OTA-8.5: Gyorsjavító kiadás érkezett az ubuntus telefonokhoz

Ubuntu

Az ünnepekre való tekintettel a Canonical a soron következő, talán az eddigi legizgalmasabb OTA-9-es frissítést elhalasztotta jövőre, valamikor január közepe-vége felé. Viszont van pár javítás amit minél előbb szeretett volna eljuttatni a felhasználókhoz, ezért kiadott egy gyorsjavításokat tartalmazó frissítést. A módszer nem szokatlan, az OTA-3 kiadása után is találkozhatunk egy ilyen köztes kiadással. Az előzményeket ismerve nem meglepő, hogy az OTA-8.5 csak javításokat hoz, abból is csak néhányat. Ahogy arról az előző verziónál beszámoltunk, a könnyebb beazonosíthatóság kedvért a korábbi, eszközönként eltérő kiadási számokat felváltotta ez egységes OTA-szám.

Az OTA-8.5-ös frissítés a következő eszközökhöz érkezik meg:

  • Google Nexus 4 (mako)
  • Google Nexus 7 (flo)
  • bq Aquaris E4.5 (krillin)
  • bq Aquaris E5 (vegetahd)
  • Meizu MX4 (arale)

A kiadás javított hibái:

  • Az előző OTA véletlenül letiltotta a névjegyek SIM kártyáról importálását
  • A Zenelejátszó alkalmazás túl sok energiát fogyasztott megállított zenével a háttérbe küldve
  • DBus körüli javítások: rosszul használt, a felhasználó felületet megakasztó hívások kitakarítása
  • A készülék helyzetének meghatározása nem került kikapcsolásra letiltott helymeghatározás és GPS esetén
  • Néhány felhasználó nem tudott telepíteni/frissíteni alkalmazásokat egy Ubuntu One fiókot érintő hiba miatt
  • Az AppArmor nem engedélyezte a telepített UI SDK fájlok használatát webapp konténer használata esetén

Ez a frissítés is már a korábbiaknál megszokott módon fog megjelenni. Fázisokban, 24 óra leforgása alatt lesz elérhető a felhasználók számára.

A javított hibák listája ezen, a kiadási megjegyzések pedig ezen a linken találhatóak meg.

A magyar fordítási hibák itt jelenthetőek.

( BZoltan | 2015. 12. 17., cs – 04:27 )

Annyi pontosítással élnék, hogy az OTA9 nem elhalasztva lett, hanem eredetileg is januárra volt tervezve. Az OTA9 fő műsorszáma egy raklap konvergencia fícsör első verziója.

Kicsit félreérthetően fogalmaztam, az tény, viszont úgy értettem, ha a kiadási ütem szerint nézzük, akkor most kellett volna érkeznie a következő OTA-nak, de az ünnepek meg egyebek gondolom inkább januárra tervezték. Az más kérdés, hogy közben viszont kijött egy hotfix kiadás. :)

Azért mert ez az image based over the air update biztosabb és hatékonyabb megoldás mint az asztali gépeken ismert apt és dpkg eszközök.

Több infó itt - https://wiki.ubuntu.com/ImageBasedUpgrades

Egyébként az alkalmazások frissítései alkalmazásonként mennek. Ez az OTA csak az alap rendszert frissíti.

Naja, de az alaprendszert is eleg nehez.
Igazabol a kerdesem az, hogy van/lesz lehetoseg arra, hogy az egyes frissitesek felkeruljenek mar a megjelenesukkor?

Pl. tegyuk fel hogy 09.01-en kijott az OTA, 09.02-an jon a bug:

* A készülék helyzetének meghatározása nem került kikapcsolásra letiltott helymeghatározás és GPS esetén

3-an megvan a javitas.

Igy most meg kell varnia a usernek, amig kijon egy OTA. Amugy meg nem kene, nem?
Azt latom, h jelenleg igy mukodik az Androidnal is, de az ertelmet nem igazan. Ez szerintem egy tok nagy elonye a linux disztribucioknak a windows-zal szemben.

Amugy miert biztosabb es hatekonyabb?

A biztonságról és hatékonyságról...

