet lelőni a tabletjéről mióta megkapta nyáron, pedig van egy ubuntus desktop gépe is, immár 10 éve, csak azt ritkán használja, szinte fél tőle, mostanában be se kapcsolja.

Hiszek abban hogy ebben nagy szerepe van a usability-nek, hogy a usability az egy enabler, hogy a Win95 többek közt azért előzött be sokakat mert sokmillió dollárt költött UX-re már a 90-es években is, és őszintén hiszek benne, a FOSS világnak is kell, hogy ilyen szemlélete legyen. A felhasználók csak annyira adaptívak, amennyire azt az alternatíváik megkívánják.

Igazad van abban, ez nem az egyetlen szempont. De én az ubuntutól, pont a saját vonalassága miatt - dobjuk ki a Gnome-ot, szar a UX-e, írunk sajátot, dobjuk ki az X-et, elmúltak a 80-as évek, írunk sajátot, a kétdisztrónként lecserélt képkezelő (F-Spot, Shotwell, mi volt még?), a cserélgetett zenelejátszó -, az "ubiqitous" elterjedtsége desktop linux disztróként, a többi disztróhoz képest szokatlanul nagy és erős UX csapat miatt gondoltam hogy képes lesz ezt megváltoztatni, elvégre te se a UX-est sose látott Gnome-ot reszelgeted a RedHat-tel ellentétben, hanem a saját csapatotok által kitalált WM-en dolgozol ha jól értem.

Merthogy ha ti akarjátok megcsinálni a desktop linux évét, akkor ahhoz (szerintem) pont ez a hozzállás kell, teljesen függetlenül attól, mennyi pénz van rá, vagy hogy mennyit kell veszekedni az upstream vendorral ahhoz, hogy létrejöhessen.

Ha nem is várunk el általános, OS X-szintű minden use case-es megoldást, mutassátok meg, hogy igenis lehet, és van az a use case, ami nem a konzol, és kiváló a UX vele :)

> Na várj, akkor ezek szerint te szépen

Lényegében igen. De mint említettem mi csapatunm a UI komponensek fejlesztésén dolgozik, így a mi fogyasztóink egy kicsit speciálisak.

Ezzel együtt már mondtam neked, hogy nem csak egy azaz egy drab márványb véset megoldás létezik a UX poroblémákra. Kisebb nagyobb módosításokkal lényegében felsoroltad azt a common sense-t ami alapján már 93-ban is csináltunk UI-t. Az pedig nem tegnap volt :) és akkoriban még nem voltak színes sálas, slim-fit nacis dizájnerek.

> hasonlóan kötött, mitől Scrum valami és mitől nem az

Na, látod... meg is van, hogy mi adj a nézeteink közötti különbséget. Én nem a címkében hiszek és nem is a kemény fedelű ngykönyvekben leírt és szentségként tisztelt processzekben. Én abban hiszek és úgy dolgozom, hogy a processz az a feladatot és a célt szolgálja. Ha kell simán kivágok egy részt a SCRUM-ból, mert úgy látom jónak. Projekt mangementet is csináltam már vagy féltucat félét... és igen, mindig is voltak akik csillogó szemmel tűzbe mentek volna az aranybetűkkel írott definíciókért. Én meg a common sense-et többre becsülöm.

> egész jól meg lehet mondani, amit csinálsz, az beleillik-e az UCD definíciójába, vagy sem, azaz csak azt állítod, UX-et csinálsz, vagy megfelelsz-e ennek az ISO-szabványnak,

Engem nem a szabvány és nem definíció érdekel. Engem a végeredmény és az ahhoz vezető út érdekel. Az, hogy erről sokan írtak érdekes könyveket és sokan csináltak menő bizniszeket :) az nagyon ügyes, de igazán nem ezen múlik.

> Csak nem szoktam látni, hogy a fejlesztők maguktól usability teszteket csinálnának meg egymás tesztjelentéseit átnéznék.

