Acrobat Reader Solaris x86 platformra 2009-re

 ( aspirin | 2008. május 20., kedd - 21:09 )

E blogbejegyzés szerint 2009-re, a következő kiadásra elkészülhet az Acrobat Reader Solaris x86 portja. SPARC-ra eddig is volt, frissítették is, de x86-ra valamiért nem nagyon volt az Adobe hajlandó az újabb verziókat portolni. Pedig - elvileg (tegyük fel, hogy az endianness-problémák rendesen kezelve vannak a kódban :) - egy újrafordításnál több nem nagyon kellene neki, tekintve, hogy Solarisra már létezik... x86-ra a "legfrissebb" verzió 4.x-es, tehát nem mai gyerek már...

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Miért nem érdeke az Adobe-nak hogy a lehető legtöbb platformon terjessze a szoftverét, amelyet csak nagy időszakok után kell egyszer-egyszer lefordítani az újabb verzió megjelenésekor? Aztán tölthetik millióan?

Vajon olyan problémáktól tartanak "idegen" platformon, amelyekhez nagyobb karbantartás lenne szükséges? Vagy marketing szempontból úgy gondolhatják, hogy a nagytöbbségben lévő átlag felhasználók szempontjából ez valamiért negatív lenne?

"Miért nem érdeke az Adobe-nak hogy a lehető legtöbb platformon terjessze a szoftverét, amelyet csak nagy időszakok után kell egyszer-egyszer lefordítani az újabb verzió megjelenésekor? Aztán tölthetik millióan?"

talán azért, mert nem töltenék millióan

"A 32 bites SPARC V8 tisztán nagy-endian architektúra. A 64 bites SPARC V9 architektúra tudja használni a nagy-endian utasításokat, de értelmezni tudja a nagy-endian vagy kis-endian bájt sorokat is, ezt az alkalmazás utasítás választja ki (load/store) vagy a memory-page (MMU beállítással). Az utóbbit gyakran használják a kis-endian eszközöknél, például PCI sín."

"nagy-endian". Uh. Akkor már miért nem írod végig angolul, vagy végig magyarul?

Mert, igy van a wikin.
""

Elnézést, nem láttam az idézőjeleket. Akkor a cikk szerzőjének ugyanez. :)

Átírogattam. Elég gyenge még mindig.

Egyebkent miert jo nekunk az acroread? Szerintem az evince sokkal baratsagosabb. Nem epul be a bongeszobe (ez nalam elony :). Ha erdekel a pdf letoltod es megnezed. Eddig egyedul ilyen 6000 oldalas pdf megjelenitesenel volt jobb az acroread. Az evince is megnyitotta, csak megevett tobb szaz mega ramot, es iszonyat lassu volt. Ettol fuggetlenul minden masra szerintem sokkal jobb az evince, es gondolom mivel a Gnome resze mar most is elerheto x86 Solarisra. Mellesleg az acroread-bol sincs amd64 verzio...

"Egyebkent miert jo nekunk az acroread?"

Azért, mert a bonyolult PDF-ek (értsd: nagyon összetett grafika, több layer, bonyolult űrlapok stb.) még mindig csak ebben jelennek meg rendesen.
A poppler alapú nézőkék (xpdf, gpdf/evince/epdfview, kpdf stb.) ezeken gyakran elhasalnak (memóriazabálás, lelassulás, hibás megjelenítés, kihagyás), a ghostscript alapúak (gv, gsview, ggv, kghostview) néha (vonal)grafikában jobbak.

A legfrissebb programok ennek ellenére kezdenek valóban használhatóak lenni (okular, friss evince) és én is ezeknek drukkolok, és főként ezeket használom. De bizony nagyon örülök, hogy van Adobe-féle "eredeti" is, ha valami "műalkotás" érkezik..

(Itt említem meg, hogy kellemes meglepetés volt számomra a "JPedal" nevű java alapú PDF néző, mely igen bonyolult cuccokat is szépen megmutatott (megfelelő beállítással)! Hasonlóan jó - bár nem gpl-es - az IcePDF nevű cucc is, mely szintén java alapú (de fizetős/eval). Ezek elég jól jönnek ott, ahol van java, de nincs lehetőség egyéb PDF nézőt telepíteni.)

+1 a jpedal librarynek, jarnal alatt használtam. pdf-ből tanuláshoz legjobb :)

Kikapcsolod/nem telepited a plugint: nem indul el bongeszobe.

Acroreat csomo mindent megjelenit / rendesen kinyomtat amit az evince nem. Ekezetes szoveg kijelolese is megoldott. Es meg biztos folytatodik a lista. Evince egyetlen elonye, hogy kicsi es gyors.

Nekem speciel acroread-del volt sok helyen nyomtatási gondom..

Nekem spec. evince azért nem jó, mert gnomeos. :) Én linuxon kpdf-et, windowson foxit readert használok.
Sajnos 6000 oldalas doksim nincs, de van egy actionscript 2 referenciám, ami 1378 oldal. Azt gond nélkül kezeli mindkét program. Az adobe acrobat nálam lassabb, mint az említett két másik program. És iszonyatosan sok helyet elvesz a hasznosabb programok elől. (Ha jól tudom, 100+ mega kell neki, egy foxit readernek meg vagy 7. :) Sajnos azt nem tudom, hogy a linuxosnak mennyi kell.)

77.4MB mai vilagban ez azert nem olyan sok - egy desktop gepen.

Ok. De ha van egy adott feladat, amire van több szoftver is, és számomra több szoftver is ugyan azt tudja nyújtani, akkor számomra határozottan előny, ha egy sw kisebb helyet foglal.
Egyébként Foxit Reader gyorsabban is indul. :)

Be tud epulni, (mozplugger)

2009 lesz a desktop Solaris eve! :^)

_________________________________________________________________________
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"

Vagy nem ;)

--
http://laszlo.co.hu/

A termek neve 2003 ota Adobe Reader.