Szóval az van, hogy ennek az image based update-nek az alternatívája a régi jól bevált apt-get upgrade meg a dpkg. Namost ezekhez a rendszernek alapból írhatónak kell lennie. Ha pedig az akkor azt írni is fogják. Ha pedig a júzer elkezdi buherálni a rendszerterületet akkor ember legyen a talpán aki komolyabb összeggel fogad arra, hogy 3 éven át minden vak apt-get dist-upgrade csont nélkül le fog menni. De még ha nem is buherál bele a júzer az apt-get/dpkg világban bizony benne van az, hogy időnként összeakad ez-az-amaz. Én vagy 15 éve használok .deb alapú OS-t és meg vagyok győződve a frankóságáról, de azt is tudom, hogy néha rá lehet szaladni a szopócsonkra. Na ez az amit egy image based update megelőz.

A hatékonyság az nem kérdés. Az apt-get update egy piszok lassú és piszok erőforrásigényes móka. Főleg a szerver oldalon. Akármilyen load elosztást is talál ki az ember egy nagyobb volumenű upgrade azért lassú és IO igényes meló kliens és szerver oldalon is. Egyszerűen gyorsabb és olcsóbb simán push-olni az update imidzset.

Egyébként a mostani rendszernél szerintem a fájlonkénti delta file-rendszer szintű nyomása jobb lenne.

És akkor a másik kérdésed.

Természetesen van lehetőséget a telefont apt-get/dpkg eszközökkel karban tartanod. A community csapat persze leharapja a fejemet :) ha megtudják, hogy én ezt a módszert promótálom (pedig nem is)... szóval had diszklémereljem ki, hogy ez az út rejt kockázatokat és benne van a pakliban, hogy egy elbaltázott upgrade után meg kell flesselned a telefonodat (ami amúgy nem egy nagy kunszt és még a /userdata is megmarad szépen)

Szóval először írhatóvá teszed a telefont:
# touch /userdata/.writable_image

Én kívülről szoktam ezt adb-vel:
adb shell "echo ${PASSWORD}|sudo -S touch /userdata/.writable_image

meg egy `# touch /userdata/.adb_onlock ` parancsot is utána küldök, mert rühellem, ha eldobja az adb-t amikor lockolódik a screen.

Ez után hozzáadod az Overlay PPA-t a rendszerhez:
# add-apt-repository ppa:ci-train-ppa-service/stable-phone-overlay

Felpinneled ezt a PPA-t:

Ebbe a fájlban /etc/apt/preferences.d/extra-ppas.pref legyen ez:
Package: *
Pin: release o=LP-PPA-ci-train-ppa-service-stable-phone-overlay
Pin-Priority: 1001

Ez után apt-get update és apt-get dist-upgrade

Innentől kezdbe mindig az aktuális release candidate rendszeren leszek. Én így használom a saját telefonomat.

> Szóval az van, hogy ennek az image based update-nek az alternatívája a régi jól bevált apt-get upgrade meg a dpkg. Namost ezekhez a rendszernek alapból írhatónak kell lennie. Ha pedig az akkor azt írni is fogják. Ha pedig a júzer elkezdi buherálni a rendszerterületet akkor ember legyen a talpán aki komolyabb összeggel fogad arra, hogy 3 éven át minden vak apt-get dist-upgrade csont nélkül le fog menni. De még ha nem is buherál bele a júzer az apt-get/dpkg világban bizony benne van az, hogy időnként összeakad ez-az-amaz. Én vagy 15 éve használok .deb alapú OS-t és meg vagyok győződve a frankóságáról, de azt is tudom, hogy néha rá lehet szaladni a szopócsonkra. Na ez az amit egy image based update megelőz.

A hibakezelesnel gondolom vmi olyasminek lenne ertelme, mint pl. amit apt-btrfs-snapshot csinal. Ha vmi nem OK, lehet menni recovery mode-ba es visszallni.
Szoval az elv a snapshotolas.

> Természetesen van lehetőséget a telefont apt-get/dpkg eszközökkel karban tartanod. A community csapat persze leharapja a fejemet :)
[...]

WOW, kosz.

> A hibakezelesnel gondolom vmi olyasminek lenne ertelme, mint pl. amit apt-btrfs-snapshot csinal. Ha vmi nem OK, lehet menni recovery mode-ba es visszallni.
Szoval az elv a snapshotolas.

Igen ez egy jó megoldás. Gondolom az amit mi használunk egy kellően egyszerű és gyorsan kivetelezhető megoldás volt.

