Melyik veszteséges audio formátumot preferálod a zenék tárolására?

Egyéb

AAC
3% (24 szavazat)
MP3
79% (714 szavazat)
Musepack
0% (3 szavazat)
Vorbis
16% (146 szavazat)
WavPack Hybrid
0% (3 szavazat)
WMA
0% (4 szavazat)
egyéb
1% (13 szavazat)
Összes szavazat: 907

( bervi | 2010. 01. 06., sze – 07:45 )

esetleg le lehet írni, hogy mi az az egyéb; hogy miért az, amelyik; hogy azt milyen beállításokkal (bitráta, profil, stb.) használjátok; hogy melyik implementációval/verzióval/builddel/akármivel kódoljátok (pl. mp3@192kbps, lame 3.98.2 icc windows build).

ezek már nagyon részletek, de a szavazás lényege természetesen a formátum maga :) lossless-szel ellentétben itt nincs átjárás (épeszű ember számára legalábbis). a kérdés tehát nem arra vonatkozik, hogy miben "szerzed" meg a zenéket, mert akkor (lehet fújolni) csak az mp3-ra lehetne szavazni.

a kérdés arra vonatkozik, hogy te mibe kódolod a zenéid, ha veszteséges tömörítést használsz.

úgy is fogalmazhatnék, hogy szíved szerint melyik formátumban szeretnéd a gépeden tudni a veszteségesen kódolt zenéid. félreértés elkerülése végett "zenéid" alatt nyilván nem csak a saját szerzeményeket értem :)
szerintem.

( naffeju | 2010. 01. 06., sze – 15:18 )

ATRAC.

---------------
mpu.buzz.hu

( numen v | 2010. 01. 06., sze – 15:22 )

A Preferált az OGG Vorbis, de mivel rendszerint MP3-ban jutok hozzá, és átkódolni meg nyilván nem fogom, legtöbb zeném az utóbbiban van. Ugyancsak MP3 a preferált, ha előreláthatólag máshova is áttöltöm, mivel azt minden lejátszó ismeri.
Viszont a Youtube-ról letöltött zenéim AAC-ben vannak érthető okokból :) 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Hasonlo, de nemileg elter:
-ha mas konvertalja, akkor marad, amit o hasznalt (ezert van mp3-ban a legtobb)
-ha valamit en konvertalok, akkor Vorbis
-ha en konvertalom, es PDA-ra is attoltom, akkor is Vorbis, mert le tudja jatszani, de ha ismeros szamara keszul, akkor mp3
-Youtube eseten mp3, mert ott legtobbszor ugyis olyan minosegu a hang, aminek mar mindegy..

--
"You will have to look a long way before you find a bunch of scum-suckers more greedy, humourless and deserving of death than the suits in the music business." - Terry Pratchett

Ogg kodekek

* Audiokodekek
o veszteséges
+ Speex: beszédet tömörít, alacsony bitrátával (~8-32 kbit/mp/csatorna)
+ Vorbis: általános célú hangtömörítő közepes és magas bitrátákon (~32-256 kbit/mp/csatorna)
o veszteségmentes
+ Squish: archív minőségű hangtárolásra; a legelső Ogg kodek
+ FLAC: archív minőségű hangtárolásra

* Videokodekek
o Theora: Az On2 cég VP3 kodekének adaptációja az Ogg keretrendszerbe, Vorbis tömörítésű hanggal multiplexálható
o Tarkin: kísérleti kodek, 3D wavelet-transzformációkat használ

(wikipédia)

Keresés a tudás anyja :)

( LGee | 2010. 01. 06., sze – 15:25 )

Nalam MP3, mert a kezdetektol azt hasznalom, illetve soha nem volt szempont a minosegi zenehallgatas (nincs meg hozza a megfelelo berendezesem/lakasom, altalaban munka vagy utazas kozben hallgatok zenet). Ha valoban 'audiofil' elmenyre vagyom, elmegyek egy koncertre - egyben ezzel tamogatom az eloadokat is. A jelenlegi lejatszom nem is tamogat lossless formatumokat. Ismeroseim kozt lossless formatumot csak vajtfuluek ertekelnek, a tobbieknek meg csak macera a lejatszas.

Sajat celra CD rippeleskor altalaban 192~256kb/s vagy valtozo bitratat hasznalok.
Ujabban felfedeztem az AAC-t is, aminek nagyon meggyozo a minoseg/tomorites aranya, igy audio streameknel azt preferalom.

én nézegettem az aac-t, de ahogy a teszteket néztem, nem olyan über a minősége, mint elsőre gondoltam, cserébe ugyanúgy szét van patent-olva, mint az mp3 (ok, egy különbség, hogy terjeszteni lehet ingyen). de cserébe van egy rakás profile (melyeknél mellesleg teljesen zsákbamacska, hogy melyiket mid fogja lejátszani), implementáció (nero, itunes, divx, ffmpeg, fraunhofer, stb.), quicktime-ban a tökölés a truevbr-rel, aztán döntsd el, hogy melyiket szeresd... :)
szerintem.

( nhw | 2010. 01. 06., sze – 15:30 )

MP3 mert az megy a telón, asztali dvd-n, kocsiban, PC-n és még a GPS-en is :D

( kikke | 2010. 01. 06., sze – 15:39 )

A WavPack hybrid mód veszteségmentes. A lossy része ami veszteséges.
De vorbist használok, -q=6 paraméterrel.

( tomaza | 2010. 01. 06., sze – 16:20 )

anyagtól függően
lame --preset medium
lame --preset standard
lame --preset extreme
:)

( syntern | 2010. 01. 06., sze – 17:36 )

Valahol olvastam, hogy a mai MP3 encoderek sokkal fejlettebbek mint 4-5 éve akár, és a formátum ellenére simán versenyképesek az AAC-vel vagy a Vorbissal. Persze egy vérbeli audiofil széttép egy ilyen kijelentéstől, de a lényeg, hogy állítólag a mostani encoderek 160kbps-e már elég jó. Innentől kezdve, mivel az MP3-at mindenki játssza, nincs sok értelme más formátummal játszani...

A placebo hatásból egész jól megélnek a shakti-kő árusok és egyéb vajákosok. Van aki CD-demagnetizáló és antisztatizáló készülékkel bűvöli a CD-ket grabbelés előtt...

