A lyp.sh a lejátszó, a standard inputról olvas lylipond forráshoz nagyon hasonlító* adatot, majd beep segítségével lejátssza. A wakeup.sh egy xmessage ablakot nyit, és a paraméterben kapott fájlt/könyvtár fájljait játssza amíg az ablak létezik. Cron-nal kombinálva ébresztésre használható.
Feltöltöttem 2 mintaforrást is.
*: csak egyetlen szólamot tartalmazhat, mindenféle kiegészítő "tagek" nélkül. A legelső sor a sebességet állítja be.
- BaT blogja
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hozzászólások
ebben a négy oldalban vannak paragrafusok, amiben nincs nagy marhaság.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Esetleg leírhatnád, mi az ami szerinted marhaság. Írtam, nem minden van úgy, ahogy leírtam, de nem akartam belejavítani a tartalomba, csak a helyesíráson pofoztam egy kicsit.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"A Linux kernelt Linus Torvalds finn egyetemista kezdte el írni 1991-ben,"
"GNU eszközökhöz – GPL licencű lett. Ez egy nyílt forráskódú projekteknek létrehozott licenc, ami
biztosítja azt, hogy a program felhasználója hozzáférhessen, módosíthasson a forráskódon."
" Az ezt követő néhány évben jöttek létre más nagyobb, ma is élő disztribúciók, például
a Debian, a Red Hat, vagy a SuSE. Ezek a rendszerek fejlettebb csomagkezelést, illetve
egyéb, saját fejlesztéseket hoztak. Azóta több száz disztribúció jött létre, különböző célból."
"Viszont a hardverek gyártói saját drivereket fejlesztenek a Windowshoz, amiket egy telepítés után fel tud használni a rendszer."
"A Linux fejlesztők több ízben kérték már a gyártókat, hogy ha lehet, adjanak ki a hardverekhez
specifikációkat, amik alapján lehetőség van a driverek legyártására. Azonban ez egy
gyártónak sokszor nem érdeke, mivel a specifikáció alapján más hardvergyártók is
felhasználhatnak bizonyos saját technológiákat. Illetve még ha az adott gyártó cég ki is adná a
specifikációt, ebben megakadályozhatják azok a cégek, akikkel együtt került az adott hardver kifejlesztésre"
" Rengeteg jó szoftver van Linuxra, több nyílt forrású szoftver épp Linuxon kezdte a
pályafutását, ilyen szoftver például a GIMP. Továbbá sok nyílt forrású szoftver elérhető
Linuxra is, például a Mozilla Firefox, vagy az OpenOffice. Akár még játékok is elérhetőek,
például az ID Software játékai, vagy az Unreal Tournament sorozat összes tagja. Nem nyílt
forrású, fizetős, illetve nem fizetős szoftverekből is rengeteg elérhető a rendszerre, például
Nero, Skype, Adobe Reader. Ezek a szoftverek azonban nem túl népszerűek, mivel akik nyílt
forrású szoftvereket használnak, nem szeretnének más szoftverekért se fizetni. Ezért sok
szoftver született, amik ezen zárt forráskódú, elsősorban fizetős szoftverek leváltására jöttek
létre. Ilyen például az OpenOffice, vagy a GIMP."
"Persze a Linux használatának előnyei is lehetnek. Például, a rendszerre elenyészően kevés
vírust írtak,"
"Sokan szeretik a Linuxot a testreszabhatósága miatt. Gyakorlatilag bármit testre szabhatunk,
akár a kernel paraméterein is módosíthatunk ha jónak látjuk. Sok esetben megadja a rendszer
a választási lehetőséget, választhatunk disztribúciót, választhatunk asztali környezetet,
satöbbi. Persze erre bizonyos szinten Windowson is lehetőség van, de Linuxon sokkal több
alternatíva közül válogathatunk, illetve sokkal több paraméteren módosíthatunk. Többek
között ezért lehetséges, hogy a Linux ennyire sok helyen jelen van."
"Az ismerkedéshez nem feltétlenül szükséges feltelepíteni a rendszert, ugyanis léteznek live
Linuxok, amik CD-ről vagy pendrive-ról képesek futni."
Tessék, itt van az összes mondat, ami hellyel-közzel megállja a helyét. A többi kuka.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Linuxon az üzleti szoftverek (=zárt) hiányoznak -márakinek, te is erre gondolsz amikor Photoshop -ot emlegetsz, professzionálisabb lett volna így fogalmazni. :)
Szerintem üzleti szoftverek nem is lesznek, legalábbis amíg nem lesz egy olyan disztribútor, aki a Linux desktop piac 90% -át megszerzi. Az a nap meg ne jöjjön el soha!