( therion | 2015. 12. 17., cs – 08:31 )

Ezeket a listákat olvasgatva kételkedem benne, hogy a Canonical-nál lenne bármiféle QA.

Amennyire én tudom úgy egyetlen disztribúció sem vállal felelősséget a harmadik fél által készített szoftverekért. Garancia arra van, hogy a csomag települ, frissül a rendszer stabilitása nélkül, de nincs az az infrastruktúra és pénz amivel egy komplett desktop környezet minőségbiztosítása megoldható... Illetve van, csak nagyon sok.

Persze a triviális dolgokat kiszűri a csapat, de nem ez az elsődlges dolga egy disztrónak.

Ó, hát ez azért messze nem így van.

Egyrészt a disztró szempontjából nincsen olyan, hogy "ti" ... az Ubuntu egy közösségi alapon szerveződő, nyílt forráskódú _disztribúció_. Sehol nem olvashattál arról, hogy bármelyik disztró felelősséget vállalna az upstream-ek kódjáért. A Canonicalnak sosem volt és sosem lesz olyan méretű csapata, hogy a soktízmillió sor kódot amik az upstream projektekből jönnek reviewolni és tesztelni tudja. Gondolj bele... a komplet chromium browser, GtK-k, KDE-t apach-ot, mysql-t, kernelt, fordítókat... vagyis az egész világot nézze át egy párszáz fős cég??? Ugye milyen abszurdul hangzik.

A Windows-ban is rengeteg third-party komponens található, a Microsoft mégsem vonja ki magát a felelősség alól. Az ő döntésük és az ő felelősségük, hogy mit tesznek a rendszerükbe. Attól, hogy az „Ubuntu egy közösségi alapon szerveződő, nyílt forráskódú” rendszer, még szabadon eldöntheti a Canonical, mit tesz bele és mit nem. Na most ha beleraktok valamit ami minőségileg nem üti meg a szintet, szerinted az kinek a hibája?

Igen, nagyon kényelmes dolog kibeszélned a dolgot azzal, hogy egy „párszáz fős cég” vagytok. Csak közben a marketing-közleményeitekben meg már a Windows reális alternatívájának állítjátok be az Ubuntut. Akkor most ez hazugság?

Rendben, akkor esetleg a következőkre még tudnál válaszolni?

  • Tudtok a „párszáz fős” csapatotokkal olyan minőségbiztosítást nyújtani, mint például a Microsoft, vagy nem tudtok?
  • Amennyiben nem tudtok, úgy elmondható-e szerinted, hogy az Ubuntu a Windows reális alternatívája?

- igen
- igen

De figyusz, megnézted az URL-t, hogy hol vagy?

Én szívesen segítek bármilyen információval amivel rendelkezem, de idétlen már tíz éve is unalmas és sehova nem vezető flamewar-ba én már nem megyek bele. Ha te szereted a Windows-t akkor használd azt. Válljék kedves egészségedre, kívánom, hogy elégítse ki minden igényedet.

Az érdekel mikor dobjátok ki az X-et. :)
Majd akkor újra adok egy esélyt a rendszernek. (Egyébként folyamatosan revalidálom az Ubuntu-val kapcsolatos álláspontomat, mert tetszik a felület, jobb mint bármelyik Windows-é. Csak az én szememben a stabil működés fontosabb, mint a szép és kézreálló GUI.)

A windowst az ubuntuval és a microsoftot a canonicallal öszehasonlítani pedig értelmetlen. Maga a kérdés is csak provokáció lehet.

Ezt nem értem. Ha az Ubuntu (állítólag) a Windows alternatívája (a saját marketingeseitek szerint legalábbis), akkor miért nem lehet összehasonlítani a kettőt?

> Az érdekel mikor dobjátok ki az X-et. :)

Ez nem igazán az én területem. A touch rendszerben már nincsen X, azt gondolom tudod. Szóval amint a Unity8 és a Mir elérhető lesz a desktop kiadáson azonnal dobható lesz az X. Hogy ez mikor lesz azt nem tudom pontosan, de úgy sejtem, hogy valamikor 16.04-16.10 között.

> az én szememben a stabil működés fontosabb, mint a szép és kézreálló GUI.

Szerintem az Ubuntu mind a telefonon mind pedig a desktopon stabilan működik. Szerver oldalon pedig maga kérdés felvetése is komolytalan.