Rossz helyen nézelődtél. Nálunk ez alapvető követelmény. _DE_ hangsúlyozom, hogy ne vedd elő a te biznisz alapú, biznisz templétedet és ne kezdj el szörnyűlködni, hogy hát hol van az ISO pecsét, meg hol van az UCD definíció és hát-hát-hát...

Énb azt mondom, hogy a te prpcesszeid és a kóder végigklikkel között szép nagy átmenet van.... és nem kéne lenézni a kódert és áhitatos rajongásal nézni a _BIZNISZ_ szabványokat. Mert ez nem így megy. Lehet kevésbé karót nyelt módon csinált usability study-kat és igenis tud egy jó UI fejlesztő is precízen UX-et csinálni.

Némi respektet ha kérhetnék a fejlesztők iránt.

> Lehet, hogy kicsi a cég, és a UI fejlesztők is csinálnak UX-et, én olyan környezetekben szoktam dolgozni, ahol ők már egy végiggondolt rendszert kapnak.

A mi cégünk kicsi, de még mi is végiggondolt rendszereket kapunk a dizájn csapattól. Nem értem, hogy miért feltételezed, hogy nem...

> Én amit te véleménynek vettél, azt study-nak vettem.

Semmi gond, én egy tudományos kutatást vártam és nem egy véleményt. Az is valami, de azt hittem, hogy van valami veretes kutatás az OS-ek multitaszkjáról. Mármint nem okos cikkek, hanem valódi kutatás.

> UX régóta van.

Nem is azt mondtam, hogy nincs. Hanem azt, hogy elképesztően sok jó szoftver született fesenacis-színessállas megmondóemberek nélkül és mindenféle ISO szabvány szerint megírt dokumentumok nélkül...

Én nem hiszek abban, hogy a civilizáció többerez éve alatt a nagyválllati szoftevres cégeknél találták fel azt, hogy "mi is jó az ügyfélnek" :)

> ha az emberek amit akartak, csak egy (vagy kevés) adott eszközzel tudták megoldani, akkor nyilván annak függvényében, mennyire kellett, megoldották,

Erről van szó... szóval nem kéne úgy csinálni mintha a karótnyelt hiperdokumentált, iso szabványos UX processzek nélkül megállna a világ. Nem áll meg, sosem állt meg, eztán sem fog.

> pedig van egy ubuntus desktop gépe is, immár 10 éve, csak azt ritkán használja, szinte fél tőle, mostanában be se kapcsolja

Nekem az óvónő anyukám használ ubuntu-t napi 3-4 órán át. Durva túlzás azt mondani, hogy anyukám informatikus beállítottságú :) és nem fél a számítógéptől. Ez is use case kérdése. Ha csak böngészésére használja az ember akkor a tablet mindenre elég...de gondolom édesanyád nem akar office doksikat szerkeszteni, mert ha akarna akkor a tablettől jobban félne.

Szóval ez nem usability kérdése, hanem use case kérdése.

> és őszintén hiszek benne, a FOSS világnak is kell, hogy ilyen szemlélete legyen.

Ha van aki kifizeti akkor lesz is... de egyelőre nem áll fényesen a helyzet.

> A felhasználók csak annyira adaptívak, amennyire azt az alternatíváik megkívánják.

Na, ez egy nagyon fontos és bölcs kijelentés. Tökéletesen egyetértünk. Vagyis a UX problémák csak addig problémák ameddig a megoldás nem kerül túl sokba. Ha sokba kerül akkor a felhasználó alkalmazkodik helyzethez. És innentől már rideg biznisz kérdés a dolog... ha te OS-t csinálnál aminek mondjuk 10 dollár a darabonkénti licensz ára akkor bevállalnál-e 200 slimfit-zakós, színes sálas, londoni dizájnert, hogy megcsinálják az OSX killer UX-et és felvinnéd ezzel a 10 dollárt 25 dollárra, vagy nem?