De valami tesztet összeütök hamarosan, hátha jó alapanyagokkal hallható lesz a különbség... :)

még hogy én? az emberi fül biológialiag nem alkalmas kb. 192k fölött érzékelni a különbséget (mp3-nál, máshol általában még lejjebb van a határ). erre te jössz, és halál komolyan előadod, hogy a 320k nem transparens, te hallod a különbséget. alátámasztani persze nem tudod semmivel.

a másik, hogy ilyenhez nem jó rendszer kell, hanem egy jó fejhallgató.

aztán még ki vagy akadva, hogy nem veszlek komolyan. hát ez jó :)
szerintem.

ugyan, hagyd – szerintem 192kHz-re gondolt, és akkor igaza van :P
És egyébként meg mivel az idegrendszer információtovábbítási és -feldolgozási sebessége nyilván véges, szerintem értelmezhető a bitsűrűség.
Nem tudom definiálni, de létezik. Én 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

első mondat irónia volt. Feltehetőleg valóban nem frekvenciára, hanem bitrátára gondolt.
Másrészről viszont mivel jellemeznéd az idegrendszer adatátvivő sebességét?

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Nem tudom. Át kell gondolnom. Az a baj, hogy az érzékelés nem annyira egzakt, első pillantásra meghatározhatnánk egy ember hallásának jellemzői összességét, valamelyik konkrét tömörítés adott bitrátájával is a fentebb említett transzparencia esetén mérhető bitrátával. De ez nem nevezhető adatátviteli sebességnek, az analóg rendszerekben más mérőszámok vannak/lesznek. Nem akarok több hülyeséget összehordani. Hasonlat, egy többmagos processzorban sem annyira az órajel számít. Elég gyenge hasonlat...

off.

Az agy érzékelése mindenképp bezavar, de az idegpályák által továbbított adat mérhető – más kérdés, hogy mivel analóg, a kbit/sec nem a megfelelő mérőszám.
Sose tanultam ilyet, de ha nekem kellene ilyet csinálnom, valószínűleg meghatároznám, hogy adott pontosság (%) eléréséhez adott digitalizálási módszerrel mekkora adatmennyiség kódol egy adott méretű mintát az átvitt adatból. Más kérdés, hogy ezzel még nem jutottunk el odáig, hogy egzaktul mérhessük az érzékelés sávszélességét.
Onnan talán még megfogható valahogyan a dolog, hogy az érzékelhető hangmagasságok és -hosszúságok száma véges, és nem adatátviteli sebességet, hanem minőséget mérünk.

figyelj, te hallgass akkor mp3-at a fos fülhallgatódon, a kínai piacos lejátszódon, mi akár közepes szintű készülékekkel, belépő szintű hangfalakkal/fülhallgatókkal is inkább hallgatunk losslesst, mert szebben szól az apró részletek miatt, amik az mp3-ból hiányoznak.
(joint-stereo mp3-ról meg ne is beszéljünk.)

kár ezen vitázni, mi vagyunk hülyék, nem a te füled rossz/érzéketlenebb az átlagnál, stb.

Kicsit bővebben, szerintem logikus, hogy egy veszteséges tömörítés veszteségei füllel jól észlelhetőek. Az, hogy hol van az a határ ahol transzparensnek tekinthető a tömörítés, módszerenként változó.
Tapasztalataim szerint zavaró egy 128kbps-es tömörítésű mp3 vesztesége, nem nagyon kell odafigyelni, hogy ez most az eredeti vagy a tömörített verzió. Amikor konkrétan hallok egy ilyen torzulást, hibát, eszembe sem jut, hogy győzködjek bárkit is a tényről. Ha nehezen lehetne észrevenni a különbséget, akkor lehetne szó arról amit a fentiekben úgy próbálsz leírni, mintha én mondtam volna.

szerinted logikus, de szerintem meg inkább olvass a pszichoakusztikáról. szerinted a veszteséges tömörítés a hang melyik részét igyekszik eldobni?

nyilván azt a részt, amit az ember amúgy se hallana.

a kutyasíp szerinted hogy működik? jaj, ne, várj, kitalálom! te nyilván azt is hallod! :D
szerintem.

Furfangos dolog az elfedés, de nem kell mindent elhinni, amit az alkalmazott tudomány szószólói állítanak. Még mindig a tapasztalatom áll szemben a vakhiteddel. Elég egyszerű bizonyítani, természetesen pillanatnyilag nem áll módomban olyan általad is hitelesnek elfogadható teszteredményeket produkálni, ami minden kétséget kizárna. De ezt igazából nem akarod, mert a te műfajod az öncélú vita, amiben az győz, aki személyeskedéssel letaglózza partnerét. Tudod, hup-style.

Hol mond ellent a tudománynak a tapasztalat? Mekkora gyökérnek kell lenni ahhoz, hogy a fenti okfejtést a tudományra hivatkozva leírd? Bele se gondolsz öregem, abba, mit írsz, csak vitatkozol. El se olvasod amit írok, csak azt írod a tekintélyelvűségeddel, hogy meg van cáfolva. Elképesztő.

Azt állítom, össze tudok állítani egy olyan tesztanyagot - most már csakazértis - amin Te is meghallod a tömörítésből fakadó veszteségeket, hibákat. Teljesen véletlenszerű sample-k, eredeti forrásból és tömörítve majd az eredetivel egyező veszteségmentes formátumba konvertálva. Nem fogod tudni melyik melyik, mégis meg fogod tudni állapítani melyik jobb, melyik rosszabb, és ez több mint 50%-os fedésben lesz az adott anyag tömörítettségének tényével.

Ebben az a gyönyörű, hogy zenészként jobban érdekel az első hegedűs lelki világa, mint, hogy min szól a felvétel. Olyan érdekes lehet, amikor valakinek a hangszórómágnes köti le a figyelmét zenehallgatás közben. Nekem szinte mindegy, min szól, hallom, hogy nem tökéletes, de nem zavar... Más persze, amikor én készítem a felvételt.

http://haxel.hu/wodehouse-konyvek.html

az a baj, hogy ami hanghullám eljut a füledbe, az több hullám eredjöje. analóg dolgoról beszélünk, ne feledd.
ha az a magas hangot kivesszük belőle, ami szerinted felesleges, más lesz az eredő, mintha benne lenne.
azt a konrét magas hangot lehet, hogy nem fogod hallani, de a teljes hangképhez az is kell.