> Ha az Ubuntu (állítólag) a Windows alternatívája (a saját marketingeseitek szerint legalábbis), akkor miért nem lehet összehasonlítani a kettőt?

Ha közlekedési eszközöket nézünk akkor a kerékpár is alternatívája egy Suzuki Swiftnek, ugye? Mindkettővel el lehet jutni ából bébe... mindkettőnek vannak adott előnyei és hátrányai. Az egyik olcsóbb a másik drágább, az egyiktől egészséges leszel a másiktól csak hízol. Az egyik véd az esőtől a másik nem. Az egyikkel rövid távon érdemes menni a másikkal hosszab távon.

Az Ubuntu nemcsak a marketingeseink szerint alterantívája a Windows-nak. Az óvónő édesanyám évek óta Ubuntu-t használ (nem én raktam fel neki), én utoljára 1998-ban láttam vindózt utoljára.

Nem kérdés, hogy az átlagfelhasználóknk akik böngésznek, leveleznek, videókat néznek, zenét hallgatnak, képeket nézegetnek, szkájpolnak-hengautolnak azoknak az Ubuntu olcsóbb és egyszerűbb mint a vindóz... ja és még vírus és trójai meg hasonló férgek is kevesebben vannak.

De a két cég összehasonlítása az üres és olcsó provokáció.

☼Ez a Suzuki Swiftes egy eléggé félresikerült, de pont ezért jó példa.
Ha választani kellene a swift és a kerékpárom között, akkor a kényelmesebbet és drágábbat választanám, ami jelen esetben a kerékpárom lenne. (Igen, drágább.)
Nekem rendkívül szimpatikus az, hogy itt képviseled magad, remélem ez így is marad, viszont azért észre kellene venned, hogy a kissé provokatívnak tűnő kérdések nem feltétlenül csak támadások lehetnek. Az elvakult ubuntu fanatizmus nálad még érthető is, de azért a vakhit nem feltétlen előnyös. Többek tapasztalata alapján azért van stabilabban működő Linux az Ubuntunál, ha te bevallottan csak alap dolgokat használsz a rendszereden akkor perszehogy ezt nem érted.
Másik rendszerek lenézése sem annyira jó szempont, és most itt nem win meg osx/ios-ről beszélek, mert ugyanez a hozzáállásod a rokonlinuxokhoz úgy mint mondjuk bármelyik nem ubuntu disztró, vagy akár másik telefonos rendszer. És utóbbinál sem androidra gondolok, hanem mondjuk Sailfisre, amit egyszerűen leírsz, pedig több a rajongója mint az általad fejlesztettnek, és egyáltalán nem halott ( már nincs csődben a cég).
Hidd el, nincs bennem semmi provokáció, én is és a környezetem is Linuxot használ hosszú évek óta, androidos telefonom sincs, ennek ellenére vannak fenntartásaim a telefonos rendazeretekkel. Főleg az egymásnak ellentmondó hozáállás miatt.

☆♫♪♫♪☆☼
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

Elnézését kérek a félreérthető fogalmazásért.

Én nagyon-nagyon nem vagyo elvakult ubuntu fanatikus. Én az életem első ubuntuját én a Canonicalhoz való leszerződésem után az első munkanapomon telepítettem. Az előtt, vagy 12 éven át Debian volt az az OS amint munkára használtam, de szakmai projekteken fejlesztettem Fedora alá is... és a kedvenc Linux alapú OS-em nekem a Maemo.

"ha te bevallottan csak alap dolgokat használsz a rendszereden akkor perszehogy ezt nem érted."

Ha nem az alap dolgok az instabilak akkor az nem az Ubuntu sara, hanem egy 3rd party alkalmazásé vagy rendszer komponensé. Ha mondjuk a Firefox vagy LibreOffice összeomlós, akkor az összeomlós Debian-on meg Fedorán is.

"Másik rendszerek lenézése..."

Soha, sehol, semmilyen formában, még csak utalólag sem néztem le semmilyen rendszert. Ha te így értettél valamit, akkor elnézést kérek a félreérthető fogalmazásért.

A Sailfish-t én nem tartom rossz rendszernek. Sosem írtam én ezt le. A Jollát nem tartom egy életképes vállalkozásnak és ezt én magam sajnálom a legjobban, mert több régi munkatásram és jó cimborám is dolgozik ott.

