Kati néni nyugodj békében! :'(

Tegnap hazahozták Kati nénit (feleségem nagymamáját) a kórházból. Megkapta a kemoterápiát és hazaengedték. Ma reggel jött a mentő érte, hogy vigye be a megszokott szombati dialízisre. El is vitte, de a ÁEK-ba már nem ért be. Útközben a mentőben elhunyt.
A családban mindenki tudta, hogy nagyon beteg, de senki sem hitte hogy ilyen hirtelen meghal.
Rettentő kemény tanyasi asszony volt. Felnevelt 4 gyereket és hittel telve várta gyermekünket a 6-dik dédunokáját.

Pedig nagyon sok betegségben szenvedett.

  • Cukorbeteg volt még nem inzulinos.
  • Féllába megdagadt 4-es kategóriás mozgássérült. (De az utóbbi időben csak feküdni tudott)
  • 50%-os látássérült cukorbajtól.
  • Túlél egy veseleállást és több mint 5 éven keresztül heti 3x dializálták (7 dialízises társát veszítette el akik később jöttek és előbb haltak ki mellőle.)
  • Valamikor szeptember környékén túlélhetett egy agyi vérrögöt, mert vérhigítót kapott és utána nem hallucinált. De csak találgatunk.
  • Pajzsmirigy alul működés
  • Gyerekfej nagyságú hasi sérv (idős és beteg kora miatt nem operálható)
  • Szívkamra nagyobbodás és mitrális billenytű probléma
  • Előrehaladott csontritkulása volt
  • 12, 3 és 4 csigolyája összeroppant és nem nagyon tudott ülni.
  • Szintén a csontritkulás miatt eltört a válla 1 éve. 2 hónapig észre sem vettük. (Ez sem volt operálható és nem igazán tudott összeforrni)
  • Végül vérképzőszevi daganatot diagnosztizáltak nála. (Ezért volt 2 hétig kórházban, kemoterápiát kapott.)

Mindezek ellenére tartotta magát. Tűrte amit a sors kimért rá. Reggel még jól volt amikor elment. Nem is hittük el, amikor a feleségemet felhívták, hogy elment a nagymama. Mi Kiváltottuk a gyógyszereit, anyósom főzte a holnapi húslevesét és az első unokája ma akarta meglátogatnia a dialízis után. És elment, hirtelen.
Azzal vígasztaljuk magunkat, lehet hogy így a jó, mert több dologtól már nem kell szenvednie.

Hétfőn megpróbáljuk elintézni az adminisztrációt, megszervezni a temetést, temetkezési vállalkozót keresni.
Ha valakinek van tapasztalata ez ügyben, szívesen veszek minden jó tanácsot.

( tombenko v | 2009. 11. 29., v – 00:05 )

Részvétem.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

( wladek1 | 2009. 11. 29., v – 06:51 )

Részvétem.
Soha nem értettem, miért veri a sors a jó embereket.
A leírtakba én egyesével is belehalnék.

"-Pedig vegetariánus vagyok; csak növényevő állatokat fogyasztok!"
azenoldalamponthu

( hrgy84 | 2009. 11. 29., v – 16:18 )

Fogadd legmelyebb, oszinte reszvetemet. Nekem szegeny dednagymamam jutott eszembe, o is rengeteg betegseggel kuszkodott, megis elvitte 89 evig. Sajnos a 89. szulinapjat mar nem erhette meg. Jopar eve volt mar, megis... faj. Hiaba, mindig ugy erezzuk, azokat veszitjuk el elobb, akiket nagyon szeretunk.

Nagyinak akik inteztek a temetest, azok viszonylag jok voltak, ha budapesti vagy, es erdekel, irok, ha eszembe jut a ceg neve. Azt tudom, hogy itt kobanyan a Bajcsy-Zsilinszky korhazzal egy utcaba van egy irodajuk.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

( uid_6846 | 2009. 11. 29., v – 17:36 )

Fogadd őszinte részvétemet.

Nálunk is gyász kezdődött, mert feleségem anyukája, Erzsike néni ma délelőtt elhunyt. Hetvennyolc esztendős volt, de már régóta betegeskedett.
Nem adták be gondozási intézetbe, hanem az egyik lányánál élt már két éve, és a családtagok ápolgatták.

Szeretett volna visszamenni a szeretett tanyára, ahol igazán szabadnak érezte magát, de az elhatalmasodó betegség végül legyőzte.