Therefore, Oracle’s claim based on Google’s copying of the 37 API packages, including their structure, sequence and organization is DISMISSED
PJ szerint ez azt jelenti - az ő olvasatában legalábbis -, hogy nem lesz újabb tárgyalás a copyrightolhatóság témában. Az Oracle számára a bukta elkönyvelése mellett egyetlen opció a fellebbezés, de PJ szerint hülyék lennének, ha ezt az utat választanák.
Részletek a Groklaw oldalán.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 3793 megtekintés
Hozzászólások
nagyon nagyon jó hír!
Ezek szerint USA-ban nagyon fontos kérdésekben ugyanaz a szerzői jogi álláspont, mint Európában, és API-k alternatív implementációi szabadon elkészíthetőek.
nagyon nagyon jó hír.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Állítólag az a nagyon nagy mák, hogy Alsup nem hülye a témához és valamennyire ért hozzá:
However more important is the fact that Judge Alsup. who has a mathematics degree, really does understands the technical issues at the heart of this case. He has written code and over the period of his involvement of this case has extended his knowledge of programming languages to include Java.
--
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Többek közt emiatt is volt az, hogy -- a beszámolók szerint -- PC módon elküldte az ora ügyvédjét a francba a 9 sornyi bizonyítékkal, amivel a másolás tényét próbálta alátámogatni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintem ezzel maga az oracle is megkönnyebbült, mert őket is szétszedték volna, ha beindultak volna a copyright perek. Hálistennek észnél volt, akinek észnél kellett lennie
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez hogyan viszonyul a '97-es MS vs. Sun perhez? Az nem nagyjából ugyanez a szituáció volt?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintem annyi a kulonbseg, hogy a Google nem nevezte Java-nak a sajat megoldasat, es nem is terjesztette ugy. Ezzel szemben az MS Java-nak titulalta a sajat (nem teljes) implementaciojat.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Határeset, ehhez jogásznak kell lenni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Google egy Java kompatibilis VM-et csinált (aka Dalvik), nem új nyelvet ua néven. Tehát hívhatja a Java-t Java-nak, mert nem arról van szó a perben:-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A google nem egy java-kompatibilis vm-et csinált, hanem egy ahhoz hasonló megoldást, aminek a tisztaságát vonták kétségbe. A vm-hez a java nyelvet és alap API-jait használta fel, utóbbi miatt ismét csak összevonták a szemöldöküket a porszívóügynökék.
Ezzel szemben a ms egy saját java implementációt készített, ami vállaltan inkompatibilis volt, és problémás piacszerzési taktikai szerepe volt, ami miatt a bíróság elmeszelte őket, és kényszerültek egy alternatív megoldásra.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mivel a dalvik validációjához az oracle annyi pénzt akart elkérni, hogy az már a google-nek is sok volt, nyilván szartak bele a jsr-ekbe. Ez a pénz fáj az oracle-nek.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ennek akkor hogy látjátok, milyen következménye lesz a java ecosystemre nézve:
- az Oracle újabb jogászi trükköket fog kieszelni a pénze behajtására
- vagy adaptálja az eredeti ötletet, és pénzt tesz a java ecosystembe annak érdekében, hogy megelőzze az MS (és a .NET ecosystem) terjeszkedését
- vagy ugyanaz lesz a sorsa a javának, mint a Sun-nál, hogy ki sem engedik a kezükből, de menedzsment fókusz sem kerül rá és a java ismét mostohagyerek lesz
- vagy az lesz a sorsa mint az openoffice-nak, hogy az oracle elzárja a pénzcsapot vagy megváltoztatja a liszencelést, erre valaki más folytatja az implementációt egy független vonalon és széthullik a java ecosystem, míg végül az oracle bedobja a közösbe a javát ami ezek után nem fog kelleni senkinek
- vagy az egész per csak egy médiahack volt, gyakorlatilag kimondatták a bírósággal és jó nagy ingyensajtóval hogy nem kell félni a javától (helyesebben az oracle-től), ami jóval nagyobb erővel bír, mintha csak úgy simán az oracle sajtósa mondta volna ugyenezt?
.... vagy?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mivel a ms látja, hogy a sun/oracle nem tudna így már belekötni a .net-be, bepereli őket az openoffice-ban felhasznált csilliárnyi szabadalmaztatott megoldásért, az oracle meg eladja a java-t a guglinak 2 mrd dodóért :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Vagy ezzel batoritanak a mod_mono hasznalatara.
Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A mod_mono modern, haladó technológia, Visual Studioval gyártott MVC3 projektet változtatás és újrafordítás nélkül vitte. A renderelt oldal pontosan ugyanúgy nézett ki, mint Windowson.
Fuszenecker_Róbert
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Egy jo benchmark eredmenyt szivesen latnek a temaban.
Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szia!
Igazából készíthettem volna, de a célom nem az, hogy bármit helyettesítsek a monoval.
Időnként építek beágyazott rendszereket, és szeretek hozzá egy csinos kis webes felületet adni (a designhoz nem értek, azt rendszerint más csinálja). A tesztem mindössze arra irányult, hogy ezt a felületet elkészíthetem-e mono+MVC3-mal, vagy továbbra is a hagyományos partizántechnológiáimat kell használnom (el sem mondom, hogy mit :-)).
A teszt pozitív eredménnyel zárult: konfig felületnek tökéletesen megfelel :-)
Fuszenecker_Róbert
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az ironikus felmosoly az ugye csak lefelejtodott? Vagy ez ilyen demoprojekt volt? Vannak ketelyeim, hogy egy eles oldalt is el tudna-e vinni, mittudomen, egy Sense.Net-et. Mert kb. akkor lesz neki valami haszna is.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem felejtettem le a mosolyt, pontosan azt írtam, amit akartam. Elég nagy vagyok már ahhoz, hogy meg tudjam ítélni, mit szeretnék írni.