"az egymásnak ellentmondó hozáállás miatt."

Sajnos ezt nem értem.

Ha megvan akkor nincs semmi. Akkor nyilván te is érted már, hogy miért értelmetlen a felvetésed.

Az Ubuntu egy diszttribúció. Veszed a nyílt forráskódú kernelt, modulokat, drájvereket, alkalmazásokat... becsomagolod őket és kirakod egy telepítővel, inygen. Ugyanezt csinálja a Fedora, Suse, Debian, stb, stb... a Debian talál vállal bármilyen felelőssége? Nem, nyilván nem. Ott van benne a licenszben, hogy kinek mi a felelőssége.

A Microsoft a sajtát szoftverét csinagolja és árulja pénzért.

(...) a Debian talál vállal bármilyen felelősséget?

Nem tudom, de megint csak nem értem, hogy ez miért lenne releváns. Az Ubuntu nem a Debian vetélytársaként van hirdetve, az 1-es számú bug sem a Debianról szól. Ezért nem is a Debianhoz hasonlítom a rendszert, hanem a Windows-hoz, és ez így logikus.

Me haragudj, de ez marhaság. Egy operációs rendszer fejlesztői által vállalandó felelősséget nem az határoz meg, hogy kivel és mivel versenyez.

Az Ubuntu egy sima Linux disztribúció, a felhasználókkal való bármilyen garamciális vagy egyébb jogi felelősségét így ezekhez lehetne leginkább hasonlítani. Mivel struktúrája, arhitektúrája és terjesztési modellje gyökereiben más mint a Windows így azzal összevetni ebből a szempontból nettó butaság.

Mégegyszer elmondom, hogy az Ubuntu OS 99%-ban olyan drájverekből, kernelbő, modulokból, alkalmazásokból, szerverekből és eszközökből áll amelyeknek van saját licenszük és saját szerződésük a felhasználóval. Mindezek komponensek fejlesztői a saját maguk által választot (és a felhasználó által elfogadott) szintű felelősséget vállalnak.

Értsd meg, hogy a Linux kernel az nem Ubuntu termék. Ahogy az X sem az, a Libre Office sem az, meg a Firefox és a ThunderBird sem az. De a KDE meg a Gtk sem ubuntu fejlesztések.

Az Ubuntu egy olyan közösség amely 99%-ban csomagol... vagyis veszi az upstream terméket és becsomagolja Ubuntu disztróként. Ezt az teszi lehetővé, hogy ezek az upstream termékek szabad forráskódú, nyitott termékek.

Abszurd nonszensz az Ubuntu felelősségét felemlegetni soktízmillió sor kódért, sokezer szoftver projektért amelyeket többszáz fejlesztői csoport vagy vállalat fejleszt az Ubuntu-tól és a Canonicaltól teljesen függetlenül.

Értsed meg kérlek, hogy ameddig az amit te a Microsoft Windows operációs rendszerében és a vele csomagolt szoftverekben kapsz az egy 50 ezer fős mérnök tábor fejlesztése. Ez cirka százszor nagyobb mérnök gárda mint amivel a Canonical rendelkezik.

A Canonical értelem szerűen pontosan ugyanolyan felelősséget vállal a saját fejlesztései iránt mint a Microsoft a sajátjai iránt. De ahogy a Microsoft sem vállal felelősséget a 3rd party cuccok iránt úgy a Canonical sem.

Ha neked ez nem tetszik az Ubuntu-ban akkor egyetlen dolgot tudok a legbarátibban javasolni... használj más OS-t. Akár Windowst, ha kielégíti a te igényeidet. Én nem tartom rossz OS-nek a Windowst. Azt is rendes mérnökök fejlesztik. Mondjuk drága és nem szabad a forráskódja, de ha ezekért cserébe neked ad valamit amit az Ubuntu nem ad akkor uccu neki, a windows a te barátod.