de amúgy akkor szerinted tök feleslegesen gyártanak olyan hangfalakat, amiknek a frekvenciaátvitele mondjuk 25hz-től 44-48khz-ig van?
meg tök fölöslegesen gyártanak olyan mélynyomókat, amiknek a frekiátvitele akár 18hz-től indul?
hisz se a 18hz-s hangot, se a 48khz-s hangot nem hallod, mégis teljesen máshogy szól (egy megfelelő inputanyag persze) az a hangfal, ami kiadja a 48khz-s hangokat is - más az az eredeő hullám, ami a füledet eléri

nem. hol mondtam ilyet?
azt mondtam, hogy ami hanghullám eléri a füledet, az egy eredő, ha valami hiányzik belőle (pl. egy 40khz-s hang), akkor más más lesz ez az eredő.

tényleg várom, hogy megmutasd, hol mondtam olyat, hogy a hangfal hangzása, minősége csakis a frekiátvitelen múlik!

te mondtad, hogy a más átvitelű tökmáshogy szól. gyanítom, hogy nem (csak) azon múlik, hogy milyen átvitelű az illető hangfal.

de egyébként érdekelne, hogy hogyan befolyásolja a hangzást a sokat emlegetett eredő, hogy milyen kapcsolat van közte és a fül érzékelése között, ha már a fül frekvencia-érzékelését átugrottuk, erre van vmi infód?
szerintem.

"a fül frekvencia-érzékelését átugrottuk, erre van vmi infód?"
Persze.

De a füled egyszerűsítve egy darab hanghullámot kap, egy eredő hullámot, ami sok más hullámnak az eredője.
Érted, ne külön-külön jut el a füledbe a cintányér, meg a 10khz-s hang, meg az 5khz-s, meg a dob, meg stb.stb., hanem ezek összegződnek, keletkezik egy eredő, és az jut el oda.
Nyílván, ha valamelyik komponens nincs benne, más lesz a hullám, ami eléri a füled. - Függetlenül attól, hogy külön-külön egy-egy komponensét esetleg nem hallod.

Mit nem értesz ezen? Vagy kicsit értetlenkedni, kötekedni van kedved?

Most milyen linket adjak neked?
Az gondolom egyértelmű, hogy ami hang eljut a füledhez, az több hangforrás által keltett hullámok eredője.
Gondolom az is világos, ha egy komponenst kiveszel, más lesz az eredmény.
Leegyszerűsítve, mint a matek: 2+5+4+1+3 = 15. 2+5+4+3=14. Az eltérés kics, mégis más a kettő, egy komponens ki lett véve.
(Ne kezdd el légyszi, hogy a hanghullámok nem így adódnak össze, tisztában vagyok vele, köszi.)

szvsz nem más, csak kevesebb. te most azt állítod, hogy a hanghullámok szinergikus viselkedésűek. egymást úgyse fogjuk meggyőzni (ahogy kikkével se), és többet nem kívánok erről vitatkozni, mert nem látom értelmét.

de most ünnepélyesen megígérem, hogy majd kicsit beleásom magam a fül anatómiájába, az agy hangfelfogásába és a hanghullámok fizikájába is, amint lesz rá időm ;) most hirtelen ezt találtam:

http://www.newmusicbox.org/article.nmbx?id=4077

meg egy raklap pdf-et. akit érdekel, írjon mailt.
szerintem.

ha az a magas hangot kivesszük belőle, ami szerinted felesleges, más lesz az eredő, mintha benne lenne.
azt a konrét magas hangot lehet, hogy nem fogod hallani, de a teljes hangképhez az is kell.

Az altalam olvasott kulonbozo forrasok alapjan az nem igy van, azaz az eredo lenyegtelen, te csak bizonyos komponenseket hallasz.
A belso fulben ugyanis van egy csiga alaku folyadekkal toltott cso, a cso falan meg kis szorok. A cso elejen jon be a rezges a ful kulso reszeibol, es ez a rezges halad a folyadekban a csigaban. A kis szorok a folyadekban terjedo rezgestol mozogni kezdenek es ingereket kuldenek az idegeknek. Na most a folyadekban csak a nagyon alacsony frekvenciaju rezgesek jutnak el a csiga cso vegeig, es a kis szorok a csiga cso elejetol tavolodva egyre alacsonyabb frekvenciakra rezegnek meg es adnak jelet az idegnek. A szoroket csak egy nagyon kis frekvenciasavban lehet megrezgetni (bizonyos fokig hasonloan egy rugohoz), szoval egy kis szort az eredo nem erdekli, csak a szor szuk frekvenciasavjahoz tartozo komponensekre ad jelet (elvi sikon persze a Heisenberg hatarozatlansagi elv miatt minden frekvenciara picit megrezeg a szor, mert egyebkent idoben egyaltalan nem erzekelnenk mikor jott a jel). Szoval csak azokat a frekvencia komponenseket halljuk - azokhoz keletkezik idegi impulzus - amihez van hangolt szor, marpedig szorok csak a kb. 20KHz-10Hz-ig vannak hangolva a csiga cso elejetol vegeig haladva.

ami a 128 kbps-es mp3-akat illeti, sokan halljak a kulonseget az eredetihez kepest (en nem igazan), peldaul a legutobbi hydrogenaudio listening test eredmenyet nezve (ez tudtommal kettos vak teszt) atlagosan az alanyok harmada adott a 128 Kbps MP3 hangmintakra 4 pontot az 5-bol (hallhato, de nem zavaro kulonbseg). Viszont jo tomoritovel 300 Kbps es afolott mar nem hiszem, hogy a nagyon kulonleges fullel birokon kivul barki hallana kulonbseget, eltekinteve esetleg a ritka szivatos hangmintaktol es bugos tomoritoktol.

viszont a vesztesegmentes tomoritok archivalasra ennek ellenere ajanlottak, mivel a vesztesegmentesen tomritett hangot ujra lehet tomoriteni barmilyen veszteseges tomoritessel, mig egy vesztesegesen tomoritett hangmint tovabbi veszteseges tomoritese mar nagyon kihozhatja a zajt.

- Use the Source Luke ! -

Alapjában véve igazad van, csak te is elfelejted azt, amit mindenki, a zenét nem CSAK a füleddel érzékeled, gondolj arra a süketre, aki háttal ül a zenekarnak, mert így a hátával érzi a zenét, és élvezni képes azt. Ezen kívül minden ember egyedi, tehát a belsőfülben lévő csiga, és az abban lévő folyadék, a szőrök hossza, és érzékenysége is más.

---------------------------------------------------------------------------------
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!

