nem kell a Windows...


Ha nem kell a géphez adott Windows, vissza lehet kérni az árát

Egy amerikai felhasználó két hónapig küzdött a HP-val azért, hogy érvényt szerezzen a Windows licencszerződésében leírt jogának. Sikerült neki.

Mar tobbszor volt hasonlo cikk itt a hup-on is:
http://hup.hu/cikkek/20080520/francia_birosag_elotelepitett_windows_ara…
es az ilyen temak is eleg nepszeruek voltak a forumon:
http://hup.hu/node/45407
http://hup.hu/node/48850

Egyelore csak Amerika, Franciaorszag, de egyszer talan nalunk is tortenik valami... Ha valakinek van kitartasa es ideje, egy probaperhez :) szivesen adnek egy kis penzt en is bele, szereny lehetosegeimhez merten... de talan lennenk meg itt igy paran.

Hozzászólások

Na, bedobom meg egyszer, hatha csak nem lattatok. ;)

Ez jó lenne ha nálunk is működne... Sőt szerintem az lenne a legjobb ha alapból semmit nem tennének fel, és ha bemegy egy annyira nem hozzáértő vásárló, akkor az megkérhetné hogy tegyék már fel neki, és akkor így mindenki örülne ... :P

-----------------------------
Debian "lenny", 2.6.24-amd64

Azért a 7-10E Ft-ért érdemes küzdeni...

Meg lehet venni, csak nem a "Windows-os gép ára minusz a bolti OEM-zacsis Windows ára" összegbe fog kerülni, hanem jóval többe. A terméket összeszerelve kapod, a termék _része_ a Windows. Ezek alapján minden autót kellene pl. ABS-nékül is forgalmazni, mert van olyan gyártó, aki még ABS-nélkül forgalmaz autót? Van olyan gyártó, ahol konfigurálható extra ez a tartozék, van, ahol standard.

majdnem igazad van. egyetlen apro kulonbseg az az, hogy az ABS-szel nem kell semmilyen licenszet elfogadnod, es nincs odairva ezen licensz ele, hogy ha nem fogadod el akkor add vissza az ABS-t es visszakapod az arat. ha a windoz licensszel nem jonne ez a kitetel akkor allna meg a hasonlatod, igy viszont hamis.

csakhogy a windoz nem az o termeke, sot nem is kepezi szerves (elvalaszthatatlan) reszet a termeknek. a "ha nem fogadod el add vissza a cuccot es visszakapod az arat" klauzat pedig nem a vasgyarto hanem a picipuha teszi oda a licensz melle. ha ez a vasgyartonak nem tetszik, lehet windoz nelkul forgalmazni a gepet vagy leverni a problemat a picipuhan. amugy a gyarto valoban siman adhatna olyan felteltelekkel a termeket, hogy ha nem fogadod el a windoz licenszet akkor vidd vissza a gepet es visszakapod az arat, megsem teszi. vajon miert?

Az OEM Windows licenc elég szigorú meg- és röghöz kötést ír elő a szoftver-hardver viszonylatban: OEM hardvert, rendszerépítő csak előtelepítve, matricát felrgasztva adhat a vas mellé, és a matrica felragasztása de facto is elválaszthatatlan módon összekapcsolja egymással a hardvert és a szoftvert.

Azt nem tudom, hogy a komplett gépet visszaveszi-e a kereskedő, arra hivatkozással, hogy egy termékként vette, de a használatra vonatkozó kitétellel nem ért egyet a vásárlója -- netes vásárlás esetén speciel minden további nélkül meg kéne tennie(!) ha jól tévedek.

Nem tudom, mennyibe kerül az OEM Vista, de úgy láttam, ugyanazon cégnél az üres (illetve FreeDOS-os) HP és Dell gépek 15-20e Ft-tal olcsóbbak, mint a Vista-sok. Nyilván Vista verziótól is függ, de 15 ezerért már megéri küzdeni. Az a gép árának a 10%-a, illetve egy RAM-bővítés ára.

Sacc/kb. 8-10E Ft-ba kerül a gyártónak, ebből lesz bruttóban ennyi a kereskedőnél. Amíg a forgalom 90%-át az Windows-zal összerakott gépek teszik ki, addig a kereskedő nem fog raklapszámra beszerezni Windows nélküli gépeket raktárra. Ha meg nem vesz meg egy raklappal/konténerrel, akkor a beker. ár akár több is lehet, mint a Windows-os vas esetében a nagytételre adott kedvezményes ár.

A piacgazdaság márpedig ilyen... Amire van fizetőképes kereslet, azt forgalmazzák. Az előre telepített operációs rendszer éppen olyan (elválaszthatatlan) _része_ a terméknek, mint pl. a touchpad, vagy a merevlemez, vagy az optikai meghajtó -- akár tetszik, akár nem.