Már megint támadsz :)

De tényleg úgy volt, hogy az ubuntu rendszresen összevetette magát a winekkel, ezt a különböző sajtóorgánumok is rendszeresen megteszik ha teljesítményvizsgálatról van szó. De az is lehet, hogy ez már a múlt, és ahogy a többi disztró sosem reklámozta sosem ezt az összehasonlítást, már ti sem.
Nemrég egy régi ismerősnek vintíz szopás kapcsán megemlítették a Linuxot, erre ő azt mondta neki nem olyan mintha programok kellenek, hanem azok. Fel kellett világosítanom, hogy már jó ideje nem másolatok futnak Linux alatt, hanem önálló, feladatmegoldást kínáló eszközök. (Pl:. Nem fogom keresni a notepad alternatíváját, ha a Kate egyértelmeűen jobb.) De ezt az emberek nagyonnagy része, szinte minden géphasználó még egyáltalán nem tudja, nem érti. Ezért van az összehasonlítás, és így talán te is érted miért jön mindenki ezzel az alternatívás „hülyeséggel”.

☼☆♫♪♫♪☆☼
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

Furcsa értelmezésed van neked a támadásra :) Én inkább úgy fogalmaznék, hogy kiigazítottam az olvtárs nem kissé súlyos tévedéseit.

Az, hogy a sajtó vagy bárki más mit csinál az irreleváns.

Azzal, hogy az Ubuntu vagy bármelyik Lunux disztró legit alternatívája a Windows-nak az csak és kizárólag a felhasználó igényein múlik. Ha csak a böngészés, levelezés, irodai csomag használata a cél akkor természetesen jó alternatíva a Linux. Szerintem itt a HUP-on erről vitát nyitni mókás lenne :)

Amúgy ha valaki rednes supportot és felelősséget vállaló céget akar az Ubuntu mögé akkor pénzért ezt most is pont ugyanúgy megteheti mint a Windows esetében.

A mondás azt tartja, hogy minden komolyabb szoftverben van legalább egy elágazás, egy ciklus és egy BUG :)

Amúgy ezek a bugfixek pont azért jönnek ki, mert van QA

Csak viszonyításképpen a mostani 3 OTA bug reportok adatai ->

OTA8 - 124 - https://launchpad.net/canonical-devices-system-image/trunk/ww46-2015
OTA8.5 - 6 - https://launchpad.net/canonical-devices-system-image/trunk/ww50-2015
OTA9 - 259 - https://launchpad.net/canonical-devices-system-image/+milestone/ww02-20…

Ezek csak a kritikus és minden prioritáson felül álló bugok.

Az, hogy egy szoftver fejlesztő csapatban van QA annak nem az az eredménye, hogy nem lesznek bugot,hanem az, hogy a bugokat megtaláljuk, bekerítjük és ellenőrzött módon kijavítjuk.

Az Ubuntu fejlesztésben egyébként minden kódnak vannak unit tesztjei, automatizált funkcionális tesztjei és minden nagyobb bmodulnak dokumentált teszt tervezete. Ezt az egészet a QA csapat irányítja a fejlesztőkkel együtt.

Ha akarod akkor szívesen mesélek erről, mert az én csapatom csinálja az egész rendszer legszerteágazóbb részét a alkalmazás keretrendszert adó UI Toolkitet és meglehetősen szigorú QA processz szerint mennek ki az új kiadások.

A téma megérne akár egy nagyobb blogposztot is :) Lehet, hogy egyszer majd ezt is megírom.

De azért röviden egy hozzászólás erejéig.

Szóval...

1. Unit tesztek vannak minden fícsörhöz. A UITK-t unit tesztjei itt laknak és ilyenek -> http://bazaar.launchpad.net/~ubuntu-sdk-team/ubuntu-ui-toolkit/staging/…

2. Minden vizuális fícsörhoz vannak funkcionális autopilot tesztek -> http://bazaar.launchpad.net/~ubuntu-sdk-team/ubuntu-ui-toolkit/staging/…

3. Minden új kiadáskor egy rögzített teszt tervet kell végrehajtani -> https://wiki.ubuntu.com/Process/Merges/TestPlan/ui-toolkit A UITK esetében ez egy válogatott és masszív méretű teszt csomag lefuttatása. Több ezer automatikus teszt lefuttatása ez duplán, de néha négyszeresen. A tesztek eredményét minden esetben dokumentáljuk és archíváljuk -> http://people.canonical.com/~bzoltan/ap-2015_12_11-VIVID-SILO60-MAKO/

Ezen felül még van a QA csapatnak egy saját processze amiben manuális tesztek és egyébb automatikus ingrációs tesztek is vannak.