Egy apróság: Egy időben nagy divat volt az a csengőhang a kölköknél, amit a reklám szerint: "a szüleid, és tanárod nem hallanak". Nos csak hogy örülj, ez elvileg egy magasfrekvenciájú hang, amit a felnőttek elvileg nem hallanak(Bizonyos hallóporcok felnőttkori elcsontosodása áll a háttérben, pontosabbat akarsz, nézz utána, nem szakmám az anatómia). Nos, nekem gyönyörően haza lehetett vágni vele az idegeimet, mert 30 évesen tökéletesen hallom, ahogy sípol. Ellenben a 21 éves hugom nem, anyám nem, apám nem, gyerekkori jóbarát(velem eggyidős) igen, másik nem.

Tehát, ha már egy rohadt csengőhang hallhatóság ennyire más embereknél, miért ne lehetne hallani az mp3/flac különbséget? Ne magadból indulj ki, nem vagy te etalon.

---------------------------------------------------------------------------------
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!

Nem ezt mondta. Az emberi fül, illetve a hallás általános modellje alapján a gyakorlati szempontokat figyelembe véve trükköznek az eredeti digitális jelfolyammal úgy, hogy a fül számára fontosabb (amikre érzékenyebb) komponenseit a hangnak részletesebben, a kevésbé fontosabbakat (amire kevésbé érzékeny a fül) elnagyoltabban tárolják, azaz azokból eldobnak információkat. MIndezt úgy, hogy figyelembe veszik azt, hogy milyen eszközön fogják az adott felvételt visszahallgatni.

Objektíven mérve az eredeti jel, illetve adatfolyam nem nyerhető vissza ezután -- a szubjektív hangérzet viszont lehet azonos, ha a visszahallgatásnál a tervezésnél figyelembe vett eszközhöz hasonló paraméterű berendezést alkalmaznak. Egy VoIP vagy GSM rendszernél használt tömörítést eszébe nem jut gonmdolom senkinek zenék tömörítésére használni, hogy azt majd az otthoni hifin hallgassa meg...

Valóban nem állítottad, hogy te fejleszted ezeket. Viszont azt igen, hogy az mp3<->flac különbséget nem lehet hallani. Segítek, hordozható lejátszón én is mp3-at hallgatok, mert ahol hallgatom, ott a környezet zajától úgysem hallani rendesen a zenét. De ha a lejátszón lévő mp3-at felmásolom egy pc-re, egyből hallom, hogy ez mp3, nem flac pedig 320-as bitrátával van kódolva.

---------------------------------------------------------------------------------
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!

az teljességgel nem igaz, neke ritka gagyi a hangrendszerem és a fülem is, mégis a 128-at simán megkülönböztetem abx-el :)

("kicsit" gyanús volt hogy a 160-at viszont miért tudom megkülönböztetni, mivel ebben már biztos voltam hogy képteleség az adott rdszel, meg is néztem, sikerült is rájönnöm mert a lejátszó (winamp) egyszerűen hibásan dekódolta, mono-ban talán még most is hibásan dekódol; de a 128-at tényleg fel lehet könnyen ismerni)

Ha te nem hallod az akárhány kbps mp3 és a lossless közötti különbséget, ha nem hallod, hogy a lossless szebben, tisztábban, dinamikusabban szól, ha nem hallodd, hogy tele van apró pici részletekkel, ami az mp3-ból hiányzik, akkor az csak azért lehet, mert 1.) még csak olcsó, fülbedugós fülhallgatón hallottál zenét, vagy 2.) valamikor felrobbant közvetlen melletted egy megtöltött tüzérségi ágyú, és 90%-os halláskárosodott lettél.

( salaud v | 2010. 01. 06., sze – 18:01 )

Mp3, de nem tárolom benne, hanem flac-ból lekonvertálom futtában lejátszóra. Mert csak azt viszi, meg a wma-t.

---------------------------------------------------------------------------------
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!

( etele | 2010. 01. 06., sze – 21:45 )

Ez a ki mit hall meg, és mit sem vita érdekes...
Kicsit off, de nem hogy egy alacsonyabb bitrátát, hanem egy tápkábel változást is meg lehet hallani egy jó rendszeren...
A kérdés az, hogy az adott körülményekre, illetve hardwarre mit fogadunk el. Egy hordozható lejátszónál nem érdekes, mivel úgysem tudja azt a minőséget produkálni, komoly rendszernél, meg szinte már minden számít.....

Anno volt egy teszt, sok vájtfülűvel, meg kevésbé vájtfülűvel. A rendszer, a felvételek ugyanazok voltak, csak a hangfalkábelt cserélgették, az ócska (kukából kiszedett) 300 ohm-os TV-szalagkábel ugyanúgy benne volt a pakliban, mint a csilióforintos "űberjólszól" tulajdonságú speciális hangfalkábel. A pontozás alapján az egyáltalán nem erre a célra készült csengődrót picit kilógott lefelé, meg egy közepes árfekvésű izmosabb kábel felfelé, az egyéb, egyáltalán észlelhető és kimutatható eltérések a hibahatáron belül mozogtak, úgyhogy ezt a részt hagyjuk meg a városi legenda kategóriának.

Ha valaha eljutok sajat audio-rendszer megvalositasahoz - valamelyik jovobeli lakasomban -, szeretnem kiprobalni, milyen, ha a hangfalak testmagassagban vannak, de fuggesztve.

Amikor regebben voltak hangbuzi barataim, ok eleg sok elvont dologgal kiserleteztek, es sok mindent maguk is epitettek, alakitottak at. A szomoru tapasztalat az volt, hogy a hangulat, a tarsasag es meg sok mas, nehezen merheto faktor is eleg kemenyen beleszol a vegso eszlelesi elmenybe, nem eleg az eszaki feltekenek megfelelo 'hanyattmechanikas' lejatszo.

Azt meg vegkepp nehez otthoni korulmenyek kozt feloldani, hogy a vizualis korulmenyeket (szinhomerseklet, fenyero...) is adaptalni kellene a mufajhoz, kiveve persze, ha valaki pl kizarolag ska-ban utazik... Erre a legjobb otletet egy kis amszterdami motelben lattam, ahol kb 8 kapcsolo volt a falon, mindegyik mas-mas lampat kapcsolt, igy munkahoz, alvashoz vagy bulihoz is lehetett fenyt valasztani. ;-)

Lehet városi legendázni..... tudod, amíg én nem tapasztaltam meg a SAJÁT!!! füllel, addig nekem is ez volt a véleményem.....