Adott műszaki tartalmú eszközt meg lehet kapni Windows nélkül is, jónéhány gyártónál. Akiknél nem, azokat meg max. _kérni_ lehet, hogy a világ egyik legjelentősebb notebook-piacán (a magyar notebook-piacon) forgalmazzák már a termékeiket OS-nélkül is... Jogi kényszert nem nagyon tudsz alkalmazni rajtuk -- max. nem szállítanak ide.

Az, hogy mit tekint egy gyártó komplett terméknek, egyet fizet, kettőt kap, a második terméket féláron kapja, vagy hasonló akciós megoldásnak, "csomag"-nak, stb. az a gyártó döntése. lehet úgy is kezelni, hogy egy megbonthatatlan csomag (Az OEM windows elválaszthatatlanul hozzákapcsolódik a vele együtt vásárolt meghatározott hardverhez, lásd OEM feltételek) -- ekkor a gyártó az OEM, és ő adja a supportot. Lehet úgy is tekinteni, hogy "bulk" OEM csomag és egy hardver van egybecsomagolva, ekkor viszont a "bulk" oem zacsi listaára plusz a hardver listaára adódik össze, és a supportot vagy a kereskedő adja a windows-hoz, vagy te magadnak, ha zacsiban kapod a windowst.

Én rajta lettem volna az ügyön noti vásárlás előtt, de sikerült vennem egy dtk notit amihez nem járt windows és mellesleg teljesen szabványos az ACPI. Telepítés után minden extra billentyű (hibernálás, fényerő, hangerő, wifi, cpu-freq) egyből működött Debian Lenny-vel. Adtak hozzá linuxos cyberlink powercinema-t is.

Azert mostanaban mar a legtobb laptopboltban egesz boseges a kinalat windowsmentes gepekbol. Ennek ellenere hajra :)

1.

Az árukapcsolás közgazdasági értelemben:

"Az árukapcsolás (angol bundling) lényege, hogy egy vállalat az általa előállított javakat kötegekben (bundle) árusítja. A fogyasztó egy olyan terméket, amelynek relatíve rugalmas a kínálata, csak egy olyannal összekapcsolva vehet meg, amellyel szemben a kereslet rugalmatlan. Így a rugalmas kínálattal (vagy kereslettel) rendelkező termék piacán sem alakulhat ki érdemi árverseny. A szoftvercsomagok tipikus példák az árukapcsolásra (ti. az irodai csomagokat egyben lehet megvárásolni, noha a legtöbb felhasználó csak szövegszerkesztőt szeretne vásárolni). Ezt a technikát sem csak monopolhelyzetben lévő vállalatok alkalmazzák."

2. Közérthetően:

Az árukapcsolás törvényi tényállása a Versenytörvényben:

Áru szolgáltatásának, átvételének más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötésnek olyan kötelezettségek vállalásától függővé tétele, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához. Forrás

3. A Gazdasági Versenyhivatal szerint:

"MIT JELENT ÉS MIÉRT FONTOS A GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS TILALMA?

Ha egy piacon verseny van, több vállalkozás küzd a vásárlókért, akkor a cégek kénytelenek a vevôk kedvét keresni, azokat alacsony árakkal, jobb minôségû termékekkel, kedvezôbb értékesítési feltételekkel maguknak megnyerni — hiszen ha nem tennék, a vevôk könnyen átpártolhatnának a versenytársakhoz. Ha azonban a vevôk jelentôs részének nincs igazi választása, mert egy cég, esetleg néhány cég megkerülhetetlen a piacon, akkor még ha elégedetlenek is, sem tudnak mástól vásárolni — a verseny nem képes megvédeni a fogyasztókat. Ilyenkor különösen fontos, hogy az erôfölénnyel rendelkezô cég ne korlátozza tovább a piacon amúgy is lecsökkent versenyt

[...]

Milyen esetekben szokott fellépni a GVH?

I. KIZSÁKMÁNYOLÓ, A VEVÔKET KÖZVETLENÜL MEGKÁROSÍTÓ VISSZAÉLÉSEK"

[...]

c) Árukapcsolás
Ha egy vállalatnak valamilyen piacon erôfölénye van, megpróbálhatja ennek segítségével más piacokon is korlátozni a versenyt. Például csak akkor értékesíti azt a termékét, amely nek a piacán erôfölénye van, ha valamely más piacon árult termékét is megveszik. Ilyenkor a „másik” terméket elôállítók kiszorulhatnak a saját piacukról (versenykorlátozás), és esetleg a vevô is olyan termék vásárlására kényszerülhet, amit nem szeretett volna megvenni (kizsákmányolás)." Forrás a GVH honlapja

4. A törvény:

1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Egyebet nem tudok elmondani, kérem kapcsolja ki.

--
"Nobody made a greater mistake than he who did nothing because he could only do a little."