Az egész rendszerben minden modulnak és core alkalmazásnak megvannak ugyanezen eszközei, processzei.

Ízelítőnek ennyi :) Szerintem ez azért elég korrekt rendszer. Van még sok más QA terület, de azért aki látott már ipari szoftver fejlesztést annak ebből is lejön, hogy nem ad-hoc buhera folyik az Ubuntunál.

Nyilván lehet minden hibát megcsúszásnak látni. Ezzel együtt én inkább úgy gondolom, hogy tökéletes szoftver nincsen, bug mindenben van. Ráadásul minél többen használnak egy szoftvert és minél jobb a QA rendszere annál több hiba kerül napvilágra.

Ráadásul ott van az open source világ egyik legfontosabb alapelve a "release early, release often" ... ebben pedig nagyon is benne van az, hogy az első néhány kiadás az bugzik. Majd kijavul :)

Ezzel együtt én inkább úgy gondolom, hogy tökéletes szoftver nincsen, bug mindenben van.

Csak nagy a különbség aközött, hogy egy rendszert akár évekig is használhatsz anélkül, hogy belefutnál egybe, meg aközött, hogy telepítés után 10 perccel szembe jön valami.

Meddo vita, ne hasznald, es ha tenyleg annyira sz@r, akkor masok sem hasznaljak, es akkor majd a fejlesztok eszreveszik, hogy nincs ertelme fejleszteni, es majd nem lesz a foldon az a szoftver, te pedig hasznalsz egy olyat, ami nem bugzik. Mindenki nyer rajta, ennyi.

-
Konténerezett Hadoop és Cassandra cluster konfigurálása - harmadik rész

A professzionális szoftver fejlesztés során a kijavítandó hibák prioritás sorrendjének megállapítása nem az alapján történik, hogy milyen gyorsan jön egyhiba szembe hanem az alapján, hogy (1) az adott hiba milyen kulcsfontosságú fícsört akadályoz és hogy (2) az adott hiba javítása milyen erőforrásokat igényel.

De ha téged annyira zavar egy hiba az ubuntu telefonban, hogy nem bírod azt elviselni akkor addjál túl a teleofnodon és vegyél egy olyant amelyikkel jobban meg vagy elégedve. Te amúgy a bq-t vagy a nexus-t használod?

De ha téged annyira zavar egy hiba az ubuntu telefonban, hogy nem bírod azt elviselni akkor addjál túl a teleofnodon és vegyél egy olyant amelyikkel jobban meg vagy elégedve. Te amúgy a bq-t vagy a nexus-t használod?

Nem volt egyértelmű, de a desktop rendszerrel való (egészen friss) tapasztalatról írtam.

A professzionális szoftver fejlesztés során a kijavítandó hibák prioritás sorrendjének megállapítása nem az alapján történik, hogy milyen gyorsan jön egyhiba szembe hanem az alapján, hogy (1) az adott hiba milyen kulcsfontosságú fícsört akadályoz és hogy (2) az adott hiba javítása milyen erőforrásokat igényel.

Ezt pontosan tudom, ugyanis magam is szakmabeli vagyok. De nem igazán értem, hogy ez az információ itt miért releváns.

Hiányolom a "bekapcsolom, és végignézem, hogy egyáltalán működik-e."-részt.

Gondolom annak idején így maradhatott hónapokon keresztül ebben a csodában olyan bug, amitől - lehetetlen volt nem érintőképernyős felületről (egészen pontosan egy normál desktop gépről) "feloldani" a képernyőt.

(cynical mode off)

Való igaz, a telefonhoz készült, telefonra kiadott és telefonon tesztelt szoftver funkcionalitása a desktop környezetben erősen problémás volt.

Ebben nincsen semmi furcsa. Éppeszű fejlesztő a meghatározott prioritásom szerint javítja a hibákat. Ez a bug is ismert volt, de ameddig a unity8 desktop adaptációja nem volt elsődleges cél addig a desktopon elkapott bugokat miért is javítanák a fejlesztők?

Természetesen van "bekapcsolom, és végignézem, hogy egyáltalán működik-e."-rész. De nem a hűtőt kapcsolom be és nem a fűnyíró működését nézem meg ha egy mobil rendszert fejlesztek... Ja és nem is a desktop-ot.

Amúgy ilyen usability tesztek nyilván vannak.