Sajnos, hangfalkábel, és hangfalkábel között igenis hatalmas különbség van. Természetesen ez a nagy különbség nem egy Technics erősítőn jön ki...

OFF.: High-endben szinte minden számít. Sok dolog van ami nem értem miért és hogyan, de működik... de ez már egy másik topic.....

Tudtad előre, hogy "jobb" cucc kerül a rendszerbe, vagy sem? Az általam említett teszt során igen jó reputációjú rendszerben cserélgették az erősítők és a hangfalak közötti kábeleket úgy, hogy a tesztalanyok nem tudták, mikor, melyik van bedugva. Ugyanazt a hanganyagot minden kábellel többször meghallgatták a teszt során. Minden sorozatban véletlenszerű volt a kábelek sorrendje. A legjobbnak kikiáltott kábelek nem igazán tűntek ki -- legfeljebb az árcédulájukkal, a gyakorlati eredmény az lett, hogy az elvadult baromságoktól eltekintve (sodrott érpár, csengőhuzal) a gzakorlat nem igazolta a "sokkal-sokkal jobb" várakozásokat. Sőt...

Volt vak teszt, és volt amikor tudtam, hogy mit rakunk be. Természetesen itt is előfordult, hogy a jóval drágább kábelek esetében nem jött ki a különbség. Egyszerűen másképp szólt.
Előfordult,- hidd el, nem egyszer,- hogy már a második ütemnél hallottad a különbséget. NEM kicsit, hanem bődület nagyot.
Szóval itt nincs szó placebo hatásról....

A tapasztalat az,- ha érdekel, tudok mondani konkrét példákat,- gondolok itt a gyártókra, és típusokra,- egy szint fölött, - itt gondolok a referenciára, illetve az ahhoz közeli szintekre,- már igen kis különbségekért igen nagy pénzt kell fizetni....
Természetesen elfogadom, mert ez is igaz, hogy bizonyos gyártók kábelei korántsem olyan jók mint amennyire "meg vannak marketingelve..."

Én is olvastam ilyen és ehhez hasonló teszteket, csak mondhatom,- hogy sajnos,- az élet nem ezt igazolta.
Azt, hogy milyen rendszeren végezték, az már megint egy másik kérdés.

Egyébként utána olvashatsz a megfelelő szaklapokban, pl.: stereophile, illetve a neten, rengeteg teszt van.
Az ökölszabályra mondják, hogy egy rendszer kábelezésére a rendszer árának kb 10%-át kell költeni... sajnos ez sem igaz teljesen...

Bocs, hogy nagyon belemerültem ebbe a témába, de jó pár rendszert,- erősítőt, kábelt, hangfalat, stb. hallottam,- szóval nem a levegőbe beszélve alkotok véleményt.

Lehet, én azt nem olvastam.

Tudom én is, hogy a high-endben van egy csomó hülyeség, de pl.: erről a kábelkérdésről isten őrizz, hogy meg akarjak valakit győzni,- mindenkinek tiszteletben tartom a véleményét,- én csak a saját tapasztalataimról beszélek. :)

Mondtam, "sajnos", működik. Aki nem hiszi járjon utána.

Nem sértődöm meg,- bocsánat, akinek nem inge ne vegye magára,- de általában erről a dologról olyan emberek alkotnak véleményt, akik : olvastam hogy... ezt mondják, hogy... egy tesztben azt írják, hogy.... stb. de saját tapasztalattal nem rendelkezik....

Majd meghallgatom.
Amúgy nincs semmi gond a hangfalakkal, nagyon szépen szólnak, én totál elégedett vagyok.
A problémám az, hogy a kocsiban a bose cucc mostanra bejáratódott, és elkezdett k.rva jól szólni, jobban, szebben szól, mint az itthoni cucc.
Eddig az volt, hogy itthon volt a legjobb a zenehallgatás, de most valahogy jobb a kocsiban.
És kicsit fejleszteni akarok itthon.
Lehet amúgy, hogy csak az erősítőt cserélem le egy olyanra, ami kicsit jobban kihajtja az NS-777 -eket.

(Egyébként olvasgattam kicsit a fórumokat, a Dali Concept 6 vs Yamaha NS-777 "vita" kb. olyan, minta linux-windows vita. :D )

Jó, a win-linux vita kicsit santit, mert egyerletmu, legyen akkor win-osx. ;)
Amugy nekem ez a yamaha szett tetszik (NS-777, NS-444 surround, NS-333 center), eddig nem volt semmi bajom, de amiota a kocsiban az a bizonyos bose elkezdett k. jol szolni, azota szinte serti a fulemet az otthoni hifi. :)
Errol a Dali-rol jokat olvastam, majd elmegyek valahova meghallgatni. Nekem mondjuk az kevesse szamit, hogy miket irnak tesztekben, max. iranymutataskent veszem, ugyis azt veszem meg, aminek a hangja nekem tetszik, szamomra kedves. :)

Ezt a tesztet le szerették volna közölni, azonban a reklámból élő magazinok kerek perec elzárkóztak tőle... Nem is értem, mi okból... Mindegy, aki akar, halgassa a rózsaszínű csíkkal (nem, a szürke nem olyan jó) megjelölt kábellel a kedvenc felvételét (aminek az elkészítésekor minden kábel legalább rózsaszín csíkos volt, de inkább jobb, hiszen ha nem, akkor a rögzített anyag már gyenguszabb), kortyoljon hozzá pi-vízet, és örüljön az életnek.

Ha logikusan belegondolsz, is kell hogy számítson a hangfalkábel - persze bizonyos határokon belül.
Analóg jel megy azon a kábelen, folyamatosan változó, akár folyamatosan szélsőséges értékek között ugráló feszültségszintekkel - gyakorlatilag ez az áram "rángatja" a hangfalban a mágnest.
Ha a kábel rossz minőségü, nayobb mondjuk az ellenállása, olyan anyagból van, ami miatt torzul, gyengül az áram, etc., akkor nyílván más jön ki a hangszóróból.
Vannak ugye olyan kábelek is többtíz-ezer, vagy akár százezer Ft/méter árban, amiknek az aalkjuk sem mindegy - első hallásra hülyeség, de egyszerűen lehet, hogy tényleg máshogy terjed bennük az áram (gondolok pl. skin-hatás, meg hasonlókra), ami ugye közvetlen kihat a membrán mozgására, ezáltal a keltett hangra.
Nekem közepes cuccom van, közel sem hi-end, de jól szól, meg minden, drága kábeleim nincsenek, viszont az 1.5 és a 2.5 -ös hangfalkábel között simán lehet hallani a különbséget. Az 1.5-ös hangfalkábellel egyszerűen nem elég dinamikus a zene, olyan, mintha a le lenne folytva az egész rendszer.

Az előttem szólónak említettem, hogy tudok konkrét példát mondani a kábelekre.

Egy bizonyos szintig nagyon nagy javulásokat lehet hallani, utána minden nüansz változásért b o r z a s z t ó árat kell fizetni.
Egyébként tudok mondani pár esetet, pl. tápkábelnél,- ahol az adott rendszerben,- nem volt vakteszt !!!,- mégis az olcsóbb volt a jobb.

Amit mondtam, a több százezres, illetve milliós kábeleket nem Technics erősítőhöz kell kötni-- Trabantba se rakok turbót.

Én csak azt próbáltam felvetni, hogy mindenki tapasztaljon saját fülével, és utána mondjon véleményt.
Nem egy ember mondta,- köztük én is,- hogy ez mekkora hülyeség, de amikor saját füllel tapasztaltam a különbséget, én magam is nehezen hittem el.

Egyébként a high-end nagyon nehéz és összetett dolog. Halottam már több milliós rendszert úgy szólni, -higyjétek el, nagyképüség nélkül mondom borzalom volt. A rendszer jó volt, csak az installáció volt rossz. Ez a disztibútort minősíti.
Igaz, hallottam olyan kisebb rendszert szólni, hogy nem hittem el, hogy az a hang onnan jön...

Én értem, amiről beszélsz, nem engem kell meggyőznöd. :)

Tápkébelt is simán el tudom képzelni amúgy.

Meg az is érdekes, hogy éjjel is szebben szól a zene, mint nappal.
Ez mondjuk lehet, hogy csak azért van, mert azok az apró zajok nincsenek, mint amik napközben vagy este, de sokan magyarázzák azzal, hogy éjjel terheletlenebbek az elektromos hálózatok, és kevesebb az elektromos zavar, etc.etc.

Érdekes dolgok ezek, de mindenképp létező dolgok. Egyszerűen nem lehet tagadni, hogy különbség van az mp3 és a lossless között, nem lehet azt sem tagadni, hogy különbség van a kébelek között, etc.
Aki tagadja, annak vagy tényleg nem volt még alkalma meghallgatni több normális hifi rendszert, többféle kábelt, többféle inputtal, vagy egyszerűen hazudós, és az égről is váltig állítja, hogy piros, holott azt sem lehet tagadni, hogy az ég kék.

Annyira nem vagyok fanatikus, hogy bakelitezzek. :) Viszont tény, hogy semmi nem ér a nyomába.
SACD-t ismerem, igen, az megint más, szóba sem jön se a CD, se a lossless. :)
Én egyébként most a DTS zenékre vagyok ráállva, ezekből is van SACD minőség, de 5.1-es (jó, a legtöbb azért 44khz-s, de azok is jók az élmény miatt). Belebuzultam. :) Az 5.1 nem is mozira való, hanem zenére. :)

"minden formátumnak meg van a maga helye, és felhasználási területe."
+1

Én csak azt nem birom, amikor valaki meg akarja magyarázni, hogy hülye vagyok, és márpedig nincs különbség ez meg az között, hiába hallom, szerinte csak úgy hiszem, hogy hallom, de ő jobban tudja...

Én például bakelitezek, pedig nem vagyok fanatikus :)
Igaz, elsősorban a szertartás és a hangulat miatt, elég ritkán.

A téma maradék részéről azt gondolom, hogy ha a zene szolgáltatásszerűen szól, üzletszerűen, akkor én mint ügyfél, vendég, vevő, elvárom hogy még a kábelt is igényesen válasszák ki a cucchoz.
Ugyanígy, egy profi fotós is nézze meg hogy mekkora zajt produkál a választott gép 400%-os nagyításban, mert kiállításon A2-ben nem mindegy. (egyébként ott is mindegy, de ez már szubjektív vélemény:)

_Viszont_, amikor a consumer kategóriában próbálják belemosni a szerencsétlenek agyába, hogy ezek a nüansznyi különbségek számítanak, és nem pedig a tartalom, hát azt nevetségesnek tartom.

Idegen eredetű, amelynek van pontos magyar megfelelője. Pont annyira magyar, mint mondjuk a releváns, vagy az egyik kedvenc kifejezésem, a kognitív disszonancia redukció. :)

Mindegyiknek van magyar megfelelője, csak sokszor kényelmesebb az idegent használni. Nem azért mert rövidebb, vagy pontosabban kifejezi a mondandónkat, hanem azért, mert például angolul is nagyon hasonlóan mondanánk...

( creativex | 2010. 01. 06., sze – 23:21 )

Szerintem hülye kérdés, mert nyilvánvaló a válasz, amit most meg is kaptál.

Segítek: Valószínűleg az mp3 nyilvánvaló, óriási fölényére gondolt a kolléga. Ugyanis mp3-at már a pax tollam is le tud játszani, pl. a vorbis még mindig csak álom. A wma nálam sosem lesz nyerő, mert már bebeszéltem magamnak hogy rosszul szól.
---
;-(

oké, ennyi erővel "hülye kérdés" a kedvenc http szerver, portál motor, fájlrendszer, böngésző, szerver os szavazás is.

nyilván az mp3 vezet toronymagasan, de egyrészt attól még érdekes lehet tudni a jelenlegi tendenciákat, még ha kicsit is a mozgások, másrészt ez egy bizonyos közösségnek szóló szavazás, és ennek megfelelően pl. a vorbis elég jól áll egy globális átlaghoz képest.
szerintem.

Az OGG-t ugye az összes kínai MP3 lejátszó lejátssza:
- de csak Windows alatt
- csak akkor, ha a Windows alá van OGG kodek telepítve
- mert ugye a programjuk kizárólag Windows alatt megy, a kütyü meg egyedül FusiMisi formátumot képes lejátszani.

Az ember akkor boldog, ha nem vásárol MP3/MP4 lejátszókat, mert akkor nem zavarja, hogy 10.000-eket ad ki átcseszésre.

Kétszer fürdöttem be idáig ezzel:
- MP3 diktafon (képes WAV-ba konvertálni FusiMisit, ha van MP3 kodeked, akkor ezt akár át is konvertálhatod...)
- MP4 lejátszó (AVI/DIVX/OGG/MP4 kompatibilis, hasonló módon)

Valahol nem értem, hogyan írhatják rá a dobozra, hogy OGG kompatibilis, ha pusztán az ő szofverük segítségével nem leszel képes OGG-t lejátszani, csak ha szerzel valami kodeket és konvertálgatsz.

( Lacyc3 v | 2010. 01. 07., cs – 02:16 )

Sajnos mp3, de igyekszem Vorbis-odni.

( agolon | 2010. 01. 07., cs – 11:24 )

Korábban nyomattam ogg-ot aztán széllel szemben ugye... Azóta ésszel, amit lehet flac, mert abból csinálok bármi mást + mp3
__________________________________
2e845cb4c3a5b5bd6508455b1739a8a2

( zsitvaij v | 2010. 01. 07., cs – 22:21 )

Nem olvastam végig mindent, de nálam a laptopra q3-as Ogg Vorbisra kódolom át a külső vinyón tartott eredeti FLAC fájlokat. Ez kb. 112kbps, de én nem tudom megkülönböztetni a losslesstől se fülesen, se hifin.

( cydrk | 2010. 01. 08., p – 08:43 )

MP3 a preferalt,Magas bitrataval se a fulem sem pedig a hangrendszereim nem tudna sokmindent kezdeni egy jobb minoseggel.

Az biztos hogy en max akkor hallom meg a jobb minoseget, ha arra kifejezetten probalok figyelni(vagy akkor sem). Amikor epp disturbed uvolt mert terminalban debian-t upgradelek, akkor nem tok mind1? :D

drk

Hát szerintem nem mindegy.
Van mp3-as Static-x -em 128-ban (még a p1-esemen halgattam így, mert ha több dolog volt megnyitva ez nem akadozott) de erőteljes különbség van a 320-as között. pedig sokaknak csak egy agyromboló zajhalmaz.
Tudom, hogy bervi menstruál, úgyhogy húzom én is kicsit ;)
Az egyik dobhártyám sajnos lyukas, elvileg nem hallhatnék vele, gyakorlatilag de. Ha egy olyan fülhallgatót használok ami csak 20-20000 khz-s akkor sokszor fáj a fülem. Ha ha pl 16-240000-est akkor nem. Apósom azt is meghallja, ha két szobányiara halkan beszélek valamit, viszont nem érzékeli mikor a t-onlány IP-tv -n keresztül borzasztó minőségben csörög a hang.
A múltkor direkt teszteltem magamon a 128-256-320 különbséget úgy, hogy mind a háromba konvertáltam egy komolyzenét, majd beraktam mindhármat a lejátszóba, véletlenszerűre állítva, és háttal, -hogy még ez se zavarjon be- meghallgattam.
Észrevettem, hogy négyből kétszer ugyanaz szólt, igaz a 320, és a 256 között alig volt valami.
Ogg-ot meg otthon sajnos csak a gép viszi.

--
AGA@

Az eredeti cédén is valami digitális adatfolyam van, elektronikus hangszer esetén az "eredeti" hang valóban az, amit először hall az ember, analóg hangszernél meg az élő előadás az etalon, minden villamosított verzió veszteséget okoz, az egyik kevesebbet, a másik meg többet, így értettem.

Az 56 k/s brutálisan hangzik. Nem lehet egy hangfájlt akármekkorára összenyomni, hogy élvezhető maradjon.
Nincs az a technika, amivel 10 bájtra egy 10 perces számot összenyomj. Fizikai határok vannak, amin szerintem az 56 k/s már jóval túl van.

Sajnos a 128k/sec-es MP3 és az eredeti között is fényévnyi különbség van.
Egyik ismerősöm mániája volt, hogy 96-os használhatatlan MP3-akat csinált.

Vagy nagyothallott, vagy Tesco gazdaságos hangfalon hallgatta a zenéket,
vagy megvoltak neki a számok nagyobb bitrátával is, de így szerelte le a másolni vágyó haverokat.

A bugyborékolás a joint stereo miatt van (128k-nál is van, mert az még éppen a joint stereo határa).
Nincs 2 független hangcsatorna, hanem a számtani közepet+különbséget kódolják le. A különbséget persze jóval gyengébb minőségben nyomják le,
ezért volt értelme kitalálni és innen ered a bugyborékolás.

FM sztereoadás megint más dolog, az eleve analóg...
Amúgy én is azt mondom, hgoy elviekben OK a dolog, gyakorlatilag meg nem lehet csak matematikai alapokon megközelíteni.
Meg az implementációk sem 100%-osak. Van, hogy egy-egy frame -t egyszerűen mono -ra alakít az encoder, mert szerinte túl kicsi a különbség, stb.stb.

Az fm sztereó adás is L+R és L-R jelekkel operál, persze az (L+R)+(L-R) illetve (L+R)-(L-R) végeredménye 2L illetve 2R lesz...
Épp azt mondom, hogy a kvantált értékekkel való számolgatás, az ebből, vagy az algoritmusban rögzített egyéb okból történő kerekítések/levágások a gyakorlatban teljesen fals eredményt adhatnak a D/A konverter analóg oldalán.

tehát ne találjunk ki olyan hangtömörítő eszközöket amikben algoritmusok vannak mert úgyis rosszul implementálják? ;D

legfeljebb egy dologról, pl mp3-ről lenne értelme beszélni, az hogy a sztereót hogy valósíták meg ott, gőzöm sincs, az hogy különbözeti kódolást vagy mást használnak, matematikai vagy D/A szempontból TELJESEN mindegy, mindegyiket lehet jól is meg rosszul is implementálni

az hogy különbözetet teszünk bele az első lépésben egy teljesen veszteségmentes előfeldolgozás amivel a modellbe beépítjük a kódolandó hang egy igenis jellemző tulajdonságát, nem kell ide se hang-, se matekmérök:)

az hogy ezzel mit kezdünk már más kérdés, az hogy a joint-stereo miért rossz-jó, ebből biztos nem következik, a teljes definíciója kellene ehhez, pl hogy a különbözetet úgy kódolja-e mint a szimpla hangot (ez esetben nem tudom hogy kerülhetett nyilvánosságra az mp3:D) )

Hát igen, józan paraszti ésszel átgondolva nem azért csinálták meg az átlagra + különbségre bontást az MP3-ban, hogy többlet munkát okozzanak maguknak és rontsák a minőséget, hanem hogy a különbséget rosszabb minőségben vigyék át.