Ez tényleg egy demó projekt volt. Nem tudom megítélni, hogy egy nagy látogatottságú oldalt vajon elvinne-e gond nélkül. Valószínűleg ezt nem is próbálnám ki.
Pusztán arra voltam kíváncsi, ha pl. egy beágyazott rendszerhez kellene webes felületet készítenem, akkor a jól bejáratott megoldásom (MVC3) használható lenne-e. Jelenleg úgy látom, hogy ennek nincsen akadálya. Elképzelhető, hogy kell némi kompromisszumot kötnöm, ha élesben akarom használni (nincs pl. EF), de ha ezt az elején tudom, akkor tudok ezzel méretezni.
Fuszenecker_Róbert
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azert en embedded rendszerre valszinuleg nem monot raknek, pont a teljesitmenyigeny miatt.
Egyebkent meg nem csak a teljesitmeny szamit, hanem pl. amint emlitetted, az EF, meg egyeb mas technologiak is, amiknek nincs Mono-s alternativajuk. Persze lehet workaroundolni, meg sajat fw-t irni, de akkor kb. ott vagy, mintha Javaznal.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"pont a teljesitmenyigeny miatt."
Ezt egy android/dalvik topikban :)
http://hup.hu/cikkek/20120505/xobotos_de_icaza_es_csapata_portolta_az_a…
http://blog.xamarin.com/2012/05/01/android-in-c-sharp/
Igaz, hogy csak egy raklap eroforras hatekonyabb megoldas van webet kiszolgalni,
Es az is igaz, hogy a manapsag "fileres" vas is siman kiszolgalja az egy darab admint, a leglassabb megoldassal 10x :)
Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azert, mert van hely, nem kell rogton mindent gaznemu allapotban eloallitani.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Gondolom nem így tervezték azt, ami az OO-val történt és emiatt azt merném hinni, hogy tanulnak belőle.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Egy fontos mondat a vegzesbol: "Functional elements essential for interoperability are not copyrightable"
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintem meg az Oracle sorra bukja el a bevételi lehetőségeit,és radikálisan szűkülni kezdett jövője.
Egyre inkább azt látom, hogy az ilyen léptékű perek egy utolsó kétségbeesett lépésként születnek, egy adott cég/technológia/érdekcsoport védelmében.
Azt is látni vélem, hogy az ora. egy -a saját sikertermékeiben használt gondolkodással állt hozzá olyasmihez, amely egy másik cég totál más gondolkodása alapján volt működőképes, és erőlködni kezdett vele. Végül belebukott.
Sem a java, sem az openoffice nem olyan szándékkal/szemlélettel/piaci forrással/célcsoporttal készült és lett sikeres, mint amit az oracle a szögletes értékesitési gondolkodása felfog.
--
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A tesólapos cikkben az a fontos momentum is benne volt, hogy ez a döntés csak erre a perre vonatkozik, nem általános érvényü. Nem véletlen, hogy a Java API-t kihangsúlyozták az itéletben.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mert itt a címben az áll, hogy "Az API-k nem copyrightolhatók"? Nem egyértelmű a címből, hogy kinek a milyének az API-járól van szó? :)
--
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Elnezest, nem a cikket kritizaltam, csak sokan most elkezdtek orulkodni, hogy milyen fasza, mostantol minden API vedett. Vagy minden Java API vedett. Hat nem. Gondoltam, ennek jelzesere kell egy komment is, sokan ugyanis automatikusan nem olvassak a cimeket. De ezt talan pont neked nem kell meselni :-)
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Teljesen felesleges örülni, mert ez a kör sem zárult még le. Az Oracle fellebbezni fog. A SCO 92x-szer próbált a Linux ellen menni, még a sírból is visszamászott. Ez nem a háború megnyerése volt, csak egy csatáé.
--
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az ítéletben külön ki is hangsúlyozta a bíró, hogy csak erről az esetről van szó.
Szerintem ez azonban messze túlmutat egy egyedi ügyön:
- precedenst teremtett, és az itt leírt érvelést máskor is meg lehet próbálni alkalmazni (ha a kiinduló feltételek nagyon hasonlóak)
- mivel Európa kőkeményen és egyértelműen kiállt az API-k, és programok megfigyelése utáni szabad újraimplementálása mellett, ezért az USA igencsak maga alatt vágná a fát, ha nem ugyanebbe az irányba tolná el a jogértelmezést (szoftver fejlesztő cégek EU-ba költöznének)
Szóval bár papír szerint teljesen igazad van, a valóságban ennél sokkal kedvezőbb a helyzet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha _nagyon_ hasonlo a helyzet. Mivel nem tul sok Java implementacio van, ami mogott ceg is van, a precedensnek eleve nem sok ertelme van.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A presedensnek komoly ereje lehet a jövőbeli ügyekben.
Például ez is szerepel az ítéletben:
"So long as the specific code used to implement a method is different,
anyone is free under the Copyright Act to write his or her own code to carry out
exactly the same function or specification of any methods used in the Java
API."
Ebben csak a "Java" szót kell aktualizálni, és máris hivatkozási alap.
IMHO az ítélet komoly hatású a jövőre nézve.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hogyan jelenthetsz ki olyat, hogy "a precedensnek eleve nem sok ertelme van" ? Miért ne lenne? Meg gondolom nincs jósgömböd. Honnét tudod hogy nem lesz még több Java impl. a jövőben? Gondolom jogász sem vagy. Stb.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
nemide
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez - tulajdonképpen - cirkusz a Javából.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni