Napkollektorokat összehasonlító táblázat

Régóta tervezem, hogy megvalósítom a saját kis napkollektoros rendszeremet, az építkezés óta tudatosan előkészültem, hogy a illeszthető legyen a ház gépészetéhez. Idén tavasszal úgy néz ki megteszem az utolsó lépést és beindul a rendszer. Sokáig halogattam a kollektor vásárlást, mivel nem volt kellő időm megvizsgálni őket és igen zavaros a piac, nagyon nehéz optimális döntést hozni ár/teljesítmény/minőség tekintetében.

Amennyiben valaki gondolkodik napkollektoros rendszer megvalósításán, annak talán hasznos lehet ez a táblázat.

Ha van valakinek poztív tapasztalata már létező rendszerrel, kollektorral, kérem jelezze, hogy elemezni tudjam.

ps: a táblázatban szereplő pontozási rendszer az én igényeimhez igazodik, így lehet, hogy másoknak kedves kollektor aránylag alacsony pontszámmal bír.

( Vladi | 2009. 03. 17., k – 19:05 )

Szia!

Engem nagyon érdekelnek ezek a technológiák, bár messze vagyok egy saját cucctól. De a tapasztalataidra kíváncsi vagyok, úgyhogy ne tartsd magadban! Melyik választottad amúgy? Úgy látom nagyon nagy a szórás árban és van olcsóbb között is 30 pont felett. Hmm...
Ja és köszi az összefoglalót!

Találtam egy hibát!! Tömeg [ft] Ez nem kg akart lenni?
Legalább látszik, hogy átnézem. :))

>>: sys-admin.hu :<<

Hi,

Köszi a infót, javítom! ;-)

Régóta foglalkozom a témával, de egyelőre csak mint "külső szakértő", tehát gyakorlati tapasztalatom nincs, de sok infót összeszedtem már. Persze a gyakorlati tapasztalat a kollektorokra vonatkozik, a napkollektoros rendszerem jórészét (hőtároló, vezérlés, csővezés) már megcsinéltam. Megy a néphülyítés itt is mint minden más, kevésbé átlátható területen, de szerencsére jól számíthatóak a dolgok és sok a hozzáférhető nemzetközi irodalom.

Annó úgy indultam, hogy majd egy jó nagy kollektormezővel megoldom minden hőenergiával kapcsolatos problémámat (használati melegviz (HMV) + fűtés) de hamar rá kellett jöjjek, hogy ez csak nagyon nagy bekerülési költséggel oldható meg (nagy kollektorfelület, szezonális tároló /több 10m3/, komoly gépészet + vezérlés). Itt is, mint minden korszerű alternatív fűtési rendszernél az elsődleges, hogy komoly hőszigetelése legyen a háznak, ahogy mondani szokták a "lególcsobb energia az amit nem használunk fel". Ha már van egy ilyen alacsony energiás ház, akkor a napkollektoros fűtés aránya jelentősen növelhető és az álltala biztosított hő additív lehet a hagyományos gáz, stb fűtéshez. Példa: ha napkollektorokkal télen "csak" 30C-os melegvizet tudok előállítani, de a radiátoros fűtés miatt a minimális előremenő hőmérséklet 50C, akkor nem tudom a termelt hőt munkára fogni, míg ha egy alacsony energiás házban a fal/padló/mennyezet fűtése max 25C-ot kíván akkor használható az előállított energia.

A lényeg, hogy Magyarországon nincs egy egységes rendszerbe foglalt normarendszer ami alapján az ember megtalálja a pénztárcájának megfelelő kollektort, ellenben Németországgal (solar keymark), Ausztriával, Svájc (spc.ch). Itt is vannak gagyi kínai, és profi kínai kollektorok, valamint jóminőségű német (wikora) (, osztrák (gasokol), angol (mazdon), izraeli (chromagen) gyártmányok.

Ami számomra megdöbbentő volt és részben igazolta az ausztriai tapasztalataimat, hogy ár/teljesítmény arányban a sík kollektorok jobban teljesítenek a vákumcsövesekkel szemben. Ausztriában, Németországban alig talál az ember vcs-es kollektorokat, míg Magyarországon fordított a helyzet (részben a gagyi kínai kollektorok miatt). Persze azt hozzá kell tenni, hogy a táblázatban kiosztott pontszámok az én preferenciáimat tükrözik.

Üdv,
Gábor

( FébertI | 2009. 03. 17., k – 19:35 )

Engem is foglalkoztat a dolog már egy ideje. Állítólag nemsokára meg lesz a pályázat hozzá. Azt ígérték hogy szólnak ha lehet pályázni, majd jelzek én is neked ha megtudok valamit.
Gyűjteném én is az infokat azoktól akik már használják. Nem értettem pl. hogy Olaszországban ahol a napos órák száma jóval több a nálunk levőnél miért nem terjedt el. Giulioval megtárgyaltuk hogy náluk nyáron nem melegvízre vágynak hanem a forróság miatt hidegre. Talán ez lehet az egyik ok.
Ausztriában elterjedt a használata, megpróbálok onnan információkat szerezni.

A tavalyi évben 30% volt a támogatás és gyakorlatilag minden pályázatotbefogadtak. A tapasztalat azt mutatja, hogy kb. 1 év mire utalják és sok az adminisztráció. Ezzel szemben németországban a vételárból levonják az állami támogatást és annyit fizetsz amibe neked kerül, nem kell egy évre kölcsönadni a pénzed az államnak.
Ausztriában az állam és a tartomány is ad támogatást, a kettő független és mindkettő igénybe vehető.

( freebush | 2009. 03. 19., cs – 23:06 )

Nem régen olvastam, hogy hamarabb behozza az árát egy hővisszanyerős szellőző (rekuperátor) mint a napkollektor. Egészségügyi- és energetikai szempontból meggondolandó egy ilyen rendszer beépítése.

a hővisszanyerős szellőző elengedhetetlen kelléke a passzív házaknak, így ott nincs mit behozni az árán, mert az ha akarjuk ha nem, kell hogy legyen. A hagyományos vagy alacsony energiás épületek esetén nincs igazán haszna. plusz hőt nem képes "termelni", "csak" tudatosabban levegőt cserélni.

Részben igazad van, de szerintem a jobb levegő minőségen túl némi fűtés megtakarítás is elérhető vele, mert a meleget nem "dobod ki" (mint egy sima ventilátorral v. ablak nyitogatással) hanem a bejövő friss levegőt 80-90%-ban előmelegítve fújja be a lakásba, ezért csak a különbséget 2-3 Celsius-fokot kell fűteni.