kovi blogja

mint azt leírtam ~3-4 hete , a lovam vezérszettjét cseréltettem volna. no, most történt meg a dolog. végül nem Józsi ismerőse csinálta, mert közben lett egy olyan ismeretségem, aki egy végletekig profi és tök normális motorszervizes srácot jelent. egy kicsit dolgoztam neki a számítógépén, ő meg hihetetlenül korrektül állt hozzám, meg a kocsihoz.

vittem az alkatrészeket (ezekhez feketén elég jól hozzá lehetett jutni), ő meg dolgozott, plusz teljesen átnézte az asztrámat. a vezérszett cserén kívül említettem neki, hogy hallom a hidrotőkék hangját, ami valószínűleg az előzőleg beleöntött trágya motorolaj miatt lehet (8e km után koromfekete, darás, egyáltalán nem nyúló trutyivá változott). ajánlott 5/50-es mobil1 olajat. bakker, ilyen csendes kocsit még nem vezettem, mint amilyen az enyém lett... egy lámpánál azt hittem, hogy lefulladtam (nincs motorhang [illetve van, de olyan minimális, hogy elnyomja az utca zaja], nincs rázkódás). hát ahogy lenni kellett, járó motorra ráindítottam bazmeg', mint egy amatőr (nincs fordulatszámmérőm, ami nagyon gyorsan súghatna, a csekklámpát meg nem figyeltem). jól tönkre is tettem az önindítóm környékén egy fogaskereket.

cseng a céges telefon. öregecske néni hangja. kb ez a mondanivaló, íme a párbeszéd:

-jó napot.... halló!
-jó napot kívánok, xy vagyok, vz cég. miben segíthetek?
-az unokámnak vettünk egy ilyen fekete számítógépet. össze tudják rakni?
-persze, hogy össze. de nem igazán értem, mit is rakjunk össze? nincs összerakva az a gép? hol tetszett venni?
-hát én nem tudom, van itt egy nagy doboz, meg a tv. a kisunokámnak vette a lányom egy áruházban.
-ja, értem, tehát össze kéne csak kötögetni?
-igen, ez az, mi nem értünk hozzá, már kibontottuk a dobozból, de nem tudjuk hogyan kell a kábelt használni.
-rendben, xy időben tessék várni. mielőtt indulunk, kollegáim vagy én jelentkezni fogok telefonon. kérek szépen egy elérhetőséget
-köszönöm szépen, várni fogom
-igazán nincs mit. na akkor majd találkozunk, csókolom

pont ma 3 éve, hogy a 80 éves, néma, öreg nénit megpróbáltuk kiszedni a lángoló lakásból egy haverommal, ahová az a paraszt fia bezárta, egy 15e ft-os "lángoló" tv-vel. ahhoz képest, hogy az ajtót életmentő céllal téptem be (és a jobb vállamat ki is akasztottam a mutatvánnyal) a faszi nője kérdően nézett rám a tűzoltók előtt, hogy mit csináltam, hiszen már itt is van, és a kezében ott a kulcs (persze ekkor már kiégett az egész lakás. jó gyors kis nő volt. ettől aztán ropogósra sülhet a nagymuter). nno, asszem ezt a nőt láttam az utcán az előbb. egy pillanatra "szembe kéne köpni" érzésem volt. a francért felejtek ilyen nehezen! biztos bennem van a hiba... egyébként "király" (szar) volt látni a sok "segítőkész" (tehetetlen) "embert" (szánalmas barmot), kb 200-an álltak az utcán, mégis csak ketten voltunk össz, aki felszaladtak segíteni. emlékszem, a bunkó házmester még be sem akart engedni a szánalmas lépcsőházba, szerintem a világát nem tudta (elég érdekes tekintete volt: kb olyan, mint nekem 2 napi ivászat után). de legalább a néni szembeszomszédja képben volt, és adott egy vizes törülközőt a pofánk elé, ne hulljunk össze az első 5 méter megtétele után...

bakker...

tegnap mennék a (bel)városba, indulok otthonról (debrecen). kocsi a parkolóban, cigivel közelítek. kimászik egy csontsovány gyerek a kukából, erősen néz. mivel nem vagyok beszari, csúnyán visszanézek (magamban: most mi a faszt nézel? tán buzi vagy? vagy mi a fasz van hülye?). erre odaköszön. meglepődök, visszaköszönök, valamiért már nem nézek csúnyán.

továbbmegyek két lépést, csak akkor esett le a dolog teljesen (pedig az agyamnak nincs ekkora "féktávja"). még nem is ülepedett a látvány, erre odaszól a lepukkant srác: "zsoltikám, nincs egy cigid?". baszdmeg, az egyik gyerekkori haverom volt a kukában... vagy hat ével idősebb nálam, most 34 körül lehet.