Nem mondom, hogy nálunk ez a helyzet, de érteni fogod az analógiát. Az ár és a költségek igenis fontosak.

> a többi disztróhoz képest szokatlanul nagy és erős UX csapat

Azért lássuk be :) hogy ha egy fős lenne a UX csapat az is szokatlanul nagyobb és erősebb lenne mint ami a többinél van :D Az Ubuntuban egy árnyalatnyit fontosabb a UX és a dizájn mint a többi disztrónál. Ez teszi népszerűvé é használhatóvá... de ez a UX csapat még mindig kisebb mint az Apple, Microsoft, Google, Samsung UX csapatában a szanszkrít tolmácsok csapata.

Hát ha a Marco Trevisan azt mondja, akkor igaz. Mondjuk ennek a patch-nek előb be kell mennie a trunkba és rilízelni kell. De miért ne.

Én mondjuk személy szerint nettó hülyeségnek tartom terhelni az alsó és felső sávokat. Asztali gépek képernyői kivétel nélkül szélesebbek mint magasok. Vagyis a real estate a széleken olcsóbb mint az alsó-felső sávokban. De hát nem ez lenne az első eset a világtörténelemben, hogy az ésszerűséggel szembe megy a közízlés :)

Köszi a választ!

Amúgy, nekem is az a véleményem, hogy jó helyen van oldalt. Én sokkal inkább a hiányolom az intellihide opciót a launcher beállításaiból. Anno, mikor megjelent a unity, benne volt egy darabig. Aztán kivették, mondván, hogy a felhasználóknak nincs rá szükségük. Szóval, jó lenne, ha visszajönne.

Van ingyen letölthető és kipróbálható fejlesztési verzió.

Nincsenek titkok, ha van egy Nexus4-ed, slimport csatlakozód és bluetooth billentyűzeted meg egered és egy hdmi kijelződ akkor napi szinten követheted a fejlesztés állását.

Ezen a videón: https://www.youtube.com/watch?v=d-LJFMoaHv0 a prezentáció egy ilyen rendszeren megy és a végén egy kicsit bohóckodok is a windowed mode-ban.

De már majd egy éve bloggolt erről egy fejelsztő: http://notyetthere.org/unity8-windowed-mode/

Van ingyen letölthető és kipróbálható fejlesztési verzió.

Nincsenek titkok, ha van egy Nexus4-ed, slimport csatlakozód és bluetooth billentyűzeted meg egered és egy hdmi kijelződ akkor napi szinten követheted a fejlesztés állását.

Ezen a videón: https://www.youtube.com/watch?v=d-LJFMoaHv0 a prezentáció egy ilyen rendszeren megy és a végén egy kicsit bohóckodok is a windowed mode-ban.

De már majd egy éve bloggolt erről egy fejelsztő: http://notyetthere.org/unity8-windowed-mode/

( hokuszpk | 2015. 12. 26., szo – 13:32 )

ez a konvergalas pont olyan, mint a hordozhato c forraskod.

( khiraly | 2015. 12. 26., szo – 17:21 )

Legérdekesebb a Google+ alatti kommentek. Azt olvastátok?

Van egy 20% ujjongó tömeg, és van egy 80% embertömeg, aki szerint a Canonical csak ígérget...

Pl:
"""
After so many years of waiting, Canonical made me give up all my hopes of seeing Ubuntu evolve. Using Ubuntu in the last years is like being trapped in a endless circle of expectation and pain. So... No, thanks!
"""

"""Since 2013..."""

A lényeg: lassan kezd elfogyni az emberek "türelme", avagy nem lehet végtelenségig ígérgetni...

Én szerintem a Canonicalnak a mindenkori flagship terméket is kellene támogatnia, de ezt nem csak én látom így:
"""Any device? Im quoting this. I want a stable build for my OPO"""

Szerintem úgy nem lehet fejlesztői tömegeket megnyerni, hogyha a Canonical elvárja, hogy random, alig ismert telefonkészüléket is meg kell vásárolni hozzá.