Munkában a speciális, zárt, drága szoftverek fussanak a Windows munkaállomásokon, otthon böngésszünk Linuxon, ha úton vagyunk használjuk az Androidot, stb. Elmúlt az az idő amikor egy oprendszer volt a válasz mindenre, a jövőben multiplatformnak kell lenni, nem szabad pálcát törni egyik rendszer felett se, mert nem fut a Photoshop vagy mert zárt a forráskódja..
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez is egy alapos, tájékozott hozzászólás volt...
"Szerinted üzleti szoftverek nem is lesznek": két, legnagyobbak közé tartozó üzleti szoftvergyártó cuccai mind futnak linuxon, kliens és szerveroldalon egyaránt. Ez csak egy kiragadott ellenpélda.
Jó lenne, ha a linuxról tett nyilatkozatok mögött alapos ismeretanyag állna, mert ez még fudnak is gyenge.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nyilván vannak kivételek, én is használom pl a Cadsoft Eagle -t, de ha megnézed a Windows-Linux kínálatot a zárt forrású fizetős desktop szoftverekből, a Linuxos kínálat töredéke.
Most nem az számít, hogy van SAP meg Oracle, mert a topicindító a desktop/otthoni/kisvállalkozásbeli felhasználásról értekezik. Adobe Premiere, Photoshop, MS Office, CorelDraw, néhány példa, hol vannak ezeknek a profi felhasználásra szánt Linuxos megfelelői..?
(btw, kb. 8 éve csak Linuxot használok desktopon, de nem hiszem, hogy ez az Ultimate Solution mindenre.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
komolyan mondom, felállítok egy kommandót, amelyik mindenkit fejbelő, aki még egyszer azt a nyomoronc fotóboltot hozza elő a linux alkalmatlanság példájaként.
mikor értitek már meg, hogy a világon élő windows felhasználók elsöprő többsége nem használ fotóboltot?
a sapnak és az oracle-nek is van kkv cucca.
másrészt pedig azt a kijelentést, miszerint nincs fizetős cucc linuxra, tökéletesen cáfolja egy ellenpélda.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"mikor értitek már meg, hogy a világon élő windows felhasználók elsöprő többsége nem használ fotóboltot?"
Én is pontosan erről beszélek, nem értessz. Ebben "gyenge" a Linux, de ez nem számít, ez egy -mittomén- 2% -os piac, ahogy a többi említett szoftver is kb a desktopok max. 8% -ára kell igazolhatóan.
"másrészt pedig azt a kijelentést, miszerint nincs fizetős cucc linuxra, tökéletesen cáfolja egy ellenpélda."
Ok, ebben igazad van, flegmán fogalmaztam, s/nincs/elhanyagolható mennyiségű profi felhasználásra szánt otthoni, kisvállalkozói desktop alkalmazás van/
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen, de masfelol a multiplatform szopas. Egy inhomogen kornyezetet menedzselni pont azert nehez, mert semmi kozos nincsen a nepszeru oprendszerekben, a Linuxot pedig kulonosen nagy szopas kozpontilag menedzselni (nem azt mondom, hogy nem lehet, hanem azt, hogy a platform nem tartalmaz kesz megoldasokat, 3rdparty gyartotol kell beszerezni, vagy az embernek maganak kell acsolni ilyent). Egy halozaton belul mindenkepp fontos szemelott tartani, hogy a homogenitas (marmint, a platform-homogenitas) minel nagyobb szazalekban megvalosuljon, es csak a valoban problemas gepek legyenek ugymond "kuloncok", es ezek szama lehetoleg ne haladja meg a manualisan menedzselheto gepek szamat.
Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a Windows kornyezet altal igenyelt menedzsment szoftverek ara igen magas, a Windows Servere ugyszint nem alacsony, valamint azt a torekvest, hogy egy ceg nem feltetlen akar milliokat kolteni az informatikai infrastrukturara, ha az szakmailag nem megindokolhato. Termeszetesen ezt nyilvan cege es szakertoje valogatja, a "fonok azt mondta, hogy legyen mindenutt Windows" esettol a "fonok, zubuntut kell venni, mert az a trendy" esetig bezarolag nagyon szeles a skala. Azonban en tartom azt a velemenyt, hogy mindenki meggyozheto, ha a megfelelo erveket sorakoztatjuk fel, illetve ha megertjuk az o allaspontjat, szemleletet, meg ha az alapvetoen hibas is.