A kettébontás önmagában duplájára növeli a hiba méretét:

H -> fehérzaj hiba, mindegyik csatornán ugyanakkora

Független csatornák:

L -> veszteséges átvitel -> L + H
R -> veszteséges átvitel -> R + H

Különválasztva:

(L+R)/2 -> veszteséges átvitel -> (L+R)/2 + H
(L-R)/2 -> veszteséges átvitel -> (L-R)/2 + H

L = (L+R)/2 + H + (L-R)/2 + H = L + H + H = L + 2H
R = (L+R)/2 + H - (L-R)/2 - H = R + H - H = R + 2H

tudnál valami forrást (akár lame kódsorszám) mutatni hogy ezt így használják?
hibás implementálást könnyű kreálni, pl most kitaláltad hogy MIUTÁN az mp3-at használták hogyan lehet hibát beletenni az implementációba, de az hogy jn ide hogy lehet hibázni? igen, mindenhova lehet tenni, de ez most nem elvi hiba, hanem szándékosan beletett

Fognak két adatfolyamot. Ezt vagy külön-külön kezelve tömörítik, ekkor két egységnyi erőforrást eszik, két egységnyi outputot termel,a mit visszaalakítani szintén két egységnyi munka. Ha az L, R helyett az L+R, L-R adatfolyamokat nézzük, akkor rögtön szemet szúrhat, hogy két x bites számot adunk össze, tehát x+1 bitre lenne szükség, azaz L+R helyett (L+R)/2, vagy inkább L/2+R/2 lesz az egyik input (gyakorlatilag az LSB-t már el is veszítettük). Ezt az adatfolyamot egységnyi ráfordítással tömörítik, egységnyi outputba. Az L-R esetén a gyakorlatban kevesebb értékes bitünk lesz mint n, tehát kisebb erőforrás is elég a tömörítéshez, és a kimenet is kisebb adatmenyiséget jelent, mint egy teljes csatorna tömörítésénél.

én már elvesztettem a fonalat, akkor most mi a gond?

ahol én tartok:
- "szemet szúr hogy 1 bitet veszítünk": ??? így van a lame-ben? ez egy belső, implementációs kérdés, mit tudom én float-ban vagy akárhogy számol, de ennek semmi köze a "különbözeti" kódolásból adódó hibának, te szándékosan veszítesz 1 bitet hogy elmondhasd ez rossz kódolás, pedig nem kell elveszíteni, lame kódjába most nem nézek bele, de más konkrét különbözeti kódolásnál már látta ilyet JÓL, veszteségmentesen működni, tehát pusztán a _kihasználva_ az input ezon tulajdonságát hogy _az esetek döntő többségében_ hasonlít a két adat egymásra, nyerünk valamit
mint ahogy ha a devrandomot zippeled is nő a méret, de gyakorlati esetben csökken*

- számításigény: passz, úgy gondoltam fájlméret/minőség a téma

- amiért _tippelem_ (tehát nem tudom hogy működik az mp3) hogy ellenjavallott a joint-stereo jobbb minőségnél az az amiért "jó minőségű fájlt" már zippel felesleges tömöríteni, pl .jar fájlokra is felkészülnük, ezért inkább nem is tömörítünk, jelen esetben arra készülünk fel hogy az egyik hangszórón a hangszerek szólnak másikon az énekes, azaz teljesen különböző lesz a két csatorna, ugyanúgy ahogy a jar-t is lehet zippelni, ezt a hangot is _lehet_ elvileg joint sztereóval bármilyen minőségben tömöríteni, csak legfeljebb már nem érdemes, az csak egy implementációs hiba vagy nemtörődömség hogy ebben az esetben nem a méretre hanem a minőség romlását álltja inkább, ezért lehet gagyi a joint sztereó, de NEM a különbségi kódolás elve miatt

ps:* tehát teljesen véletlen adatfolyampárnál a különbözeti kódolás (l,r)=x bit helyett x+1 bitet használ, azaz a kódolás folyamán nem kell MINDEN lépésbe egyre kisebb és kisebb eredményt produkálni, nem vagyunk mi mohók:) először felfújjuk hogy megtaláljuk a redundanciát:) aztán kihasználjuk hogy ax x+1 bit egyik felének STATISZTIKJA, tehát nem maximuma hogy egyből kevesebb bitre kvantálom, kedvez a kódolásnak

WikiPedia: Joint Stereo

http://en.wikipedia.org/wiki/Joint_(audio_engineering)

Az MP3 kódolásnál van egy opció, hogy stereo-ba, vagy joint stereoba tömörítsen.

Lame USAGE:
http://www.xmixahlx.com/oldsites/xmixahlxaudio/files/lameusage.txt

JOINT STEREO is the default mode for stereo files with fixed bitrates of 128 kbps or less. At higher fixed bitrates, the default is stereo.
For VBR encoding, jstereo is the default for VBR_q >4, and stereo is the default for VBR_q <=4. You can override all of these defaults by specifing the mode on the command line.

jstereo means the encoder can use (on a frame by frame bases) either regular stereo (just encode left and right channels independently) or mid/side stereo. In mid/side stereo, the mid (L+R) and side (L-R) channels are encoded, and more bits are allocated to the mid channel than the side channel . This will effectively increase the bandwidth if the signal does not have too much stereo separation .

ennek semmi értelme, te nem sztereót akarsz kódolni hanem két külön hangcsatornát
ha meg nem, fent a különválasztás után hogyhogy ugyanaz a két H?

nem az az általános hogy a hangcsatornák teljesen különbözőek, igenis lehetne úgy implementálni a joint sztereót hogy ezt felismeri (és fentebbi zip hasonlatnál átvált nem zipelésre), ebből a manualból persze úgy tippelem hogy ilyennel nem törődtek, tehát ha tudom hogy a külön hangcsatornán teljesen különböző hang (tehát biztosra akarok a minőséggel menni) megy akkor ne használjam

Csatornánként is bugyog.

Ami nem tartozik közvetlenül ide, de vicces: egy cbr 128kbps mp3 jobban szól mint az abr 128kbps változata, mert jóllehet a kevesebb információt tartalmazó blokkokat alacsonyabb bitrátával kódolja így több hely marad a több információt tartalmazó magasabb bitrátájú blokkokra, meg is öli az egészet a legalacsonyabb bitrátához tartozó aluláteresztő szűrővel... :S