FirefoxOS-t futtató telefonkészüléket se vettem, WebOS telefont se vettem annó, pedig ki szerettem volna próbálni azt is. Lumia telefont se fogok venni.

Egy normális telefon 100k+ HUF, azért csak meggondolja az ember, hogy mire adja ki, főleg úgy, hogyha telefonb*zi, valszeg jobb telefonnal járkál a zsebében, mint amit a Canonical reklámoz.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

> Any device? Im quoting this. I want a stable build for my OPO

Szerintem ebben az esetben az OPO gyártójánál kellene kopogtatni. Manapság a hardvergyártó aktív részvétele nélkül mobil eszközre nem lehet OS-t fejlesztni.

> Canonical elvárja, hogy random, alig ismert telefonkészüléket is meg kell vásárolni hozzá.

A Nexus4 egy random és alig ismert telefonkészülék?

> Az pont outdated. 2012-es madár...

És? Teljesíti a keretfeltételeket? Igen... nem random, nem ismeretlen és nem drága.

Már ezerszer elmondtam neked, hogy az Ubuntu egy operációs rendszer a Canonical pedig egy szoftver fejlesztő cég. Sem az Ubuntunak sem a Canonicalnak nincs érdemi beleszólása, hogy melyik hardver gyártó hoz a piacra Ubuntu OS-sel szerelt telefont.

> nem random, nem ismeretlen és nem drága.

En nem ezt mondom. En azt mondom, hogy minden ev aktualis flagship telefonjat kellene tamogatnia. Ez pedig a oneplus one volt 2014-2015 elejen. 2015 masodik felere es 2016 elejere nem tudom megmondani.

> Sem az Ubuntunak sem a Canonicalnak nincs érdemi beleszólása,
> hogy melyik hardver gyártó hoz a piacra Ubuntu OS-sel szerelt telefont.

Ez a kifogas kategoria. Azert linuxon nem elkepzelhetetlen egy-egy driver reverse engineeringje, egy-egy hardver tamogatasa. En meg emlekszem softmodemekre, nyomtatokra amik csak windows alatt mentek hosszu ideig, vagy eppen az elso realtek halokartyakra.

Amugy a Oneplus one-nal *egy* ember majdnem megcsinalta:
https://forums.oneplus.net/threads/wip-ubuntu-touch-for-oneplus-one.266…

Megy rajta, csak epp a telefonalas, kamera es bluetooth nem megy.
Leforditva: ket fejleszto bere lenne tamogatni.

A kerdes mostmar az, hogy er-e 2 fejleszto beret egy telefon tamogatasa?
Ez egy nyilvanvalo penzugyi dontes. Szerintem ez pozitiv merleg lenne a Canonicalnak (potencialis uj fejlesztok miatt).

Csak ugye az nem vilagos, hogy hol a bevetel oldala a Canonicalnak a telefonbol. Mert ha minden viszi a penzt, akkor +2 fejleszto csak meg tobb penzt visz. Akkor meg jonnek a kifogasok, miert nem...

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

> ev aktualis flagship telefonjat kellene tamogatnia

Miért is? Mégegyszer mondom, a hardvergyártó aktív segítsége nélkül nem lehet egy eszközre operációs rendszert gyárta és azt támogatni. Nem lehet.

> Amugy a Oneplus one-nal *egy* ember majdnem megcsinalta:

A majdnem pedig meglehetősen messze van a megcsinálástól

> Leforditva: ket fejleszto bere lenne tamogatni.

Sajnos tévedsz. Egy plusz eszköz támogatása jóval több meló mint két mérnök munkája.

> e az nem vilagos, hogy hol a bevetel oldala a Canonicalnak a telefonbol.

Nincs ebben nagy titok. A hardver gyártók fizetnek az eladott telefonok után. Ez így működik minden más OEM szállított OS esetében is. Az asztali Ubuntu-val is ez az üzleti modell.