--
()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
azért nem ártana megnézni, hogy az enterprise suse meg redhat mit tartalmaz...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Meg megnezni mellette az arcimket sem artana. Lehet hogy te a nagy lila nagyvallalti kornyezetbol tudsz okosakat mondani, de ne kepzeld mar, hogy minden vallalat olyan, mint a tied. Van, ahol meg egy winyoert is veres harcokat kell vivni. Igen, tudjuk, szar a vezetes. Es ezt most mondd el a vezetesnek.
En nem mondom azt, hogy neked nincsenek tapasztalataid, de engedd meg, hogy nekem is legyenek.
--
()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
engem meglepne, hogyha az enterprise redhat vagy suse drágább lenne, mint a hasonló szolgáltatásokra képes, ugyanannyi user licenszes windows.
Én sem azt mondom, hogy neked vagy másnak nincsenek tapasztalatai, de ettől a tény még tény marad: a megnyilatkozók többsége indokolatlanul ms irányba húz.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Elgondolkodtató amit írtál. Talán tegnap olvastam valahol egy cikket, ahol azt boncolgatják, hogy mi lesz a rendszergazda/informtikusok sorsa a közeli jövőben, ha átállnak a vállalatok a felhő szolgáltatásokra.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
semmi, kibekkelik azt az 1-2 évet, amíg a vállalatok visszaállnak a felhőkről. ezt a fajta informatikát már többször, több verzióban megpróbálták ráerőltetni a vállalatokra, eddig mindig lepattantank. ezután is le fognak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én alapvetően arról írtam, hogy használhatunk más oprendszert a cégnél, otthon, a laptopon, nem muszáj betokozódni egynél, mert egyre erősebb a verseny és mindnek megvan az erős és gyenge oldala.
A céges heterogén desktop környezetről nem sokat tudok, nem voltam még döntéshozó ilyen kérdésben. Minden esetre a cloud (régi nevén: ASP) szolgáltatások is a multiplatformnak kedveznek, véknyabbá teszik a klienseket, szóval fenyegető fellegek ezek az MS birodalomnak. Pl. az Exchange már egy nagy ügyfelünknél ment a kukába a GApps ellen és azóta is nagyon elégedettek a döntéssel. Többek közt a rugalmas mobil elérhetőség szólt a GApps mellett, bár Linux desktopot nem használnak (csak a renitens IT -sok), de ez a döntés már a multiplatform előrenyomulását mutatja, nyomokban.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Tetszik, amit írtál. Szívesen terjeszteném.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Még több typo:
Linux Torvalds (jót nevettem rajta)
Stalman-nal -> Stalmannal (lehet egybe írni, mert nem Stalmann a neve és így: Stalmann-nal lenne)
A Linux fejlesztése, -> itt nem kell vessző
kernel api -> API, így nagybetűvel, mert mozaikszó
Windowsos -> windowsos
World of Warcraftot -> World of Warcraft-et
irc csatornát -> IRC-csatornát
cd-ről -> CD-ről
Pendriveról pendrive-ról
Élveztem, jó írás, +1! :-)
_______
Powered by Áram // Nem vagyok annyira kocka, hogy napfényt is csak HDR-Renderingen keresztül lássak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Javítva.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Windows-os
Warcraft-ot (angolul is craft es nem creft)
--
()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hát, a craft kiejtése úgy a kettő között van. :)
Majd ha lesz végeredmény, javítom (ha tényleg javítandó). Döntsétek el. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Stallmannal
"nagybetűvel, mert mozaikszó"
Magyarban ha köznév a mozaikszó, elvileg kisbetűvel, gyakorlatilag hol így, hol úgy írandó (pl. kft). Az API-t, mint angolból átvett mozaikszót valóban nagybetűvel szokás.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igaz, igaz!
A Stallmanért köszi (javítanám, de a szerkesztés időkorlátos), látszik, hogy az nn-re figyeltem jobban, az ll-re viszont nem eléggé. :-P
_______
Powered by Áram // Nem vagyok annyira kocka, hogy napfényt is csak HDR-Renderingen keresztül lássak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem időkorlátos. Csak azért nem szerkesztheted, mert válaszoltak a hozzászólásodra.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Thx, nem tudtam.
_______
Powered by Áram // Nem vagyok annyira kocka, hogy napfényt is csak HDR-Renderingen keresztül lássak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Fail. :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni